udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
251
találat
lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 ... 241-251
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1996. március 12.
Márc. 12-én Melescanu külügyminiszter találkozott a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ Funar vezette delegációjával. Az RNEP képviselői kifejtették, hogy előbb Moldovával és Ukrajnával kell megkötni az alapszerződést és csak azután Magyarországgal. A találkozó után Melescanu kijelentette, hogy továbbra is élvezi az RNEP támogatását a szomszédokkal folyó tárgyalásokon, az RNEP kifejtette azokat az elveket, amelyek szükségesek a szerződésekben. "Ezek egyébként azok elvek, amelyeket hirdetünk, és amelyek megfelelnek az európai normáknak" - mondta a külügyminiszter. Funar szerint az RMDSZ márc. 13-18-a között 300 rendezvényt szervez "románellenes jelleggel". "Ezt nem hagyhatjuk válasz nélkül" - jelentette ki. Melescanu szerint viszont az RMDSZ rendezvényein kevés hivatalos magyarországi személy vesz részt és bizonyos visszafogottság tapasztalható részükről álláspontjuk nyilvános hirdetésében. Az RNEP küldöttsége találkozott Virgil Magureanuval, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatójával, ahol felhívták a figyelmet az RMDSZ márc. 15-i megemlékezésekre. Magureanu arra kérte az RNEP-t, hogy ne uszítsák a román lakosságot ebben az időszakban. Az SRI igazgatója kijelentette, hogy az ünnepségek civilizált légkörben zajlanak le, az SRI semmilyen rendkívüli intézkedést nem tesz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./ A sajtóban újabb részletek látnak napvilágot a megbeszélésről, a Cronica Romana szerint a magyar irredenta erők "gazdasági elszakadást" is előkészítenek, ezt bizonyítja Magureanu szerint az, hogy az RMDSZ Hargita és Kovászna megyékbe irányítja a részvényvásárlásra kiosztott kuponokat. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a hírszerzés vezetőjének találkozóját az RNEP-vel abból a célból, hogy annak kérésére felvilágosítást adjon az RMDSZ-ről, egy párt belügyeibe való beavatkozásának minősítette. Vasile Vacaru, az SRI-t ellenőrző parlamenti bizottság elnöke hasonlóképpen vélekedett és közölte, bizottsága magyarázatot kér Magureanuról. Magureanu azonban nem jelent meg a bizottság előtt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./ Adrian Nastase ugyancsak helytelenítette ezt a találkozót, az elnöki hivatal szerint viszont az ilyen találkozók bizonyos pontig természetesek. /Távirati stílusban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16-17./1996. március 12.
Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke nyilatkozatban cáfolta azt a vádat, hogy a Nemzetközi Transsylvania Alapítványnak nem számolt el 700 ezer forinttal. Az összeget harmadmagával vette föl 1992-ben, de csak közvetítőként és azonnal továbbadta, erről még akkor beszámolt Ábrahám Dezsőnek, Sütő Andrásnak és Markó Bélának. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./ 1996. március 12.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület elnöksége kifogásolta, hogy a Romániai Magyar Szó magánlevélnek minősítette Ilie Fonta vallásügyi államtitkár levelét és elhamarkodottnak a levél közlését. Az államtitkár levele hivatalos, pecséttel ellátott volt, közlése pedig a hiteles tájékoztatást szolgálta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./ Előzmény: 244. jegyzet1996. március 12.
Székelyhídi Ágoston, az Erdélyi Szövetség elnöke nyilatkozatában felvázolta életútját. Nagyváradon nevelkedett, édesapját 1948-ban politikai magatartása miatt kiutasították Romániából, Hajdúböszörményben telepedtek le, majd Debrecenben járt egyetemre. 1955-től közölt irodalmi ismertetéseket, ő mutatta be először Sütő Andrást a debreceni Alföldben. Eddig mintegy száz hosszabb-rövidebb írása és egy riportkönyve jelent meg Erdélyről. Stefan Pascu akadémikussal, Ceausescu történészével 1985-ben éles vitát folytatott Erdély nemzeti jellegéről, a vitairatok egy része az Alföldben jelent meg. Köteles Pállal 1988 novemberében megalapították az Erdélyi Szövetséget, majd 1989 tavaszán Bajkó Mátyással elindították az Erdélyi Tükör folyóiratot, Debrecenben. Idén a nyolcadik évfolyamot kezdték. A folyóirat a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen működik, főszerkesztője Bajkó Mátyás, a neveléstudomány és az oktatástörténet tudósa. A szerkesztőbizottságban Beke György, a nagyváradi művelődéskutató Indig Ottó és mások dolgoznak. /Hajdú-Bihari Nap (Debrecen), márc. 12./1996. március 13.
Magyar-román szakértői tárgyalások folytak márc. 12-13-án Budapesten. Az első napon a két ország közötti alapszerződésről tárgyaltak a szakértők, tájékoztatott Szentiványi Gábor külügyi szóvivő. A magyar küldöttséget Szénási György, a Külügyminisztérium nemzetközi jogi főosztályának vezetője, a román delegációt Dumitru Ceausu, a román külügyi tárca jogügyi igazgatója vezette. A felek újabb szövegjavaslatok kicserélésével próbálták kiküszöbölni az alapszerződés véglegesítése előtt álló akadályokat. Az ET 1201-es ajánlása értelmezése körül fennmaradtak az elvi különbségek. Márc. 13-án a történelmi megbékélési dokumentumok közül a közös politikai nyilatkozatról tárgyaltak, a magyar küldöttség élén itt Bagi Gábor külügyi főosztályvezető állt. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./ A román fél újabb javaslatot terjesztett elő a kisebbségek jogait tartalmazó fejezet kapcsán. Sorin Ducaru román külügyi szóvivő hangsúlyozta: a román fél mindent megtesz, hogy az alapszerződést még ebben az évben kidolgozzák és aláírják. A korábban emlegetett márciusi időpontról, amelyről Horn Gyula és Iliescu elnök 1995. decemberi madridi találkozóján volt szó, nem esett említés. /Népszava, márc. 14./1996. március 13.
Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke hivatala közleményt adott ki, visszautasítva azt, hogy az SZKT-tanácskozáson történt vita az RMDSZ szétszakadásával fenyegetne. A vita ellenére tartalmas és sikeres volt az SZKT ülése, több kérdésben döntöttek. A vita civilizált hangnemben zajlott. A közlemény ismertette a vitát. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke beismerte, hogy hibázott, amikor megfellebbezte a Fidesz Szőcs Géza jelölésére vonatkozó döntését. Ezután megrökönyödéssel értesültek arról, hogy az RMDSZ parlamenti frakciója állásfoglalásával Szőcs Géza jelölése ellen állt ki. Fontos lenne, hogy a frakció változtasson nyilatkozatán. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 13., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16-17./1996. március 13.
Funar polgármester meghívót juttatott el a Szabadság szerkesztőségébe is, mely szerint márc. 15-én a kolozsvári Polgármesteri Hivatal megemlékezik "az 1848-as forradalomról és az elnyomók által meggyilkolt több tízezer románról". Kolozsváron felavatják az Avram Iancu utca 20. szám alatti épületen elhelyezett Baritiu-Balcescu-emléktáblát, amelyet Bartolomeu Anania ortodox érsek és George Gutiu görög katolikus püspök szentel fel, majd tudományos előadássorozat kezdődik "Supplex Libellus Valachorum - 205" címen. Az egykori eseményeket felidézik: Stefan Pascu és Camil Muresan akadémikusok, Ioan Silviu Nistor egyetemi tanár és Gelu Neamtu kutató. Az "ünnepségen" jelen lesz "Mihaila Cofariu élő nemzeti hős" is, akit, mint ismeretes, az 1990-es marosvásárhelyi események során - sokszor megcáfolt vátrás állítás szerint - megvertek a magyarok. /Élő nemzeti hős Kolozsváron Funar és Cofariu együtt ünneplik március 15-ét. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./1996. március 13.
Petre Turlea képviselő a képviselőházban arra szólította fel Teodor Melescanu külügyminisztert, hogy a román-magyar alapszerződés megkötésének előfeltételeként szabja meg: Magyarország fizessen kártérítést a magyar hadsereg által szerinte Észak-Erdély megszállása idején megölt 133 ezer román állampolgár leszármazottainak. A Rompres jelentése szerint Teodor Melescanu külügyminiszter az interpellációra adott válaszában kijelentette: az ilyesfajta előfeltételek nem ösztönöznék az alapszerződésről folyó tárgyalásokat. Az ilyesfajta kérdések, mondta a miniszter, egyes későbbi megbeszélések tárgyát képezhetik, amelyek a kétoldalú kapcsolatokban örökölt kérdések rendezésére irányulnak majd, és beilleszkednek a román-magyar történelmi megbékélési kezdeményezésbe. /Petre Turlea kárpótlást követel. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./1996. március 13.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke márc. 21-re Marosvásárhelyre összehívta az RMDSZ legfőbb vezetőit magába foglaló Operatív Tanács ülését. A ritkán összeülő legfőbb testület arra szolgál, hogy sürgős kérdésekben, válsághelyzetekben az RMDSZ fő vezetői egyeztessék nézeteiket. Az ülés összehívását Markó Béla nem indokolta. Nyilvánvaló, hogy ezen az ülésen megkísérlik feloldani a Tőkés László és Markó Béla közötti konfliktust. /Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, márc. 13./1996. március 13.
Az RMDSZ Tiszteletbeli Elnökének Hivatala jan. 23-án kelt állásfoglalását a Romániai Magyar Szó nem volt hajlandó közölni, most az Erdélyi Napló vállalta publikálását. Magyari Lajos az SZKT székelyudvarhelyi jan. 12-14-i tanácskozásán ittas állapotban tette fel a kérdést, hogy fasiszta típusú szervezet-e az RMDSZ. Ezt a káros kijelentést felkapta az elfogult sajtó, holott a kérdés feltevése is sértő. Vissza kell utasítani Tokay György képviselő állítását, hogy a lapok tele vannak "ilyen mocskolódó írásokkal, melyek fajelméleti alapokra helyezik az RMDSZ-t." /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 17./ Az RMDSZ-nek a jövőben inkább az állampolitikai szinten űzött mesterséges asszimiláció tárgyában kellene SZKT-vitákat rendeznie..." - olvasható az állásfoglalásban. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 13./1996. március 13.
Szőcs Géza kérdéseket tett fel, melyekre választ vár /Kérdőív erdélyi magyaroknak, 1996 tavaszán/ azzal kapcsolatban, hogy Markó Béla vitatta az ő személyének jelölését a Hungária Alapítvány ellenőrző testületébe, továbbá az Ábrahám Dezső akciójáról, de arról is, hogy miért volt szükség a Szőcs Géza elleni fellépésre. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 13./1996. március 13.
Borbély László Maros megyei képviselő márc. 13-án írásban intézett kérdést Teodor Melescanu külügyminiszterhez a kétnyelvű helységnévtáblák több megyében prefektusi rendeletre történt eltávolításával kapcsolatban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 14., 739. sz./ 1996. március 13.
A legtárgyilagosabb történelemkönyvet, P. P. Panaitescu művét érdekes módon Antonescu idején adták ki. A második világháború után a hírhedt Rollet tankönyv ismét megnyitotta az utat a történelemhamisítás felé - nyilatkozta Demény Lajos a vele készült interjúban. Rollet egyetlen sort sem írt a román holocaustról. A legrosszabb tankönyvet a XII. pártkongresszus után írták, ez már Iosif Constantin Dragan álláspontját képviselte, aki tagadta a román nép római eredetét, azt állította, hogy a rómaiak a latin nyelvet tanulták el, stb. Hasonlóan romantikus-nemzeti a bolgár, szerb, szlovák, török, orosz, ukrán történetírás is. A román történészek között nem mindenki romantikus, egyesek kiváló résztanulmányokat írnak. A néhai Vlad Georgescu Amerikában kiadta az utóbbi évtizedek legjobb román történelemkönyvét. - Demény Lajos Bukarestben, a Nicolae Iorga Történelmi Intézetben dolgozott, ahol 1971-ben megalakult a nemzeti kisebbségekkel foglalkozó részleg. Néhány évig ott dolgozott Csucsuja István, Vekov Károly, Tüdős Kinga /ő jelenleg is Demény kollégája/. A részleg a nyolcvanas évek elején megszűnt, de tovább végezték munkájukat, Andrei Otetea akadémikus irányítása alatt. Összeállították az első nemzetiségtörténeti kötetet, amely a Politikai Kiadónál jelent meg román és magyar nyelven. A 16. század utáni történelmet volt szabad kutatni, a többit megtiltotta Stefan Pascu, a kolozsvári rektor, aki a kötetet felülvizsgálta. Emellett összeállították a Székely Oklevéltárat, az első kettő megjelent a Kriterionnál, a harmadikat betiltották, az csak a fordulat után látott napvilágot. A közeljövőben adja ki a negyediket, amely a lustrákat tartalmazza. A lustrák egészen sajátos forrásai a 16-18. századi erdélyi történelemnek, ezek más népközösségek estében nem léteznek. Ezek székely katonai vagy általános adó és más jellegű összeírások. - Több olyan fejezete van történelmünknek, amelyekre allergiásak a román történészek. Ilyen a bejövetel, a letelepedés. Hivatalos vélemény szerint a magyarok nem telepedtek le, legfeljebb átlovagoltak Erdélyen, a román őslakosság által benépesített tájakon. Arról sem lehet beszélni, hogy Erdély az önálló fejedelemség megalakulásáig a magyar királyság része volt, az erdélyi vajdát a király nevezte ki, legtöbbször magyarországi főnemesek közül. Nem szeretik a Rákóczi-felkelést sem. Eltérő 1848 megítélése is. A szabadságharc utáni korszak egészében ellenszenves a román álláspont számára. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 13./1996. március 13.
Fidesz-Magyar Polgári Párt küldöttsége márc. 5-én indult erdélyi körútra. Útjukon értesültek arról, milyen vihart kavart az a gesztusuk, hogy saját helyüket átengedték Szőcs Gézának a Hungária Közalapítvány felügyelő testületében. Érdekes, hogy Szőcs Géza évek óta tagja a Hungária Közalapítvány kuratóriumának, de ez eddig senkit sem zavart. Arra számítottak, nyilatkozta Orbán Viktor, hogy más pártok követik példájukat, ehelyett támadások érték a pártot. Markó Béla RMDSZ-elnök elfoglaltságára hivatkozva nem akart találkoznia Fidesz delegációjával, végül látogatásuk utolsó napján mégis létrejött a találkozó. A találkozón Markó Béla elfogadta a Fidesz érvelését, hogy Szőcs Gézát erdélyi személyiségként jelölték. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 13./ 1996. március 13.
Márc. 12-13-án tartották meg Párizsban az Európai Demokrata Unió /EDU/ pátvezetői konferenciáját, az RMDSZ-t Markó Béla képviselte. Az elfogadott Párizsi Nyilatkozatba - az RMDSZ kezdeményezésére - bekerült az, hogy az EDU 1-es számú bizottsága elkezdi munkáját a volt kommunista országokban élő nemzeti kisebbségek helyzetére vonatkozóan. A kisebbségek jogainak védelme hozzákapcsolódik Európa stabilitásához. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16-17./ 1996. március 13.
Márc. 13-án Lábody László, a HTMH elnöke átutazóban Nagyváradon rövid látogatást tett az Ady Endre Sajtókollégiumban. Dr. Fleisz János igazgató ismertette munkájukat. 1996/97-ben beindítják az egyházi újságírói szakot is. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 15./ Márc. 14-én átutazott Nagyváradon Boros Péter, volt miniszterelnök, az MDF országgyűlési képviselője és Demeter Ervin, az MDF új frakcióvezetője. Felkeresték Tempfli József megyéspüspököt. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 13./1996. március 13.
A bukaresti metró alkalmazottjai tíz napja sztrájkolnak. Nem engedtek a fenyegetésnek, nem hagyták el megszállva tartott munkahelyüket a bombariadó hírére sem, akkor sem, amikor a törvényszék illegálisnak minősítette a sztrájkot. A kormány tömeges elbocsátást helyezett kilátásba azokkal szemben, akik nem írják alá a hűségnyilatkozatot. Ezt a 6500 dolgozóból ezren írták alá. /Magyar Nemzet, márc. 13./1996. március 13.
Márc. 9-én Kolozsváron, a Györkös Mányi Albert Emlékházban megtartotta közgyűlését az EMKE tagszervezeteként működő Romániai Magyar Népfőikolák és Közösségfejlesztők Társasága. Az összejövetel a felnőttképzésben, a szabadegyetemi előadások és a népfőiskolai tanfolyamok terén dolgozó közművelők tanácskozása volt. Dr. Egyed Ákos professzor, a társaság elnöke mondta a megnyitó beszédet. Elsorolták az elmúlt időszak rendezvényeit. /Népfőiskolaszervezők kiképzőtábora, Nagyenyed, II. Honismereti népfőiskola tábor, Szováta (kárpát-medencei népfőiskolaszervezők seregszemléje), Kommunikációs cselekvések modelljei (közösségfejlesztő tanfolyam Szatmárnémetiben), Erkélykertészek népfőiskolája, Kolozsvár (a Kertbarátok Egyesületével együtt), Vendéglátói jómodor, Tordaszentlászló. Aktív szerepet vállalt a társaság a Kolozsvári Népfőiskola Révész Erzsébet vezette rendezvényeinek a támogatásában. További beszámolók hangzottak el a helyi közművelődési egyesületeknek a felnőttképző-népfőiskolai tevékenységéről. Például Bódog Erzsébet, a brassói Apáczai Csere János Közművelődési Egyesületről, dr. Matekovics György a temesvári Ormos Zsigmond Társaság, Ábrahám Zoltán doktor a marosvásárhelyi magyar közművelődési egyesületek felnőttképző tevékenységéről szólt. A társaság neve ezentúl Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság (RMNT) lesz. /Dáné Tibor Kálmán, az RMNT titkára: A felnőttképzés eredményei Erdélyben Vándortanárok járnak majd faluról falura? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./1996. március 14.
Teodor Melescanu külügyminiszter a szenátus külügyi bizottságát tájékoztatta a Románia és szomszédai közötti tárgyalások állásáról. A legelőrehaladottabb állapotban az Orosz Föderációval készülő szerződés található, és azt várhatólag még az oroszországi elnökválasztások előtt aláírja majd Iliescu román és Jelcin orosz elnök. Az egyedüli problémát az a cikkely képezi, amelynek tartalmaznia kell a Molotov-Ribbentrop paktum elítélését. Ez a rész megoldatlan más témák mellett az Ukrajnával tárgyalt szerződésben is. Moldovával kapcsolatban nehézségekbe ütközik a két állam közötti különleges kapcsolatok megfogalmazása. A román-magyar alapszerződéssel kapcsolatban Melescanu megemlítette azt a tényt, hogy szövege 95 százalékban elkészült. /Egyetlen szomszéd országgal sincs még alapszerződés. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./1996. március 14.
Vida Gyula, az RMDSZ képviselőházi csoportjának vezetője sajtóértekezletén elégedetlenségének adott hangot amiatt, hogy az RMDSZ-frakciónak a helyi közigazgatási törvény 26. szakaszába nem sikerült bevezetnie egy új bekezdést, amely előirányozta volna: a területi-közigazgatási egységekben, ahol valamennyi tanácsos, polgármester, polgármester-helyettes, titkár ismeri az illető helyiségben többségben levő nemzetiség anyanyelvét, s ha mindannyian beleegyeznek, akkor a tanács munkálatain a hivatalos nyelvvel egyidejűleg használni lehessen a kisebbségi nyelvet is. A jegyzőkönyv, a tanács határozatai, valamint a többi dokumentumok kizárólag az állam hivatalos nyelvén készülnének. /A helyhatósági törvény korlátozza az anyanyelv használatát. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./