udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
565
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 541-565
Helymutató:
Debrecen
1996. szeptember 6.
Tizenhét Erdélyből Magyarországra települt képzőművész alkotásaiból nyílt kiállítás szept. 6-án Debrecenben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./1996. szeptember 14.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke megjelent szept. 16-án Gyulán, a Kézfogások nevű, harmadik alkalommal szervezett magyar-román baráti találkozó lakossági fórumán. Nem a két nép, hanem a kétarcú, magyarellenes hatalom érdekeit szolgálja az alapszerződés, fejtette ki. Nem lehet barátkozni, miközben magyarjaink ellen fékeveszett propagandahadjárat folyik, s úgy tenni, mintha nem történne semmi. Budapesten 1990-ben jeles magyar-román értelmiségi találkozó zajlott, miközben kirobbantak a marosvásárhelyi események. A gyulai-aradi találkozó idején Mátyás király szobrát akarták eltávolítani Kolozsvár főteréről, ugyanabban az évben Debrecenben magyar-román értelmiségi találkozót szerveztek, miközben Bukarestben megszavazták a kisebbségeket sújtó tanügyi törvényt. Valóság ütközik rendre a hirdetett elvekkel. Sajnálatos, mondta, hogy a magyar kormány elfogadja Iliescu hiteltelen megbékéléséi programját. Azért sem örvendünk az alapszerződésnek, mert nincs bizalmunk abban a hatalomban, amely egyetlen ígéretét sem tartotta be. Az igazságosság és a békesség mentén valósulhat meg a magyar-román megbékélés, fejtette ki a püspök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./1996. szeptember 23.
A térségi együttműködés javítása érdekében a magyar és román határ menti területek MDF, illetve RMDSZ szervezetei létrehozták a Partiumi Magyar Szervezetek Társaságát, az úgynevezett Partium Házat. Az alapítás tényét rögzítő nyilatkozatot szept. 21-én írták alá az MDF debreceni székházában. A szervezet két központja a jövőben Debrecen és Nagyvárad lesz. Székelyhidi Ágoston, az MDF Hajdú-Bihar megyei elnöke hangsúlyozta, hogy a régiók együttműködésével az ott élők önrendelkezését szeretnék segíteni. Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke a Partium Ház nyitott szellemét emelte ki. "Amolyan regionális magyar-magyar csúcsot szeretnénk intézményesíteni a szervezettel" - mondta. /Debrecenben megalakult a Partium Ház. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 23., Népszava, szept. 23./1996. október 29.
Szilágy megyében 20-25 magyar tanári állást hirdettek meg, de csak négyen jelentkeztek. Zsibón továbbra is hiába várnak magyartanárra. A nyolcadik osztályt elvégző diákok - szinte mind - a helyi román líceumban tanulnak tovább, magyar szakos tanár hiányában félnek a nehézségektől. Amikor még volt magyar szakos tanár, a tanulók fele a magyar tagozatot választotta. a helyi református lelkipásztor szerkesztésében megjelent A zsibói Református Egyház története című színes kalauz, a zsibóiak pedig készülnek a Wesselényi-napokra /dec. 6-8./, az első nap ünnepsége Debrecenben, a második Zilahon, a harmadik Zsibón lesz. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./1996. december 6.
Dec. 6-án Székelyudvarhelyen sajtótájékoztatót tartottak, amelyen megjelent Szász Jenő polgármesteren kívül dr. Nagy Géza, a debreceni Agrártudományi Egyetem dékánja. Elmondta, hogy az egyetem tizenhat kabinos, nyelvoktatást szolgáló felszerelést adományozott Székelyudvarhelynek. Az üvegezett kabinok mindegyike magnóval, fülhallgatóval és mikrofonnal van ellátva. Ezt a Bányai János Szakközépiskolában fogják elhelyezni. A dékán megígérte, hogy jelentős mennyiségű angol és német nyelvű írott- és hanganyagot ad még a városnak. Antal István RMDSZ-képviselő ismerkedett meg a debreceni professzorral, innen van a kapcsolat. Antal István is jelen volt a tájékoztatón. A debreceni egyetem segíteni fog abban, hogy Székelyudvarhelyen felsőfokú tanintézet jöjjön létre, elsősorban úgy, hogy debreceni professzorok jönnének oktatni. /Fülöp D. Dénes: A felsőfokú oktatás csírái. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 12./1996. december 9.
Dec. 8-án Debrecenben az Alapszerződések és regionális gazdasági együttműködés című konferencia megnyitásakor Tabajdi Csaba politikai államtitkár kifejtette: az alapszerződések nem csodaszerek, de nem is a nemzetárulás dokumentumai. A magyar, ukrán, szlovák, román és jugoszláv részvétellel kezdődött kétnapos /dec. 8-9./ konferenciát levélben köszöntötte Horn Gyula miniszterelnök. Az előadások témakörei: régiók közötti együttműködés, bankok szerepe a két- és sokoldalú együttműködésben, a nemzeti kisebbségek lehetőségei az együttműködésben. Bod Péter Ákos, a londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank /EBRD/ kelet-közép-európai országokat képviselő igazgatója elmondta, hogy "elégtelen intenzitású kapcsolatok léteznek a kelet-közép-európai térségben". A tanácskozás szervezői - Miniszterelnöki Hivatal, határon Túli Magyarok Hivatala és az Új Kézfogás Alapítvány - abból indultak ki, hogy a térség államai között létező politikai viszony és a határokon átnyúló gazdasági együttműködés minősége szorosan összefügg egymással. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 7., Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10., Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 11./1996. december 27.
Adrian Severin külügyminiszter dec. 27-én Budapestre látogatott. Tárgyalt Kovács László külügyminiszterrel, akivel kicserélték az alapszerződés ratifikációs okmányait, majd fogadta Horn Gyula miniszterelnök, Göncz Árpád köztársasági elnök és Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke is. Severin megbeszélést folytatott a magyar ellenzéki pártok vezetőivel. Severin külön kiemelte, hogy első útja Budapestre vezetett. Kovács László a sajtótájékoztatón beszámolt arról, hogy román kollégájával megállapodtak: újra megnyitják a kolozsvári és a debreceni főkonzulátust, emellett tiszteletbeli konzuli hivatalt létesítenek majd Győrben és Constancában: megállapodtak abban is, hogy a két külügyminiszter vezetésével kormányközi vegyes bizottságot hoznak létre az alapszerződésben foglaltak megvalósításának elősegítésére, januárban megszületnek az albizottságok, az egyik a kisebbségek ügyével foglalkozik. Kovács László szerint már a jövő év elején aláírható lehet a szabadkereskedelemről, a diplomák kölcsönös elismeréséről, a környezetvédelmi együttműködésről, a kombinált fuvarozásról és a szervezett bűnözés elleni közös fellépésről szóló megállapodás. A két külügyminisztérium szakmai együttműködését is írásos egyezmény fogja szabályozni. Szorgalmazzák, hogy rendszeressé váljanak a legmagasabb szintű találkozók. Megállapodtak új határátkelő helyek megnyitásáról és a jelenlegiek korszerűsítéséről. A tárgyaláson Kovács László felvette a kétnyelvű feliratok, az egyházak és kisebbségi közösségek kárpótlásának kérdését, illetve az oktatási törvény felülvizsgálatát. Horn Gyula a megbeszélés után kifejtette: egyetért azzal, hogy az együttműködésnek folyamatosan, lépésről lépésére kell megvalósulnia. Lezsák Sándor, az MDF elnöke a román külügyminiszterrel folytatott megbeszélése után kijelentette: az új román vezetés immár gyakorlati lépésekkel bizonyította, hogy komolyan gondolta választási ígéreteit. Ettől új korszak kezdődhet a két ország kapcsolatában. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 28., Magyar Hírlap, dec. 28./ Az Adevarul szerint Severin külügyminiszternek nem volt hivatalos felhatalmazása a konzulátusok megnyitására vonatkozó "fedezet nélküli engedményeket" tenni a magyaroknak. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./1998. január 24.
Gellért Sándor íróra emlékezett a napilap, halálának tizedik évfordulóján. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./ Gellért Sándor /Debrecen, 1916. dec. 11. - Szatmárnémeti, 1987. nov. 14./ több könyve kéziratban maradt.1998. február 3.
Az Erdélytörténeti Alapítvány /Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen, Történeti Intézet/ pályázatot hirdetett magyarországi, romániai, szlovákiai és szerbiai egyetemi hallgatók számára Erdély történetével és az erdélyi irodalom történetével kapcsolatos pályamunkák készítésére. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 3./1998. február 5.
Nemzeti imádságunk, a Himnusz szellemiségére, megtartó erejére, a határon belül és túl élő magyar nemzedékeknek szóló üzenetére hívta fel a figyelmet Bölcskei Gusztáv református püspök, amikor febr. 5-én Debrecenben megnyitotta a Magyar tanítók a XXI. századi Kárpát-medencében című tanácskozást és a Himnusz születésének 175. évfordulójára rendezett emlékünnepséget. A Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke fontosnak nevezte, hogy minél több helyen és közösségben fedezzük fel újra mit jelent, mit adott és mit ad a Himnusz a magyar kultúrának, a jelen és a jövő nemzedékének. A tanácskozás Erdélyből, a Felvidékről és Kárpátaljáról érkezett résztvevői előtt Bölcskei Gusztáv utalt arra: "van ahol a gyanakvás árnyéka, értetlenség, vagy ajakbiggyesztés kíséri, ha felhangzik a magyar Himnusz, de aki énekli az tudja: a nemzeti imádság nem más, mint erőt adó, megtartó hatalom". - A három napos tanítói konferencia alkalmából a debreceni Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolán a költőhöz kapcsolódó - költészetét, életútját bemutató - bélyeg- és képeslap-kiállítást nyitottak. - A tanácskozáson előadások hangzanak el a tanítóképzés jelenéről és fejlesztési lehetőségeiről, a hazai és a határon túli magyar tanítás, illetve tanítóképzés kapcsolatáról. /MTI, febr. 5./1998. február 28.
A határainkon túl élő magyarokat az anyaország sok egyéb teendők sorában akkor tudja hathatósan segíteni, ha minél több gazdasági együttműködés köti össze az anyaországgal - fogalmazták meg azon a Baján elkezdődött kétnapos tanácskozáson /febr. 27-28/, amelyet Egzisztenciateremtés, vállalkozásélénkítés és befektetések a Kárpát-medence régióiban címmel rendeztek. A tanácskozást harmadik alkalommal rendezte meg a Miniszterelnöki Hivatal, a Határon Túli Magyarok Hivatala és az Új Kézfogás Közalapítvány, számos nagyvállalat, társaság, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával. A tanácskozáson mintegy százötvenen vettek részt, önkormányzati érdekképviseleti, gazdasági szakemberek, illetve számos karitatív és civil szervezet, alapítvány képviselői, a hazaiakon kívül Felvidékről, Erdélyből, Kárpátaljáról és Vajdaságból. A mostani találkozó a harmadik összejövetel, amelyet az 1995-ben e témakörben megfogalmazott kormányprogram szellemében rendeztek. Az első budapesti tanácskozáson az információcsere, a szakemberképzés, a tőkehiány mérséklése, a pénzügyi infrastruktúra fejlesztése és a régiók közötti kereskedelem állt a középpontban. 1997-ben Debrecenben mindenekelőtt a kárpát-medencei régiókba irányuló tőkebefektetések növelésének lehetőségeit vették számba. A mostani fórumon az egzisztenciateremtéssel és a vállalkozásfejlesztéssel kapcsolatos igényeket mérik fel, és természetesen számbaveszik a gazdasági együttműködések eddigi eredményeit is. - A kárpát-medencei régióban az együttműködés nem csupán határainkon túl élő magyarok iránt anyaországbeli kötelesség, de korparancs is. A Kelet-Közép-Európában lezajlott rendszerváltás ugyanis nagyjából azonos gondokat hozott. Valamennyi országra jellemző a tőkehiány, a munkanélküliség, az alacsony és közepes jövedelmek stagnálása, avagy csökkenése, a kiugróan magas jövedelmek ugrásszerű növekedése, az ezzel párhuzamosan jelentkező szociális feszültség. Ugyanakkor valamennyi ország egyenként kis befogadó és kibocsátó a nemzetközi piacokon. - Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke hangsúlyozva a térség országainak egymásra utaltságát rámutatott: a korábbi együttműködési struktúrákat - például a KGST-t - lassan váltják fel újak. Sajnálatos tény - mondotta -, hogy az eseti tapasztalatcseréken túl érdemi, szervezeti együttműködés még nem alakult ki a térség tőkepiacának közös aktiválásában az adottságok együttes kihasználására. Az elmúlt évek egyik legnagyobb eredményének nevezte, hogy a magyar tőke külföldön is megjelent, 1996-ban ez 58 millió, tavaly 370 millió USA dollárt tett ki. Ez azonban kevés - mondta -, Romániában például az együttesen 2,5 milliárd dollár külföldi befektetésből mindössze 25 millió dollár magyar érdekeltségű. Törzsök Erika ezen a fórumon jelentette be: idén március 1-jén hatályba lép a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája, amelyet az Európa Tanács 40 tagállama közül 18 írt alá. Hét állam, köztük hazánk már ratifikálta. A charta célja Európa történelmi, regionális, illetve kisebbségi nyelveinek védelme. - Az esemény közben tartott sajtótájékoztatón Birtalan Ákos romániai turisztikai miniszter arról szólt, hogy fontos lenne a sokrétű együttműködési feladatok rangsorolása. Első helyen említette az infrastruktúra-fejlesztést, valamint a privatizációban való részvételt. Lotz Károly azt emelte ki, hogy egy-egy országon belüli regionális együttműködéseknek át kell nyúlniuk a határokon túl is. - A vízumkényszer újonnan történő bevezetéséről egyelőre szó sincs - szögezte le Tabajdi Csaba a nemzetközi sajtótájékoztatón feltett kérdésre válaszolva. Megítélése szerint a miniszterelnök szavait félreértették, akik ily módon értelmezték Horn Gyulának, a közbiztonság erősítése érdekében felvetődött javaslatát. A határellenőrzést természetesen javítani kell, de ennek csak egyik és nem elengedhetetlen eszköze a vízum. Tabajdi Csaba megemlítette, hogy készülnünk kell az EU-tagságunk kapcsán előálló új helyzetre. Az unióba való belépésünk után meg kell oldani a határainkon túl élő magyarok beutazási kedvezményét, mégpedig oly módon, hogy a megoldás nem ellenkezhet a schengeni egyezménnyel. A konferencián Burgert Róbert, az Új Kézfogás közalapítvány kuratóriumi elnöke elmondta: tavaly mintegy 1,3 milliárd forintot kaptak a költségvetésből, amelyből eddig több mint 850 milliót használtak fel. Egyebek között létrehoztak 24 vállalkozásfejlesztési központot, a legtöbbet - tizenhetet - Erdélyben, a többit Kárpátalján és a Felvidéken, illetve egy már a Vajdaságban is működik. A költségvetési forrás csaknem felét Erdélybe juttatták, kiemelten azzal a céllal, hogy segítsék a határainkon túli vállalkozásokat. A tanácskozáson elhangzott az is, hogy a határon túlra került mintegy 30 milliárd forintnyi kárpótlási jegynek a magyar privatizációban való felhasználását sokrétű módon próbálják elősegíteni. Így nagy jelentőségű döntés volt, hogy az áramszolgáltató vállalatok magánosításánál minden vállalat esetében 20 százalékos részvénycsomagot a külföldi kárpótoltak részére kellett elkülöníteni. - Az elmúlt évek egyik legnagyobb eredményeként értékelték a résztvevők, hogy a magyar tőke külföldön is megjelent. E folyamatot, illetve a hazai privatizációban való részvételt előmozdíthatják a hasonló - a politikai, gazdasági és pénzügyi helyzetet, a változó jogszabályokat is ismertető - tanácskozások, de szükség lenne egy közös jogszabályfigyelő intézmény felállítására is - fogalmazódott meg. Az ez irányú információcsere eszköze lehet például az Internet. Birtalan Ákos felszólalásában egyébként a hazájában eddig lezajlott privatizációt és a lehetőségeket ismertetve a zöldmezős beruházások, az elő-, illetve posztprivatizációban való bekapcsolódásra biztatta a magyar befektetőket. Megítélése szerint szerencsésebb lenne, ha nem "kétoldalú", hanem háromoldalú vegyes vállalatokat alapítanának, például magyar, román és szlovák társulások részvételével. A magyar kormány és állami tulajdonban lévő bankok, intézmények által tavaly egymilliárdos alaptőkével alapított Corvinus Nemzetközi Befektetési Részvénytársaság vezérigazgatója, Mészáros András sajnálattal állapította meg, hogy kevés a megfelelően kidolgozott, jó projekt. Az idén 350-900 millió forinttal kívánják támogatni a szomszédos országokba irányuló magyar tőkeexportot. Szó esett a tanácskozáson a kistérségek közötti kapcsolatokról, közöttük a magyar felső-Bácska és a vajdasági észak-Bácska közötti gazdasági együttműködésről. /MTI/1998. március 12.
Gödöllőn, a magyar polgármesterek világtalálkozóján Kurucz Gyula, a szövetség régióelnöke bejelentette, hogy Kárpát-medencei információs hálózatot hív életre a Magyarok Világszövetsége; a rendszer hét országban segíti majd a gazdasági együttműködést, a vállalkozások föllendítését. - Az európai csatlakozás esélyeivel foglalkozó szekcióülésen az előadó azt is elmondta, hogy a Délvidéken, a Kárpátalján és a Felvidéken öt központot már létrehoztak az adott körzet gazdasági lehetőségeinek föltárására. A munka során elemzik a beruházások várható hatásait, az adózási, bérezési helyzetet. Az adatbankba gyűjtendő információk hasznosítása nemcsak a térség gazdasági stabilitását erősítheti, hanem az EU számára is hasznos lehet a kelet-nyugati kapcsolatok kiépítéséhez. A tanácskozáson szó volt a határokhoz közeli régiókban lévő települések közötti kapcsolatrendszer fontosságáról. Debrecen és Nagyvárad, Szeged és Újvidék, Nyíregyháza és Kárpátalja között már kialakult ilyen együttműködés. Egy másik szekcióban a magyar falu fennmaradása volt a téma. Sokak szerint az ipari parkok kiépítésével lehet hozzájárulni egy-egy vidék megerősödéséhez. /MTI/1998. május 9.
A Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola / Debrecen/ nemzetközi tanácskozást szervezett Magyar tanítók a XXI. századi Kárpát-medencében címmel, melyen magyarországiak mellett erdélyi, vajdasági és kárpátaljai szakemberek is részt vettek. A tanácskozás tanulsága az, állapította meg Rauscher Erzsébet, a nagyváradi Iosif Vulcan Tanítóképző aligazgatója, hogy a tanítóképzésnek Romániában is, akárcsak Európaszerte, főiskolai képzéssé kell alakulnia. Magyarországon például a hetvenes évek eleje óta felsőfokú a tanítóképzés. A tanítóképzést Szlovákiában egyetemi szintűvé tették, Vajdaságban felsőfokú oktatás folyik, Kárpátalján a Beregszászon levő magyar főiskolán magyar nyelvű képzés folyik. Romániában 18 felsőfokú tanítóképző intézet működik, de mind román nyelvű. Nagyváradon a Sulyok István Református Tanárképző Főiskola indít egyedül magyar nyelvű tanítóképzőt, most hirdették meg a felvételit. Az új szak akkreditációja folyamatban van, ez a tanszék egyelőre minisztériumi engedéllyel működik. /Makár Ágnes: Magyar nyelvű tanítóképzés. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 9./1998. május 17.
Máj. 16-17-én Szatmárnémetiben, illetve Szatmárhegyen Páskándi Géza ünnepségsorozatra került sor a költő születésének 65. évfordulója alkalmából. A Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/, az EMKE, a Szatmár megyei Művelődési Felügyelőség, a Kölcsey Ferenc Kollégium, a Páskándi-ünnepségek Szatmárhegyi Kezdeményező Bizottsága és a Páskándi Géza Baráti Társaság szervezésében megtartott rendezvény első napján Szatmárnémetiben "Mi nékem az igazság?" címmel irodalmi tanácskozást tartottak Páskándi Géza életművéről. Köszöntőt mondott Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke, Székely József, a Kölcsey Ferenc Kollégium igazgatója és Ilyés Gyula, Szatmárnémeti alpolgármestere. A tanácskozást délelőtt Dávid Gyula, az EMKE országos elnöke (Kolozsvár), délután Székelyhidi Ágoston (Debrecen) vezette; előadást tartottak: Szász László (Nagykörös), Kötő József (Kolozsvár), Demény Péter (Kolozsvár), Bertha Zoltán (Debrecen), Láng Gusztáv (Szombathely), Szakolczay Lajos (Budapest), Dávid Gyula (Kolozsvár). Ezt követően a költő egykori iskolájában tartottak ünnepséget, ahol többek között beszédet mondott Szakonyi Károly, a Páskándi Alapítvány kuratóriumi elnöke (Budapest), Páskándiné Sebők Anna, a költő özvegye Budapestről, Dávid Gyula és Székelyhidi Ágoston (Debrecen), Este a Kölcsey Ferenc Kollégium diákjainak előadásában bemutatták Páskándi Géza Az eb olykor emeli lábát c. színdarabját. Május 17-én Szatmárhegyen ünnepi istentisztelet volt a református templomban, ahol köszöntőt mondott Kovács Ferenc lelkipásztor, és igét hirdetett Tőkés László református püspök. Ezután a részvevők a költő egykori szülőháza helyén álló épülethez vonultak, ahol emléktábla-avatásra került sor. Itt beszédet mondott Szilágyi Sándor, a Páskándi-ünnepségek Szatmárhegyi Kezdeményező Bizottságának elnöke, a községi tanács titkára, Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, George Vulturescu, a Szatmár Megyei Művelődési Felügyelőség főfelügyelője, valamint Gál Sándor, az Anyanyelvi Konferencia társelnöke Budapestről és Dobos László, az MVSZ alelnöke Pozsonyból. A községi Művelődési Otthonban ezután ünnepi műsor és színelőadás következett, ahol ünnepi beszédet mondott Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, oktatásügyi államtitkár és Kelemen Hunor, a Művelődési Minisztérium államtitkára. A rendezvénysorozatot a román Művelődési Minisztérium, az Illyés Közalapítvány és a magyarországi Művelődési és Közoktatási Minisztérium támogatta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 20., 1267. sz./1998. június 29.
Királydaróc Szatmárnémeti és Tasnád között fekvő falu, az 1992-es népszámlálás szerint 1083 lakosa volt, nemzetiségi megoszlásuk: 548 román, 372 magyar, 90 /magyar anyanyelvű/ cigány és 65 /magyar anyanyelvű/ magát svábnak valló ember. Mind a magyar, mind a román elemi iskola két tanerős, az óvodának magyar és román tagozata van. Királydaróc legmagasabb lélekszámát 1917-ben érte el, akkor háromezren éltek a faluban, közülük kétezren magyarok voltak. A faluról szól Mándi Szabó Miklós református lelkész könyve: A királydaróci református egyház története /Debrecen, 1917/. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 29./1998. július 1.
Jún. 29-én kezdődött meg Debrecenben, a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolán a határon túli magyar pedagógusok egyhetes nyári továbbképző tanfolyama. Az intézmény több mint 10 esztendeje szervez hasonló jellegű kurzusokat a határon túl élő és oktató magyar pedagógusoknak. Az idei továbbképzésen 30 Kárpátaljáról, Erdélyből és a Vajdaságból érkezett, tanítóképző intézetekben, illetve ezek gyakorló általános iskoláiban tanító pedagógus vesz részt. A tanfolyam keretében egyebek mellett előadásokat hallgatnak meg a magyar nyelv és irodalom tanítás módszereiről, valamint a szaktárgyak oktatásával kapcsolatos legújabb pedagógiai kutatások eredményeiről. A pedagógusok emellett megismerkednek a környék nevezetességeivel, többek között ellátogatnak a Hortobágyra, Sárospatakra és Tokajba is. /Kisebbségi magyar pedagógusok továbbképzése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./1998. július 4.
Gellért Sándor költő emléke előtt tisztelgett a lap, többen méltatták tehetségét. Csillag volt - és egy kicsit üstökös címen írt róla Gúzs Imre. Dr. Bura László Gellért Sándor - a nyelvtörténész címmel megállapította, hogy egész életművén végighúzódik a nyelvvel való csatározás. Gellért Sándor költői nyelvtörténetét három fő vonás jellemzi: az erős népi realizmus, az etnoromantika és a históriaigény. Azonban Gellért Sándor nem tudta elveit korszerű nyelvtörténeti anyagra alkalmazni. Egyre távolabb került a mai nyelvtudomány alapvetéseitől. Az ezer oldalas kéziratában zseniális sejtések vannak, számos remek ötlet, de megállapításai távol esnek a nyelvtudomány hivatalos álláspontjától. Munkássága kritikai feldolgozásra vár. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 4./ Gellért Sándor /Debrecen, 1916. dec. 11. - Szatmárnémeti, 1987. nov. 14./1998. július 18.
A közelmúltban írásbeli megállapodást kötött a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem és a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola. Ennek a célja a két intézmény között immáron hét esztendeje tartó együttműködés megerősítése volt. Debreceni professzorok rendszeresen tanítanak a nagyváradi főiskolán. Szűcs István, a Sulyok István Református Főiskola rektor-helyettese elmondta, hogy az együttműködést további területekre is kiterjesztették. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 18./1998. augusztus 7.
Évek óta emlékünnepséget tartanak Sződemeteren, emlékezve a Himnuszra. Idén aug. 7-én, a Himnusz születésnapja alkalmából Sződemeteren rendezett megemlékezésen legalább 1500-an jöttek össze, jelen volt többek között Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök, Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége alelnöke, az MVSZ Erdélyi Társaságának /VET/ elnöke, Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Gyulai Endre szeged-csanádi római katolikus püspök, Bölcskey Gusztáv debreceni református püspök is. A megjelenteket üdvözölte a Bukarestből érkezett Carol Kőnig művelődési minisztériumi osztályvezető, aki nagyra értékelte Kölcsey Ferencnek, a Himnusz költőjének szerepét a felvilágosodásban. A VET Sződemeteren felhívást fogalmazott meg a vajdasági magyar fiatalok védelmében. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 10./1998. augusztus 17.
Aug. 17-én kilencedik alakommal szervezték meg a határon túli magyar értelmiségiek számára Debrecenben az Ady Akadémiát. A tíznapos kurzuson 180 Erdélyből, Felvidékről, Kárpátaljáról és a Vajdaságból érkező pedagógus, közgazdász, orvos vesz részt. Pokorni Zoltán oktatási miniszter az ünnepélyes megnyitón kifejtette, hogy a kormány erkölcsi és politikai kötelessége a nemzet, a tudomány és a kultúra egységén fáradozni. A kolozsvári magyar egyetemről leszögezte: az a magyar-román alapszerződés próbaköve, erről a magyar kormány kész bármikor tárgyalni. Orbán Viktor kormányfő és őmaga is bármikor, bárhol hajlandó a román vezetőkkel találkozni, hogy előrelendítsék a magyar egyetem létrehozását. Pokorni elmondta, hogy október elején Párizsban találkozik román kollégájával. Eszmecseréjükre javaslatot visz magával, amelyet az RMDSZ-szel egyeztet. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 18./1998. augusztus 18.
A szervezett bűnözés elleni együttműködésről kötött magyar-román kormányközi egyezmény 1998-99. évre szóló végrehajtásáról együttműködési megállapodást írt alá augusztus 18-án Debrecenben Orbán Péter dandártábornok magyar-, és Nicolae Berechet dandártábornok román országos rendőrfőkapitány. A dokumentum aláírását megelőző sajtótájékoztatón Orbán Péter hangsúlyozta, hogy Magyarország és Románia rendőrsége között a határ menti együttműködés már eddig is kiválóan működött, ezt jelzik a határ menti megyék rendőr-főkapitányságainak eredményei. /Debreceni rendőrtalálkozó. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 20./1998. augusztus 23.
Szatmár az a régi egyházmegye, amelyet leginkább sújtott a XX. század. Négy ország területére szaggatta szét az egyházközségeket Trianon és a második világháborút követő újabb osztozkodás. Ma Románia, Magyarország, Ukrajna és Szlovákia osztozik a hajdani szatmári plébániákon. A felvidéki részek a Kassai Főegyházmegyébe, a magyarországiak a debrecen-nyíregyháziba, Kárpátalja önálló egyházmegye felé tart, s Szatmárnémeti központtal ma is létezik a romániai területeken a Szatmári Egyházmegye. A szatmári közös történelemtudat, közös sors újraéledőben van. Ezt bizonyítják az évente megismétlődő Scheffler-megemlékezések, melyekre legutóbb 1997 decemberében Fehérgyarmaton került sor, Reizer Pál /Szatmárnémeti/ és Bosák Nándor /Debrecen/ püspökök részvételével, s a most nyáron megrendezett első "nemzetközi" szatmári kispaptalálkozó is. Scheffler János vértanú püspök volt az utolsó olyan szatmári püspök, aki a teljes egyházmegye lelkipásztorkodásáért felelt, nehéz időkben, a második világháború idején. A hős lelkű főpásztor román börtönben halt meg. A szatmárnémeti székesegyház kriptájában levő sírja, az egyházmegye másik nagy püspökéhez, Hám Jánoshoz hasonlóan határokat átívelő zarándokhellyé vált már sok esztendővel ezelőtt. - A magyarországi szatmári papok és kispapok rendszeresen meghívást kapnak szatmárnémeti papszentelésekre, és viszont. A kispapok idén júliusban a Tisza és a Túr találkozásánál verték fel sátraikat. Reizer Pál püspök vezetésével érkeztek a kispapok. Majnek Antal munkácsi püspök is jött volna néhány papjával, de az utolsó napon ellopták az autóját. Jövőre Erdélyben vernek sátrat a szatmári kispapok, de akkor már kárpátaljaiakkal és felvidékiekkel kiegészülve. /Szerdahelyi Csongor: Szatmár keresi egymást. = Új Ember (Budapest), aug. 23./ Scheffler János /Kálmánd, 1887. okt. 29. - Jilava, 1952. dec. 6./ 1998. augusztus 29.
A magyar-magyar kapcsolatok egyik alapintézményének nevezte az aug. 27-én tartott záróünnepségen a debreceni Ady Akadémiát Németh Zsolt külügyminisztériumi államtitkár. Németh Zsolt Orbán Viktor miniszterelnök szavait idézve megismételte azt, hogy a magyar nemzet és a magyar állam határai nem esnek egybe, s ebből adódóan a magyar külpolitika döntő kihívása az állami és a nemzeti érdekek összehangolása. Szerinte a Magyar Köztársaságnak úgy kell segítenie a határon túl élő magyarokon, hogy biztosítva legyen a határon túli magyar értelmiség utánpótlása, és minél teljesebb oktatási vertikum jöjjön létre a határokon túl. Az államtitkár emlékezetett arra, hogy az új kormány támogatja a Bolyai Egyetem újraindítását. Az euroatlanti integrációra utalva, a külügyi államtitkár elképzelhetőnek nevezte, hogy 5-10, de akár 20 év is eltelik addig, amíg Magyarország leendő EU-csatlakozása után a szomszédos országok is az unió tagjává válhatnak, éppen ezért, a magyar külpolitikának sürgető feladata, hogy megtalálja az integráció és a szomszédságpolitika összhangját. Amennyiben ez nem sikerül, akkor a trianoni határok mentén újabb, "civilizációs berlini fal" emelkedhet, ha viszont megoldható, akkor széles perspektíva nyílik az együttműködésre, amiben fontos szerepe lesz a határon túli magyar értelmiségnek. /Erősíteni kell a kapcsolattartás! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./1999. február 3.
A szatmárnémeti RMDSZ jan. 29-én tartott közgyűlésén Kabai István, a szatmárnémeti RMDSZ elnöke kijelentette: A tagság hangulata rossz, mint minden romániai magyaré, mint a legtöbb románé! Az okok ismertek: gazdasági csőd, politikai és társadalmi bizonytalanság, az újabb bányászjárás keltette félelem, a szélsőségek előretörése. A koalíciós egyeztetés nemcsak fent, hanem lent is rosszul működik, mert az RMDSZ-nek járó 23 igazgatói és igazgatóhelyettesi posztból mindössze 9-et sikerült elfoglalni. Az önkormányzatban a partnerek összevissza szavaznak, de számunkra fontos kérdésekben nem úgy, mint ahogy előzőleg ebben megegyeztek. Így eredményt jogaink érvényesítésében alig sikerült elérni. Szatmárnémeti bejáratánál ma sincs kétnyelvű tábla. (A krónikás nem érti, miért nem tanulnak a károlyiaktól, ott eleve román-magyar-német táblát javasoltak, és gond nélkül megvalósult. A három nyelvet nemcsak bizonyos tradíció, hanem az is indokolná, hogy egyre több német cég települ a városba!) Lesz viszont Hám János-szobor, méghozzá a régi főtéren, közvetlenül a római katolikus katedrális előtt! Csak hát erre Muzsnay Árpád volt megyei elnök azt mondhatja: ő négy szobrot akkor állított, amikor az RMDSZ ellenzékben volt. Kiverekedte, kiverekedték. S akkor most, amikor kormányban vagyunk, miért megy némely dolog még nehezebben? Az egyik felszólaló azt mondta: azért, mert a városi szervezetben kevés a dinamikus és kezdeményező egyéniség, aki, ha elindít valamit, végig is viszi. A kezdeményezés hiányával magyarázható, hogy a Szatmárnémetihez aránylag közel lévő Debrecen és Nyíregyháza mind ez ideig nem indított a városban kihelyezett egyetemi, főiskolai kart, jóllehet volna rá igény, hisz évente két osztályra való magyar fiatal megy innen anyaországi egyetemekre, s akik itthon maradnak, az aradi Goldis magánegyetem szatmári tagozatára járnak. Miért ne adhatnák inkább ezt a pénzt a Kossuth Lajos Egyetem ide helyezendő karának fenntartására, s ráadásul még anyanyelvükön is tanulnának! Sajnos, erre a felvetésre nem reagált az RMDSZ városi vezetése. Sok szó esett a közgyűlésen az ifjúságról, képviselői közül csak néhányan voltak jelen. Pécsi Ferenc parlamenti képviselő a civil szervezetek és alapítványok markánsabb jelenlétét, megmutatkozását szorgalmazta. Varga Attila megyei elnök többek között arról beszélt, hogy a szervezeti keretet erősíteni kell. Ám a legötletesebb hozzászólás kétségtelen az egyik "veterán" RMDSZ-esé, a Medve Sándoré volt, aki az új, immár országosan egységes tagsági könyvet felmutatva azt javasolta: legyen ajánlólevél az anyaországban! Amolyan nemzettagsági igazolvány, vízumjogossági igazolás, de ha kell, arra is alkalmas, hogy felmutatója kedvezményes jeggyel juthasson be például a Magyar Nemzeti Múzeumba!? Kíváncsiak lennénk, milyen visszajelzést kap egy ilyen javaslat az anyaországból? /"Az új RMDSZ-tagsági könyv legyen ajánlólevél az anyaországban!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./1999. március 15.
A márc. 15-i megemlékezés Erdélyszerte márc. 14-én kezdődött. Zilahon márc. 14-én ezerötszáz fős tömeg vonult a Wesselényi-szoborhoz. Beszédet mondott Bitay Károly kolozsvári magyar főkonzul és Kerekes Edit, a zilahi RMDSZ elnöke. - Szatmárnémetiben a hangversenyteremben Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke mondott beszédet. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./ Nagyszalontán a Kossuth-szobornál gyűltek össze az ünneplők, Székely Ervin képviselő emlékeztetett arra, hogy egy évtizede még milicisták őrködtek a szobornál, nehogy valaki megkoszorúzza. "Ez is jelzi, milyen fontos szerepet tölt be a magyarság életében március 15." /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 15./ Márc. 15-én Marosvásárhelyen, a székelyek egykori fővárosában zajlott az erdélyi magyarság megemlékezése, melyen jelen voltak Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takácsa Csaba ügyvezető elnök, Szőcs Ferenc, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete, Bálint-Pataki József /HTMH, Eckstein-Kovács Péter nemzetiségi miniszter, Borbély László államtitkár, Burkhárdt Árpád Maros megye alprefektusa, Fodor Imre, Marosvásárhely polgármestere, Kincses Előd, a megyei szervezet elnöke, Virág György, a Maros megye tanács alelnöke, megyei, városi tanácsosok, s Marosvásárhely ünneplő polgárai. Markó Béla ünnepi beszédét követően felolvasták Emil Constantinescu államfő üzenetét: "Hiszem, hogy március 15 közös megünneplése Marosvásárhely és az Önök megyéje lakói részéről, minden szónoklatnál meggyőzőbben, önmagában fejezi ki a románok és magyarok közötti kölcsönös lojalitást, barátságot és honpolgári együttműködést" - hangzott az elnöki üzenet. Radu Vasile miniszterelnök üzenetét Eckstein-Kovács Péter nemzetiségügyi miniszter olvasta fel. A Magyar Köztársaság kormánya és a HTMH nevében Bálint-Pataki József főosztályvezető beszélt. Fodor Imre, Marosvásárhely polgármestere a szabadságharcra emlékezve mondotta: a szabadságot nem lehet sem államhatárokkal, sem nyelvi korlátokkal járomba terelni. Vass Levente, az Országos Magyar Diákszövetség elnöke beszéde után Kincses Előd, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke következett, aki visszautasította azokat az uszító állításokat, hogy nekünk március 15-e 40 ezer román meggyilkolásának az ünnepe. A történészek szerint pontos adat a halottakról nincs, de egész biztos, hogy valamennyi népnek, melyek 1848-49-ben egymás ellen is harcoltak, összesen nem volt 40 ezer halálos áldozata... "Számomra a 48 mához szóló üzenete azoknak a román képviselőknek a viselkedése - a történelmi Magyarország 450 képviselőjéből 27 volt román - , akik Debrecenbe is követve a magyar kormányt, végig kitartottak a magyar forradalom mellett, mert megértették azt, hogy a két nép csak együtt érhet el Európába" - mondotta. /Március 15 jegyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./1999. április 6.
Az Apáczai Közalapítvány a szülőföldön maradást támogatja, fejtette ki a vele készült interjúban dr. Kroó Norbert professzor, Magyarország Oktatásügyi Minisztériumának államtitkára. Az Apáczai Közalapítvány vezetője az Erdélyből elszármazott Csete Örs. Máris több pályázat érkezett, mint az idei évre rendelkezésre álló pénzalap. Jelenleg folyik a közalapítvány bejegyzése. A kuratórium elnöke Berényi Dénes professzor Debrecenből, titkára pedig Pósán László parlamenti képviselő. A kuratóriumot Erdélyben, Kárpátalján, Felvidéken, Vajdaságban, Szlovéniában élő jeles személyiségekből álló tanácsadó testület segíti. - A lehetséges támogatás mintegy felét nagyobb dolgokra szánják, így például vendégházak vásárlására, hogy a vendégprofesszorokat fogadni tudják. /Gui Angéla: Szülőföldön való oktatást támogat az Apáczai Közalapítványt. Interjú dr. Kroó Norbert professzorral, Magyarország Oktatásügyi Minisztériumának államtitkárával. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 6./1999. április 14.
Abból az alkalomból, hogy a parlament 150 éve, 1849. ápr. 14-én fogadta el a Függetlenségi Nyilatkozatot, magyar országgyűlési képviselők látogattak el Nagyváradra, hogy megkoszorúzzák a nyilatkozat egyik aláírójának, Szacsvay Imrének a szobrát. Szacsvayt a szabadságharc leverése után kivégezték. Ezzel egyidőben az Országgyűlés Debrecenben, a Nagytemplomban emlékülést tartott. A Nagyváradra induló küldöttség tagjai az Országgyűlés jelenlegi jegyzői voltak. A küldöttség tagjai Nagyváradon találkoztak az RMDSZ Bihar megyei vezetőivel, majd ellátogattak a római katolikus püspökségre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17-18./1999. május 25.
Dr. Kalmár László kezdeményezésére 1990-ben öttagú, lelkes csoport létrehozta a Segítő Jobb Alapítványt, azon határon túli súlyos betegek segélyezésére, akik ellátására egyes szomszédos országok még nem rendelkeznek kellő felszereltséggel. Kezdetben ezt teljes mértékben szponzorok segítségével oldották meg. A kormánytámogatás 1993-ban indult be, 120 millió forinttal, s évente átlag 20 millió forinttal növelték. A kormánytámogatás jelenleg az alapítvány költségvetésének a felét teszi ki, a többi adományokból gyűl össze. - A határokon túl - Erdély, Kárpátalja, Felvidék, Újvidék, Horvátország - kb. 40 előszűrő állomás működik. Mivel a budapesti intézmények nem bírják ki azt, hogy az összes határon túli beteg Budapestre kerüljön, egy részüket Debrecenbe, Szegedre vagy Pécsre irányítjuk, ahol diszpécserközpontokat is működtetünk. Erdélyben kb. 30 orvosi-karitatív előszűrő állomásunk van. - A Segítő Jobb kórházi szintű ellátást nem támogat, mert elméletileg ezt a határon túli országokban is el tudják látni. A közepes és alacsonyabb szintű betegellátás, javul a határokon túl is. - A daganatos betegekre költötték a legtöbbet, ennek egyharmada gyermek. - Gyógyszereket adnak abban az esetben is, ha nincs vagy éppen hiánycikk. - A Segítő Jobb továbbképző tanfolyamokat szervez, illetve különböző ösztöndíjakat ad orvosoknak. A debreceni Ady Akadémia keretében kéthetes nyári egyetemet működtetnek határon túli orvosoknak, 50 fős létszámmal. Kétharmaduk Erdélyből jön, a többi máshonnan. Ez évente belekerül közel kétmillió forintba. - Szakkönyvekkel is segítenek. - Folyamatos javulás tapasztalható a határon túli egészségügyi ellátásban. - Jó volna összehangolni a régió államainak egészségügyét. Ami például Magyarországon jól megoldott - mondjuk az idegsebészet, a gyerekszívsebészet - nem biztos, hogy azt Romániában a nulláról kéne felépíteni. Egyszerűen el kellene cserélni a kapacitásokat. Ehhez bizalom kell, együttműködés. Guther M. Ilona: Interjú dr. Kalmár Lászlóval, a Segítő Jobb Egészségügyi- Humanitárius Alapítvány elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./1999. június 5.
Az EME közgyűlésével egyidőben, jún. 5-én tartotta hasonló rendezvényét Kolozsváron a Kriza János Néprajzi Társaság. Elnöki beszámolójában Pozsony Ferenc feltérképezte az elmúlt év megvalósításait. Elsősorban a kiadási tevékenységük eredményeit: megjelent a 6-os és 7-es évkönyvük, három módszertani füzetük, továbbá egy román nyelvű kötetük, a kolozsvári, bukaresti és debreceni tanszékek közös kutatási programja révén, amelynek során az etnikailag vegyes erdélyi falvak együttélési modelljeit vizsgálták. Kiadói tevékenységük mellett a tematikus vándorgyűlések is jelentős szerepet töltöttek be. A közgyűlést követően a résztvevők tanácskozást tartottak, amelynek témája az elvándorlás volt. "Szeretném, ha a következő konferenciánkon a mobilis ember helyett a helyben maradó emberről tárgyalnánk - jelentette ki a társaság elnöke. A Kriza János Néprajzi Társaság az elkövetkezőkben szolgáltató intézménnyé is át kíván alakulni. A kolozsvári egyetemi oktatás háttérintézményeként szakkönyvtárat, dokumentációs bázist és számítógépes rendszert kínál a fiatal kutatóknak, egyetemistáknak." /Ö. I. B.: Számadás a Kriza János Néprajzi Társaságnál is. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./1999. június 17.
A Magyar Tudományos Akadémia a jövőben segítséget kíván nyújtani ahhoz, hogy a hazaiakhoz hasonlóan a határon túli magyar tudományos közösségek is területi akadémiai bizottságokat hozzanak létre - jelentette be Glatz Ferenc jún. 17-én Debrecenben, megnyitva a környező országos magyar tudományos műhelyeinek negyedik fórumát. Az Akadémia elnöke mérföldkőnek nevezte az idei esztendőt a magyar-magyar tudományos kapcsolatokban, miután kialakultak és véglegessé váltak e kapcsolatrendszer intézményei. A Domus-program keretében egyidőben 150-180 határon túli magyar kutató tartózkodik folyamatosan Magyarországon. Az Akadémia elnöke a szorosabbá váló kapcsolatok példájaként említette, hogy amíg 1995 előtt csupán egy-egy határon túli magyar külső tag vett részt az Akadémia közgyűlésein, a testület idei tanácskozásán már 32 külső tag volt ott. Jelenleg 143 külső tagja van a Magyar Tudományos Akadémiának. Glatz Ferenc elmondta, hogy a Magyar Tudományos Akadémia keretében kisebbségkutató központot hoztak létre, amelynek egyaránt feladata a határon belüli, illetve a határon túli kisebbségekkel foglalkozó kutatás. A negyedik alkalommal megrendezett kétnapos debreceni fórumon a határon túli magyar tudományos műhelyek mintegy száz képviselője vett részt. /Határon túli magyarok tudományos fóruma. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 18./