udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
542
találat
lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-150 | 151-180 ... 541-542
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2006. február 7.
A nemzeti ügy nem bal és jobb oldal kérdése, ahogy az autonómia és a határon túli magyarság sorsa, az összmagyarság ügye szintén nem pártkérdés – szögezte le Cselényi László, a Duna Televízió elnöke. Cselényi László arról a nemzetközi konferenciáról nyilatkozott, amelyen gyakorlatilag bemutatták Európának a húsvétkor induló Autonómia csatornát. A Duna Televízió és a Magyar Tudományos Akadémia közös szervezésében Budapesten tartott nemzetközi konferenciát a brüsszeli küldöttektől a katalán főminiszterig mindenki mérföldkőnek tartotta. A konferencián nem volt ott Markó Béla RMDSZ-elnök, bár a meghívást elfogadta. Ezt az összes külföldi vendég furcsállotta, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is. A Duna Televízió, azaz az új csatorna Európában vezető tud lenni abban, hogy a kontinens kis népeit, kisebbségeit, etnikai csoportjait és autonómiáit összekapcsolja. A csatornának lesz egy olyan speciális híradója is, ami csak etnikai ügyekkel, konfliktusokkal és megoldásokkal foglalkozik – ilyen nincs még Európában. Áttörést jelent, hogy például a finnországi svédek, az Aland szigetek lakói, a dél-tiroliak és a katalánok egyaránt magukénak érezhetik ezt a csatornát. Christoph Pan professzor felhívta a figyelmet, hogy az elmélet, az ideológiai rész, illetve a kis lépések stratégiája ugyanolyan fontos tényezők. Másik fontos hangsúly az volt, hogy minden autonómia annyit ér, amennyit az érintettek kiküzdenek maguknak. /Guther M. Ilona: Interjú Cselényi Lászlóval, a Duna Televízió elnökével. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./2006. február 7.
Közös konferenciát rendezett a Magyar Tudományos Akadémia a Duna Televízióval Regionális önkormányzatok az európai stabilitás és jólét szolgálatában címmel. – A XXI. században fontos gazdasági érdek, hogy a kisebbségek is érvényesülhessenek a gazdasági, tudományos, kulturális életben – mondta Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke. A konferencia az Európai Unióban működő autonómiaformák bemutatása mellett útmutatást kívánt megfogalmazni az önrendelkezés teljesebb módozatait választó közösségek számára. Rólunk – ne nélkülünk! Létkérdés az erdélyi magyar autonómia címmel tartott előadást Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. A püspök hangoztatta: Nemzetünket demográfiai katasztrófa fenyegeti. Az elmúlt másfél évtized alatt a kárpát-medencei magyarság kereken egymillió fővel apadt. Ezen belül a romániai – erdélyi – magyarság vesztesége ugyanezen idő alatt több mint kétszázezerre rúg, ez abszolút mértékben meghaladja az 1920 és 1992 közötti létszámapadást. Az immár 85 esztendeje tartó kisebbségi lét folyamán egyszer sem nyílt alkalmuk sorsukba meghatározó módon beleszólni, mutatott rá a püspök. Tőkés László felidézte az önfeladó Magyar Népi Szövetség árulását az 1940-es évek közepén. Kiemelte: jelenleg hiába kedvező körülmény az erdélyi magyarság számára Románia európai integrációja, a magyar autonómia kérdésében a mindenkori román többségi hatalom hajthatatlan. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ feladta a háromszintű autonómia-rendszer megvalósítására vonatkozó saját programját. Ezért az EMNT és a Székely Nemzeti Tanács, valamint politikai, egyházi és polgári szövetségeseik e lehetetlen helyzeten kívánnak változtatni, amikor következetesen kiállnak nemzeti közösség létérdekei, az autonómia-követelések mellett. Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának alelnöke előadásában felidézte a kommunizmus évtizedeit, amikor arról igyekeztek meggyőzni a magyarságot, hogy államhatárokkal elválasztott részeinek semmi közük egymáshoz. A rendszerváltozás után az Egyesült Államok politikai ügynökei és diplomatái, valamint Brüsszel politikai megbízottjai igyekeztek meggyőzni először az erdélyi magyar politikai elitet, majd a felvidékit, végül a délvidékieket, hogy ne az autonómiatörekvések mellett szálljanak síkra, hanem épüljenek be az adott államok kormányzati szerkezetébe, és ott is a csak minimumot akarják csak. A gyakorlat azt mutatja, mintha az autonómia tilalmát ebben a térségben valóban valamilyen titkos nemzetközi megegyezés írná elő. /(y-nes): Nemzetközi konferencia az európai autonómiamodellekről. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 7./2006. február 7.
Nem a Diszkriminációellenes Tanács antiszemitizmus miatti elmarasztaló döntését, hanem a Molnár József erdőszentgyörgyi SZNT-küldött elleni bírságot megállapító jegyzőkönyvet érvénytelenítette a marosvásárhelyi törvényszék – fejtette ki Asztalos Csaba, a tanács elnöke. Asztalos Csaba szerint Molnárnak nem kell kifizetnie a kormányhatóság által kiszabott ötmillió lejes bírságot, de az antiszemitizmus miatti elmarasztalása érvényben marad, minthogy azt a döntést a Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd által képviselt Molnár nem is támadta meg a bíróságon. Asztalost meglepte a bírságmegállapító jegyzőkönyvet érvénytelenítő törvényszéki döntés. /Salamon Márton László: Molnár nem tágít. Joghézag az SZNT-s antiszemitizmus miatti bírságügyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./ Spielmann Mihály volt városi tanácsos, a marosvásárhelyi zsidó hitközség tagja szerint azzal, hogy továbbra is különbséget tesz magyarok és zsidók között, Molnár amellett áll ki, hogy a zsidókat a magyar közéletbe nem szabad beengedni. „Ha majd Molnár József rendelkezik valamennyi magyar kormánytag származási okmányával, és pontosan tudja a szüleinek az auschwitzi számát, illetve hogy ki pusztult el közülük gázkamrában vagy munkaszolgálaton, akkor joga lesz arról beszélni, hogy zsidó eredetű magyar állampolgárok alakíthatnak-e kormányt Magyarországon. Az én véleményem az, hogy bármit is mond a bíróság, Molnár kijelentései izgatásnak minősülnek” – szögezte le Spielmann. (Bögözi Attila) /Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./2006. február 7.
Székely nagygyűlést szervez a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) március 15-re. Ferencz Csaba, a tanács alelnöke elmondta: a nagygyűlés célja az, hogy a nemzeti ünnep szellemében kifejezésre jusson a székelység szabadság és önrendelkezés iránti vágya, és hogy megerősítse a Székelyföld autonómiájának közakaratát. „Felhívást intézünk a Székelyföld lakóihoz, hogy március 15-én részt vegyenek ezen a fontos ünnepen, jöjjenek Székelyudvarhelyre és jelenlétükkel erősítsék a Székelyföld autonómiájának megteremtésére irányuló szándékot. Autonómiát kérünk a Székelyföldnek, szabadságot a székelyeknek”, mondta az SZNT alelnöke. /Székely nagygyűlés március 15-én. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./2006. február 7.
Hátborzongató magyar dokumentumfilm az Új Eldorádó, többéves munkával készítette el Kocsis Tibor. A film bemutatója 2005. szeptember 30-án volt, azóta bejárta a Földet, Rómától Los Angelesig, Londontól Szöulig mindenütt sikere volt, díjakkal halmozták el. Felhívta a figyelmet Kelet-Közép-Európa egyik nagy fenyegetésére. Minden idők legnagyobb természeti katasztrófája készül Verespatakon. A föld hatalmas arany- és ezüstkincset rejt. A cianidos technológiát alkalmazó kanadai Rosia Montana Gold Corporation multi cég felvásárol, bontani kezd, holott még nincs végleges engedélye a tervezett aranybánya beindítására. Amennyiben megtörténik a ciános aranykitermelés, az akkor épülő 180 méter magas gát bármikor átszakadhat. /B. D.: Vigyorog Belzebub Verespatak felett. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 7./2006. február 7.
Idén bezárják a verespataki állami bányakitermelést, mivel a társaság részt vesz a bányaágazat országos átszervezési programjában. Fehér megyében jelenleg mintegy 1500 személy dolgozik a kitermelő ágazatban, Abrudbányán és Verespatakon. /Bezárják a verespataki bányát. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./ 2006. február 7.
Parászka Boróka, az A Hét főszerkesztője lapjában kirohant az erdélyi magyar történelmi egyházak ellen: „Az egész csíksomlyói búcsújárás nem más, most már évtizedek óta, mint egy hatalmas karikatúra, vicces performance, a hívők ezreinek közreműködésével, jelmezbál, vallási köntösbe bújtatott ki-mit tud. Ezt a ki-mit tudot pedig a média működteti és népszerűsíti.” Szerinte „nagy mókamesterek a papok is”, például a „katolikus egyház egyszerű gyergyószentmiklósi szolgája” kijelentette, hogy a kettős állampolgárságról tartott magyarországi népszavazás az új időszámítás kezdete. Parászka Boróka kijelentette: a „katolikus, mint a református papok felkészültsége elképesztően romlott. Nem csak egyházi eseményeken, de nagyon sok „civil” rendezvényen is ott vannak, megszólalnak, mert így diktálja az új szokás. Vallási műveltségük már hiányos, állampolgári öntudatuk pedig még nem létezik. Mi pedig hallgatjuk az ájtatos süketelést.” Parászka Boróka ellene van az iskolai hitoktatásnak, szerinte: „a romániai (magyar) iskolák jelentős részében a szülők megkérdezése nélkül kényszerítik a gyerekeket arra, hogy vallásórára járjanak, függetlenül attól, hogy a gyerek és a család vallásszabadsága mit diktál.” /Parászka Boróka: Ájtatos süketelés. = A Hét (Marosvásárhely), febr. 7./2006. február 7.
Böjte Csaba ferences szerzetes év elejei beszámolója szerint meglátogatta mindegyik, gyermekeket gondozó házukat. Mindenütt Isten áldásával találkozott. Élet van a Szent Ferenc Alapítvány házaiban. Istennek hála, a mindennapi kenyér előkerül. Minden hely megtelt, annak ellenére, hogy az ősszel indult Szováta, Petrozsény, Kisiratos, Gyulafehérvár, de Nagyszalontán és Torockón is új lakásokat adtak át. Növekszik az országban a szegénység. Csíkszereda: Dánél Sándor felesége vezetik a 2005. december 21-én indult irodát. Árkos: 2005 december 1-jén vették át az Irgalmasság Anyjáról elnevezett anyaotthont. Ez egy kisebb ház. Elképzelésünk szerint Szent Ferenc Betegápoló Nővérei 5-6 várandós nőt fogadnak be, majd az édesanya kisgyermekét egy évig nevelheti az otthonban. Megrendítő sorsokat hordoznak. Az egyik várandós mama férjével bérlakásban lakott, de a költségeket nem tudták fizetni, így az utcára kerültek télvíz idején. Gyulafehérváron a felnövekvő papság közvetlen kapcsolatba kerülhet a fészekből kihullott gyermekekkel. Kisiratoson a 2005 szeptemberében indult háznak 11 lakója van, köztük egy tolószékes kislány. Petrozsényban Ács Éva szépen vezeti a nagy házat, folyamatosan hoznak új gyermekeket, már 86 bentlakó gyermeke van az otthonnak, ott magyar iskola is működik. A tavaly még csak hat gyermeket számláló magyar tagozatnak mára már 143 látogatója van. Szováta: A Szent József tiszteletére 2005 szeptemberében szentelt háznak is sok új lakója van, 74 gyermeket gondoznak. Zsombolya: Markó Piroska testvérével 11 fiúcskát és 8 kislányt nevel. Ez a ház 2004 szeptemberében indult. Nagyszalonta: a Szent Antal tiszteletére szentelt otthonban 19 kisebb-nagyobb gyermek játszik, tanul nap mint nap. Torockó: Tamás Márta nevelőnő 2004 szeptemberében indította el a házat, jelenleg 21 gyermeknek ad otthont. Kolozsváron 2004 novemberében indult a főiskolások, egyetemisták otthona. Jelenleg 24-en laknak a nem túl nagy házban. Szászváros: A Szent Erzsébet tiszteletére 1999-ben létesített otthonban 72 gyermeket nevelnek. Déva: mivel új házak nyíltak 2005-ben, és Déváról sok gyermeket elvittek, jelenleg 325 kisebb-nagyobb gyermek él itt. A Küküllő mellett Sebesi Ildikó szervezi a hálózatot. Itt hét helységben összesen 197 gyermeket gondoznak nap mint nap. Sóváradon, Kibéden már tavaly is folyt a munka, Makfalván, Szolokmán, Hármasfaluban, Véckén és Szentdemeteren az idén indultak a napközik. A gyermekek legtöbb helyen meleg ételt kapnak, majd egy kis játék után felügyelet alatt megtanulják a leckéjüket. A Nyárád menti hálózatot Szilágyi Réka szervezi. A Nyárád mentén tavaly csak Vármezőben volt egy kis napközis otthonuk, most már itt két édesanya gondozza a gyermekeket, egy bérelt lakásban. Tavaly indult a nyárádszeredai napközi. Idén sikerült Gyergyóremetén, Köszvényesen és Mikházán is elindítani a tevékenységet. Szovátáról Illyésmező, Parajd irányába is elindult a napközi-szervezés. Napközi otthon működik tavalytól Fogarason, Gyergyószárhegyen. Idén Szatmárnémetiben a hajdani ferences kolostorban két nevelővel elindult a gyermekek felkarolása. /Frigyesy Ágnes: Aki másoknak szentelte életét. Böjte Csaba ferences szerzetes példája. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 7./2006. február 7.
A színház gazdájának, a megyei tanácsnak semmi köze ahhoz, hogy beadtam a lemondásomat. Az önkormányzat eddig sem szólt bele a színház művészi munkájába, és ezután sem kíván beleszólni – nyilatkozta Lőrincz Ágnes színművésznő, a szatmárnémeti Harag György Társulat igazgatója a lemondásával kapcsolatos hírekre reagálva. Éveken át jó kapcsolata volt a tanáccsal és Szabó István megyei elnökkel. Lőrincz Ágnes rámutatott: a sokak szerint a megengedhetőnél több trágárságot tartalmazó A Senák című produkciójukkal kapcsolatos sajtóvisszhangok sem befolyásolták döntése meghozatalában. Hatévi igazgatósága túl sok időt és energiát vette el tőle, s úgy érzi, hogy ezt művészi, szakmai tevékenysége sínylette meg. /Sike Lajos: Nem A Senák miatt mond le. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./2006. február 7.
A református fiatalok szervezete, az Ifjúsági Keresztyén Egyesület (IKE) új elnöksége mutatkozott be, felvázolva a január 20–22-én Algyógyon lezajlott stratégiai megbeszélés eredményeit. Nagy Tibor az egyesület elnöke, Kocsis András alelnök, Veres Csaba az IKE titkára, Hegyi Géza pedig az egyesület helyettes titkára új stratégiát dolgoztak ki. A hatékonyabb stratégia a kapcsolatok kiépítésére, a struktúrára és az anyagi háttér előteremtésére fektet hangsúlyt. Fontos a belső kommunikáció erősítése, az IKE-szórványmunka beindítása, a rendszeres kapcsolattartás az egyházi vezetéssel és a médiával. Az IKE-csoportok három különböző területen működnek: Kolozsváron és Kalotaszegen, Marosvásárhelyen és környékén, valamint Sepsiszentgyörgyön és környékén. A nagy területen szétszórt csoportok koordinálása miatt szeretnék a marosvásárhelyi területi irodát bővíteni, valamint a sepsiszentgyörgyi „virtuális irodának” székhelyet találni. Ugyanakkor tisztázni szeretnék az IKE-lelkészek státusát a református püspökkel, hogy minél több lelkészt alkalmazhassanak a jövőben. /D. I.: Új elnökség, új stratégia. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./ 2006. február 7.
A magyar kultúra napjára emlékeztek február 4-én Kolozsváron a belvárosi unitárius templomban, amelynek keretében kórustalálkozót szervezett az EMKE és a Romániai Magyar Dalosszövetség. Dr. Dávid Gyula, az EMKE tiszteletbeli elnöke mondott beszédet. A találkozón részt vettek: a marosvásárhelyi vártemplom énekkara, a kolozsvári Schola Gregoriana Monostoriensis, a besztercei reformátusok énekkara, a magyarfenesi vegyes kar, a Kolozsvári reformátusok Kálvin énekkara és Dávid Ifjúsági kórusa, a kisbácsi református egyházközségi énekkar, a Bethlen Gábor férfikórus és az Apáczai Csere János Elméleti líceum vegyes kórusa. /Török Á. Rebeka: Kultúra – te nemes kincs! = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./ 2006. február 7.
A hideg, a fagy ellenére nagy számban összegyűltek az érdeklődők a falugyűléssel egybekötött olvasó-újságíró találkozóra Nagyzerinden és Feketegyarmaton. Mindkét helységben a művelődési házban zajlott az újságíró-olvasó találkozó és a falugyűlésen Nagyzerinden több mint hetvenen, Feketegyarmaton ötvenen voltak. Simándi Sándor polgármester foglalta össze az elmúlt esztendő megvalósításait. Tavalyi központi fűtéssel látták el a nagyzerindi Tabajdi Károly Általános Iskolát, a könyvtár új helyiségbe költözött. Sikeresek voltak a Zerindi Napok, ugyanúgy a festőtábor. Eredményes a Pro Zerind Egyesület együttműködése a francia testvértelepüléssel. /Kiss Károly: Találkozó Zerinden és Gyarmaton. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 7./2006. február 7.
A nagyszebeni és a tübingeni egyetem régészei közös kutatás során tárják fel Erdély egyik legfontosabb honfoglalás kori temetőjét Szászváros közelében. A temető a X. századra datálható, a feltárt sírok a második honfoglaló nemzedékre utalnak. A szászvárosi temető nem olyan gazdag: kengyel, nyíl, tegez vagy ezekhez hasonló tárgyak csupán egyes sírokból bukkannak elő. A honfoglalás első szakaszában nem hatoltak be a magyarok Erdély minden részébe, Dél-Erdélyben sokáig megmaradt a bolgár fennhatóság, ekkoriban Erdélyben tehát nem „latinos”, hanem majdnem bizonyosan szláv vagy esetleg még valamilyen bolgár-török kulturális hatások uralkodhattak. A magyar honfoglalás idején a Kárpát-medence keleti felében a magyarok bolgárokkal találták szemben magukat. Az eddig feltárt hatvankét sírban női, gyermek- és férfitetemekre bukkantak. Ez lesz az első teljesen feltárt honfoglalás kori magyar temető Erdélyben. Részben feltárt állapotú a gyulafehérvári temető, feltáratlan viszont a piski-telepi, a dévai és a vajdahunyadi temető. Déván az 1970-es években egy építkezésnél bukkantak honfoglalás kori magyar sírokra, de akkor a Securitate betiltott minden régészeti kutatást. (National Geographic Mo.) /D.B.S.: Honfoglalás kori temetők Dél-Erdélyben. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 7./2006. február 7.
A nagyváradi Szent László Cserkészcsapat tagjai Köteles Dieter segédvezető irányítása mellett gyakorolják az íjászatot. A tavaly a parlament által veszélyesnek ítélt harcmodorra legújabban kiskorúak már nem oktathatók. Köteles Dieter a váradi cserkészvezetők által szerette meg a történelmet. A cserkészet fontos céljainak egyike a magyar nép kultúrájának és hagyományainak az ápolása. A húszfős váradi Szent László-csapatnak Szilágyi Gyula a vezetője. A Romániai Magyar Cserkészszövetség 1990. májusában Gyergyószárhegyen öltött újra formát, a csíkszeredai törvényszéken való bejegyzését júniusban ejtették meg. Erdélyben 127 bejegyzett csapatot, közel 4 ezer cserkészt és kétszáznál is több vezetőt tartanak nyilván, valamennyien az országos szövetség tagjai. /Gurzó K. Enikő: Az utolsó gombot is be kell gombolni. A cserkész ahol tud, segít. = Reggeli Újság (Nagyvárad), febr. 7./2006. február 8.
Vesztegetés miatt vád alá helyezte az Országos Korrupcióellenes Hatóság (OKH) ügyészei Adrian Nastase volt kormányfőt /2000–2004 között volt miniszterelnök/, a képviselőház jelenlegi elnökét a bukaresti Zambaccian utcai gyanús ingatlanügylet miatt. A feljelentés szerint Nastase tényleges piaci értékénél 25-ször olcsóbban vásárolt meg egy 700 négyzetméteres telket. Adrian Nastase szerint az egész ügy valójában ellene és a legerősebb ellenzéki párt ellen irányított politikai leszámolás, amelyet Traian Basescu államelnök irányít. Szintén az államelnököt sejti Sorin Rosca Stanescu, a Ziua című országos napilap igazgatója is a Rompetrol-dossziéban folytatott vizsgálatok mögött. Az újságírót gyanúsítottként idézték be. A Legfőbb Ügyészség szervezett bűnözési ügyekkel foglalkozó ügyosztálya kérte 60 személy bankszámláinak ellenőrzését, az érintettek között szerepel Verestóy Attila RMDSZ-szenátor és Teodor Melescanu liberális szenátor, volt külügyminiszter is. /Vád alá helyezték a volt miniszterelnököt. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./2006. február 8.
Nem jutott idő a kisebbségi törvényre a koalíciós vezetők február 7-i tanácskozásán a Frunda-ügy vitája miatt. A D. A. Szövetség vezetői továbbra is a szenátor visszahívását követelik az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (ETPK) román küldöttségének éléről, az RMDSZ azonban hallani sem akar erről. Az ex-nagy-romániás, jelenleg konzervatív párti Ilie Calian azt követelte: a parlament vonja meg Frunda György mentelmi jogát és induljon ellene bűnügyi eljárás. A koalíciós pártok vezetői a következő napokban találkoznak Frundával, hogy a szenátor megmagyarázza kijelentéseit. A tanácskozást követően Markó Béla megismételte az RMDSZ-álláspontját, miszerint nem vonják vissza Frundát az ETPK-delegáció éléről. /Sz. K.: Nincs koalíciós egyezség sem Frundáról, sem a kisebbségi törvénytervezetről. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./2006. február 8.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) viszonyának rendezése is szerepel az EMNT idei prioritásai között – jelentette ki Tőkés László, a szervezet elnöke február 7-én Nagyváradon. Az EMNT Állandó Bizottsága kezdeményezte a két állandó bizottság találkozóját. Az elnök közölte, a 2003-ban megalakított kisrégiókban tisztújítást tartanak, az eddig „fehér foltnak” számító erdélyi szórványmegyékben – Fehér, Hunyad, Krassó-Szörény és Beszterce-Naszód – pedig megalakítják a kisrégiókat. Az áprilisra tervezett brüsszeli látogatást illetően Tőkés László elmondta, azt az Európai Unió országjelentése előtti időszakra időzítették, azzal a szándékkal, hogy elősegítsék az ország megfelelését az EU-tagokkal szemben megfogalmazott követelményeknek. /Balogh Levente: Tőkés: meg kell szüntetni az EMNT-SZNT-ellentétet. = Krónika (Kolozsvár), febr. 8./2006. február 8.
A Nobel-békedíjas Elie Wiesel író mellett öt Nobel-díjas, egy Abel-díjas és két Wolf-díjas tudós, valamint közel hetven akadémikus írta alá azt a nyílt levelet, amelyben a kolozsvári, magyar tannyelvű Bolyai Tudományegyetem újraindítását sürgetik. A levelet José Manuel Barossónak, az Európai Bizottság elnökének, Traian Basescu államfőnek és Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnöknek címezték. Az aláírók kitértek arra, hogy a magyar fiatalok számaránya jóval alacsonyabb a romániai felsőoktatásban a magyarság romániai számarányánál. Megemlítették, hogy több európai országban sikeresen működnek állami egyetemek a kisebbségek nyelvén. A dokumentumot sajtótájékoztatón mutatja be a Bolyai Kezdeményező Bizottság. Román tudósokat is felkértek a dokumentum aláírására, de ezt valamennyien elutasították. /Gazda Árpád: Akadémikusok küldtek nyílt levelet Bukarestbe és Brüsszelbe. = Krónika (Kolozsvár), febr. 8./2006. február 8.
Idén kevesebb pénz jut a pedagógus szervezetek által működtetett oktatási központok és tevékenységeik finanszírozására – jelentette be Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke. A magyar állami költségvetésből a határon túli szervezeteknek nyújtott támogatásról a hét végén tartott Határon Túli Magyar Oktatási Tanács ülésén számoltak be. A Bolyai Nyári Akadémia megszervezésére idén is lesz lehetőség, viszont a határon túli pedagógusoknak már nem tudnak évközi továbbképzőket szervezni. Míg a tavaly a Kárpát-medencei szervezeteknek 24 millió forintot különítettek el erre a célra, idén nem szántak erre pénzt. A Bolyai Nyári Akadémia megszervezését idén 14 millió forinttal támogatja a magyar állam, ami részben átgondolásra kényszeríti a szervezőket. „Az alapszintű működéshez legalább 20 millió forintra van szükségünk. Ezért már tavaly megkerestünk több céget, akiktől támogatást kértünk. Eddig a felkérésre a MOL Románia válaszolt. Az RMPSZ hazai kisebb cégek támogatását is megnyerte” – fogalmazott az elnök. Az oktatási tanácson elhangzottak szerint egyelőre a szakkönyvvásárlásra sincs meg a szükséges keret. Így a pedagógusok egyelőre a tavalyra beígért 14 ezer forintnak megfelelő értékben sem tudnak könyveket vásárolni. /D. D.: Nincs pénz továbbképzőkre. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./2006. február 8.
Lazar Ladariu, a Cuvantul Liber napilap főszerkesztője lapja február 7-i számában megfenyegette a Népújság munkatársát, Bodolai Gyöngyit, amiért rendszeresen tudósított a Ladariu–Spielmann per lefolyásáról. A Népújság bízik a nagy nyilvánosság józan ítélőképességében. /Lazar Ladariu monitorizál. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 8./