udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
4
találat
lapozás: 1-4
Helymutató:
Dél- Baranya
1998. február 4.
Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának elnöke a következő felhívást adta közre a horvátországi Szentlászló újjáépítéséért: Január 15-én Horvátország keleti részeit, Dél-Baranyát és a Szerémséget elhagyták a békefenntartó csapatok. Az ENSZ-erők kivonulását követő napon Horvátország szuverenitása kiteljesedésének napján Szentlászlóra utaztunk. Szentlászló a balkáni háborús pusztítás gyász-szimbólumává vált: mind a 472 házát és valamennyi középületét lerombolták. Tragédiájának története jelenkori történelmünk alig ismert, kíméletlen kegyetlenségű szelete. A hét évvel ezelőtti rombolás túlélői ma építésre gyülekeznek. "Falunkat felépítjük - segítséggel vagy anélkül!" - mondták Szentlászlótól Kórógyig és Harasztiig. Én azt mondom, hogyha már tétlenül és szó nélkül kellett ezen árpádkori falvak pusztulását végignéznünk - akkor most, amikor eljött a szabadulásuk napja és megadatott újjáépítésük lehetősége - most nem hagyhatjuk őket újból magukra. Felhívással fordulok tehát elsősorban minden erdélyi magyar emberhez és köztestülethez: fogjunk össze és építsük fel közösen Szentlászlót! Elsődleges kötelességünk ez nekünk erdélyieknek, mert helytörténészek tanulmányai és a helybeli emberek neve egyaránt arról árulkodik, hogy gyepűvédő székelyek e falvak lakói. Másodsorban a világ magyarjaihoz fordulok ugyanazzal a felhívással: építsük fel Szentlászlót! Ehhez a felhíváshoz csatlakoztak az erdélyi egyházfők,a következő nyilatkozat kibocsátásával: Alulírottak, az erdélyi történelmi magyar keresztény egyházak elöljárói, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága felhívását követve elhatároztuk, hogy a balkáni háborúban elpusztult Árpád-kori település, Szentlászló felépítésében tevőlegesen részt veszünk. E falut négy napig tartó ostromgyűrűbe fogta és ellene nehéztüzérséget vetett be az agresszor. Ez a nemtelen támadás sem tudta elpusztítani a faluvédő férfiakat, akik kitörtek az ostromgyűrűből és megmenekültek. Ma, hét év múltán szeretnénk e települést újraépíteni. Vállaljuk, hogy híveink között gyűjtést szervezünk Szentlászló megsegítésére és felépítjük a háborúban szétlőtt templomot. Ugyanakkor felhívással fordulunk minden erdélyi magyar emberhez - bárhol éljen a világon, kövesse példánkat az adakozásban. Dr. Jakubinyi György római katolikus érsek, Gyulafehérvár, Tempfli József római katolikus megyés püspök, Nagyvárad, Reizer Pál római katolikus püspök, Szatmárnémeti, dr. Czirják Árpád római katolikus érseki helynök, Kolozsvár, dr. Csiha Kálmán erdélyi református püspök, Kolozsvár, Tőkés László királyhágómelléki református püspök, Mózes Árpád evangélikus püspök, Kolozsvár, dr. Szabó Árpád unitárius püspök, Kolozsvár. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./1999. augusztus 7.
Július 18-25. között Megtartó erő címmel Uzonkafürdőn rendezett ifjúsági tábort, keresztyén honismereti találkozót és fórumot a nagyvárad-olaszi református gyülekezet IKE-csoportja, melyen a Kárpát-medence államaiban élő magyar református fiatalok vettek részt. Két évvel ezelőtt dr. Kocsis Attila mezőtúri (Magyarország) lelkipásztor és a várad-olaszi lelkész elhatározták, hogy az utódállamokban élő református fiatalokat nyári táborba hívják. Az előző két alkalommal az anyaországi reformátusok voltak a vendéglátók, a borsodi Jósvafőn és a szatmári Csengeren, idén a várad-olasziak. Fiatalok érkeztek mintegy kilencvenen: magyarországiak (Mezőtúrról), romániaiak (Szilágysomlyóról, Nagyváradról, Szovátáról), horvátországiak (Dél-Baranyából, Szlavóniából) és kárpátaljaiak. Előadás hangzott el a székely nemzet történetéről, népművészetéről. A Székelyföld politikai, gazdasági és szociális integrációjáról kormányzati szakemberek szóltak. /Veres Kovács Attila: Megtartó erő. Ifjúsági tábor Uzonkafürdőn. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 7./2001. augusztus 22.
A Szent István-napi néptánctalálkozó keretében Kolozsváron szervezett Hagyomány és identitás című konferencia jó alkalom volt arra, hogy minden csoport vezetője elmondja saját közösségének nehézségeit, de sor került a pozitív dolgokra is. A magyarországi románok képviseletében a méhkeréki Nyisztor György nevét viselő együttes volt jelen a fesztiválon. Méhkeréknek 2700 lakosa van, emellett még tizenhét román falu létezik a határ mellett. A kis létszám ellenére Magyarország minden lehetőséget megad, talán még túl sokat - tette hozzá Ruzsa -, hogy gyakorolhassák kultúrájukat. Az iskolákban biztosítva van a román nyelvű oktatás, van televízió- és rádióadásuk. A tizenhét faluból a hagyományőrzésnek a legnagyobb nyoma Méhkeréken van. Itt 1949-ben alakult meg az első tánccsoport, amely aztán 1992-ben vette fel Nyisztor György nevét, aki a csoport legjobb táncosa volt. A román nyelvet már ősidők óta beszélik, kialakítottak egyfajta saját nyelvet is, de a fiatalok sajnos már nem beszélnek románul, és nem ismerik a hagyományokat. Méhkerék 98 százalékban románok lakta település, minden öt meghívásból legfeljebb egyet fogadnak el és finanszíroznak. A magyarországi német kisebbség is képviseltette magát a találkozón, a Dél-Baranyában fekvő Újpetrei Német Nemzetiségi Együttessel. A konferencián részt vevő képviselőjük elmondta, hogy a magyarországi németség szórványban a paraszti kultúrát képviseli, és a második világháború után a németség aránya 90 százalékról húsz százaléknyira csökkent. A már csak nyomokban levő német kultúrát a romokból sikerült újjáéleszteni, iskolákban, óvodákban német nyelvű oktatás folyik. A Balti-tenger partjáról a lettországi "Venta" ifjúsági néptánccsoport jött el. Képviselőjük elmondta, hogy az orosz elnyomás megszűnte óta tíz éve szabadon építkezhetnek, és nagy öröm számukra, hogy jellegzetes néptáncaikat és hagyományaikat meg tudták őrizni. Lettországban négymillió ember él, ebből mintegy két és fél millió lett nemzetiségű. Olaszország északi részéről, Dél-Tirolból érkezett a ladin "Gherdeina" együttes. A ladin nyelv a régi kelta és a római nyelv egyesüléséből keletkezett. A ladin nép 1985-ben ünnepelte kialakulásának 2000. évfordulóját. Az együttes vezetője, Lukas Hofer elmondta, hogy Dél-Tirol autonóm terület, 400 000 összlakossággal, ebből 40 000 a ladin nemzetiségű. Egy ilyen kis népcsoportnak erősnek kell lennie, hogy megőrizhesse nyelvét és identitását, annál is inkább, mert az olasz kormány megpróbálja megrövidíteni autonómiájuk jogkörét. /Köllő Katalin: Magyarországi románok és németek. Lettek és olaszországi ladinok. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./1998. szeptember 11.
1995 decemberében ért véget a Duna Televízió mind ez ideig legnagyobb szabású jótékonysági akciója a Könyvet-könyvért Kárpátaljára elnevezésű kezdeményezés, melynek keretében a Duna Televízió nézőitől több mint 100 ezer könyvet gyűjtöttünk össze. Ezzel az akcióval a leghátrányosabb helyzetű magyar közösségeknek kívántak segíteni, s mintegy 90 iskolát, 54 óvodát szereltünk fel komplett könyvtárral. A könyveket beküldők között - stílusosan - frissen megjelent könyveket sorsoltunk ki. Ennek az akciónak a sikere adta az alapot egy hasonló gyűjtés megszervezéséhez. Ezúttal a kárpátaljai művelődési intézmények mellett erdélyi, vajdasági és dél- baranyai (Horvátország) könyvtárak, iskolák könyvállományának bővítése a cél. Külön hangsúlyt kap két lerombolt dél-baranyai falu, Szentlászló és Kórógy most épülő, illetve újjáépülő könyvtárának felszerelése. Az elképzelések szerint ezúttal a gyűjtés kétközpontú lesz: a Duna Televízión kívül Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala is fogadja a könyvadományokat. Az akció sikeres lebonyolításához jelentős segítséget ígért a Pro Hungaris Alapítvány (rendszerezés és számítógépes feldolgozás), de a munkát támogatja a szegedi Arc Film (kreatív munkák), az MTV szegedi stúdiója (helyi reklámok), a Magyar Posta Budapesti Postacsomag Üzeme (szállítás) is. Azokkal a határon túli szervezetekkel, amelyek fogadják az adományokat és gondoskodnak majd a szétosztásról, a Duna Televízió együttműködési megállapodást köt. Az akció része a Duna Televízió évek óta folyó karitatív munkájának, melynek keretében a könyveken kívül gyógyszerekkel, orvosi felszerelésekkel segítette a határon túli magyar szervezetek munkáját. Az önzetlen adakozás mellett kimondatlan célja e munkának a nézőkkel való kapcsolat elmélyítése. /Szeptember végén - ismét könyvakció a Duna Televízióban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./
lapozás: 1-4