Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 12 találat lapozás: 1-12

Helymutató: Dél-Magyarország

2000. december 15.

December 4-5-én Szegeden KULTÚRA 2000 - Pályázati Előkészítő Konferencia néven tartotta meg rendezvényét a Dél-magyarországi Civil Szervezetek Szövetsége, melynek elnöke, dr. Besenyi Sándor szociológus szívügyének tekinti a Kárpát-medencében élő magyarok és nem magyarok testvériségét. Evégett szervezi meg minden évben az értelmiségi nyári egyetemet is, mely tíz év alatt több mint 1000 határon túli magyar értelmiségi számára teremtett ingyenes részvételi lehetőséget. Ezúttal az volt a cél, hogy alpolgármesterek, irodavezetők, kulturális civil szervezetek vezetői számára bemutassák a Kultúra 2000 (Culture 2000) programot, melyet februárban hirdetett meg a brüsszeli Európa Bizottság. Magyarország részt vesz a programban, de azt a résztvevők nem tudták megmondani, hogy Románia részese-e a programnak. Ezt tisztázni kell a közeljövőben. Egy ötéves keretprogramról van szó. A nagyobb, átfogóbb pályázatoknál legkevesebb öt ország összehangolt pályázatára van szükség, a kisebb pályázatoknál is minimum három ország kutatóinak, művészeinek, intézményeinek együttesen kell részt venniük. A rendezvényen dr. Botka László, a Csongrád megyei önkormányzat alelnöke beszélt a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió nevű határokon átnyúló együttműködésről, mely 1997-ben kapott hivatalos formát. A másfél napos konferencián szép számmal megjelentek az erdélyi küldöttek. Bognár Levente, aradi alpolgármester és Matekovits Mária, az EMKE Arad megyei elnöke Arad város kulturális életéről, az EMKE tevékenységéről tájékoztatta a hallgatóságot. Bodó Barna, a Temes megyei önkormányzat művelődési bizottságának elnöke nehezményezte, hogy Temesváron a művelődési intézmények nem tartoznak a városi önkormányzat fennhatósága alá. Lázár Balázs, a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal munkatársa a város kulturális kínálatáról szólt, Balogh Ferenc, az EMKE országos alelnöke az EMKE munkáját ecsetelte. Szép Gyula, az RMDSZ művelődési ügyekkel foglalkozó alelnöke elmondta: habár Erdélyben igen gazdag a művelődési élet, nem lehetünk elégedettek, hiszen a magyarok által is lakott megyékben nincs magyar szakfelügyelő a művelődési felügyelőségeken, az Alkotások Házának vezetőségében, a könyvtárakban sem elégséges a magyar képviselet. Muzsnay Árpád, az EMKE partiumi elnöke főként Szatmárnémeti, Szatmár megye kulturális kínálatát ecsetelte. /Máthé Éva: KULTÚRA 2000: Lehetőség, mellyel élni kell! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

2000. szeptember 5.

Az Értelmiség 2000 szegedi nyári egyetem egyik szekció-rendezvényén olyan magyar-jugoszláv kapcsolatfelvétel történt, mely páratlan eseménynek számít azok után, hogy a Vajdaságot is magában foglaló Jugoszlávia és a NATO-tag Magyarország immár egy láthatatlan barikád két oldalán található. A Jugoszlávia elleni NATO-invázió óta ez az első csoportos kapcsolatfelvétel volt a hármashatár térségében, Szegeden. Dr. Besenyi Sándor, a nyári egyetem igazgatója, a Dél-magyarországi Civil Szervezetek Szövetségének elnöke elmondta, ennek előzménye is volt. 1999-ben tartották meg a Régiónk Koszovó után című programot, a tavalyi nyári egyetemet, ami jelezte, hogy megindult a civil kapcsolatfelvétel. A programot ők vetették föl, az amerikai Partners Hungary Alapítvány pedig anyagilag és szakmailag támogatta munkájukat. Hatvan résztvevője volt ennek a konferenciának. Huszonhat tagú volt a jugoszláviai küldöttség, nagyon kevés vajdasági magyar volt közöttük. Elindult tehát a közös gondolkodás. A két ország között az államközi és önkormányzati kapcsolatok építése szünetel. A civileknek kell lépniük, hozzájárulniuk a helyzet normalizálásához. A konferencia egyik témája volt a demokratizálódás kérdése, az emberi, polgári és ezen belül a kisebbségi jogok biztosítása. A második blokk a civilek és önkormányzatok együttműködéséről szólt. A harmadik blokk a kulturális együttműködésre vonatkozott. A negyedik téma a Tisza tragédiája miatt a környezetvédelmi együttműködés lett. Végül előterjesztettek egy megállapodást: létrehoznak egy euroregionális, információs és koordinációs civil központot, három helyen bejegyezve, Temesváron, Újvidéken és Szegeden. A központ Szeged lesz. Leltárba vették az eddigi eredményeket: a testvér-települési hálózatot, a művelődési kapcsolatokat. /Máthé Éva: Életjelek a Vajdaságból. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./

2002. augusztus 6.

Égig érő fa címmel a Dél-magyarországi Civil Szervezetek Szövetsége és a magyarországi Történelemtanárok Egyletének szegedi csoportja az elmúlt héten Szegeden továbbképző programot szervezett romániai (bánsági), vajdasági és dél-magyarországi pedagógusok számára. A program öt napon át tartott, a részvétel ingyenes volt, az anyagi hátteret az Apáczai Csere János Közalapítvány, valamint a szegedi és a Csongrád megyei önkormányzat biztosította. Az előadók között volt dr. Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének igazgatója, Bodó Barna temesvári egyetemi tanár, dr. Papp György kanizsai nyelvész, egyetemi tanár és dr. Gabrity Molnár Irén szabadkai egyetemi tanár. Károlyi Attila, a program moderátora fontosnak tartja azt, hogy hamarosan elkészüljön és felkerüljön a világhálóra a régiótörténeti kronológia és a testvértelepülési kronológia. A régión belül partnerkapcsolat szükséges a tanintézetek között. Egyben erősíteni kell a népfőiskolai hálózatot és a teleházak rendszerét. /Máthé Éva: Regionális pedagógus- továbbképzés - Szegeden. Magyarazonosság és a szülőföld. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./

2002. november 28.

A Dél-magyarországi Civil Szervezetek Szövetsége és a szegedi Dugonics András Társaság kezdeményezésére a DKMT Eurorégióhoz tartozó három nagyváros, Szeged, Temesvár és Szabadka egy-egy rendezvény keretében bemutatkozik egymásnak. Szeged és Szabadka kölcsönös rendezvénye után nov. 26-án a szegedi Városháza dísztermében közönség elé léptek a temesváriak. Előzően Szeged önkormányzati képviselői tanácskoztak a temesvári küldöttséggel. Adrian Orza, Temesvár alpolgármestere felvázolta Szeged és Temesvár kapcsolatrendszerének történetét, felidézve az utóbbi tizenkét évben szervezett tanácskozásokat, találkozókat, kulturális rendezvényeket. Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei elnöke, városi tanácsos a bánsági és a temesvári magyarság múltjáról és jelenéről értekezett. Fórika Éva jogász, városi tanácsos a civil szervezetek és az oktatási intézmények szerepéről beszélt. Bodó Barna, a Temes Megyei Tanács Művelődési Bizottságának elnöke a régió magyarságát nagyobb összefüggésben elhelyező Romániai Magyar Évkönyv legújabb, 2002-es számát ismertette. Czári Tibor, a temesvári Csiky Gergely Színház zenei vezetője saját szerzeményét adta elő zongorán, Szekernyés János, a Romániai Képzőművészek Szövetsége Temesvári Szervezetének elnöke Székely László temesvári főépítész életművét és nemrégiben megjelent albumát mutatta be, Bartal Zsuzsa egy Enescu-művet adott elő zongorán, Németi Gergely Menyhért magánénekes énekelt egy népszerű áriát. /Szekernyés Irén: Temesvár bemutatkozott Szegeden. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 28./

2003. július 23.

A Szegeden élő dr. Besenyi Sándor filozófus, a határon túli magyar tanárok, önkormányzati képviselők, civil szervezeti vezetők számára 13 éve rendszeresen megszervezett Értelmiség nyári egyetem igazgatója, a Dél-magyarországi Civil Szervezetek Szövetségének elnöke fáradhatatlan szervezőként járja a Kárpát-medencét. Nemrég a hazai magyar civil szervezetek kolozsvári fórumán is jelen volt. Dr. Besenyi Sándor részt vesz magyar-magyar és szomszédsági, nemzetközi konferenciákon hol Temesváron, Kolozsváron, hol Újvidéken, Szabadkán, vagy éppen Kishegyesen, Csongrádon, hol Szegeden vagy Budapesten. A konferenciákon megállapították, hogy fontos történelmi változások történnek a térségben. Mindennapi magyarországi politikai csatározásaink közben figyelni kellene a közép és kelet-európai térség változó körülményeire. Az európai integráció fokozatosan intézményesül a térségben. A történések, változások új társadalmi-gazdasági és tulajdoni kereteket és e keretek között új politikai koordináta- és normarendszert hoznak létre a térség államaiban is. Besenyi szerint fokozatosan lehetővé válik, hogy az etnikai kisebbségek nemzeti identitásuk megélésében, egyéni és közösségi jogaik érvényesítésében ne elszigetelten gondolják át mozgásterüket, lehetőségeiket, problémáikat. Feloldható a nemzetállami elzárkózás, a nemzeti kisebbségek jogi, politikai, gazdasági, kulturális kisemmizése és elszigeteltsége. Mód nyílik, hogy összekapaszkodjanak az eddig merev falakkal és tiltásokkal, nemzetállami erőszakszervezetekkel elválasztott anyaországi és a nemzeti kisebbségi közösségek. Magyarországon a nyomtatott sajtó igen kevés figyelmet fordít a határokon túli magyarság bemutatására. Magyarország diplomáciája sem kezeli méltó módon a civil szervezetek térségi stabilizációt erősítő szerepét. Az autonómia kérdését ki kellene emelni a többségi nemzetállam kontra etnikai kisebbségi területi -közigazgatási autonómia egymásnak feleselő és veselkedő dualitásából. A magyarság civil önszerveződései, a civil szféra törvényes lehetőségeket biztosít valamennyi szomszédos országban a települési, szakterületi és a speciális polgári kezdeményezések széles skálája számára a szabad önszerveződésre. A magyar történelmi egyházak kiemelkedő szerepet töltenek be a magyar kisebbségi társadalmak és közösségek összefogásában. /Máthé Éva: Új történelmi konstelláció, új koordináta- és normarendszer. "Dunának, Oltnak egy a hangja". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./

2003. október 27.

Mintegy ötven magyar nemkormányzati szervezet vett részt Temesváron, a Kós Károly Közösségi Központban október 24-26 között zajló első eurorégiós civil fórumon. A régió romániai megyéiből (Arad, Hunyad, Krassó-Szörény és Temes) jött résztvevők mellett tíz Csongrád megyei és tizenegy vajdasági, közművelődési területen működő magyar szervezet küldött képviselőt Temesvárra. Szász Enikő, a Temesvári Magyar Nőszövetség elnöke hangsúlyozta: a fórum elsődleges célja a résztvevő civil szervezetek közötti kapcsolatteremtés, közös tervek, együttműködési stratégiák kidolgozása, remélve, hogy megvalósításukhoz EU-s pénzforrásokat is sikerül majd találni. A fórum első napján dr. Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke (Kolozsvár), dr. Besenyi Sándor, a Dél-Magyarországi Civil Szervezetek Szövetségének elnöke (Szeged), Romhányi András, a Magyar Kollégium vezetője (Budapest), Pillich László, a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány (Kolozsvár ) elnöke és Csókási Eszter, a DKMT Közhasznú Társaság ügyvezető igazgatója adtak elő. A fórum szekcióülésekkel, ötletbörzével folytatódott, a transzszilvanizmusról és a regionális ideológiákról (dr. Bodó Barna, Temesvár), a vajdasági autonómia-törekvésekről (Mészáros Zoltán, Szabadka) és a kettős állampolgárság kérdéséről (Borbély Imre, Temesvár) hallgathattak meg előadásokat a résztvevők. A Közös Gyökér - Stabil Pont elnevezésű eurorégiós civil fórum kiértékelővel és zárónyilatkozat elfogadásával ért véget. /(Pataki Zoltán): Magyar-magyar civil együttműködés a DKMT Eurorégióban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./

2003. október 27.

Szász Enikő a Temesvári Magyar Nőszövetség elnöke, az RMDSZ Temes megyei önkormányzati képviselője, civilben a temesvári Csíky Gergely Színház tagja, ahol játszik és rendez is, a temesvári magyar közélet egyik meghatározó személyisége. - Maroknyian vagyunk a Bánságban, és annak a kevés embernek nagyon kijut a munkából, jegyezte meg. 1989 után került közel a politikai szférához, előbb képviselői irodavezetőként, a legutóbbi választások óta pedig az RMDSZ megyei önkormányzati képviselőjeként. Kezdeményezésére alakult meg nyolc éve a Temesvári Magyar Nőszövetség. Nehéz helytállni, a szórványvidéken a csángósodás jelensége érzékelhető. A Nőszövetség célkitűzése szerint négy alapvető tevékenységet fejt ki: közművelődési, szociális, oktatási és karitatív. Legnagyobb rendezvényük az évenként, idén nyolcadik alkalommal megszervezett eurorégiós Bánsági Magyar Napok. Felvállalták Székely László, Temesvár XX. század eleji első főépítésze, a mai Temesvár megálmodója szellemi hagyatékának felkutatását, gondozását, népszerűsítését. Az életművét bemutató fotókiállítást Temesvárról elvitté szülővárosába, Nagyszalontára, majd Szegedre, Gyulára és Békéscsabára. A műépítész 125. születési évfordulójára tavaly színes fotóalbumot jelentettünk meg, Szekernyés János szövegével magyarul, románul, angolul. Most pedig okt. 24-26. között megszervezték a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió magyar közművelődési civil szervezeteinek I. Fórumát, ahová Temes megyéből és a vele szomszédos területekről - beleértve Magyarországot és Szerbiát is - vártak résztvevőket. A hasonló tevékenységet folytató művelődési intézmények, szervezetek között nem alakult ki stabil viszonyrendszer. Nem tudják valójában, hány és milyen civil szervezet működik a régióban. Nehezen boldogultak volna, ha nincsenek segítőkész partnerszervezeteik: Csongrád megyéből a Dél-magyarországi Civil Szervezetek Szövetsége és a Szegedi Ifjúsági Ház, Vajdaságból pedig a Than Fivérek Értelmiségi Kör Óbecséről és a Vajdasági Magyar Folklórközpont Szabadkáról. Szász Enikőt leginkább a közösségépítés foglalkoztatja, a szórványsors és annak minden következménye. Jelenleg bábáskodik négy civil szerveződés létrehozásánál. Le kell győzni az "úgyis mindegy", az "úgy sincs semmi értelme" állapotot. Meg kellene tanulni az európai pályázatírásnak a fortélyait, partnereket találni a közös programok megszervezéséhez. /Guther M. Ilona: Nap mint nap újrakezdve... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./

2003. november 20.

Százötven évvel ezelőtt született Berkeszi István /Berkesz, 1853. dec. 6. - Temesvár, 1922/ Temesvár múltját kutató helytörténész. A város iránt érdeklődőknek alapmunka Berkeszi István "Temesvár, szab. kir. város kis monográfiája" című könyve. Berkeszi István Budapesten meg, történelem és földrajz szakos tanári diplomát, majd bölcsészeti és levéltárosi képzést is szerzett. Első jelentős munkája a radványi kastély könyvtárának és levéltárának leltározása volt. 1889-ben költözött Temesvárra, a Főreáliskolában történelmet és földrajzot tanított. 1911 és 1919 között az intézmény főigazgatója volt. Bekapcsolódott az Ormós Zsigmond kezdeményezésére megalakult Dél-magyarországi Történelmi és Régészeti Múzeumtársulat tudományos tevékenységébe. Az egyesületben a titkári, 1901-től a főtitkári tisztségét is betöltötte. Szerkesztette a Történelmi és Régészeti Értesítő negyedéves folyóiratot. Kinevezték a Dél-magyarországi Történelmi és Régészeti Múzeum élére. Igazgatói-múzeumőri minőségében újjászervezte az intézményt, leltárba vette és gyarapította a történelmi, régészeti, szépművészeti és néprajzi gyűjteményeket. A millenniumi ünnepségre megírta a Temesvári Állami Főreáliskola történetét, 1897-ben közzétette Adatok a reformkorszak történetéhez c. írását, 1898-ban nyomtatta ki Temesvár színészete a XVIII. században és az első magyar színészeti előadások c. tanulmányát. 1900-ban megírta A temesvári könyvnyomdászat és hírlapirodalom történetét. A Magyarország Vármegyéi és Városai monográfia-sorozat Temesvár kötetében ő írta meg a város művészetét és színészetét bemutató részt. /Szekernyés Irén: 150 éve született Berkeszi István. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 20./

2005. december 2.

A Magyarnóta-szerzők és Énekesek Dél-magyarországi Egyesülete tavaly mutatkozott be először Arad megyében: Ágyán, Kisjenőn és Aradon telt ház előtt tartottak egy-egy nagy sikerű nótaestet. Az egyesület elnöke, dr. Majzik István most újra Aradon járt, javaslataival. Elmondta, hogy kihasználva Románia EU-csatlakozását, közösen elkészítendő pályázatok útján szeretnének pénzt szerezni a kölcsönös kulturális tevékenységhez. A hivatalosan bejegyzett egyesületekkel, esetleg intézményekkel megállapodást kötnének, amelyben rögzítik a fellépés időpontját, feltételeit, beleértve az anyagiakat is. E fellépéseket szeretnék kétoldalúvá tenni. /Balta János: Határtalan lehetőségek. Szeged a kezét nyújtja. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 2./

2006. június 20.

Ilyen még nem volt Kisiratoson – mondták sokan június 18-én, vasárnap este, a Magyarnóta-szerzők és Énekesek Dél-magyarországi Egyesületének tagjai által “Jegyenyefán fészket rak a csóka…” címmel megtartott háromórás nótaestről kimenőben. A kultúrotthon közönségét dr. Majzik István, az egyesület elnöke köszöntötte. /(balta): Felejthetetlen nótaest Kisiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 20./

2006. július 19.

Suceava városban a pártok, szervezetek házában már van RMDSZ-iroda is, ez a legújabb. A magyarok havonta itt találkoznak. A városban jól megférnek egymás mellett lengyelek, lipovánok, oroszok, bolgárok, szlovákok, zsidók, ukránok és a magyarok. A moldvai városban Adriana Happenciuc a helyi RMDSZ elnöke, Ladó Zoltán az alelnöke. 2006-ig nem volt itt RMDSZ-képviselet, a magyarok sem nagyon jártak össze. Nem tudják, hányan is vannak magyarok, egyikük 550-et mond, másikuk 490-et, de még sokan vannak olyanok, akik magyarul beszélnek. A 2002-es népszámláláskor Suceava megyében 368-an vallották magukat magyarnak, és közülük csupán 66-an éltek a megyeszékhelyen. Többnyire még a kommunizmus idején idehelyezett értelmiségiek. A Duna TV-t Suceaván nem tudják nézni, nincs a kábeltévé-csomagban, panaszolták többen, és szinte irigykedve tekintenek a dornavátraiakra, akik már a 90-es évek közepétől nézhetik a Dunát a helyi kábelhálózaton. A Kossuth Rádió még úgy-ahogy fogható. Évente érkeznek viszont magyarországi kirándulócsoportok szép számmal. Főleg Dél-Magyarországról, Bonyhád környékéről, ahol letelepedtek a bukovinai magyarok. Az ő leszármazottaik, valamint más magyarországi turisták rendszeresen visszatérnek Bukovinába – az itteniek szívesen emlegetik Potápi Árpádot, Bonyhád fideszes polgármesterét, aki szintén erről a vidékről származik. Benkő Lajos eredetileg sporttanár, székelyudvarhelyiként élt már Onesti-en, 1976 óta pedig Bukovinában. Övé a megye egyik legnagyobb kenyérgyára, emellett bútorgyárat üzemeltet, fuvarozócége van. Piron Katalint pedig Csíkból helyezték át Szucsávára. /Mihály László, Suceava: Saját vállalkozásaikban bíznak a bukovinai magyarok. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./

2006. július 24.

Kovászna megye szerteágazó testvéri kapcsolatokat ápol több magyarországi megyével is. A testvérmegyei kapcsolatok kézzelfogható eredményességét sokszor megkérdőjelezik, de – amint az Kékes Ferenc, a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése elnökének legutóbbi háromszéki látogatásakor kiderült – a dél-magyarországi megyék aktívan hozzájárulnak ahhoz, hogy a Székelyföld versenyképes maradjon a jövő évi romániai EU-csatlakozás után. Baranya és Kovászna megye tavaly áprilisban, Pécsett írta alá a testvérviszonyt szentesítő dokumentumot. Átadják tapasztalataikat stratégiai és operatív programokhoz, pályázat-készítésekhez. Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke, az árkosi Európai Tanulmányok Központja létrehozását említette elsőként a testvérmegyei (ezen belül Baranyai) kapcsolatok sorában. A Baranya megyeiek adománya mellett a Pécsi Tudományegyetem biztosít oktatókat a központnál zajló képzésekhez. Áprilisban Egerben történt kapcsolatfelvétel kulturális, oktatási és művelődési szakemberek között. Májusban Sepsiszentgyörgyön és Egerben került sor Ki mit tud-típusú diákvetélkedőre. /Domokos Péter: Az együttműködés hozadéka. Gazdagítják Háromszéket a magyarországi testvérmegyékkel ápolt kapcsolatok.= Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./

lapozás: 1-12