udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 435 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 421-435 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2001. április 5.

A Román Színházi Szövetség (UNITER) rendszeresen díjazza az előző évad legjobbjait. Bogdán Zsolt, a kolozsvári Állami Magyar Színház színésze, tizenegy kollégájával egyetemben, a Színikritikusok Nemzetközi Szövetsége romániai képviseletének díját vehette át. /Nánó Csaba: Átadták az UNITER-díjakat. Bogdán Zsolt a kitüntetettek között. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

2001. április 5.

Kóboron a református templom 1846-ban festett kazettás mennyezetét barna olajfestékkel jóakaratú emberek bemázolták, s meg is örökítették a számukra dicséretes igyekezetüket, a templom mennyezetére felírták: "Isten kegyelméből, a hívek hozzájárulásával és állami segítséggel a mennyezetet javítottuk 1969 március havában. Mindenért Istené legyen a dicsőség." Aláírja Nagy Endre lelkész, presbiterek, mesteremberek. - Homoródon tönkrement az emberiség kultúrkincseként számontartott, XV. század elejéről származó falfreskó. A Jézus keresztre feszítését megörökítő, Ungrai Pál festette freskó eltűnését Dana Jenei művészettörténész jelezte Ioan Thome, gondnoknak. Dana Jenei a restaurált templom átadásának napján vette észre, hogy az 1400-as évek első felében festett, Erdélyben a legrégebbiként nyilvántartott freskó nincs meg. Arra következtettek, hogy a restaurálást végző munkások egyszerűen leverték a falról a freskót. /Homorú műemlékvédelem Homoródon. = Brassói Lapok (Brassó), ápr. 5./

2001. április 5.

Arató István újmosnicai RMDSZ-elnök kezdeményezésére a hét elején ismét a helyére került a községközpontban álló első világháborús emlékmű szimbolikus dísze: a karmaiban görbe kardot tartó turulmadár. Az emlékművet, amelyre időközben a második világháborúban elesett újmosnicai magyar hősök nevét is felvésték, már kétszer meggyalázták, a turulmadarat pedig összetörték, legutóbb vagy két évvel ezelőtt. A tavaly megválasztott RMDSZ-elnök megígérte választóinak, hogy első dolga lesz helyreállíttatni az emlékművet és betartotta a szavát. /(Pataki Zoltán): Helyére került a turulmadár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./

2001. április 5.

A bánsági magyar oktatás problémáiról tanácskoztak pedagógusok, szülők, RMDSZ-politikusok Temesváron, a Bartók Béla Iskolanapok megnyitó ünnepségét követő kerekasztal-beszélgetésen. Halász Ferenc tanár, a Bartók Béla Alapítvány elnöke vitaindítójából kiderült: minden évben visszatérő gond az anyagiak hiánya. A társadalom elszegényedése egyes iskolák és tagozatok puszta létét fenyegeti. Sokkal több a szerény jövedelmű család, mint amennyi ösztöndíj fölött az alapítvány rendelkezik. A bentlakásért 690 ezer lejt kell fizetni személyenként, ami meghaladja szegényebb családok lehetőségét. /Sipos János: Anyanyelvű oktatás szórványban. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 5./

2001. április 5.

Ápr. 2-án a Hargita Megyei Kulturális Központ és a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség együttműködési szerződést írt alá. A HMKK akkor nyújt elsősorban szakmai támogatást az RMNSZ-nek, amikor annak a legnagyobb szüksége van rá, hiszen a több mint 150 tagot számláló szervezetben sikeresen beindultak a népművészet ápolását és a tárgyi népművészet fejlesztését elősegítő folyamatok. A két szervezet közös adatbázisokat készít az erdélyi népművészekről, együttműködik tanácskozások, konferenciák, szakmai fórumok, tudományos-ismeretterjesztő rendezvények szervezésében és kiadványok megjelentetésében. /A népművészeti munka szervezett támogatása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./

2001. április 5.

A Hármashatár Irodalmi Társaság /HIT/ ápr. 7-én Szatmárnémetiben tartja soron következő ülését. A Társaságot Kárpátalja, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szatmár megye alkotói hozták létre, azzal a céllal, hogy egymást jobban megismerjék, egymás alkotásait terjesszék és közös kiadványokat hozzanak létre. A Költészet a XXI. század elején című kerekasztal-beszélgetésen Kárpátaljáról jelen lesz Füzesi Magda költő és Zubánics László, a Beregi Hírlap főszerkesztője. Fehérgyarmatról jelen lesz Pásztor Csaba költő és Makai Béla író. /A Magyar Költészet Napja alkalmából. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 5./ Kilencéves fennállása során eddig csak Fehérgyarmaton szervezett találkozót az írókat, költőket tömörítő társaság, most viszont Szatmárnémetiben volt az ünnepi rendezvény. A költészetnapi találkozó keretében nyitották meg ezúttal a Szatmári Népi Alkotó Központ, valamint az Alkotóház Képzőművészeti Egyesület szokásos tavaszi tárlatát, "A tavasz színei"-t, ahol 31 Szatmár megyei képzőművész több mint száz művét állították ki. Az irodalmi találkozóra a művelődési ház könyvtártermében került sor. Köszöntőt mondott Elek György és Márton István, a Hármashatár Alapítvány kuratóriumának elnöke. Márton István kifejtette: a HIT-nek az irodalompártoláson kívül feladata az, hogy a határok leépítésének, az egymáshoz való közeledésnek a gondolatát erősítse a térség lakóiban. /A Hármashatár Irodalmi Társaság első ízben szervezett találkozót Szatmárnémetiben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 9./

2001. április 5.

Visnyai Csaba, a Nagykárolyi Josephus Calasantius Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatója a helyi tanácshoz fordult kérésével: az általa vezetett intézmény számára jelöljenek ki megfelelő épületet a városban, mert jelenlegi helyükön a tantermekként használt, mindössze 25-30 négyzetméteres helyiségek egyebek között egészségügyi, illetve tűzvédelmi szempontból sem megfelelőek. Az államosítás előtt Nagykárolyban a római katolikus egyháznak öt olyan épülete is volt, amelyek bármelyike otthont adhatna egy tanügyi intézménynek. /Boros Ernő: Nagykároly: A katolikus líceumnak annak ellenére sem jut iskolaépület, hogy a helyi római katolikus egyháztól öt tanintézetet államosítottak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 5./

2001. április 5.

Szovátán megtekinthető a Székelyföldi műemlék templomok című fotókiállítás, Sebestyén József budapesti műépítész képeiről van szó. A képeken rögzített templomok Szováta környékén, Udvarhelyszéken, a Gyergyói-, a Csíki-medencében, Kézdivásárhely és Kovászna környékén épültek. Szovátán városi múzeumot fognak létrehozni. Jelenleg egyetlen iroda áll a múzeum rendelkezésére. A múzeumnak a mostani városi könyvtár épületének egyik része a legalkalmasabb. Helyet kap majd a meglévő néprajzi anyag és a helytörténeti - fürdőtörténeti részleg. Lesz képzőművészeti galéria is. A múzeum fő támogatója Mihály Ferenc, az erdélyi kazettás mennyezetek felújítója, aki Szováta szülötte. (A szovátai múzeumnak internetes honlapja is van: www.szovata.ro/muzeum, vagy: www.szovata.ro/muzeum/hun002/marlev.htm. /b.d. [Bölöni Domokos]: Múzeuma lesz Szovátának. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 5./

2001. április 5.

1999 tavaszán alakult meg Désen a Czakó Zsigmond Stúdiószínpad Széll Árpád középiskolás diák és Raff Róbert egyetemi hallgató kezdeményezésére. A színpad a dési EMKE támogatását élvezte. Időközben Széll Árpád elhunyt, a színpad jelenlegi szervezői Balogh Réka, a dési polgármesteri hivatal kultúrreferense, Szász István egyetemi hallgató és Raff Róbert egyetemi hallgató. Azt tervezik, hogy ifjúsági színjátszó csoportot hoznak létre. /Raff Róbert, a dési EMKE kuratóriumának tagja, Dés: Czakó Zsigmond Stúdiószínpad. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./

2001. április 5.

Már régen jelentkezett Rosa Jolán egyéni kiállítással. A festőművésznő az ötvenes évek derekán már tagja volt egy alkotókörnek. 1994 óta az Aradi Képzőművészeti Alap tagja. Mostani kiállításán, Aradon látható akvarelljei és olajfestményei kizárólag hazai ihletésűek. /A Klió teremben egy kis szépségoázis. Rosa Jolán 65 festménye. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 5./

2001. április 5.

Márc. 26-án a bukaresti Petőfi Ház Irodalmi Színpada, születésének 110. évfordulója alkalmából Zilahy Lajosról emlékezett meg. Zilahy Lajos (1891-1974) a két világháború közötti korszak egyik legjellegzetesebb írója. A Nagyszalontán 1891. márc. 27-én született Zilahy Lajos munkásságát Halász Anna író és újságíró méltatta. /Zilahy Lajos a Petőfi Házban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./

2001. április 5.

Április 12-től játsszák Budapesten a mozik Koltay Gábor legújabb munkáját, a Sacra Corona című történelmi filmet, a mozgókép zenéjét tartalmazó CD-lemez már a napokban kapható lesz. Koltay Gergely zeneszerző a középkori egyházi zene motívumkincseiből és a modern folk-rock muzsika dallam- és hangzásvilágából ötvözte a Sacra Corona zenéjét. Koltay Gábor hangsúlyozta: a film nem készült volna el, ha a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma nem veszi fel millenniumi filmes programjába a már megkezdett produkciót. Nemeskürty István, a Sacra Corona forgatókönyvírója úgy ítéli meg: a film jól sikerült, még azok is több cselekményt és mozgalmasságot fognak benne találni, akik a Honfoglalást unalmasnak találták. A Sacra Corona nem tudományos film, hanem a műalkotás szándékával készült mozgókép - mondta Nemeskürty István. Három királyfiról írt filmregényt, akik a Szent István halála utáni zűrzavarban összegfognak a haza megmentéséért. A Sacra Corona fő szerepeit - Vazul három unokáját - Szarvas Attila (László király), Horkay Péter (Salamon király) és Oberfrank Pál (Géza király) alakítja. Gellért püspököt Franco Nero személyesíti meg. /Sacra Corona - áprilistól a mozikban a film. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./

2001. április 6.

Adrian Nastese miniszterelnök határozottan leszögezte, hogy a kormány nem fog engedni a szakszervezetek, illetve egyes szakszervezeti vezetők nyomásának. "A kormány Bukarestben van, akinek valami baja van vele, ott keresse meg, nem fognak a miniszterek akármiféle hívásokra utazgatni. Van jobb dolguk is annál". /(mózes): Adrian Nastase: A kormány nem enged a szakszervezet nyomásának. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 6./

2001. április 6.

Romániának mintegy 450-500 millió dollárra van szüksége ahhoz, hogy határait az Európai Unió által elvárt szinten tegye biztonságossá - nyilatkozta Aurel Neagu dandártábornok, a román határrendőrség parancsnoka az MTI bukaresti tudósítójának. Idén körülbelül 130 millió dollárnyi hitelre számítanak és Aurel Neagu reméli, ennek az összegnek tetemes részét a határrendőrség kapja meg. A finanszírozás másik forrását a PHARE- programok jelentik. Olyan informatikai rendszert akarnak kiépíteni, amelyet a későbbiekben - Románia EU-tagságának elnyerése után - összekapcsolhatnak a bolgár és a magyar rendszerekkel, majd a megfelelő európai struktúrákkal. - Románia bízik abban, hogy az Európai Bizottság júniusi jelentése kedvező képet ad majd arról, hogy Bukarest miként teljesítette a vízumkényszer eltörléséhez szükséges feltételeket - jelentette ki Hildegard Puwak, a kormány európai integrációs minisztere. Hildegard Puwak hangsúlyozta, hogy az ország 1200 kilométert kitevő keleti határainak biztonságossá tétele hosszabb időt igényel, s ezen a területen Romániának feltétlenül szüksége van az EU anyagi támogatására. /Hitelek határerősítésre. Remények a vízumkényszer feloldására. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 6./

2001. április 6.

A szenátus és a képviselőház szakbizottságai ápr. 5-én megszavazták a 2001-es költségvetési törvénytervezetet. A tervezet parlamenti megvitatása ápr. 7-én kezdődik. Borbély László képviselő elmondta, hogy az RMDSZ 17 módosító javaslatából néhányat sikerült elfogadtatni a bizottságokkal. Többek között azt, hogy 35-ről 36,5 százalékra növeljék a jövedelmi adóból a helyi tanácsokhoz kerülő részt. A kisebbségi tanács részére eredetileg 60 milliárd lejes költségvetést javasolt a kormány, ezt az összeget először 84 milliárdra, majd a kisebbségek és az RMDSZ kezdeményezésére 94 milliárd lejre emelték. Nem sikerült elérni, hogy a kisebb megyéknél ne szabják meg a megyei tanács alkalmazottainak létszámát, de Kovászna megyénél a személyzet számát 75-ről 100-ra emelték, ezt az RMDSZ pozitívumként könyvelte el. Sok kifogásuk van, ennek ellenére a költségvetési törvényt az RMDSZ valószínűleg megszavazza, mert ebben a rossz gazdasági helyzetben nem lehet nagyon jó költségvetést előirányozni. A jövő hét végéig a parlament mindenképpen megszavazza a 2001-es költségvetési törvényt - szögezte le Borbély László. /(antalfi): Jövő hét végére lesz költségvetés. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 6./

2001. április 6.

Románia már 100 ezer tonna búzát importált az európai országokból, jóllehet a mezőgazdasági minisztérium illetékesei korábban azt mondták, hogy a hazai tartalékok áprilisig mindenképpen fedezik a szükségletet. A behozott búza Magyarországról, Bulgáriából és Törökországból származik. Franciaországból is érkezett egy 22 ezer tonnás szállítmány. A kormánygaranciával tervezett amerikai búzabehozatal csak három hónap múlva indulhat meg, ezért van szükség a más országokból származó importra. Az amerikai búza vámmentesen érkezik majd az országba, de a jelenlegi importra a kormány nem adott ilyen kedvezményt. Ettől az európai búza ugyan drágább, de ezt ellensúlyozzák a kisebb szállítási költségek. /Vámmentes gabonaimport. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 6./

2001. április 6.

A tavaly megrendezett I. Kolozsvári Magyar Állásbörze sikeréből kiindulva idén ápr. 27-én lesz Kolozsváron a rendezvény folyatása. A második Állásbörzét a Kolozsvári Magyar Diákszövetség szervezi a Karrier Irodával karöltve. A Karrier Iroda folyamatosan nyújtja állásközvetítő szolgáltatását a végzős vagy friss diplomás diákoknak. /Új Magyar Állásbörze Kolozsváron. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), ápr. 6./

2001. április 6.

Jean Claude Perriset apostoli nuncius márc. 29-én érkezett Kovásznára. Másnap Kézdivásárhelyre látogatott. A latin nyelven celebrált misét rövid beszélgetés követte, majd az apostoli követ sajtótájékoztatót tartott Kézdivásárhelyen. A Romániában dúló negyven év kommunizmusát átvészelte az egyház, ez is bizonyíték a túlélésre. A magyarság is megünnepelte az 1000 éves történelmét, ami azt mutatja, hogy értékes szellemi javakat bír a jövendőre nézve is. Ezek az értékek garanciát képeznek arra, hogy van amivel belépni a III. évezredbe. A magyarok Szent István királyának a megkeresztelkedése jelentette az első lépést az európai homogenitás felé, a magyar nép kereszténnyé válása pedig a belépést jelentette az európai egységbe. /Kézdivásárhelyen az apostoli nuncius. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), ápr. 6./ Jean Claude Perriset, a Szentszék bukaresti nunciusa Kovásznába látogatott. Egyértelművé vált, hogy a nunciatúra igen szoros kapcsolatban áll a iasi-i katolikus püspökséggel, bizonyára ugyanilyen a viszonya a bukaresti katolikus érsekséggel is. A nuncius úgy tudja, Moldvában mindössze hat csángó kérte a magyar misét. Ez jelzi: sem a csángók, sem az őket képviselő szövetség és alapítványok, sem az erdélyi magyar katolikus egyház nem tudta ezt a súlyos, kérdést jelentőségének megfelelő módon a Szentszék küldötte elé tárni. Emiatt a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének hat tagja Bukarestbe készül a nunciatúrára. Úgy tervezik, magukkal viszik azt a Pusztinán gyűjtött, több mint kétszáz aláírást, mely bizonyíték arra, hogy a falu római katolikus hívei közül igen sokan kérnek magyar misét, s viszik a magyar nyelvet tanulni vágyók aláírásait is, továbbá Tytti Isohookana-Asunmaa finn képviselő asszonynak az Európa Tanács parlamenti közgyűléséhez beterjesztett és ez év márc. 12-én Párizsban az ET kulturális bizottsága által megvitatott angol nyelvű jelentést. A finn képviselő asszony jelentésében felvázolta a csángók eredetét, történetét, leírta, hogy heterogén, római katolikus, magyar eredetű népcsoport, mely megőrizte archaikus anyanyelvét. Ez a népcsoport a román hatóságok nyomására asszimilálódni kezdett. Tytti Isohookana-Asunmaa kitért arra, hogy "a csángó falvak római katolikus templomaiban engedélyezni kellene a mise csángó nyelven történő celebrálását". Az Európa Tanács oktatási-kulturális bizottságának főtitkára, Joao Ary is járt a Csángóföldön, ahol nyilvánvalóvá vált: a hatóságok nem akarták engedni, hogy a magukat magyarnak valló csángókkal is találkozhassék. Ennek ellenére a portugál politikus végül is eljutott azokba a csángó falvakba is, ahol még élnek magyarok. Igaz, néhány héttel később már "ügyesebben" jártak el a helyi hatóságok: James Rosapepet, az Egyesült Államok nemrég távozott bukaresti nagykövetét sikerült úgy végigvezetniük a vidéken, hogy a magyarok közelébe sem kerülhetett, s ha emlékezetem nem csal, másfél évvel ezelőtt maga Jean Claude Perriset is arra járt, de épp csak találkozott a moldvai csángómagyarok szövetségének néhány tagjával. /Simó Erzsébet: Egy misét a csángók is megérdemelnének. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 6./

2001. április 6.

Téves az a megállapítás, hogy eredmény nélkül zárult volna a román külügyminiszter budapesti látogatása. Van elmozdulás, de nem olyan látványos, mint ahogy sokan szerettük volna - nyilatkozta Németh Zsolt. A politikus elmondta, hogy a román miniszterelnöknek érvényes meghívása van Budapestre, a kormányfői találkozónak azonban akkor van értelme, ha konkrét kérdésekben is előrelépésre lehet számítani. /Gui Angéla: Bukarest: Lassú az elmozdulás. = Magyar Nemzet, ápr. 6./

2001. április 6.

Ápr. 5-én Kolozsváron megnyílt az általános közszükségleti cikkeket bemutató VIII. Közép-Kelet-Európai Vásár és a IV. Vakáció Nemzetközi Vásár. A megnyitón Gheorghe Muresanu, az Expo Transilvania főigazgatója, kiemelte a pécsi társszervező, a Fair Expo Kft. együttműködését, melynek köszönhetően a nyolcvanegy kiállító között huszonnégy magyarországi cég jöhetett el Kolozsvárra. Halász János, a bukaresti magyar nagykövetség gazdasági tanácsosa utalt arra, hogy amikor 1992-ben az első Center East Euro Fairen vett részt, a magyar-román külkereskedelmi kapcsolatok csak az évi 200 millió dollárnál tartottak. Most pedig megközelítik az egymilliárd dollárt. Romániában 3500 magyar vagy vegyes tőkéjű vállalat működik, 200 millió dollárnyi össztőkével, és ebben Kolozs megye, a maga 90 millió dollárjával, vezető helyet tölt be. /Ördög I. Béla: Húsvét előtti vásár Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 421-435




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék