udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
303
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 ... 301-303
Helymutató:
Délvidék
1992. augusztus 19.
Boros Zoltán, a tévé magyar adásának vezetője kifejtette, hogy szükség lenne a magyar nyelvű elektronikus média összefogására. A bukaresti televízió épületében 1990. jan. 8-án ismét sugározni kezdett a régi műsoridőben a magyar nyelvű adás. Több olyan városban is indult adás, ahol azelőtt nem is volt, így született meg a magyarul is sugárzó adás Marosvásárhelyen, Nagyváradon, Temesváron, Brassóban, Aradon, ezek helyi adások voltak, valamint Kolozsváron a területi tévéadás. A marosvásárhelyi műsort hamarosan leállították, de a többi megmaradt. Ezekhez később csatlakozott a Háromszéki Televízió Alapítvány /Sepsiszentgyörgy/, majd Székelyudvarhely, legutóbb Gyergyószentmiklós kábeltévés adása. Megszületett az audiovizuális törvény tartalmi megszorítások tömkelegével, amely a jelenlegi hatalmat konzerválni hivatott jellege mellett szabályozta a fekvenciaelosztást is. Boros Zoltán két éve munkálkodik a Magyar Televízió és a Román Televízió közötti együttműködésen. Már 1990 májusában javasolta Hankiss Elemérnek, az MTV elnökének, hogy az MTV és a környező országok magyar tévéadásainak alkotócsoportjai között jöjjön létre állandó kapcsolat. Boros a műsorcserét sürgette, továbbá azt, hogy legyen állandó műsoridő az MTV-ben a külföldi magyar tévéműsorok sugárzására. Ugyanezt a javaslatát megismételte egy év múlva, 1991-ben, majd 1992 júniusában. Attól fél, hogy hiába. - Egy összefüggő magyar nyelvű elektronikus médiahálózatnak nincs legyőzhetetlen akadálya. - Néhány nappal ezelőtt parajdi kezdeményezésre kerékpáros staféta indult Budapestre, hogy felhívja a III. Magyar Világkongresszusát arra: a romániai magyarok szeretnék látni a műholdas magyar adást. - A Média MRG Alapítvány céljai között egy országos nemzetiségi tévéstúdió létrehozása szerepel. Az Intermédia Kft. többek között kereskedelmi Urh rádióadók beindításán fáradozik. - A jövő magyar műholdas adása nem szorítkozhat csak Budapestről sugárzott műsorra. Az adásban jelen kell lennie a kárpátaljai, erdélyi, bánsági, bihari, szatmári, csángó, délvidéki, felvidéki, őrségi magyarságnak is. Kell lennie egy olyan közös gondolatnak az összmagyarság sorsa iránt, amely fölül áll minden pillanatnyi érdeken. /Boros Zoltán: Néhány gondolat egy összefüggő magyar nyelvű elektronikus médiáért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./1993. június 26.
A kisebbségtudomány, mint önálló tudományos diszciplína fogalmát még nem vezette be a nemzetközi tudományos élet. Maga a diszciplína mégis létezik, állapította meg Pomogáts Béla. Hogy van ilyen tudomány, arról győznek meg többek között Kemény G. Gábor könyvei és hatalmas iratgyűjteményei a nemzetiségi kérdésről, Erdélyben Balogh Edgár közíró, Imreh István történész, Benkő Samu művelődéstörténész, Gáll Ernő szociológus, Kántor Lajos irodalomtörténész, Felvidéken Popély Gyula történetíró, Gyönyör József nemzetiségszociológus, Turczel Lajos irodalomtörténész, Délvidéken Rehák László szociológus, Mirnics József történész, Bori Imre, Szeli István, Bosnyák István, Utasi Csaba irodalomtörténész, Gerold László színháztörténész. /Pomogáts Béla: Kisebbségtudomány. = Új Magyarország, jún. 26./1993. július 1.
Az RMDSZ ügyvezető elnöksége júl. 1-jén Kolozsvárott ülésezett. Nem tartják elfogadhatónak a kormányjavaslatot: magyar megnevezést ott lehet használni, ahol a kisebbség túlsúlyban van. Az RMDSZ szerint ahol a kisebbség részaránya eléri a 10 %-ot, ott alkalmazni lehet a magyar helyneveket. Az ülésen Bodó Barna alelnök beszámolt a bécsi Emberjogi Világkonferencia párhuzamos rendezvényeként megtartott kisebbségi sajtótájékoztatóról, ahol szlovákiai, délvidéki, kárpátaljai magyar kisebbségi szervezetek képviselőivel közösen vett részt. /B. T.: Az RMDSZ tízszázalékos javaslata. = Magyar Hírlap, júl. 3., Az ügyvezető elnökség az anyanyelvhasználatról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./ 1993. szeptember 22.
Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés platform szóvivőjeként elismeréssel szólt az RMDSZ memorandumáról, de kifogásolta, hogy nem a platformok képviselőiből álló kerekasztal közös munkája a memorandum, továbbá ebből kimaradtak dr. Csapó József szenátor által összeállított jogsérelmek. Szerinte kulcskérdések kimaradtak, az etnikai jellegű jogsérelmek minősítése fogyatékos, nem emelték ki az önrendelkezés követelését. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés felháborodva értesült arról, hogy Borbély László, az RMDSZ Maros megyei elnöke amellett, hogy nem támogatta a platform aláírásgyűjtő kezdeményezését az ártatlanul elítélt oroszhegyiek, zetelakiak és marosvásárhelyiek ügyében, nem átallotta a kezdeményezést - több társával együtt - a kezdeményezést a marosvásárhelyi rádióban elutasítani. Továbbá Borbély László, Frunda György, Tokay György és mások elérték, hogy Caspó József szenátor autonómia-tervezetét titkosították, miközben a délvidéki, felvidéki és kárpátaljai magyarság politikai érdekvédelmi szervezetei hasonló autonómia-memorandumaikat elfogadták és kormányuk elé tárták. Katona Ádám hangsúlyozta, hogy az ún. kabinetpolitikától, mint például Verestóy Attila szenátor Stoicával folytatott titkos tárgyalásaitól ugyanúgy nem várható eredmény, mint a botrányt kavart, Tokay György által vezetett bel- és külföldön folytatott tárgyalásaitól. /Katona Ádám: A memorandum jó, csak izé? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./ Ezzel Katona Ádám elítélte a Neptun-ügyben résztvevő RMDSZ-képviselők tárgyalásait.1993. október 14.
Dr. Újvári Ferenc kifejtette, hogy nem lehet nemzeti kisebbségnek nevezni a felvidéki, kárpátaljai, erdélyi, délvidéki magyar nemzetrészeket, mert tíz évszázadon át alkotmányos jogrenddel kormányozták az említett térséget, magyar nemzetként voltak jelen. Szerinte az államukat elhagyó, más államba bevándorlók a nemzeti kisebbségek. A megbékélés gesztusa lesz, ha elismerik, hogy társnemzetként él együtt a magyarság. /Dr. Újvári Ferenc: Az Erdélyi Szövetség Heves megyei értekezlete elé /Eger, 1993. X. 16-17./ Még egyszer és utoljára jogi státusunkról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./ 1993. november 1.
Borbély Imre RMDSZ-képviselő az önrendelkezési elvnek a Kárpát-medencében történt jelentkezését elemezte, visszatekintve a kezdetre. Elmondta, hogy az önrendelkezés gondolata már az RMDSZ megalakulásakor felvetődött. Az első kísérlet Katona Ádámnak és csoportjának a fellépése volt 1991-ben, az 1848.as agyagfalvi székely nemzetgyűlés évfordulója kapcsán. Voltak román autonomista törekvések is. Borbély Imre úgy látja, hogy az erdélyi magyarságnak programjába kell iktatni a területi autonómiát, hogy legyen tárgyalási alap. Megállapította, hogy Felvidéken és Délvidéken is léteznek kollaboráns irányzatok. A Felvidéken egy magát liberálisnak nevező polgári párt mintapéldánya a politikai asszimilációnak. Ez a párt szlovák politikát folytat magyarul. Délvidéken is vannak kollaboráns politikusok. Romániát illetően a Groza- féle politika azt az illúziót keltette, hogy a hatalom kiszolgálásával lehet segíteni. Ezt a magatartás nevezi Borbély Imre jó értelemben labanckodásnak. Sokan úgy tüntetik fel, mintha Erdélyben individualisták és kollektivisták állnak szemben egymással. Ez nem igaz. Az 1992 októberi Kolozsvári Nyilatkozat az önrendlekezésről megadta az irányt. /Beke György: Önrendelkezés a Kárpát-medencében. Beszélgetés Borbély Imre RMDSZ-képviselővel. = Orient Expressz (Bukarest), nov. 1-7./ 1993. december 7.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület elnöksége felhívással fordult a gyülekezetekhez: adakozzanak a nélkülöző délvidéki magyarság megsegítésére. /Felhívás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./1996. február 27.
Kisebbség a kisebbségben: szórványsors, írta Beke György. A Mezőségen, Fogaras, Nagyszeben, Déva, Gyulafehérvár környékén magyar csonkafalvak százai vannak. Az író példának a mezőségi Somkeréket hozta. Temploma műemlék. Első formájában 1227-1233 között épült. 1661-ben tiszta magyar település volt. Az 1721 után ismétlődő tatár betörések áldozatait az akkor már állandósult román betelepülések pótolták. Még igen sokáig a felerésznyi magyarság a somkeréki gazdasági és művelődési élet meghatározó tényezője. 1790-ben magyar iskola létesült. Trianon után a román főhatalom elkobozta a helyi iskolát. Somkerék magyarságának ekkor még mindig volt annyi ereje, hogy önálló református magyar iskolát emelt gyermekeinek. Somkerék lakossága az 1992-es népszámlálás szerint 1043 fő volt. Ebből 738 román, 264 magyar, 27 cigány, 12 ukrán, 1 szerb és 1 "más nemzetiségű". 1945 után évtizedekig fennállott a népiskola, kisebb magyar tagozattal. Aztán az is megszűnt. Ez az egész Mezőségre jellemző állapot. Somkeréken a helyi református lelkészt a felbőszített falusiak el akarták űzni, mert magyar óvodát merészelt létesíteni! "Trianon maga tűzte napirendre az anyaország felelősségét a magyar szórványokért. Erdélyben, a Felvidéken, Kárpátalján, a Délvidéken, mindenütt a szórványok jellemzik a magyar kisebbséget." jegyezte meg Beke György. Az utóbbi esztendőkben az anyaország igyekszik támaszává lenni a kisebbségi magyarságnak, ezeken belül a szórványoknak. Az erdélyi szórványokkal való foglalkozást a Csíkszeredában alakult Julianus Alapítvány akarja felvállalni, élén Beder Tibor, Hargita megye főtanfelügyelőjével. Beder gyalogszerrel jutott el az egyik nyári vakációján - Anatólia déli szegélyére, hogy ott egy négyszázötven esztendős "magyar falut", Madzsarköjbét meglátogassa. Az ott lakók nem tudnak már magyarul, de az egykor elhurcoltak leszármazottai őrzik magyar eredetük tudatát. Beder Tibort főtanfelügyelő visszaállította a magyar iskolákat - ami Marosvásárhelyen nem sikerült -, a minisztérium örökös rosszallása dacára, de eddig még leváltani nem sikerült. Jó küzdőtársa a Julianus Alapítvány vezetésében Gergely István csíksomlyói plébános. Melléjük sorakozott fel Hargita megye igen sok felelősséget érző értelmisége. A Julianus Alapítvány minden második esztendőben Csíkszeredában megrendezi a Lármafa-találkozókat. Szórványokból csapatostól jönnek "magányos magyarok", akiket székely családok látnak vendégül. Esztendőnként száz erdélyi magyar gyermeket "utaztatnak" Magyarországra. Gyermektalálkozókat rendeznek, ezeket Fodor Sándor kitűnő erdélyi író Csipike nevű mesehőséről nevezték el. - Majdnem minden tájnak van olyan magyar emléke, amely az öntudat forrása lehetne. Elsőnek egy Beszterce-Naszód megyei kicsi faluban, Vicén szobrot állítottak (Bodó Levente alkotását) II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek. A Julianus Alapítvány évente díjat oszt ki. 1995-ben két "iskolaalapító" is részesült a kitüntetésben. Sebestyén Ottó zernyesti katolikus plébános magyar iskolát állított fel újra a Brassó megyei kicsiny magyar szórványban. Deáky András az 1950-ben Bákó megyéhez csatolt Gyimesbükkön három évtizede harcol a magyar iskoláért. Díjat kapott a mezőségi szórványok krónikása, Kövesdi Kis Ferenc nyugalmazott marosvásárhelyi tanár. /Beke György: Julianus a szórványokban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./1996. február 28.
A Vers és Zene Társulat /VZT/ szlovákiai, kárpátaljai, erdélyi, délvidéki, burgenlandi és magyarországi művészek egyesülete, Dinnyés József daltulajdonos kezdeményezésére alakult meg 1995 júniusában Székesfehérvárott. A társulat célja: bemutatni a magyar nyelvterület verseit, részt venni az oktatásban, művelődési intézmények programjaiban, az egyházközségek életében. A társulat valamennyi régióban önálló egyesületként tagságot toboroz. Az első regionális csoport megalakult Kolozsváron, egyelőre Dinnyés-klubnak nevezik. Febr. 23-án léptek fel először a közönség előtt, megjelent Dinnyés Lajos is, aki megénekeltette a társaságot. Febr. 24-én Marosvásárhelyen lépett fel a VZT. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 28./1996. március 23.
A Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ felhívással fordult az anyaországban és a nagyvilágban bárhol élő magyarokhoz: járuljanak hozzá az MVSZ könyvtári állományának gyarapításához. A felhívás mellé a szerkesztőség mellékelte a Magyarok Világszövetsége a nemzet szolgálatában című ismertetőjét. A füzet felvázolta az MVSZ történetét. 1929-ben rendezték meg az Magyarok I. Világkongresszusát, 1938-ban a II-at. A III-at 1992-ben. Az MVSZ kéthavonta adja ki Magyar Figyelő című tájékoztatóját, kéthetente pedig az MVSZ Aktuális információs anyagát. Fontos vállalkozása az MVSZ-nek az 1994-ben indított Magyarok Világkönyvtára sorozat, melynek keretében kárpátaljai, délvidéki, felvidéki és erdélyi magyar kulturális, oktatási, egyházi szervezetek, alapítványok cím- és névjegyzékét adták ki négy kötetben. 1995-ben indult, Pozsgay Imre vezetésével a Szent László Akadémia. A kiadvány tartalmazza a világ magyarságának legfrissebb adattárát. A 15 150 000 magyar megoszlása: Amerikában egymillió magyar él, Ázsiában 230 ezer /ebből Izraelben 200 ezer/, Ausztráliában 50 ezer, Nyugat-Európában 250 ezer, Romániában kétmillió, Szlovákiában 700 ezer, Jugoszláviában 400 ezer, Horvátországban 25 ezer, Szlovéniában 15 ezer Csehországban 20 ezer, Ukrajnában 200 ezer és Magyarországon 10,1 millió. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23-24./1996. április 30.
Oláh Tibor műfordító, a marosvásárhelyi Színművészeti Főiskola Szentgyörgyi István tagozatának tanára 75 éves korában, ápr. 30-án váratlanul elhunyt. Egyik utolsó interjújában elmondta, hogy Észak-Erdély minden magyar iskolájában kötelező volt a román nyelv oktatása, ugyanúgy Felvidéken a szlovák, Délvidéken a szerb. Emlékeztetni szeretné a szélsőséges románokat, hogy a Horthy-rendszerben, Észak-Erdélyben minden iskolában kötelező módon oktatták a román nyelvet. /Brassói Lapok (Brassó), máj. 3-9./ Oláh Tibor /Naszód, 1921. márc. 26. - Marosvásárhely, 1996. ápr. 30./ francia-olasz szakos diplomát szerzett, 1956 óta tanított a főiskolán. Olasz, francia és román nyelvből fordított regényeket, színműveket.1996. október 1.
A Krassó-Szörény megyei RMDSZ titkára, Makay Botond másodikként szerepelt az RMDSZ megyei jelölt-listáján. Személye ellen a Királyhágómelléki Református Egyházkerületből óvás érkezett, ezért jelölését újratárgyalták, s titkos szavazással megerősítették a helyét a listán. /Óvás után Resicabányán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./ Makay Botond református tiszteletes, a Délvidék /Resicabánya/ szórványlap főszerkesztője.1996. november 20.
Ha a magyarság lélekszámának alakulásáról hallunk, megszoktuk a reményt vesztett lemondásról olvasunk. Ekkor pedig előállt egy demográfus, történész és levéltáros, Dávid Zoltán, aki azt mondja, nézzünk alaposan a számok tükrébe. Dávid Zoltán jogásznak indult, de azután statisztikus és demográfus lett, a Magyar Országos Levéltár munkatársa, majd a Központi Statisztikai Igazgatóság levéltárának igazgatója. Ő adta közre az első magyarországi népszámlálás felmérését 1784-ből. Dávid Zoltán mindig figyelt a szomszédos országok demográfiai helyzetére is. Az 1910-es népszámlálás a történelmi Magyarország területén az összlakosság 54,5 %-a magyar volt. Hiába telepítettek Erdélybe legalább egymillió románt, hiába a nagy lélekvesztéseink a reszlovakizálás embertelen rohamában, hiába végeztek ki Tito partizánjai majdnem 40 ezer ártatlan magyart a Délvidéken, hiába sokszázezernyi halott a második világháború frontjain és fogolytáboraiban, a magyarság életfája nem száradt ki. A történelmi Magyarország területén 1920-ban az össznépesség 52,2 %-a magyarnak vallotta magát, 1930-ban alig csökkent a magyarok lélekszáma, 52 százalék volt az anyaországban és az elszakított részeken együttvéve. Dávid Zoltán kimutatta, hogy 1950-ben a magyarság létszáma a Kárpát-medencében az összlakosság 52,8 százaléka, 1960-ban 53,3 százaléka, 1970-ben pedig 53,6 százaléka. Minderről Dávid Zoltán a Vigilia 1996. augusztusi számában írt /Ezerszáz év a Kárpát-medencében/. Dávid Zoltán bemutatta a hullámvölgyet is, 1970-től csökkeni kezdett a magyarság lélekszáma, de még megtartottuk többségünket. - Dávid Zoltán 74 évesen halt meg. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 20./ Dr. Dávid Zoltán nyugalmazott levéltár-igazgató aug. 10-én halt meg, a temetése aug. 22-én volt a Farkasréti temetőben.1996. december 4.
Nov. 23-án tartották a Bihar megyei Árpád faluban a millecentenáriumi ünnepséget, melyen részt vett Lezsák Sándor, az MDF elnöke is. Lezsák Sándor a vele készült interjúban elmondta, hogy kerékpáron érkezett ide. Aug. elsejétől 1100 kilométeres millecentenáriumi kerékpártúrán járta az országot és a magyarlakat vidékeket. Megfordult a Bodrogközben, a Bereg vidékén, Zalában, Bácskában. Zuhogó esőben, hideg időben érkezett ide, Árpádra. Az MSZP-SZDSZ-koalíció azzal kezdte a millecentenáriumi ünneplést, hogy lemondta a világkiállítást, lélektelen, hivatalos ceremóniákat szervezett. Ugyanakkor a nemzet méltóképpen ünnepelt, kis közösségek, egyesületek, alapítványok mozgósító erejű ünnepségeket szerveztek szerte a Kárpát-medencében. Ezek közé tartozik a mostani, árpádi emlékezés is. - Lezsák Sándor levélben köszöntötte Emil Constantinescut elnökké választása alkalmából, gratulált neki, hogy képes volt megállítani a kommunista restaurációs kísérletet. Másrészt telefonon beszélt Markó Bélával, az RMDSZ elnökéve, akinek higgadt, felelősségteljes politikai munkájáért gratulált. Antall József 1990-ben nagyon pontosan meghatározta a magyar külpolitika hozzáállását az RMDSZ politikájával kapcsolatban: a romániai magyarság felelős vezetőinek bevonása nélkül a két ország között semmiféle olyan megállapodás nem jöhet létre, amelynek nem részese és elfogadója az itteni magyarság hivatalos érdekképviselete. "Ilyen szempontból akkor kezdődött a változás, amikor az MSZP és az SZDSZ kormányra került, hiszen az itt élő magyarság feje felett kezdett politizálni." - A nyári magyar-magyar csúcstalálkozó mutatta meg, hogy "képesek vagyunk a szomszédos országokban élő magyarság érdekeit is érvényesítő politikai együttmunkálkodásra." - Ezekben a napokban Lakitelken nemzetközi tanácskozást szerveztek /Duna Dialóg '96/ az európai keresztény-konzervatív pártokat tömörítő EDU /Európai Demokratikus Unió/ segítségével. Tizenkét ország politikusai, polgármesterei lesznek jelen, magyarországi, román, romániai magyar, szlovák, felvidéki magyar, ukrán, kárpátaljai magyar, délvidéki magyart. szerb és horvát résztvevők mellett nyugati vendégek is érkeznek. Az önkormányzatiság a témakör. A magyar önkormányzatiság alapelvei többszáz esztendősek, ezeket nem nyugati mintáktól vettük át. Az erdélyi önkormányzatok, például a székely falvak önkormányzatai óriási hagyománnyal rendelkeznek. Ez a Duna Dialóg '96 egy konferenciasorozat első része. Az MDF-nek az a célja, hogy a Kárpát-medencében kialakítsa a maga keresztény-konzervatív politikai erőterét, kapcsolatrendszerét. /Marián Antal: Párbeszédet mindenkor, a legnehezebb időben is. Beszélgetés Lezsák Sándorral, a Magyar Demokrata Fórum elnökével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 4./1998. február 7.
Gazda József nagyszabású, 1200 oldalas vállalkozása /Jaj, mik is történtek, Püski Kiadó, Budapest, 1997/ népi emlékezéseket, vallomásokat tartalmaz. A szerző korábbi könyveihez hasonlóan magnóval járta a határon túlra szorult magyar tájegységeket, népcsoportokat, bekopogtatott a házakba Erdélyben, Felvidéken, Délvidéken, Kárpátalján, Õrvidéken, sőt az anyaországban is. A népi emlékezet rögzítéséről van szó. Beszédes a könyv alcíme: A szétszabdalt magyarság XX. századi sorstörténete. Sombori Sándor így összegezi véleményét Gazda József könyvéről: "Megindító volt olvasni, hogy az egész magyar nyelvterületen élő magyarok sorsa mennyire hasonló volt az utódállamokban, s hogy a különféle tájegységeken élő magyarok véleménye is mennyire hasonló. Hiába szaggattak széjjel, gondolkozásban, érzésben, szemléletben nagy általánosságban egyek vagyunk." /Sombori Sándor: Jaj, mik is történtek... = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), febr. 7./1998. március 12.
Gödöllőn, a magyar polgármesterek világtalálkozóján Kurucz Gyula, a szövetség régióelnöke bejelentette, hogy Kárpát-medencei információs hálózatot hív életre a Magyarok Világszövetsége; a rendszer hét országban segíti majd a gazdasági együttműködést, a vállalkozások föllendítését. - Az európai csatlakozás esélyeivel foglalkozó szekcióülésen az előadó azt is elmondta, hogy a Délvidéken, a Kárpátalján és a Felvidéken öt központot már létrehoztak az adott körzet gazdasági lehetőségeinek föltárására. A munka során elemzik a beruházások várható hatásait, az adózási, bérezési helyzetet. Az adatbankba gyűjtendő információk hasznosítása nemcsak a térség gazdasági stabilitását erősítheti, hanem az EU számára is hasznos lehet a kelet-nyugati kapcsolatok kiépítéséhez. A tanácskozáson szó volt a határokhoz közeli régiókban lévő települések közötti kapcsolatrendszer fontosságáról. Debrecen és Nagyvárad, Szeged és Újvidék, Nyíregyháza és Kárpátalja között már kialakult ilyen együttműködés. Egy másik szekcióban a magyar falu fennmaradása volt a téma. Sokak szerint az ipari parkok kiépítésével lehet hozzájárulni egy-egy vidék megerősödéséhez. /MTI/1998. március 17.
Legutóbb az oktatás kérdésével foglalkoztak, és olyan sok anyag jött össze, hogy dupla számot készítettek, nyilatkozott Tamás Sándor képviselő, a Magyar Kisebbség főszerkesztője. A folyóirat munkatársai /Borbély Zsolt, Székely István, Toró T. Tibor/ a Kárpát-medence több sarkában laknak, így ritkán tudnak összejönni. Az erdélyi kérdésben például Molnár Gusztávot kérték fel vitaindító megírására. Írását románra fordítva elküldték a demokratikus román értelmiségieknek is. Nem valamilyen politikai ideológia alapján szerveztek szekértábort a folyóirat köré, hanem "elsősorban az értékek mentén kialakult vonalak összecsiszolását" óhajtják elősegíteni. Bevonták a szerkesztőbizottságba a délvidéki, a felvidéki, a kárpátaljai magyarság egy-egy képviselőjét. A könyvtárakba /a középiskolákéba is/ elküldik az egyes számokat. Tanulmányaikat egyelőre csak magyarul tudják kiadni, de terveik között szerepel az eddigi számokban megjelent írásokból román és angol nyelvű válogatás. A Magyar Kisebbség ezer példányban jelenik meg, a folyóiratnak nincs stabil irodája, nincs egyetlen állandó, fizetett alkalmazottja. A kiadó, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága vállalta a terjesztést. Régen szeretnének könyvsorozatot kiadni, az első már napvilágot látott: Balogh Artúr: A kisebbségek nemzetközi védelme a kisebbségi szerződések és a békeszerződések alapján /Kájoni Kiadó, Csíkszereda, 1997/. Az 1928-ban megjelent kötet újrakiadását a Jakabffy Elemér Alapítvány és az EMKE támogatta. Nagyon sokrétű a kiadási tervük. /Román Győző: A képviselő folyóirata. Beszélgetés Tamás Sándorral, a Magyar Kisebbség főszerkesztőjével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 17./ Magyar Kisebbség (Kolozsvár) főszerkesztője: Tamás Sándor, szerkesztők: Borbély Zsolt, Székely István, Toró T. Tibor, külső munkatárs Vincze Gábor /Szeged/. A szerkesztőbizottság tagjai: Bakk Miklós /Lugos/, Balázs Sándor /Kolozsvár/, Bíró Gáspár /Budapest/, Duray Miklós /Pozsony/, Fábián Ernő /Kovászna/, Hódi Sándor /Ada/, Kovács Miklós /Ungvár/, Markó Attila /Brassó/, Molnár Gusztáv /Budapest/, Szőcs Géza /Kolozsvár, a szerkesztőbizottság elnöke, Takács Imre /Budapest/, Varga Attila /Szatmárnémeti/, Zsigmond Barna /Marosvásárhely-Budapest/.1998. április 12.
A szekszárdi székelyű Babits Kiadó gondozásában készül a XX. századi magyarság 16 kötetesre tervezett lexikona, főszerkesztője Kollega Tarsoly István, szerepel benne az összes magyarlakta település, a kivádoroltak települései is helyet kapnak. A délvidéki anyag szerkesztője Balázs-Art Valéria, aki Szabadkáról települt Budapestre és húsz éve minden vajdasági magyar kiadványt gyűjt. /Magyar Szó (Újvidék), ápr. 12./1998. május 6.
A Tinivár Könyv- és Lapkiadó /Kolozsvár/ 1991. márc. 25-én alakult meg, ismertette helyzetüket dr. Bartha Zoltán, a kiadó vezetője. Első kiadványuk a Tinikoktél volt, a 10 000 példányban megjelenő diáklap. Négy számot tudtak csak kiadni, anyagi gondok miatt nem mehetett tovább. Molnos Lajos volt a főszerkesztő, azóta is mondja, jó lenne, ha újjászületne a lap. 1992-től kiadják a Diákabrakot, eleinte 300, majd 1500 példányban 1996 decemberében eljutottak a 16 ezres példányszámig. Árat kellett emelniük, ez a példányszám zuhanásával járt, de a 10 ezres példányszámnál megmaradtak. Évente 9 számot adnak ki. Könyveket is adnak ki. Legsikerültebb az Elődeink című mese- és balladagyűjtemény, ebből eddig 8500 példány fogyott el. Kiadták Lászlóffy Csaba A magyarság rövid története című könyvét. Sikerkönyvük a Diákévkönyv. Ebben szeptember 15-vel kezdődik az év. A másik a Maturadusok. Három évvel ezelőtt kezdték el, 1997-ben kiléptek Erdélyből és bevették a kötetbe a délvidéki, kárpátaljai és németországi magyar nyelven érettségizők névsorát is. Szlovákiából nem sikerült a névsort megkapniuk. Iskoláról iskolára járva népszerűsítik és árulják könyveiket. /Kisgyörgy Réka: Szólni a fiatalokhoz. Interjú dr. Bartha Zoltánnal, a kolozsvári Tinivár Könyv- és Lapkiadó vezetőjével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./1998. június 23.
Határon túli magyar újságírók számára első alkalommal hirdetett nyári egyetemi képzést a Magyarok Világszövetsége mellett működő Szent László Akadémia - mondta Pozsgay Imre rektor, a kéthetes kurzus jún. 23-i megnyitóján, a József Attila Tudományegyetem Budapest Média Intézetében. A mintegy 40 erdélyi, felvidéki, őrvidéki és délvidéki újságírót vendégül látó nyári egyetem célja a magyar-magyar párbeszéd segítése és a nemzeti önazonosság elmélyítése. Pozsgay Imre közlése szerint - az említett célokat szem előtt tartva - pártsemleges módon minden hazai politikai irányzat életébe betekintést kívánnak nyújtani. Gémesi György MDF-es országgyűlési képviselő, Gödöllő polgármestere a testvértelepülési kapcsolatokat ápoló Magyar Polgármesterek Egyesületének nevében ígért segítséget a határon túli hallgatóknak. /MTI/1998. július 26.
A Háló mozgalom megpróbálja összefogni a magyar nyelvterületen működő katolikus közösségeket. A Háló Magyarországon indult, de már működik Erdélyben, Felvidéken, Délvidéken és Kárpátalján is. Célja a személyes kapcsolatokra építve tudatosítani azt, hogy közük van egymáshoz és hogy az egyházhoz tartoznak. Idén jún. 27-28-án Nagybánya adott otthont a Háló-találkozónak. /Vasárnap (Kolozsvár), júl. 26./1998. augusztus 25.
Varga Domokos író hozta létre 1993-ban a budapesti székhelyű Irodalmi Társaságok Szövetségét /ITÁSZ/, amelybe belépett sok határon túli magyar szövetség és csoport is. Évenként rendeznek vándorgyűléseket, az idei volt az első, amelyet határon túl rendeztek meg, Gyergyószentmiklóson, ahová a helyi Salamon Ernő Irodalmi Kör vezetősége, élén Gál Éva Emese költő-tanárnővel meghívta a résztvevőket. Medvigy Endre, az ITÁSZ elnöke nyitotta meg a tanácskozást, kifejtve, hogy "nekünk Európa teljes magyar nyelvű irodalmát, művelődési egyesületeit kell összefognunk, így segítve elő a kölcsönös tájékoztatást s a kiadványcserét. Ezzel is a magyar irodalom és kultúra határokon átívelő egységét fejezzük ki." Varga Domokos tiszteletbeli elnök hozzátette: a határon túli kultúregyesületek nemzetőrző szerepet töltetek be." A résztvevők beszámoltak munkásságukról. Az Illyés Gyula Irodalmi Kör /Beregszász/ 1986-ban alakult, azóta 40 magyar vonatkozású emléktáblát és 4 szobrot állítottak. A Hármashatár Egyesület /Szatmárnémeti/ tagjai Nagysomkúton emléktáblát helyeztek Szilágyi Domokos szülőházára, a városban Páskándi Géza Baráti Társaság létesült. A Palóc Társaság /Ipolyvarbó/ 1989 augusztusában alakult. 1996-ban számtalan millecentenáriumi népünnepélyt rendeztek, emlékműveket lepleztek le, könyvekkel segítik a magyar iskolákat. Z. Urbán Aladár elnök felhívással fordult a jelenlevőkhöz: minden magyarlakta helységben ültessenek fát az 1848-as szabadságharc tiszteletére. A Térzene Irodalmi és Művészeti Társaság /Zenta/ május végén megrendezte a délvidéki költők seregszemléjét. A Muravidéki Magyar Kultúregylet /Lendva/ Lendván magyar könyvesboltot nyitott. /Dánielisz Endre: "Az egyetemes magyar kultúrában kell gondolkodnunk!" = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 25./1999. június 10.
Jún. 10-én Budapesten a Szent László Akadémia Magyarnak maradni a Kárpát-medencében, avagy autonómia-esélyek a szomszéd államokban címmel tartott vitaestet. Martonyi János külügyminiszter kijelentette: "Mi nem a határokat akarjuk megváltoztatni". A közönség sajnos-kiáltásokkal fogadta ezt a bejelentést. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a közönség reagálására kijelentette: "ne akarjanak minket a barikádokra lökdösni". Szerinte a jelenlegi helyzet nem engedi meg a Csurka Istvánéhoz hasonló, határmódosításra vonatkozó kijelentéseket. A kialakult helyzetből adódó lehetőségeket nemcsak a délvidéki magyarság, hanem a többi, határon túli közösség szempontjából is ki kellene aknázni. Ehhez, hangsúlyozta Tőkés László, az RMDSZ-nek felül kellene vizsgálni eddigi politikáját. /Fórum a határon túli magyarság helyzetéről Koszovó után. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./1999. július 19.
A milleniumi rendezvényekről adott tájékoztatót Kálóczy Katalin /magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma/. A határon túli támogatások összegéből, az évi 200 millió forintból csaknem 70 millió forintot a kisebbségi színházak kapnak, majdnem ugyanennyit a könyvkiadás, a fennmaradó összeg pedig közművelődési célokat szolgál. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma tavaly június elején alakult meg ebben a formában - addig a művelődés és az oktatás a egy tárcához tartozott Magyarországon. A változás közelről érintette a minisztériumon belül működő Határon Túli Magyarok Főosztályát is, amely a maga során szintén kettévált, a kultuszminisztériumon belül létrejött a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztály, ez koordinálja a magyarországi kisebbségek és a határon túli magyarok művelődési ügyeit, valamint a hazai civil társadalom fejlesztésének a programjait. Az összes milleniumi pályázatban részt vesznek a határon túliak is: a minisztérium a pályázatokat eljuttatta a partnerszervezetekhez, Erdélyben többek között az EMKÉ-hez, ugyanakkor nagyon sok személyi kapcsolatuk is van. A pályázati témakörök rendkívül sokfélék, van külön kastélyprogram és a történeti kertek, parkok, temetők, történelmi emlékhelyek megóvását célzó program, ezenkívül a régészeti lelőhelyek feltárását, bemutatását célzó pályázat. Egy másik témakör a múzeumok, könyvtárak, levéltárak és tudományos műhelyek szellemi örökségének felkutatása, összegyűjtése és közkinccsé tétele. Van külön könyvkiadói pályázat, szépprózaírói és drámaírói pályázat, a támogatott rendezvények között színházi bemutatók, játékfilmek, helyi ünnepségek és fesztiválok, könyvbemutatók és konferenciák egyaránt szerepelnek. Több ezer pályamunka érkezett be eddig az anyaországból és a határon túlról (Erdélyből, a Felvidékről és Délvidékről, Szlovéniából és a Kárpátaljáról), a zsűribizottságok folyamatosan értékelnek és döntenek a több száz millió forint rendeltetési helyéről. A pályázók között ott találjuk az Erdélyi Múzeum Egyesületet, az Erdélyi Műemlékrestauráló Egyesületet, szintén Erdélyből megyei kulturális központokat és iskolákat, műemlékvédő társaságokat, diákszervezeteket, s nagyon sok az egyházi, valamint az egyéni pályázó is. És végül néhány érdekesség: a Magyar Színházak Fesztiválja ezúttal egyesíti a kisvárdai Határon Túli Színházak Fesztiváljának és az Országos Színházi találkozónak a hagyományait, 2000-ben Miskolc, 2001-ben pedig Budapest lesz a rendezvény helyszíne. A Milleniumi Könyvtár sorozatban hét kiadó 156 kötetes válogatást ad közre 2001 augusztus 20-ig a magyar irodalom gyöngyszemeiből, "Szent István intelmei"-től kezdve egészen az ezredvég irodalmáig (a kötetek ebben az évben 500 forintos áron jelennek meg). A kultuszminisztérium nemzetközi pályázatot hirdet Európa legnagyobb harangjátékának felavatására - a zsűri 1000 harangra várja a nyertes zeneművet, amelyet az elképzelések szerint 2000 karácsonyán mutatnak be, a magyar kereszténység ezzel a művel kívánja megajándékozni a világ kereszténységét. /(ágopcsa) [Ágopcsa Mariann]: A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma egyetemes magyarságban gondolkodik. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 19./1999. augusztus 7.
Aug. 7-én ünnepi szentmisével - melyet Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke celebrált - és a csíksomlyói passió bemutatásával ért véget Csíksomlyón Katolikus Közösségek Hálózata, közismert nevén a Háló egyhetes homoródfürdői tábora. A Kárpát-medence minden tájáról összesereglett 600 katolikus hívő egynegyede az anyaországból, több mint harmada Erdélyből érkezett, Kárpátaljáról nyolcvanan, Felvidékről és Délvidékről 60-60-an jöttek el Homoródfürdőre, képviselve azt a csaknem 700 közösséget, amelyek a Háló segítségével építettek ki kapcsolatot egymással. Puchard Zoltán, a Háló vezetője elmondta, hogy az elmúlt években már több országban szerveztek hasonló összejövetelt, így a felvidéki Párkány melletti Kovácspatakon, a székelyföldi Csíksomlyón, a délvidéki Horgoson, valamint a Szeged közeli Domaszéken. A mostani táborozásnak dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek volt a fővédnöke. //botlik/ [Botlik József]: Hálósok találkozója Homoródfürdőn. Kárpát-medencei közösségépítés. = Magyar Nemzet, aug. 9./1999. augusztus 7.
Tizennégy kanadai, közép- és nyugat-európai, valamint kárpát-medencei együttes hatszáz táncosa vesz részt a Minden Magyarok VI. Néptáncfesztiválján, amelynek augusztus 20. és 22. között Gyula ad helyet. A magyarországi és a határon túli magyar néptáncegyüttesek hagyományos Körös-parti találkozóján öt magyarországi, két kanadai, egy hollandiai, két felvidéki, egy délvidéki, két erdélyi s egy lengyel csoport lép közönség elé. /Minden Magyarok Néptáncfesztiválja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7-8./1999. augusztus 18.
Gödöllőn a Rákóczi Szövetség a Nyári Pázmány Napok keretében megszervezte az első Kárpát- medencei Ifjúsági Jogász Találkozót. A találkozón magyarországiak mellett felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, erdélyi joghallgató diákok vesznek részt. A jogásztalálkozó programjainak sorában szó lesz az EU-csatlakozás szakmai kérdéseiről, a kisebbségvédelemről, a délvidéki autonómia lehetőségeiről, valamint a kereszténydemokrácia értékeiről Magyarországon és Európában. /Kárpát-medencei Ifjúsági Jogász Találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./1999. szeptember 2.
Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés elnöke aug. 31-én kelt nyílt levelében kifejtette az RMDSZ autonómia-koncepciója megvalósulatlansága fölött érzett elégedetlenségét. Katona Ádám idézte az RMDSZ érvényes programjának idevágó részét, melyet az RMDSZ kolozsvári kongresszusa /1995. május 26-28./ fogadott el, hiányolva a megfelelő statútumot. "Van okunk a szégyenre, ha meggondoljuk, hogy máig sincs autonómia memorandumunk és nincs autonómia statútumunk, pedig a romániai magyar nemzeti közösség mintegy tízszer nagyobb lélekszámú a délvidékinél...". A Romániai magyar nemzeti közösség személyi elvű autonómia statútum-tervezetét dr. Csapó József szenátor már 1995. folyamán elkészítette, és az SZKT, illetve az RMDSZ Jogi Szakbizottsága elé tárta, azonban máig sem került a Szövetségi Képviselők Tanácsa elé. Katona kitért arra, hogy az RMDSZ-en belüli "retrográd erők", amelyek "Szövetségünk megalakulásától mindmáig akadályozták és akadályozzák a romániai magyar nemzeti közösség belső önrendelkezésének megvalósítását. Ismeretes hogy ezen retrográd erők szabotálták el mindmáig autonómia szabályozásunkat, miattuk nincs mindmáig az RMDSZ-nek elfogadott autonómia statútuma, amely nélkül pedig nincs előre lépés belső önrendelkezésünk megvalósításának útján." Katona Ádám haladéktalanul kérte: a Csapó-féle tervezetet tűzzék a szeptemberi SZKT napirendjére. /Katona Ádám nyílt levelet írt Markó Bélának. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./1999. szeptember 23.
Vendégségben Budapesten címmel második alkalommal rendeznek határon túli magyar színházi esteket a magyar fővárosban. A kulturális seregszemlét, amely a Fővárosi Önkormányzat, a Kapocs Alapítvány és a Thália Színház közös szervezésében indult útjára, ezúttal a vajdasági magyar színházi napokkal vette kezdetét. A szept. 25-ig tartó vajdasági napok keretében a három hivatásos délvidéki magyar teátrum társulata lép fel. Októberben, novemberben és decemberben további előadásokat tartanak a határainkon túli magyar társulatok. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Színművészeti Tanszékének növendékei vizsgaelőadásként Moliére-től a Képzelt beteg című darabot mutatják be október 27-én. A nagyváradi Kiss Stúdió november 9-én Matei Visniec: Bohóc kerestetik című színjátékával mutatkozik be. A beregszászi Illyés Gyula Állami Magyar Színház Anton Csehov: Vidám egyfelvonásosok-jával lép fel december 11-én a Szakszervezetek Fővárosi Művelődési Házában. /Határon túli magyar színházi estek Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./1999. szeptember 30.
Integráció és a Kárpát-medence, Esélyek és veszélyek címmel szept. 30-án kezdődik Balatonszemesen az Európai Ifjúsági Akadémia első tábora. Az Akadémiát az Alapítvány a társadalmi párbeszédért, Magyarország jövőjéért, a Kisebbségvédelmi Egyesület, és az Összefogás Egyesület hozta létre azzal a céllal, hogy meghatározott időközönként más-más helyszínen ifjúsági-szakmai táborokat rendezzen. Az első balatonszemesi táborba Romániából a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége, az Országos Magyar Diákszövetség, az Ifjúsági Keresztyén Egylet és a Romániai Magyar Diákújságírók Egyesülete kapott meghívást. Képviseltetik magukat a szlovákiai, kárpátaljai és délvidéki magyar ifjúsági szervezetek is. A politizáló fiatalok azzal a céllal jönnek össze, hogy együtt keressenek válaszokat a közép- és kelet-európai államok euroatlanti integrációja során felmerülő kérdésekre. A tábort Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke; Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és dr. Tabajdi Csaba országgyűlési képviselő, a Magyar Kisebbségvédelmi Egyesület elnöke nyitja meg. Göncz Árpád köztársasági elnök köszöntőlevelet küldött a résztvevőknek. /Európai Ifjúsági Akadémia. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 30./