udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
482
találat
lapozás: 1-30 ... 121-150 | 151-180 | 181-210 ... 481-482
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2003. február 10.
Febr. 8-9-én tartották Kolozsváron a Kallós Alapítvány meghirdette és megszervezte népdal- és hangszeres népzene vetélkedőt Kovászna, Maros, Beszterce-Naszód, Szilágy, Fehér, Bihar, Bákó és Kolozs megyéből érkeztek résztvevőkkel. Az első napon 29 gyermek, illetve 19 fiatal mérte össze énektudását, felkészültségét, valamint 12 hangszeres zenekar is vállalta a megmérettetést. Este táncház volt. Másnap, vasárnap 10 ifjú és 11 idősebb énekes állt a bizottság elé, a zenekarok közül pedig heten maradtak a végső megmérettetésre. A zsűrit a Kárpát-medence legrangosabb zenetudósai alkották: Kallós Zoltán néprajzkutató, dr. Almási István, a kolozsvári Folklorisztikai Intézet népzene kutatója, dr. Pávai István, a budapesti Hagyományok Háza népzene kutatója, dr. Szalay Zoltán csíkszeredai néprajzkutató és zeneszerző, Sinkó András zenetanár Marosvásárhelyről, valamint Csorja Viola muzikológus. /Sándor Boglárka: Fórumot teremteni a magyarságnak. Erdélyszintű népzenei ünnep Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./2003. február 10.
Febr. 8-án tartotta Kolozsváron évi közgyűlését az egy éve létrejött Erdélyi Magyar Írók Ligája, azaz E-MIL. Fodor Sándor, a liga elnöke beszámolt a szervezet tevékenységéről, ezt Sántha Attila ügyvezető egészítette ki. Sántha Attila szerint sikerül professzionális alapokra helyezni a munkát. A 97 tagot számláló E-MIL két legfontosabb célja továbbra is az irodalomszervezés és az érdekvédelem. Terveik között szerepel székhely szerzése, önálló honlap létrehozása, egy minimális honorárium rögzítése közlések, fellépések esetén. Az E-MIL képviseltette magát az EWC (European Writer s Congress) budapesti tanácskozásán. E szervezet ötven európai írószövetséget tömörít. /(bpe): Egyéves az E-MIL. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./2003. február 10.
A lap átvette a Magyar Narancs cikkét. Az RMDSZ Szatmárnémetiben tartott kongresszusa a várakozásoknak megfelelően alakult. Ismét Markó Béla lett az elnök, a vezetéssel szemben állók megtették az első lépést afelé, hogy idővel akár külön szervezetet alakítsanak. Immár két ciklus óta nem boldogulnak nélkülük az éppen kormányzó román pártok, és Markóék éltek is a lehetőséggel. A tiszteletbeli elnök a bukaresti bíróságon föl is jelentette az RMDSZ-t. Nem csoda hát, ha a kongresszus megvonta tőle a bizalmat. A Tőkés-párt az erdélyi sajtóban hónapok óta sorolja, hogy a pártvezetés mely tagja mely állami munkahely megbecsült osztályharcosa volt 1989 előtt. Arról van szó, ki a komcsi. Ismerős valahonnan? Érdemes idézni az SZDSZ egyik lapjának szerkesztőségi cikkéből: "A magyarországi belpolitika imbecillis kliséinek felbuzgása ez. Mint ahogyan a határokon túli magyar szervezetek mindenkori válságai is azzal függtek össze, hogy a budapesti kormányzat eldöntötte, ki a jó, a hiteles romániai/szlovákiai/szerbiai magyar vezető. Az RMDSZ-en belüli - hol karcosabban, hol kulturáltabban jelentkező - ellentétek akkor durvultak el (félő, jóvátehetetlenül), amikor Orbánék úgy gondolták: végre megmondják a tutit a romániai magyaroknak is. Amiről persze soha senki semmi konkrétumot nem tudott meg (de arról sem, hogy miért kell Budapestnek mindenbe belepofáznia), mert a "nagy ívű koncepció" nem volt egyéb homályos célozgatásoknál a kettős állampolgárságra (amit ők sem gondoltak komolyan) meg más, az ottaniak érzéseivel cinikusan visszaélő utalgatásoknál "nemzetpolitikáról", "lelki újraegyesítésről". Maszlag. Ahhoz azonban, hogy e "nagyot álmodás" időszerűségével kábítson és hergeljen sokakat, épp elég volt. Németh Zsolt most polgári körök alakítására biztatta az erdélyieket, és az "antistátustörvényről" szónokolt: az erdélyi magyarokat az MSZP, a saját vezetőik és román partnereik ellen tüzelte." (Magyar Narancs 2003. február 6.) /Érdes Erdély. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./ 2003. február 10.
Febr. 8-án Kaplonyban negyedik alkalommal rendezték meg a kaplonyi zenészek batyubálját. Az elsőként színpadra lépők zenészparódiákat mutattak be, majd Jónucz Csaba Nou Fillings nevű könnyűzenekara következett. A találkozóra minden kaplonyi születésű személy meghívót kap, aki valaha zenélt, ezért eljöttek az időközben Kaplonyról elköltözöttek is. Jöttek Németországból, Magyarországról, Ludescher Ferenc Ausztráliából, továbbá más erdélyi városokból is. /Zenésztalálkozó Kaplonyban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 10./2003. február 10.
Febr. 9-én Kovásznán megnyílt Gazdáné Olosz Ella néhai kovásznai textilművész emlékkiállítása. A Gazdáné Olosz Ella halálának tizedik évfordulója alkalmából rendezett textilművészeti tárlat megnyitóján jelen voltak a művésznő családtagjai, pályatársai is. A megnyitó után a résztvevők kivonultak a kovásznai temetőbe, ahol virágokat helyeztek a művésznő sírjára. /Bodor János: Kovászna. Gazdáné Olosz Ella-emlékkiállítás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 10./ 2003. február 10.
Febr. 11-én bemutatják az Irodalmi Jelen Könyvek /Arad/ második kiadványát, G. Pataky András: A tél acélkék lovai című verseskötetét, a Concord Media Rt. kiadásában. /Irodalmi Jelen Könyvek. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 10./2003. február 10.
Pomogáts Béla új tanulmánykötete /Kulcsok Erdélyhez, Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ az erdélyi eszme- és politikatörténet népszerű, de megnyugtatóan nem tisztázott kérdéseit vizsgálja. Figyelmet fordít az autonómia problémakörére, a hazai kisebbségi jogok és az európai jogrend összefüggéseire, a román nemzetállami eszme és a regionalizmus gondolatköre közötti ellentétekre. A szerző hangsúlyozza az irodalom fontosságát és szolgálatát a mindenkori Erdély megismerésében. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 10./2003. február 10.
Febr. 7-én Kézdivásárhelyen, a Vigadóban Horváth Arany A csillagok nem álmodnak című, tavaly megjelent riportkötetét mutatták be. Sylvester Lajos kiemelte: a kolozsvári szerző Háromszékhez is szorosan kötődik, hiszen a kötetben szereplő, értékteremtő riportalanyai közül páran - dr. Boga Olivér, Nagy Lajos, Incze László - éppen felső-háromszékiek. /(Iochom): Könyvbemutató a Vigadóban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 10./ 2003. február 10.
Orbán Viktor magyar exminiszterelnök febr. 6-án tartott évértékelő beszédében is nyomatékosított téma volt a státustörvény. Ezt olyan értékrendbe állította, amelyet az emberek döntő többsége pártszimpátiáktól függetlenül magáénak érez. A státustörvény az Orbán-értékelésben így került a Széchenyi-tervvel, a család- és gyermeknevelés támogatásával, a diákhitellel, a Mária Valéria-híddal, az Erdélyi Magyar Egyetemmel, a Nemzeti Színházzal egy mércecsoportba. A státustörvény napjainkra a kormányzat, a politikai pártok, egyházi és civil szervezetek nemzeti stratégiájának meghatározó pillérévé vált. Arról van szó, hogy a magyar társadalom képes-e egy, a második világháború kirobbanása óta legkedvezőbb és valószínű, többé vissza nem térő pozitív előjelű nemzetközi politikai konstelláció felhajtó erejét igénybe véve a két ízben is trianonizált Kárpát-medencében ellenséges érzületű nemzetállamok uralma alá szétporciózott magyarságot integrálni, az országhatárok elmozdítása nélkül egyesíteni. ,,A kormánypártok, úgy tűnik, addig-addig szorongatják a törvényt, amíg az ki nem leheli lelkét, és semmire sem jó, holt szöveg lesz abból a törvényből, ami eddig pezsgést, lendületet és friss életet vitt a nehéz helyzetben lévő magyar közösségek életébe. Kinek jó ez? A kormány valójában nem az ellenzékkel, hanem a határokon túli magyarokkal áll szemben. A határon túli magyarok lassan már azt kérdezik, van-e egyáltalán még anyaországuk?" - hangzott el beszédében.A diplomácia történetében is ritka, amikor a különböző nemzetközi fórumoknál és fontos személyiségeknél a saját kormányuk ellenkormányaként lépnek föl, és gondos koordinációval az ügyben érdekelt szomszédos országok kormányainál is a státustörvény kilúgozásán szorgoskodnak. Teljességgel érthetetlen, hogy ha már a választási kampányban szavazókat fogtak ,,a 23 milliós román invázió" rémképének magyar égre vetítésével, a választási csata után miért tüsténkednek tovább a státustörvény negatív megítéltetésén? Még a román partner számára is kényelmetlenné vált ez a magyar önpusztító hacacáré, annál is inkább, mert a román állam - egyébként a sértő módon Orbán-Nastase-paktumnak degradált egyezménynél jelentősebb - jogi alapozású, határmódosítás nélküli nemzetegyesítési lehetőségeket teremtett a Pruton túli románok számára. A román diplomácia megértőbb volt, mint az anyaországi, tulajdonképpen nem is gördített lényegi akadályokat a státustörvény romániai alkalmazása elé. Alapvető baj az is, hogy a státustörvényt ,,védelmező" magyar kormánytisztviselők között - hadd ne mondjunk neveket - olyanok a hangadók, akik személyes ellenszenvvel viseltetnek az üggyel szemben. Emiatt sikerélményként élik meg ennek diplomáciai kudarcát. /Sylvester Lajos: A státustörvény: mérce. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 10./ 2003. február 10.
Feladatunk, hogy gyermekeinket és unokáinkat úgy neveljük, hogy megmaradjon bennük a magyarság, többet tudjanak a magyar történelemről, a magyarokról - hangsúlyozta a Magyarok Kijevi Egyesülete febr. 8-i közgyűlésén Vígh János, a szervezet újraválasztott elnöke. A százhatvanhárom jegyzett tagot számláló egyesület az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) tagszervezete, 1989. december 17-én alakult meg harmadikként a kárpátaljai és a lembergi tagszervezet után. Az elmúlt tizennégy év jelentősebb eseményei között Vígh János a kijevi Honfoglalási emlékmű és a Liszt Ferenc-emléktábla felállítását, a valamennyi kijevi magyarnak otthont adó ,,Magyarok Háza" létrehozását, a magyar vasárnapi iskolát és a magyar református gyülekezet működését említette. A közgyűlés a következő időszak feladatai között a székház újabb 80 négyzetméternyi területtel történő kibővítését, valamint internetes honlap és Kijevi Magyar Visszhang címen periodikus kiadvány megjelentetését határozta el. /Magyarok Kijevben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 10./ 2003. február 11.
A Legfelsőbb Honvédelmi Tanács febr. 8-i ülésén elfogadta a román légtér és az Irak elleni esetleges katonai fellépés esetén szükséges infrastuktúra használatával, valamint román katonai egységek Perzsa-öbölbe küldésével kapcsolatos amerikai felkérést, jelentette be Ion Iliescu államfő a testület ülése után. Románia nukleáris, vegyi és biológiai fertőtlenítő alegységekkel, táboricsendőr-, tűzszerész- és orvosi egységekkel vehet részt egy esetleges iraki beavatkozásban. A Legfelsőbb Honvédelmi Tanácsban elfogadott dokumentumokat sürgősen a parlament két háza elé terjesztik jóváhagyás végett. A testület javasolta a kormánynak és a román hírszerző szolgálatoknak, hogy dolgozzanak ki konkrét lépéseket a fontos objektumok védelmére és őrzésére, valamint a lakosság biztonságának megőrzésére. /Döntött a Legfelsőbb Védelmi Tanács. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 11./ Belgium, Franciaország és Németország megvétózta a NATO készenléti tervének kidolgozását arra az esetre, ha az iraki háború során Törökországot iraki támadás érné. "Románia legfelsőbb védelmi tanácsa korrekt döntést hozott, amikor az amerikai kérésnek eleget téve úgy határozott, hogy támogatja az esetleges iraki katonai beavatkozást" - jelentette ki Markó Béla. Az RMDSZ szövetségi elnöke szerint "kedvező választ" kellett adni az Egyesült Államok kérésére, ám úgy vélte, meg kell próbálni minél kevesebb katonát kitenni egy ilyen háborúnak. A Krónika kérdésére logikus, bölcs döntésnek értékelte a román felajánlást Szabó Károly szenátor is, aki szerint friss NATO-tagként Romániának ezt mindenképp meg kellett tennie, még ha a felkérés nem is az Észak-Atlanti Szövetség, hanem az Egyesült Államok részéről érkezett. /Rostás Szabolcs: Románia részt vesz az iraki háborúban. = Krónika (Kolozsvár), febr. 11./2003. február 11.
Tőkés László püspök sajtótájékoztatóján fejtegette: "Én felfüggesztettem a szövetségen belüli tevékenységemet a törvényes belső rend helyreállításáig, a Kongresszus pedig törölte a tiszteletbeli elnöki tisztséget. A törvénytelenül összehívott Kongresszus határozatainak legitimitása azonban megkérdőjelezhető". Tőkés szerint 1996-ban feltehetőleg titkos egyezség született az RMDSZ vezetői és a hatalom között, amelyet 2000-ben már nem is titkoltak. Mindkét fél vállalta, hogy megszabadul a maga radikálisaitól. A püspök a cenzúrára is kitért. Igazolásként a Duna TV és a Bukaresti Rádió eljárását említette: az előbbi esetében a közgyűlésről tudósító munkatársat és a műsor szerkesztőjét érték retorziók, utóbbinál pedig már működik a szűrő. "Mindez bizonyítja, hogy a sajtó megfélemlítése zajlik. Budapesten és Bukarestben azonos szemléletet lehet kialakítani egy utódkommunista pártként viselkedő RMDSZ befolyására, amelynek olyan médiamonopóliuma alakult ki, amelyet igen nehéz megtörni" - jelentette ki Tőkés László. A jövőről szólva a püspök közölte: nincs szándékában politikai mozgalmat indítani, de a politikai önkifejezés, az önszerveződés, az önkormányzati képviselet felállítására szükség van. /-szed-: Tőkés László kiértékelő sajtótájékoztatója. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 11./2003. február 11.
Az SZDP és az RMDSZ 2003. évi pártközi együttműködését előkészítőknek, Markó Béla szövetségi elnöknek, Kelemen Atilla képviselőházi frakcióvezetőnek és Borbély László ügyvezető alelnöknek Toró T. Tibor platformelnök és Szilágyi Zsolt alelnök benyújtotta a Reform Tömörülés javaslatát. Javaslatuk szerint az együttműködési szerződésben szerepeljen az alkotmánymódosításra és a választási törvény vonatkozó álláspont, a nemzeti kisebbségek és autonóm közösségek jogállását szabályozó kerettörvény elfogadásának ütemterve, az egyházügyi törvénynek a magyar történelmi egyházak által elfogadott változata, az anyanyelvű oktatásra vonatkozó külön törvény /különös tekintettel a felekezeti oktatásra, a szórványiskolákra, az anyanyelv használatára az iskolák ügyvitelénél; az anyanyelvű tankönyvekre és az állami magyar egyetemre/, a közösségi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény úgy, hogy az év végéig megvalósítható legyen, a kárpótlási törvény és alkalmazási rendelkezéseinek elfogadása az első félévben, a szövetkezeti törvény és alkalmazási rendelkezéseinek elfogadása az első félévben, a regionalizmus elvének és gyakorlatának alkalmazása a törvényhozásban és végrehajtásban /különös tekintettel a költségvetésre, adóreformra, a közigazgatási reformra vonatkozó jogszabályok kidolgozása és alkalmazása, a fejlesztési régiók határainak újragondolása a szerves fejlődés szempontjai szerint, az autonóm közigazgatási régiók felé való közelítése. Kiemelt feladat: a Székelyföld önálló fejlesztési régió létrehozása, a területi-közigazgatási újrafelosztás anélkül, hogy az veszélyeztesse a kisebbségi közösségek hagyományos kereteit/, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását célzó folyamat határidejének rögzítése az Európai Unió-Románia parlamenti vegyes bizottság határozata alapján, a moldvai csángómagyar szervezetek zaklatását leállító, az anyanyelv oktatását támogató konkrét egyezség, a státustörvény zavartalan végrehajtását biztosító egyezség. Az RT javasolja továbbá országos fontosságú ügyek felvételét a központi egyezségbe: 1. a temesvári Magyar Ház ügyének végleges rendezése ez év végéig; 2. a nagyváradi római katolikus püspöki palota visszaszolgáltatása; 3. a nagyváradi várkomplexum rehabilitációja; 4. a Csanád-Kiszombor-határátkelő ingatlan- és infrastruktúra-beruházásainak biztosítása; 5. az aradi Szabadság-szoborcsoport kérdésének megoldása; 6. a székelyudvarhelyi Cserehát-ügy megnyugtató rendezése. Az RT fontosnak tartja még: Az előző évek egyezségeinek mindeddig nem teljesített előírásai élvezzenek prioritást a végrehajtásban, az RMDSZ a kormány azon kezdeményezéseit támogatja, melyek nem mondanak ellent a demokrácia, az emberi jogok, a jogállamiság elveinek, nem veszélyeztetik a román-magyar stratégiai partnerséget, valamint az ország euroatlanti integrációjának folyamatát. /Szempontok és javaslatok a kormánypárt és az RMDSZ közötti együttműködési szerződés tartalmához. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 11./2003. február 11.
Az Amerikában működő egyházi és vallásos rádiók évi országos találkozóját tartották febr. 9. és 15. között az Amerikai Egyesült Államokban, Nashville-ben. A tanácskozáson, melynek témája a demokratikus értékek megőrzése egy liberalizált tömegtájékoztatásban, a román Országos Audiovizuális Tanácsot Gáspárik Attila képviseli. A Duna Televíziót többször bírálta az RMDSZ-vezetőség, ennek eredményeképpen az RMDSZ szatmári kongresszusa után már jobbára csak egyhangúságot sugárzott a Duna Tv erdélyi vonatkozásban. - A Román Rádió bukaresti magyar szerkesztőségében főszerkesztői utasításra kellett kihagyni az utolsó pillanatban a már beszerkesztett tudósítást a Reform Tömörülés elnökének székelyföldi tárgyalásairól és sajtótájékoztatóiról, nehogy megzavarja az RMDSZ kongresszusra készülődését. A kongresszus után meg már csak szitokszóként lehetett kiejteni a rádióban az "eltörölt" tiszteletbeli elnök nevét, állapította meg az Erdélyi Napló. /D. L. [Dénes László]: Na, bumm! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 11./2003. február 11.
Történelmi igazságszolgáltatásként kettős állampolgárságot kér a romániai magyarok számára az Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt /RMSZDP/ - hangzott el az alakulat hét végén, Marosvásárhelyen szervezett elnöki tanácsának ülésén. Kiss Kálmán, a párt országos elnöke a Krónikának elmondta, céljuk elérése érdekében minden lehetséges eszközt megragadnak. "A kettős állampolgárság biztosítása az erdélyi magyarság számára nem előny, hanem történelmi igazságszolgáltatás. Jogászaink tanulmányozzák célunk elérésének lehetőségeit" - mondta Kiss.Kiss Kálmán leszögezte, hogy az RMDSZ teljes mértékben a román kormánypárt kezébe helyezte a magyarság érdekvédelmének irányítását. A pártvezető szerint a magyarság kiszolgáltatottsága az 1989 előtti szintre zuhant. Az RMSZDP elítélte azt a fondorlatos hadjáratot, mely most Tőkés László ellen irányul. Az RMSZDP annak ellenére, hogy független párt, általában csak a választások előtt mozgósítja híveit. A szabaddemokraták egy "új, valóban demokratikus, befogadó jellegű politikai és érdekvédelmi szövetség" létrehozását szorgalmazzák. "Félretéve a pártérdekeket, egy ilyen szövetségbe mi is szívesen belépnénk" - nyilatkozta Kiss Kálmán. /Szucher Ervin: RMSZDP-kérések. = Krónika (Kolozsvár), febr. 11./2003. február 11.
Az elvett ingatlanok visszaadása szempontjából - különösen a római katolikus szerzetesrendek esetében - nem sok történt. A váradhegyfoki premontrei prépostság kolostori részét sem szolgáltatták vissza. A nagyváradi Premontrei Főgimnázium a vallási és nemzetiségi tolerancia mintaintézménye volt. A gimnáziumban 1852-től oktattak román nyelvet. 1940-1944 között a Magyarországhoz visszakerült intézményben a román nyelv minden diák számára kötelező tantárgyként szerepelt. Az alapítványi ösztöndíjak 40-45 százaléka a román anyanyelvű tanulókat támogatta. Jellemző, hogy a nagyváradi katolikus apácák szőlőjét az állam a román ortodox egyháznak ajándékozta a kilencvenes évek derekán. Ezen a telken rekordidő alatt épült fel egy hatalmas görögkeleti kolostor, mely lakói szerint több száz éves ortodox kegyhely. Ez természetesen merő kitalálás. - A ténylegesen visszajuttatott ingatlanok körül sincs mindig minden rendjén. Az Orsolya-rend lehetőséget kapott az újrakezdéshez egy jelentős épületegyüttesének birtokbavételével, ehhez azonban francia főnővér érkezett egy szlovák és egy moldovai kíséretében, ide, ahol a római katolikusok 85 százaléka magyar anyanyelvű. A háttérben politikai érdekekről van szó, a román nemzeti asszimiláció és homogenizáció szolgálatáról. /Vesselényi Gy. Tibor: Feketelistán a szerzetesrendek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 11./2003. február 11.
Lászlóffy Csaba a Szabadság január 22-i számában összeállította a román csapatok "műveleteit" 1918-tól a magyar városokban, tételesen felsorolva azok kifosztását. Niculcea tábornok, Iuliu Pop, Kolozsvár első román polgármestere és Emil Hateganu miniszter egybehangzóan kijelentették: "Most fejeződik be az ezeréves harc a "rómaiak" és a keleti "nomádok" között. Vissza a pusztára! Ki a köveink közül, a mi városunkból, a mi szent CLUSIUMUNK-ból. Kolozsvárt kilenc év alatt románná kell tennünk, hisz itt a gerinc, a nyakcsigolya a román állam testében. Aki Kolozsvár ura, az Erdély ura! Nem engedhetünk! Ez a románság létkérdése!" Dr. Újvári Ferenc emlékeztetett: a románok 1918. december 1-jén Gyulafehérváron teljes autonómiát ígértek. Az elmúlt 82 év alatt számonkérte valaki nevezettektől az ígéretek betartását? A történelmi magyar egyházak, civil szervezetek, a romániai magyarság juttasson el tiltakozást Brüsszelbe, Strasbourgba, Bécsbe, New Yorkba, Washingtonba, emellett Újvári feltette a kérdést, nem lenne-e célravezetőbb, ha a magyarok nem vennének részt a parlament munkálataiban, nem fizetnénk adókat, gáz-, víz- villanyszámlákat mindaddig, amíg a gyulafehérvári és trianoni ígéretek meg nem valósulnak? Markó Béla, az RMDSZ újra megválasztott elnöke gúnyolódott a siralmak felemlegetésével kapcsolatban. "Elnök úr! Igenis, siránkozom elvett felekezeti iskoláink, kollégiumaink, bentlakásaink, szeretetházaink, árvaházaink, kórházaink, városi és megyei székházaink, nemzeti színházaink, egyetemi épületeink miatt, amíg mindezek vissza nem kerülnek jogos tulajdonosaikhoz!" - jegyezte meg Újvári. A vitacikk írója javasolta a román kormánynak, hogy kövessék a Horthy-Teleki-Csáki kormány joggyakorlatát, akik 1940-1945 között a vegyes lakosságú területeken kötelezővé tették a román nyelv és az irodalom tanítását minden magyar iskolában. Érdemes megvitatni, hogy továbbra is tagjai maradhatnak-e a neptunos vezetők RMDSZ-ének, avagy ebből kilépve csak a történelmi egyházak, a civil szervezetek keretén belül fog küzdjenek a teljes autonómiáért, így tiltakozva azon jogellenes döntés ellen, amely félreállította az RMDSZ tiszteletbeli elnökét a romániai közéletből. Jogellenes döntés, mert az RMDSZ tiszteletbeli elnöke ideiglenesen felfüggesztette ezen jogintézmény működését. /Dr. Újvári Ferenc: Alternatívákat kell keresnünk. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./2003. február 11.
Fey László bátran elítélte Újvári Ferenc cikkét. "Jellegzetesen radikális gondolkodásmód (bár akár karikatúrának, paródiának is felfogható): párbeszéd helyett konfrontáció, hátat fordítani mindannak, ami román, segítséget, de még csak tanácsot is a külföldtől várni." Fey László szerint ez a levelet Eva Maria Barki ügyvédnőhöz kellett volna intézni, "aki 1990-ben állítólag azt mondta, hogy az autonómiáért meg kell harcolni; ha el is esik 40-50 ezer emberünk, utódaink büszkék lesznek apáikra." Jellemző Fey Lászlóra, hogy ilyen kijelentést sem Barki, sem más nem tett. /Fey László: Legyünk észnél! = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./2003. február 11.
Az Illyés Közalapítvány döntéshozói tevékenysége október óta szünetel, így a státustörvény által biztosított oktatási támogatás elnyerésére vonatkozó, Erdélyből érkezett kérelmek elenyésző részének tudtak csak eleget tenni. Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke szerint ez jelenleg a legsúlyosabb gond, amivel szervezete szembe kell hogy nézzen. Az Apáczai Közalapítvány rendelkezésére a pályáztatásra bocsátott források tavalyhoz képest növekedtek. Az Iskolatáska program befejeződött, amelynek keretében közel 13 ezer magyar iskolás részesült a fejenként mintegy 230 ezer lej értékű tanszercsomagban. A kezdeményezés folytatásaként február végéig 3 millió forint értékben, televíziókból, video- és CD-lejátszókból, valamint kazettás magnókból álló támogatást nyújtanak 15 szórványban található óvodának. /Rédai Attila: Késlekedik az oktatástámogatás. = Krónika (Kolozsvár), febr. 11./ Lászlófy Pál bejelentette: április 5-6-án tanácskozást tartanak közösen a Babes-Bolyai Tudományegyetemmel, a romániai magyar közoktatás minőségéről. Idén júl. 13-19. között tartják a legtöbb képzést a Bolyai Nyári Akadémián, s 800 pedagógus részvételére számítanak. Újdonság, hogy a programban külön jelenik meg a vallástanárok képzése. Az RMPSZ e hónapban szórványóvodáknak nyújt támogatást. Ennek keretében 15 megye 15 óvodája részesül támogatásban. /(Daczó Dénes): A hazai magyar közoktatás állapotáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./ 2003. február 11.
Magyarországon a kormányváltással baloldali fordulat történt. A szép szavak ellenére az Illyés Közalapítvány helyzete a mai napig rendezetlen, emiatt a jogosultaknak csupán elenyésző töredéke juthatott hozzá a státustörvény értelmében őket megillető oktatási támogatáshoz. A magyar kormány minden lehetséges alkalommal elmondta, hogy mennyire szereti a határon túli magyarokat. A szavak és a tettek közötti szakadék viszont nyilvánvaló. /Lukács János: Ígérni nehéz. = Krónika (Kolozsvár), febr. 11./