udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
522
találat
lapozás: 1-30 ... 211-240 | 241-270 | 271-300 ... 511-522
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2003. május 17.
Olvasói levelet közölt a lap. Az illető Pankotán lakik, nem értesítették egyetlen RMDSZ-gyűlésről és egy magyar összejövetelről sem. A tagdíjat sem tudja, kinek fizesse és hogy hol van az RMDSZ székhelye. Hogyan tud magyar helyesírást tanítani az, aki nem járt magyar iskolába, kérdezte. /Jurcsukné Mayor Julianna: Pankotai magyar oktatás. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 17./2003. május 18.
Egy éve elhunyt Reizer Pál püspök. Ardai L. Attila szatmári ordinárius elmondta, hogy a jövő nyáron lesz az egyházmegyei zsinat. Ardai az új püspök - Schönberger Jenő - beiktatásáig az egyházmegye hivatalos vezetője. Jövőre ünneplik az egyházmegye 200 éves fennállását. A közeljövőben tervezik az egyházmegyei múzeum és könyvtár létrehozását. Ezeknek az államtól visszaperelt kanonoki ház ad majd otthont. Másik fontos teendő a Hám János katolikus iskola átköltöztetése. A püspökség épületébe szeretnék áthozni, ahol jelenleg egy élelmiszeripari líceum működik. Ebben az ügyben már másfél - két éve tárgyalnak. Megoldásra vár a nagykárolyi Kalazanci Szent József Líceum épület-ügye is. Egyetlen új - levéltárosi - munkakört hoztak létre, aki rendbe teszi az egyházmegye anyakönyveit és egyéb fontos iratait. Az egyházmegye életéről tudósít a rendszeresen frissített www.szatmar.catholic.ro honlap. /Ozsváth Judit: A várakozás feszültségében élve és dolgozva. Látogatóban Ardai L. Attila szatmári ordináriusnál. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 18./2003. május 19.
Máj. 17-én Kolozsváron tett látogatást Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekért felelős politikai államtitkára, aki az RMDSZ Ügyvezető Elnökségén (ÜE) tartott sajtótájékoztatót, az elnökséggel folytatott egyórás megbeszélést követően. Szabó Vilmos megbeszélést folytatott a történelmi egyházak püspökeivel, majd a megyei RMDSZ képviselőivel találkozott. Az ügyvezető elnökséggel folytatott megbeszélésről Takács Csaba elmondta: áttekintették az elmúlt egy év tapasztalatait, az MSZP-SZDSZ kormánykoalíció határon túli és nemzetpolitikájának programpontjait, illetve, hogy mindebből mi valósult meg, szó esett a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) soron következő ülésének előkészítéséről, valamint az államtitkár által felügyelt Határon Túli Magyarok Hivatalával, illetve a különböző minisztériumokkal kialakuló együttműködésekről is. Az államtitkár fontosnak nevezte a püspökökkel való találkozást, amelyre ezentúl rendszeresen sort fognak keríteni. Az oktatásra, nevelésre fordítandó támogatások, valamint az Illyés Közalapítvány (IKA) számára biztosított összegek növelését kérték a tavaly novemberi MÁÉRT ülésen a résztvevők, ezt pedig megtette a magyar kormány, hangsúlyozta Szabó Vilmos. Minden pályázó meg fogja kapni a megítélt támogatást, jelentette ki. A magyar kormány a Corvinus befektetési alapot tízmilliárd forintra emelte, ennek felhasználásról a közeljövőben döntenek, a partnerségi együttműködés keretében. A magyar kormány hozzájárul az aradi Szabadság-szobor restaurálásához, és biztosítani akarja a magyarságot, hogy az októberi évfordulón azon a téren fog állni a szoborcsoport, amelyen Arad város tanácsa helyet biztosított. /Köllő Katalin: Minden gyermek támogatást kap. Segítik a Szabadság-szobor restaurálását is. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./2003. május 19.
A román kormány rendelettel mentesítette a magyar állampolgárságú vállalkozókat a Romániában folytatott üzleti és kereskedelmi tevékenységhez szükséges tartós vízum megadásának korlátozásai alól. A máj. 17-én elfogadott kormányrendelet értelmében mentességet kapott a korlátozások alól az a tíz állam - köztük Magyarország -, amely a közelmúltban írta alá a csatlakozási megállapodást az Európai Unióval. A román kormány tavaly decemberben módosította az idegenrendészeti törvényt, s ennek keretében a vállalkozói tevékenységhez kért tartós vízum megadását szigorú feltételekhez kötötte: a külföldi vállalkozónak igazolnia kell, hogy legalább 100 ezer euróval rendelkezik a tervezett tevékenységhez, illetve olyan üzleti tervet kell bemutatnia, amely a román illetékesek megítélése szerint hasznos a román gazdaság számára. Az idén január végén életbe lépett szigorítások alól a törvény módosításával egyidőben felmentést kapott az EU 15 tagállama, valamint további hat ország. /Szabadság a magyar vállalkozóknak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./2003. május 19.
Máj. 17-re virradóra ismeretlen tettesek ismét pusztítottak Kolozsváron, a Házsongárdi temetőben. Ezúttal dr. gróf Kuun Géza sírja esett a vandálok áldozatául. Gaál György, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke, a Házsongárd Alapítvány ügyvezető elnöke elmondta: gróf Kuun Géza 1839-ben született és 1905-ben halt meg Budapesten, a Magyar Főrendház tagja, a Magyar Tudományos Akadémia másodelnöke, az Erdélyi Irodalmi Társaság első alapító elnöke, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka volt. Felesége klasszicizáló síremléket készíttetett svéd gránitból a sírjára, amelynek két oldalszárnyán a gróf és felesége domborműves portréja található, koszorúval övezve. A középső rész párkányán lefátyolozott, kezében rózsaszálat tartó leány bronzalak áll. Egy hónappal ezelőtt már megrongálták a sírt, és a grófnő arcmását, illetve a mindkét portrét övező koszorút ismeretlen tettesek levették és elvitték. Újabban a leányalakot feszítették le, amelyet azonban a vandálok mintegy ötven méterre a sírtól az úton hagytak. Gaal György szerint a még meglévő bronzszobrokat össze kellene gyűjteni, hiszen nem az első és valószínűleg nem is az utolsó eset, hogy a sírrombolók megpróbálják ellopni azokat. /P. A. M.: Megrongálták Kuun Géza sírját. El akarták lopni a bronzszobrot. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./2003. május 19.
Máj. 18-án befejeződött a nagyváradi Varadinum rendezvénysorozat. Dr. Ternyák Csaba magyarországi címzetes érsek, a vatikáni püspöki kongregáció titkára celebrált szentmisét a zárónapon. A Festum Varadinumot a hagyományoknak megfelelően ünnepi körmenet zárta.Idén is katolikus szentmise és körmenet szerepelt a Varadinum zárónapi programjában. A szentmisén részt vett Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul és Szabó Vilmos határon túli magyarokért felelős államtitkár is. A szertartást körmenet követte, melyen a hívek és a klérus tagjai a Szent László-ereklyét tartalmazó hermát hordozva megkerülték a lovagkirálynak a püspöki palota parkjában álló szobrát. A Varadinumon máj. 16-án vezető magyarországi és határon túli magyar politikusok részvételével politikai fórumot szerveztek Nagyváradon. Az RMDSZ-fórumon részt vett Kiss Péter kancelláriaminiszter, Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Csapody Miklós, az MDF parlamenti képviselője, Markó Béla RMDSZ-elnök, Duka-Zólyomi Árpád, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának alelnöke, valamint Józsa László, a Vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke. A fórumon a kedvezménytörvény tervezett módosításával kapcsolatban Szabó Vilmos elmondta, kikerülne a jogszabályból a munkavállalás lehetősége és az ahhoz kapcsolódó egészségügyi, szociális, valamint más gazdasági kérdések. A határon túli szervezetek vezetői hangsúlyozták: alapvetően elfogadható számukra a jelenlegi módosítási tervezet. Markó Béla és Duka-Zólyomi Árpád az oktatási-nevelési támogatás folyósítási módjának pontosítását tartotta szükségesnek, valamint azt, hogy minden magyar nemzetiségű határon túli diák és tanár megkaphassa a diák-, illetve pedagógusigazolványt. Józsa László ehhez hozzátette: nem szabad, hogy a törvény tartalom nélkülivé váljék, és csalódást okozzon a határon túli magyaroknak. /P. Z.: Létezik erdélyi magyar politika. Nagyváradon befejeződött a 12. Festum Varadinum. = Krónika (Kolozsvár), máj. 19./ 2003. május 19.
A Gábor Dénes Főiskola (GDF) erdélyi tagozatának tízéves évfordulójára szerveztek jubileumi emlékülést május 17-én Kolozsváron, amelyen fővédnökként jelen volt Szabó Vilmos államtitkár. A rendezvényen köszöntőt mondott Szabó Vilmos, Havass Miklós, a SZÁMALK Rendszerház Rt. elnöke, a GDF egyik létrehozója, dr. Selinger Sándor, a GDF Erdélyi Konzultációs Központjának (EKK) igazgatója, dr. Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) elnöke, Kerekes Sándor, a Megyei Tanács alelnöke és Boros János alpolgármester. Dr. Zárda Sarolta, a GDF kuratóriumának elnöke emlékérmeket és emléklapokat nyújtott át a több személyiségeknek, köztük dr. Selinger Sándornak, Végh Miklósnak, a GDF székelyudvarhelyi tagozata vezetőjének, Nagy Zoltánnak, a nagyváradi tagozat vezetőjének és Balló Árpádnak, a sepsiszentgyörgyi tagozat vezetőjének. /(köllő): Tízéves a Gábor Dénes Főiskola. Emlékérmeket és emléklapokat adtak át. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./2003. május 19.
Május 17-én tartotta tisztújító gyűlését az RMDSZ Temes megyei szervezete. A szavazást követő vitában nem egyszer kérdőre vonták Toró T. Tibort az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakításában végzett tevékenységéért, belső ellenzéki szerepvállalásáért, és több ízben felszólították: kizárólag a Temes megyei magyarság képviseletével foglalkozzon, de elhangzottak a pártját fogó kijelentések, pro és kontra vélemények az autonómiakérdésről. Újabb hároméves mandátumot kapott az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöki tisztségében Halász Ferenc. Megválasztották a Szövetségi Képviselők Tanácsában a Temesnek fenntartott két helyre Bodó Barna megyei tanácsost és Kaba Gábor zsombolyai polgármestert. A régiót négy hely illeti meg az SZKT-ban, de a megyei elnök és Toró T. Tibor parlamenti képviselő hivatalból tagja az RMDSZ parlamentjének is nevezett testületnek. Halász Ferenc beszámolójában az eredmények közé sorolta, hogy a 2001-2003-as időszakban a megyei RMDSZ a civil szervezetek támogatásával is foglalkozott. Jövőre csökkentik a megyei és helyi tanácsosok létszámát, ennélfogva nehezebb lesz megtartani az RMDSZ-es önkormányzati képviselők számát is. Toró szerint a bánsági magyarság érdekei nem különíthetők el a romániai magyarságétól, hangsúlyozta, hogy az EMNT nem az RMDSZ alternatívája, s ha nevében az erdélyi megnevezés is szerepel, a romániai magyarság egységének megteremtését-megőrzését tűzte ki célul. /P. L. Zs.: Őszintén. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 19./2003. május 19.
Négy napon keresztül lezárták a gépkocsiforgalom elől az Érmihályfalva központjában levő Széchenyi teret, ugyanis itt ünnepelték a 11. alkalommal megrendezett Nyíló Akác Napokat.A színpadon magyarországi és hazai, főként helyi együttesek szórakoztatták a többezres tömeget. Szabó Réka szervező elmondta, hogy máj. 17-én kezdődött a rendezvény. Jakab István tartott előadást A mezőgazdaság jövője az Európai Unióban címmel. Másnap Sine nobis, de nobis (Rólunk, ne nélkülünk döntsenek) címmel zajlottak a II. Rákóczi Ferenc konferencia munkálatai. Az ökumenikus istentiszteleten Tőkés László püspök átadta Csoóri Sándornak a kedvezménytörvény támogatására indított aláírásgyűjtés során eddig összegyűlt több mint 21 ezer aláírást. A napokról nem hiányoztak a szavaló, népdal- és néptáncversenyek és a színpadi előadások sem. Volt futballmeccs is. /Lepedus Péter: Az akácfavirágzást ünnepelték Érmihályfalván. = Krónika (Kolozsvár), máj. 19./2003. május 19.
Tizenhat település diáktanácsának képviselői gyűltek össze máj. 16. és 18-a között Besztercén, a harmadik alkalommal megrendezett Makosz (Romániai Magyar Középiskolások Országos Szövetsége) országos szórványtalálkozón. Az első napon játékos programon ismerkedhettek meg egymással a résztvevők, másnap a Magyar Házban sajátos gondjaikról tanácskoztak a fiatalok. A Communitas Alapítvány támogatásával létrejött rendezvény máj. 18-án kiértékelő üléssel ért véget. Barna Gergely, az alapítvány programfelelőse elmondta, a találkozó fő célja a szórványban élő ifjúsági szervezetek problémáinak feltárása, a pályázati lehetőségek és a képzési programok ismertetése. Kásztl Helga, a Makosz országos elnöke szerint a rendezvény sikeresnek mondható, hiszen több új diáktanács érkezett ezúttal Besztercére. /Mayla Júlia: Sajátos gondjaikról beszéltek. Harmadik országos szórványtalálkozóját rendezte a Makosz. = Krónika (Kolozsvár), máj. 19./2003. május 19.
Máj. 18-án véget ért a Filmtettfeszt rendezvénysorozat Kolozsváron, amellyel harmadik születésnapját ünnepelte a Filmtett mozgóképes folyóirat. A bemutatott filmek főként a 34. Magyar Filmszemle alkotásaiból válogattak, dokumentum-, kis- és nagyjátékfilmek egyaránt helyet kaptak a programban. Üzlet-e vagy küldetés ma a művészmozik üzemeltetése? Hogyan kerülnek be a filmek a mozik programjába? A kérdésekre Zágoni Balázs, a Filmtett szerkesztője magyarországi filmforgalmazókkal és moziüzemeltetőkkel kereste a választ. /Botházi Mária: Merre tart a magyar mozi? Véget ért a Filmtettfeszt Kolozsváron. = Krónika (Kolozsvár), máj. 19./2003. május 19.
Hetvenötödik éves születésnapján köszöntötték máj. 17-én Csíkszeredában Domokos Géza romániai magyar írót, szerkesztőt, könyvkiadót, az RMDSZ első elnökét. Köszöntőbeszédet mondott Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke és Íjgyártó István, Magyarország bukaresti nagykövete is. Az ünnepelt írói, közéleti, irodalomszervezői munkásságát Gálfalvi Zsolt, a romániai magyar Pen Club elnöke méltatta. Bálint-Pataki József kiemelte, hogy a Kriterion Könyvkiadó a többségben és kisebbségben élők kulturális javainak elfogadását szorgalmazta. Domokos Géza /sz. Brassó, 1928. máj.18./ tanulmányait a sepsiszentgyörgyi református Székely Mikó Kollégiumban végezte, majd Moszkvában fejezte be. Életéből 38 évet töltött Bukarestben, az Előre című napilap szerkesztőjeként, majd a Kriterion Könyvkiadó igazgatójaként. 1989 végén az RMDSZ alapítói között volt, betöltve annak elnöki tisztét. Az RMDSZ első éveiről, a rendszerváltás után kibontakozó romániai közéletről Esély című háromkötetes memoárjában írt, a Kriterion könyvműhelyről az Igevár című visszaemlékezésben, életútja tapasztalatait pedig az Éveim, útjaim, arcaim című önéletírásában foglalta össze. /A 75 éves Domokos Gézát köszöntötték. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./2003. május 19.
Máj. 17-én Gyökerekből megújuló nép címmel evangelizációs napot szervezett Marosvásárhelyen a Mustármag-Kairosz Közösség és a Deus Providebit Tanulmányi Ház. Czakó Gábor budapesti író, a Duna TV Beavatás című műsora szerkesztőjének előadása zárta a napot. A Mustármag-Kairosz Közösség 1993-ban született óvónő-, tanítóképzős diákokból. Papp László nagyenyedi plébános a plébánián adott otthont ennek a kezdeményezésnek. Több együtt lakó diákcsoport alakult 2000-től Kolozsváron, 2001-től Marosvásárhelyen, mások külön élnek, hetente találkoznak, életüket megosztják és bekapcsolódnak az evangelizációs megújulás szolgálatába. Marosvásárhelyen az evangelizációra való felkészülés és az alkalmankénti találkozás a jellemzőbb. Czakó Gábor író, a Mozgó Világ egykori szerkesztője, sok kiváló könyv, mint A sárkánymocsár ura, Luca néni föltámadása című regények szerzője a kommunikációról, nyelvi fogalmakról, elvontabb kérdésekről beszélt. /(lokodi): Czakó Gábor író a Deus Providebit Ház vendége volt. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 19./2003. május 19.
Maros megye oktatásügyét érintő szinte valamennyi fontos kérdés szóba került azon a tanácskozáson, amelyet máj. 16-án az RMDSZ megyei szervezetének kezdeményezésére tartottak az iskolaigazgatókkal, s amelyen a magyar tannyelvű oktatásért felelős főtanfelügyelő-helyettes is részt vett. Albertini Zoltán ismertette, hogy hány úgynevezett B-típusú magyar tannyelvű szakosztály indul olyan iskolákban is, ahol korábban nem létezett magyar tagozat. Az ülésen felmerült: nagy dolog, hogy ezek az osztályok létrejönnek, csak legyen rá igény, hogy magyarul akarjanak szakmát tanulni a fiatalok. A felszólalók utaltak az elmúlt évek gyakorlatára, amikor papíron meghirdették ugyan a magyar osztályokat, de egyes iskolák titkárságán eltanácsolták a jelentkezőket. Szóba került, hogy Segesváron könyvelői osztályt szerettek volna indítani a líceumban, ezzel szemben a szakiskolában indul textil- és bőrfeldolgozó osztály magyar nyelven. Régenben is 25 gyerekkel több végzi a nyolcadik osztályt, mint amennyi helyet meghirdettek. A B-típusú osztályok háromszintű képzést biztosítanak: a tíz osztály mindenki számára kötelező, aki fokozati vizsgát tesz, az továbbmehet a XI-be, ami kettes fokozatú szakképesítést jelent, majd a korábbi gyakorlattal ellentétben felvételizni lehet XII-XIII. osztályba, amelynek során technikusi és érettségi végzettséget is lehet szerezni. Dáné Károly, a megyei szervezet oktatási alelnöke szerint fel kell hívni a civil szféra, a nyolcadikos diákok, a szülői bizottságok, egyes szervezetek figyelmét, hogy a szóban forgó iskolák vezetőségéhez nyújtsák be kérésüket. A hozzászóló igazgatók nehezményezték: amikor bekérik a diákok igényét arra vonatkozóan, hogy hol szeretnék folytatni tanulmányaikat, a szakmai oktatásnál nem kérik az oktatás nyelvének feltüntetését. Felmerült, hogy továbbra sincs közigazgatási osztály magyar nyelven, s hogy a sáromberki mezőgépészeti iskolában sem indul magyar osztály. A főtanfelügyelő-helyettes tényként jelentette be a marosvásárhelyi 11-es általános iskola felső tagozatának megszüntetését, illetve a két erdőszentgyörgyi iskola összevonását, ami Dáné Károly szerint célzatos döntés volt. A tanácskozáson szó esett a kádermozgásról, az iskolák névadásáról, egyesek két éve várják a választ, másokat folyamatosan zaklatnak az elnevezés miatt, és elhangzott az a kérdés is, hogy mikor olvasható a magyar felirat is a tanintézményeken, ahogy a sportlíceum esetében megvalósult. /(bodolai): Új osztályok, összevont iskolák. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 19./2003. május 19.
Május 17-én Kisvarjas ünnepre ébredt: az alig valamivel több mint százlelkes település lakosainak túlnyomó része magyar és római katolikus, és ezen a napon Roos Márton temesvári megyéspüspök felszentelte a templomot. Az új létesítmény komoly társadalmi összefogással valósult meg. Hivatalosan kápolna, gyakorlatilag kis templom. Kisvarjason most újabb álom megvalósításába kezdtek. Az iskola elhanyagolt épületét, amelyben jelenleg az óvoda működik, rendbe akarják tenni, s be akarják indítani az első osztályt. /Kiss Károly: Templomot szenteltek Kisvarjason. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 19./2003. május 19.
Átfogó hírszolgálat várja az érdeklődőket a www.catholic.ro honlapon. Az oldal kezdeményezői olyan római katolikus egyetemisták, akik szívükön viselik egyházuk sorsát, és szeretnének egy, a romániai elektronikus sajtóban lévő hiányt pótolni. Terveik között szerepel egy romániai szintű, minden politikai irányzattól független, a római katolikus egyházat szolgáló elektronikus sajtó létrehozása és fenntartása. /Virtuális világban a katolikus egyház A katolikus fiatalok honlapja www.catholic.ro. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./2003. május 19.
A helyi szerkesztőség fennállásának kétéves évfordulóját ünnepelte máj. 16-án a Nyugati Jelen temesvári munkaközössége Balta János vezérigazgató és Sipos János, a temesvári szerkesztőség vezetője részvételével számba vették az eltelt két év eredményeit. /Kétéves a temesvári szerkesztőség. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 19./2003. május 19.
Sárpátki Ágnes a közművelődés mindenese, lelkes színjátszó, a kulturális élet szervezője, aki fáradhatatlanul karolta fel a népi tehetségeket A napokban nyugdíjbúcsúztatóra került sor, mert Sárpátki Ágnes asszonynak az évei kikerekedtek, nyugdíjba vonult. /Ferencz Imre: Ágnes asszony. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 19./2003. május 19.
Ritka az olyan kistérség, mint Gyergyó, ahol ennyi gondot fordítanának, hogy szinten tartsák a kórusmozgalmat - köszönte meg a részt vevő kórusok szereplését és támogatóik ügyszeretetét Petres Csaba, a XV. Domokos Pál Péter Vándor Gyermekkórus Találkozó egyik főszervezője. A Gyergyóditrón tartott, 1992 óta legszínvonalasabb találkozó a kórusok töretlen fejlődéséről tanúskodott. "Ma már valamennyi kórusnak igazi kórushangja van" - méltatta Petres Lajos, a hírneves karmester, a Petres zenészdinasztia tagja. A 9 kórus és 3 zenekar zökkenőmentes hangversenye nem fárasztotta ki a gyerekeket. /Bajna György: Énekelni is kell magyarul. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 19./2003. május 19.
Romániában 2002-ben 3486-an vetettek önkezükkel véget az életüknek. 2001-ben 3127-en lettek öngyilkosok. A romániai magyarok - akár a magyar nemzet egésze Európában - élen járnak az ezer főre eső öngyilkosságok tekintetében. A megyék közül Hargita vezet (38,7 eset/ezer fő), a második Kovászna megye (35,2), a harmadik Szatmár (32,5), a negyedik Maros megye (28,6) - valamennyi messze fölötte a 15,5-es országos átlagnak. Bajaink gyökerei mélyre nyúlnak, Trianonig s azon is túlra, írta Szilágyi Aladár. /Szilágyi Aladár: Románia bajnokai vagyunk. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 19./