udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
744
találat
lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-150 | 151-180 ... 721-744
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2007. október 5.
Megint Sólyom Lászlónak volt igaza, aki tavaly „őszödkor” morális válságról beszélt. A „hazugság” fogalmával megragadható válsághelyzet után pedig itt van a „lopás” hívószavával azonosítható problémacsomag. Az egyre nagyobb hullámokat vető Zuschlag-ügyet ebben a politikai-erkölcsi kontextusban érdemes vizsgálni. A Zuschlag János – és a vonzáskörében lévő közszereplők – körül kialakult botrány csak a jéghegy csúcsát jelenti. /Papp Attila Zsolt: Zuschlagjai a földnek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 5./2007. október 5.
Október 4-én az RMDSZ a bukaresti lakossági fórumán szakmai ötletbörzét tartott, ahol a szórványban élő magyarok elmondták, továbbra is fontosnak tartják a szövetség közösségépítő szerepét. /O. M. : Winkler Gyula: közös hangnemet. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./2007. október 5.
Hivatalosan akár már két éven belül bevezethetnék az eurót Romániában a jelenlegi gazdasági mutatókat figyelembe véve – jelentette ki Radetzky Jenő, a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara (KMRKIK) elnöke a TIB2007 – Bukaresti Nemzetközi Vásár keretében megrendezett magyar–román vállalkozók üzleti fogadásán. A román gazdaság sikerében a magyarok is nagy szerepet játszottak, hiszen az elmúlt öt évben több mint négyezer magyar vállalkozás telepedett le Romániában, elsősorban Erdélyben, és előrelendülést adott a magyar technológiai transzfer is. A vegyes bizottságok eddigi munkája is arra utal, érdemes és szükséges az együttműködés, jelentette ki a Román Kereskedelmi és Iparkamara kapcsolati igazgatónője, Ileana Deak. /O. M. : Román–magyar fogadás. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./2007. október 5.
„Bíró Ferenc” sorozatosan jelentett az erdélyi magyar táncházmozgalomról Élénk találgatás tárgyát képezi, ki lehetett az a „Bíró Ferenc” fedőnevű besúgó, aki éveken át rendszeresen tájékoztatta a Szekuritátét az erdélyi táncházmozgalomról és az annak létrejöttét kezdeményező kolozsvári Könczei családról. „Bíró Ferenc” a Román Televízió magyar adásának munkatársa volt az 1970–80-as években. „Bíró Ferenc” táncházas jelentései arról tájékoztatták a Szekut, hogy Könczei Ádám bírálja a táncházmozgalmat nem támogató RTV magyar adását. Könczei Ádámot 1957-ben kizárták az oktatásból, 1957–1959-ig a Kolozsvári Folklórintézet kutatója, 1959-ben arra hivatkozva, hogy az oktatásból politikai okok miatt rúgták ki, a folklórintézetből is kizárták, 1959–1962-ig foglalkozásnélküli, 1962-től a kolozsvári nyomdavállalat korrektora. A nyomdánál 1974-ben, 1976-ban, 1981-ben és 1983-ban „nacionalista tevékenységért” figyelmeztetésben részesült. /Benkő Levente: A titokzatos kultúrbesúgó. = Krónika (Kolozsvár), okt. 5./2007. október 5.
Október 4-én Aradon ötven csikys középiskolás tanuló indult útnak Lehoczky Attila történelemtanár vezetésével és Kóri Erich matematikatanár kíséretében. Zarándoklatra keltek az Aradi Magyar Napok rendezvénysorozata keretében 1848–49-es hőseink aradi emlékhelyeihez. Az első állomása Szabadság-szobor volt. Ellátogattak az immár emléktáblával is ellátott Damjanich-házhoz, valamint a Szabadság-téren az egykori városháza helyére, ahol most egészen más épület áll. /(Kiss): Zarándoklat. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 5./2007. október 5.
Élete egyik nagy csodája volt, hogy látott imádkozni a nagyenyedi vártemplomban egyszerre hatszáz gyermeket, írta Czegő Zoltán. Mind a Bethlen Gábor Kollégium diákjai voltak, akik hallgathatták Tőkés László püspök biztató szavait, amit az Úr igéjének tartunk: Ne féljetek, ne féljetek bízni és imádkozni. Czegő Zoltán hatszáz tanuló arcán látta a szabadság, a szabad szólás hallatlan erejét. Valahol így kezdődtek a nemzetmentő harcok. „Tomory Pál püspök 1526-ban a mohácsi csatamezőn imádkozott a haza megmentéséért, aztán zászlót ragadva kiáltotta: Utánam! Ott veszítettünk. Tomory és megannyi főpap halt, hullott idegen hatalmak vermeibe, a magyarság s annak országa. Most Nagyenyeden hatszáz gyermek hangos imáját hallva, látva arra gondoltam, hogy ők most szüleikkel együtt bizton mehetnek püspökük, Tőkés László után …” /Czegő Zoltán: Amikor várfalak rendülnek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 5./2007. október 5.
A Kárpát-medencei imanapot előkészítő konferenciát tartottak Marosvásárhelyen. Baczoni Szilárdka Kata, a szováta-szakadáti gyülekezet lelkésznője, az Erdélyi Református Egyházkerület nőszövetségi titkára elmondta, az imanap gondolata 2005-ben született, amikor Debrecenben összegyűltek a Kárpát-medencei magyar református nőszövetségek vezetői is. „A 2004. december 5-i népszavazás, illetve annak tudatában, hogy a Kárpát-medencében élő, hat országba szakadt magyarság nem ismeri saját történelmét, alig tud valamit egymásról, egymás kultúrájáról, hagyományairól. A világimanap mintájára szervezzük meg tíz éven át a Kárpát-medencei imanapot is, ahol a tíz református egyháztest mutatkozik be december első vasárnapján. Ennek a szervezését vállalták a nőszövetségek” – mondta a lelkésznő. Első alkalommal, tavaly a Dunántúl kezdte a bemutatkozást, az idén az Erdélyi Református Egyházkerületen a sor, hogy bemutassa értékeit, népművészetét, hagyományait. A rendezvényen bemutatták a decemberi imanapra előkészített ismertető anyagot, amelyben a jelenlevők Erdély tájegységeivel és kisrégióival, kulturális hagyományaival, konyhájával, étkezési szokásaival ismerkedtek meg. A CD-hez mindenki több példányban juthatott hozzá, hogy hazatérve saját egyházkerületében is bemutathassa és továbbadhassa. December első vasárnapján a Kárpát-medencei imanap keretében Erdélyért, Erdély népéért fognak imádkozni az egybegyűltek. /Antal Erika: Kárpát-medencei imanap a magyarságért. = Krónika (Kolozsvár), okt. 5./2007. október 5.
Október 4-én immár hagyományosan került sor az Arad, a magyar Golgota elnevezésű szavalóversenyre, amelyet ezúttal a Gyöngyház Egyesület és az RMDSZ Arad megyei szervezete rendezett meg Arad megyei tanulók részére. Az Aradról – Csiky Gergely Iskolacsoport, Aurel Vlaicu és 10-es számú általános iskolákból –, valamint Ágyáról, Fazekasvarsándról, Kisiratosról, Pécskáról, Simonyifalváról és Zimándújfaluról jelentkezett jól felkészült versenyzők, összesen közel ötvenen indultak. /(Kiss): Arad, a magyar Golgota szavalóverseny. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 5./2007. október 5.
Régi vágya teljesül a máréfalvi Kovács Piroska nyugalmazott tanárnőnek, az általa évek óta kutatott korabeli dokumentumok, írásos források ismeretében sikerült végre a régi templom nyomaira bukkanni a faluközponttól mindössze 300 méterre fekvő Botosdűlőn. A székelyudvarhelyi múzeum fiatal régésze, Sófalvi András – aki ötödmagával, köztük régészhallgatókkal – végzi a feltáró munkát, tájékoztatott az ásatás eddigi hozadékáról. Ezen a területen évek óta az eke nyomán, feltételezhetően egy középkori templomból származó tégla, kő, habarcs, emberi csontok kerültek felszínre. Kovács Piroska tanárnő levéltári kutatásaira hivatkozva elmondta: a gyulafehérvári püspökség irattárában olyan folyamodvány szövegét őrzik, amelyben Lábas János páter az 1600-as évek derekán a régi, omladozó templom helyébe új megépítését szorgalmazza. (Egyébként a mai templom 1772-ben épült.) Eddig két kutató-szelvényt húztak. Az elsőben már felszínre bukkant egy régi cinterem fala, merőleges rá egy másik falrész, amely feltehetően a hajdani kaputorony, netán harangtorony maradványa lehet. A másik szelvényben egy középkori gótikus és egy korábbi félköríves templom szentélyére bukkantak. /Kristó Tibor: Botosdűlő feltárja titkait. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 5./2007. október 5.
Egész napos falulátogatásra invitálta Csíkszentlélek elöljárósága dr. Szabó Béla csíkszeredai magyar főkonzult. Fitódtól lovas szekérrel várták a vendéget. Hosszúaszó faluról azt mondják, hogy „kihalt”, mert utolsó őstelepesi sarját, Csoboth Ferencet ez év augusztusában temették. A falu „kihalt”, de a házak élnek: hétvégi házként, nyári lakként. A vendégek megtekintették a ma már sűrű fenyőerdő borította Xántus-kastély romjait. Csíkmindszent a falu szülötte, Nagy István festőművész emlékének hű ápolója, tervezik az emlékház restaurálását. /Kozma Mária: Csíkszentlélek, ahol jó élni. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 5./2007. október 5.
Festészeti kiállításokkal és installációkkal, filmvetítésekkel várja a közönséget a Csíkszeredában 2005-ben alapított KO. KE. M /Kortárs Képzőművészeti Múzeum és Galéria/. Áprilistól havonta szerveznek tárlatokat, amelyekre ismert kortárs alkotók hozzák el munkáikat, a KO. KE. M így a mai képzőművészeti törekvések egyik fontos gócpontjának tekinthető. Szintén havonta – szimpózium keretében – rövidfilmeket, performanszokat mutatnak be. A KO. KE. M kiadásában jelenik meg a Nyitott Műhely című kortárs művészeti szaklap is, amelynek eddig tizenhat száma jelent meg. Az év elejétől minden szerdán kortárs filmeket mutatnak be. A KO. KE. M a csíkszeredai önkormányzat támogatásával működik, idén a Szülőföld Alap is hozzájárult a technikai eszközeik bővítéséhez. /Székely Zita: Kortárs szellemiség. = Krónika (Kolozsvár), okt. 5./2007. október 6.
Traian Basescu államfő hevesen bírálta a kormányt, amiért módosította a miniszteri felelősségre vonásra vonatkozó törvényt, és így a miniszterek korrupciós ügyeit vizsgáló elnöki bizottság nem folytathatja munkáját. A 2007/95-ös sürgősségi kormányrendelet értelmében az államelnöki hivatal többé nem adhat engedélyt volt és jelenlegi miniszterek elleni bűnvádi eljárás kezdeményezésére. Ezt a jövőben egyedül a miniszterelnök, a főügyész vagy a Legfelsőbb Ügyészség teheti meg. Az államfő szerint ez a rendelet az igazságszolgáltatás normális működését akadályozza meg. Emil Boc, a Demokrata Párt (PD) elnöke szintén azzal vádolta meg a Tariceanu-kabinetet, hogy így szeretné megvédeni a korrupcióval gyanúsított minisztereit. Újabb névvel bővült az Országos Korrupcióellenes Hatóság (DNA) feketelistája: ezúttal Decebal Traian Remes, a mezőgazdasági tárca vezetőjéről van szó. /Felfüggesztették az elnöki bizottságot. Basescu élésen bírálja a kormány döntését. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./2007. október 6.
Az egyik fő prioritásunk most az EP-választás, a másik pedig a költségvetés – mondta október 5-én Aradon Markó Béla RMDSZ szövetségi elnök. Markó úgy vélte, rendkívül fontos, az RMDSZ is ott legyen Brüsszelben. /Irházi János: Markó Béla Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 6./2007. október 6.
Király András képviselő, az RMDSZ Arad Megyei Szervezetének elnöke válaszolt Tőkés László püspök azon megjegyzésére, hogy az aradi RMDSZ megtiltotta az ő részvételét az október 6-i koszorúzáson: „Mi nem hívunk meg személyeket, aki itt akar lenni, bejelentkezik, és szívesen fogadjuk. ” Hozzátette, körülbelül egy éve nem is beszélt Tőkés Lászlóval. /(ij): Király válaszolt Tőkésnek. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 6./ Előzmény: „Tőkés hozzáállása igen negatív a magyar közösség számára. Mi nem hívtuk meg, ám előfordulhat, hogy eljön, ahogy az már előfordult. A megemlékezések azonban nem lehetnek politikai csatározások színhelyei” – szögezte le Király András. /Ünnep Tőkés nélkül. = Krónika (Kolozsvár), okt. 2./2007. október 6.
Szobordöntések sötét évtizedei után sok-sok próbálkozás után áll a Szabadság-szobor Aradon. Kompromisszumok árán, de áll. Nem a régi helyén, de szimbólumnak itt is megteszi. Akkor is, ha a román Diadalív néz vele szembe. Kezdete lehet a román- magyar megbékélésnek. Tizenhárom hős tábornokra s az 1848–49-es magyar szabadságharc sok száz, sok ezer neves és névtelen katonájára emlékezünk. Egyikük sem készült mártírnak. Kiss Ernő – milliomos földesúr; Vécsey Károly – gazdag főúr; Leiningen-Westerburg Károly – elszegényedett német arisztokrata; Damjanich János – hivatásos katona; Nagysándor József – republikánus demokrata; Schweidel József – 30 évi hű szolgálatáért másfél évvel azelőtt osztrák nemességet kapott; Török Ignác – mérnök; Lázár Vilmos – ezredes; Dessewffy Arisztid – előkelő nemesi család sarja; Lahner György – iparszervezési tehetség; Pöltenberg Ernő – osztrák felső középosztály tagja; Knezich Károly – horvát határőrivadék; Aulich Lajos – pozsonyi fogadós fia. 1849. október 6-án végezték ki valamennyiüket. Aradon 1849 augusztusa és 1850 februárja között további hét magyar honvéd tábornok, törzstiszt és közlegény vesztette életét: Ormai Auffenberg Norbert ezredes, Kossuth szárnysegédje, a honvéd vadászezredek parancsnoka, Nagy Bálint honvédtiszt és testvéröccse, Nagy Ákos közhonvéd, Zombory Imre tüzértiszt, Kazinczy Lajos honvéd ezredes (Kazinczy Ferenc fia), Lenkey János honvéd tábornok, várparancsnok és Hauch Lajos honvéd alezredes, Bem hadsegédje. Haynau először több száz tisztet akart kivégeztetni, mindenkit, aki a császári-királyi hadseregből került a honvédségbe. Feljegyzéseiben, leveleiben nem leplezte bosszúvágyát: „Én vagyok az az ember, aki rendet fog teremteni. Nyugodt lelkiismerettel lövetek agyon százakat is, mert szilárd meggyőződésem, ez az egyetlen mód intő példát szolgáltatni minden jövendő forradalomnak. Egy évszázadig nem lesz több forradalom Magyarországon, ezt, ha kell, a fejemmel szavatolom... ” A kegyetlen bosszú nem tudta kiölni a szabadságvágyat a magyarságból, a Habsburgok, Sztálin, Rákosi, Kádár mind levitézlettek, Trianon is csak földrajzilag tudta szétszaggatni, lelkiekben nem a nemzetet. /Borbély László: Október 6. – gyász és remény napja. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 6./2007. október 6.
Mint minden évben, idén is október 6-a előestéjén emlékeztek meg Temesváron az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leveréséről, s tisztelegtek az aradi 13 vértanútábornok emléke előtt. A Temes megyei RMDSZ szervezésében a Klapka György honvédtábornok Szent György téri szülőházának falán található emléktábla előtt gyűltek össze azok a magyar politikusok, civilszervezeti vezetők, pedagógusok és magánemberek, akik úgy érezték, hogy kegyelettel kell adózzanak a vártanúknak. Halász Ferenc RMDSZ-elnök mondott méltató beszédet, a Bartók Béla Elméleti Líceum diákjai meg verseket szavaltak. /(Pataky): Koszorúk Klapka György emléktáblájára. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 6./2007. október 6.
Ma, egyszerű anyagi haszon kedvéért kaméleon módjára váltják “ideológiájukat” azok az emberek, akik irányt kellene mutassanak közösségeinknek, szinte emberfeletti dimenziókba magasodik az a 13 tábornok, akik méltóságteljesen vállalta eszméiket még az életük árán is. Természetesen, amikor a Tizenhármat emlegetjük, ott lapul a gondolat mélyén a sok száz meg ezer hozzájuk hasonló nagy lélek. Előttük hajtunk fejet évről évre, ők az igazi iránytűi a ma igaz emberének is – fogalmazódott meg október 5-én az ünnepség alapgondolata a dévai Téglás Gábor Iskolacsoport aulájában, ahol a diáksereg gyűlt össze emlékezni. /Gáspár-Barra Réka: Örök iránytűi az igaz embereknek. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 6./2007. október 6.
Harminckét hallgatóval kezdi meg működését a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Karának Háromszékre kihelyezett csoportja. Az árkosi Európai Oktatási Központban berendezkedett felsőoktatási fiókegységben október 5-én tartották a tanévnyitót, azt megelőzően a Pécsi Tudományegyetem és a Kovászna Megyei Tanács között együttműködési megállapodást írt alá dr. Koltai Dénes egyetemi docens, dékán és Demeter János, a megyei tanács elnöke. A felnőttképzés /andragógia/ célja olyan szakemberek képzése, akik széles körű társadalomtudományi, pedagógiai és pszichológiai alapozás mellett ismerik a felnőttképzés történetét, sajátosságait, intézményes és intézményen kívüli formáinak működését és az emberierőforrás-fejlesztés kapcsolatát. Tavaly indult Kolozsváron és most Sepsiszentgyörgyön andragógusképzés, amelynek koordinátora az erdélyi származású Pályi Péter, a sepsiszentgyörgyi csoport oktatási felelőse Orosz Attila, a megyei tanács alkalmazottja. /Fekete Réka: Tanévnyitó a Pécsi Tudományegyetem háromszéki műhelyében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 6./2007. október 6.
Ha kell, kényszerítő eszközök alkalmazásával is meg kell tanítani a magyar gyermekeknek a román nyelvet, hiszen mindannyian román állampolgárok vagyunk, s ez az állam hivatalos nyelve – jelentette ki Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt elnöke október 5-én Sepsibükszádon. Hangoztatta, magánemberként érkezett, de megnyilatkozásai erre rácáfoltak. Tudomást szerezve arról, hogy errefele magyarul is lehet sofőrvizsgázni, a politikus ezt természetellenes állapotnak nevezte, s kijelentette, ezt meg fogják szüntetni. A látogatás deklarált célja az volt, hogy Voiculescu a többségében magyarok lakta vidékeken tájékozódik, miként kellene oktatni a román nyelvet, hogy azt a nemzeti kisebbségek megtanulják. Voiculescu szerint a magyar gyermekeknek már az óvodában teljesen román nyelvű előkészítő csoportba kellene járniuk, aztán első osztálytól román ábécéskönyvből kell tanulniuk. Miféle dolog az, hogy csak másodikban van ábécéskönyv?! – méltatlankodott, s azon is meglepődött, hogy a gyerekek a számtant magyarul tanulják. /Szekeres Attila: Legyúrni a gyerekek torkán (A román nyelv tanítása) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 6./2007. október 6.
Találkozóra hívták össze október 5-én az Arad megyei magyar iskolák tanítóit, magyar szakos tanárait, akik a magyar nyelvű oktatással kapcsolatban adott választ a kérdésekre az Oktatásügyi Minisztérium két fiatal meghívott képviselője, Bánházi Emőke, a nemzeti kisebbségi főosztály magyar oktatásért felelős szakreferense, illetve Demeter Ignác Attila, az országos tantárgy- és vizsgaközpont vezetője. Többen felvetették a tankönyv és a központból leadott program közötti különbséget. Az előadók hangsúlyozták, hogy nem a tankönyv, hanem a tananyag alapján kell tanítani. Bánházi Emőke szerint egyre kevesebb magyar anyanyelvű gyermeknek adatik meg a lehetőség, hogy magyarul tanuljon. Sok az összevont osztály, ami a pedagógusoknak nagyon sok módszertani nehézséget okoz. Akadályokba ütköznek a csángók oktatásában is, mert sokszor a helyi önkormányzatok akadályozzák az iskolák beindítását. Kevés a kisebbségi szakkönyv és nagyon sok gond van a tankönyvek fordításával is. Nem találnak embereket a tankönyvírásra. /Sólya R. Emília: Tanácsok, javaslatok pedagógusoknak. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 6./