udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
548
találat
lapozás: 1-30 ... 361-390 | 391-420 | 421-450 ... 541-548
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2006. december 19.
Megjelent a székelykeresztúri Petőfi Sándor Általános Iskola által szerkesztett Csicsergő decemberi száma. Az elmúlt hónap versenyeiről, rendezvényeiről, valamint a karácsonyi ünnepkörről, népszokásokról szóló cikkeket tartalmazó lapszám gyerekek, szülők és pedagógusok számára egyaránt hasznos olvasmány. /Székelykeresztúri iskolaújság. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 19./2006. december 19.
Könyvbemutatót tartottak december 15-én Kolozsvár az Unitárius Egyház Dávid Ferenc dísztermében. Heltai Gáspár Imádságos könyvét (1570–1571) és Balázs Mihály Felekezetiség és fikció (Tanulmányok a 16–17. századi irodalmunkról) című művét ismertették. Szabó Árpád unitárius püspök köszönetet mondott azoknak, akik segítségével létrejöhettek ezek a kiadványok, majd elmondta, hogy az eladott könyvek bevételét egy újabb unitárius egyháztörténeti kötet megjelentetésére fogják fordítani. /Dénes Emese: Régi művek új kötetben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./2006. december 19.
Kolozsváron, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Karán mutatták be Ozsváth Judit Fények a fényből című interjúkötetét. Az egyes interjúk korábban a kolozsvári Keresztény Szó folyóirat hasábjain láttak napvilágot. /Fodor György: Rendhagyó könyvbemutató. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./2006. december 19.
December 17-én Marosvásárhelyen bemutatták Váry Florentina Idol című első verseskötetét. A 28 éves költő teatrológia szakot végzett a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Egyetemen, Jedden él. A kötet illusztrációit Vincze László készítette. /Antalfi Imola: Jedden is él költő. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 19./2006. december 19.
A virtuális világ játékai egyre inkább az egyedüllét, a magány, az elidegenedés irányába viszik a felnövekvő nemzedékeket. Elfelejtik az igazi játékot. Ezért szedte össze Sófalvi Magdolna óvónő a hagyományos játékokat. Munkája (Csicseriborsó. Játékkönyv. Gyermekjátékok, népi játékok, népszokások gyűjteménye. Válogatta és összeállította: Sófalvi Magdolna. Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2006) kézikönyv óvónők, tanítók, és szülők részére. /b.d.: Csicseriborsó. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 19./2006. december 20.
December 19-én tovább fogyatkozott a kormánykoalíció parlamenti többsége, ugyanis 24 törvényhozó jelentette be a Nemzeti Liberális Párt (PNL) frakciójából való lemondását. A nyolc szenátor és tizenhat képviselő a Theodor Stolojan és Valeriu Stoica által létrehozott liberális platform sorait erősítik. Utóbbiak szándéka egyértelmű, létre akarják hozni a Liberális Demokrata Pártot (PLD), amely szintén szabadelvű ideológiát valló alakulatként szeretne megerősödni a román belpolitikában. A PLD bejegyzése folyamatban van, legalább 25 ezer támogató aláírást kell összegyűjteniük, hogy hivatalosan is elismert szervezetté váljon. /Zsugorodó liberális frakció. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./2006. december 20.
A román parlament két háza együttes ülésen december 19-én elfogadta a 2007-es költségvetést, valamint a társadalombiztosítási törvénytervezetet. A 6,4 százalékos GDP-növekedéssel, valamint a 4,5 százalékos inflációval számoló büdzsé reál értékben 23 százalékkal nagyobb az ideinél. Jelentősen megnövekedik az infrastruktúra fejlesztésére, valamint a kutatásra, környezetvédelemre, vidékfejlesztésre és a tanügyre fordított összeg. Az Oktatási Minisztérium a GDP 5,2 százaléka fölött rendelkezhet. /Elfogadta a parlament a 2007-es költségvetést. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./2006. december 20.
A Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) ügye volt napirenden december 19-én a magyar parlament külügyi és határon túli magyarok bizottságában. A kormánypárt, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) tagjai nem vettek részt az ülésen. Megjelent Hantz Péter adjunktus, aki a bizottság előtt úgy fogalmazott: „Politikai támogatás nélkül semmi nem fog történni, soha nem sikerül az egyetemen belül, egy erősen magyarellenes, nacionalista közegben engedményeket elérni.” Úgy vélekedett, bár Markó Béla RMDSZ-elnök oktatásért felelős miniszterelnök-helyettes Romániában, mégsem kap kellő figyelmet ez az ügy az RMDSZ részéről. „Sőt, Markó Béla finoman elhatárolódott ettől az akciótól” – tette hozzá. Hantz azt kérte a bizottságtól, tolmácsolják kérését a kormánynak, hogy a román-magyar vegyes bizottság következő ülésén vessék fel ezt a problémát. Ha ennek semmi hatása nincs, akkor fontolják meg, hogy a magyar kormány tiltakozó jegyzéket küldjön a román kormánynak – mondta. Dávid László, a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem rektora és Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke, akik szintén meghívottként voltak jelen az ülésen, arról beszéltek, hogy az erdélyi magyar tudományegyetemnek, mely a magyar költségvetésből származó támogatásból jött létre hat évvel ezelőtt, nincs meg az akkreditációhoz és az oktatáshoz szükséges anyagi háttere. Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke azt hangsúlyozta: a Fidesz az erdélyi magyarság legfontosabb célkitűzésének – az autonómia mellett – a magyar egyetemek kérdését tartja. Véleménye szerint a megoldás az önálló magyar egyetemek létrejöttében van. Kiemelte, a Fidesz elvárja a szociális-liberális kormánytól, hogy „ne fojtsa meg” a Sapientia Erdélyi Tudományegyetemet. /Napirenden a BBTE-ügy a magyar parlament külügyi bizottságában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./ Hantz Péter elmondta, Erdő Péter bíboros, mint a Babes-Bolyai Tudományegyetem díszdoktora nem írta alá azt a kérést, melyben a Bolyai Egyetem újraindítását fogalmazták meg. /A magyar külügyi bizottság az erdélyi magyar felsőoktatásról tárgyalt. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 20./2006. december 20.
Hantz Pétert és Kovács Lehelt nem zárták ki kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatói testületéből, mivel mindketten lemondtak – állapította meg az Oktatási Minisztérium, válaszolva a két tanársegéd beadványára. A Mihail Hardau vezette tárca december 20-i közleménye – a miniszter által kinevezett vizsgáló bizottság jelentése alapján – leszögezte: a két oktató ellen nem is foganatosíthattak szankciókat, mivel az egyetemen még nem fejeződött be az ellenük indított fegyelmi vizsgálat. A közlemény szerint az egyetem két magyar rektor-helyettese önszántából lemondott, illetve az „oktatási tevékenység a megszokott körülmények között zajlik”. A minisztériumnak nincs tudomása olyan döntésről, amely a szimbólumok használatát érinti; erről a közlemény szerint a Külügyminisztérium európai uniós főosztályától értesültek. A tárca kérte a BBTE vezetőségét, hogy minél sürgősebben tisztázza a kérdést. December 19-én Hantz és Kovács Budapesten, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottsága előtt kért fokozottabb politikai támogatást. Hantz szerint alapot kellene létrehozni 100 millió forintos költségvetéssel, ami a Babes-Bolyai Tudományegyetemen a magyar karok létrejöttét támogatná. Egy másik alap segítené elő a magyar diákok továbbtanulását az általános iskola után. /Hantz és Kovács lemondott a tárca szerint. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./2006. december 20.
Sólyom László köztársasági elnök először a határon túli egyházfőket fogadta, és csak azután a magyarországiakat. Az államfő ezzel is bizonyítani akarta, amit beiktatásakor elmondott és többször megismételt: kiemelten foglalkozik a határon túli magyarokkal. Simon Judit, az ÚMSZ munkatársa, hozzátette: az alkotmány nem hagy számára túl nagy teret, azért kénytelen megelégedni a konzultációkkal, szép szavakkal. Az egyházak nem szívesen tárgyalnak, közösködnek a jelenlegi budapesti kormánnyal. Az újságíró szerint egyetlen szocialista politikus, akivel szívesen beszélgetnek a főpapok, az Szili Katalin. az Országgyűlés elnöke. A lap figyelmeztetett: a pénz nem az államfőnél és nem Szili Katalinnál van, hanem a kormánynál. /Simon Judit: Egyház és politika. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./2006. december 20.
Átalakul a határon túli magyarság támogatásának rendszere, miután az Országgyűlés december 18-án elfogadta a Szülőföld Alapról szóló törvény módosítását. A törvény értelmében a határon túli magyarság identitásmegőrzésével kapcsolatos feladatok túlnyomó részét ezentúl a Szülőföld Alap látja el. A gazdaságfejlesztési és vállalkozásösztönzési programok a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-hez kerülnek, amelynek többségi tulajdonosa a Miniszterelnöki Hivatal. A Szülőföld Alap három szinten működik tovább. A politikai szinten a Regionális Egyeztető Fórum áll majd a korábbi Tanács helyett. A testületben a magyarországi és szomszédos országok felelős vezetői évről évre egyeztetik a célokat, prioritásokat és javaslatokat fogalmaznak meg. Az egyeztető testület elnöke a kormányfő, a fórum tagjait a miniszterelnök jelöli ki, mellettük kapnak helyet a külhoni magyar szervezetek meghívott vezetői. A testület a törvény szerint évente legalább egyszer ülésezik. A szakmai döntéseket a kollégiumok hozzák majd meg, amelyekben a döntéshozatal a magyarországi tisztségviselők kezében marad. A hét-, kilenc- vagy tizenegy tagú kollégiumokat a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter hozza létre és szünteti meg, a tagokat és az elnököt is a szaktárca vezetője nevezi ki – megbízatásuk négy évre szól. Nem lehet tag többek között politikai párt, vagy közvetlen politikai tevékenységet folytató szervezet képviselője. A kollégiumok döntéseit a miniszter hagyja jóvá. Az alapból megítélt támogatások folyósításával, felhasználásának ellenőrzésével a kormány által kijelölt szervezet foglalkozik majd. A Szülőföld Alaphoz kerülő befizetések és adományok elfogadásáról a kancelláriaminiszter dönt, az alap működési kiadásait kormányrendelet szabályozza majd. A Szülőföld Alap forrásai a határon túli magyarsággal foglalkozó közalapítványok integrációjával bővülnek. /Módosult a Szülőföld Alapról szóló törvény. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 20./2006. december 20.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök december 19-én, a Kisebbségekért Díj átadásakor a Parlamentben kijelentette: „Van valami, ami egyetlen embertől sem vitatható el: az, hogy saját identitását maga válassza” Mint mondta, a büszkeség és a tolerancia együtt egy élhető világot hoz létre, és mi, magyarok természetesen büszkék vagyunk magyarságunkra. „De azt kell mondanom, hogy ha bántják a szlovákot, azért mert szlovák, akkor azt kell mondanom, hogy szlovák is vagyok. Ha bántják a románt, mert román, akkor román vagyok” – fogalmazott a miniszterelnök. Az eseményen részt vett Sólyom László köztársasági elnök, Szili Katalin házelnök, ott voltak a kormánypárti és ellenzéki parlamenti képviselők is. Az 1995-ben alapított díjat hagyományosan minden év decemberében adják át, a Kisebbségek Napjához kapcsolódóan. Az elismerést a kisebbségek érdekében – a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban és a gazdaság területén – végzett kiemelkedő tevékenységért kapják magyarországi és határon túli személyek, illetve szervezetek. A díjat idén Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke kapta. Határon túlról díjat kapott még Sója Dénes, a horvátországi Magyar Egyesületek Szövetségének alelnöke, a Kassai Polgári Klub és a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága. Az idei tizennégy kitüntetett között volt dr. Petrusán György, a Szegedi Tanárképző Főiskola tanára, aki a magyarországi román kisebbség kulturális értékeinek megőrzése és fejlesztése érdekében kifejtett több évtizedes pedagógusi munkájáért és közéleti tevékenységéért kapta az elismerést. /Guther M. Ilona: Gyurcsány Ferenc: ha bántják a románt, román vagyok. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./2006. december 20.
Tizenegy éve, minden decemberben átadásra kerül a Kisebbségekért Díj, amelyet a magyar miniszterelnök alapított a Kisebbségek napja alkalmából. Az elismerést olyan magyarországi és határon túli személyek és szervezetek kapják, akik, illetve amelyek a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, az egyházi életben, a tudományban, tömegtájékoztatásban és a gazdaság területén kiemelkedő tevékenységet végeztek a kisebbségek érdekében. Az idei díjat december 19-én Gyurcsány Ferenc miniszterelnök adta át a parlamentben. Megalapítása óta ez az első év, amikor a kitüntetettek között nincs erdélyi. Korábbi Kisebbségekért díjasok: Sütő András (1995), Gabriel Andreescu (1995), Kató Béla (1995), Böjte Csaba (1996), EMKE (1996), Csibész Alapítvány (1997), Domokos Géza (1997), Smaranda Enache (1997), Kallós Zoltán (1997), Molnár János és Molnár Jánosné zsoboki református lelkészházaspár (1998), Aradi Minorita Rendház (1999), Hegyi István református lelkész (1999), Szilágyi Pál (2000), Lászlóffy Pál (2001), az RTV magyar szerkesztősége (2001), Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár munkaközössége (2002), Vetési László (2003), EME (2004), Guttman Mihály (2005). /Kisebbségekért Díj, 2006 – nincs erdélyi kitüntetett. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./2006. december 20.
Salat Levente politológus, egyetemi tanár irányításával magyar történészekből álló kutatócsoport is részt vett a kommunizmus bűncselekményeit és visszaéléseit vizsgáló elnöki bizottságban. A mintegy 660 oldalas jelentésben 22 oldal jutott a romániai magyar közösség számára, a tanulmány viszonylag tömör formában foglalja össze az 1945 és 1989 közötti történéseket. A kisebbségi fejezet kitér, többek között, a Bolyai Egyetem felszámolására, elemzi a Maros Magyar Autonóm Tartomány létrejöttének körülményeit, az 1956-os események romániai következményeit és az azokkal kapcsolatos megtorlásokat, és említést tesz a csángó-kérdésről. Salat Levente nagy eredménynek tartja, hogy a jelentés elkészült. Szintén fontos fejlemény, hogy azt az államfő elfogadta, és a jelentést a román állam hivatalos dokumentumává nyilvánította. Nem az ideológiát magát kell elítélni, hiszen fölötte már ítélkezett a történelem azáltal, hogy a kommunista eszmékre alapozott politikai rendszerek sorra összeomlottak. Ugyanakkor nem mondható ki ítélet azon jóhiszemű emberek felett sem, akik annak idején hittek ebben az ideológiában. Nem lehet elítélni azokat a párttagokat sem, akiknek a számlájára semmiféle bűnt nem írható. Amit el lehet ítélni, az maga a politikai rendszer, illetve azok a szervek, amelyek a diktatúrát fenntartották – a Román Kommunista Párt legfőbb vezetése és a Szekuritáté –, valamint a politikai elit, amely minden legitimitást nélkülözve uralta a társadalmat. A munka során az igazán fontos, dokumentumokhoz nem tudtak hozzáférni, például a Statisztikai Hivatal, vagy a Párttörténeti Intézet levéltárához. Nem sikerült képet alkotniuk a legfelsőbb pártvezetés döntéshozatali mechanizmusairól az 1980-as években, és a Szekuritáté iratanyagába csak korlátozott körülmények között tudtak betekinteni. Nem maradt idő azoknak a dokumentumoknak az alapos feldolgozására, amelyekhez hozzá lehetett férni. Ezért nem tekintik a munkát lezártnak. A Tismaneanu-jelentést várhatóan egy éven belül nyomdai kiadásra előkészítik, valószínű, hogy az újdonságok legalább függelék formájában bekerülnek majd a kiadandó munkába. A munkaközösség tagjaival majd számba veszik a romániai kommunizmus magyar kisebbség szempontjából érdekesebb aspektusait, és ezeket feldolgozzák. A magyarságról szóló fejezet látványos újdonságokat nem hozott. A jelentésnek köszönhetően a román közvélemény könnyebben és jobban megértheti majd, hogy honnan erednek azok a célok, amelyeket az erdélyi magyarság újra és újra kitűz maga elé. Vladimir Tismaneanu kérte fel Salat Leventét, hogy vegyen részt a bizottságban. Salat nem történész, csak azzal a feltétellel vállalta el a munkát, ha létrehozhat egy történészekből álló kutatócsoportot. Ezt a feltételt Tismanenau elfogadta, és Salat hat fiatalt keresett meg, akik elfogadták a meghívást: Novák Csaba Zoltán, a Nicolae Iorga Intézet munkatársa, Olti Ágoston, az ELTE doktorandusza, Stefano Bottoni, a bolognai egyetem oktatója, Nagy-Mihály Zoltán, az EME munkatársa, Lázok Klára, a Sapientia Egyetem oktatója és László Márton, a Teleki Téka munkatársa. Első körben mind a hatukat elfogadták, a levéltári akkreditáció előkészítésekor azonban kiderült, hogy csak három személy számára tudják biztosítani a belépőket. Így a hat kutatóból önkéntes alapon végül Novák Zoltán, Stefano Bottoni és Olti Ágoston voltak azok, akik a levéltározást, illetve az ezzel együtt járó huzamosabb bukaresti tartózkodást vállalták. A másik három kolléga a helyi levéltárakban kutatott. Az államfő tisztelettel adózott Márton Áron püspök emléke előtt, továbbá azon disszidensek előtt is, akik bátor kiállással vállalták a rendszerrel való szembefordulás kockázatait. Itt több román ellenálló között Barabás Ferenc, Barabás Márton Piroska, Barabás János, Borbély Ernő, Búzás László, Cs. Gyimesi Éva, Molnár Gusztáv és Tőkés László neve szerepel. A bizottság semmiképpen sem vádiratot próbál elkészíteni. Basescu elnök joggal gondolta azt, hogy szükség van erre a szimbolikus gesztusra az EU-s csatlakozás előtt. Az erdélyi magyarságról szóló rész összefoglalja azokat a fontosabb adottságokat, amelyek a romániai magyar közösséget 1944 őszén jellemezték. A politikai szervezettség tekintetében az erdélyi magyarságra belső pluralizmus volt jellemző, amely a közösség egészét teljes értékű párhuzamos társadalom rangjára emelte. A kommunista párt egyeduralma, illetve az azzal együttműködő kisebbségi szervezetek és vezetők ténykedése ezeknek a pozícióknak az elvesztését eredményezték, továbbá a kisebbségi társadalom és intézményrendszer fokozatos leépülését. A kisebbségi fejezet kitér ezen kívül a Bolyai Egyetem felszámolásának a kérdésére, elemzi a Maros Magyar Autonóm Tartomány létrejöttének körülményeit és következményeit, az 1956-os események romániai következményeit, illetve az azokkal kapcsolatos megtorlásokat, és említést tesz a csángó kérdésről. /Papp Annamária: Beszélgetés Salat Levente politológussal, a Tismanenau-bizottság tagjával. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./2006. december 20.
Traian Basescu elnök leszögezte, hogy a kommunizmus bűnös cselekedeteit elítélő Tismaneanu-jelentés a román állam hivatalos dokumentumának számít. Mircea Geoana, a szociáldemokraták /PSD/ elnöke élesen bírálta a Tismaneanu-bizottság jelentését. Azt kifogásolta, hogy a „hiteltelen” tanulmányt többnyire jobboldali emberek állították össze, akik a mai romániai baloldal lejáratására törekednek. Ion Iliescu volt államfő kifogásolta, hogy az államfő nem határolódott el a jelentés tartalmától. Emil Boc, a Demokrata Párt (PD) elnöke szakszerűnek és objektívnek nevezte a tanulmányt. A PD koalíciós partnere, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetői is közölték, hogy egyetértenek a jelentéssel. Az RMDSZ szenátora, Frunda György korábban úgy nyilatkozott, hogy kissé megkésett ez a kezdeményezés, ennek ellenére szükségesnek tartja a múlttal való szembenézést. /Szenvedélyes politikai vita a Tismaneanu-jelentés miatt. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 20./2006. december 20.
„Szükség volt a Tismaneanu-bizottság jelentésére, a kutatómunkát továbbra is folytatni kell” – fogalmazott Markó Béla szövetségi elnök sajtótájékoztatóján, amelyen részt vett Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának, és Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője is. Markó hangsúlyozta, az RMDSZ egyetért a jelentés következtetéseivel. Elég későn történik a kommunizmus elítélése, de szükséges volt ezt a lépést megtenni. Már a ’90-es évek elején lehetőség lett volna erre, amikor a Temesvári Kiáltvány korlátozta a volt nomenklaturisták közéleti szerepvállalását. Az RMDSZ akkor elfogadta a kiáltvány 8. pontját, és így kellett volna cselekednie a többi politikai pártnak is. Az ünnepi ülés alatt történt rendzavarásról szólva az elnök kifejtette, az RMDSZ elítéli a Nagy-Románia Párt magatartását. /Markó: Szükség volt a kommunizmus elítélésére. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 20./2006. december 20.
A kommunizmus elítélése Ion Iliescuval kezdődött, aki törvényen kívül helyezte az RKP-t, szakértői bizottságot hívott létre a sötét kor vizsgálatára; december 18-án pedig szintén két régi kommunistával Traian Basescuval és Vladimir Tismaneanuval fejeződött be. A felmérések szerint a kommunizmus megítélése tekintetében ellentét van az értelmiség és a társadalom nagyobb része között. Ágoston Hugó, a lap főmunkatársa szerint a kommunizmus elítélése kifejezi a nemzedéki harcot is: aki a múltban tagja volt a gépezetnek, az pusztuljon vagy legalábbis kussoljon, jöjjenek a fiatalok, akkor is, ha az ártatlanság minden erényük. /Ágoston Hugó: Ádám, hol vagy? = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./2006. december 20.
A napokban a New York Times-ban “Kelet-Európa a titkosszolgálatok megtisztításáért küszködik” címen részletes beszámoló jelent meg a román titkosszolgálatok helyzetéről. A lap szerint az egykori szovjet éra titkosszolgálatai még mindig kísértenek és beleszólnak a dolgok alakulásába. A lap egy sötét múltú, szürke jelennel küszködő országot fest le, melyet egzotikus “csemegeként” lehet tálalni. /Sinka Pál: Sajtócsemege. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 20./2006. december 20.
Erdővidék újabb négy településén szavazott a lakosság egyöntetűen Székelyföld területi autonómiája mellett. Olaszteleken 63,36 százalékos volt a részvételi arány a szavazáson, mind a 358 személy igennel szavazott. Székelyszáldoboson a 870 szavazati joggal rendelkezők közül 520-an voksoltak, igennel szavaztak, beleértve 30 román nemzetiségű lakost. Uzonkafürdőn szintén mindenki megszavazta az autonómiát, itt 53,33 százalékos volt a résztvevők aránya. /Igenek a Székelyföldre. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 20./2006. december 20.
Csaka Józsefet, Székelykeresztúr jelenlegi alpolgármesterét jelöli a Kis- és Középvállalatok Országos Ügynökségének elnöki tisztségére az RMDSZ. Az Állami Tartalékalap elnöki posztjának várományosa Dézsi Zoltán, Hargita megye leköszönt alprefektusa. Az Országos Gyermekvédelmi Hatóság alelnöki tisztségében Tonk Gabriellát látná szívesen a szövetség. A jelöléseket Calin Popescu-Tariceanu kormányfőnek is jóvá kell hagynia. A demokratákkal folytatott egyezség alapján az RMDSZ még két megüresedett államtitkári tisztséget is kapott. /Megvan a három RMDSZ-es ügynökségvezető-jelölt. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./