Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 709 találat lapozás: 1-30 ... 211-240 | 241-270 | 271-300 ... 691-709

Helymutató: Déva

2001. november 21.

A gyulafehérvári Főegyházmegyében kevés szerzetes van, de 15 szerzetesi közösség képviselteti magát: a Mallersdorf-i Szegény Ferences Nővérek Székelyudvarhelyen, Gyulafehérváron, Déván, Kézdiszentléleken, Csíkszépvízen tevékenykednek. A Szociális Testvérek Társasága Gyulafehérváron, Kolozsváron, Csíkszerdában, Marosvásárhelyen és Désen működik. A Segítő Nővérek Csíkszentdomokoson, Gyergyószentmiklóson és Marosvásárhelyen működnek. A Szeretet Misszionáriusai Sepsiszentgyörgyön a szegények szolgálatát tartják feladatuknak. A Klarisszák, monasztikus szerzetesnők monostora, "Csíksomlyó Ágacskája", kánonilag 2000. augusztus 11-én lett alapítva Csíksomlyón, négy nővérrel. A fentieken kívül az egyházmegye területén a következő női szerzetesközösségek működnek néhány taggal: Iskolanővérek (Kolozsvár és Lemhény), Jézus Szíve Társaság (Kolozsvár, Gyulafehérvár), Orsolyanővérek (Marosvásárhely, Kolozsvár, Nagyszeben), Szatmári Irgalmas Nővérek (Marosludas, Szováta, Kolozsvár), Szt. József Nővérei (Gyulafehérvár), Kereszt és Szenvedés nővérei (Gyimesközéplok). Jelenleg 41 ferences dolgozik szétszórtan a főegyházmegye területén: Kolozsvár, Kőrösbánya, Déva, Szászváros, Vajdahunyad, Brassó, Esztelnek, Csíksomlyó, Szárhegy, Marosvásárhely, Szamosújvár, Dés. Egyetlen piarista él Kolozsváron, egy konventuális ferences Marosvásárhelyen és egy jezsuita a gyulafehérvári szemináriumban tevékenykedik. /Erdélyben 15 szerzetesrend tevékenykedik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./

2001. november 21.

2001. december 11.

Nov. 10-én Petrillán felavatták Hunyad megyében az első RMDSZ-tulajdonban levő székházat. Az avatóünnepségen részt vett Winkler Gyula parlamenti képviselő, az RMDSZ Hunyad megyei elnöke is. Magyar ház a magyar szempontból erősen szórványnak számító Hunyad megyében csak a megyeközpontban, Déván van. Petrillán közel kétezer lelkes közösség él, működik egy magyar óvoda meg egy elemi iskola. A Zsil-völgyeként ismert szénmedence négy városában élnek nagy számban magyarok, Petrozsényban, Petrillán, Zsilvajdejvulkánban és Lupényban, de találhatunk magyarokat Lónyán és Hobicaurikányban is. A szénbányászat recessziója sújtja az itt élőket, nagy a munkanélküliség. A magyar oktatás szétzilálódott, a petrozsényi középiskola megszűnt, s a továbbtanulni akaró magyar kisdiákok Déván járhatnak felsőbb osztályokba, ahol bentlakásban helyezik el őket. De a nyolcosztályos oktatással is gond van, mert a magyarok szétszórtan élnek, és az említett szegénység meg a közállapotok miatt az ingázás lehetetlen vagy kockázatos. A Zsil-völgyében a magyar értelmiség eltávolodott a közösségtől. Ehhez többek között az vezetett, hogy az állások, az elért tisztségek megtartását más politikai irányzattól várják, s nem az RMDSZ-hez közelednek, mert ez nem tudja nekik biztosítani a bányaigazgatói vagy egyetemi előadói státust. /Román Győző: Hegyek között, völgyek között. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 11./

2002. július 2.

Június 27-én a Mátyás József-emléktárlat nyílt Déván, születésének 72. évfordulóján. Ez életműtárlat, Mátyás József ugyanis örökre eltávozott január 14-én. Mátyás József rendkívüli tehetséggel és hatalmas alkotóerővel alkotott egy életen át. 1960-ban részt vett a velencei biennálén, 1980-ban a besztercebányai grafikai biennálén, 15 egyéni kiállítása volt. Monumentális alkotásai közül megemlítendők a petrozsényi (1968), a brádi (1972) és a hajdúhadházi (1994). Kiállított alkotásait megtaláljuk Moszkvában, Genfben, Milánóban, Bécsben, Buenos Airesben, Pekingben, Hyvinkaaben, Schwetingenben, Helsinkiben. Csíkszentmártoni szülőházában állandó Mátyás József festészeti és grafikai kiállítást nyitottak. /Schreiber István: Mátyás József-emléktárlat Déván. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 2./

2002. július 18.

A minisztériumi közbelépéssel engedélyezték Déván a Traian Elméleti Líceum második magyar tannyelvű kilencedik osztályát. Kofity Magda tanfelügyelő és Hauer Erich aligazgató közölte: mind a líceumi, mind a szakiskolai osztályokba jelentkező diákok száma már elérte azt a küszöbértéket, amellyel ősztől gond nélkül működhetnek ezek az osztályok. A Traian Elméleti Líceum matematika-informatika osztályába 28 diák jelentkezett, az angol intenzív osztályba 15, a Transilvania Iskolacsoport elektronika-automatika és alkalmazott informatika osztályába pedig szintén tizenöt diák iratkozott be. Remélik, hogy a 18 pótképességvizsgázó magyar diák is a szabad helyekkel rendelkező magyar tannyelvű kilencedik osztályokban fog továbbtanulni. /Gáspár-Barra Réka: Három magyar kilencedik indul Déván. = Nyugati Jelen (Arad), júl.. 18./

2002. július 24.

Hunyad megyében az ifjúsági szervezetek élete hullámszerűen alakult. A közel két éve létrejött Hunyad Megyei Magyar Ifjúsági Tanács (HUMMIT) ernyőszervezet, megpróbál stabil keretet biztosítani a szervezeteknek. Néhány hete a dévai ifjúsági szervezetet próbálják újraalakítani. Borbély Károly HUMMIT-elnök indítványozta a dévai MADISZ újraszervezését. A HUMMIT tulajdonképpen nem is szervezet, inkább egyeztető fórum. A HUMMIT partneri kapcsolatot akar kialakítani az RMDSZ-szel, és felvételét kérte a Magyar Ifjúsági Értekezletbe. A legutóbbi megyei RMDSZ küldöttgyűlésen elnapolták a HUMMIT-tal való együttműködésről szóló egyezmény aláírását, mert nem sikerült idejében eljuttatni a megyei küldöttekhez a partnerségről szóló tervezetet. Winkler Gyula parlamenti képviselő, megyei RMDSZ-elnök támogatja az ifjúsági rendezvényeiket. A HUMMIT teljes jogú tagja a vajdahunyadi MADISZ, a dévai Diákszövetség, illetve a lupényi MADISZ, továbbá állandó kapcsolatuk van a petrozsényi diákszövetséggel, a petrillai MADISZ-szal és a most alakuló dévai ifjúsági szervezettel. /Gáspár-Barra Réka: Újraalakulóban a dévai MADISZ. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 24./

2002. augusztus 24.

Déván aug. 24-én ünneplik a magyar nyelvű, középfokú oktatás újraindításának 50. évfordulóját. Az öregdiák találkozó mérföldkövet jelent mind a dévai magyarság, mind a négyszáz éves iskola történetében. A rendezvénysorozat aug. 23-án koszorúzással és emléktábla-avatással kezdődött. Az egykori iskolatársak lerótták kegyeletüket Déván eltemetett hajdani tanáraik emléke előtt. A mai Eminescu-Petőfi Általános Iskola falán elhelyezett emléktáblát felavatták. Nem volt könnyű kijárni e névadást és a tegnap leleplezett emléktábla elhelyezését sem. Déva négy évszázados iskolatörténetét Szathmáry Rózsa tanárnő emlékkönyvbe foglalta. A könyv második, javított kiadása most jelent meg a rendezvény alkalmával, a Magyarországon élő dévai véndiákok jóvoltából. /Gáspár-Barra Réka: Tegnap emlékezéssel kezdődött. Nemzedékek találkozója Déván. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 24./

2002. augusztus 24.

2002. augusztus 26.

Hihetetlenül sokan jöttek el aug. 24-én Déván a Nemzedékek találkozójára. A Művelődési Ház nagytermében rég nem ült egymás mellett ennyi magyar ember. A közel négyszáz résztvevő jelentős része távolról érkezett. Zsók Béla, a rendezvény szervezője köszöntötte az egybegyűlteket, felkérve a különböző korosztályok, tanárok, diákok képviselőit, hogy elevenítsék fel az elmúlt évek történéseit. Déván 400 éves az oktatás. 1952-ben újraalakult a dévai magyar középiskola. A jelenlegi középiskolai tagozat aligazgatója, Hauer Erich örömmel számolt be a dévai magyar tannyelvű oktatás fejlődéséről. /(Gáspár-Barra Réka): Közel félezren vettek részt a dévai Nemzedékek találkozóján. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 26./

2002. augusztus 26.

2002. szeptember 2.

Aug. 31-én a Kárpát-medencei Petőfi-emlékhelyek ifjú küldötteinek immár harmadik találkozója keretében Nagykárolyban a Petőfi-szobor előtt került sor ünnepi műsorra és koszorúzásra. A helyi református IKE és a Camerata Cantorum kórus fellépése után Muzsnay Árpád, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület alelnöke, a Szatmár megyei Petőfi-ünnepségek főszervezője elmondta: Az idei ünnepség aug. 30-án kezdődött. Szelestyehután azt az üveggyárat nézték meg, amelyet Petőfi annak idején ugyanolyannak látott, amilyen ma is. Utána Szamoskrassón álltak meg, a Bem emlékeket és a néprajzi múzeumot megtekintetni. Dávid Gyula és Kalla Zsuzsa vezetésével a Petőfi-emlékekről, a Petőfi-kutatásról, a Petőfi-kultuszról folyt kerekasztal-beszélgetés. Szatmárnémetiben megkoszorúzták a szatmári Petőfi-emléktáblát. Erdődön egyebek között Dávid Gyula és Pomogáts Béla mondott beszédet. Az idei találkozón dévaiak, kolozsváriak, désiek, magyardécseiek, szatmáriak, nagypeleskeiek, erdődiek, szatmárhegyiek, debreceniek, kazincbarcikaiak, budapestiek, bukarestiek, nagykárolyiak vettek részt. /Boros Ernő: Szatmár megyei Petőfi-ünnepségek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 2./

2002. szeptember 3.

Idén is népviseleti parádéval, felvonulással kezdődött Mezőpaniton a dalos-táncos találkozó. Az élen, a lovaslegények nyomában most is a mezőcsávásiak Nagy Dénes vezette fúvószenekara haladt. A helyiek mellett Székelykövesd, Marosszentkirály, Csittszentiván, Gernyeszeg, Vajdaszentivány és Mezőbánd fiataljai ropták a magyar táncot a szabadtéri színpadon. Deák János iskolaigazgató egyfajta örökmécseshez hasonlította a néptánctalálkozókat. 1999 óta itt, Mezőpaniton is a figyelem előterébe került a néphagyomány. Alkotótáborok, vetélkedők, kiállítások sora jelzi ezt. /Bölöni Domokos: "Fiaim, csak énekeljetek!"Ahol mindig szépen szól az ének. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 3./

2002. szeptember 4.

Csernakeresztúr /Déva melletti község/ néptáncosai augusztus elején mutatkoztak be a bonyhádi (Magyarország) hagyományőrző fesztiválon. Harminc csernakeresztúri vendégeskedett Bonyhádon. Nemzetközi részvétellel zajlott a bonyhádi fesztivál. A közeli Kisdorogon sem volt kisebb a csernakeresztúriak sikere a másfél órás önálló műsorral. Viszonzásul a kisdorogiak is minden évben ellátogatnak Csernakeresztúrra, így erősítvén a határon túli kapcsolatokat. - Bonyhádon tizenharmadszor rendezik meg a világban szétszóródott bukovinai székelység hagyományos bemutatóját. A nemzetközi részvétellel zajlott folklórfesztivál főrendezője a magyarországi székhelyű Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége. Jövőre a délvidéki Hertelendyfalva látja vendégül a több országba szétszóródott bukovinai székelység hagyományőrzőit. /Völgyi Marcell: Bonyhádon táncoltak a csernakeresztúriak. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 4./

2002. szeptember 10.

1992-ben kapták vissza Déván a 22 éve lakatlan, több száz éves ferences kolostort. A kolostor épületét azóta teljes egészében kijavították, jelezte Böjte Csaba ferences szerzetes. Ez az egyetlen ingatlan, melyet a gyulafehérvári főegyházmegyében valóban visszaadott az állam. A kolostorépületben beindították Erdély első önálló magyar magániskoláját. Megvásároltak két tömbházat, melyben most 8-10 fős családokban szegény, árva gyerekek laknak az őket befogadó nevelőkkel. Vásároltak két ingatlant, melyet átalakítottak fiú- és lánykollégiummá. Folyik egy ipari mikroközpont megvásárlása, ahol szakképzést, műhelyeket próbálnak beindítani. 1999 januárjában megszületett Szászvároson a Szent Erzsébet Gyermekvédelmi Központ, ahol 70 gyermek és tizenöt felnőtt van. Jelenleg 330 kisebb-nagyobb gyermeknek adnak otthont, összegezte Böjte Csaba. Közel hetvenen segítik őket. Munkatársaik között mind több hajdani növendékük található. A rájuk bízottak közül eddig senki sem veszett el, állapíthatta meg Böjte Csaba. Megvan az óvoda, az I-VIII. osztály, de a IX-XII., a szakképzés még kidolgozásra vár. Az itt felnövő fiatalokat segíteni kell, hogy akár az általános, akár a közép-, akár a főiskola elvégzése után megtalálják helyüket, hivatásukat, megélhetésüket. A fiatalok a becsületes munkával autonóm szigeteket alakíthatnak ki a dél-erdélyi szórványban. Ez az útja a szórványközösségek fennmaradásának. /Böjte Csaba, OFM: A tizedik tanév Déván. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 10./

2002. szeptember 10.

A Marosvásárhelyi Református Kántortanító-képző Főiskola tízéves hagyománya a nyári szünidőben szervezett egyházszolgálati és népismereti tábor. Az elmúlt években főként a dél-erdélyi szórványvidékeket látogatták: 2000-ben Fehér, 2001-ben Szeben és Brassó megyét. Idén a mozgótábor színhelye Hunyad megye volt. Két éve jelent meg az Algyógyi Nyilatkozat, a szórványban élő több mint hatvan lelkipásztor és magyar értelmiségi nyilatkozata. Egyik céljuk a szórványvidékeken nagy szükség volna kántortanítókra, lelkészekre, magyar népiskolákra. A Böjte Csaba dévai ferences szerzetes által vezetett Szent Ferenc Alapítvány megvásárolta Bethlen Gábor szülőházát Marosillyén, és szeretné felújítani azt, lakhatóvá tenni, a szórványban élő gyermekek részére. Ennek a háznak a rendbetételére hívta Böjte Csaba az erdélyi magyar fiatalokat, ide indultak a főiskolások. Az 1992-es népszámlálás óta a Hunyad megyei magyarság lélekszáma 25 százalékkal csökkent, jelenleg 26 ezer magyar él a megyében. A beolvadás felgyorsult. Az okok: a fiatalok elvándorlása, a vegyes házasságok, a gyülekezeti élet lanyhasága, a magyar iskolák, pedagógusok, értelmiségiek hiánya. Nincs magyar iskola Piskiben. Hátszegen a hatvanas években, Rákosdon néhány éve szűnt meg. Sztrigyszentgyörgyön a Bukovinából telepített székelyek is lemondtak anyanyelvű iskolájukról. Sztrigyszentgyörgyön a római katolikus lelkész a nyári szünidőben vasárnapi iskolát szervezett, amelyen több mint harminc gyermeket tanított meg írni-olvasni! /Bölöni Domokos: Szórványtanítók kellenek! Pusztuló magyarság a huszonnegyedik órában. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 10./

2002. szeptember 11.

Szept. 6-án Sütő Éva dévai grafikusművész munkából nyílt kiállítás Gyergyószentmiklóson, a Pro Art Galériában. A grafikus 1975-ben fejezte be tanulmányait Temesváron, 1973-tól vesz részt a hazai és külföldi csoportos kiállításokon, többek között Finnországban, Belgiumban, Hollandiában, Kanadában, Japánban, Lengyelországban, Magyarországon. Részt vett több hazai és magyarországi alkotótábor munkájában. /Sütő Éva a PRO Art Galériában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

2002. szeptember 19.

A Dévától 8 km-re fekvő Csernakeresztúr 700-es éves évfordulóját ünnepelte szept. 15-én. Az ünnepség egybe esett a katolikus templom búcsújával. Tóth János plébános, Jani atya, ahogy a hívek ismerik, kitett magáért. A templomot feldíszítette, két kórust tanított be, mind a felnőttek kórusát, mind a gyermekekét. A plébános gitárral kísérte a gyerekek dalait. Az elmúlt félévben Csernakeresztúron és Piskin 19 embert temettek és csak két gyermeket kereszteltek. A hitnek és a templomnak köszönheti Csernakeresztúr, hogy megérte a 700. évfordulóját, vallja a plébános. Ha feladjuk a hitet s a templomot, iskolát, nem számíthatunk megmaradásra, szögezte le. /Szemcsuk Kinga: Hétszáz éves Csernakeresztúr. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 19./

2002. október 2.

Vajdahunyadon a városi RMDSZ szervezésében, a római katolikus, református, baptista és pünkösdi magyar egyházak együttműködésével, valamint helybeli vállalkozók, a Nyugati Jelen napilap és a magyarországi Vas megye támogatásának köszönhetően tanszereket tartalmazó ajándékcsomagokat osztottak szét a magyar diákoknak. Kofity Magda kisebbségi tanfelügyelő hangsúlyozta a magyar nyelvű oktatás fontosságát, különösen szórványvidéken. Hauer Erich megyei RMDSZ-tanácsos, a dévai Traian Elméleti Líceum aligazgatója ekújságolta, hogy Hunyad megyében a magyar nyelvű oktatás jelentősen bővült az utóbbi években. /Chirmiciu András: Ajándék a vajdahunyadi magyar diákoknak. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 2./

2002. október 12.

Okt. 11-én Kányádi Sándor költő Aradon, a Jelen Házban találkozott a kisiskolásokkal. A költő két évvel ezelőtt volt utoljára Aradon, s azóta újabb irodalmi díjjal, kötettel és sok-sok olvasótalálkozóval lett gazdagabb. Életkedve, munkaereje, humora töretlen. Most Budapestről érkezett. Puskel Péter a magyar irodalom legnagyobb élő költőjének nevezte Kányádit. Rendhagyó irodalom óráin kedvességével szinte lefegyverzi hallgatóságát. Ezután Simonyifalván, majd Kisjenőben találkozott olvasóival. Okt. 12-én Vajdahunyadon a ferences zárda óvodaterme, Déván a Traian Líceum díszterme lesz a találkozók helyszíne. A következő napokon Végváron, Újszentesen, Temesváron /a Bartók Béla Líceumban/ és Kisiratoson találkozik Kányádi Sándor az olvasókkal. /Puskel Péter: Magyar irodalmunk legnagyobb élő költőjével találkoztak az aradi kisiskolások. Kányádi "tanító bácsi". = Nyugati Jelen (Arad), okt. 12./

2002. október 14.

Okt. 11-én Szülőföld vagy haza? címmel tartott sajtótájékoztatót Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke Budapesten, a Magyar Kultúra Alapítvány székházában. A beszélgetésen részt vett Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere és Böjte Csaba ferencrendi szerzetes Déváról. A Budapestre akkreditált külföldi újságíróknak nyelvű tájékoztatóban négy témát jelöltek meg: a magántulajdon kérdése a rendszerváltozás után; a több mint 50 éve elkobzott és vissza nem szolgáltatott egyházi ingatlanok sorsa; a pszeudo-demokrácia a romániai önkormányzati rendszer tükrében; az RMDSZ, mint egypárt rendszer. A tájékoztató anyag szerint döbbenetesek az idei Kárpát-medencei népszámlálási adatok. A magyarság lélekszámának apadása már- már háborús menekülésre emlékeztet. Tőkés László újabb nyilatkozatot tett közzé az RMDSZ Operatív Tanácsának okt. 9-i közleménye kapcsán, melyet "deklaratív és megbélyegző" jellegűnek minősített és visszautasította az őt ért vádakat. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere Élhető jövőképet az erdélyi magyarságnak címmel tartott előadásában hangsúlyozta, hogy "a Székelyföldnek, mint régiónak, önálló gazdasági fejlesztési stratégiára van szüksége, hogy a népességfogyást és az elvándorlást megállítsuk, és élhető, jövőt biztosító társadalmi, gazdasági, kulturális környezetet teremtsünk". Bírálta az RMDSZ-t, kifejtve, hogy "társadalmi ellenőrzés hiányában a közösség érdekérvényesítése gyakorlatilag megszűnik abban a politikai struktúrában, amelyik már csak névlegesen az ő érdekvédelmi szervezete". Szász Jenő Székelyföldet külön EU régióként képzeli el. Böjte Csaba ferencrendi szerzetes arról beszélt, hogy szeretnék, ha nem csak az épületeket adná vissza a román állam, hanem visszaállítanák az azokban működtetett intézmények állami támogatási rendszerét is. A sajtótájékoztatót követően Szatmári Tibor, az RMDSZ elnökének jelenlévő tanácsosa a Romániai Magyar Szónak elmondta, hogy nincs különösebb válságról szó, csak Tőkés László összeférhetetlenségéről. /(Guther M. Ilona): Tőkés László kontra RMDSZ ügy. A tiszteletbeli elnök Budapesten is nyilatkozott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./

2002. október 17.

Szerződés még ugyan nem született róla, az Európai Befektetési Bank (EBB) vezetősége azonban rábólintott okt. 16-án a román hatóságok által Nagylak-Déva közötti útszakaszon építendő autópálya hiteltámogatására. A IV-es páneurópai folyosón elhelyezkedő útszakasz építéséről Luxemburgban tárgyalt a Szállításügyi Minisztérium küldöttsége. Az EBB vezetőségével való találkozón az Arad-Temesvár-Lugos útvonalon kiépített autósztráda támogatásáról is határoztak, amely úthálózat építési költségei a megvalósíthatósági tervek szerint 961 millió euróra emelkednek. A megállapodás értelmében ennek a befektetésnek a 75 százalékát az európai pénzintézet által nyújtott hitelből fedezik. A tervek között szerepel a Segesvár-Brassó, Kürtös-Piski és Kolozsvár-Nagyvárad-Biharpüspöki vasútvonalak korszerűsítése. - Romániában a rendszerváltás óta egyetlen kilométer autópálya sem épült. /Nagylak-Déva autópálya. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./

2002. október 17.

Az elkövetkező napokban kilenc határon túli magyar kollégiumot adnak át; a több mint 250 millió forintos beruházással kialakított létesítményeket az Apáczai Közalapítvány támogatta. Csete Örs programigazgató okt. 16-i budapesti sajtótájékoztatón közölte: Szamosújváron 11 millió forintos beruházással kialakított kollégium 40-50 diáknak teszi lehetővé a jövőben a bentlakást. Az alapítvány támogatásával Segesváron 43 millió forintból 100 diák elszállásolására lehetőséget nyújtó kollégiumot hoztak létre. Az épületben, amely a későbbiekben várhatóan magyar házként is működik majd, színházterem is helyet kapott. Szintén kollégium kialakítását támogatta a közalapítvány Déván. A tervek szerint novemberben átadják az ungvári és kolozsvári kollégiumokat. Marosvásárhelyen 120-130 millió forintból tanári lakások és kollégiumok kialakítását, továbbá szakkönyvtár elkészítését segítették. Aradon a 120 férőhelyes kollégium felújítását és átalakítását 13 millió forinttal támogatták. A közalapítvány az elmúlt három évben összesen 2,5 milliárd forintból gazdálkodhatott. Ebből az összegből ingatlan-beruházásokra 880 millió forintot fordítottak, a beérkezett igény azonban ennek közel ötszöröse volt. A beruházások 60 százaléka Romániában, 16 százaléka Ukrajnában, 15 százaléka Szlovákiában, 9 százaléka Jugoszláviában valósult meg. /Kilenc határon túli magyar kollégium Szamosújváron is beruházott az Apáczai Közalapítvány. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./

2002. október 19.

A dévai Magyarok Nagyasszonya kollégium és magániskola már régóta híressé vált Erdélyben. Az intézmény évről évre bővül, egyre több gyereknek biztosít nevelést és oktatást. Böjte Csaba atya és munkatársai hitének, illetve számos határon túli intézmény anyagi támogatásának köszönhetően okt. 18-án új leánykollégiumot avathattak Déván. Az Apáczai Közalapítvány 15 millió forinttal járult hozzá az épület megvásárlásához és felújításához. Az új kollégiumban 36 leány talál jól felszerelt, modern otthonra civilizált tanulási körülmények között, piarista nővérek felügyelete alatt. /Chirmiciu András: Leánykollégium-avató Déván. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 19./

2002. október 19.

2002. október 21.

Három új kollégiumot avattak Erdélyben. Ezek közül kettő - a szamosújvári és a dévai - a szórványmagyarság oktatását hivatott elősegíteni, a harmadik pedig, a kolozsvári, az épített örökség megőrzését végző szakemberek felkészítését szolgálja. Mindhárom intézmény jelentős magyarországi állami támogatásnak köszönhetően készülhetett el. Böjte Csaba ferences atya és munkatársai hitének, kitartásának, illetve számos határon túli intézmény anyagi támogatásának köszönhetően a Déván leánykollégiumot avathattak. Okt. 19-én Szamosújváron avatták a szórványkollégiumot, a megújult és kibővített Téka Házat, az Apáczai Közalapítvány jelentős támogatásával szórványkollégiummal bővült közösségi házat. Markó Béla RMDSZ-elnök üdvözletét Nagy F. István tolmácsolta, míg Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere Goldsmith József által fejezte ki elismerését. /Sándor Boglárka Ágnes: Építkezünk, gyarapodunk. Három kollégiumot avattak a hét végén Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./ Okt. 19-én avatták fel Kolozsváron a Transilvania Trust Alapítvány (TTA) által működtetett huszonkét férőhelyes felsőoktatási szakkollégiumot, amely az Apáczai Közalapítvány támogatása révén épülhetett fel. A rendezvényen Szabó Bálint, a TTA elnöke üdvözölte a jelenlevőket, majd Zilahi László a magyar oktatási minisztérium határon túli magyarok hivatalának főosztályvezetője hangsúlyozta, hogy a magyar kormánynak továbbra is eltökélt szándéka a határon túl működő alapítványok támogatása. Kötő József a szakkollégium átadását a magyarországi támogatási stratégia mérföldköveként emlegette. /Borbély Tamás: Szakkollégium az épített örökségért. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./

2002. október 21.

2002. október 22.

Déván, a könyvkiállításon Balog Zoltán, a csíkszeredai Erdélyi Magyar Könyvklub marketing igazgatója elmondta, örül, hogy szórványba is hozhat magyar könyvet. A csíkszeredai Erdélyi Magyar Könyvklub csak magyar nyelvű könyvek kiadásával és forgalmazásával foglalkozik. Kiadványaikat katalóguson keresztül lehet megrendelni. Nagykereskedelemmel is foglalkoznak, van egy könyvesboltjuk Marosvásárhelyen, de fő irányzatuk mégis a klubtevékenység. Közel harmincezer tagjuk van, közel nyolcszáz településen. Legtöbben a Székelyföldön vannak, de egész Erdélyben van olvasójuk, sőt Csángóföldön, Bukarestben, Jászvásáron, Galacon, Pitesti-en is vannak klubtagok. Olyan településekre is szállítanak, ahol eddig soha sem volt magyar nyelvű könyv. A klub támogatásokkal segíti az erdélyi magyarságot. Például az "Erdély képes története" eladásából származó bevétel 10%-ával, 32 millió lejjel támogatták a dévai Szent Ferenc Alapítványt a marosillyei Bethlen-kastély felújításában. /Chirmiciu András: Magyarságot összetartó szerepünk is van. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 22./

2002. október 22.

2002. október 26.

Nov. 14-től Erdélyi Riport néven új hetilap jelenik meg, a színes, 44 oldalas romániai közéleti és kulturális hírmagazint a nagyváradi Scripta Kiadó adja ki, 50 ezer dolláros befektetéssel. Stanik István, a lap leendő főszerkesztője és kiadóigazgatója elmondta: a Scripta Kiadó által indított hírmagazinnak Erdélyben nem volt előzménye. Az új lap bevallottan a nyugati (Newsweek, Spiegel, Time Magazin), illetve a magyarországi lapok (168 óra, HVG, Figyelő) példáját szeretné követni. Stanik kifejtette, a lap értékrendjét haladó nemzeti értékek határozzák meg, de baloldali szociális érzékenységgel és liberális szabadságszemlélettel. Az Erdélyi Riport terjesztését a dévai Corvin Magazin hálózatára építik. Az 50 ezer dolláros befektetéssel induló lapot kizárólag a Scripta Rt. tulajdonosai (közöttük Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor) finanszírozzák. A főszerkesztő cáfolta azokat a híreket, miszerint a kiadványba a magyar MSZP-kormány is beszállt volna. /Rostás Szabolcs: Erdélyi Riport: tükör másként. Új hetilap a hazai sajtópalettán. = Krónika (Kolozsvár), okt. 26./

2002. október 28.

A Maros Művészegyüttes okt. 25-én Petrozsényban, másnap Déván lépett fel. Kalotaszegi néptáncok szerepeltek műsorukon. /Chirmiciu András: Erdélyi néptáncelőadás Déván. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 28./

lapozás: 1-30 ... 211-240 | 241-270 | 271-300 ... 691-709