udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
673
találat
lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 ... 661-673
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2007. május 5.
A 95 éves Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió tiszteletbeli elnökeként tökéletes szellemi frissességgel tevékenykedik, eljött Kolozsvárra, beszédet mondott. A Páneurópai Uniónak az integrációban óriási szerepe volt, fejtette ki a vele készült interjúban. Nem híve annak, hogy Törökország tagja legyen az Európai Uniónak. Az együttműködés sokkal jobb megoldás. A muzulmánok integrálása nagyon-nagyon nehéz munka, nagy feladat. Habsburg Ottó leszögezte, mindig beszélt magyarul, ez természetes folyamat volt, nem kellett magyarul tanulnia. Hét gyereke és huszonhárom unokája van. Egyik unokája katalán politikus, egyik lánya svéd képviselő, György fia a Magyar Vöröskereszt elnöke és az államfő külpolitikai tanácsosa. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Lebontottuk a határokat! Interjú Habsburg Ottóval. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./2007. május 5.
A Kolozsváron tartott kisebbségi és regionális nyelvű napilapok és a többnyelvűség az EU-ban témájú konferencia alkalmából a Szabadság összefoglalót mutatott be romániai magyar közösség vallási életéről, ezt angol és román nyelven is közölte. Romániában a román többség zömmel görögkeleti vallású. Ez a felekezet évtizedeken keresztül – egyfajta államvallásként – kiváltságos helyzetben volt. A románok között jelentős volt a görög rítusú katolikusok száma, ezt a felekezetet a kommunizmus idején törvényen kívül helyezték, templomaikat elkobozták, és a görögkeleti felekezetnek adták. A hívek egy része beolvadt a „nemzeti” egyházba, de sokan római katolikus hitre tértek. A románság keretében jelentős teret hódítottak az újprotestáns felekezetek is. A magyar lakosság zömmel a négy történelmi egyház híve, lélekszám szerinti sorrendben: református, római katolikus, unitárius ás evangélikus-lutheránus. Az újprotestáns felekezetek közül a magyarság körében a baptisták, illetve a hetedik napot ünneplő adventisták közössége számottevő. Az újság bemutatta a magyar lakosság hitéletét, felvázolva az egyes történelmi egyházak múltját. A Római Katolikus Egyházat illetően a kommunizmus idején az egyházi vagyont elvették, számos papot, püspököt bebörtönöztek, többen ott haltak meg. Megkísérelték létrehozni a Rómától független állami egyházat, de ez nem sikerült. Az ellenállás vezéralakja Márton Áron püspök megjárja a kommunista börtönöket, majd évekig házi őrizetben volt. Ő már a második világháború idején felemelte szavát az antiszemita rendelkezések ellen. A rendszerváltozás után lassan, nehezen megindul az ingatlanvagyon visszaszolgáltatása, az egyházi élet fejlődése. Az újság csak az Erdélyi Református Egyházkerületet mutatta be, a Királyhágómelléki Református Egyházkerületetről nem adott számot. A kommunisták az egyházak iskoláit, intézményeit államosították. Az 1989-es változást követően lassan halad az államosított javak visszaadása. Ennek ellenére előbb Kolozsváron sikerült újraindítani a református kollégiumot, majd Marosvásárhelyen, Nagyenyeden, Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen és Kézdivásárhelyen is indultak református osztályok, állami középiskolák keretében. Az Evangélikus Lutheránus Egyház jelenleg mintegy 32 500 tagot számlál. Az istentiszteletek látogatottsága megnőtt, megszervezték a vallásoktatást, a diakóniai munkát és a kulturális tevékenységet. Az unitárius vallás az egyedüli magyar, erdélyi alapítású keresztény felekezet. A rendszerváltás után lehetőség nyílt a fejlődésre, testvérkapcsolatok jöttek létre az angliai és amerikai unitárius egyházakkal. /A romániai magyar közösség vallási élete. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./ 6/ A Kolozsváron tartott kisebbségi és regionális nyelvű napilapok és a többnyelvűség az EU-ban témájú konferencia alkalmából a Szabadság összefoglalót adott az állami magyar felsősoktatásról Kolozsváron hat állami finanszírozású felsőfokú oktatási intézmény működik, magyar nyelvű képzést csak Babes–Bolyai Tudományegyetem biztosít. Az intézmény az egykori magyar Bolyai Egyetem, illetve a román Victor Babes Egyetem összeolvasztásából jött létre, és az elmúlt évtizedek során a magyar struktúrák mérete és helyzete sokszor változott. Az egyetem részben politikai nyomásra 1995 óta vállalta fel azt a programot, amit képviselői multikulturálisnak tartanak. A BBTE 21 karából jelenleg 17 biztosít román és magyar, 11 pedig román és német nyelvű képzést. Két karon (a Református-, illetve a Római Katolikus Hittudományi Karon) az oktatás kizárólag magyar nyelven folyik. Az egyetemi szintű képzés 157 szakot kínál (89-et román, 51-et magyar, 14-et német és 3-at angol nyelven). /Állami magyar felsőoktatás Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./ Az impériumváltás után, 1918-1919 volt a Ferenc József Tudományegyetem utolsó féléve. A beiratkozott 2570 diák 83%-a magyar volt. A második világháború után Bolyai Tudományegyetem néven Kolozsváron magyar tannyelvű egyetem létesült négy karral. 1958-ban a kommunista hatalom parancsára megkezdődtek a magyar és román egyetem egyesítését szorgalmazó gyűlések, amelyek néhány hónap alatt a két egyetem teljes összeolvadását eredményezték. A folyamatot Nicolae Ceausescu későbbi államfő és Ion Iliescu akkori KISZ-elnök vezette. Az így keletkezett Babes–Bolyai Tudományegyetemen fokozatosan megszűntek a magyar csoportok. Az 1989-ben lezajlott változások után követelték az önálló anyanyelvű oktatást, de az egyetem kérdésében nem születtek döntések. Az továbbra is összevont maradt, a magyar csoportok nem élvezhettek önállóságot. 1990-ben az erdélyi magyarság tízezres utcai tüntetéseken követelte az önálló romániai magyar oktatási hálózat megteremtését, a magyar tannyelvű állami egyetem újraindítását. 1992 és 1997 között az RMDSZ több mint 600 ezer aláírást gyűjtött össze ugyanezen célok támogatása érdekében. 2001-ben két, még 1998-ban benyújtott, erre vonatkozó törvénytervezetet utasított el a román parlament. 2006 februárjában 80 nemzetközi elismertségnek örvendő professzor, köztük 11 Nobel-, Fields- és Wolf-díjas tudós kérte a Bolyai Egyetem újraindítását. Petíciójukra, melyet Románia elnökének és miniszterelnökének, valamint az Európai Bizottság elnökének címeztek, nem érkezett válasz. Megalakult a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB), amely kül- és belföldön látványos akciókkal próbálja tárgyalásra kényszeríteni az egyetem vezetőségét – mindmáig sikertelenül. Tavaly novemberben a szervezet egyik alelnöke, Hantz Péter az egyetemi vezetés és az adminisztratív személyzet ellenállása dacára magyar nyelvű feliratokat helyezett el három épületben. Ezeket leverték, összetörték és megtaposták, Hantzot pedig társával, Kovács Lehellel együtt, az általános hazai és külföldi tiltakozás ellenére azonnal elbocsátották. /Ercsey Ravasz Ferenc: Kollégiumtól a Babes–Bolyai Tudományegyetemig. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./2007. május 5.
Az erdélyi magyar tannyelvű iskolák jó részének története több száz évre nyúlik vissza. Az első világháború után megmaradtak ugyan a felekezeti iskolák, és az erdélyi magyarságnak sikerült bizonyos mértékig megőriznie oktatási rendszerét, de a kötelező román nyelvű érettségi bevezetése, a román nyelvtudás hiánya sok erdélyi magyar fiatal értelmiségi elé állított akadályt. 1944 őszén a felekezeti iskolák alkották az erdélyi magyar oktatás gerincét: a négy felekezet – katolikus, református, unitárius és evangélikus – 1041 tanintézetet működtetett, falusi általános iskoláktól egészen a városi főgimnáziumokig. Ezt a virágzó iskolahálózatot semmisítette meg az 1948-as államosítás, amelynek során Erdély-szerte 468 katolikus, 531 református, 34 unitárius, 8 evangélikus iskola került állami fennhatóság alá. Az erdélyi magyar nyelvű oktatás aláásásának második lépése az volt, hogy az 1950-es évek közepétől kezdődően az önálló magyar tannyelvű iskolákban román tannyelvű osztályokat helyeztek el. A kommunista állam tudatosan törekedett a szakiskolai oktatást elsorvasztására: a magyar gyerekek román tannyelvű osztályokban folytatták tanulmányaikat, ez pedig a többségi nemzethez való asszimilációt hozta magával. Az 1970-es években hozott rendelkezés, miszerint egy önálló líceumi osztály beindításához legkevesebb 36 tanuló szükséges, az 1980-as években éreztette hatását: a kivándorlás, a demográfiai mélypont miatt egyre-másra szűntek meg az önálló magyar tannyelvű iskolák, de a tagozatok is. A magyar egyetemi hallgatókat kötelező módon kihelyezték Ó-Romániába, míg onnan Erdélybe „irányították” a román végzősöket. 1988-ban például 951 magyar nyelvű végzős egyetemi hallgató közül 689 került Ó-Romániába. Az 1989-es rendszerváltás után az erdélyi magyar közösség harcolt azért, hogy visszaszerezze elvett iskoláit, ingatlanjait. Ez még ma is gyakran ütközik a többségi nemzet ellenkezésébe. A magyar nyelvű szakiskolai oktatás azonban még mindig elenyésző. Jelenleg Erdélyben magyar nyelvű oktatás folyik 43 elméleti líceumban (25 önálló magyar líceum, további 18 magyar tagozatos), 51 iskolaközpontban (26 önálló magyar iskolaközpont, további 25 magyar tagozatos), 19 felekezeti iskolában (9 református, 8 római katolikus és 2 unitárius), illetve 13 tanítóképzőben és művészeti líceumban (7 önálló magyar tannyelvű, további 6 magyar tagozatos). A magyar iskolákban tanuló gyermekek létszáma Kolozs megyében hozzávetőlegesen 11 000, Beszterce-Naszód megyében 1516, Fehér megyében közel 8 000, Szilágy megyében 10 170, míg Szeben megyében 481./Nagy-Hintós Diana: Iskolahálózat Erdélyben egykor és most. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./2007. május 5.
Az április végén megtartott, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) Gépészeti Szakosztálya által szervezett OGÉT 2007, XV. Nemzetközi Gépész Találkozónak a Kolozsvári Műszaki Egyetem Mechanika kara adott otthont. Megjelent több romániai, anyaországi, szlovákiai, ukrajnai, ausztriai egyetem rektor-helyettese, dékánja, dékán-helyettese, tanszékvezetője, tanára, kutatója. A közel 150 résztvevő 92 dolgozatot mutatott be, amelyek az EMT által kiadott Műszaki Szemle folyóirat 38. számában jelentek meg. Dr. Ábrahám György tanszékvezető a BME Mechatronika, Optika és Műszertechnika tanszék tiszteletbeli professzora című diplomáját nyújtotta át dr. Csibi Vencelnek, az EMT Gépészeti Szakosztálya elnökének. Kiosztották a Főgépész Díjat, amelyet olyan hazai és anyaországi szakszemélyiség kaphat, aki elősegítette az EMT működését és kapcsolatrendszerének fejlesztését. A XV. OGÉT alkalmával dr. Gyenge Csaba (KME) és dr. Kiss László (GYE) kaptak díjat. /XV. Nemzetközi Gépész Találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./2007. május 5.
115., illetve 15. éves évfordulóját ünnepelte az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) háromszéki osztálya május 4-én Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban. Az 1892-ben alapított szervezet többször megszűnt és megalakult: Dukrét Lajos megyei elnök ismertetője szerint mindig külső okokból oszlott fel, és mindig belső indíttatásból született újjá. Az egyesület jelenleg majdnem minden hétvégére hirdet programot, különböző nehézségű gyalogtúrák, biciklitúrák, honismereti, néprajzi, hegymászó, barlangászó táborokat. A lelkes csapat önkéntes munkájának köszönhető azt is, hogy ösvények járhatóak, jelzettek. /Demeter J. Ildikó: Természetjárók ünnepe. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 5./2007. május 5.
Szilágysomlyón a szülők kérésére 2005-ben hozták létre a magyar tannyelvű önálló iskolát, amely azóta is a közösségi összetartozás egyik pillére. A magyar gyermekek korábban a város több vegyes tannyelvű iskolájában tanultak, a tanároknak állandóan ingázniuk kellett az iskolák között. A szülők 2001-ben kérték az önálló magyar iskola létrejöttét. Négy évig halogatták az iskola jogi státusának megadását, a megyei tanfelügyelőség és a minisztériumi szinten többször is elvesztek /!/ az iratcsomók, végül 2005 augusztusában létrehozták az iskolát. Ebben a tanévben az iskolában 310 gyermek tanul 25 pedagógus vezetése mellett, tájékoztatott Vida Anna iskolaigazgató. – A katolikus egyház visszaigényelte a valamikori Római Katolikus Leányiskola épületét, amelyet 2005-ben kapott vissza, és átadta az iskolának használatra. Azóta itt működik a szilágysomlyói Magyar Tannyelvű Általános Iskola, két párhuzamos osztállyal minden évfolyamon, egészen nyolcadikig. Helyhiány miatt egyelőre nem gondolhatnak arra, hogy magyar tannyelvű középiskolát is létesítsenek. Elég szűkösen vannak, délután is folyik a tanítás, mert nincs elég tantermük. Sok állandó jellegű rendezvényük, tevékenységük van: néptáncoktatás, különféle hagyományőrző foglalkozások, színjátszó csoport, társasági táncoktatás. Szilágy megyében egyetlen önálló, magyar tannyelvű középiskola működik: Zilahon, a hosszas küzdelem árán visszaszerzett Wesselényi Református Kollégium. A megye egyetlen magyar tannyelvű általános iskolája Szilágysomlyón létesült, és nagy valószínűséggel ősztől Szilágycsehben is beindul a magyar nyelvű oktatás általános iskolai szinten. /Sándor Boglárka Ágnes: Közösségépítő a szilágysomlyói önálló magyar iskola. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./2007. május 5.
Magyar nyelvű mise keretében szentelik fel május 6-án Lábnikon (Bákó megye) a Gyermekek Házát és az alkalomból állított magyar feliratú keresztet. Az avatóünnepségen köszöntőt mond Lábnik polgármestere és a támogatók, műsort mutatnak be a helyi csángógyermekek, majd az ünneplők közös ebéden vesznek részt az új ház udvarán. A magyarországi keresztszülőkhöz is eljuttatott meghívóban arra kérik a résztvevőket, vigyenek magukkal egy-egy gyümölcsfacsemetét, amit ki-ki maga ültethet el a Gyermekek Házának kertjében. /Fekete Réka: Építkezik a csángó közösség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 5./2007. május 5.
A Tihany melletti Zamárdiból két irányba induló, és a Kárpát-medence magyarságát felkeresve a csíksomlyói búcsúra érkező csoport déli ága május 3-án Kisiratosra érkezett. A felkeresett települések neveit tartalmazó szalagokkal ékesített jelvényt hozták magukkal. Az érkezőket a kisiratosi csárdától feldíszített hintóval ünnepi menet kísérte a templomba, ahol a vendéglátók részéről Almási Vince polgármester köszöntötte az érkezőket. Zilahi András kisiratosi plébános a csíksomlyói Szűzanya áldását kérte a közel 200 résztvevőre, mindazokra, akik fáradságot nem kímélve hordják körbe a feltámadás, a remény jelét a magyarság körében. Ünnepélyesen a jelvényre kötötték a kisiratosiak szalagját. Kisiratosról elindultak a felszalagozott jelvénnyel, hogy Kürtös, Gyorok, Máriaradna és Lippa katolikus templomainak az érintésével Dévára érkezzenek, ahol a Szent Ferenc kolostorban átadják azt a helybeli katolikus híveknek, akik azt Gyulafehérvárig viszik tovább. /A csíksomlyói feltámadási jelvény Arad megyében. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 5./2007. május 5.
A temesvári egyházmegye egyik műemlék temploma a máriaradnai bazilika, amelynek felújítása már az elmúlt esztendő őszén elkezdődött. A tatarozás jelenlegi szakaszáról Reinholz András esperes, radnai plébános elmondta, befejezik az állványok felállítását. Támogatást kaptak Németországból, mások is segítettek. A kegytemplomot csakis közös összefogással tudják felújítani. A templom körüli parkot, a mögötte lévő dombra vezető keresztutat is tisztán kell tartani, önkéntes munkát is várnak. Tavaly például hatvanezren keresték fel a templomot. Idén még több zarándokra, látogatóra számítanak. /(S. E.): “Kegytemplomunkat csak közös összefogással tudjuk felújítani”. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 5./2007. május 5.
Május 4-én kezdődött az Állampolgár Menedzser Egylet és a Csík Terület Ifjúsági Tanácsának (CSTIT) közgyűlése. A háromnapos esemény helyszíne a homoródfürdői Lobogó Panzió. A tanácskozás az ifjúsági szervezetek vezetőinek és képviselőinek különböző szakterületeken való képzésére fekteti a hangsúlyt. A CSTIT egyik tagszervezete, a Csíkszentmihály, Ajnád, Vacsárcsi Ifjúsági Szervezet (SZAVISZ) ezen a hétvégén ünnepli fennállásának ötödik évfordulóját. /Csíkvidéki ifjúsági képzés. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 5./2007. május 5.
Május 4-én Gyergyószentmiklóson megnyitották a Romániai Kisebbségi Színházak Kollokviumát. A rendezvényen május 12-ig 20 előadást 30 kísérő rendezvényt – köztük műhelymunkát és felolvasó színházat látogathat a közönség. /(Bajna György): Gyergyószentmiklós. Kisebbségek színpada. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 5./2007. május 5.
A Civilek Háromszékért Szövetség, a CIVEK egyik tagszervezete, a Sikló Egyesület a 2001-ben alakult. Feladatának tartja a Kovászna-Kommandó erdei vasút és siklópálya megőrzését. Évente vasútmentő tábort szerveznek Kommandón, melynek célja a kisvasút egyes részeinek helyreállítása, megismerése. A kisvasútról szóló négynyelvű füzetet, naptárt és egy képeslapot adtak ki, a kovásznai vonal egy részét megjavították. Az erdei vasúthoz tartozó hét mozdonyt megmentették az ócskavassá válástól, az általuk összeállított dokumentáció alapján a minisztérium rendelete értelmében a mozdonyok a nemzeti örökség részét képezik, műkincs besorolást kaptak. /Civil híradó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 5./2007. május 5.
Marosvásárhelyen a Látó-estet a száz éve született Dsida Jenő költészetének szentelték, egy-egy szabadon választott verse alapján. /Nagy Botond: Miért könnyűek az angyalok? Dsida Jenő-est a Látó szervezésében. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 5./2007. május 5.
Az Eduard Benes államfő vezette Csehszlovákia meg akarván szabadulni német és magyar kisebbségeitől, ezeket a közösségeket a kollektíven háborús bűnösnek minősítette, s 1947 májusában elkezdték erőszakos kitelepítésüket, elűzetésüket szülőföldjükről. A németek több mint hárommillióan voltak, a magyarok egymilliónál kevesebben, Szlovákia déli határsávjában, olyan színmagyar entitásokat alkotva, mint a Csallóköz, Mátyusföld, Gombaszög, Dél-Göröm, az Ipoly völgye, Délkelet-Szlovákia... A németeket bevagonírozták, s embertelen körülmények között, mindenüktől megfosztva elindították őket a legyőzött, nyomorgó, koldusszegény Németország felé. A magyarok elűzését ,,lakosságcserének” álcázták, s valóban a maradék Magyarországon élő szlovákokat igyekezett Csehszlovákiába csábítani, a magyaroktól ,,megtisztított” területekre, településekre. Beleültetvén őket a hátrahagyott vagyonokba, sok-sok nemzedék munkájának eredményébe. Azonban a paritás leghalványabb jegyeit sem lehet kimutatni, a magyarok elűzetése durva és kíméletlen volt, a Dunán kergették át őket, marhavagonokban vitték át a határon a magyar családokat. Akik maradhattak, azokra még keservesebb sors várt, egy részüket a Szudéta-vidékre deportálták, az elűzött németek helyére, lágerekbe zárva, majd kényszerlakhelyekre erőltetve őket. A Szlovákia területén megmaradtak állampolgárságát megvonták arra kényszerítettek egész közösségeket, hogy ,,reszlovakizáljanak”, azaz tagadják meg magyarságukat. Eduard Benes Sztálin szlávbarát bólintása mellett kiadta hírhedett dekrétumait, melyek milliók sorsát pecsételték meg. Azóta hatvan év telt el, enyhült a légkör, a felvidéki magyarok visszakapták állampolgárságukat, iskoláik vannak, pártjuk és egyesületeik, de a sebek máig sem forrtak be, mert sem Csehország, sem az időközben függetlenedett Szlovákia nem hajlandó hatályon kívül helyezni a hírhedett benesi dekrétumokat. /Magyari Lajos: Hatvan év gyalázat. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 5./2007. május 5.
Április 4-én ünnepélyes keretek között megnyitották Csíkszeredában a Munkácsy-képek Erdélyben című kiállítást. A Csíki Székely Múzeumban megszervezett kiállításon a világhírű magyar festő negyvenhét alkotását tekinthetik meg az érdeklődők. A Magyarországon közel két éve vándorló nagysikerű Munkácsy-kiállítás érkezett a városba. A megnyitón jelen volt többek között Markó Béla szövetségi elnök, valamint Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, akik egyben a tárlat fővédnökei is. /Megnyílt a Munkácsy-kiállítás Csíkszeredában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./2007. május 5.
Dr. Fátyol Rudolf hegedűművész, a filharmónia igazgatója, karmester, a Debreceni Zenekonzervatórium tanára 50. születésnapját töltötte. Előadóestje után Szabó István, a Szatmár megyei tanács elnöke elismerő oklevelet és kitüntetést nyújtott át. Ilyés Gyula polgármester hangsúlyozta, hogy a művész, aki két éve a városi tanács döntése szerint a város díszpolgára, talán az egyedüli, aki azóta is rászolgál erre a címre, folyamatosan dolgozik, Európa-szerte olyan visszajelzések jönnek, ami azt mutatja, hogy a város kiemelkedő egyénisége, aki zenekarával messze földön ismertté teszi Szatmárnémeti kulturális életét. /Fátyol Rudolf előadóestje. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 5./2007. május 5.
Murádin Jenő Itáliában járt, a Klebersberg-kutatási ösztöndíj lehetővé tette számára, hogy több időt szenteljen az erdélyi képzőművészek két világháború közötti olaszhoni barangolásainak, írott és képírott élményeik számbavételének és feldolgozásának. Munkája eredményeként született meg az Olasz földön /Litera-Veres Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2006, Erdélyi Művészet könyvek/ című kötet. A sort Szolnay Sándor nyitja, aki kényszerűségből került a művészettörténet paradicsomába: az első világháborúban hadifogolytáborba. Nagy Oszkár, Dési Huber István szintén harcterekről szerezte be első olaszországi élményeit. A gazdagon illusztrált kötet bemutatta a többi erdélyi művészt is. A könyv kiadását Albert András, Petroczki Géza és Porsche László székelyudvarhelyi polgárok támogatták. Kolozsváron vajon hányan dicsekedhetnek hasonló érdemekkel? /N. J. : Egy könyvről, és általában a műpártolásról. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./2007. május 5.
Kozma Mária új regényének /Szarvassá vált... Hargita Könyvkiadó, Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2006/ a kendermag gőzét belélegző énjeivel küzd önazonossága megteremtéséért, s lassan az olvasóban is felépül egy mai, magányos nő élete, szereptévesztéseivel együtt. /Bogdán László: A szarvas és a sólyomasszony. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 5./2007. május 6.
Jakubinyi György érsek köszöntötte az aranymisés Bálint Lajos nyugalmazott érseket, akit 1957-ben, ötven éve szenteltek fel. Bálint Lajos 1990-ben lett gyulafehérvári püspök, a pápa 1991. augusztus 5-én nevezte ki gyulafehérvári érseknek, majd 1993. november 29-én betegsége miatt lemondott. /Jakubinyi György: Bálint Lajos aranymisés érsek úr köszöntése. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 6./2007. május 7.
A határ menti térségek fejlesztése közös magyar–román érdek, ezt elősegítheti a munkahelyeket teremtő kis- és középvállalatok, infrastrukturális beruházások támogatása – erről beszélt május 5-én Csíkszeredában Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke és Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Szili Katalin elmondta: szó volt a kárpát-medencei magyar képviselők fórumának előkészítéséről. Markó Béla kifejtette, a határ menti együttműködésben, a határokon átnyúló régiófejlesztésben konkrét pénzbeli támogatási lehetőségek is rejlenek. Szili Katalin a Marosvásárhely közelében lévő Nyárádselyére látogatott, ahol több mint ötszáz könyvből álló adományt nyújtott át a helyi magyar iskola könyvtárának. Ez az iskola négy évvel ezelőtt indult újra, huszonhárom esztendeig tartó szünet után. Közös román–magyar érdekek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./