udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
630
találat
lapozás: 1-30 ... 211-240 | 241-270 | 271-300 ... 601-630
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2009. május 13.
A romániai magyar sajtóban olvasható, hogy intézményes szinten folyik az etnikai tisztogatás. Mélyére néztem a dolognak: mi magyarok tényleg etnikailag tisztogatunk – írta Parászka Boróka. A legfrissebb botrány: Hargita megyében főtanfelügyelő-csere történt: Bondor Istvánt Ada-Elena Ianosi váltja. Tiltakozott a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, az RMDSZ és az RMDSZ ellenzéke, a megyei tanács elnöke, civilek és félcivilek. Magyar megyének tanügyi téren magyar elöljáróra van szükség. Parászka kifogásolja a magyar érvet, hogy ne legyen román tanfelügyelő. „Miért ne lehetne Hargita megyének román főtanfelügyelője?” – kérdezte. A cikkíró szerint: „Az etnopolitika mocska – ilyen egyforma érvek mellett – ugyanis magyaroknak és románoknak egyaránt a kezén szárad. ” /Parászka Boróka: Etnikai mocsokódunk. = Manna. ro, máj. 12./2009. május 13.
A Szeret-Klézse Alapítvány május 8–10-e között rendezte meg a Petrás Incze János Klézsei Napok elnevezésű fesztivált. A rendezvény záróműsorán fellépett a külsőrekecsini, a pusztinai és a Csík falusi néptánccsoport. A rendezvényt Duma András nyitotta meg, majd felavatták Csoma Gergely szobrász Álmos vezérről készült alkotását. A fesztiválon legtöbben saját falujuk táncait és énekeit mutatták be. Végül pedig Klézse minden falurésze bemutatkozott. A pusztinai táccsoport tagjai népviseletbe öltözve szerettek volna részt venni a délelőtti szentmisén. A helyi pap, miután kikérdezte a templom udvarán várakozókat, hogy kifélék, mifélék, cinikus megjegyzéseket tett a Magyar Házzal kapcsolatosan, ahol az ünnepi rendezvények zajlottak. Később több helybeli személy jött ki a templomból, akik gúnyos megjegyzésekkel illették a pusztinaiakat. Azzal érveltek, hogy a templomot a klézseieik építették, tehát csak nekik van joguk ott misét hallgatni. Azt mondták, Klézsén csak püspöki engedéllyel léphet idegen ember az Isten házába. Végül a vendégek jobbnak látták elhagyni a templomot. /Divald Borbála, Külsőrekecsin, Nyisztor Tinka, Pusztina: Petrás Incze János napok Klézsén – Elüldözték a vendégeket a templom elől. = Erdély. ma, máj. 12./2009. május 13.
A várost magyar királyi székvárossá előléptető Károly Róbertről neveztek el egy rövid belvárosi utcát Temesváron. /Pataki Zoltán: Károly Róbert király temesvári utcája. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 13./2009. május 13.
Szőcs István válaszolt Pakó Benedek kanonok-plébános Ne szítsunk belháborút! /Szabadság, ápr. 25./ című írására. A Petre Roman miniszterelnök vezette kormány még 1990-ben jóváhagyta a kért 10 millió lejt két katolikus templom építésére Kolozsváron. Szőcs István szerint a Hajnal negyedi templom építésére szánt 5 millió lej eltűnt. A templomokra kiutalt pénzek kivizsgálása 20 év után, most történik. Szőcs István indulatosan elutasította, hogy Pakó Benedek írásában Czirják Árpádot felmagasztalta. /Szőcs István: Válasz Pakó Benedeknek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./2009. május 13.
Dr. Demény Piroska egyik kezdeményezése, hogy tíz éve elindította Nagyenyeden a szórványszínjátszást. Már 1676-ban (Apafi fejedelem korában) is tartottak színi előadást a Bethlen Gábor Kollégiumban. 1999-ben, főleg Fehér megyéből érkezett, tanulókból álló csapatok felújították az ősi hagyományt. 2004-ben két anyaországi drámapedagógus Fótról, Kovács Éva és Kiss Tibor személyében komoly szakmai támogatókra talált az enyedi diákszínjátszás. 2006-ban megjelent egy másik támogató, Szabó Anikó, régizene-szakértő Kolozsvárról. 2008-tól az enyedi szórványszínjátszást a Tanügyminisztérium hivatalosan is elismert rendezvényei sorába emelte. Egy évtized alatt több mint 2000 gyermek (65 település diákjai) látogatta meg iskolánkat – mondja Demény Piroska. Most 15 csapat jött el, mintegy 300 fellépővel. /Bakó Botond: Nagyenyed. Jubilált a Szórványszínjátszó Találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./2009. május 13.
Keserűség vett erőt rajta, mikor a Duna-Autonómia tv csatorna műsorán utcai interjúsorozatot látta, írta Szász István Tas. Jóarcú és kitűnően öltözött magyar ifjak sokasága nézett csodálkozva a kérdezőre, amikor arról faggatták: hol élnek Magyarországon kívül magyarok? A következő kérdés, amely arra vonatkozott, hogy mi is Trianon, láthatóan jobban elbizonytalanította az interjúalanyokat. Aztán az oktatásra és a tankönyvekre terelődött a szó. Kiderült, hogy van irodalomtankönyv határon túli magyar írók nélkül, és van Petőfi utazásairól szóló tananyag, melyben az utak a trianoni határig követhetőek. Mindez Magyarországon történik! 2004. december 5. „kovácsai” sokkal tájékozottabbak a valós helyzetről. Jobban ismerik a maguk nevelte magyart. Nem véletlen a híres jelszavuk: merjünk kicsik lenni. Egy Petrás Mária kiállításon egy értelmiségi hölgy beismerte: ő bizony „ezekről az erdélyi csángó dolgokról” 1989-ig nem is tudott, mert nem tanulták. Mi sem tanultuk, sőt beszélni sem volt tanácsos ilyenekről. Mégis tudjuk, jegyzete meg az erdélyi származású cikkíró. Erdély megannyi eltűnt nemzet temetője s újabbak befogadója, felnevelője. Történetét mítoszok lengik be. Itt ringott az európai tolerancia bölcsője. Ma, amikor a szomszédokat is alig ismerő magyar saját véreinek szétszórattatását lenéző belenyugvással nyugtázza, ki teszi meg azt, hogy a nagy nyilvánosság előtt a térképre aggassza a nagyjainkat jelképező színes gombostűfejeket? László Dezső írta 1930-ban, az Erdélyi Ifjak című lapban: nem erdélyi gondolat van, hanem erdélyi szellem. /Szász István Tas: Az erdélyi gondolatról. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 13./2009. május 13.
A Festum Varadinum ünnepségsorozat keretében mutatják be május 15-én a Nagyvárad Táncegyüttes legújabb, Határtalan Partium című néptánc-előadását. A táncegyüttes új produkciója a Partium történelmét eleveníti fel, különböző népek táncaival jelenítenek meg különböző történelmi korokat. /Fried Noémi Lujza: Új produkcióval jelentkezik a Nagyvárad Táncegyüttes. = Krónika (Kolozsvár), máj. 13/2009. május 13.
A szabadkai Kosztolányi Dezső Színház/Urbán András Társulata, az Aradi Kamaraszínház, és a Szegedi Focus Műhely szerepelnek Aradon a nyolcadik alkalommal megrendezésre kerülő Undergorund Nemzetközi Színházi Fesztiválon. A tíz napig tartó seregszemlére negyvenöt romániai és külföldi társulat kapott meghívást. Május 15-én 18 órától a Kosztolányi Dezső Színház/Urbán András Társulata az Urbi et Orbi című, számos fesztiválon díjazott verbálisan textuális oralitását mutatja be. Május 16-án az Aradi Kamaraszínház és a Szegedi Hetek Csoportja Rudolf Hess tízparancsolata című előadását románul feliratozzák. Május 17-én a Szegedi Focus Műhely a LightMagyarMix című, „mocskosul szelíd magyarság-paródiáját” mutatja be. /Három magyar nyelvű előadás az aradi Underground Fesztiválon. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 13./2009. május 13.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház évadának első bábelőadásának május 15-én lesz a bemutatója. A Grimm testvérek Jancsi és Juliska című meséjének bábadaptációját az idei évadtól alkalmazott bábosok és a társulat régebbi tagjai adják majd elő. /Pataki Zoltán: Bábos bemutató a magyar színházban: Jancsi és Juliska. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 13./2009. május 13.
Először szervezi meg az Antal Pál-emléknapokat a marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház. A Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetemmel közösen e hét végén tartandó rendezvény- és előadássorozattal a tíz éve elhunyt legendás színházalapító, igazgató-rendező, társulatvezető emléke előtt tisztelegnek a szervezők. Fellép az egri Harlekin Bábszínház is. Május 16-án Antal Pál színházi öröksége címmel szakmai fórum lesz, amelyen jeleneteket is bemutatnak a marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem magyar és román, bábművész szakos hallgatói. Bemutatják az Ariel-Lapozó című bábszínházi lapot, majd megkoszorúzzák Antal Pál emléktábláját. /Nagy Botond: Antal Pál-emléknapok. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 13./2009. május 13.
A gyalui várkastély és a hozzá tartozó kert visszaszolgáltatása a Barcsay családnak, évek óta nehézkesen zajló folyamat. Nemrég kedvező változás állt be: visszaadják a család örökösének, a Kanadában élő Barcsay Tamás professzornak a tulajdonjogot a kastély és a kastélykert fölött. Az elmúlt évtizedekben a gyalui várkastélyban fogyatékos és árva gyerekek intézete működött, 2002-ben az ingatlan a Kolozs Megyei Tanács felügyelete alá került. Művészettörténészek szerint az épületkomplexum helyreállítása összesen kb. 25 millió euróba kerülne, a kastélyparké pedig további 25 millió euróba. Maga a karbantartás is évente fél milliót emészt fel. Ennyi pénzzel nem biztos, hogy rendelkezik Barcsay Tamás. /Ördög I. Béla: Visszaszolgáltatják a gyalui várkastélyt és kertet. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./2009. május 13.
Gundel Művészeti Díjat kapott Böszörményi Zoltán Az éj puha teste című regényéért irodalom kategóriában. A Gundel Művészeti Díjat Láng György, a Gundel Étterem tulajdonosa alapította. Az első díjátadásra 2001 májusában volt, A díjat 14 kategóriában a különböző művészeti ágak legjobbjainak adják. /Gundel-díj Böszörményi Zoltánnak. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 13./2009. május 13.
Május 11-én Kolozsváron a Bretter György Irodalmi Kör rendezvényén a meghívottal, Murányi Sándor Olivér székelyudvarhelyi íróval a magyarországi Fried István Herder-díjas irodalomtörténész beszélgetett. Fried István a Szegedi Tudományegyetemen tanít. Murányi Felnyomták szentnek /Erdélyi Híradó Kiadó, Kolozsvár, 2007/ című novelláskötetéből olvasott fel részletet, majd készülő Zordok című könyvéről beszélt. A beszélgetést követően a résztvevők a szerzőnek Üres és Teli – Harcesszé /Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány, Székelyudvarhely, 2007/ című művét megvásárolhatták. /F. Zs. : Pap – papa – pápa. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./2009. május 13.
Csángók – az elfelejtett magyarok című könyvét mutatta be a szerző, Pataki János a kolozsvári Bagoly könyvesboltban, az elmúlt héten. Az album a Kárpáti képek legújabb darabja, amely sorozat gyakorlatilag magába foglalja a Kárpát-medence leírását, képi bemutatását. Hobbi szinten vágott bele a Tiszadadán (Magyarország) született szerző a fotózásba. Sorban születtek a kiváló nyomdai minőségű leírások a Szászföldről, az Erdélyi-medencéről, a csángóvidékről, és előkészületben van egy, a Máramaros vidékét bemutató album is. /N. Cs. : Albumba foglalt csángóvidék. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 13./2009. május 14.
Elutasította a parlament az ellenzék, Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ által benyújtott bizalmatlansági indítványt, amely a kormány megbuktatására irányult. Az ellenzék az átalányadó bevezetése, a kormány alárendeltségébe tartozó megyei intézmények vezetőinek politikai szempontok alapján történt leváltása és a gazdasági válság kezelése miatt kezdeményezte a kormány menesztését. Gyakorlatilag nem volt esélye annak, hogy összegyűljön a kormány menesztéséhez szükséges szavazat, hiszen a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) és a vele együtt kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) 74 százalékos parlamenti többséget élvez. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint a bizalmatlansági indítvány azért volt hasznos, mert a pártok megvitathatták a felvetett témákat. / -or-: Sziklaszilárd kormánynak ütközött a bizalmatlansági indítvány. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./2009. május 14.
Húsz év után fogadta el a parlament azt a törvényt, amely a kommunizmus politikai elítéltjeinek rehabilitálását tűzi ki célul. Többen kifogásolják, hogy a már idős korú érintetteknek a bírósághoz kell fordulniuk az ellenük hozott politikai ítélet eltörlése érdekében. A képviselők többsége megszavazta május 12-én azt a jogszabályt, amely az 1945. március 6. és az 1989. december 22. között meghozott politikai jellegű ítéletekre vonatkozik. A jogszabály annyi kedvezményt állapít meg, hogy nem kell bélyegilletéket fizetni a per elindításához. A kommunista börtönökben meghurcoltaknak legalább két pert is kell indítaniuk a román állam ellen, egyiket azért, hogy állapítsák meg: valóban politikai okok miatt született meg az egykori ítélet, a másikat pedig a kártérítés megítéléséért. A már csak Traian Basescu államfő kihirdetésére váró jogszabálynak számos bírálója is akad. Ion Ilie egykori politikai fogoly például megalázónak tartja, hogy idős személyeket rákényszerítenek a bírósági hercehurcára, aminek során be kell bizonyítaniuk, hogy valóban politikai okok miatt ítélték el őket. Az érintettek dolgát nehezíti, hogy 1964 után – amikor az ENSZ megtiltotta, hogy politikai okok miatt zárjanak börtönbe embereket – a bíróságok köztörvényesek közé sorolták a politikai elítélteket. Hihetetlen cinizmusnak nevezte a most elfogadott törvényt Varga Andrea, Romániában élő magyarországi történész, aki évek óta küzd a kommunizmus ideje alatt Romániában elítéltek rehabilitálásáért. A történész elmondta: az alkotmány eddig is lehetővé tette, hogy az elítéltek a bíróságon kérvényezzék az egykori ítéletek törlését, és ezt néhányan meg is tették. Azonban nem könnyű a levéltárakból beszerezni az egykori ítéleteket, valamint a peranyagot – magyarázta Varga Andrea. A magyarországi politikai elítélteknek bocsánatkérő levéllel együtt hazaküldték a rehabilitáló iratokat, míg a román jogszabály hosszas és költséges procedúra végigjárására kényszeríti az egykori foglyokat. Máté András RMDSZ-es parlamenti képviselő szerint a levéltárakban most már sokkal könnyebben kiadják a kért iratokat. /B. T. : Politikai elítéltek megkésett rehabilitálása. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./2009. május 14.
A következő egyéves időszakban Magyarországon és Romániában olyan választások lesznek, amelyek nagymértékben kihatnak majd a magyar–román kapcsolatokra, a két országot szorosabb szövetségesi viszony is egymáshoz fűzheti – fejtette ki május 13-án Bukarestben Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke, miután megbeszélést folytatott Borbély Lászlóval, a képviselőház külügyi bizottságának elnökével és a bizottság tagjaival. Németh elmondta: jövőre Magyarországon és Romániában olyan választások lesznek, amelyek nagymértékben kihatnak a következő esztendőkben a magyar–román kapcsolatokra. A politikus kedvezően értékelte, hogy Traian Basescu román államfő legutóbbi megnyilvánulásaiban hangsúlyosan szerepet kapott az autonómia kérdése. Csak az autonómia jelenthet hosszú távú intézményi garanciát arra, hogy a magyar nyelv hivatalossá váljon Romániában, és hogy az erdélyi magyarság döntési hatáskörrel rendelkezzen saját ügyeiben – mondta Németh Zsolt. A külügyi bizottság elnöke kijelentette: nagyon örül a Magyar Összefogás megszületésének, támogatja a Tőkés által vezetett listát, de szerinte a jövőben kívánatos lesz ennek az együttműködésnek a szélesítése. Ezzel arra utalt, hogy az MPP egyelőre „tartózkodik” a Magyar Összefogás listájának támogatásától. /Külpolitikákat hangolt Németh. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./2009. május 14.
A június 7-én sorra kerülő EP-választás az erdélyi magyarok és a teljes Kárpát-medencei magyarság számára egyaránt kiemelkedő fontosságú, nyilatkozta Gergely Balázs, az EMNT Kolozs megyei kampánykoordinátora. Gergely elmondta: három-négy nagyobb kampányrendezvény várható Kolozs megyében az EMNT rendezésében. Május 16-án Kőrösfőn majálisra várják az érdeklődőket, a jövő héten várhatóan Kolozsvárra látogat Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök és Tőkés László EP-képviselő, május 25-én pedig Szilágyi Zsolt kampánycsapata lesz a kincses város vendége. A kampány során mind az RMDSZ-szel, mind az MPP-vel együttműködnek. /P. A. M. : Körösfői majálisozás a jelöltekkel. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./2009. május 14.
Felkarolták a Magyar Összefogás listáját támogató szervezetek a Székely Nemzeti Tanács által kezdeményezett székelyföldi önkormányzati nagygyűlés összehívását. A Székely Nemzeti Tanács közleményében jelezte: elhalasztják a testület május 23-ára tervezett ülését, hogy küldötteik részt vehessenek a székelyföldi önkormányzati nagygyűlésen. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke megerősítette, hogy május 23-ára tervezik a nagygyűlés összehívását. A Magyar Polgári Párt közleményében jelezte, hogy részt vállalna a nagygyűlés dokumentumainak kidolgozásában, a rendezvény szervezésében és lebonyolításában. Az MPP ugyanakkor javaslatokat is megfogalmazott. Elengedhetetlennek tartják, hogy a székelyföldi önkormányzatok nagygyűlése határozatban mondja ki: Székelyföld jövője csakis természetes, történelmileg kialakult regionális határai között, az Európai Unió régiók létrejöttét támogató elvei szerint megalakuló, autonóm közigazgatási egységként képzelhető el. /Farcádi Botond: Mégis lesz teljes összefogás (Székelyföldi önkormányzati nagygyűlés). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 14./2009. május 14.
A Zsil-völgyi magyar szórványközösség megmaradásának legnagyobb akadálya az, hogy egyre bizonytalanabbá válik az anyanyelvű oktatás helyzete – hangzott el Petrillán, Vulkánban és Urikányban, ahol Winkler Gyula európai parlamenti képviselő találkozott a választókkal. Sógor Csaba európai parlamenti képviselőjelölt Marosszentkirályon, Csittszentivánon és Mezőbergenyében arról beszélt, mekkora történelmi jelentősége van június 7-ének. „Tizenöt millió magyarból már csak 12 és félmillióan maradtunk itt a Kárpát-medencében. ” Kétnapos háromszéki kampánykaravánra indult Kovács Péter. /Járják az országot az RMDSZ-karavánok. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./