udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
155
találat
lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-150 | 151-155
Helymutató:
Dicsőszenmárton
2005. március 15.
Gógánváralján és Dicsőszentmártonban is március 13-án, vasárnap emlékeztek az 1848-as szabadságharc hőseire. Mindkét rendezvényre meghívták dr. Kelemen Atillát, a Maros megyei RMDSZ-szervezet elnökét és Brassai Zsombor ügyvezető elnököt. Dr. Kelemen Atilla az együtt ünnepelésre szólított föl. Közös dolgainkat, a magyarság ügyeit, érdekeit, csak közösen képviselhetjük, hangsúlyozta. Dicsőszentmártonban fellépett a helyi műkedvelő csoport, a tavaly alakult gyermek néptánccsoport, valamint a hajdúszoboszlói táncegyüttes. Gógánváralján fellépett az egyházközség vegyeskara. /Ünnep a Kis-Küküllő mentén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./2005. május 12.
Dicsőszentmártonban a múlt hét végén rendezték a harmadik osztályosok megyei regemondó versenyét. A kis regemondóknak a regemondás mellett olyan fonóházi munkákat kellett végezniük, mint a kukoricafejtés, dióválogatás, fonalgombolyítás vagy paszulyszemelés. A vámosgálfalvi néptánccsoport teremtett egyedi hangulatot. /Mészely Réka: Regemondók a fonóban. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 12./2005. június 1.
Az Ébresztő nevet viselő gimnazista lap, a dicsőszentmártoni Traian Gimnázium és az Alsó Kis-Küküllőmenti Magyar Ifjúsági Szövetség (ALKISZ) szervezésében május 27. – június 5. között zajlanak a II. Ébresztő Gimnazista Napok. Harangláb általános iskolája május 28-án az Ébresztő gyermeknap nevű rendezvénynek adott otthont, ahol megjelentek a désfalvi, magyarkirályfalvi és a küküllődombói általános iskolák és a Traian Gimnázium képviselői is. A négy tanintézmény jó néhány éve testvériskolai kapcsolatokat ápol, a tanulók találkoznak, együtt szórakoznak, együtt ünneplik közös lapjukat, az Ébresztőt. Az Ádámoson évente megszervezett ALKISZ szórványtábor újabb lehetőséget nyújt az ismerkedésre. Május végén az ALKISZ ifjúsági szervezet tábornépszerűsítő karavánt indított, melynek első állomása Dicsőszentmárton. Június negyedikén gyalogtúrát szerveznek Magyarózdra. A II. Ébresztő Gimnazista Napok június 5-én a dicsőszentmártoni magyar gimnazista gálával zárulnak. Az ünnepségen fellép a szászmedgyesi Báthory István Gimnázium színjátszó csoportja, a Traian Gimnázium néptánccsoportja és furulyaköre, jelezte Gagyi Zoltán, a Traian Gimnázium tanára, az Ébresztő diáklap irányító szerkesztője és az ALKISZ vezetője. /Mészely Réka: II. Ébresztő Gimnazista Napok. Iskolaszépítés Dicsőszentmártonban. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 1./2005. június 4.
Május 20–22. között zajlott a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium szervezésében az első unitárius vallás olimpiász. A rendezvényen 48 diák vett részt Dicsőszentmártonról, Marosvásárhelyről, Sepsiszentgyörgyről, Székelykeresztúrról, Székelyudvarhelyről és Kolozsvárról. A rendezvényen nemcsak unitárius fiatalok, hanem református és katolikus diákok is részt vettek. /Vörös Alpár: János Zsigmond Unitárius Kollégium. Figyeljünk egymásra. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./2005. július 6.
Július 2-án az RMDSZ dicsőszentmártoni kerülete önkormányzati tanácskozást tartott, melyen Borbély László területrendezési miniszter is részt vett. A kerület elnöke, dr. Kakassy Sándor meghívására mintegy 45 tisztségviselő gyűlt össze. Az RMDSZ-es polgármesterek és alpolgármesterek beszámolókból kiderült, hogy a legtöbb önkormányzat komoly infrastrukturális kérdéssel küszködik. Borbély László tájékoztatta a jelenlévőket azokról az elérhető támogatási lehetőségekről, melyek segítségével nagyobb beruházások valósíthatók meg. /Önkormányzati tisztségviselők találkozója Dicsőszentmártonban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./2005. július 13.
A Dicsőszentmárton melletti Ádámos község négy éve tart fenn testvértelepülési kapcsolatot a magyarországi Nyíracsád községgel. Nyaranta közös táboroztatásokat szerveznek, elsősorban általános iskolás gyerekek számára. A nyíracsádiak idén július 10-18. között látogattak Erdélybe. A harminc 13-20 év közötti iskolást, egyetemistát négy tanár kísérte el. A vendégeket családoknál szállásolták el. Sokan közülük visszatérő látogatók, szoros baráti szálak fűzik őket az itteniekhez. Az ádámosiak idén immár negyedszer látogatnak Magyarországra, általában augusztus 20-a körülre teszik az utazást. /Mészely Réka: Közös nyári táboroztatások. Nyíracsádiak Ádámoson. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 13./2005. július 20.
Újabb képeslapkötettel lépett az olvasók elé Csepreghy András és Henrik /Dicsőszentmárton régi arca, Mentor Kiadó, Marosvásárhely/. A könyv a múlt század elejéről származó fekete-fehér és színes levelezőlapokon idézi fel a Kis-Küküllő partján fekvő városka virágkorát. A kötet bevezetőjében Csepreghy András Dicsőszentmárton új- és jelenkori történetét ismertette. Csepreghy András nyugalmazott földrajztanár, képeslapgyűjtő évekkel ezelőtt Marosvásárhelyt mutatta be régi képeslapokon, mostani kötetével szülővárosa előtt tiszteleg. /Antal Erika: Polgári kisváros múltja századeleji anzikszokon. = Krónika (Kolozsvár), júl. 20./2005. augusztus 16.
Négy Maros megyei település küzd régi nevéért. Három alsó-nyárádmenti és egy Dicsőszentmárton mellőli magyar falu harcol eredeti nevének visszaszerzéséért. Az 1968-ban Nyárádkarácsonba beolvasztott Káposztásszentmiklós, Csiba és Folyfalva lakosai, valamint a Vámosgálfalva egyik utcájává visszaminősített Szőkefalva lakossága reméli, hogy hosszas küzdelmének már ősszel meglesz az eredménye. Vámosgálfalván nem ellenezte senki a nevüktől szintén 1968-ban megfosztott szőkefalviak óhaját, azonban a leghevesebb ellenző a Nagy-Románia párti Gheorghe Funar volt. /Szucher Ervin: Parlamenti jóváhagyásra várnak. = Krónika (Kolozsvár), aug. 16./2005. augusztus 17.
Az elmúlt héten ötödször vert sátrat Ádámoson a szórványtábor, az Alsó-Kis- Küküllő Menti Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének /ALKISZ/ egyik csúcsrendezvénye. Gagyi Zoltán, a dicsőszentmártoni Traian Gimnázium tanára, az ALKISZ elnöke elmondta, hogy a szervezet célja a térség magyar fiatalságának összefogása, érdekvédelme. Ifjúságivezető-képzőket, vetélkedőket, koncerteket, tanfolyamokat, gimnazistanapokat szerveznek. Sikeresen pályáztak az Illyés Közalapítvány, a Communitas, a Kis-Küküllő Alapítvány, illetve az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium támogatásaiért. Vinczi Levente ádámosi ezermesternek, a királyfalvi fiatalok egy lelkes csapatának és Bordi Andrásnak köszönhetően idén is felépült a tábor ebédlősátra, konyhája, irodája, a mosdó, a zuhanyozó, két pince és két mellékhelyiség. A szórványtábor gazdag programmal várta a vendégeket. Miklós Mónika népdalokat és néptáncot tanított. Balog Zsolt marosvásárhelyi orvos az elsősegélynyújtásról tartott előadást, majd a nagyobbakkal a párkapcsolatokról beszélgetett. Az egyik legszórakoztatóbb tevékenység az érvelési verseny volt, amelyet Füleki Zsuzsa vezetett. Öt év alatt 530 gyerek táborozott Ádámoson. /Nemes Csilla: Szórványtábor Ádámoson. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 17./2005. augusztus 27.
Csepreghy András és fia, Henrik újabb képes levelezőlapos kötete (Dicsőszentmárton régi arca. A hajdani Dicsőszentmárton régi képes levelezőlapokon, Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2005) Dicsőszentmártont mutatja be. Csepreghy András családja dicsőszentmártoni, így személyes emlékei kötik csaknem minden gyűjtött vagy kölcsönkapott képhez. A település lakossága ebből a könyvből tanulhatná meg városa hiteles történetét. Bár a szerzők gondoskodtak rövid román és angol nyelvű kivonatról is, üdvös volna, ha teljes román nyelvű változatát mihamarabb a többségi lakosság részére is hozzáférhetővé tenné az önkormányzat. /b.d.: Új könyv. Megörökített történelem. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 27./2005. szeptember 8.
Resicabányán kiderült ki, hogy egy iskolára való Gábor-gyerek beiskolázatlan már két esztendeje. A Gábor-cigányok Etédről vagy Dicsőszentmártonból vándoroltak Resicabányára, most kilenc gyerek indult közülük a magyar iskolába. A szülők eddig nem tudták, hogy van magyar iskola a városban. /Szakmáry Károly: Gáborok képviselik a magyarságot. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 8./2005. október 5.
Október elsején kezdődtek a Dicsőszentmártoni Kulturális Napok, amelyet a Kis-Küküllő Alapítvány rendezett. A kuratórium elnöke, Kakassy Sándor elmondta, a rendezvények nemcsak a magyar közösségnek szólnak. A Kisvállalkozások a jövő Európájában címmel meghirdetett tanácskozáson Lázár Balázs az ITD Hungary, a magyar kormány beruházási vállalkozásfejlesztési-támogatási ügynökség tevékenységét mutatta be. Megrendezték a Kis-Küküllő menti magánbortermelők versenyét. Ezután díjakat adták át. Pro Urbe-díjat kapott dr. Sóvágó László, a testvértelepülés, Hajdúszoboszló polgármestere, a magyar közösség kapcsolatainak ápolásáért. Kitüntették dr. Vincze Ferencet, a hajdúszoboszlói önkormányzat főjegyzőjét, neki köszönhetően léphetett fel a dicsőszentmártoni Népszínház az anyaországban, továbbá 1 millió forintot juttattak a Kis-Küküllő Alapítványhoz, amiből megoldják a Közművelődési Központ téli fűtését. Sikeres volt a kolozsvári Puck bábszínház vendégjátéka. Bemutatták Csepregi András és Csepregi Henrik: Dicsőszentmárton régi képekben című kötetét. /Vajda György: Dicsőszentmártoni Kulturális Napok. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 5./ 2005. október 11.
Október 8-án a hagyományőrző táncosok, dalosok hetedik alkalommal találkoztak Kibéden. A népviseleti parádé ezúttal sem maradt el. Emlékeztek Szabó György Pál tanárra, aki újból életre hívta a Gyöngykoszorú mozgalmat. Barabási Attila-Csaba feleségével, Zsuzsánna igazgató asszonnyal a Sóvidék művelődésének zászlóvivői közé léptek. A Kenden élő Magyarosi Erzsébet tanárnő az erdőszentgyörgyi iskolaközpont igazgatójaként Kibéden is otthon érzi magát, ugyanúgy a mindig alkotási lázban égő Ráduly János néprajzkutató. A kultúrházban Ferenczi Ernő ny. kántortanító festményeiből nyílt alkalmi kiállítás. A csávásiak nyitómuzsikája után egymást követték a fiatalok: a helybeliek Madaras Gábor nevét viselő csoportja, aztán a koronkaiak, a szovátai Mezőhavas zenekar, ott voltak Dicsőszentmárton, Holtmaros, Csíkszereda, Makfalva, Gernyeszeg, Mezőmadaras, Szászváros, Hármasfalu, Parajd táncosai és énekesei. /Bölöni Domokos: Derű és reménység Kibéden. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 11./2005. december 12.
Közösségkovácsoló erővel bírt az a szavalóverseny, melynek a mikefalvi református templom adott otthont december 10-én és melynek központi témája az adventi ünnepkör. Harmincöt szavaló gyűlt össze a Dicsőszentmárton környéki Kis-Küküllő menti településekről a Takács lelkészházaspár meghívására. A szavalóversenyt évente meg szeretnék rendezni, úgy, hogy mindig egy-egy jeles naphoz kötődne. A versenyre benevezett általános iskolás diákoknak Reményik Sándor Kegyelem című verse mellett egy szabadon választott költeményt is magukkal kellett hozniuk. A küküllőszéplaki, gógáni, gógán-váraljai, bonyhai, mikefalvi, szászcsávási, désfalvi, haranglábi, szőkefalvi, dicsőszentmártoni, királyfalvi szavalók ünnepi hangulatot varázsoltak. /Mészely Réka: Karácsonyról, csillagokról…Adventi szavalóverseny Mikefalván. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 12./2006. január 6.
Dicsőszentmártonban a Gyárfás Elemér Kör meghívására január 18-án a Közművelődési Központban találkozik olvasóival a marosvásárhelyi Súrlott Grádics Irodalmi Kör néhány tagja: Nagy Pál kritikus, irodalomtörténész, Nagy Attila költő, Nagy Miklós Kund szerkesztő, művészeti szakíró. Az est címe: „Bölöni és a Nagyok”. Házigazda dr. Kakassy Sándor, körvezető Bölöni Domokos. /Súrlott Grádics – „Bölöni és a Nagyok” = Népújság (Marosvásárhely), jan. 6./2006. január 17.
Dicsőszentmártonban megalakult a Gyárfás Elemér Kör, a Kis-Küküllő Alapítvány égisze alatt működő értelmiségiek társasága. Találkozóhelyük a magyar közművelődési központ. Tagjai résztvevői és szervezői voltak az egykori népfőiskola kurzusainak, az Erdélyi Múzeum-Egylet vándortalálkozóinak, és a Sipos Domokos Művelődési Egyesület irodalmi körének. Gyárfás Elemér /Borzás, 1884. aug. 24. – Bukarest, 1945. okt. 4./ politikus, közgazdász, publicista munkásságáról Csepreghy András–Csepreghy Henrik: Dicsőszentmárton régi arca (Mentor, Marosvásárhely, 2005) című kötete is beszámolt. Gyárfás Elemér jogot végzett, részt vállalt a megyei közéletben. 1917–18-ban Kis-Küküllő megye főispánja. 1918-ban a helyi Nemzeti Tanács elnöke, 1921-ben a Magyar Szövetség élére kerül, majd az Országos Magyar Párt elnöki tanácsának tagja. 1926-tól Csík megye szenátora Bukarestben. Főleg egyházpolitikai, kulturális és közigazgatási kérdések tárgyalásában vett részt, szerepe volt az erdélyi római katolikus egyház és a román állam között létrejött konkordátum megszövegezésében. Ő volt az erdélyi Római Katolikus Népszövetség alapítója és alelnöke, az Egyházmegyei Tanács tagja, 1933-tól a Katolikus Státus világi elnöke. 1941-1944 között ő volt a Romániai Magyar Népközösség elnöke. Vallotta: az erdélyi magyarságnak világtörténelmi hivatása, hogy összekötő kapocs legyen a Közép-Európa tengelyében elhelyezkedett román és magyar nép között. (Fontosabb munkái: Erdélyi problémák, Kolozsvár, 1923 – Bethlen Miklós kancellár, 1642-1716, Dicsőszentmárton, 1924 – Románia hitelszervezetei s az erdélyi magyar pénzintézetek, Lugos 1924 – Az erdélyi szászok és a katholicizmus, Dicsőszentmárton, 1925 – A Supplex Libellus Valachorum, Kolozsvár, 1929 – Az első kísérlet – az Averescu-paktum előzményei, megkötésének indokai, szövege, módosításai, következményei, felbomlása és tanulságai, különlenyomat, Lugos 1937) /Bölöni Domokos: A Gyárfás Elemér körről. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 17./2006. január 25.
A Súrlott Grádics Irodalmi Kör néhány tagja /Bölöni Domokos, Nagy Pál írók, Nagy Miklós Kund szerkesztő, művészeti szakíró és Nagy Attila költő/ január 18-án Marosvásárhelyről jött Dicsőszentmártonba, a helyi Gyárfás Elemér Kör meghívására. Dr. Kakassy Sándor volt a házigazda a dicsőszentmártoni Közművelődési Központban. Bölöni Domokos arról is beszélt, hogy Marosvásárhely a kultúra városa volt és maradt. A Súrlott Grádics Irodalmi Kör tavaly januárban alakult. A 82 éves Nagy Pál Mikó Imre írásai alapján idézte fel Gyárfás Elemér alakját. A továbbiakban felolvasta Mi a helyzet? című írását, mely egykori író–olvasó találkozók emlékét őrzi. Nagy Miklós Kund már sokszor eljött Dicsőszentmártonba, képzőművészeti kiállítások bemutatójaként. Befejezésként Nagy Attila orvost költőként ismerhették meg a megjelentek. /Szlovácsek Ida: A rohanó idő egy percre megállt. A Súrlott Grádics irodalmi kör Dicsőszentmártonban. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 25./2006. január 28.
Hetvenhat év teltével újra láthatja G. Pataky Etelka festményeit a marosvásárhelyi közönség. A földbirtokosság annyi más képviselőjével együtt, ő is kényszerként kapta családjával lakhelyéül 1949. március 2-án a Bolyaiak városát. G. Pataky Etelka Dicsőszentmártonban született 1898. május 28-án, édesapja, Pataky Sándor ott volt főszolgabíró. Később, 1919-től 1944-ig Dobokán éltek, férje, Gidófalvy István birtokán. G. Pataky Etelka 1984. április 11-én halt meg, Dicsőszentmártonban temették el. Tehetségét korán felfedezték, külföldön tanult festeni. Budapesten 1917-ben felvették a Képzőművészeti Akadémiára. 1923-ban a nagybányai művésztelepen kapcsolódott be Thorma János szabadiskolájának tevékenységébe. Kiállításai egyre visszhangosabbakká váltak. Nevét, művészetét mára mégis elfelejtették. Mostani kiállításán látható, hogy kiváló portrétista volt. És az a magyarsárosi kúria is megjelenik a tárlaton, amelyet kitelepítésük után szétvert a hatóság. Egy ideje Magyarsáros kultúrotthona G. Pataky Etelka nevét viseli. /N.M.K.: G. Pataky Etelka hazatért. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 28./2006. január 31.
Bölöni Domokos újságíró volt a tordai Aranyosvidéki Népfőiskola vendége az elmúlt hét végén. Az előadó a marosvásárhelyi Népújságtól érkezett, az 1990 utáni gyülekezési szabadságról és a kulturális egyesületek létesítéséről tartott előadást. A vendéget Dumitriu Anna, a Petőfi Társaság ügyvezető elnöke köszöntötte. Bölöni Domokos munkásságát Korondon kezdte, mint könyvtáros, tanár, iskolaigazgató, valamint a Firtos Irodalmi Kör pártfogója. Kifejtette: 1990 után megalapozták az azóta is élő, évente négyszer megjelenő Hazanéző helybeli lapot, amelyben magyarságtanítás, irodalom, történelem, gyermekoldal, hungarológia egyaránt megfért. Előadásában Székelyföld városainak – Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda – kulturális szervezeteiről, egyesületeiről, csoportosulásairól adott képet. Bemutatta a Baróton megjelenő Erdőszentgyörgyi Figyelőt, a segesvári és medgyesi Nagy-Küküllő, a dicsőszentmártoni Kis-Küküllő folyóiratot, az évente megjelenő Fehéregyházi Emlékeztetőt, a marosszentgyörgyi Harangszót, a székelyudvarhelyi Keddet, valamint a Moldvai Magyarság, Szászrégen és Vidéke, a Hétfalu és a Bábel című lapokat. Az előadó hangsúlyozta: a lapok terjesztése és ismertetése még a megyék között sem működik. /Ladányi Emese Kinga: Székelyföldi vendégelőadó Tordán. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./2006. február 1.
Kovács Géza sepsiszentgyörgyi szobrász 26 kisplasztikáját és a képzőművészetek egyesülete tagjainak 50 festményét állították ki Dicsőszentmártonban, a közművelődési központban. /Kovács Géza kiállítása Dicsőszentmártonban. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 1./2006. február 3.
Február elsején a Maros Művészegyüttes lépett fel Nagyenyeden, a múlt év decemberében Marosvásárhelyen bemutatott új műsorával. Újdonság volt a sok tematikus tánc, valamint a táncok közé iktatott „állóképek” sorozata. A műsor összeállítása, valamint a koreográfia Varga János munkája, a zenét Moldován H. István és Rossa László írta, tánckarvezetők Kovács Ildikó és Füzesi Albert. Az együttes új műsorát már több helyen bemutatta, például Aranyosgyéresen, Tordán és Dicsőszentmártonban. Szeretnének eljutni Erdély minden fontosabb vidékére, és lehetőleg Magyarországra is. /Bakó Botond: A Maros Művészegyüttes Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./2006. február 9.
Az ALKISZ /Alsó Kis-Küküllő menti Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége/ ifjúsági szervezet és az Ébresztő /Dicsőszentmárton/ diáklap február 4-5-én a magyarkirályfalvi, küküllődombói, ádámosi és dicsőszentmártoni iskolásoknak szervezett sí- és szánkótábort a Bogdánon. A napokban a dicsőszentmártoni Traian Gimnázium negyvenöt diákja töltheti ugyanitt vakációját. /ALKISZ-Ébresztő tábor diákoknak. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 9./2006. február 17.
„Nagyon hiányzik édesanyám. Madridban dolgozik, egy idős nénit gondoz, meg a házvezetői teendőket végzi” – meséli a dicsőszentmártoni Pálosi Annamária. A Pálosi családot nem a kalandvágy vitte rá erre a döntésre. A két gyerek tanulmányait valamiből fizetni kell. Egy felmérés szerint az országban mintegy húszezer gyereket hagytak hátra külföldön dolgozó szülei, közülük csak 1700-an vannak intézményi gondozásban. Orbán Éva, a brassói Áprily Lajos Főgimnázium pszichológusa kifejtette, sok olyan esetről tud, amelyben a szülők külhoni tartózkodása okoz gondot az itthon maradt gyerekeknek. Jövő tanévtől minden brassói középiskolának iskolapszichológust kell foglalkoztatnia. Kónya László Szatmár megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint a problémás tanulók és az iskolakerülők nagyobb része ezekből a fiatalokból kerül ki. Az intézmények, a szakemberek nagyon leterheltek, több szolgáltatást átadnának a civil szervezeteknek, de eddig csak a katolikus Caritas vállalt magára a tennivalókból. Családért Közösségért Gyermekért – Románia (FRCCF) néven alapítványt is létrehoztak. Vezetője, Béres Márta szerint meghatározott körzetekben figyelik a szüleik által itthon hagyott gyerekeket, elsősorban a problémásokat. /Eperszedők „árvái”. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./2006. március 3.
Március 2-án búcsúztatták hívei, hozzátartozói és a tordai magyarság jelentős része a helyi unitárius templomban Kiss László unitárius lelkészt, aki február 28-án hunyt el, nem sokkal azután, hogy a helyi önkormányzati ülésen minősíthetetlen módon támadták őt a tordai városi tanács nagy-romániás képviselői. Alin Tise Kolozs megyei prefektus vizsgálja a tordai ügyet. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke beadványban fordult a prefektushoz, amelyben azt kérte Tisétől, vizsgálja meg a történteket, és járjon el a törvényes előírások szerint. A Kiss Lászlót ért személyeskedő támadás a tordai polgármesteri hivatal folyosóján történt, amiről nem készült felvétel. A teremből távozó Kiss László több magyar egyházi képviselő jelenlétében a folyóson volt még, amikor Doru Anca nagy-romániás tanácsos utána rohant, és gyereknek nevezte, majd az épületből való kitiltással fenyegette meg. A szamosújvári RMDSZ vezetősége nyilatkozatban fejezte ki megdöbbenését a tordai tanácsülésen történtekkel kapcsolatban. /B. T.: Elbúcsúztatták Kiss László unitárius lelkészt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./ A harmincötödik életévét még be nem töltött Kiss László unitárius lelkipásztor pályáját a gyűlölködés törte meg, ami azért zúdult rá, mert ki mert állni a város magyarságának jussa, a tordai magyar iskola mellett. Hány fiatal életnek kell még kialudnia ahhoz, hogy megkapjuk azt, ami nekünk jár? Miért kell Erdély földjén olykor legjobbjaink halálával megszolgálni a Templomot és az Iskolát? A tordai gyülekezet megfogadta: az iskola ügyét nem hagyja annyiban, a harcot, amely Kiss László életét követelte, folytatni fogja. Kiss Lászlót szülőfalujában, Dicsőszentmártonban helyezték örök nyugalomra. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Istenem, Istenem, miért hagytál el engem?!? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./2006. május 24.
Dicsőszentmártonban kétnyelvű táblák kihelyezéséről határoztak, annak ellenére, hogy a településen a magyar lakosság számaránya 20 százalék alatt van. /Dicséretes dicsői gesztusok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./2006. május 25.
Dicsőszentmártonban május 13-án és 14-én a Kis-Küküllő Alapítvány, a helyi RMDSZ, az RMPSZ helyi szervezete és az Alsó Kis-Küküllő menti Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége /ALKISZ/ rendezésével tizenhatodik alkalommal tartották meg a Küküllő menti általános iskolások népdaléneklő- és szavalóversenyét, valamint a Küküllő menti líceumi tanulók szavalóversenyét. Az anyanyelv ápolása az elsődleges cél, emellett hagyományápoló szerepe is van e versenyeknek. /Szlovácsek Ida: Él a vers és a népdal a Küküllők mentén. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./2006. június 3.
Dicsőszentmártonban és a környező falvakban közel 1800 személynek nincs személyazonossági igazolványa. A legtöbben roma nemzetiségűek. Ezeknek a személyeknek nincs állandó lakhelyük, vagy iratokkal nem tudják igazolni azt és emiatt nem juthatnak személyazonossági igazolványhoz. /1800-an személyazonossági iratok nélkül. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 3./2006. július 29.
Július 23. és 29. között zajlik Ádámoson az immár hatodik éve megrendezett szórványtábor. A tábort az alsó Kis-Küküllőmenti Magyar Ifjúság Szövetség (ALKISZ) szervezi meg minden évben. Gagyi Zoltán, az ALKISZ elnöke tájékoztatott: százöt gyermek érkezett a táborba. Anyagi gondok miatt idén csak egy hétig tart a tábor. Magyar szórványtáborról volt szó, az Ádámosi Polgármesteri Hivatal nem tudja hivatalosan támogatni a kezdeményezést, a román nyelvű tanácsosok ellenállása miatt. Az egyik nap fellépett a küküllődombói fúvószenekar, a dicsőszentmártoni Kökényes néptáncegyüttes pedig táncházat tart a táborlakóknak. /Menyhárt Borbála: Hasznosat kellemesen. Szórványtábor Ádámoson. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 29./2006. október 17.
Dicsőszentmártonban az Andrei Barseanu Elméleti Líceum magyar tagozatos diákjainak szülei arról panaszkodtak, hogy az iskolában nincs elegendő tanterem, így óránként vándorolniuk kell egyik helyiségből a másikba, ugyanakkor nincsenek anyanyelven tanító szaktanárok. Amikor ezt az igazgatónak megemlítették, Suciu Ioan azt válaszolta, ha nem tetszik az intézmény, vigyék el a gyerekeket máshová. A Népújság munkatársa ezzel panasszal felkereste Suciu Ioan igazgatót, aki szerint szó sincs diszkriminációról. Ami valamelyik diák távozását illeti, lehet, hogy tett ilyen kijelentést, azonban ez valószínűleg fegyelmi vonatkozású volt. Az iskola aligazgatója Sheitz Endre fizika–kémia szakos tanár szerint van elég magyar tanerő. /Vajda György: Nincs hely a magyar diákoknak? = Népújság (Marosvásárhely), okt. 17./2006. október 19.
Dicsőszentmárton szépen felújított, magyar művelődési központtal – az egykori zsinagógával – rendelkezik. Dr. Kakassy Sándor elmondta, egyik legfontosabb mostani rendezvényük a minapi közös, magyar-zsidó múzeumavató volt. Legközelebb október 23-án rendeznek ünnepélyt, előreláthatólag fotókiállítással gazdagítva, és most alakul a Sárga rózsa nevet viselő nyugdíjasklub is. November 5-11-e között tartják a Dicsőszentmártoni Magyar Kulturális Napokat. Október 22-én ünnepelik a helyi Sipos Domokos Művelődési Egyesület kórusa fennállásának 15. évfordulóját, a hónap végén pedig a helyi népszínház utazik Gyergyószentmiklósra, a Figura Stúdió Színház által szervezett találkozóra. Szászrégenben működik a Tamás Ibolya által vezetett bábcsoport és gyakorol az Ölvedi Rozália vezette néptánccsoport is. A szászrégeni Kemény János Társaság minden hónapban új rendezvénnyel jelentkezik, legutóbb Bíró Donát monográfiáját mutatták be. Marosludason, amint Tóth Sándor tanár és szervező tájékoztatott, legközelebbi rendezvényük november 11-én lesz, a helyi Hajdina Néptánccsoport fennállásának hetedik évfordulóját ünneplik Egy álom és három a tánc címen. A néptánccsoport a Művelődési Ház égisze alatt működik. A jövőben turnéra indul a tánccsoport, körbejárják a vidéket, de meghívást kaptak Korondra és Holtmarosra is. Novemberben dr. Keszeg Vilmos professzor A Mezőség babonái című kötetét mutatják be. Október 23-án koszorúznak a marosludasi temetőben. A marosvásárhelyi Ariel Színház három bérletes előadással jelentkezik Nyárádszeredában. Nyárádszeredába várják a marosvásárhelyi Nemzeti Színházat is. /(N. B.): Virtuális kultúrkör, avagy vidéki évadkezdés. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 19./