udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
630
találat
lapozás: 1-30 ... 271-300 | 301-330 | 331-360 ... 601-630
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2009. május 15.
A háromszéki zsidók deportálásának 65. évfordulóján emlékművet avattak május 15-én Sepsiszentgyörgyön az izraelita temetőben. A ravatalozóház belső falán csiszolt gránitlapokba vésték annak a 611 áldozatnak a nevét, akik náci haláltáborokban pusztultak el. Herman Rosner, a megyei zsidó közösség vezetője elmondta, az önkormányzat támogatásával létrejött emlékfal felavatásával együtt a temető emlékparkká változott. /Szekeres Attila: Holokauszt-emlékművet avattak Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 15./2009. május 15.
Sokszínű programmal várják a résztvevőket Érmihályfalván, a Nyíló Akác Napok Fesztiválon. Május 15-én az Érmelléki Agrárexpóval kezdődik a program, sor kerül a múzeumban a Máté Imre-emlékszoba megnyitójára, majd a költő Kihúzott sorok között című könyvét mutatják be. A Széchenyi téren tartják a Nyíló Akác Napok ünnepélyes megnyitóját. Május 16-án régiségvásárral, kézműves-foglalkozásokkal, valamint régi mesterségek bemutatójával kezdődik a program, sportrendezvények következnek, majd néptáncgála. Május 17-én lesz focimecs, utána gasztronómiai vetélkedő. A római katolikus templomban egyházzenei koncertet tartanak. Ezt követően a Széchenyi téren a Nagyvárad Táncegyüttes mutatkozik be. Számos szórakoztató program is lesz, fellép a Móka színjátszócsoport, táncházzal, illetve diszkóval zárul a program. /A hétvégén tartják a Nyíló Akác Fesztivált Érmihályfalván. = Krónika (Kolozsvár), máj. 15./2009. május 15.
A Zsidó Kulturális Napok zajlanak Bukarestben. A konferencián arról értekeztek, milyen sorsra jutott az észak-erdélyi zsidóság a holokauszt után. Színházi előadás, fotókiállítás és koncertek is voltak, a szervezők a Magyar Kulturális Intézet (MKI) és a Haver Egyesület. Bretter E. Zoltán, az MKI igazgatója szerint fontos, hogy a vita írott változatát majd kétnyelvű kiadvány formájában az érdeklődők kezébe tudják adni. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (MAZSIHISZ) országos elnöke, Feldmájer Péter a kettős identitásuktól megfosztott erdélyi zsidók sorsáról értekezett, ami a hallgatóság soraiból kihallatszó mormogás alapján néhány bukaresti zsidó résztvevőt érzékeny ponton érintett. Tibori Szabó Zoltán Kényszerzsidó, képzelt zsidó, nemzsidó vagy nem nemzsidó? címmel értekezett a holokauszt utáni zsidó önazonosságtudatról. /Mihály László: Zsidó nézetütközések. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./2009. május 15.
A Bécsi Európai Akadémia nagydíjával tüntették ki Szőcs Géza költőt. A szervezet évtizedek óta évente egy alkalommal kitüntetéssel jutalmazza Közép-Európa politikai és szellemi életének kiválóságait. Csak akkor maradhat Európa az, amire eddigi teljesítménye predesztinálja, ha bízik magában, és hisz a szeretetben – mondta Szőcs Géza a május 14-i ünnepségen elhangzott köszönőbeszédében. /Kitüntetés Szőcs Gézának. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./2009. május 15.
Vitát váltott ki Magyarországon, hogy érettségi tétel lett Spíró György megállapítása: a mai fiatalok például Jókainak minden második szavát értik, ezért át kellene írni a klasszikusainkat mai magyar nyelvre. Spiró 1984-ben írt egy hatásában máig sebző verset a korábban elfeledettnek hitt népi–urbánus választóvonal föltárásaképpen. Idézet: „Jönnek a dúlt-keblű mélymagyarok megint,/ fűzfapoéták, fűzfarajongók, jönnek a szarból, / csönd van. ” Azt mondják, az akkori kultúravezérlő Aczél György akarta így megosztani az ellenzékiségbe szerveződő írókat, s nem véletlen, hogy a pártutasításra szerkesztőcsapatot váltott Mozgó Világban jelent meg a Jönnek című vers. Már régen nem a népi és az urbánus a címke, hanem a fasiszta és a kommunista, írta Krebsz János. A politikai pártok már nem írhatók le a hagyományos bal- és jobboldali besorolással: szociálpolitikájuk baloldali, gazdasági elképzeléseik liberálisak, s konzervatívak, amikor a nemzetről kell szónokolni. Nehéz elfogadni, hogy a szellemi nagyság nem jár együtt az erkölcsi nemességgel. /Krebsz János: Érettség. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./2009. május 15.
Az Új Magyar Szó időnként átvesz baloldali lapokból cikkeket. A mostani szám három cikket vett át, ezek Ijesztő irányok alcímmel mutatják a lapok által jellemzett helyzetet: a/ Gyurcsány Ferenc nyomtalanul eltűnt, írta Lengyel László, hívei nem zokognak. Gyurcsány nem hagyott betölthetetlen űrt maga után, nem hagyott hátra semmit. Lengyel László megjegyezte, Orbán Viktor se hagyna több nyomot maga után. A cikkíró szerint „súlytalan, üres egyéniségek szavaltak itt az elmúlt évtizedben!” Akarsz együttműködni a nemzetközi pénzügyi és politikai szereplőkkel vagy sem? „Ez kötelező megszorítási csomagot és reformokat jelent. A kormány, az MSZP, az SZDSZ, az MDF azt mondják: igen. A Jobbik: nem. A Fidesz: nem, de, igen, de – nem mondok semmit. ” „A kormány, az MSZP, az SZDSZ és az MDF többé-kevésbé belenyugodtak, hogy sorsunk a nemzetközi piacon dől el, a nemzetközi intézményekkel kell megfelelő tárgyalásokat lefolytatnunk, feltételeket kialkudnunk, hogy túléljük a válságot. ” Lengyel László Bethlen István miniszterelnök helyes döntéséhez hasonlítja ezt. Sőt: „Ide jutott Kádár János pártelnök 1982 tavaszán, amikor az IMF-be való belépés és hitel mellett határozott. ” Lengyel László szerint a Fidesz a vezérlő fejedelem varázspálcájában hisz. A cikkíró szerint: sok jóra nem számíthatunk. /Lengyel László, hvg. hu: Eltűntnek nyilvánítva. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./ b/ A Die Zeit nagy riportot közölt, a lap szerint a szélsőjobbra tolódó Magyarországról. Magyarországon nincs társadalmi konszenzus a szélsőjobboldallal szemben. Az államcsőddel fenyegető helyzet közepette az egyre hangosabb szélsőjobb „zsidókat és idegenszívűeket” támad meg – olvasható a Die Zeitben. A hetilap szerint Tamás Gáspár Miklóst, az ismert zsidó származású értelmiségit a Magyar Gárda egyik felvonuló egysége élén masírozó szakaszvezető ordítva úgy köszöntötte az utcán: „Heil Hitler, Tamás úr. Hogy van?” Németországban Esterházyt, Nádast és Dalost ismerik, tisztelik, ők azonban egy „lejárt kultúrához” tartoznak. A következő választáson kétharmados parlamenti többségre számító populista ellenzéki vezető, Orbán Viktor az elmúlt években a polgárokat a parlament ellenében játszotta ki. Vásárhelyi Mária szociológus szerint sok magyar polgárjognak tekinti az idegenellenes beállítottságot, a szélsőséges megnyilvánulások pedig szalonképesek lettek…. „Magyarországon olyan gyakran gyorsan és könnyen ejtik ki a „hazaáruló” szót, mint a kapucsínót. Korábban nem szívesen hallgattam meg, ha folyamatosan párhuzamokat vontak a mostani és az 1930-as évek közötti magyarországi állapotok között, de fokozatosan változik a véleményem” – idézte Esterházy Pétert a Frankfurter Allgeimene Zeitung (FAZ) abban a budapesti riportban, amelyet április közepén közölt a napilap. A Németországban nagy elismertségnek örvendő író, Nádas Péter arról beszélt, hogy Magyarországon most bosszulják meg magukat az elmúlt húsz év mulasztásai. Magyarország a régi struktúrákban él, a pártok felett nincs semmilyen ellenőrzés. Esterházy Péter a gazdasági nehézségek miatt megugrott, sok embert ellehetetlenítő devizahitel-törlesztési részletek kapcsán úgy fogalmazott: a magyarok nagyon tanulatlanok a pénzügyekben. Esterházy a Magyar Gárdát riasztónak és nevetségesnek gondolja. Gyurcsány Ferenc kormányfő lemondásában és utódlásában mindkét író a régi struktúrákat, az egykori MSZMP politikai bizottságára emlékeztető megoldásokat látja visszaköszönni. /Dési András, Népszabadság: Heil Hitler, Tamás úr, hogy van? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 15 c/ Élőben még soha nem hallotta a Horst-Wessel-Liedet, mesélte Valkinak egy német kollégája, aki éppen Budapesten, az Úri utcai német nagykövetség épületében tartózkodott, amikor a holokauszt-tagadó egyenruhások felvonultak a várban. Egy olyan országban, amelynek alkotmányértelmezése szerint egy holokauszt-tagadó felvonulás a szabad véleménynyilvánítási és gyülekezési jog egyik természetes kifejezési formája, vajon miért lenne gond a „Die Fahne hoch!” („Magasra a zászlókat!”) kezdetű, lendületes indulóval? /Valki László, Élet és Irodalom: Élőben még soha. Ijesztő irányok. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./2009. május 15.
A sepsiszentgyörgyi festőóriás, Gyárfás Jenő teljes életművét átfogó kiállítás nyílt a Csíki Székely Múzeumban. Első alkalommal került sor a Gyárfás-életmű kiszállására. „Gyárfást nevezhetnénk a szentgyörgyiek Nagy Imréjének is, de sokkal inkább találó rá a székelyek Munkácsyja kifejezés” – mondta Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója a május 14-én tartott kiállításmegnyitón. „Gyárfás Jenő életművének a 80%-a a Székely Nemzeti Múzeum tulajdonában van, a Gyárfás Jenő Képtár csak egy töredékét tudja bemutatni az életműnek. Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója elmondta, hogy Gyárfás pályája csúcsán volt, amikor (1881-ben) aranyérmet nyert a Tetemrehívás című alkotásának első változatával – amely a budapesti Magyar Nemzeti Galériában főhelyen látható –, amikor hirtelen elhatározással hazatelepült Sepsiszentgyörgyre. Ott műtermet alakított ki, és nekifogott művészi vágyai megvalósításához. /Antal Ildikó: Csíkszeredában a székelyek Munkácsyja. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 15./2009. május 15.
Április 29-én 79 éves korában Szegeden meghalt László Ferenc, a sportújságírók korelnöke. A népszerű Frici bácsi 1930. március 10-én született, a kolozsvári Igazság (a Szabadság elődje) 1954-ben alkalmazta: átvette a lap sportrovatát. Hamvainak temetése május 16-án lesz a Házsongárdi temetőben. A Szabadság írásaiból válogatott, továbbá kortársai és egykori kollégái tisztelegtek előtte. /Emlékezés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./2009. május 15.
A Szekuritáté, a kommunista rendszer titkosszolgálata célja a Nagy Testvér mindenütt jelenvalósága hitének terjesztése, a terror szellemének elhintése. Tudták, emlékezett Ágoston Hugó, a lap főmunkatársa, hogy sajtósként, lehallgatják őket, hogy minden szerkesztőségnek megvolt a szekus felelőse, ennek ellenére legtöbbször nem voltak óvatosabbak. Markó Béla a legfelháborítóbbnak azt tartja, hogy lehallgatói túllépték az intimitás, az emberi jogok határait. Megjelent könyve /Egy irredenta hétköznapjai (Lehallgatási jegyzőkönyvek, 1986. április – 1989. december), Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2009/ több dokumentumot tartalmaz. Mire volt jó ez a hatalmas gépezet, önmaga létjogosultságnak igazolásán kívül? Markó Bélát 1986 áprilisa és 1989. decembere között hallgatták le. Követési dossziéjában a neve „Marian”; a lehallgatási jegyzőkönyvekben „Célszemély” (CSZ.), gyakran Markó Béla, olykor egyszerűen Markó. Gyakran fogad és igazít el látogatásokat Magyarországról, látogatja a bukaresti magyar nagykövetséget, külföldi rádiókat hallgat, és „egyetért azok Románia megvalósításait rágalmazó kijelentéseivel”. Ilyen dolgok derülnek ki Markó Béláról, körvonalazva egy „irredenta” profilját. Következnek a lehallgatási jegyzőkönyvek – a kötetben legtöbbször szereplő kollégák, barátok, „társszerzők”: Gálfalvi György, Káli Király István, Tompa Gábor, Egyed Péter, Szávai. Markó Béla könyvének legfontosabb romániai előzménye, Stelian Tanase Acasa se vorbeste in soapta (Otthon suttogva beszélnek) című könyve 2002-ben jelent meg. Stelian Tanase könyve párhuzamosan közli korabeli naplóját és az ugyanazokról az eseményekről szóló lehallgatási, illetve besúgói jegyzőkönyveket. A szekus tisztek, akik a lehallgatási jegyzőkönyveket összeállították, ismeretlenek maradtak. Valójában őket kellene felelősségre vonni. Egy újsághír: A Szekuritáté által a hatvanas évektől kezdve felszerelt mikrofonokat napjainkig intenzíven használják. Az operatív tevékenység december forró napjaiban sem szünetelt. A lehallgatásra használt negyvenhét nagy központ közül akkor csak egyet – a legrégibbet! – pecsételték le és mutatták meg a sokaságnak mint annak bizonyítékát, hogy a Szekuritáté már nem működik politikai rendőrségként. /Romania Libera, 2009. április) A lehallgatás, megfigyelés tehát folytatódik. „Érdekes lenne olvasni a napjainkban készülő feljegyzéseket, titkosszolgálati elemzéseket Markó Béláról” – vetette fel Ágoston Hugó. A titkosszolgálatok ma is megkülönböztetett figyelemmel követik a magyar értelmiségieket. Markó Béla bizonyára ma is „célszemély”. /Ágoston Hugó: Gondolatok egy könyv kapcsán. Célkeresztben. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./2009. május 15.
Nemrég megjelent Mandics György A manipulált forradalom Irodalmi Jelen Könyvek, Arad/ című könyve, mely az 1989-as temesvári decemberi eseményeket eleveníti fel. /Mandics György: A manipulált forradalom. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 15./2009. május 15.
Szabó Csaba esztergályos, biológus, többszörösen díjazott újságíró, közösségszervező, író, tévés szerkesztő, regényes nyomozó. Egy évtizeddel ezelőtt a Szabadság napilapban közölt egy cikksorozatot az Egri csillagok hőseinek életútjáról. A cikkíró, Páll Ferenc tanár azóta is mesél erről tanítványainak. A cikksorozat könyv formájában is megjelent, Az egri hullócsillagok címmel. Ezzel Szabó Csaba új műfajt honosított meg az erdélyi irodalomban, a regényes nyomozást. 2003-ban a Bánk bánból kiindulva folytatott „detektívmunkát”, ebből született a Gertrudis vére. Most a harmadik nyomozás eredményeit tartalmazza Jó Sándor margarétái című könyve, témája a 14–15. századi Moldva. A recenzens nem elégedett a könyvvel A regény nemcsak magyar, hanem román nyelven is világot lát. A románok nem szeretnek ezzel a korszakkal foglalkozni, mivel ekkoriban túl gyakran fordul elő a katolikus szó, a magyaroknak a Moldva név hangzik idegenül. Szabó Csaba könyvébe viszont nem lehet belekötni, mert utat mutat, példát állítva a történészeknek is. A könyv felhívás, hiszen ha akarjuk, ha nem, „Moldva Közép-Európából született, éspedig annak magyar–lengyel változatából”. Van itt keresnivalójuk a románoknak, hiszen ők alapították Moldvát, magyaroknak, lengyeleknek, sőt szászoknak is... A szerző felcsillantja Moldvát nemcsak középkori formájában, hanem 21. századi, olykor szomorú, máskor szinte nevetséges valóságában is. /Páll Ferenc: Nyomozás egy átugrott korszakban. = Krónika (Kolozsvár), máj. 15./2009. május 16.
Először járt Kolozsváron Leonard Orban, a többnyelvűségért felelő európai biztos. Állást foglalt polgármester szándékáról, hogy a műemlékekre háromnyelvű – román, angol és francia – feliratokat helyezzen el. „Olyan rendezésre van szükség, amelyik nem ad lehetőséget a kérdés politikai kiaknázására” – mondta Orban anélkül, hogy konkrét megoldást javasolt volna. Leonard Orban kijelentette: bárhol Európában büszkélkedni lehet a Babes–Bolyai Tudományegyetemen /BBTE/ multikulturális modelljével. Elmondta: határozottan ellenzi a kolozsvári felsőfokú oktatási intézmény etnikai alapon történő szétválasztását. Más témáról szólva Leonard Orban kifejtette: a Hargita és Kovászna megyében élő magyar fiataloknak ismerniük kell a román nyelvet. /Kiss Olivér: Leonard Orban: „intelligens megoldás” kell a műemlék-feliratok ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./2009. május 16.
Az erős magyar képviselet az Európai Parlamentben elősegítheti az autonómiatörekvéseket – összegezték a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) május 15-én tartott, budapesti ülésének zárónyilatkozatában. Németh Zsolt (Fidesz), a magyar parlament külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke hangoztatta: „a Fidesz támogatja a kettős állampolgárság gondolatát”. „Fontos lenne, hogy parlamenti egyeztetést folytassunk ebben a kérdésben”–, hogy akár már most megoldást lehessen találni erre – tette hozzá, hangsúlyozva: az állampolgárság és a szavazati jog a magyar jogrendben „két különböző dolog”. A KMAT a zárónyilatkozatban a határon túli magyarokat sújtó ukrajnai jogsérelmek mellett a Szlovákiában, Szerbiában és Romániában tapasztalható negatív folyamatokra is felhívta a figyelmet. A dokumentumban hangsúlyozzák, hogy a „közösségi autonómiák rendszerének megteremtése” erősíti a közép-európai térség nemzeteinek közös érdekét, a stabil államokat, amelyek „képesek állampolgáraik igényeinek megfelelni”. Tőkés László szerint az eddig alkalmazott „hagyományos módszerrel”, csak a nyilvános közvita szintjéig jutott el a határon túli magyar önrendelkezés ügye az EP-ben, az „egységes európai kisebbségvédelmi rendszer kimunkálása” nem valósult meg. Ezért szükséges a magyar ügy markáns, egyedi módon való kezelése. „Ha van koszovói és tibeti ügy, akkor létezik magyar ügy is”– fogalmazott Tőkés László. /KMAT: erős magyar EP-képviseletet! = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./ – Egyedi ügyként is lehetne foglalkozni a magyarság autonómiatörekvéseivel az Európai Parlamentben (EP) – jelentette ki Tőkés László királyhágómelléki püspök, EP-képviselő, a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) elnöke a testület május 15-i, budapesti ülésén. Németh Zsolt (Fidesz), a magyar Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a tanács először ülésezik az Országgyűlés épületében. Reményét fejezte ki, hogy „talán már nincs olyan messze az idő, amikor a KMAT intézményesen és rendszeresen ülésezik” itt. Beszédében azt is hangsúlyozta, hogy „a jövőben nagyon fontos lehet a KMAT és a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának együttműködése”. /Ülésezett a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 16./2009. május 16.
Fölöslegesnek nevezte a Románia és Moldova közötti országhatár-egyezmény aláírását Traian Basescu államfő, aki ismét bírálta a moldovai hatóságokat amiatt, hogy a román állampolgárokkal szemben vízumkötelezettséget vezettek be. Rámutatott: a chisinaui hatalom a kishatárforgalmi egyezmény aláírását az országhatár-egyezmény aláírásához köti, ami szerinte „érthetetlen” feltétel. A kishatárforgalmi egyezmény aláírását Bukarest szorgalmazza, hogy megkönnyítse a moldovaiaknak a Romániába való belépését. Hangsúlyozta: csak az gondolhatja, hogy egy román államfő aláírhatja a Ribbentrop–Molotov paktum szentesítését jelentő országhatár-egyezményt, aki nem érti, mit jelent a román államfő felelőssége. Moldova a Ribbentrop–Molotov paktum révén került a Szovjetunió fennhatósága alá, a két világháború között Romániához tartozott. Basescu hozzátette: Románia 1990 után elismerte az egykori Szovjetunió határait, amelynek „Moldova is az örököse”, ezért fölöslegesnek tekinti az országhatár-egyezmény aláírását. /Újabb román–moldáv csörte. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./2009. május 16.
A két kormánypárt annyira elvakultan harcol egymással, hogy észre sem veszik, mekkora kárt okoznak. Hiszen a magyar jelenlét a fontos intézményekben egyik alapvető feltétele a jó együttélésnek románok és magyarok között, jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke május 15-én a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsát követő sajtótájékoztatón. Nagy az elégedetlenség a magyar szakemberek leváltása miatt az intézmények éléről. Hargita megyében a 85 százaléknyi magyar lakosság mellett, jó indulattal 50%-ban volt a magyar vezető az intézmények élén, s most ezek többségét is leváltják. Képtelenség, hogy ma például Maros megyében, ahol a lakosság majdnem 40% magyar, a tanfelügyelőség vezetőségében ne legyen egyetlen magyar sem. Hogyan hoznak majd döntéseket a magyar oktatással kapcsolatosan azok, akik nem ismerik sem a nyelvet, sem az illető oktatás sajátos gondjait? Az RMDSZ a kérdést tovább viszi az Európa Tanácsba és az Európai Unióba is. /Mózes Edith: Elvakult hatalmi harc a két kormányzó párt között. Az RMDSZ az európai fórumokhoz fordul a magyar intézményvezetők leváltása ügyében. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 16./2009. május 16.
„Sorsdöntő választás előtt állunk, hiszen több olyan tényező van, amely az elkövetkező időszakban nagymértékben befolyásolja majd a sorsunkat” – nyilatkozta a közelgő EP-választás kapcsán László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, Kolozsvár alpolgármestere. Mint fogalmazott, a magyarság elveszítette azokat az eszközöket, amelyeket a kormányzati jelenlét biztosított, ezt a befolyásolási és lobbi lehetőséget szeretnénk létrehozni Brüsszelben egy erős magyar képviselet által. Elmondta, hogy Winkler Gyulával bejárták Kalotaszeget és az Aranyosmentét. Mindenhol örültek az emberek annak, hogy a közösségen belül megszűnt a nézeteltérés. /P. A. M. : László Attila: az emberek örülnek az összefogásnak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./2009. május 16.
Pár perces meghallgatásán jobbnak találtatott a koalíciós pártok ajánlásával rendelkező ellenjelölt, mint a Kovászna megyei munkaerő-foglalkoztatási hivatalt tizenegy éve irányító Kelemen Tibor. Az állás nélkül maradó igazgató bepereli a kormányt. A bukaresti meghallgatásról Kelemen Tibor elmondta, Dorel Lungu és Nicolae Ciotlos három-négy perc alatt vázolták elképzeléseiket. Kelemen több mint háromnegyed óra alatt fejtette ki, hogy csapatával együtt mit tettek az elmúlt időszakban, melyek lennének további lépései, de alulmaradt a megmérettetésen. /Mózes László: Kelemen Tibor bepereli a kormányt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 16./2009. május 16.
A 90 éves aradi román közigazgatás megünneplése visszahozta Aradra a kommunista szellemet! A városháza előtt felállított tribün azokat a letűnt időket idézi, amikor a kommunista vezetők integettek róla a felvonulóknak. Erről a tribünről ma a jelenlegi helyi előkelőségek fogják végignézni a felvonulást. Egy műveletlen illető a plakátszövegben úgy fogalmazott, hogy „90 év adminisztráció Aradon”. Tulajdonképpen 90 év román adminisztrációról van szó! Sokan nem ismerik a helyi történelmet, vagy egyszerűen úgy vélik, hogy az idők velük kezdődnek és végződnek. Két évszázaddal ezelőtt Arad már az Osztrák–Magyar Monarchia egyik lendületesen fejlődő központja volt, 1834 augusztusában megkapta a szabad királyi város címet. /Andó András: Egy szellem járja be Aradot. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 16./2009. május 16.
Kolozsváron (és Erdély-szerte) az utóbbi években rengetegen panaszkodnak arra, hogy alig, vagy egyáltalán nem fogható az anyaországgal valamikor egyetlen élő kapcsolatot jelentő Kossuth Rádió műsora, amelyet mára MR1-nek neveztek át. Az okok többnyire műszaki eredetűek, bár sok esetben nem kizárt a más indíttatású zavarás sem. Bokor Barna tévé-rádiószerelő elmondta, a középhullámú rádiózás az utolsókat rúgja. A magyarországi rádiózás is az URH-sávban különböző helyi érdekeltségű és helyi szórású adókra korlátozódik. Ha valaki tökéletes rádióvételt akar élvezni, akkor műholdvevő rendszert kell üzembe helyeznie, és azzal leválaszthatja a rádióműsort anélkül, hogy nézné a képet. Kossuth Rádió, az MR1 ott van az internethálózaton, ez nagy segítség. /Ördög I. Béla: Rádiózás műholdvevő rendszerrel. Mivel válhat hallgathatóbbá az MR1 (Kossuth Rádió)? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./2009. május 16.
Igazi közösségi ünneppel nyitottak idén az uzoni falunapok: a községközpont korszerű iskolát avatott. Ötévi munka után szép, tágas, felújított épületbe költözhetnek a gyermekek. Szabó Margit iskolaigazgató felsorolta a munkálatokat, a pénzforrásokat (pályázat, EU-alapok, Világbank, állami és önkormányzati hozzájárulás), említette a nehézségeket, és felhívta a figyelmet arra, hogy a több híres embert is adó uzoni iskola 361 éves múltra tekint vissza. A műsort a diákok szolgáltatták; külön összeállítást mutatott be a román tagozat. Az uzoni iskolában jelenleg 254 gyermek tanul, ötödiktől nyolcadikig a szomszédos falvakból is ide ingáznak a legtöbben. Készül az intézmény monográfiája – árulta el Ambrus Anna tanárnő, akinek a tavaly decemberben saját költségén kiadott falutörténetéből már alig maradt néhány példány. Este a bodoki fiatalok Tamási Áron Énekes madár című darabjával örvendeztették meg az uzoni közönséget. /Demeter J. Ildikó: A jövőnek építettek (Iskolaavatás Uzonban). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 16./