udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
541
találat
lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 ... 541-541
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2004. július 7.
A magyar kormánynak az a szándéka, hogy Székelyföld fejlődését tudatosan és következetesen segítse – jelentette ki júl. 6-án Marosvásárhelyen Medgyessy Péter miniszterelnök. A kormányfő Markó Bélával, az RMDSZ elnökével folytatott megbeszélést. Medgyessy kifejtette: a romániai határ menti területek nyilvánvaló fejlődésen mennek keresztül, ezzel szemben Székelyföld elszigeteltebb körzetet alkot. Ez többlet felelősséget ró a magyar kormányra – fűzte hozzá. Medgyessy beszámolt arról a megbeszélésről is, amelyet jún. 5-én tartott Csíkszeredában a romániai magyar polgármesterekkel és képviselőkkel. A magyar településvezetők felvetették egy sepsiszentgyörgyi magyar kulturális intézet létrehozásának az ötletét, továbbá bankgaranciákat kértek a gazdasági fejlesztési projektekre, valamint szorgalmazták egy konferenciaközpont felépítését is. Szóba került a csíkszeredai konzuli hivatal létrehozása is, amelyre Medgyessy Péter szerint szükség van. A kormányfő elmondta: van esély arra, hogy az erdélyi magyar televízió már az idén elkezdhesse működését. Medgyessy a Marosvásárhely határában lévő Koronkára is ellátogatott, ahol megtekintette a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) épülőfélben lévő campusát. Leszögezte: a magyar kormánynak az az érdeke, hogy színvonalas, modern felfogású egyetem legyen a Sapientia. Szerinte az intézmény rendelkezésére álló források elegendőek a campus felépítéséhez, további fejlesztésekhez a magyar kormány hajlandó még néhány tízmillió forintot folyósítani, de európai pályázatokat is igénybe kell venni. Medgyessy Péter közölte: a határon túli magyar püspökökkel magyarországi megbeszélést tervez. Hozzátette: akár négyszemközt is beszélgetne Tőkés László református püspökkel, hiszen a magyar kormány feladata, hogy a különböző gondolkodású emberekkel is megtalálja a párbeszéd lehetőségét. "Nem titok az, hogy a püspök úrhoz képest másként gondolkodom, másként látom a megoldásokat, de az nem jó, ha különböző gondolkodású emberek nem cserélnek véleményt" – mondta a miniszterelnök. Medgyessy Péter szerint fontos, hogy az erdélyi magyarság egységesen szerepeljen az év végi parlamenti választásokon is. Hozzátette: kifejezetten elítéli az erdélyi magyarság megosztására irányuló törekvéseket. /Tudatosan elősegíteni Székelyföld fejlődését. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./2004. július 7.
Csíkszeredában Ráduly Róbert polgármester négy dokumentációs csomagot nyújtott át Medgyessy Péter miniszterelnöknek. Ez tartalmazza többek között a romban heverő csíkszeredai hősök temetőjének rendbetételét, ahol közel 450 magyar honvédsír található. Terítékre került a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíksomlyói bővítésének támogatása és a Csíkszeredában létrehozandó konzulátus ügye is. Hollanda Dénes, a Sapientia marosvásárhelyi dékánja az építkezéshez 300 millió forint megszerzését remélte a találkozótól. Csalódniuk kellett: „A magyar államnak is szüksége van arra a pénzre. Inkább próbáljunk közösen uniós alapokat megpályázni” – fejtette ki Medgyessy Péter, később hozzátette, hogy az infrastruktúra kialakításához nagyon szerény módon hozzájárulnak. Hollanda Dénes dékán elmondta, hogy a hiányzó 300 millió forint nélkül az épület több helyisége befejezetlen marad. Medgyessy Péter hazafelé tartva Nagyváradon látogatást tett Tempfli József megyés püspöknél. A látogatás végeztével a magyar miniszterelnök sietve autóba ült, anélkül hogy szóra méltatta volna a sajtó rá váró képviselőit. Tempfli József püspök közölte, a kormányfő megfogalmazta kérését, miszerint az európai integráció folyamatában a határon túli magyar egyházak tegyenek meg mindent a magyar kultúra, a hagyomány és a magyar nyelv megőrzéséért, ami hozzátartozik a magyar identitáshoz. Medgyessy Péter és Vastagh Pál /MSZP/ hangsúlyozták, hogy ez a tábor nem valamiféle ellen-Tusványos. Vastagh Pál kijelentette, a miniszterelnökkel ért egyet, nehezen kivitelezhetőnek tartja a kettős állampolgárság kérdésének újratárgyalását. /Csinta Samu: Medgyessy: mit szolgálna az állampolgárság? = Krónika (Kolozsvár), júl. 7./2004. július 7.
Medgyessy Péter miniszterelnök Marosvásárhelyen hivatalos megbeszélést folytatott az RMDSZ csúcsvezetőségével. A kormányfőt Markó Béla szövetségi elnök fogadta, a megbeszélésen jelen volt Takács Csaba ügyvezető elnök, Nagy Zsolt ügyvezető alelnök, RMDSZ képviselők, szenátorok, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és Szabó Vilmos politikai államtitkár. Medgyessy elmondta, hogy az RMDSZ vezetőivel folytatott eszmecserén jó gondolatokat kapott arra vonatkozóan, hogy MÁÉRT-on milyen témákról essen szó, másrészt beszéltek arról, milyen fontosak az erdélyi szellemi élet fejlődését segítő Illyés meg Apáczai Közalapítványok. Medgyessy megígérte: ha az építők elkészülnek, november 15-én itt lesz a Sapientia új épületének avatóünnepségén. /(Bögözi Attila): Medgyessy: a székelyföldi látogatás hasznos volt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./2004. július 7.
Tusnádfürdőn Markó Béla kitért arra, hogy Magyarország gazdasági téren segíthet, különösen Székelyföldön, ahol ki kellene használni a helyi sajátosságokat. Szerinte Magyarországnak az általános autonómia kivívásában is segítséget kell nyújtania. Az anyaországnak támogatnia kell az Erdélyi Magyar Tudományegyetemet abban, hogy ez modern egyetemmé válhassék, támogatnia kell az erdélyi magyar televíziót. Medgyessy Péter miniszterelnök leszögezte: áldozathozatal nélkül egyetlen ország sem lehet az Európai Unió tagja. A kettős állampolgárság kapcsán a magyar kormányfő arra kíváncsi, hogy miért van jelentősége a magyar állampolgárságnak, milyen célt szolgálna. Úgy vélekedett: egyesek szándékosan keltenek illúziókat a magyar állampolgárság kérdésében. Markó Béla előadásában kifejtette: azért próbálják megosztani az erdélyi magyarságot, mert ez a politizálás szavazatokat hozhat Magyarországon. A tábor megnyitása előtt többször is felvetették, hogy miért éppen a bálványosi szabadegyetem helyszínén szervezték. Erre Markó leszögezte: Erdélyben ne jussunk oda, hogy tereket kisajátítsunk, hiszen Erdély közös és a tábor hasznos. Vastagh Pál /MSZP/, az Országgyűlés alkotmány- és igazságügyi bizottságának elnöke kifejtette: nem azért jöttek, hogy a magyar belpolitikai harcot ide exportálják. A tusnádfürdői előadás után a magyar miniszterelnök, a magyar delegáció tagjai, valamint az RMDSZ elnöke és vezetőségének tagjai Csíkszeredába látogattak, ahol a városházán Maros, Kovászna és Hargita megyék RMDSZ-es képviselőivel, választott tisztségviselőivel találkoztak, zárt ajtók mögött közel másfél órás megbeszélést folytattak. A tanácskozás után Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere elmondta: felmerült a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíksomlyói bővítésének a támogatása, a csíkszeredai konzulátus kérdése és a hősök temetőjével kapcsolatosan nyújtottak át egy anyagot. /Daczó Dénes: Először magyarnak kell lenni, utána jöhet a többi. Medgyessy Péter a tusnádfürdői táborban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./2004. július 7.
Még apró hírt sem szenteltek a júl. 5-i nagyváradi Nastase-Medgyessy találkozónak a legfontosabb román politikai napilapok. A kevés kivétel közé tartozik a Curierul National, amely rövid hírügynökségi jelentést közölt a találkozóról. /Felemás a romániai sajtóvisszhang a Nastase–Medgyessy találkozóról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 7./2004. július 7.
A román helyhatósági választási törvény felveti "az antidemokratikus és diszkriminatív jelleg gyanúját" – mondta Orbán Viktor, a Fidesz elnöke júl. 6-án Budapesten. "Romániát továbbra is megfigyelés alatt kell tartani a választási jog alakulása szempontjából" – jelentette ki Orbán Viktor a román helyhatósági választásokat vizsgáló, az Európai Néppárt (EPP) által delegált bizottság ülését követően. A politikus mint a bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy a testület a román helyhatósági választások kapcsán jelentést készített az EPP elnöksége számára, amelyben ajánlásokat is megfogalmazott. /Orbán: aggályos a román helyhatósági választási törvény. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./2004. július 7.
Az ellenzék, a Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Párt összesen 553 mandátumot szerzett, 10-zel többet mint a kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt. Ennek ellenére a két nagy ellenzéki párt csak 8 megyei tanácselnöki tisztséget nyert el, míg az SZDP 18 megyében győzedelmeskedett. A kormánypárt sikere mindenekelőtt a Nagy-Románia Párttal történt együttműködésnek köszönhető, a liberálisok és a demokraták pedig, akik alkalomadtán szintén nem riadtak vissza a szélsőségesen nacionalista NRP-vel való szövetkezéstől, leggyakrabban az RMDSZ-szel egyeztek ki. A Nagy-Románia Párt 129 tanácsossal a mandátumok 9,1 százalékát szerezte meg, a politikai alkuk révén 3 megyei tanácselnöki funkciót szerzett. A Román Humanista Párt gyakorlatilag megduplázta erejét, a mandátumok 5,1 százalékával 4 elnöki tisztséget vitt el. Az RMDSZ mérlege: 112 megyei tanácsossal a mandátumok 7,9 százalékát szerezte meg, tanácselnöke viszont 5 megyében is van (12,5 százalék). A mérleg nyelvének számító 3 kispárt tehát "aratott". Aradon, Kolozsváron és Besztercén az RMDSZ helyi vezetősége úgy döntött, a liberálisok és a demokraták jelöltjeit támogatja, jóllehet a központi utasítás úgy szólt: ahol lehet, a területi szervezetek az SZDP-vel szövetkezzenek. /Sz. K.: A mérleg kinyújtott nyelve. Felértékelődött a kispártok szerepe. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./2004. július 7.
Az állampolgársági törvény módosítását kezdeményezi az MDF, hogy egyszerűbbé váljon a honosítási eljárás a határon túl élő magyar nemzetiségűek számára – közölte Herényi Károly, MDF országgyűlési frakcióvezetője júl. 6-án Budapesten. A javaslat szerint megszűnne az a kötelezettség, hogy az állampolgárságot kérőknek magyarországi lakóhellyel, illetve a magyarországi feltételeknek megfelelő jövedelemmel kell rendelkezniük. Hozzátette: a határon túl élő magyarok így nem kényszerülnének lakóhelyük elhagyására ahhoz, hogy kettős állampolgárrá váljanak. /Az MDF egyszerűsítené a honosítási eljárást. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 7./2004. július 7.
Sógor Csaba szenátor közölte, hogy választási kampányban támogatja, hogy az RMDSZ nyílt és urnás előválasztásokat szervezzen a képviselők, szenátorok kijelölésére. Az előválasztásokat ott is meg kell szervezni, ahol a magyarság számaránya nem éri el az ötven százalékot. A Magyar Polgári Szövetségnek pedig azt javasolja, hogy ne szégyelljen az RMDSZ előválasztásain sem megméretkezni. Sógor Csaba szerint a csíkszeredai konzulátus kérdése is legalább annyira kényes, mint az aradi Szabadság szobor ügye. Ebben az évben már 22 ezer székelyföldi utazott Kolozsvárra „ügyeket intézni". Ez is azt bizonyítja, hogy a konzulátusra nagy szükség lenne. /(Daczó Dénes): Sógor Csaba szenátor szerint. Az MPSZ ne szégyelljen megméretkezni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./2004. július 7.
Kolozs megyének a helyhatósági választások óta két magyar alelnöke van. Kerekes Sándor már négy évig betöltötte ezt a tisztséget, Pálffy Zoltán, a másik, az új alelnök most kezdte tevékenységét. Pálffy Zoltán az elmúlt négy évben az RMDSZ Megyei Önkormányzati Tanács elnöke, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének alelnöke volt. Elmondta, hogy külföldi támogatással, pályázatok révén községenként orvosi rendelőket lehetne létesíteni, az ottani háziorvosnak lakást biztosítani. Pálffy Zoltán új feladata mellett továbbra foglalkozni fog a kárpótlás, hadifogság és háborús veterán ügyekkel. /Ú. I.: Pénzért fordulnak a megyei tanácshoz. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./2004. július 7.
Júl. 6-án újabb 25 román katona, pontosabban katonai rendőr indult Afganisztánba. A katonák egy januári küldetés tagjait váltják fel, akik kanadai parancsnokság alatt álltak. /Újabb román katonák Kabulban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./2004. július 7.
Az Illyés Közalapítvány közleménye szerint Géczi József Alajos (MSZP), Herényi Károly (MDF) és Potápi Árpád (FIDESZ) országgyűlési képviselők az Illyés Közalapítvány kuratóriumának tagjai Draskovics Tibor pénzügyminiszterrel áttekintették a határon túli magyar lapok hírellátását biztosító MTI szolgáltatás további finanszírozásának kérdését. Megállapodtak abban, hogy az idén 42 millió forint összegű szolgáltatás szept. 30-ig történő finanszírozását az Illyés Közalapítvány vállalja, a negyedik negyedévre vonatkozó költségeket pedig a pénzügyminiszter más forrásából kívánja biztosítani. Draskovics Tibor jelezte, hogy a jövőben a határon túli magyar lapok hírellátásának finanszírozását a költségvetési törvény keretein belül kell rendezni. /Sikeres tárgyalás MTI ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./2004. július 7.
Az Iskola Alapítvány kuratóriuma júl. 2-i ülésén 16 383 nevelési-oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz támogatásra jogosult személy és 957 hallgatói támogatásra benyújtott kérelem pályázatát fogadta el. Az Iskola Alapítvány nevelési-oktatási támogatás projektirodája június hónapban 19 326 támogatásra jogosult személy után folyósította a 68,6 milliárd lej összértékű támogatást. /Tankönyv- és taneszköz támogatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./2004. július 7.
Az előző esztendőkkel ellentétben idén a nyolcadikosoknak már csak egy alkalom állt rendelkezésükre a vizsgára. Mindazoknak, akiknek a néhány nappal ezelőtt befejeződött országos felmérés alkalmával nem voltak sikeresek, két lehetőségük van: várnak egy évet, és jövőre újra megpróbálják, vagy szakiskolában folytatják tanulmányaikat. Varga Attila parlamenti képviselővel 36 szatmárnémeti lakos juttatott el beadványt az Oktatási és Kutatási Minisztériumhoz, amelyben egy újabb vizsgaidőszak megszervezését kérvényezték. Varga Attila ugyancsak diszkriminatívnak nevezte a minisztériumi rendeletet. Kónya László főtanfelügyelő-helyettes közölte: Szatmár megyében mintegy 1050 diáknak nem sikerült a kisérettségije, ezek közel egyharmada magyar nemzetiségű. Háromszéken a statisztikák elégséges eredményeket mutatnak, a tanulók idén is románból szerepeltek a leggyengébben, 443 diák nem érte el az átmenő ötös jegyet, közülük 385 a román nyelv és irodalom vizsgán szerepelt elégtelenül. Leggyengébben a falvakon tanuló diákok vizsgáztak, akadnak települések, ahol egyetlen egy gyerek sem ment át. A Magyar Polgári Szövetség háromszéki szervezete állásfoglalást adott ki, melyben azzal fordul az érintettekhez, hogy „összehangoltan, közösségi szinten tiltakozzanak minden illetékes intézménynél, írásban kérve a pótképességvizsga megszervezését”. Murvai László, az Oktatási és Kutatási Minisztérium kisebbségekért felelős vezérigazgatója szerint nem kell tragédiaként felfogni, ha a gyermekek egy része nem jutott be gimnáziumba. /Erdei Róbert, Farkas Réka: Kétségbeesett nyolcadikosok. = Krónika (Kolozsvár), júl. 7./2004. július 7.
Megdöbbentő adatokat hozott nemrég nyilvánosságra a Királyhágómelléki Református Egyházkerület a nagyváradi Partiumi Közlönyben: a 2003-as esztendőben az egyházkerületben összesen 2341 keresztelést és 4288 temetést tartottak. A népességcsökkenés tehát 1947 fő. /Fogyatkozó magyarság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./2004. július 7.
Döntenie kell a dési RMDSZ-nek: továbbra is együttműködik a helyi tanácsban a kompromittált Kádár Lászlóval, az RMDSZ korábbi polgármesterjelöltjével, vagy vállalja annak az ódiumát, hogy három helyett csupán két tanácsossal képviselteti magát a várost vezető testületben. Az erről döntő gyűlést nem sikerült megtartani. /(ke): Nem született döntés Kádár-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./2004. július 7.
Szatmár megyében 1507 fiatal végezte el a magyar VIII. általános osztályait, közülük 1.056 iratkozott képességvizsgára, amelyet 723 tanuló sikerrel letett. Eredményük nem éri el a román osztályok szintjét, románból buktak legtöbben. Kónya László megyei főtanfelügyelő-helyettes közölte, az inasiskolákba képességvizsga nélkül is be lehet iratkozni, másrészt az idén öttel több magyar IX. osztályt kértek, mint amennyi a tavaly volt. A magyar líceumokban és a vegyes szakmai szaklíceumokban 644 helyet biztosítanak, a szakközépiskolákban és az inasiskolákban ugyanennyit. Ez összesen 1288 hely, ami 219-cel kevesebb ugyan, mint a magyar nyolcadikat végzett ifjak száma, de figyelembe vették, hogy nem mindenki tanul tovább, illetve vannak, akik már a IX. osztálytól az anyaországban folytatják tanulmányaikat, mások itthon román iskolába iratkoznak. Tavaly például két magyar osztály betöltetlen maradt. Ennek ellenére most öt osztállyal többet igényeltek. /(Sike Lajos): Öt magyar osztállyal több! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./2004. július 7.
Második alkalommal rendezi meg Nyárádremete önkormányzata, a Maros Megyei Tanács és a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat Mikházán, egy régi csűr előterében azt a színházi fesztivált, amely az idén a Csűrszínházi Napok nevet kapta. Szélyes Ferenc színművész, a rendezvény ötletgazdája közölte, Bartha Lajos Zsuzsiját Falusi szerelem címen adják elő. Lesz bábszínház, gyerekprogram is. Szélyes Ferenc szándéka az, hogy ezt a félreeső, elmaradott térségét kiemelje a névtelenségből. /Máthé Éva: Csűrszínházi Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./2004. július 7.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület júl. 6-8. között jeles Kárpát-medencei magyar írók, költők, könyvkiadók és irodalomkritikusok részvételével Nagyváradon és Érmindszenten megszervezi az első Partiumi Írótábort. A rendezvényre Erdélyből és a Partiumból 30-40, Magyarországról 20-25 írót, költőt várnak, de felvidéki, délvidéki, kárpátaljai írók és kiadók is jelezték részvételi szándékukat. A Partiumi Írótábor júl. 6-án, Nagyváradon nyitották meg. /boros: Július 6–8. Partiumi írótábor Nagyváradon és Érmindszenten. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 7./2004. július 7.
Temesváron Daniel Vighi író a vendéglőként működő Pelikán hajó fedélzetén szervezett vitafórumot, amelynek meghívottja volt Victor Ioan Frunza, a Csiky Gergely Színház rendezője. Elhangzott, hogy rosszszándékú, a színművészethez keveset konyító bürokraták akadályozzák az alkotók munkáját. Legutóbb a Csiky Gergely Színházban, a Matei Visnyec: A kommunizmus története elmebetegeknek című, a meghirdetett határidőre el nem készült előadás (rendező Victor Ioan Frunza, díszlettervező Adriana Grand) bemutatója körül történtek olyan rendellenességek, amelyek Demeter András István, a társulat direktora, illetve a díszlettervező, a rendező, a zeneszerező és más alkotók közötti, a színházi életben példátlan pereskedésbe fulladt. Ildikó Jarcsek Zamfirescu színésznőnek is az állásába került az a „bűne", hogy védelmébe vett egy díszlet-elemet és kitartott az elvei mellett. Eddig hét bírósági per volt, amelyeket egytől egyig az alkotók nyerték meg. – Ennek ellenére nem kívánatos személyek lettünk a magyar színháznál – jelentette ki Victor Ioan Frunza rendező. A vitaesten azonban hiányzott a másik érintett fél, Demeter András István színházigazgató és hiányzott a magyar közösség képviselete. /(Pataki Zoltán): A Pelikán hajó – „átvilágították" a temesvári magyar színházat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./