udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
352
találat
lapozás: 1-30 ... 241-270 | 271-300 | 301-330 | 331-352
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1999. szeptember 22.
Szept. 19-én, vasárnap Szatmárnémetiben, a Németi református templomban rendhagyó ünnepség volt: az egykori segédlelkészek tértek vissza első szolgálatuk színhelyére. A Németi templom kertjében épül a Rákóczi Kollégium, tervezője Makovecz Imre. Az elmúlt ötven év alatt 24 segédlelkész kezdte itt szolgálatát. Közülük a legidősebb a 80 éves Bakos István, s a legfiatalabb Luczky Réka, aki alig egy esztendeje végezte a református teológiát. /Sike Lajos: Lelkészek találkozója az első szolgálóhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./1999. szeptember 22.
Sára Sándorhoz és a Duna tv vezetőihez intézett nyílt levelet több erdélyi magyar értelmiségi. A közel 400 aláírást tartalmazó levél szerint aggodalommal értesültek arról, hogy "a televízió vezetősége 1999 őszétől tervezett átszervezései olyan műsorokat, rovatokat, adásokat is érintenek, melyek számunkra fontosak és kedvesek. Ezek között első helyen nevezzük meg a Közép-európai Magazint, Balogh Júlia és kitűnő szerkesztőtársai kiemelkedően jó sorozatát". Ennek "megszüntetése, szerkesztői koncepciójának bármily felhígítása éppen most, az átmeneteknek ebben a kényes és fontos határpillanatában, egyoldalú döntés lenne, és mindenképpen a nézői közvélemény iránti barátságtalan lépés." Az aláírók között van Lászlóffy Aladár, Pillich László, Gáll Ernő, Péntek János, Tánczos Vilmos, Kónya-Hamar Sándor, Vincze Gábor, Katona Ádám, Toró T. Tibor, Borbély Zsolt Attila, Bara Gyula, Tőkés László, Szász Jenő, Ambrus Vilmos, Szilágyi Zsolt, Somai József, Mátis Jenő, Bodó Barna, Fischer Fülöp Ildikó, Kincses Előd, Kulcsár Sándor, Csapó József, Tőkés András. /Erdélyi értelmiségiek nyílt levélben fordulnak a Duna tv vezetőségéhez. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./ Az aláírók közül hiányoznak az erdélyi liberálisok /Cs. Gyimesi Éva, Kolumbán Gábor, Kántor Lajos stb./, továbbá az RMDSZ mérsékeltnek mondott vezetői /Markó Béla, Takács Csaba, Szabó Károly/ és a neptunosok /Verestóy Attila, Borbély László, Tokay György, Frunda György/. 1999. szeptember 22.
A magyarországi Bocskai Szövetség az idén szept. 23-án, Gyergyócsomafalván tartja évi díjkiosztó ünnepségét. Az idei ünnepségen többek között a gyergyócsomafalvi születésű dr. Czirják Árpád érseki helynök is kitüntetést nyer a magyarságért folytatott tevékenységéért. A korábbi években Erdélyből dr. Csapó József, Tőkés László, Tempfli József és Tőkés István részesültek e díjban. Az ünnepélyes átadáson dr. Kreczinger István, a szövetség elnöke mond beszédet, majd a közönséggel találkoznak a díjazottak. /Bocskai díjkiosztó ünnepség Gyergyócsomafalván. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./1999. szeptember 23.
Carl Siebentritt másodtitkár, az Amerikai Egyesült Államok kolozsvári információs irodájának vezetője cáfolta Funar azon állítását, mely szerint ő maga is fölháborodott Alföldi kinevezésének a hírén. A konzul leszögezte, hogy Funar alaposan túllőtt a célon amikor Alföldi személyét minősítette. "Ahogyan én látom a dolgokat, egy külföldi diplomata alkalmasságát kormányszinten bírálják el, és semmi esetre sem a helyhatóságok szintjén." - jelentette ki Siebentritt, aki ugyanakkor sajnálatos eseménynek nevezte a múlt hét közepe óta történteket és elismerőleg szólt a "magyar kollégák" agresszivitástól mentes válaszáról. Szept. 22-étől Kolozs megye prefektusa újabb hat napra betiltott minden utcai tüntetést. Ezzel reagált Funar bejelentésére, hogy tüntetni fognak. /(Turós-Jakab László): Cáfol a másodtitkár (is). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./1999. szeptember 23.
Az elkövetkező napokban Gheorghe Funar polgármester újabb akciókat szervez Alföldi László magyar főkonzul hivatalba iktatása ellen: felhívást intézett "polgártársaihoz" a tiltakozásra figyelmeztető levelet küldött a városi ügyészséghez és a Román Hírszerző Szolgálat SRI/ kolozsvári irodájának vezetőjéhez, tüntetésre hívta a város polgárait. Végül bejelentette: a sintérközpont máris szabadon engedte az első, piros-fehér-zöldre festett kóbor kutyákat. Funar Kolozsvár lakosságához intézett felhívásában a polgármester kifejtette: "mindaddig, amíg a kolozsvári magyar főkonzulátus élén Alföldi László, a magyar kémszolgálat magas rangú tisztségviselője lesz, akit 1988-ban országunk és nemzeti érdekeink ellen kifejtett kémtevékenység miatt kiutasítottak az országból, ne kerüljenek kapcsolatba az intézménnyel és a kém főkonzullal. A büntető törvénykönyv 155-ös cikkelye értelmében ugyanis egy kémmel való kapcsolatteremtés árulásnak számít, és az elkövetőknek pedig el kell viselniük a megfelelő büntetést". Funar arra kérte Constantin Serbant, az RHSZ kolozsvári fiókjának vezetőjét, hogy éjjel-nappal tartsák megfigyelés alatt Alföldit. A polgármester felszólította a városi ügyészséget is, "hozzanak intézkedéseket a főkonzulátus képviselőivel kapcsolatot felvevő valamennyi személy azonosítására, mivel a büntető törvénykönyv értelmében árulással vádolhatók". - Eckstein-Kovács Péter, a Kisebbségvédelmi Hivatal vezetője szerint a polgármester intézkedései kimerítik a hatalommal való visszaélés bűncselekményét. Ez hivatalból üldözendő bűncselekmény, amelyet az ügyészség kötelessége kivizsgálni - mondta. A kóbor kutyák befestésével kapcsolatban Liviu Medrea, a Közterület-Fenntartó Vállalat igazgatója kijelentette, hogy a sintérközpont egyetlen kutyáját sem fogják lefesteni. /Kiss Olivér: Újabb támadásba lendült a polgármester. A városháza a lakosság megfélemlítésével próbálkozik. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./1999. szeptember 23.
Dr. Csiha Kálmán püspök nyilatkozott bukaresti látogatása eredményeiről, a romániai magyar püspöki találkozóról. A püspöki találkozón lefektették az alapját egy új alapítványnak, amelynek célja: az erdélyi magyar nyelvű egyetem létrehozása. A magyar püspököket fogadta Emil Constantinescu elnök, aki előtt elmondták három nagy problémát: anyagi kérdéseket; a lelkipásztori fizetés kérdését, ami határozottan anyagi csapdának néz ki; valamint a magyar egyetem kérdését és az általuk létesítendő egyetem szándékát. Az államfő pozitívan viszonyult mind a három problémához. - Az egyetemről azt mondta, hogy semmilyen ellenvetése sincs a püspökök kezdeményezését illetően. Az állam először azt ígérte, hogy a lelkipásztorok fizetését biztosítani fogja, csupán a fizetési forma változik; most pedig a kiderült, hogy lelkipásztoroknak csak a fele kapna fizetést. Ezt Constantinescu diszkriminatívnak nyilvánította, és megígérte, hogy közben fog járni. - A kultusztörvény tervezetét az egyházak közösen állították össze. A mostani /nem az egyházak képviselői által készített/ tervezetben már nincs szó az egyházi javak visszaadásáról; nincs szó a felekezeti iskolák állami támogatásáról, nincs szó arról, hogy az egyházak egymás között egyenlőek, hanem csak azt írja, hogy az állami szervek előtt egyenlőek. Ebben a törvénytervezetben is inkább már korlátozásokat látnak a magyar püspökök. Úgyhogy tulajdonképpen a jelen formájában feleslegessé vált. Az egyházak kéréseit, kívánalmait 80 százalékban törölték a tervezetből, ezzel szemben negatív megfogalmazásokat vittek be. Például azt, hogy az állam nem támogatja az egyházi karitatív intézményeket. Vagy az állam nem támogatja az egyházi magániskolákat. A tervezet jelen formájában tiltó rendelkezéseket tartalmaz. Akkor pedig nincs szükség erre a törvényre. Szerepel még benne a nemzeti egyház, ez a mai Európának nem felel meg. - A kolozsvári Diakóniai központ már berendezett az önfenntartásra. És minden iskolát és minden diakóniai szolgálatot önfenntartóvá tesznek, mondta Csiha Kálmán püspök. Körülbelül egy-két évig, három évig működnek külföldi segélyekkel, és azután már önfenntartóak. /Zsehránszky István: Beszélgetés Dr. CSIHA KÁLMÁN püspökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./1999. szeptember 23.
Marosvásárhelyen, a vártemplom eredetileg ferenceseké volt. A kommunista évek idején a városrendészek kiparancsolták őket a város szélére. A külvárosban felépült egy új templom. A napokban ebben Szent Imre plébániatemplomban ünnepelték meg az 555. évfordulóját annak, hogy a Ferenc rend megtelepedett a városban. A megemlékezés keretében dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek és más egyházi méltóságok koncelebrációjára került sor. A visszapillantás sorát Lestyán Ferenc volt főesperes, vikárius, a város díszpolgára nyitotta meg. Elmondta, hogy a Szent Ferenc rend úgynevezett szigorú csoportja 1444-ben megkapta az akkor épülő vártemplomot. 1951-ben a ferences atyákat egyetlen éjszaka alatt Vásárhelyről is börtönökbe hurcolták. A hatvanas évekig kényszerlakhely volt az osztályrészük. Fodor Imre, Marosvásárhely polgármestere meleg szavakkal méltatta Pál atya és társai tevékenységét, hiszen a cigánymisszió terén érdemük nem kevés. - Az ünnepség után páter Benedek Domokos, az erdélyi Szent István provincia tartományfőnöke beszélt a ferences rend mai erdélyi helyzetéről. 1991-ben Erdélyben összesen 28-an voltak. Most hetvenen vannak, tehát 1990-től növekedtek. - Dr. Jakubinyi György érsek kijelentette: "amikor a ferencesekhez jövök, mindig haza jövök." "Én is ferences akartam lenni, de a kommunista időben nem lehetett belépni a rendbe, így egyházmegyés pap lettem, s amikor 1990-ben átléphettem volna a Ferenc rendbe, akkor egyből azon vettem észre magam, hogy a nagy fordulat után néhány héttel kineveztek segédpüspöknek." /Máthé Éva: A "kolduló szerzetesrend" - Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./1999. szeptember 23.
A Romániai Magyar Közgazdász Társaság (a továbbiakban RMKT) Szatmárnémetiben megtartott VIII. vándorgyűlésén szép számú fiatal volt jelen, köztük kezdő közgazdászok és egyetemi hallgatók. Dr. Kerekes Jenő, a szervezet elnöke az érdeklődés növekedésében igen lényegesnek tartotta azt a tényt, hogy a múlt évben, a félixfürdői vándorgyűlésen megalakult a BIF, a társaság ifjúsági frakciója, mely az eltelt rövid időben is sok fiatal közgazdászt gyűjtött maga köré. A fiatalok a gazdaságtól várják a kibontakozást, s úgy érzik, itt többet tehetnek sorsuk, sorsunk jobbrafordulása érdekében, mint a politikában. A konferenciára ugyanarról a szakterületről hívtak meg román és magyar előadókat, így sok mindent össze lehetett hasonlítani, s az összehasonlítás serkentette a vitát. Valentin Lazea, a Román Nemzeti Bank egyik vezető munkatársa elismerte, hogy náluk a politika beleszólt a jegybank tevékenységébe. Példának azt a hatalmas összeget hozta fel, amelyet Iliescu úr elnökösködése alatt - a kormány népszerűségét növelendő - mezőgazdasági kölcsönként adtak ki, nagy lyukat vágva a költségvetésben. Ezek a százmilliárdok nem a mezőgazdaság fellendítését vagy megsegítését célozták. Lazea szerint 1998-tól megerősítette önállóságát az RNB, s a politika nem szólhat bele döntéseibe. Kovács Álmos, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az egyensúlyról és a dezinflációról beszélt. Kihangsúlyozta: a hatékony monetáris politikának alapvető feltétele, hogy a gazdaság a piacgazdaság körülményei között, és annak törvényszerűségei szerint működjön. "Nekünk gyorsan meg kellett teremtenünk a szükséges feltételeket a piacgazdaság működéséhez, mert húszmilliárd dolláros adósság várt törlesztésre." A további előadásokban a jelenlévők választ kaphattak arra, miért százszor nagyobb a pesti tőzsde napi forgalma, mint a bukarestié. Egyrészt: Magyarországon csak 64 vállalat értékpapírjait engedték a tőzsdére, ráadásul csak olyan vállalatokét, amelyek már megmérettek a piacon. Romániában nincs ilyen mérce, boldog, boldogtalan kínálhatja magát a tőzsdén, amelyen alig van igazi érték, ezért ugyanazokat a papírokat adják-veszik. Másrészt Magyarországon más értékpapírok, például kötvények is a tőzsdére kerülnek, s a tőzsdén kívül máshol nem lehet értékpapírokat forgalmazni. /Új kapukat nyitottak a közgazdászok Szatmárnémetiben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./1999. szeptember 23.
Szeptember 18-19-én negyedik alkalommal tartották meg a Temesvár melletti Újszentesen az Falunapokat, amelyek az első telepesek 1891 szeptemberi ideérkezésére emlékeztetik a helység lakóit. A falunapokon sportrendezvények, vetélkedők, képzőművészeti kiállítás és báli mulatság volt. A település 110 év alatt alaposan megváltozott nemzetiségi összetételére való tekintettel (Újszentes lakossága pillanatnyilag nagyjából félig magyar, félig román) a református templomban ökumenikus istentiszteletet tartottak, a népviselet-bemutatón és a folklórműsorban helybeli és anyaországi magyar, román, sőt német együttesek is felléptek. /Újszentesi Falunapok - negyedszer. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./1999. szeptember 23.
Tövishát legnagyobb református temploma Diósadon van. Megtörtént a templom külső-belső felújítása, az ünnepen Tőkés László püspök igehirdetésben a nemzedékről nemzedékre való emlékezés jelentőségéről beszélt, amikor a feledékenység veszélyezteti egyik-másik közösséget. A püspöki igehirdetés szerint a falak repedéseit sikerült eltüntetni, vajon sikerül-e helyreállítani a belső egységet az egyházközségben, mert repedések történtek azon is. Sokan elvándoroltak a faluból. - Újabbkori Ady-emlékekkel gyarapodott a Szilágyság az idén, az emlékezés a költő halálának 80. évfordulójával kezdődött még a tavasszal, hogy hulláma elérjen egyfelől a kalotaszegi Nyárszóig, másfelől Diósadig, ugyanis a két helységből származtak az Ady-ősök. Szalai István fafaragó munkája a templomkertben emelt kopjafa, melyről a költő arcmása néz le. Első alkalom, hogy Diósadon is emlékjelet állítottak a költőnek. /Fejér László: Kettős ünnep Diósadon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./1999. szeptember 23.
Kalotaszentkirály, Inaktelke, Nyárszó, Bánffyhunyad, Kőrösfő... A Horváth Béla Stúdiószínpad /Kolozsvár/ műkedvelő színjátszói elkezdik újabb "évadjukat". Ne értse félre című, zenés kabaréjukkal az elmúlt évek során már bejárták Kolozs megyét, és a környező megyék több településére is eljutottak. Előadásaik fő helyszínei az elfelejtett magyar települések, ahol igen kevés azoknak a "megszállottaknak" a száma, akik egy-egy ígéretesebb előadás kedvéért bejönnek Kolozsvárra. /HBS Kalotaszegen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./1999. szeptember 23.
Vendégségben Budapesten címmel második alkalommal rendeznek határon túli magyar színházi esteket a magyar fővárosban. A kulturális seregszemlét, amely a Fővárosi Önkormányzat, a Kapocs Alapítvány és a Thália Színház közös szervezésében indult útjára, ezúttal a vajdasági magyar színházi napokkal vette kezdetét. A szept. 25-ig tartó vajdasági napok keretében a három hivatásos délvidéki magyar teátrum társulata lép fel. Októberben, novemberben és decemberben további előadásokat tartanak a határainkon túli magyar társulatok. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Színművészeti Tanszékének növendékei vizsgaelőadásként Moliére-től a Képzelt beteg című darabot mutatják be október 27-én. A nagyváradi Kiss Stúdió november 9-én Matei Visniec: Bohóc kerestetik című színjátékával mutatkozik be. A beregszászi Illyés Gyula Állami Magyar Színház Anton Csehov: Vidám egyfelvonásosok-jával lép fel december 11-én a Szakszervezetek Fővárosi Művelődési Házában. /Határon túli magyar színházi estek Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./1999. szeptember 23.
Szeptember 25 és 26-án Bogdándon, a tövisháti községben tartja vándorgyűlését a Kriza János Néprajzi Társaság. A kétnapos rendezvény - társszervezői a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, valamint a Partiumi Műemlék és Emlékhely Bizottság - első napján Erdélyi tájházak fejlesztésének lehetőségei címmel néprajzi tanácskozás lesz. Olyan neves hazai és magyarországi szakemberek tartanak előadást, mint Pozsony Ferenc, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke, Major Miklós szilágynagyfalui, Gergely Katalin gyergyószentmiklósi, Antal Mária gyimesbükki, Olosz Katalin marosvásárhelyi, Mihály Zita és Kardalus János csíkszeredai, Balogh Ferenc kolozsvári, valamint Magyari Márta debreceni, P. Szojka Emese és Bárth János kecskeméti, Bíró Friderika és Cseri Miklós szentendrei néprajzkutatók. A vándorgyűlés résztvevői megtekintik a bogdándi tájházat, a helybéli temetőt, s egy lakodalom lezajlásának megfigyelésével a helyi népszokásokkal ismerkednek. A rendezvény második napján kirándulást tesznek, melynek főbb állomásai Hadad, Szilágycseh, Kraszna, Récse, Kecel, Krasznahorvát és Zilah lesznek. /A Kriza János Néprajzi Társaság vándorgyűlése Bogdándon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 23./1999. szeptember 23.
Erdélynek évszázadokon keresztül tizennégy római katolikus főesperessége volt. A diktatúra négyre csökkentette számukat. 1989 után visszaállították az ősi struktúrát, újjászervezték a főesperesi kerületeket. Köztük volt az 1992-ben újralétesített gyergyói főesperesség, élére Hajdó Istvánt nevezték ki. Hajdó István /sz. 1942/ elmondta, hogy pappá szentelése utáni évekből szeretettel emlékezett vissza Malomfalvára, ahol tíz évig volt plébános, ezalatt hat papi hivatás született falujában. Ezután Gyergyóújfaluba nevezték ki, ahonnan két fiatal ment papnak. Főesperesként 19 falu tartozik hozzá. A gazdasági nehézségek, a munkanélküliség mellett súlyos gond a lélekszám csökkenése. 1998-ban az ő esperességében 132 születést és 181 elhalálozást jegyeztek be. /Barabás István: "A templom: mindennapi menedékünk". Beszélgetés Hajdó István római katolikus főesperessel. = A Hét (Budapest), szept. 23. - 38. sz./ 1999. szeptember 24.
A kormány szept. 23-i ülésén felmentették tisztségéből Alexandru Farcas prefektust. Erre azt követően került sor, hogy a parasztpártnál történt törvénytelenségek miatt Farcas párttagságát egy érvre felfüggesztették. A törvényes előírások értelmében a prefektus hatáskörét, új prefektus kinevezéséig, helyettese, Buchwald Péter veszi át. Buchwald elmondta: Mindenképpen meghosszabbítja a szept. 27-én lejáró, az utcai tüntetések tiltására vonatkozó prefektusi rendeletet. A Szabadság kérdésére, hogy szándékában áll-e kezdeményezni Gheorghe Funar tisztségéből való felfüggesztését, Buchwald kifejtette, egyeztetni szeretne a megfelelő személyekkel. /Leváltották Alexandru Farcas prefektust A prefektusi rendeletek viszont maradnak - ígéri Buchwald Péter. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./1999. szeptember 24.
Az ENSZ szept. 20-án megnyílt 54. ülésszaka alkalmat adott a tagországok diplomatáinak a kétoldalú eszmecserékre is. A román és a magyar külügyminiszter szept. 23-án találkozott. Andrei Plesu és Martonyi János elsősorban a délkelet-európai stabilitásról értekezett. Plesu és Martonyi megállapodott arról, hogy országaik együttműködnek a stabilitási egyezmény alapján létrejött, a demokráciával és emberi jogi kérdésekkel foglalkozó munkacsoportban. Jövőre az első félévben Magyarország, a második félévben pedig Románia lesz a munkacsoport egyik társelnöke. A kétoldalú kapcsolatokra rátérve Martonyi köszönetét fejezte ki azért, hogy a román kormány következetesen és egyértelműen lépett fel a Gheorghe Funar által indított rágalomhadjárattal szemben, melyet a kolozsvári polgármester az új magyar főkonzul személye ellen folytatott. /Magyar-román külügyi egyeztetés. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 24./1999. szeptember 24.
Szept. 24-én Gheorghe Funar polgármester megtartotta az újabb tiltakozó gyűlését. Kolozsváron, a Városháza nagytermében szervezett nyilvános összejövetelre a polgármester Alföldi László magyar főkonzult is meghívta, aki természetesen nem ment el. A résztvevőknek szétosztották a polgármester Göncz Árpád magyar államfőnek írt levelét. A levél szerint szándékosan nem tudatták Göncz Árpáddal, hogy a kolozsvári magyar főkonzulátus élére a magyar hírszerző szolgálat volt kommunista tisztjét nevezték ki, akit 1988-ban kémkedés vádjával kiutasítottak az országból. Funar szerint "a magyarokat gyávaság jellemzi", ezért nem jött el Alföldi László erre a gyűlésre. Funar arról értesült, hogy Eckstein-Kovács Péter és Frunda György segítségével Alföldi pert akar indítani ellene. "Alig várom, hogy a bíróság elé kerüljünk" - mondta. Funar bemutatta a hajdani 0110-es kémelhárító osztag vezetőjét Ion Serbanoiut, akit arra kért, fedje fel a magyar főkonzulátuson 1988 előtt zajlott kémtevékenységet. Serbanoiu elmondta: feladata a Ceausescu által beszüntetett kolozsvári magyar főkonzulátuson zajlott kémtevékenység felderítése és elhárítása volt. "Elmondhatom Önöknek, hogy 1988-ban a román állam valóban nem nyilvánította nemkívánatos személynek a magyar főkonzulátus alkalmazottait, mert a testvéri kapcsolatot fenntartó szocialista országok között ez nem történhetett meg. De ez nem azt jelenti, hogy nem foglalkoztak kémkedéssel és románellenes tevékenységgel" - mondta. Funar bejelentette: szeptember 28-án utcai tüntetést szervez. /Tiltakozó gyűlés a Városházán. Göncz Árpáddal "levelezik" a polgármester. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./1999. szeptember 24.
Szeptember 23-án tartotta Markó Béla RMDSZ-elnök Bukarestben a szövetség szokásos sajtóértekezletét. Bevezetőjében ismertette az SZKT határozatait, kiemelve a helyhatósági választások előkészítéséről hozott döntéseket. Kifejtette, hogy az RMDSZ szerint jövő tavasszal kellene megtartani a helyhatósági választásokat, hisz akkor jár le a négyéves mandátum. A szövetségi elnök kifejtette, az RMDSZ számára elfogadhatatlan egy olyan pótköltségvetés, amely nem oldja meg a helyhatóságok ilyen jellegű gondjait, beleértve az energiaárak növelése okozta fűtési gondokat is. /Markó: tavasszal kellene tartani a helyhatósági választásokat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./1999. szeptember 24.
Az újabb román-magyar jogászfórum megnyitására szept. 23-án Temesvárra érkezett Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter. A két tárca együttműködési megállapodásának keretében harmadik alkalommal tartanak szakmai fórumot a magyar és a román jogászok. A téma ezúttal a polgári eljárásjoggal kapcsolatos, arról tart két napon át a közös gondolkodás, hogy a polgári jog területén miként lehet felgyorsítani, ésszerűsíteni az eljárást, célszerű időpontban befejezni a polgári ügyeket. /Román-magyar jogászfórum Dávid Ibolya Temesváron. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./1999. szeptember 24.
A Művelődés /Kolozsvár/ legújabb, június-július-augusztus-szeptemberi összevont száma válogatás az 1976-tól 1989-ig terjedő tizennégy esztendő anyagából. Az antológia ismeretterjesztő írásait, a Galéria, Enciklopédia és Vadrózsa rovatokban megjelent cikkeket olyan szerzők neve fémjelzi, mint Kányádi Sándor, Egyed Ákos, Imreh István, Benkő Samu, Fodor Sándor, Farkas Árpád, Molnos Lajos, Kántor Lajos, Jakó Zsigmond, Nagy Olga, Nagy Géza, Kiss András, Szentimrei Judit, Benkő András, Faragó József, Almási István, Keszeg Vilmos, Kallós Zoltán, Gábor Dénes. /Szűkülő erek és terek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./