udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
276
találat
lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-150 | 151-180 ... 271-276
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2000. február 12.
Pompás könyv jelent meg, Cserey Zoltán és József Álmos Sepsiszentgyörgy képes története /Médium Kiadó, Sepsiszentgyörgy/ című munkája. A várostörténeti rész Cserey Zoltán munkája, József Álmos közel félszáz archív fotóból és régi képeslapból válogatta a nagy formátumú könyv képanyagát, és írt ezekhez tudományos értékű magyarázó szöveget. Tanulságos és figyelmeztető az is, hogy a különböző korokban miként írták át a város utcaneveit. 1920 és '40 között például egyetlen magyar utcanév sem volt Sepsiszentgyörgyön. /(Csernátoni): Sepsiszentgyörgy képes története. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 12./2000. február 13.
Tíz évvel ezelőtt, 1990. febr. 11-én jelent meg évtizedek után először magyar nyelvű katolikus lap Erdélyben, a Keresztény Szó. Bajor Andor volt a főszerkesztő, munkatársa Fodor Sándor. A kezdetekre emlékezett Hoch Sándor, a Gloria Kiadó /Kolozsvár/ jelenlegi igazgatója. Az első időkben elkezdett nőni a példányszám, a legnagyobb 44 ezer volt. 1990 októberében korszerű nyomdát kaptak, külföldi adományként, ez lett a Gloria nyomda alapja. A Gloria az egyedüli olyan külföldről adományozott nyomda, amely máig önfenntartóan működik. - Február 11-én a kolozsvári Szent Mihály plébánia dísztermében emlékeztek a lap születésére. /Vasárnap (Kolozsvár), febr. 13./2000. február 13.
Febr. 2-án, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén, egyháztörténeti esemény színhelye volt a ferencesek kolozsvári temploma. Összegyűltek az Erdély-szerte működő római és görög katolikus szerzetesrendek tagjai, a ferences és bazilita világi rendiek és nagyszámú hívő, nemzetiségtől függetlenül, mind a kolozsvári görög katolikus püspöki katedrálisban, mind a barátok templomában. A szentmisét P. Benedek Domokos ferences rendtartományfőnök együtt mutatta be Florentin Crihalmeanu görög katolikus püspökkel, valamint nagy számú, mindkét rítusbeli pappal, latin, magyar és román nyelven. A görög katolikus püspök megköszönte a római katolikus egyháznak és papságnak azt a sokrétű segítséget, amelyet görög katolikus testvéreiknek nyújtottak az üldöztetés nehéz évtizedeiben. Benedek Domokos provinciális mind prédikációjában, mind záróbeszédében hangsúlyozta az egység fontosságát. /Fodor György: Szerzetesek jubileuma - első ízben közösen. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 13./2000. február 13.
Febr. 3-5-e között a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban az árva és félárva, illetve nehéz körülmények közt élő gyermekekkel foglalkozók gyűltek össze, a gyulafehérvári főegyházmegye Caritas-szervezetének szervezésében. Böjte Csaba /Déva/ ferences szerzetes, a program szervezője és lelki irányítója tartotta a bevezetőt. Szakemberek tartottak előadásokat, a helyi Csibész Alapítvány munkatársai osztották meg tapasztalataikat a résztvevőkkel, majd mindannyian meglátogatták a csíksomlyói árvaházat. /Vasárnap (Kolozsvár), febr. 13./2000. február 14.
A Délkelet-európai Együttműködési Folyamat (SEECP) nevű regionális szervezet febr. 12-én Bukarestben tartott csúcstalálkozóján elfogadták a Délkelet-európai jószomszédsági, stabilitási, biztonsági és együttműködési chartát. A chartát Ilir Meta albán, Ivan Kosztov bolgár, Kosztasz Szimitisz görög, Ljubcso Georgievszki macedón, Mugur Isarescu román és Bülent Ecevit török miniszterelnök írta alá. Ez az első olyan nemzetközi dokumentum, mely az államközi kapcsolatokat szabályozza a térségben. Megállapítja a regionális szervezet és tagállamainak felelősségét a térségbeli konfliktusok megelőzésében, a térségbeli országok közti kapcsolatok fejlesztésében, a kétoldalú kapcsolatokat még terhelő problémák megoldásában. A charta foglalkozik a gazdasági kapcsolatok, a határellenőrzések, a szervezett bűnözés elleni harc és a környezetvédelem kérdéseivel. Szorgalmazza az alapvető emberi jogok, beleértve a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartását. A hat miniszterelnök közös nyilatkozatot is elfogadott. Ebben azt a reményüket fogalmazták meg, hogy a stabilitási megállapodás keretében a térségbeli országok kárpótlást kapnak a koszovói konfliktus következtében elszenvedett veszteségeikre és enyhíteni lehet a Jugoszláviával szemben hozott büntető intézkedések negatív hatásait. Mugur Isarescu kormányfő emlékeztetett arra, hogy országa 900 millió dolláros gazdasági veszteséget szenvedett a koszovói konfliktus és a Jugoszlávia elleni szankciók betartása miatt. /Befejeződött a délkelet-európai csúcstalálkozó. Elfogadták a stabilitási és együttműködési chartát. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./2000. február 14.
A hágai Nemzetközi Bíróság előtt kellene felelnie Romániának a Tisza és a Duna szennyezéséért, jelentette ki Braniszlav Brazics jugoszláv környezetvédelmi miniszter. A lapzárta előtt érkezett hír szerint azt követően fogalmazta meg fenti véleményét, hogy a nagybányai eredetű ciánszennyeződés a hét végén óriási ökológiai károkat okozott a Tisza szerbiai szakaszán is, majd a Belgrádtól 50 kilométerre északra lévő beömlési ponton átjutva bekerült a Dunába is. A jugoszláv tárcavezető kijelentette: Zentánál, Adánál, Óbecsénél és Törökbecsénél több tonna döglött halat gyűjtöttek össze a Tiszán, s minden jel arra utal, hogy a folyó ezután évekre halott lesz. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 14./2000. február 14.
Az erdélyi magyar felsőoktatás helyzetéről tartottak szakmai tanácskozást Nagyváradon, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, valamint a Partiumi Keresztény Egyetem székházában. A zárt ajtó mögötti megbeszélésen Tőkés László püspök megnyitó beszéde után Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány felkért kuratóriumi elnöke az alapítvány jelenlegi helyzetéről számolt be. A magánegyetem létrehozására szánt magyarországi támogatás helyzetéről és az együttműködés lehetőségeiről Misovicz Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának gazdasági elnökhelyettese beszélt. Kötő József államtitkár ismertette a magánoktatás számára biztosított törvényi lehetőségeket. A Partiumi Keresztény Egyetem helyzetéről és fejlesztési lehetőségeiről Tolnay István tanügyi előadótanácsos, az akkreditációs fejleményekről pedig Kovács Béla rektor beszélt. A tanácskozáson szóbakerült még az Erdélyben létező főiskolai és kihelyezett kari intézmények helyzete is. A Sapientia Alapítvány elfogadta a HTMH javaslatát, miszerint az idénre felajánlott kétmilliárd forintos magyar kormánytámogatás elosztásáról pályázat alapján döntenek. Az RMDSZ támogatásáról biztosította a kezdeményezést. Elsősorban az anyanyelvű állami felsőoktatásból hiányzó szakok indítását tervezik és az új felsőoktatási egységek alapítása mellett az állami rendszerben működő magyar karok, szakok, tanszékek fejlesztését is tervbevették. /(Józsa Tímea): Szakmai tanácskozás az erdélyi magyar felsőoktatás helyzetéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./2000. február 14.
A The Washington Post febr. 12-i száma a háromszéki Kilyénből (Chilieni) keltezett riportban számolt be arról, hogy a hétszáz lelket számláló településen, ahol a lakosság 96 százalékban magyar, megdöbbentek azon, hogy a román ortodoxok új templomát pusztán 30 hívő érdekében csaknem teljes egészében állami pénzből építették meg. A cikk beszámolt arról, hogy a 75, illetve 85 százalékban magyarok lakta Kovászna és Hargita megyében a román ortodoxok 65 templomot akarnak építeni. Ez az amerikai szerző szerint több évtizedes, elnyomatással, sőt kiűzetéssel kapcsolatos félelmeket élesztett újra, és aggodalmat keltett Budapesten is. /(Kárpáti János, Washington): Kilyén és az amerikai sajtó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./2000. február 14.
Miért rossz, ha a határon túlról Magyarországon tanult szürkeállomány egy része ott is marad? A pozsonyi Új Szó jan. 26-i számában Szabó Tibor, a HTMH elnöke Gyarapítsák szülőföldjük magyar értelmiségét c. cikkben kifejtette, hogy a határon túli magyar diákok túlnyomó része nem tér vissza hazájába, és ezért az ösztöndíjrendszer átértékelése várható. A jelenlegi magyar kormány alapelve az, hogy a határon túli magyarok óvodától egyetemig abban az országban részesülhessenek anyanyelvi képzésben, amelyben adót fizetnek, és az esetleges magyarországi tanulmányok után is szülőföldjük magyar értelmiségének sorait gyarapítsák. Miért rossz a jelenlegi kormánynak, ha a határon túlról Magyarországon tanult szürkeállomány egy része ott marad? - tette fel a kérdést Bordás Sándor. "Bennünket, itt maradt magyarokat féltenek az elszlovákosodástól? Vagy nincs szükség a szegény rokonra?" A statisztikák szerint Magyarország lélekszáma évente 48 000-rel csökken, a magyarországi szürkeállomány évente többezres nagyságrenddel lesz kevesebb a Nyugat elszívó hatása miatt. Magyarországon a bevándorlási hivatalok előtt óriási sorok vannak, a sorakozók zöme nem Európában született. A határon túli magyarok bevándorlási kérelmének elbírálása viszont a törvényben megállapított 140 nap helyett évekig eltart, ami nem kevés anyagi terhet jelent a kérelmezők számára, akik reklamációs joggal sehol sem élhetnek. A térségben Magyarország a legesélyesebb az EU-csatlakozásra, és belátható időn belül Szlovákiát is betuszkolják az EU-ba geopolitikai helyzete miatt. Az EU-n belül a polgárok mozgása semmilyen adminisztratív módszerekkel nincs korlátozva. Ott telepednek le, ott tanulnak, ott vállalnak munkát, ott vásárolnak ingatlant, ahol számukra a legmegfelelőbb. "A Határon Túli Magyarok Hivatalának elsősorban nem politikai, hanem szakmai intézménynek kellene lennie. Olyannak, amely pontos adatokkal rendelkezik, pl. a szlovákiai magyarság gazdasági helyzetéről, az egészségügy gondjairól, szociális helyzetéről, az iskolaügy helyzetéről, kulturálódási lehetőségéről stb. Az ilyen információk birtokában várható el hathatós problémakezelés a szlovákiai, a kárpátaljai, a romániai, a vajdasági, a horvátországi magyaroknak a mindenkori magyar kormány részéről. Mindaddig, amíg nincs kidolgozva a magyar kormány részéről egy koncepció a határon túli magyarság pontos "diagnosztizálásáról" és problémáinak "kezelési" lehetőségeiről, a HTMH-t kirakatintézménynek lehet tekinteni, melynek legfontosabb célja a jelenlegi magyar kormány részéről azt reprezentálni: tudjuk, vannak határon túli magyarok is. De semmi több. A cikkíró továbbá etikátlannak tartja a HTMH elnökének és munkatársainak a jelenlegi magyar kormány határon túli magyarokat illető alapelvével történő azonosulását, mert a HTMH munkatársainak nagy része (beleértve az elnök urat is) nem túl régen még szlovák, román, jugoszláv stb. állampolgár volt. /Bordás Sándor pszichológus: A Pozsonyban megjelenő Új Szó írja. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 14./2000. február 14.
Febr. 13-án Marosvásárhelyen, a Látó Irodalmi Színpadán a szépirodalmi folyóirat nívódíjait adták át azoknak a szerzőknek, akiket a lap szerkesztősége korábban Látó-díjra javasolt. Két szerző /Szilágyi Júlia kolozsvári esszéíró és a szintén kolozsvári Demény Péter/ másodszor kapta a díjat, a harmadik díjazott Molnár Vilmos csíkszeredai prózaíró, a Székelyföld című kulturális folyóirat szerkesztője. A Látó debüt-díját a tanulmányait Kolozsváron folytató Karácsonyi Zsoltnak adták. /Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 14./2000. február 14.
Chisinauban megrohanták az emberek a konzulátusokat. Több százezer besszarábiai román állampolgárságot szeretne kapni, adta hírül a Romania Libera. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./2000. február 14.
A temesvári Csiky Gergely Színház vezetői sajtókonferencián ismertették helyzetüket és terveiket. Demeter András István igazgató mellett jelen volt Koczka György a színház művészeti tanácsadója is. Nagy produkcióval nem dicsekedhettek az 1999-es évben. Terveikben szerepel egy zenés vígjáték is. Az Európa-program keretében tervezik a Schiller-darab, Az orléans-i szűz előadást, amelynek rendezője Alföldi Róbert (Magyarország). A színház a franciaországi Le salon de Théatre és a Temesvári Francia Kulturális Központ koprodukciójában francia hármas állítja színpadra Pol Bury Az esztétokrata c. művét. Nyáron immár ötödik alkalommal rendezik meg a Csepűrágó Ünnepet, 2000 októberében a II. Borfesztivált tartják. A színház továbbra is részt vesz a Kisvárdai (Magyarország) Határon Túli Magyar Színházak XII. Fesztiválján, a Zsámbéki Szombatokon, és nem feledkezik meg a turnékról illetve a tájjellegű előadásokról. - Nemrég az EMKE Kemény János díjjal jutalmazta Demeter András István igazgatót színházszervezői tevékenysége elismeréseként. /A Temesvári Csiky Gergely Színház az évezred utolsó évében. = Heti Új Szó (Temesvár), febr. 14./2000. február 14.
Beder Tibor Hargita megyei főtanfelügyelő Gyalogosan Törökországban című könyvét febr. 10-én mutatták be Csíkszeredában. A szerző Csomakőröstől a törökországi Magyarkőig 3039 kilométert gyalogolt és "modern Julianusként" az ottélő magyarokat kereste. /Egy gyalogút élményei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./2000. február 15.
Febr. 14-én ötnapos hivatalos romániai látogatásra Romániába érkezett Németh Zsolt magyar külügyminisztérium politikai államtitkár és kísérete, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Szemerkényi Réka, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, Lőrincz Csaba külügyminisztériumi főosztályvezető, Répás Zsuzsanna főtanácsadó és Nagy Szabolcs tanácsos. Febr. 15-én Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszterrel, Razvan Ungureanu külügyi államtitkárral, Andrei Marga tanügyminiszterrel és Valeriu Stoica igazságügyi tárcavezetővel találkoznak a budapesti vendégek. Febr. 16-án Bákó megyében felkeresik a moldvai csángókat, majd Székelyföld több városába látogatnak. Febr. 18-án, hazautazás előtt Németh Zsolt részt vesz az alapítványi egyetem kuratóriumának kolozsvári ülésén. A küldöttség érdeklődésének középpontjában a romániai magyar nyelvű oktatás helyzete áll. Hasonlóképpen figyelemre méltó a csángókérdés felvetése, illetve várhatóan szó lesz a Csíkszeredában megnyitandó magyar konzulátusról is. /Németh Zsolt Romániában. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 15./ = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./ Németh Zsolt államtitkár és kísérete Bukarestbe érkezése után az RMDSZ bukaresti elnöki hivatalában találkozott az RMDSZ vezető politikusaival. Németh Zsolt négyszemközti megbeszélést is folytatott Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. Németh Zsolt nyilatkozott a sajtónak látogatása céljáról, programjáról. Szerinte az 1996-os román kormányváltás után látványosan megkezdődött a hagyományos előítéletek, konfliktusok, ellenségképek feloldódása. Ugyanakkor bizonyságot nyert, hogy az RMDSZ stabilizáló és közvetítő szerepet játszik a magyar-román kapcsolatokban. Németh Zsolt jelezte, hogy a közeljövőben Orbán Viktor miniszterelnök Bukarestbe látogat. Németh Zsolt a kétoldalú nyitott feladatok sorából kiemelte a gazdasági együttműködés kérdését. Új határátkelők nyitásának és a meglévők fejlesztésének fontosságát hangsúlyozta. Magyarország fontosnak tartja, hogy a kisebbségi ügyekben is folyamatos legyen az előrelépés. Németh Zsolt az egyházi javak visszaadását nevezte időszerűnek. Az államtitkár elmondta: drámai környezeti katasztrófát okozott a Szamoson, a Tiszán és a Dunán végigvonuló ciánszennyezés. Febr. 15-én Németh Zsolt és Eckstein-Kovács Péter megbeszélést tartottak. Felvetődött a javaslat: a két ország Nagyváradon közösen építse fel a Körös múzeumnak otthont adó épületet, így sikerülne megoldani a püspöki palota kérdését is. /Németh Zsolt Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./ A Markó Bélával folytatott személyes megbeszélést követően Németh Zsolt államtitkár találkozott az RMDSZ vezetőivel, parlamenti képviselőivel és kormányzati tisztségviselőivel. A találkozón Markó Béla elmondta, hogy a szülőföldön való megmaradás érdekében az RMDSZ nagyon fontosnak tartja, hogy az anyaország segítsen a magyar közösség gazdasági felemelkedésében, mert a Magyarország és Románia közötti gazdasági különbség növekedése elősegítheti a kivándorlást. Borbély László kormányzati ügyvezető alelnök szerint a intézményesíteni kellene a magyar illetve a romániai kormánytagok közötti kapcsolatokat. Kelemen Atilla képviselőházi frakcióvezető a két ország közötti mezőgazdasági együttműködés javítását, Antal István és Birtalan Ákos képviselők a romániai privatizációban való magyar részvétel növelését szorgalmazták. Németh Zsolt hangsúlyozta: Magyarország fontosnak tartja, hogy a kisebbségi ügyekben is folyamatos legyen az előrelépés. /Az RMDSZ-elnöke fogadta Németh Zsolt magyar külügyi államtitkárt. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 15. - 1659. sz./2000. február 15.
Petre Roman külügyminiszter Brüsszelbe utazott, hogy részt vegyen a febr. 15-én a kétoldalú kormányközi konferencián, amelyen hivatalosan bejelentik, hogy megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások az Európai Unió és Románia között. /Románia európai uniós integrációja. Kezdődnek a hivatalos tárgyalások. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 15./ Románia azt a célt tűzte ki maga elé, hogy 2007. január 1-jére az Európai Unió teljes jogú tagja lesz - jelentette ki Petre Roman külügyminiszter, Brüsszelbe utazása előtt. Elmondta, hogy Brüsszelben ismertetni fogja, milyen nagy áldozatokat hozott tavaly a román kormány a gazdasági és pénzügyi makrostabilitás elérése érdekében. /EU-tagság 2007-ben? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./2000. február 15.
A tanügyi sztrájk folytatódik, annak ellenére, hogy a parasztpárti miniszterek Traian Remes pénzügyminiszterrel történt febr. 12-i találkozóján megállapodtak abban, hogy a bruttó nemzeti össztermék (GDP) 4 százalékát biztosítják a tanügy számára. A két nagyobb szakszervezeti tömörülés vezetői szerint az általános sztrájkot csak akkor fogják beszüntetni, ha a kormány rendeletben garantálja az oktatók béremelését. - A kolozsvári iskolák zömében naponta készítik el a sztrájknévsort; amennyiben a szakszervezeti tagok fele egyetért a sztrájkkal, akkor figyelmeztetik a gyerekeket, hogy másnap mire lehet számítani. /Szabó Csaba: Tovább tart a közoktatási sztrájk. Ma Bihar megyével szolidáris Kolozs megye. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./2000. február 15.
Romániában az ügyvédek február 15-től általános sztrájkot hirdetett meg. Két héttel ezelőtti tiltakozásukat azért függesztették fel, mert ígéretet kaptak kéréseik megoldására, azonban minden maradt a régiben. Ezért léptek sztrájkba az ügyvédek. Sérelmezik, hogy az elmúlt év végén elfogadott különböző kormányrendeletekkel őket is kötelezték a 19%-os áruforgalmi adó fizetésére, ezt a többletet továbbhárítják ügyfeleikre, ezzel az ügyvédeket úgynevezett "adóbehajtókká" váltak. /Általános sztrájkba kezdtek mától az ügyvédek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./2000. február 15.
Pepó Pál magyar környezetvédelmi miniszter febr. 14-én a tárca szakembereivel Romániába érkezett, hogy a ciánszennyezés levonulása utáni helyzetről személyesen tájékozódjon. Felkereste a ciánszennyezést okozó nagybányai Aurul Vállalatot, valamint a Szamos romániai és magyar szakasza menti területeket. Pepó szerint a román fél együttműködési készségét mutatja a román külügyminiszter febr. 13-i nyilatkozata, miszerint Románia vállalja az állami felelősséget a magyar területeken keletkezett károkért. Ezzel egy időben Petre Roman Brüsszelben kijelentette: Románia kész magyarázattal szolgálni az Európai Uniónak a súlyos nagybányai környezetszennyezési balesetről, ha ezt kérik tőle. A ciánszennyezéssel vádolt ausztráliai Esmeralda Exploration cég febr. 14-én ismét tagadta felelősségét, és kérdésessé tette, hogy vajon tényleg a cián okozta-e a pusztulást. Miért nincs jelentés halpusztulásról Romániában, a gát közeléből? - kérdezte a cég szóvivője. /Pepó a ciánszennyezés levonulása utáni helyzetről tájékozódott Nagybányán. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./ Románia nem fog kártérítést fizetni sem Magyarországnak, sem Jugoszláviának a ciánszennyezés következtében keletkezett károkért - jelentette ki Gabriel Dumitrascu, a román vízügyi, erdészeti és környezetvédelmi minisztérium környezetellenőrzési hivatalának vezérigazgatója. Kijelentette, hogy a környezeti kárt okozó nagybányai Aurul társaság az egyedüli felelős minden következményért. Emlékeztetett arra, hogy Románia mind Magyarországgal, mind Jugoszláviával kétoldalú megállapodásokat kötött a határ menti vizekről. Ezek a szerződések nem kötelezik kártérítés fizetésére Romániát környezetszennyezés esetén. /Ciánszennyezés. Románia nem fog kártérítést fizetni? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./2000. február 15.
Febr. 14-én Kolozsvárott Constantin Dudu Ionescu belügyminiszter elnökletével egésznapos szakmai tanácskozást folytattak A szakágazati tervezés és megvalósítás korszerűsítése címmel. A tanácskozásról Szabó Károly szenátor kifejtette: azon megjelentek Beszterce-Naszód, Bihar, Kolozs, Máramaros, Szatmár és Szilágy megye prefektusai, rendőrfőnökei, csendőrségi, határőrségi vezetői, tűzoltóparancsnokai, valamint ezek helyettesei, illetve a parlamenti szakbizottságok képviselői. Elhangzott, hogy a belügyminisztérium eurokonform demilitarizálása jelentős, de további erőfeszítéseket kíván a civil és katonai állománytól. Ez utóbbi létszámát hamarosan csökkenteni fogják. /(kereskényi): Constantin Dudu Ionescu: Elkerülhetetlenné vált a belügy stílusváltása! = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 15./2000. február 15.
Izsák Balázs emlékeztetett a magyar kormányküldöttség 1997-es bukaresti látogatásának egy részletére, melyről a marosvásárhelyi Népújság 1997. okt. 22-i száma adott hírt: "A kedd reggeli megbeszéléseken a két miniszterelnök egyetértett abban, hogy új, önálló magyar egyetemet kell létesíteni Romániában, tudomásul véve a Babes-Bolyai Tudományegyetem multikulturális jellegét, ez az egyetem egy másik városban létesülne." A magyar közvéleményt meglepte ez a hír, mert Victor Ciorbea akkori kormányfő Budapesten kijelentette, hogy a tanügyi törvény módosításával lehetővé válik önálló magyar felsőoktatási intézmények létrehozása. A két miniszterelnök megállapodásától az RMDSZ 1997. okt. 23-án kiadott közleményével "félreértésre" hivatkozva elhatárolódott. Azonban Kovács László akkori külügyminiszter tévényilatkozata mást mondott, hasonlóan a sajtóhoz. A Népszabadság 1997. okt. 30-i számában Horn az RMDSZ-t képviselte Ciorbeánál címmel hozta a következőt: "a magyar miniszterelnök elmondta: az RMDSZ vezetői lehetetlennek tartják a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem szétválasztását, illetve az azon belüli magyar tagozat vagy kar létrehozását az adott helyzetben. Ezért kellene egy új egyetemet létrehozni egy másik városban. Ez az RMDSZ-nek, az ügy illetékesének az igénye." Izsák Balázs megállapította, hogy ezek az ellentmondások lehetőséget teremtettek a román vezetésnek arra, hogy megtagadja az egyetem megadását. Horn Gyula Azok a kilencvenes évek /Kossuth Kiadó, Budapest, 1999/ című könyvének 464. oldalán így emlékezett erre: "A zárónapon kérésére együtt reggeliztem Markó Bélával. A legfontosabb, amit az RMDSZ elnöke közölt: már nem ragaszkodnak ahhoz, hogy önálló magyar fakultást hozzanak létre a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen. Az egykori magyar egyetemet annak idején erőszakkal szüntették meg, s hosszú évek alatt sem sikerült visszaállítani. Ezért Markó szerint inkább egy magyar egyetemet kellene létrehozni valamelyik erdélyi városban. Ez jó elképzelésnek tűnt a Babes-Bolyai "visszamagyarosítása" helyett, a meddő viták és ellenségeskedések után s az álláspontok megmerevedése miatt. Megígértem, hogy álláspontját ismertetem a zárótárgyaláson. Ciorbea örömmel fogadta a felvetést, amelyet a sajtótájékoztatón is ismertettünk. Legnagyobb megdöbbenésemre azonban az RMDSZ vezetése nyilvánosan tiltakozott az elgondolás ellen. Markó pedig hallgatott." Izsák Balázs megjegyezte, hogy Markó továbbra is hallgat, holott személyes felelősség terheli a kolozsvári magyar egyetem létrehozásának meghiúsulásáért. Hallgatása nem mentesíti a felelősség alól. /Izsák Balázs: Mentesít-e, mentesíthet-e a hallgatás a felelősség alól? = Krónika (Kolozsvár), febr. 15./