udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 630 találat lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 ... 601-630 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2009. május 7.

Liviu Pop, a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) főtitkára kijelentette: a pedagógusok munkakonfliktusa befejeződött, a hetedikes és a nyolcadikos diákok ma megírják az egységes félévi dolgozatot román nyelv és irodalomból. /Felfüggesztették a tanárok a sztrájkot. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

2009. május 7.

„Gyakorlatilag annak a versenyvizsgának az eredményét közölték velem, amelynek időpontját még ki sem tűzték” – háborgott Tar Gyöngyi, a Hargita megyei egészségügyi hatóság még tisztségben levő igazgatója annak kapcsán, hogy Constantin Strujan Hargita megyei prefektus tudatta vele: nem maradhat tisztségében. Tar szerint ez a hamarosan megtartandó versenyvizsga eredményeinek semmibe vétele. A leváltott intézményvezetők ugyanis megpályázhatják korábbi beosztásukat, Tar Gyönygi is ezt teszi. /Salamon Márton László: Alkotmányellenes politizálás? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./

2009. május 7.

Az Új Magyar Szó interjút készített Tőkés Lászlóval, az RMDSZ–EMNT Magyar Összefogás listavezetőjével, azt kérdezte, hogyan jöhetett létre az összefogás. Tőkés László kifejtette, az emberekben erősödött, hogy a magyarok végre fogjanak össze, másfelől pedig az a felismerés vezetett a megegyezéshez, hogy „az autonómiát és legfőbb nemzeti ügyeinket nem lehetséges hatékonyan képviselni, hogyha a kisebbség is pártbeli kisebbségekre, csoportokra, szekértáborokra szakad”. Amióta megalakult 2003-ban az EMNT, javasolta az összefogást, azonban a nyeregben lévő RMDSZ nem érezte ennek szükségét. A másik oldalon nem sikerült létrehozni egy erős jobboldali nemzeti politikai vonulatot. Miután az RMDSZ kiesett a kormányból, már alapvető érdeke volt megegyezni. Tőkés hangsúlyozta: „Az elvi ellentéteket most jegeltük. Az emberből sokszor kikívánkozik elvi ellenvéleménye, azonban erre az időszakra félretettem ezeket az ellentéteket, és ilyen szempontból elégedett vagyok az RMDSZ meghatározó vezetőivel, mert ők sem hangoztatják megosztó álláspontjaikat. ” /Vincze Loránt: Kettős kiütés kizárva. Interjú Tőkés Lászlóval, az RMDSZ–EMNT Magyar Összefogás listavezetőjével. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./

2009. május 7.

Jelentős esemény volt a Népegészségügyi Társaság XVII. nemzetközi kongresszusa, melyet elsőként szerveztek meg Magyarország határain túl: április 17–19-e között Marosvásárhelyen. Az idei Dr. Johan Béla-díjat dr. Bedő Károly nyugalmazott marosvásárhelyi egyetemi tanár és dr. Ember István, a Pécsi Tudományegyetem professzora kapták, a magyarországi és erdélyi kapcsolatok ápolása terén kifejtett munkásságukért. Dr. Balázs Péter professzor, a SOTE egyetemi tanára Orvosok migrációja Románia és Magyarország viszonylatában címen készített statisztikát az elvándorlásról. 1989–92 között 1462 erdélyi magyar orvost vettek nyilvántartásba Magyarországon. Az elmúlt két-három évben csökkent a kitelepülők száma. A helyi népesedési helyzetet dolgozta fel dr. Bedő Károly és dr. Domahidi János munkája az 1949–2008 közötti marosvásárhelyi migrációról. Románia 1945–2007 közötti demográfiai helyzetét dr. Farkas Evelyn és dr. Hadnagy Ildikó munkája mutatta be. Kisebbségi sors, gyógyítás és nyelvi kommunikáció címmel a kettős nyelvi környezetben szolgáló orvos és beteg viszonyának sarkalatos kérdéseit, kritikus momentumait, gyakorlati és erkölcsi vonatkozásait mutatta be dr. Matekovits György és dr. Ábrám Zoltán munkája. /b. gy. : Népesedési kérdések a marosvásárhelyi kongresszuson. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 7./

2009. május 7.

Átalakítják a kolozsvári Főteret, az erdélyi magyarság szimbolikus terét. Történelmünk jelentős szelete semmisül meg a szemünk láttára. Hol vannak a civil szervezetek, hol vannak a politikusok? Miért nem szerveztek civil tiltakozást, a városi tanács RMDSZ-es tagjai miért fogadták el az átalakítási terveket ebben a formában? Az átalakítást nem a korszerűsítés vezérli, a hátsó szándék az, hogy kitöröljék „ittlétünk még meglévő nyomait” – írta a lap munkatársa. /Köllő Katalin: Miért hagytuk, hogy így legyen? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

2009. május 7.

„Vérfürdővel” vádolja a Sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen ISK női kosárlabdacsapat játékosait egy román nyelvű bulvár sporthetilap, a Fanatik. Rusz István, a sepsiszentgyörgyi csapat menedzsere bejelentette, bocsánatkérésre szólítják fel a kiadványt, s ha ezt nem teljesítik, az igazságszolgáltatás útján kérnek jóvátételt. A botrány egy jóval korábbi összecsapás nyomán tört ki: a sepsiszentgyörgyiek a Ramnicu Valcea-i CET Govora csapatával játszottak. A mérkőzés során a sepsiszentgyörgyi Olga Cazac fordulás közben belehajolt a másik csapat játékosába. Olga Cazacnak elhasadt az orra, majd – a szentgyörgyi szurkolók tapsvihara közepette – egy kötéssel tért vissza a pályára. A Fanatik az esetről Öljétek meg a románokat! címen számolt be, azt állítva, hogy életveszélyben voltak a valceai lányok, a sérült sportoló „kis híján belefulladt a saját vérébe”, és hogy a sepsiszentgyörgyi magyar szurkolók „terrorhangulatot keltettek”. Az újság szerint a sepsiszentgyörgyi szurkolók állítólag azt kiabálták: „Öljétek meg a románokat, hordágyon kelljen elvinni őket, hogy soha vissza ne térjenek. ” Madalin Guruian sepsiszentgyörgyi liberális tanácstag szerint felháborító ez a cikk. A szurkolók biztatták a játékosokat, de nem szidták az ellenfelet. /Bíró Blanka: Koszovónak látták Sepsiszentgyörgyöt. = Krónika (Kolozsvár), máj. 7./

2009. május 7.

Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának vezetője értelmezte az RMDSZ áprilisban tartott kongresszusát. Ezen „a bukaresti politikai elit, mondhatni, az RMDSZ elé járult. ” Törzsök Erika szerint „a romániai magyar érdekképviseleti szervezet megkerülhetetlen a román politikában, s talán valami új felé halad”, véget vet a sérelmi politikának, másként fogalmazza meg az adok-kapok viszonyt. Ezeket a számlákat a román állam előbb vagy utóbb rendezni is fogja. Törzsök Erika leszögezte: „A gyűlöletkeltés, a rasszizmus, az etnikai háború, az ortodox nacionalizmus képlete lejárt. ” Az alkufolyamat „egészséges állomásához közelebb került mind a román politikai elit, mind a magyar kisebbségpolitika. ” A főosztályvezető a magyarországi helyzetet élesen elítélte, szerinte „nem többség és kisebbség néz farkasszemet egymással, hanem a teljesíthetetlen ígéretspirálból kiábrándult rezignált többség szkepticizmusa a hangosan acsarkodókkal. ” „Most megint ott tart a magyar társadalom, ahol valamikor a második világháború idején. ” „Romániában a szemben álló felek felismerték, hogy miért érdemes egymást versenyképes helyzetbe hozni. Magyarországon a versenytől való félelem miatt vezették be annak idején a numerus clausust, és azóta is uralja az országot a megmérettetéstől való félsz. Ezért volt üdítő látni Kolozsváron ezt a politikai összeméredzkedést. ” Törzsök Erika szerint MSZP, az MDF és SZDSZ elismerő kívülállókként voltak a kongresszuson. Ez jó. A Fidesz üzenete mutatta, „most bukott meg végleg a magyar jobboldali Erdély-politika. ” Németh Zsolt „a Fidesz nevében úgy hadakozott a románokkal Kolozsváron, hogy a ringben rajta kívül nem volt másik fél. ” /Parászka Boróka: Felzárkózni Romániához – Törzsök Erika kisebbségkutató a Romániai Magyar Demokrata Szövetségről. = Magyar Narancs (Budapest), máj. 7./ Emlékeztető: A magyar nemzetiségű intézményvezetők politikai alapon történő leváltása a magyar többségű megyékben nemcsak politikai, hanem etnikai tisztogatásnak is minősül – jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök. /Markó: Etnikai tisztogatás zajlik. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./

2009. május 7.

Soha ennyi neves geológus, egyetemi tanár és geológushallgató nem járt Háromszéken, mint áprilisban. Budapest, Miskolc, Kolozsvár és Csíkszereda egyetemein tanuló diákok végeztek többnapos terepgyakorlatot a megye legkülönbözőbb geológiai feltárásainál, természet- és környezetföldrajzi objektumainál. Az a program, melyet a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem szakemberei állítottak össze, arról tanúskodik, hogy ez a táj nem is olyan szegény ásvány-, kőzet- és őslénytani, valamint más földtörténeti objektumokban, mint ahogyan azt sokan hiszik. Tusnádfürdőn Kisgyörgy Zoltán tartotta a megnyitó előadást Erdővidék földtani megismerésének történetéről. Tóth Levente baróti geológus bemutatta Erdővidék egyetlen és utolsó lignitfejtőjét. A Kézdivásárhelyen élő Bartha Zsolt, a gelencei kőolaj-kitermelés egykori gyakorló geológusa mutatta be mindazt, amit a mélyben lévő háromszéki kőolajról és annak igen költséges kitermeléséről tudni kell. Megtekintették Európa legnagyobb természetes mofettáját, a torjai Büdösbarlangot. Dr. Mosonyi Emília, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem adjunktusa A Keleti-Kárpátok tektonikai szerkezete címen tartott előadást. /Kisgyörgy Zoltán: Mit rejteget megyénk földje? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 7./

2009. május 7.

A tervek szerint nagyváradi régészek is részt vesznek majd a magyarországi M44-es úttal kapcsolatos ásatásokon, míg a békéscsabaiak a nagyváradi vár feltárási munkálataiba kapcsolódnak be – egyebek között ezt is tartalmazza az az együttműködési megállapodás, amelyet a Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága és a Bihar Megyei Körös- vidéki Múzeum vezetője írt alá május 6-án Békéscsabán. A két intézmény a jövőben kölcsönösen kicseréli kiállításait is. 2007 óta él Békés és Bihar megye között az együttműködési megállapodás, amelynek immár része a két megye múzeumai közötti jó viszony is. /Régészeti együttműködés és kiállításcsere. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 7./

2009. május 7.

Dimény Levente színművész egyedüli jelentkezőként vizsgázhat a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulatának művészeti igazgatói tisztségére. A társulat tagjai korábban is őt szerették volna erre tisztségre. /Nagy Orsolya: Új igazgatóját várja a Szigligeti Társulat. = Krónika (Kolozsvár), máj. 7./

2009. május 7.

Háromszáznál több kisiskolás vett részt összesen a háromszéki népdalbarátok februárban kezdődött vetélkedőin, amely május 6-án a megyei szakasszal zárult. A kézdivásárhelyi Vigadóba csak a két válogatáson átesett, legjobb torkú negyven gyermek jutott el. Az országos megmérettetésre összesen hatan mehetnek el, ez júniusban lesz a Kolozs megyei Válaszúton. /(demeter): A népdal él. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 7./

2009. május 7.

Bálint Lajos kolozsvári műszaki könyvszerkesztő veheti át az első Domokos Géza-díjat. Domokos Géza (1928– 2007) a romániai magyarság kiemelkedő személyisége, a Kriterion Könyvkiadó egykori igazgatója, az RMDSZ egyik alapítója és első elnöke volt. Emlékét őrizve, az általa alapított Kriterion Alapítvány kuratóriuma úgy döntött, hogy díjat létesít, amelyet minden év májusában, születésének évfordulója alkalmából adnak át a könyvkiadás egy-egy olyan háttéralkotójának, akik nélkül nem léteznének és továbbra sem jelenhetnének meg a romániai magyar közösség számára igen fontos könyvek. Bálint Lajos élete és munkássága 1970-től összeforrott az akkor létesített, Domokos Géza vezette Kriterion Könyvkiadóval. Nyugdíjba vonulása után sem hagyott fel a könyvtervezéssel és a könyvek műszaki szerkesztésével, nyolcvanadik életévén túl. /Domokos Géza-díj Bálint Lajosnak. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./

2009. május 7.

Május 7-én Kolozsváron a Kriza János Néprajzi Társaság (KJNT) székházában csíkszeredai estet tartottak. A rendezvényen láthatták Ádám Gyula Arcpoétika című fényképkiállítását. A HMKK-Könyvek sorozatban megjelent fotóalbumokat Péter Boglárka ismertette: Ádám Gyula egyéni albumai közül a Zsindelyország. Székelyvarság képekben, a Barangolás – Borszék és környéke, a Csíkszeredáról szóló Egy város lenyomata, az Arcpoétika, a Napom, napom fényes napom, a Képek a Gyimes völgyéből és a Száz év fényei című albumokat. /HMKK: Hargita Megyei Kulturális Központ/ Ádám Gyula és Bajna György Óda Gyergyóremetéhez című 2007-es albuma mellett szó esett Bálint Zsigmond Lélekőrző falvaim (2009) és Nagy P. Zoltán Címerem: fény és árnyék (2008) című albumairól is. /Ferencz Zsolt: Csíkszeredai est a Krizánál. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

2009. május 7.

Hagyományszületés pillanatának lehetnek tanúi azok, akik részt vesznek Tordán a Jósika Miklós Elméleti Líceum május 7–10. közötti rendezvényein. Az iskola-napokra, a Jósika-napokra minden érdeklődőt várnak, lesznek érdekes programot: sportrendezvények, diák-tanár mérkőzések, vetélkedők és színdarab is. Május 8-án tartják a Jósika-konferenciát, ahol Geréb Júlia budapesti Jósika-kutató, Bágyoni Szabó István író, Dumitriu Anna, a Petőfi Társaság ügyvezető elnöke, Orbán István tanár, Rus Fodor Dóra iskolaigazgató és Ladányi Csilla tanuló tart előadást. Május 9-én lesznek a vetélkedők. Nemeskürty István A betűk csendje című alkotását a középiskolás diákok adják elő. A rendezvénysorozatot gulyásfőző verseny zárja. /Ladányi Emese: Jósika-napok Tordán. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

2009. május 7.

A dévai Téglás Gábor Iskolaközpont volt az első állomása Gróf László oxfordi térképtörténész és Feiszt György szombathelyi történész-levéltáros ötödik erdélyi előadó-körútjának. A dévai diákok és pedagógusaik ezúttal Erdély és Magyarország címereinek története, jelképrendszere mellett Oxford városával ismerkedhettek. /Gáspár-Barra Réka: Oxfordi séta és magyar címertan. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 7./

2009. május 7.

Az Erdélyi Képírók Egyesülete (ERKE) mutatkozott be a kolozsvári Bretter György Irodalmi Körön. A pár hónapja bejegyzett fotóklub fényképeit tekinthette meg a közönség, Soós Attila, az egyesület elnöke elmondta, a megalakulás óta a fotóklub aktív tagjainak száma több mint félszázra emelkedett. Idén már rendeztek egy fotóstábort, a kolozsvári Atmoszféra kávézóban pedig megnyílt első kiállításuk. /R. Kiss Kornélia: Népszerű az Erdélyi Képírók Egyesülete. = Krónika (Kolozsvár), máj. 7./

2009. május 7.

Történelmi jellegű könyveket mutatott be a marosvásárhelyi Mentor Kiadó a Kolozsváron tartott Mentor-esten. Gagyi József: Fejezetek Románia 20. századi társadalomtörténetéhez című kötete csak a nagy fejezeteket ragadja ki a társadalomtörténetből. Az Időtár I. (Marosvásárhely történeti kronológiája a kezdetektől 1848-ig) című kiadványt szerzője Sebestyén Mihály. A második kötet 1848. március 16-tól 2000. december 31-ig öleli majd fel az eseményeket. A Székely székek a 18. században című forráskiadvány sorozat második darabja az Udvarhelyszék 1700–1722 között című, Pál-Antal Sándor által sajtó alá rendezett kötet. Tófalvi Zoltán: 1956 erdélyi mártírjai – A Dobai-csoport címet viselő III. kötetről maga a szerző beszélt a hallgatóságnak. Hangsúlyozta: a Dobai-per Kolozsvárhoz kötődik, elválaszthatatlan része a város történetének. Az Erdélyi Ritkaságok sorozatban megjelent Az erdélyi magyar színészet hőskora 1792–1821 című, Káli Nagy Lázár visszaemlékezéseit tartalmazó kiadványt a szerkesztő, Lázok János ismertette. /Történelmi jellegű kiadványok a Mentornál. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./ Szabó Á. Töhötöm Kooperáló közösségek (munkavégzés és kapcsolatok a falusi gazdálkodásban) című kötetében szülőfaluja mindennapjait vette górcső alá. A kiadónál napvilágot látott Gagyi József – Pletl Rita – Ungvári Zrínyi Ildikó – Ungvári Zrínyi Imre – Varga Attila: A társadalmi változások kommunikációs univerzuma. /Máthé Éva: Mentor-est a Bernády-házban. = Krónika (Kolozsvár), máj. 7./

2009. május 8.

Az Európai Unió hivatalosan is jóváhagyta a Romániának nyújtandó 5 milliárd eurós hitelt, amely a román pénzügyi és tőkepiacra nehezedő nyomás enyhítését célozza. Az EU azt várja, hogy a nagy korrupciós ügyeket vigyék végig, a perek ne húzódjanak el olyan sokáig. /Jóváhagyta az EU az 5 milliárd eurós hitelt Jóváhagyta az EU az 5 milliárd eurós hitelt. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

2009. május 8.

Romániában az elmúlt két évtizedben körülbelül a felére csökkent a voksolni hajlandó polgárok száma. 1990-ben még 86 százalékos volt a részvételi arány, amely 1992-ben és 1996-ban 76 százalékra esett vissza, 2000-ben pedig 65 százalékra csökkent. A szavazásra jogosultaknak mindössze 58 százaléka járult az urnák elé 2004-ben, s mindössze 39 százalék élt szavazati jogával 2008-ban. Országos szinten Kovászna megyében csökkent a legnagyobb arányban a lakosság választási kedve, különösen ha az 1992-es és a 2008-as parlamenti választások részvételi statisztikáit hasonlítjuk össze. /Felére csökkent két évtized alatt a szavazási kedv. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

2009. május 8.

Romániában május 8-án kezdik európai parlamenti korteshadjáratukat a romániai pártok, hat párt, egy pártszövetség és két független indul. Az RMDSZ és az EMNT által közösen indított Magyar Összefogás Listája 2-4 mandátumot hozhat a romániai magyar közösség számára. A két magyar szervezet jelöltjei külön kampányolnak. Sógor Csaba karavánja Csíkszeredából indul, Winkler Gyula pedig Kolozs megyével kezdi. „A Tőkés-kampány szinte mindennap magában foglal valamilyen eseményt” – magyarázta Szilágyi Zsolt, a Magyar Összefogás Listájának negyedik helyen rangsorolt jelölje, az EMNT alelnöke és kampánykoordinátora. A rendőrség próbálta megakadályozni Kovács Péternek, az RMDSZ európai parlamenti képviselőjelöltjének választási kampányát a Szatmár megyei Kálmánd községben. /Moldován Árpád Zsolt, Szávuj Attila: Indul a kampánygépezet. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./


lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 ... 601-630




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék