udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
408
találat
lapozás: 1-30 ... 121-150 | 151-180 | 181-210 ... 391-408
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2004. augusztus 12.
Besztercére és Magyardécsére látogatott az elmúlt hét végén a désaknai református gyülekezet kórusa, valamint a fiatalokat képviselő, modern feldolgozású egyházi énekszámokat előadó Schmotzer ikerpár. Faragó István désaknai lelkész bemutatta 326 lelket számláló kis gyülekezetét, és kiemelte Désakna történetének néhány fontos mozzanatát. A falu életében kiemelkedő esemény lesz 2007-ben, templomuk jelenlegi formában való fennállásának századik évfordulója. A templom felújítását önerőből képtelenek elvégezni. A désaknaiak 1945-től 1962-ig háborús bűnökkel jogtalanul vádolt décsei magyar embereket bújtattak. /Lukács Éva: Gyülekezeti gyűjtés templomfelújításra. Désaknaiak Besztercén és Magyardécsén. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./2004. augusztus 12.
Aug. 7-én dr. Garda Dezső történész, parlamenti képviselő A Gyergyói-medence modernizációja. A gyergyói térség népességének alakulása a változás utáni időszakban címmel tartott előadást Gyergyószentmiklóson. A diktatúra idején az iparosítás célja Székelyföld elrománosítása volt, de a helyi vezetőknek köszönhetően ez nem következett be: munkaerőt a környező falvakból hoztak. Szintén nekik köszönhetően a gyárakat a korabeli, legmodernebb, többnyire nyugati gépekkel látták el. 1990 után országos szinten bekövetkezett egy rosszul kivitelezett privatizáció, amely a Gyergyói-medencét a létében érintette. A gyárak tönkrementek, a munkások nagy részét elbocsátották, a gépi felszerelés sok helyen eltűnt. Erdélyi Ede a lenfonodából gátert csinált, a szövőde egy időre fellendült, jelenleg árverezik, a bútorgyárat egy csíkszeredai igazgató tette tönkre. A nagy ipari vállalatok leépülésével egyidőben magánvállalkozások létesültek, szám szerint 483, amelynek a fele működőképes. A vállalkozók jelentős hányada foglalkozik fafeldolgozással, és többségük becsületesen. 1997–99 között a hatalomhoz közel álló fakitermelők jutottak fához, 6 milliárd dollár értékű faanyaggal károsítva meg Hargita–Kovászna megyét. A képviselő kitért arra, hogyan gátolta meg az erdészet az erdők visszaadását, s a törvény érvényesítését. 1995-től elkezdődött a térség népességcsökkenése, jelenleg a kivándorlási folyamat viszonylag megállt. /Gál Éva Emese: Közérdekű előadás a Gyergyói-medencéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./2004. augusztus 12.
Dr. Szabó Árpád unitárius püspök aug. 7-én jelen volt a Nyárádszereda központjában építendő unitárius templom alapkövének letételénél. Sándor Szilárd helyi lelkész elmondta, hogy gyülekezete 300 lelkes. /Járay Fekete Katalin: Jelképekben gazdag alapkőletétel. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 12./2004. augusztus 12.
Ürmös község lakói referendumon eldöntötték, hogy Ágostonfalva elválik a községről, s különálló adminisztratív egységgé alakul. Ez már a harmadik próbálkozás. A 2002-es népszámlálási adatok szerint Ágostonfalva 1490 lakosából 58 magyar, 880 román, 552 roma nemzetiségű, Ürmösön az 1924 lakosból 789 magyar, 388 román, 744 roma. /Az ötvennyolcadik község. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./2004. augusztus 12.
Visszakapta az egykoron államosított művelődési otthonát az alig 300 lelket számláló Bita háromszéki falucska református egyháza. Mint máshol is, 3 éves kényszer bérleti szerződést kell kötniük a községi tanáccsal, de a kis református gyülekezet máris elhatározta, hogy felújítja és bővíti az épületet. Itt kapna helyet a közelmúltban gyarapodott könyvtár is, amelyet még a falu szülötte, néhai Szabó András, a székelyudvarhelyi Református Kollégium igazgatója adományozott. /Bita öröme. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./2004. augusztus 12.
Legkevesebb 300 ezerre tehető az idén Erdélyben nyaraló magyar turisták száma. Az ide látogatók gyógykezelés és nyaralás céljából is látogatják Erdélyt. – A becslések szerint egész Erdélyre vonatkoztatva harmincszázalékos növekedést tapasztalnak – vélekedett Gábora Ede, az Erdélyi Turizmus budapesti cégvezetője. A magyar turisták számát azért nehéz felbecsülni, mert Románia nem ad ki pontos statisztikákat. Csak annyit lehet megtudni, hogy évente 1 millió százezer magyar állampolgár lépi át a határt. Az Erdélyi Turizmus toplistája szerint továbbra is Szováta, őt követi Torockó, Parajd, a Békás-szoros, a Szent Anna-tó, a Tordai-hasadék és a kalotaszegi térség is egyre látogatottabb. /Egyre vonzóbb Erdély. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./2004. augusztus 12.
Tizenkét évnyi Funar-korszak egyik tette volt, hogy Kolozsváron polgármesteri hivatal bejáratához tették fel azt a táblát, amely egy propagandisztikus célzattal létrehozott "Kovászna, Hargita és Maros megyéből 1989 után elűzött románok érdekvédelmi egyesületének" székhelyét hirdeti. Köztudott, hogy a Székelyföldről azok siettek elköltözni, akiket a kommunista rendszer erőszakkal odakötött munkahelyükhöz, és akik az első adódó alkalommal szülőföldjük vagy etnikai közösségük irányába vették útjukat. A magyarságot sertő táblának feltétlenül le kell kerülnie a mai városháza faláról. /Ördög I. Béla: A funárjárás sebei (XXIII.). = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./2004. augusztus 12.
Csernátonban a márciusban elkezdődött nemzetközi népművészeti oktatótábor-szezon hivatalos nyitánya óta 374 külföldi és erdélyi táborozót fogadott a csernátoni Haszmann Pál Népművészeti Múzeum és ennek keretében működő Népfőiskola, a vendégek a hagyományos népművészeti alkotás különböző fajtáinak – fafaragás, nemezelés, bútorfestészet, gyöngyfűzés, bogozás stb. – elméleti és gyakorlati elsajátításával foglalkoznak, valamint a tábor vezetői által szervezett tájismereti programokon vesznek részt. /Gyergyai Csaba: Idén harminc éves a csernátoni múzeum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./2004. augusztus 12.
Megnyílt Szotyori Edith festményeinek kiállítása Csíkszeredában. Szotyori Edith évtizedek óta Németországban él. Most városában állíthatta ki képeit. /Balázs Imre: Csíkszeredától Csíkszeredáig. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 12./2004. augusztus 12.
Megérkezett Mezőpetribe Praszler János verseit és Franz Ritzmann fotóit tartalmazó Szülőföldünk című könyv. Praszler János Mezőpetriben él, a Szülőföldünk az első, bemutatkozó kötete. A könyv fotóanyagát készítő Franz Ritzmann Mezőpetriben született, de 1983 óta Németországban él. /(boros): Szülőföldünk: Praszler János és Franz Ritzmann könyve. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 12./2004. augusztus 13.
Aug. 12-én Gerhard Schröder kancellár Mezőcsánba látogatott, apja sírját kereste fel. A látogatás, amelyen Adrian Nastase miniszterelnök is részt vett, egy órát tartott. /Kiss Olivér: Mezőcsán hasznot húzhat Schröder látogatásából. Adrian Nastase is elkísérte a német vendéget. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./2004. augusztus 13.
A Magyarok Világszövetsége a szükségesnél legalább 74 ezerrel több aláírást gyűjtött össze a határon túli magyarok kettős állampolgárságának ügyében, így a népszavazás kiírásáról az Országgyűlésnek kell döntenie – közölte a magyar Országos Választási Bizottság (OVB) elnöke. Az MVSZ indítványa alapján az esetleges népszavazáson arra kell majd válaszolni, hogy kedvezményes honosítással kaphassanak-e magyar állampolgárságot azok, akik magyar nemzetiségüket magyar igazolvánnyal, vagy a megalkotandó törvényben meghatározott más módon igazolják. /Hiteles az MVSZ aláírásgyűjtési akciója a kettős állampolgárságért. = Krónika (Kolozsvár), aug. 13./2004. augusztus 13.
A román oktatási tárca elfogadta a holokauszt története tanításához szükséges tantervet. Ezt a középiskolákban választható tantárgyként tanítják majd. Bukarestben, Bákóban, Kolozsváron és Krajován már dolgoznak olyan történelemtanárok, akik a holokauszt oktatását nemzetközi felkészítőkön sajátították el. Néhány hét múlva további 23 középiskolai tanár vesz rész a jeruzsálemi Jad Vashem Intézet képzésén. /Ősztől tanítják a holokauszt történetét. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./2004. augusztus 13.
A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) az Európai Unió és a nemzetközi közvélemény számára is figyelmeztető jelzésként értékeli a Vajdaságban és Transznisztriában a közelmúltban felerősödött kisebbségellenes atrocitásokat és intézkedéseket. Az őszi parlamenti választásokra készülve az MPSZ a készülő választási törvényt demokrácia- és kisebbségellenesnek tekinti. A közleményben megismételték ajánlatukat az RMDSZ-szel közösen megszervezendő összmagyar előválasztásokra vonatkozóan. /Óva int az MPSZ. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./2004. augusztus 13.
- Egyetlen kabinet sem nyújtott akkora támogatást a határon túli magyarok számára, mint a jelenlegi magyar kormány ebben a költségvetési évben – jelentette ki Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Az Erdélyi Riportnak adott interjújában kifejtette: 2002 májusa, a Medgyessy-kormány hivatalba lépése óta két törekvés érvényesült a hivatal munkájában. Egyrészt folytatta azt, ami korábban jól működött, másrészt ebben az időszakban új kihívásokkal kellett szembenéznie. Az erdélyi magyar magánegyetem működtetése és fejlesztése megközelítőleg 2 milliárd forintot jelent évente – állapította meg Bálint-Pataki. /Bálint-Pataki a határon túliak támogatásáról. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 13./2004. augusztus 13.
Baranyai Péter kifejtette: a Duna tévé erősen konzervatív színezetű, s ezért népszerű a kisebbségi magyarok körében, akik inkább jobboldali beállítottságúak. Ezért a balliberális magyarországi kormány létrehoz egy másikat, a saját ízlésének megfelelően, ez lesz az erdélyi magyar tévé. Azonban Magyarországon négyévenként a nép leváltja a hatalmon lévőket, jönnek az újak, akik nem szeretik az elődök által létrehozott intézményeket, támogatási formákat. /Baranyai Péter: Kisebbségtévé. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./ A cikk mellett állt a főszerkesztő megjegyzése: a cikkben logikai hibák vannak. Helyet adnak másoknak, ha vitatkoznak a cikk egyoldalú torzításaival.2004. augusztus 13.
Ukrán–magyar–román üzletember–találkozó volt Szatmárnémetiben a PHARE–CBC programnak a volt szovjet tagországokban megfelelő TACIS program keretében. Ilyés Gyula polgármester bemutatta, mit nyújthat Szatmárnémeti, és mi az, amire szüksége van. Pécsi Ferenc, a Kis- és Középvállalkozások Fejlesztési Központjának (CDIMM) elnöke rámutatott, hogy Magyarország május elsejei uniós csatlakozása miatt még nagyobb fontosságot kap a határon átnyúló partnerség. /Princz Csaba: Hogyan üzleteljünk Ukrajnában. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 13./2004. augusztus 13.
Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester, a Kovászna megyei RMDSZ elnöke közölte, hogy a pénzügyőrség politikai megrendelésre állandóan zaklatja és ellenőrzi a magyar részvényesek tulajdonában levő cégeket. A magyar tulajdonban levő cégek csődbe mennek az állandó ellenőrzések és büntetések miatt. Albert Álmos példaként Kis József zágoni polgármester esetét hozta fel, akinek saját és a polgármesteri hivatal cégeit május folyamán tizenhatszor ellenőrizték, az ellenőrök "óránként" beszámoltak tevékenységükről Nistor Tiberiunak, a Kovászna Megyei Közpénzügyi Hivatal igazgatójának és Horia Grama prefektusnak. /Magyar cégeket zaklatnak Kovászna megyében. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 13./2004. augusztus 13.
Ludányi-Horváth Attila konzul elmondta, hogy a kolozsvári főkonzulátuson jelenleg négy diplomata dolgozik: Cseh Áron Gusztáv, főkonzul, Szentpétery István, aki a főkonzul távollétében vezető és ő, továbbá egy külgazdasági attasé. Vannak technikai munkatársak, akik szintén Magyarországról érkeztek, és néhány helyi alkalmazottjuk. A főkonzulátus konzuli kerülete a négy határ menti megye: Temes, Arad, Bihar és Szatmár. Ezenkívül Szilágy és Kolozs megye tartozik még hozzájuk, ami nem jelenti azt, hogy másokkal nem foglalkoznak emberbaráti, humánus megfontolásokból. Jó lenne, ha Csíkszeredában is nyílna konzulátus vagy főkonzulátus. – A más megyében élők anyakönyvi ügyekben vagy a büntetésekben csak Bukarestben egyenlíthetik ki számlájukat. /Farkas E. Zoltán: Konzuli körzetek és a büntetések. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./2004. augusztus 13.
A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkja megvédésére szerveztek csendes tüntetést aug. 12-én a szoborparkban. Nem hangzott el beszéd, csupán néhány gyertyát helyeztek el a szobrok talapzatainál. A Városháza álláspontja szerint ők semmiféle törvénytelenséget nem követtek el, s éppen a megyei önkormányzattól kapott tanács alapján jártak el. /R. A.: Csendes tüntetés a szoborparkért. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 13./