udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
630
találat
lapozás: 1-30 ... 121-150 | 151-180 | 181-210 ... 601-630
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2009. május 9.
A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium 150 éves jubileumi emlékünnepsége május 8-án volt. Legalább négy mikós nemzedék volt jelen. Biró Béla, a Székely Mikó Kollégium és Pető Mária, a Református Kollégium igazgatója az iskola százötven éves történetének főbb mozzanataira emlékeztetett. Utalva a Mikóban végzett nemzedékek sokaságára, Keresztély Irma főtanfelügyelő azt hangsúlyozta, hogy elsokasodtak a fenyőemberek, akik őrzőkként vigyáznak az elődök örökségére. A Véndiák Társaság és a Székely Mikó Kollégium Alapítvány által állíttatott emlékkő (a mikóújfalusi Urszuly Sámuel kőfaragó munkája) leleplezésénél dr. Szőts Dániel vén diák méltatta az iskolaalapítók és a nevessé vált mindenkori diákok érdemeit, Incze Sándor nyugalmazott református esperes megáldotta a létesítményt. A szülői közösség képviselői átadták az iskolának a Református Székely Mikó Kollégium 1908-ban készült, jelenleg a Székely Nemzeti Múzeum tulajdonát képező iskolazászlójának hiteles másolatát. Régi tanszerrelikviák, sok kiadvány, hajdani egyházi és iskolai szemlétől jelenkori írók, tudósok kiadványai sorakoztak a könyvkiállításon. A két iskola egyesített kórusát a délutáni népzene- és néptánctalálkozón az iskola egykori énekkarosai bővítették ki. /Fekete Réka: Maradjon a székely nép világító fáklyája (150 éves a Székely Mikó Kollégium). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 9./2009. május 9.
A 450 éves Református Kollégium sok kiváló szakembert nevelt az egyetemes magyar kultúrának. Sok tanárról és diákról megemlékeztek a különböző évfordulós rendezvényeken. Egy valaki kimaradt, aki a Bolyaiak után a legelismertebb marosvásárhelyi tudós volt, Kelemen Lajos. Tizenegy évet töltött a Református Kollégiumban. A kollégiumban eltöltött éveire emlékezett Születtem Marosvásárhelyt címen. Visszaemlékezését kiadta a kolozsvári Komp-Press Kiadó 1993-ban. „Szülőim sírja után mindig felkerestem a kollégiumot, s lelkemben ilyenkor újraéledtek ifjúságom álmai és emlékei, valahányszor hazajutottam” – írta Kelemen Lajos. Utcát kellene elnevezni róla Marosvásárhelyen. /Oláh-Gál Róbert: „Erdély történésze” = Népújság (Marosvásárhely), máj. 9./2009. május 9.
Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke adta át a hét elején a külső tagok fórumán a külhoni magyar tudósok elismerésére szolgáló Arany János-díjat és Arany János-érmet. Az Arany János-díjat évente három kategóriában ítélik oda: a tudományos életműért járó díjat az idén Kótyuk Istvánnak (Ungvár) ítélte oda az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága. Az utóbbi években elért kiemelkedő tudományos teljesítményéért járó díjat Gábrity Molnár Irén (Szerbia) érdemelte ki, míg a fiatal, 35 év alatti kutató elismerésére szolgáló díjat Benyovszky Krisztián (Szlovákia) és Kádár Edit (Románia) vehette át. Az Arany János-érmet öt kutatónak ítélték oda: Horváth Lászlónak (Horvátország), Murádin Jenőnek (Kolozsvár), Pál-Antal Sándornak (Marosvásárhely), Tóth Károlynak (Szlovákia), valamint Vermes Gábornak (Egyesült Államok). /Arany János-díj és -érem hazai kutatóknak (is). = Népújság (Marosvásárhely), máj. 9./2009. május 9.
Május 7-én Kisiratoson várta a község vezetősége és lakossága a Mezőkovácsházáról érkező feltámadási jelvényt, amelyet 40 ember hozott Bakos István polgármesterrel az élen. Az érkezők és a fogadók, nemzeti viseletbe öltözött lányok felvezetésével, zsoltárokat énekelve végigvonultak a főutcán, majd betértek a májusi ájtatosságra, illetve a jelvény fogadására hívekkel megtelt templomba. Bircsik Csaba, egy mezőkovácsházi civilszervezet elnöke a feltámadási jelvényt átadta Almási Vince kisiratosi polgármesternek. Beszédeikben a magyarság összetartozását jelképező feltámadási jelvényből kiindulva a két település között kialakult igen jó kapcsolatokat ecsetelték. Miután a kisratosiak rákötötték a maguk szalagját a jelvényre, Zilahy András plébános áldást mondott a résztvevőkre. Másnap a kisiratosiak egy kisbusszal indultak útnak a feltámadási jelvénnyel, a kürtösi, zsúfolásig megtelt katolikus templomban tartottak rövid stációt, majd Aradra, a Mosóczy-telepi katolikus templomhoz érkeztek. Kalapis Damján plébános köszöntötte az érkezőket, majd együtt fohászkodtak. Almási Vince, a kisiratosiak nevében a Zamárdiból, illetve Tihanyból elindult két feltámadási jelvény szimbolikus jelentőségéről beszélt, amelyek különböző irányba haladva átölelik a Kárpát-medence magyarságát. Farkas Viktória felolvasta a Mosóczy-telepiek szalagjának a szövegét, azt rákötötte a jelvényre. A jelvényszállító csoport megállt még a gyoroki, majd a lippai katolikus templomoknál, délután a dévai Szent Ferenc Alapítvány kápolnájában megtartott ünnepélyes szertartáson a jelvényt átadta a vendéglátóknak, akik Gyulafehérvár érintésével hordozzák azt tovább Csíksomlyó felé. /Balta János: Arad megyében a feltámadási jelvény. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 9./2009. május 9.
Idén tizenegyedik alkalommal, Nagyszalontán rendezték meg a Függőleges Keresztyén Ifjúsági Konferenciát. A konferencia a Zilahy Lajos Művelődési Házban kezdődött, Berke Sándor tenkei lelkész köszöntötte a megjelenteket. Mikor leszek végre boldog? címet viselte az idei konferencia előadása, amelyet Lukács Angéla köröskisjenői lelkész tartott. Reggelenként zenés áhítattal vagy imaközösséggel indult a nap. Az előadásokat után kiscsoportos beszélgetések és műhelytevékenységek követték, voltak szabadidős tevékenységek és alternatív műhelyek is. /Butyka Anna: ”Ismét mondom: örüljetek!” = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./2009. május 9.
Kolozsváron 15 napon keresztül, május 10–24. között színes programmal emlékeznek arra, hogy 15 éves a Katolikus Egyetemi Lelkészség /KEL/. Május 19-én közösségi szentmise lesz Dr. Jakubinyi György érsek celebrálásával, de lesz fotókiállítás, lesznek csoportos beszélgetések, kreatív programok, nosztalgiabál és sok más érdekesség. /15 éves a Katolikus Egyetemi Lelkészség. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./2009. május 9.
Április végén, több mint háromszáz résztvevő jelenlétében felszentelték Tordán az Adventista Imaházat, a magyar gyülekezet otthonát. Tordán két adventista gyülekezet létezik, a magyar és a román híveket tömörítő gyülekezetek. /Szász Károly-Zsolt, tordai adventista lelkész: Felszentelték a tordai központi Adventista Imaházat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./2009. május 9.
Aurél Hírlap – erre a névre keresztelte a szatmárnémeti Aurel Popp Művészeti Líceum III. B osztálya az osztály első ízben megjelent lapját. A kisdiákok hírlapjában vannak versenyfelhívások, viccek, képeket az iskolai életről. Az újság főszerkesztője Kiss Mercédesz, a hírlap készítésében az egész osztály részt vett. /Megjelent a SZMH „kistestvére”. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 9./2009. május 9.
1987 óta először kap Magyar Művészetért Díjat erdélyi festőművész: Vinczeffy László május 10-én, vasárnap veheti át a szentendrei Vajda Lajos Stúdióban. Vinczeffy László kipróbálta a papírművészetet, kerámiát készített, meg installációkat is. /Váry O. Péter: Magyar Művészetért Díj Vinczeffy Lászlónak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 9./2009. május 9.
Négyezer ember felállva, percekig tapsolt, amikor befejeződött május 7-én Veszprémben a Cozma-gyilkosságról készült, Szíven szúrt ország című film első részének díszbemutatója; a közönség hosszú ideig Marian Cozma nevét skandálta. A film díszbemutatóján jelen volt Petre Cozma, a meggyilkolt sportoló édesapja is. /Vastaps fogadta a Cozma-film bemutatóját Veszprémben. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 9./2009. május 9.
Kaszaverés és -fenés ritmusára is gyimesi, valamint felcsíki táncokat járnak legújabb színpadi műsorukban a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes táncosai. Az együttes két táncosa, Antal Zsolt és Péter László álmodta színpadra a koreográfiát, a díszletet, a teljes műsort. A Hegyen innen – hegyen túl bemutatója május 6-án volt. Antal Zsolt régen tervezte, hogy egy műsorban e két, egymás melletti tájegység közös és eltérő vonásait egyaránt megmutatják. Gyimesben van sebes csárdás, Felcsíkon pedig gyors csárdás, mindkét tájegységen ismert a gardony, de azok ritmusvilága már eltérő. Péter László hozzátette, elővették az archív felvételeket, továbbá Péter Lászlónak saját gyűjtése is volt. /Antal Ildikó: Erdőlnie kellett velük, hogy megérezze a táncukat. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 9./2009. május 9.
Marius von Mayenburg kortárs német szerző A csúnya című darabját a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem Akadémiai Műhelye vitte színre. Rendezőként Anca Bradut hívták Marosvásárhelyre. /Nagy Botond: Fekete dugasz a széparcúaktól. Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem: A csúnya. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 9./2009. május 9.
Az a bizonyos Függelék. Latinul szoktuk emlegetni: Appendix. Bolyai János fűzte hozzá a tér tudományáról és a párhuzamosok viselkedéséről szőtt gondolatsorát tudós apja könyvéhez, a Tentamenhez. Megteremtette azt az új tudományágat a geometria tárgykörében, amit azóta „nem euklidészi geometria” néven tanítanak. Csak egy függelék – amely átformálta a világot. Az idén Budapesten lezajlott nemzetközi könyvfesztiválon erről a kis könyvről is szó esett. Ez volt az idei év legnagyobb magyar „könyveseménye”, bár alig esett szó róla a médiában. Az Appendix felvételt nyert a Világ Szellemi Öröksége listájára. Bekerült az UNESCO Világemlékezet, a Memory of the World kincsestárába, a magyar szellemi termékek közül negyedikként, Mátyás Corvinái, Tihanyi Kálmán Radioskopja és a Tabula Hungariae, azaz Magyarország első, 1528-ban nyomtatott térképe mellé. Egy jeltelen sírtól a Világemlékezetig című előadásában Oláh Anna Bolyai-kutató mesélte el a mű jelölésének történetét. Ő maga kezdeményezte a budapesti Akadémia Könyvtárában található munkapéldány jelölését. A legnagyobb nehézséget az okozta, hogy a könyvet nem datálták. A felhasznált papír vízjeleiből kellett megállapítani a megjelenés pontos dátumát. Ezt a munkát Pelbárt Jenő kutató vállalta magára: az Appendix 1831-ben látott napvilágot, a marosvásárhelyi református kollégium nyomdájában. Nemrégiben külön emléket állítottak Bolyai János korszakalkotó munkájának a Pszeudoszféra című köztéri alkotással, alkotója Horváth Sándor matematikatanár. /Medgyessy Éva: Csak egy függelék... = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./2009. május 9.
Megjelent Borcsa János Merítés – kritikák, tanulmányok, jegyzetek 2005–2008./Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár, 2009/ című kötete, ebben érzékelhető a kortárs magyar irodalmat figyelemmel követő kritikus tág rálátása. Így fogalmazott kritikusi hitvallásáról: a kritikus egyik feladata „a számára ihletadó művek fontos üzenetének felerősítése hiteles értelmezések, meggyőző értékítéletek megalkotása útján, ugyanakkor az olvasó számára hozzáférhető módon”. /Váry O. Péter: Borcsa János merítései. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 9./2009. május 10.
Tizenötödik alkalommal hívták össze Magyarországon az egyetemi pasztorációs konferenciát. Az idei alkalomra április 23–25. között került sor Egerben. Évek óta hagyomány, hogy ide az erdélyi egyetemi pasztoráció munkatársait is meghívják. Az idei konferencián Brassóból Mihály Imre segédlelkész és két egyetemista, Kolozsvárról Takó István egyetemi lelkész és Györgypál Enikő pasztorálasszisztens vett részt. Fontos tapasztalat volt a mások értékeivel, sajátosságaival való találkozás. A konferencián részt vettek római és görög rítusú katolikusok, evangélikusok és reformátusok. Az erdélyi egyetemi lelkészségek közötti párbeszéd 2008. április 19-én kezdődött Kolozsváron, az Országos Katolikus Egyetemi Találkozó (OKET) keretén belül. E találkozók megismétlődtek 2008. november 8-án Brassóban az OKET-en és a 2009. április 18-i gyulafehérvári OKET-en. /Györgypál Enikő: Egyetemi pasztorációs konferencia Egerben. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 10./2009. május 10.
A Mustármag megújulás-szolgálat Hiszek a romokon rockoratóriuma az erdélyi egyházmegye ezeréves fennállásának ünnepére készült a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség támogatásával. A rockoratórium ősbemutatója március 30-án volt a marosvásárhelyi Nemzeti Színházban. További előadások a közeljövőben: Székelyudvarhelyen május 18-án, Gyergyószentmiklóson május 20-án, Nyárádszeredában május 21-én. /Hiszek a romokon. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 10./2009. május 10.
Kántor Lajos felidézte, hogy Kányádi Sándor Szürkületben /Kriterion, Bukarest, 1978/ című verseskötetét úgy dedikálta neki és másoknak, hogy hosszabb, kézírásos kiegészítést eszközölt: a Halottak napja Bécsben című verséhez, a nyomtatásban kitett szögletes zárójel mellé beírta: Fölséges uram kend hogyha férkőzése volna közelébekérje meg odafenthogy vetne már végeta nagy protokollnakdolgaink romolnaks bizony hogy avégetts lenne védelmünkrehogy ne kéne nyelvünkféltünkben lenyelnünks önnön szégyenünkre. A cenzúra ugyanis törölte ezeket a sorokat, de Kányádi sokaknak maga írta bele kötetébe a kihagyott részt. A következő évben Budapesten kiadott Kányádi kötetben /Fekete-piros versek (Magvető, Budapest, 1979)/ már csonkítatlanul jelent meg a Halottak napja Bécsben című nagy verse. /Kántor Lajos: Egy szögletes zárójelre. = Helikon (Kolozsvár), 2009. máj. 10. – 9. sz. / Kiegészítés: A budapesti akkor irodalmi folyóirat, az Új Írás még a kötet megjelenésének évében közölte a Halottak napja Bécsbent, a kihagyott résszel együtt. /Új Írás (Budapest), 1978. 12. sz. /2009. május 10.
A múlt század ötvenes éveiben, az akkori diktátor úgy döntött, hogy Brancusi-szobrokat a Zsil folyó vizébe kell dobni, mert azok dekadens alkotások. Teljesítették a parancsot. Aztán világgá röppent a vandalizmus híre és ki kellett szedni a szobrokat a Zsil folyó vizéből. Kivezényelték a katonaságot, s azok drótkötéllel megkötözve, traktorral vontatták ki a szobrokat. Hol volt akkor a román intelligencia, a művészettörténészek, hogy eltűrték ezt a barbár tettet? A kommunisták szerint, amit ők nem értenek meg, azt le kell törölni a föld színéről. És letörölték. /Tóth Mária: Napok, éjek, hetek, évszakok – Napló. = Helikon (Kolozsvár), máj. 10. – 9. sz. /2009. május 11.
A tagországok közötti parlamenti együttműködés hatékonyságát növelné és a regionális fejlesztésre fordítana nagyobb figyelmet Borbély László, a Közép-európai Kezdeményezés (KEK) soros elnöke – hangzott el a hétvégén Bukarestben, a KEK parlamenti dimenziójának (PD) tanácskozásán. A 18 tagállamot számláló KEK tanácskozását a jelenlegi elnök azzal a céllal hívta össze, hogy a tagországok parlamentjeinek együttműködésében rejlő lehetőségeket jobban ki lehessen használni. /Szávuj Attila: KEK-egyeztetés Bukarestben. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./2009. május 11.
Ion Bazac egészségügyi miniszter bejelentette: 2010 január elsejétől a kórházak és az egészségügyi igazgatóságok a helyhatóságok hatáskörébe fognak tartozni. A kormány elfogadta az egészségügyi rendszer decentralizálási stratégiáját. Az elfogadandó jogszabályok listáján szerepel az egészségügyi decentralizálás törvénye, a közegészségügyi törvény. /Kórház-menedzsment: jövőtől a helyhatóság felelőssége lesz. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./