udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
565
találat
lapozás: 1-30 ... 481-510 | 511-540 | 541-565
Helymutató:
Debrecen
2006. február 14.
Február 13-án volt Csűry Bálint nyelvészprofesszor születésének 120 éves évfordulója. Ebből az alkalomból szülőfalujában, Egriben megkoszorúzták a szülőház helyén álló ingatlan falán elhelyezett emléktáblát. Tizennégy évvel ezelőttig szinte teljes homály fedte Csűry Bálint személyiségét: ekkor, egy Kiss Kálmán által írt újságcikk nyomán kezdett az egri születésű nyelvészprofesszor munkássága után kutatni a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, aminek eredménye az lett, hogy a helyi önkormányzattal közösen 1992–ben emléktáblát lepleztek le a szülőház helyén. Február 13-án Csűry Bálintra emlékezve, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság, a helyi polgármesteri hivatal, a helyi RMDSZ képviselői koszorút helyeztek el az emléktáblánál. A nyelvészprofesszor munkásságát Kónya László főtanfelügyelő és Szabó Elek polgármester méltatta. Tavaly a helyi tanács döntése értelmében Csűry Bálintról nevezték el az egri főutcát. Még az idén elkészítik Csűri Bálint mellszobrát, amely a református templom mögötti téren kapna helyet. Csűry Bálint /Egri, 1886. febr. 13.- Debrecen, 1941. febr, 13./ a kolozsvári egyetemen bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Előbb a kolozsvári református gimnáziumban, majd a debreceni egyetemen tanított, az utóbbi intézménynek ő alapította meg a magyar népnyelvkutató intézetét. Nyelvészeti munkássága elsősorban nyelvjárás–kutatásokra terjedt ki. Legismertebb művei: A szamosháti nyelvjárás hanglejtésformái, Magyar lakodalom (vőfélykönyv), A moldvai csángók nyelvének szótári anyaga. /Fodor István: Csűry Bálintra emlékeztek Egriben. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), febr. 14/2006. március 16.
Nagyvárad idén az összetartozás jegyében ünnepelt: évek óta először az RMDSZ, a Magyar Polgári Szövetség, illetve a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület közös rendezvényen emlékezett az 1848-as forradalom kitörésére. A biharpüspöki emlékparkban kopjafát avattak, majd a rogériuszi református templom sírkertjében a szabadságharcosok emlékművét koszorúzták meg. Az ünneplő sereg a városi temetőbe vonult, ahol névadója, Rulikowszky Kázmér emlékművénél is koszorúztak. Itt az RMDSZ megyei elöljárói, a magyar történelmi egyházak és a civil szerveztek képviselői mellett Petru Filip polgármester, illetve több román párt képviselője is elhelyezte koszorúját, majd románok és magyarok együtt koszorúzták meg Balcescu szobrát. A váradolaszi református templomban tartott ökumenikus ima után a megemlékezés Szacsvay Imre, a debreceni kormány jegyzőjének szobránál folytatódott. Biró Rozália alpolgármester és Geréb Zsolt, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora mondott ünnepi beszédet. A bazilikában ünnepi hangversenyt hallgathattak az ünneplők. /Pap Melinda: Egységben emlékeztek Nagyváradon. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./2006. március 20.
Március 18-án ünnepélyes keretek között indították el Aradon az idei Regionális Simonyi Napok rendezvénysorozatát, amely egészen az október 6-i zárásig a román–magyar határ mindkét oldalán számos helyszínt foglal magába. A nyitás helyszíne a minorita kultúrház előcsarnoka volt, ott helyezték el ideiglenesen 2004-ben Simonyi óbester emléktábláját. Az ideiglenesség feloldását az aradi várnak a polgári életbe való bekapcsolódásától várják, ott szeretnék ugyanis egy Simonyi-emlékszoba berendezésével együtt elhelyezni majd az emléktáblát is. A régiós együttműködés keretében a simonyifalvi Simonyi-házat berendezték. Haász Tibor, Tőzmiske – ide tartozik Simonyifalva – polgármestere további elképzeléseket vázolt, köztük egy szabadidőközpont létrehozását. A debreceniek több olyan tárgyat – a Pro Patria Alapítvány Simonyi óbesterrel kapcsolatos kitüntetéseit, a Regionális Simonyi Társaság plakátjait, szórólapjait, könyveit, Simonyi-dokumentumok másolatait – mutattak be, amelyeket a majdani várbeli emlékszobába szántak, addig a simonyifalvi Simonyi-házban lesznek. /(Kiss): Regionális Simonyi Napok 2006. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 20./2006. április 1.
A 60 éves Kincses Elemér rendező először színész volt, megjelent a Forrás kötete, majd elvégezte a rendezői szakot. Kincses Elemér idén A kis herceget rendezte Bukarestben, a Creanga Színházban. Örül, hogy végre tévéfilmet fog rendezni. Ráadásul saját Csatorna című darabjából az egyik magyarországi televízió felkérésére. Operát is fog rendezni. Meghívták Kolozsvárra a Magyar Operához, Verdi Fallstaffját rendezi majd. Kincses úgy látja, hogy a kulturális globalizáció halálos veszély. „Az a kis kultúrák vége, ha egy erdélyi színháznak ugyanaz a repertoárja, mint egy párizsi vagy budapesti avantgárd színháznak. Elfogadhatatlan, hogy Erdélyben éveken keresztül nem játszanak Sütő Andrást és Székely Jánost.” Kincses Elemér írt egy monodrámát, megjelent a Látó folyóirat debreceni számában, Dugovics Tituszról szól, a címe Az ugrás. Két-három helyről is érdeklődnek iránta. /Nagy Miklós Kund: Az érték nem mérhető. Beszélgetés a 60 éves Kincses Elemér rendezővel. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 1./2006. április 8.
Dr. Dénes Zoltán debreceni egyetemi tanár tartott előadást Aradon a Partiumról. Átfogó, néprajzi indíttatású eszmefuttatásában a távoli és a közelebbi múltból kiindulva, távlatokat is felmutatott az európai uniós közös létben. A Partium fogalma és léte többször is változott a történelem folyamán. A Partium akkor fejlődött a legtöbbet a XIX. század végén és a XX. század elején, amikor a helybeliekre alapoztak. Erre lehet csak az Európai Unióban is alapozni, amelyben nemcsak a határok tűnnek el, hanem maga a Partium fogalma is megszűnik, de az etnikai alapot meg kell őrizni. Az előadást az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete szervezte. /(Kiss): Előadás a Partiumról. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 8./2006. április 10.
Gavrucza Tibor székelyhídi református lelkész festményeiből vándorkiállítást állított össze Álmom, az Érmellék címmel. Bihar megyében eddig négy helyszínen mutatták be alkotásait. A debreceni Kölcsey Ferenc Közművelődési Egyesület támogatásával mostanság Magyarországon tekinthetik meg a lelkész-festő munkáit az érdeklődők. /D. Mészáros Elek: Gavrucza Tibor álma Hajdú-Biharban. = Reggeli Újság (Nagyvárad), ápr. 10./2006. április 14.
A Bolyai Farkas Líceum a legjobb magyar tannyelvű középiskola Erdélyben, jelentette ki Bálint István, a líceum igazgatója azon a rendezvényen, amelyen azt a 250 diákot köszöntötték, akik az utóbbi időszakban megyei, országos és nemzetközi versenyeken díjat, dicséretet nyertek. A Debrecenben tartott TUDOK konferencián a 20 bolyais résztvevőből 14-en szereztek elismerést, a nagydíjat és több első díjat (összességében a díjak felét) a líceum tanulói hozták el. Kacsó Ferenc matematikatanár a Zentán megtartott magas színvonalú matematikaversenyen elért helyezés fontosságát méltatta. A Szépen angolul verseny döntőjén az első tíz között az idén két diák képviselte a Bolyait. Az iskola négy diákja jutott a Gordiusz matematikaverseny országos döntőjébe. /(bodolai): A Bolyai a legeredményesebb. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 14./2006. április 14.
Április 13-án ötödik alkalommal került sor a Tóth Árpád költeményeiből rendezett szavalóversenyre. A megmérettetést évente felváltva rendezi az aradi Kölcsey Egyesület és a debreceni Kölcsey Ferenc Gimnázium, amelynek szavalói most nem jöttek el Aradra. Eljöttek azonban a dévai Téglás Gábor Iskolacsoport diákjai. Mindenki kapott részvételi oklevelet és a Fecske-könyvek sorozatban megjelent Ficzay Dénes Válogatott írásai című kötetből egy-egy példányt. /Kiss Károly: Tóth Árpád-szavalóverseny. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 14./2006. április 29.
Kövesdi Kiss Ferenc Riadóra szól a harang – A mezőség településeinek helyzetképe (1981-1991) című kötetének sajtó alá rendezésével a Kráter Műhely Egyesület tiszteletét rótta le egy tiszta, megszállott ember hatalmas szellemi teljesítménye és egy szomorú sorsú magyar vidék sokat szenvedett népe iránt. Kövesdi Kiss Ferenc /Székelyköves, 1913. jún. 29. –Marosvásárhely, 2004. júl. 22./ magyar nyelv és irodalom szakos tanári oklevelet szerzett, de hivatását jobbára szórvány tanítóként, pontosabban lévitaként végezte, aki egyszerre folytatta a templomi és az iskolai szolgálatot. A magyar királyi hadseregbe vonult be, szovjet hadifogságba került, Foksániból szabadult. Megszállott ember volt, élő legenda, nemzetmentő apostol. Lehetett volna főállású újságíró, egyetemi professzor is, de helyét és választott küldetését egy pillanatra el nem hagyta. A szórványmagyarsági gyerekeket fogta magyar szóra, magyar betűre, s a szórványmagyar templomokban hirdette magyarul Isten igéjét. Maroskeresztúr, Székelyföldvár, Fintaháza, Ákosfalva, Szentgerince, Marosvásárhely – ezek életútjának fő állomásai. Elismerései: Juliánus -díj, Makkai Sándor díj, a Debreceni Egyetem tiszteltbeli doktorátusa. Néptánccsoportok szervezése, vezetése, művelődési és gazdasági előadások, számtalan megjelent cikk és két verseskönyv fémjelzik életútját /Derengő tűzzel (1977), Reménységdajkálók (1977)/. Egész életében gyűjtötte az anyagot nagy, átfogó, mezőségi művéhez. A könyvből még életében napvilágot látott számos cikkrészlet, sőt könyv alakban megjelent ízelítő is. A Kráter Műhely Egyesületben sajtó alá rendezett, a napokban megjelentetett kötet Kovács Attila Zoltán főszerkesztő, Turcsány Péter költő, könyvkiadó, valamint Papp Vilmos református lelkész munkáját dicséri. A könyv, Vetési László utóhangját idézve, Erdély legszomorúbb vidékéről, a Mezőségről szól. Az óromániai betelepítések tették fokozatosan szórványmagyarrá a Mezőséget. A kötet olykor az esszé, máskor a helytörténeti tanulmány, ismét máskor a képek és a közvetlenül megszólaltatott magyar ajkú panaszok nyelvén szól. Idézve Vetési László végszavát: „Van e még valaki, aki Kövesdi Kiss Ferencen, e megszállott emberen, e csodálatos prófétán kívül jobban ismerné a Mezőséget, a sokat szenvedett, szomorú tartományt, Székelyföldnek talán legtöbb megpróbáltatást átélt vidékét? Van e még valaki, aki vállalja azt, amiről mi leginkább csak beszélni szeretünk: nemcsak az utat dombról dombra, faluról falura, de háztól házig, lélektől lélekig is? Verseskötetekkel, kórustörténetekkel maga mögött az utóbbi évtizedek legfájdalmasabb könyvét tette le – nem az asztalunkra, hanem a lelkiismeretünkre. Riadóra szól a harang....még szólnak a rogyadozó harang-lábakon, ledőlés előtt álló tornyokban, vagy idegen templomokban, de még mindig szólnak. Halljuk meg a hangját.” /Pósa Zoltán: Riadóra szól a harang. Könyv a szórványmagyarság településeiről, Magyar Nemzet Online, ápr. 29./2006. május 2.
Az Érmelléki kalauz című kiadványt előbb Érmihályfalván, majd a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ Múzeumtermében mutatták be. A Debreceni Egyetem Hatvani István Szakkollégiuma 2004. október 26-27-én konferenciát rendezett a Debrecenhez hajdan ezer szállal kötődő Érmellék múltjáról és jelenéről, a jövő modernizációs lehetőségeiről. A konferenciának, amely az Egy kistérség rekonstrukciója címet viselte, a Debreceni Akadémiai Bizottság székháza adott helyet. A rendezvény előadói között a ma is az Érmelléken élő szakemberek mellett a Debreceni Egyetem oktatói és diákjai szerepeltek. A konferencia anyaga Érmelléki kalauz címen kötet formájában megjelent. Tőkés László királyhágómelléki református püspök hangsúlyozta: lényeges a földrajzi-történelmi térségek helyreállítása, és nagyon fontos az összefogás azért, hogy az Érmellék ne legyen pusztuló vidék. /Tóth Hajnal: Könyv jelent meg az Érmellékről. = Reggeli Újság (Nagyvárad), máj. 2./2006. május 9.
A Rákosi-érában és az 1956-os forradalomban való részvétel miatt másodszor is börtönbüntetésre ítélt jogászdoktornak, a felsőcsernátoni dr. Rákossy Árpádnak szobrot állító igyekezet többször is elakadt, most újra van remény. A Bács-Kiskun Megyei Bíróság elnöke, dr. Bodóczky László, a sepsiszentgyörgyi származású Péter Zoltán kecskeméti vállalkozó közvetítésével lebonyolított megkeresés nyomán újabb adatokat közölt dr. Rákossy Árpád 1951. és 1958. évi elítélésével kapcsolatosan. Ugyanő közölte dr. Zinner Tibor Megfogyva és megtörve című, 2006-ban megjelent könyvének dr. Rákossy Árpádra vonatkozó oldalait. Kezdeményezés történt az ítélet semmissé nyilvánítása érdekében. Az eljárás a Legfelsőbb Bíróságon folyamatban van. A Bács-Kiskun Megyei Bíróság emléktábla állítását tervezi dr. Rákossy Árpád és több bíró kollégája emlékére, akik részben társai voltak az első, 1951-es ügyben, valamint az 1956-os forradalomban vezető szerepet vállaló bírók emlékére. A Chicagóban élő, felsőcsernátoni származású Demeter (Dezső) Edit dollár adományt juttatott el a Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület folyószámlájára a szoborállítás tervének kivitelezésére. Az összeg a chicagói Szabad Magyar Református Egyháztól származik. Dr. Rákossy Árpád életútját és bírói ténykedését, példaértékű emberségét szülőföldjén nem ismerik. Ez nem csoda, hisz az ifjú Rákossy Árpád 1919-ben menekült Debrecenbe, majd Budapestre, ahol a megszálló román csapatok ,,utolérték” és letartóztatták, szabadulása után Budapesten telepedett le. Nélkülözések között a szegedi egyetemen két jogi diplomát szerzett. Dr. Rákossy Árpád 1940-ben, a második bécsi döntés után a sepsiszentgyörgyi megyei bíróságra kapott kinevezést. A román átállás után Kézdivásárhelyre költözött, itt a szovjet hadsereg parancsnokától főszolgabírói megbízatást kapott, ezt a tisztet három hónapig látta el, majd a lakosság újabb három hónapra megválasztotta. 1945 nyarán visszaköltözött Sepsiszentgyörgyre. 1948-ban a román hatóságok sok társával együtt kiutasították szülőföldjéről (illetve az országból) azzal az ürüggyel, hogy az 1940-es bécsi döntés után magyar ejtőernyős tisztségviselőként érkezett Háromszékre, holott ő a szülőföldjére tért vissza. Rövidesen a kecskeméti bíróság élére került, és itt 1951-ben először azért ítélték el, mert a bírói tanács elnökeként kezdeményezte egy tanyasi gazda és szomszédja felmentését a háborús bűn elkövetésének vádja alól, bizonyítottnak látván azt, hogy a Kovács Balázs nevű vádlott önvédelemből szúrta le a tanyáján őt bántalmazó és megalázó részeg orosz katonát, aki feleségére és lányára szemet vetve őt akarta kivégezni. Dr. Rákossy Árpádot és több társát az ÁVO letartóztatta. Kovács Balázst kivégezték, társát, aki segített neki a tetemet eltüntetni, tizenöt évi börtönbüntetésre ítélték. Rákossy és társainak koncepciós elítélése egyben a magyar jogászok általános megfélemlítésének, az állásukból való eltávolításának a pere is volt. (Több mint ezer jogászt ítéltek el vagy kényszerítettek arra, hogy állását elhagyja.) Dr. Rákossy Árpád 1956 februárjában szabadult. 1956-os forradalomban való részvétele miatt újabb pert akasztottak a nyakába. Csernátonnak, ahová hamvait végakarata szerint hazahozták, emlékeznie kell, munkásságát és emberi tartását Sepsiszentgyörgynek és Kézdivásárhelynek, Székelyföld egészének méltányolnia kell, írta Sylvester Lajos. Az Ikafalváról Budapestre áttelepedett Fetés András sokat tett Dr. Rákossy Árpád emlékének megőrzéséért. /Sylvester Lajos: Rákossy Árpád jogászdoktor szobortalapzatára. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 9./2006. május 11.
Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság megalapításának tizedik évfordulója alkalmából tartott ülésen példaértékűnek nevezte e testületet, továbbá a 2003-ban létrejött Nyugati Magyar Tudományos Tanács Elnöki Bizottságának tevékenységét. Az MTA 1990-ben vezette be a külső tagságot, majd 2000-ben a köztestületi tagságot, megfogalmazása szerint ez utóbbi döntés azt jelentette: „ugyanolyan jogokkal testvérünknek, sőt társunknak fogadjuk a határon túl élő magyar tudósokat is”. Vizi E. Szilveszter kiemelte, hogy azóta az Akadémiának több mint ezer köztestületi tagja van külföldről – a Kárpát-medencéből és a világ minden tájáról. Kolozsvári területi bizottság létrehozását tervezi az eddigi öt grémium mellett a MTA. Jelenleg Szegeden, Pécsett, Miskolcon, Veszprémben és Debrecenben dolgozik ilyen testület. A tudományos ülésen akadémiai ezüstérmet vehetett át Berényi Dénes fizikus, aki tíz éven át vezette a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságot, helyét szeptemberben Görömbei András irodalomtörténész veszi át. A Magyar Tudományos Akadémia /MTA/ több erdélyi magyar tudóst és kutatót tüntetett ki munkásságukért: Arany János-életműdíjban részesült Egyed Ákos erdélyi professzor. Bíró A. Zoltán erdélyi irodalomtudós Arany János-díjat, Balázs Imre József erdélyi irodalomtörténész és kritikus Arany János Fiatal Kutatói Díjat, míg a kárpátaljai születésű Dudics Iván, a műszaki tudományok kandidátusa, Arany János-érmet kapott. /Kolozsvári MTA-testület? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./2006. május 17.
Nyíregyházán rendezték meg a Jedlik Ányos országos fizikaversenyt a Kárpát–medence diákjai számára, melyen a Kölcsey Ferenc Főgimnázium /Szatmárnémeti/ tanulói ismét szép sikereket értek el. A sikereket tetézve, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium tanulója, Ferenc Endre egy oxfordi tanulmányutat nyert. Mindennek a főszponzora Szendrei Péter, egy debreceni fogorvos, pilóta. /(farkas): Legjobbak között vannak a Kölcsey diákjai. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 17./2006. május 19.
Nagyváradon a Festum Varadinum kiemelt rendezvényeként kezdődött el a Limes – I. Határ menti könyvfesztivál. A nagyváradi rendezvénysorozat átível a határon. „Mi régióban gondolkodunk, határon átívelő régióban, s a tőlünk nyugatra lévő területtel képzeljük el a közös jövőt” – fogalmazott Biró Rozália alpolgármester, a Varadinum Alapítvány elnöke. A könyvfesztivál széles, Kolozsvártól Szolnokig, Szatmárnémetitől Szegedig terjedő területet ölel fel, az itteni könyvkiadóknak teremt bemutatkozási lehetőséget. Derzsi Ákos főszervező, az Europrint Könyvkiadó /Nagyvárad/ tulajdonosa szerint hiánypótló rendezvény, ugyanis Belső-Erdélyhez képest itt a könyvkiadás hadilábon áll. A május 18-i megnyitón Konrád György magyarországi író volt a meghívott. Szűcs László költő a Nagyváradi Ady Társaság képviseletében elmondta: az alkotó a Bihar térség, Berettyóújfalu szülöttje. A kiadók bemutatkozása mellett számos könyvbemutatót is tartanak. Bemutatkozik a debreceni Bárka folyóirat, május 21-én vasárnap lesz a Várad folyóirat irodalmi riport- és négysoros pályázatának kiértékelőjére. A fesztiválon a Partiumi Keresztény Egyetem reklámgrafika szakos hallgatóinak könyvgrafika- és plakátkiállítását, és az Ady Endre Sajtókollégium diákjainak sajtófotó-kiállítását is megtekinthetik az érdeklődők. /Pap Melinda: Limes és Várad Bárkája. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./2006. május 29.
Hosszú idő után először lépett fel Szatmárnémetiben a debreceni Csokonai Színház társulata. A színház zsúfolásig megtelt nagytermében Sütő András Káin és Ábelét adták elő nagy sikerrel. A drámát az innen áttelepült Miske László rendezte. /B. É.: A debreceni Csokonai Színház vendégjátéka. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 29./2006. május 30.
Május 27-én Kolozsváron, a Bulgakov kávézóban, amint Orbán János Dénes jelezte, az Erdélyi Magyar Írók Ligája és az Előretolt Helyőrség Irodalmi Páholy első közös rendezvényét tartotta. Az Előretolt Helyőrség alapítóját, Szőcs Gézát hívták meg elsőként, aki a Liberté – 1956 c. könyvéről beszélt. Az identitásom elsősorban költő, nem lapszerkesztő, drámaíró – fejtette ki Szőcs Géza. A Liberté dráma lett, de eredetileg filmszüzsének íródott azon eszme alapján, hogy minden nemzetnek meg kell találnia azt a történetet, amely a legtöbbet mondja el róla. A történelem órája Magyarországon 1956-ban ütött. A fiktív dráma alapját az 56-os események kortörténeti leírásai adják. A könyv nemcsak a drámát, hanem jegyzeteket, szemelvényeket és sok eddig még nem publikált fotót tartalmaz. Nyártól a film forgatására is sor kerül, és októbertől a debreceni színház előadásában is megtekinthető lesz. /Vetési Júlia: Liberté –1956. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./2006. június 2.
Miske László rendezésében állította színre a debreceni Csokonai Színház Sütő András Káin és Ábel című drámáját, melyet szatmárnémeti és nagykárolyi fellépések után a Nagybányán, a Városi Színházban is bemutattak. Miske László sok erdélyi vagy Erdélyből elszármazott színészt választott munkatársul e darabhoz. Az Arabellát alakító színésznő, Vencz Stella a szatmárnémeti Harag György Társulat tagja, Éva megtestesítője, Sebők Klára pedig Kolozsvárról indult, de jelenleg szabadúszó, és Budapesten él. Káin és Ábel újvidéki (Cservenák Miklós és Révész Béla). /Farkas E. Zoltán: Káin és Ábel erdélyi színészekkel. Sütő András-drámával turnézik a debreceni színház. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./2006. június 8.
Június 7-én Tóth József (MSZP) országgyűlési képviselő, a hajdú-bihari közgyűlés alelnöke Debrecenben megnyitotta a kistérségek együttműködéséről rendezett Magyar–román konferenciát. Stefan Szeremi, a Bihar megyei tanács elnöke fontosnak nevezte a mikrorégiók fejlesztését. /Magyar–román kistérségi konferencia Debrecenben. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 8./2006. június 13.
Díjátadással zárult a hét végén Nagyváradon a III. Partiumi Írótábor, mely az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulójának jegyében zajlott. A háromnapos találkozó utolsó napján Dávid Gyula kolozsvári irodalomtörténész A magyarok vére című előadásában a forradalom erdélyi vonatkozásairól beszélt, majd Ködöböcz Gábor egri irodalomtörténész a Nagy Imre személyével foglalkozó irodalmi alkotásokról szólt a partiumi és külföldi résztvevőknek. Ezt követően a kolozsvári Balázs Sándor Kiáltó Szó – volt egyszer egy szamizdat című kötetét mutatta be, s szót ejtett az 1988-89-ben megjelent illegális kiadvány megszületésének körülményeiről is. A rendezvény záróakkordja a Partiumi Írótábor díjának átadása volt, melyben idén négyen részesültek. Az Ady Endrét ábrázoló bronzplakettet Sulyok Vince Norvégiában élő költő, Dávid Gyula irodalomtörténész, Székelyhídi Ágoston debreceni író és Pomogáts Béla irodalomtörténész kapta. /Nagyváradon átadták az írótábor díjait. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./2006. június 14.
A múlt héten Debrecenben megtartották a kistérségek együttműködéséről rendezett magyar–román konferenciát. – Mindenekelőtt a fejlesztésekben kell együttműködniük a kistérségekhez tartozó településeknek, de a közszolgáltatások, így az egészségügy, az oktatás, a kultúra szervezése is hatékonyabb, ha azt összehangolják – mutatott rá Tóth József MSZP-s országgyűlési képviselő, a hajdú-bihari közgyűlés alelnöke. Stefan Seremi, a Bihar megyei tanács elnöke fontosnak nevezte a mikrorégiók fejlesztését. /Magyar–román kistérségi konferencia Debrecenben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./2006. június 27.
Harminc erdélyi, vajdasági, kárpátaljai és felvidéki magyar pedagógus egy hetes nyári továbbképzése kezdődött meg június 26-án Debrecenben, a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképzőn. A határon túli magyar tanítók legnépszerűbb képzésére az idén olyan fiatal pedagógusok érkeztek, akik eddig még nem vettek részt a már 17 éve tartó debreceni kurzuson. A idei képzés témája a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése. /Határon túli magyar tanítók Debrecenben. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 27./2006. július 5.
A két határ menti térség, a magyarországi Hajdú-Bihar és az erdélyi Bihar megye közötti gazdasági kapcsolatok megerősítése érdekében uniós támogatással létrejött a Regionális Európai Képzési Akadémia (REKA); a projekt első bemutatkozó fórumát a múlt héten tartották a Debreceni Akadémiai Bizottság (DAB) székházában. Az Európai Uniótól nyert több mint 42 millió forintos támogatással a REKA-projekt a magyar-román határ menti együttműködésben érdekelt kis- és középvállalkozások, illetve önkormányzati tisztviselők számára nyújt képzési és tréninglehetőséget. A képzés mintegy 30 magyarországi és romániai vállalkozó, valamint köztisztviselő részvételével jövő év tavaszán kezdődhet. /Magyar–román határ menti együttműködés. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./2006. július 6.
Tőkés László királyhágómelléki református püspök július 5-én tartott sajtótájékoztatóján közölte, az egyházközségekben részleges presbiteri tisztújítást tartanak a választási szabályzatnak és az ütemtervnek megfelelően. A jelölő közgyűlés szeptember 10-én, a választó közgyűlés október 8-án lesz, az új presbitérium alakuló ülését és a gondnokválasztást október 23-25. között ejtik meg. Augusztus 12-22. között tartják az V. Magyar Református Világtalálkozót, mely Bocskai István szabadságharcának örökségéhez kapcsolódik. A világtalálkozó a Bocskai-évforduló jegyében augusztus 12-én a fejedelem szülővárosában, Kolozsvárott veszi kezdetét. A nyitóünnepséget szoros egymásutánban követik a királyhágómelléki rendezvények. A záróünnepség augusztus 22-én lesz Debrecenben. Tőkés püspök kifejtette: első ízben történik meg, hogy a magyar kormány egyetlen fillérrel sem támogatja a világtalálkozó megszervezését. Annak idején a Horn-kormány 70 millió forinttal járult hozzá az esemény megszervezéséhez, az Antall-kormány is jelentős összeget adott, az Orbán-kormány több mint 200 millióval támogatta a világtalálkozót, s most első alkalommal a Gyurcsány-kormány semmivel sem segít. A püspök beszámolt arról, hogy Gulyás Kálmán magyarországi vallásügyi államtitkár fölhívta, s közölte vele, hogy leköszön tisztségéről, ugyanis megszűnik a poszt, s a Miniszterelnöki Hivatal egyik alosztályaként fog működni a korábbi államtitkárság. Leértékelődik a határon túli magyarság és az egyházak ügye, kommentálta a történteket Tőkés László. /Tóth Hajnal: Leértékelődik a határon túli magyarság ügye. = Reggeli Újság (Nagyvárad), júl. 6./2006. július 7.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem végzős diákjai kimagasló eredményeket értek el az államvizsgán – tájékoztatott dr. Szilágyi Pál, az intézmény rektora. A sikeres államvizsgák különösen fontosak az egyetem számára, mert jelenleg a Sapientia nem rendelkezik végleges működési engedéllyel. E dokumentum megszerzésének egyik feltétele, hogy az államvizsgára jelentkező diákok ötven százalék plusz egy diák arányban tegyék le az államvizsgát – mondta a rektor. Dr. Dávid László, az EMTE rektor-helyettese közölte, hogy a hallgatók messze túllépték a minimális küszöböt. Dr. Tonk Márton, az EMTE természettudományi és művészeti karának dékánja beszámolt arról, hogy idén az egyetem Kolozsváron indít Nemzetközi Kapcsolatok szakot is, mellyel az európai intézmények működtetéséhez szükséges hivatalnokok gyakorlati képzését célozzák. Ennek érdekében már fel is vették a kapcsolatot a Babes–Bolyai Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, valamint az Andrássy Gyula Egyetem professzoraival. Tonk még elmondta, hogy a Sapientia kolozsvári ingatlanállományát szintén bővíteni szándékoznak egy újabb épülettel. /P. J. A.: Bővül a Sapientia. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./2006. július 7.
Debrecenben, a Református Kollégium dísztermében istentisztelettel kezdődött meg július 6-án a Magyar Református Középiskolák XI. Találkozója. A vasárnapig tartó rendezvényen mintegy 180 diák és tanár vesz részt, 35 magyarországi, erdélyi, kárpátaljai és felvidéki iskola képviseletében. /Református középiskolák találkozója Debrecenben. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 7./2006. július 14.
Örömöt szerezni az embereknek, ez Hajdu Géza színművész életfilozófiája. Amikor fiatal színészként a kispadon ült, Körösi P. József megalakította a Kortárs Színpadot, amely mára már legendává avanzsált. A szabadság szigete volt a legsötétebb években. Hajdu Géza rendezett, játszott, és mindenese volt ennek a szellemi közösségnek. Aztán egyre másra jöttek a főszerepek. Hajdú bizonyíthatta: valódi művész. Díjakat is kapott: a Magyar Köztársaság Aranykeresztje, EMKE-díj, Kisvárdán Életműdíj. A színház határozza meg a Hajdu család életét. Felesége, Nusi, súgó. Fiúk mégsem lett színész. Kutatóvegyész Debrecenben. /Simon Judit: A boldog komédiás, akinek a színésznők tönkretették az életét. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./2006. július 18.
Ma már csak egy mester, Istvánfi Géza műveli Vámfaluban a fazekasságot. Néhány tehetséges fiatalnak átadja a szakma titkait. Száz éve az avasi Vámfaluban a lakosság nagyobb része még a fazekasságból élt. Még három-négy évtizede is legalább tizenöt-húsz portán forgott Vámfaluban a korong. Ekhós szekerekkel hordták a „cserepet” a szatmári, szigeti, nagybányai, de nemegyszer a debreceni vásárra is. Sokfelé szerették sajátos színhatású (mélyzöld, sötétbarna, fehér, téglaszín) s főleg magyaros tulipán és violás motívummal díszített tányérjaikat, csecses korsóikat. Ma már csak Pál Géza unokája hajtja a korongot. /Sike Lajos: Az utolsó vámfalui fazekas? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./2006. augusztus 4.
Kolozsváron kezdődik a több helyszínen szervezett Magyar Református Világtalálkozó. Először fordul elő, hogy a magyar kormány támogatása nélkül, a református egyház saját költségéből finanszírozzák a világtalálkozót, amelyet idén 5. alkalommal szerveznek. A találkozót augusztus 12. és 22. között rendezik meg a Kárpát-medencei magyar református egyházkerületek – közölte Bölcskei Gusztáv tiszántúli református püspök Debrecenben. Bölcskei Gusztáv hozzátette: a korábban megrendezett találkozókat 80-200 millió forinttal támogatta a kormányzat, most azonban tudatosan nem kértek központi támogatást. Míg az eddigi találkozókat a Magyar Református Világszövetség rendezte, most az egyházkerületek szervezik, s a 2004. december 5-i kettős állampolgárságról szóló népszavazás kapcsán úgy döntöttek: inkább legyen szerényebb a találkozó, de nem kérnek kormányzati segítséget – fűzte hozzá Bölcskei Gusztáv, a zsinat lelkészi elnöke. A világtalálkozó elsődleges célja a három létformában – az anyaországban, a Kárpát-medencei utódállamokban és a világ minden részén szórványban – élő magyar reformátusság testvéri kapcsolatainak ápolása. Az első ilyen találkozót 1938-ban tartották, majd hosszú szünet után 1991-ben, 1996-ban és 2000-ben rendezték meg. Az idei találkozó augusztus 12-én Kolozsváron, Bocskai szülővárosában kezdődik és 22-én Debrecenben zárul. A püspök elmondta: a világtalálkozón az 1956-os magyar forradalomról és szabadságharcról is megemlékeznek. /Saját zsebből szervezett találkozó. = Krónika (Kolozsvár), aug. 4./2006. augusztus 5.
Vígh István közel száz, kétméteres és ennél magasabb, többnyire vegyes technikájú alkotásából nyílt kiállítás Debrecenben. A munkák ,,származási helye” a négy kontinens, ahol a művész megfordult és alkotott: Európa, Ázsia, Észak-Amerika és Ausztrália. A kiállításon nagyszámú erdélyi, székelyföldi, illetve háromszéki ihletésű munka szerepel. A megnyitón a művész debreceni hívei mellett részt vett a Debrecenben 1927 óta működő nemzetközi Nyári Egyetem több mint harminc országból származó, háromszáz főnyi, magyar nyelvet tanuló hallgatója. Ez alkalomra jelent meg Vígh István 250 oldalas, Halmitól Debrecenig New Yorkon és Quean-beyan át című önéletrajzi albuma, amely a művész saját alkotásaival illusztrált önéletírását tartalmazza. A debreceni rendezvényt megelőzte a művész szülővárosában, a Szilágy megyei Halmiban, a településnek adományozott közel száz alkotás nemzetközi részvétellel szervezett megnyitója. Vígh István, az erdélyi alkotótáborok résztvevője és patrónusa, a sepsiszentgyörgyi színház egykori díszlet- és jelmeztervezője, a bibarcfalvi Szent László-falikép restaurálója, Sepsiszentgyörgy déli városkapujának tervezője és számos háromszéki tárgyú képzőművészeti alkotás szerzője augusztusban lesz 70 éves. /Sylvester Lajos: Vígh István debreceni kiállításai (Egy világvándor hazatér). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 5./2006. augusztus 9.
Elkezdődtek a kolozsvári Szőcs Géza Liberté 56 című drámájából készülő film próbái. A debreceni Csokonai Színház társulata – Vidnyánszky Attila művészeti vezető rendezésében – rendhagyó módon először filmet készít a műből, és csak a forgatás után kezdődik el a színpadra állítás. A zenés játékot október 20-án mutatják be a Csokonai Színházban. / Filmet forgatnak Szőcs Géza Libertéjéből. = Krónika (Kolozsvár), aug. 9./