udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
408
találat
lapozás: 1-30 ... 181-210 | 211-240 | 241-270 ... 391-408
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2004. augusztus 17.
A liberális-demokrata D.A. Szövetség kéri a demokratikus erőket, különösen az RMDSZ-t, hogy ne csatlakozzanak ahhoz az "álságos politikai tervezethez", amelyet az SZDP készít elő a következő négy évre, és amely a Nagy-Románia Párttal közös kormányzatról szól, nyilatkozta Calin Popescu Tariceanu, az NLP–DP szövetség szóvivője. /Tariceanu: Nem szabad csatlakozni az SZDP–NRP szövetséghez. Liberális-demokrata felhívás az RMDSZ-hez. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./2004. augusztus 17.
A Romániai Székelyek Szövetsége (RSZSZ) részt akar venni az általános választásokon, jelentette ki Kiss Kálmán, a szövetség elnöke. Elmondta: az RSZSZ törvényesen működő szövetség, amelyet idén áprilisban jegyeztek be. – Az RSZSZ a székelyeknek a magyar "bárókkal" szembeni autonómiájáért küzd. Azt kívánjuk, hogy a székelység függetlenné váljon, és vége legyen az évszázados elnyomásnak. A székelyeknek mindig is konfliktusaik voltak a magyarsággal, most pedig az RMDSZ "kiskirályai" ismét rájuk telepedtek – fejtette ki Kiss. – Kiss Kálmán korábban a Romániai Magyarok Szabad Demokrata Szövetségét vezette, amelynek mindeddig egyéb szerepe nem volt a román politikában, mint hogy megossza a magyarságot. /Szabad demokratából szabad székely? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./ A Kiss Kálmán nevével fémjelzett csoport 1990-ben Független Magyar Pártként próbált tekintélyt szerezni az erdélyi magyar politikai életben. 1992-ben Romániai Magyar Szabaddemokrata Pártra változtatták az alakulat nevét. Az 1996-os választások előtt a párt sikeresen jegyeztette be magát az akkori párttörvény megszigorított kritériumai szerint. A zsebpárt a 2000-es helyhatósági választásokon Marosvásárhelyen éppen annyi szavazatot vont el Fodor Imrétől, amennyi az akkori RMDSZ-es polgármesterjelölt elsőkörös győzelméhez kellett volna. Az őszi parlamenti választások előtt az RMDSZ a párt valamennyi jelöltlistáját megóvta – sikerrel. Tavaly a csoport Romániai Magyar Szabadelvű Szövetséggé, és ezáltal magyar kisebbségi szervezetté alakult át, hogy így kerülje meg az időközben tovább szigorított párttörvény feltételeit. /Gazda Árpád: Kiss Kálmán, a „székely”. = Krónika (Kolozsvár), aug. 17./2004. augusztus 17.
Oláh István, a lap munkatársa a székelyudvarhelyi szoborparkról azt írta: a prefektúra beperelte a helyhatóságot, mert törvénytelenséget követett el, amikor az Emlékezés parkja nevű „nosztalgiaobjektumot felépítette”. /(Oláh István): Minden törvényértelmezésen túl. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./2004. augusztus 17.
Nits Árpád a leghatározottabban tiltakozott a székelyudvarhelyi szoborpark feljelentése ellen. A feljelentőt azonnal ki kellene rúgni az RMDSZ-ből. Az RMDSZ vezetősége bukaresti, budapesti, strasbourgi és más befolyásos ismeretségi köreiben lobbizva érje el a szoborpark elleni per elvesztését, hogy senki se nyúljon a szobrokhoz. Ez a mostani feljelentés a magyarság érdekében kifejtett tevékenység ellen irányult, és ezért “sikerének” nagy az esélye. /Nits Árpád: Az igazi feljelentés. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 17./2004. augusztus 17.
A polgármesteri hivatal illetékeseinek több olyan funari intézkedést kell visszavonniuk vagy megsemmisíteniük, amely mélységesen sérti a magyar vagy a zsidó közösség önérzetét. Ilyenek például a világszégyent jelentő főtéri régészeti ásatások, a magyargyalázó emléktáblák vagy akár a háborús bűnös Ion Antonescu marsallról elnevezett utcanév törvényellenes használata. Jelezték, a helyhatóság intézkedik, hogy a megyeszékhelyen ne forgalmazzák többé a legionáriusok lapját. Ennek ellenére Kolozsváron még mindig kapható az Obiectiv Legionar vasgárdista lap .Emil Boc polgármester megígérte, hogy megváltoztatják az Antonescu utcanevet.. A polgármesteri hivatalban olyan személyek is dolgoznak, akik aktívan részt vesznek a vasgárdista mozgalomban. Funar ex-polgármester idején a mozgalom különböző rendezvényeket szervezett a városházán Corneliu Zelea Codreanu vasgárdista vezér emlékére. /Kiss Olivér: Átnevezik az Antonescu utcát. Betiltanák a legionáriusok lapjának forgalmazását is. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./2004. augusztus 17.
2003. májusában az Etikai Bizottság ülésén tárgyalták a dr. Garda Dezső és Dézsi Zoltán között fennálló nézeteltérést. Mindkét fél számára tisztázódtak a felvetett nézetkülönbségek, és az elkövetkezendő időben a két fél nem kíván visszatérni arra semmiféle formában. Időközben az RMDSZ helyi és egyben területi elnöke lemondott, a területi tisztségért mindkét aláíró indult, “egyforma eséllyel”. Dézsi alprefektus aláírásgyűjtéséről kiderült, hogy hamis nevek is szerepeltek az íveken, továbbá egy már nem létező alapítvány nevében (az egyik alapító tag kilépett, a másik elhunyt) önmagát jelölte, az önjelölést elfogadta, és egy korábban és azután sem létező ifjúsági szervezet 19 tagját szavazni toborozta. A szervezet tagjai eltűntek. A területi RMDSZ gazdasági elnöke újságjában hetente bíráltatja Garda Dezsőt. például, hogy miért hívott parlamenti vizsgálóbizottságot Gyergyóba a fatolvajlások miatt, hogy miért akart Szárhegyen ugyanerről beszélni mise után az egybegyűlteknek, hogy miért nem nevezte meg a fatolvajokat, hogy miért váltatta le a főerdészt, “aki ellen azóta sem indult büntetőperes eljárás”. Valójában erről a főerdészről azt állapította meg a vizsgálat jegyzőkönyve, hogy “az erdők valóságos hóhérává változtatta az erdészeti hivatalt”, és aki ellen a rendőrség vádiratot állított össze. Dézsi hatására a helyi gyergyói tévéstúdió szintén becsmérlő riportot készített-sugárzott a magánerdészetek képviselőivel arról, hogy Garda Dezső hátráltatta a megalakulásukat. Valójában Garda kilincselt értük. Közben Dézsi Zoltán a tulajdon-visszaszolgáltatásban elért kimagasló érdemeiért Ezüstfenyő díjra javasolta önmagát; a díjat megszavazták. /Burján Emil, Gyergyószentmiklós: Ki támogatja a famaffiát? Nyílt levél KARÁCSONYI ZSIGMONDHOZ, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete ügyvezető elnökéhez. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 17./2004. augusztus 17.
Aug. 15-én Gyulafehérváron ünneplelt a református gyülekezet: felszentelték a 300 évvel ezelőtt Gyulafehérváron fejedelemmé avatott II. Rákóczi Ferencről elnevezett közösségi házat. A közösségi házban orvosi ellátást biztosítanak, ugyanakkor számítógéppel ismerkedhetnek az érdeklődők, könyvtárat rendeznek be, irodalmi versenyeket és esteket szerveznek. A szórványmagyarok találkozási helye lesz. A ház avatóján elhangzott: az összeg 80 %-át a holland, 15 %-át a richmondi (USA) testvérgyülekezetek, 5 %-át a fehérvári gyülekezet állta. /N. T.: Felavatták a Rákóczi közösségi házat. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 17./2004. augusztus 17.
Lippán szeptemberben szeretnék beindítani a magyar olvasókört, közölte Czernák Ferenc RMDSZ-elnök, ahova minden irodalomszerető, közösségi életre vágyó embert várnak. A heti rendszerességgel megszervezendő üléseket a városi kultúrotthon egyik kis termében szeretnék megtartani. /(b): Szeptembertől olvasókör Lippán. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 17./2004. augusztus 17.
Magyarpécskán és annak határában 12 út menti kereszt és kápolna volt. Az időjárás azonban ezeket a kereszteket is kikezdi. Az utóbbi időben az egyik pécskai kereszt eldőlt, a másik megsérült. Augusztus 15-én, a magyarok nagyasszonyának, Nagyboldogasszonynak a napján Czeglédi Ferenc plébános megszentelte a felújított, illetve újjáépített keresztet. /Nagy István: Keresztszentelés Pécskán. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 17./2004. augusztus 17.
Mezőbodon 18 km-re van Marosludastól, lakosságának 59%-a magyar. A falu vallási megoszlása: 52% református, 39% ortodox, 7% adventista, 1% római katolikus és 1% egyéb. Mezőbodon magyarságának lélekszáma az 1989-es események óta nem csökken. Három falu tartozik Mezőbodon községhez: Urszajatelep, Almástelep és Dobra. Óvoda, elemi iskola és gimnázium működik magyar és román tagozattal, óvoda és iskola van Urszajatelepen is. /Kis István: Kis falu, nagy erő. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 17./2004. augusztus 17.
Torockón a Tóbiás Éva Galériában másodszor állította ki Holányi Julianna akvarelljeit és pasztelljeit. A nagyenyedi születésű, ma a magyarországi Peremartonban élő Holányi Julianna képén a finomság tükröződik, ami csak női alkotók műveiben tapasztalhatók. /Adamovits Sándor: Torockói pillanatok. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 17./2004. augusztus 17.
Temesváron egy művészdinasztia két alkotója, Pokker László szobrászművész és Pokker Laura festőművész, apa és lánya közös tárlata nyílt meg a Héliosz Galériában. Pokker László nagyméretű szobrai anyagául a fát választotta, négy évtizedes alkotói pályája gazdag sikerekben. Pokker Laura a kolozsvári Ioan Andreescu Egyetem Festészeti Karának idei végzőse. Eddig többnyire szülővárosában, Lugoson állította ki munkáit. /(Szekernyés): Pokker László és Laura tárlata. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 17./2004. augusztus 18.
Romániában közel 10,3 millió a vidéken lakók száma, ami az összlakosság 47,3%-át teszi ki. A vidéki lakosságnak csupán a 38,5%-a aktív, biztos keresettel rendelkező, 10,5%-a pedig munkanélküli segélyre szorul. Több mint 2,6 millióra tehető azoknak az inaktív vidéki nyugdíjasoknak a száma, akiknek a zöme néhányszázezer lejes nyugdíjból tengődik, ők teszik ki a vidéki lakosság 25,6-%-át, további 36% pedig, eltartott. Ezek az adatok súlyos szociális nehézségekre utalnak. A vidéki utak jelentős hányada rendkívül rossz állapotban van, vidéken nincs ivóvíz hálózat, kanalizáció, kommunikációs infrastruktúra. Komoly vidékfejlesztési stratégiára van szükség, szögezte le Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke. A vidéki társadalom tőkehiányban szenved, minek következtében a gazda nem tudja igénybe venni az EU-s támogatási rendszerek kínálta fejlesztési alapokat. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak arányát 10% alá kellene csökkenteni három éven belül, ez jelenleg a hivatalos statisztika szerint 25% felett van, s legalább további 20% a nem nyilvántartott, néhány holdas, háztáji gazdálkodók száma. Milyen alternatívát kínálnak ennek a 30-35%-nak, akiknek három év múlva abba kell hagyniuk a gazdálkodást és az állattenyésztést? Erre nem gondolnak Romániában! – Eddig a magyarországi támogatások számottevő hányadát a kultúra és a hagyományőrzés fenntartására fordították. Kelemen Atilla szerint előbb támogatni kell a vidék gazdasági fellendülését és megerősödését. Vidéken a fiatalok körében nagy a szociális nyomor. Az alkoholizmus általános lett a falvakban. A helyi tanácsoknak össze kell hangolniuk munkájukat, jelenleg ugyanis az egyik község gázt vezet be, a másik a kanalizálással foglalkozik. Sürgősen létre kellene hozni a kistérségi társulásokat és meg kell határozni a regionális fejlesztési programokat. Meg kell keresni az EU-s partnereket is. Minden településen meg kell alapítani a falugondnoki intézményt. Sürgősen el kell kezdeni a felnőttképzést és a szakmai átképzést. /Dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke: Vidékfejlesztés – de hogyan? Nem könnyű a vidéki embernek! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./2004. augusztus 18.
A Szociáldemokrata Párt nem kíván szövetkezni a szélsőséges Nagy-Románia Párttal – jelentette ki Adrian Nastase miniszterelnök. A pártelnök-kormányfő elmondta: csak a Román Humanista Párttal és az RMDSZ-szel folynak tárgyalások az együttműködésről. /Az SZDP nem szövetkezik az NRP-vel. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./2004. augusztus 18.
- Nastase miniszterelnök úr figyelmét bizonyára elkerülte, hogy Romániával ellentétben Magyarországon nincs választási kampány, nyilatkozata arra hivatott, hogy inkább őt segítse hozzá a magyarellenes szavazatok elnyeréséhez. A Fidesz álláspontja választási kampánytól függetlenül egyértelmű: a határon túli magyaroknak nem juthat kevesebb, mint Európa más kisebbségeinek, így a székelyföldi magyaroknak is joguk van a területi autonómiához – nyilatkozta Révész Máriusz a Transindexnek válaszul arra, hogy Adrian Nastase kormányfő több alkalommal is tiltakozott Orbán Viktor tusnádi kijelentései miatt. A Fidesz szóvivője a dél-tiroli és katalán példákat említve kijelentette: Ha az Európai Parlamentben képviselettel rendelkező magyar pártok ezt támogatják, akkor az autonómia a csatlakozás időpontjára megvalósítható. /Nem Orbán, hanem Nastase készül választásokra. Fidesz-válasz a román kormányfő bírálataira. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./2004. augusztus 18.
Révész Máriusz, a Fidesz szóvivője kétségeinek adott hangot az erdélyi magyar televízió beindítása kapcsán. A tévét létrehozó alapítványt öt magánszemély alapította, többek között Markó Béla RMDSZ-elnök, továbbá az RMDSZ egyik alelnöke, a romániai újságírók egyesületének akkori elnöke, majd az RMDSZ kampányfőnökét kinevezték a kuratórium elnökének. Kérdéses, hogyan is képzelhető az el, hogy öt magánember által alapított alapítványba 100 milliós nagyságrendben adjanak magyar közpénzeket. Aggodalomra ad okot, ha a politikusok személyesen tudják irányítani a televíziókat, rádiókat, sajtót, az egész médiát. Ehhez nem lenne szabad asszisztálnia a magyar kormánynak. /Révész: Megkérdőjelezhető az erdélyi tévé célja. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./2004. augusztus 18.
A következő négy évben az RMDSZ meg akarja teremteni a kulturális autonómia teljes jogi keretét – jelentette be Markó Béla Kolozsvárt, aug. 17-én tartott sajtóértekezleten. Markó Béla szövetségi elnök közölte, az RMDSZ kisebbségi törvénytervezetet fog beterjeszteni, amely szabályozza a kisebbségek, valamint a kisebbségi szervezetek jogállását, és előírja minden egyes kisebbség önkormányzatának létrehozását. Ezek hatásköre elsősorban a kisebbségi oktatási, művelődési intézmények felügyeletére terjedne ki. Ugyanakkor az RMDSZ továbbra is céljának tekinti a közigazgatási autonómia elmélyítését. A választási program ugyancsak tartalmazza a székely megyék együttműködésének ösztönzését és a romániai fejlesztési régiók reális alapon történő újraszervezését. /RMDSZ–tájékoztató. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 18./ Markó Béla RMDSZ-elnök javasolni fogja a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT), hogy a szövetség indítson saját államfőjelöltet. Megelégedésére szolgálna, ha Frunda György szenátor lenne az RMDSZ elnökjelöltje, aki a szövetség elsőrangú politikusa és kitűnően teljesítette a magyar nemzetiségű államfőjelölt nem könnyű feladatát. /Elnökjelöltet állít az RMDSZ? = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 18./2004. augusztus 18.
Markó Béla RMDSZ-szövetségi elnök megbeszélést tartott Kolozsváron a Nemzetépítő Platform Vekov Károly elnök vezette küldöttséggel. Egyetértettek abban, hogy az előválasztási jelölési rendszernek a lehető legnyitottabbnak kell lennie, és a kampánynak a magyarság minden rétegéhez szólnia kell. Vekov Károly igényelte, hogy az RMDSZ minél előbb fogalmazza meg és hozza nyilvánosságra saját részletes autonómia-elképzelését. /RMDSZ–tájékoztató. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 18./2004. augusztus 18.
Székelyudvarhelyen az RMDSZ városi képviselője hívta fel a prefektus figyelmét a szoborpark körüli tisztázatlan kérdésekre, mintegy sugallva a perindítást. Veszített az RMDSZ jelöltje a székelyudvarhelyi választáson. A vesztes visszavág, az eszközökben sem válogat. Az udvarhelyiek többsége elfogadta a szobrokat, s a szoborpark maholnap a városba látogatók zarándokhelyévé válik. A szobrok ellenzői önmaguk ellen hangolják a közvéleményt. Az Udvarhelyen állandósult magyar–magyar egymásnak feszülés kapóra jött a kormánymegbízottnak, persze, hogy nem szalasztja el az alkalmat a román körökben nagyfokú ellenérzéssel fogadott szoborpark létének megkérdőjelezésére. /Borbély László: Szobor-háború. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 18./2004. augusztus 18.
A Bukaresti Egyetem Idegen Nyelvek és Irodalmak Karának keretében működő Hungarológia Tanszéken a 2004-2005-ös egyetemi tanévre 30 hely (15 ingyenes és 15 fizetéses) áll az érdeklődők rendelkezésére, tájékoztatott dr. Zsigmond Győző egyetemi előadótanár, tanszékvezető. A magyar főszakkal társítva többek között angol, francia, német, orosz, olasz, spanyol és román mellékszakon végezhetők el a tanulmányok. A Hungarológiai Tanszék együttműködik a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarának két magyar tanszékével, illetve Magyarország több felsőoktatási intézményével. A Hungarológia Tanszéken idén ősszel ismét indul mesterképző (magiszteri) évfolyam, egyéves időtartammal. /Szonda Szabolcs: Új tanévre készül a bukaresti Hungarológia Tanszék. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./