udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
388
találat
lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-150 | 151-180 ... 361-388
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2011. május 10.
Orgonát avattak Szentábrahámban
Hargita megye - Felújított mûemlék orgonát avattak vasárnap, május 9-én a szentábrahámi unitárius templomban. A hangszert 1848-ban építette Balázs Mózes.
A 17 400 lej értékû felújításhoz Hargita Megye Tanácsa 63
00 lejjel járult hozzáegyháztámogatási programja révén. Az ünnepségen Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök mondott prédikációt, avatóbeszédet Lõrinczi Lajos esperes, az orgona történetét pedig Pap Zoltán orgonaépítõ ismertette.
Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke ünnepi köszöntõjében örömét fejezte ki, hogy támogathatták a felújítást, és elmondta, hogy több orgona felújítását segítette már a megyeiönkormányzat, mert tudatában vannak, hogy a magyarságnak a több száz éves mûemlék orgonák mekkora értéket jelentenek, ezért fontos a restaurálásuk. Az avatóünnepséget Lászlóffy Árpád orgonamûvész koncertje tette még emelkedettebbé.
erdon.ro2011. május 10.
A botrányt keltõ bemutató
A Bihar megyei RMDSZ ügyvezetõ elnöke hétfõn ismertette a sajtó munkatársaival a pénteki fórumra szánt bemutatót. A botrány éppen amiatt pattant ki, hogy a fórumon Szabó ?dön folytatta prezentációjának ismertetését a szervezõk tiltakozása ellenére.
A bemutató több csoportra oszlott: az elsõ kategóriába tartoztak azok a felvételek, melyek bizonyítják azt, hogy milyen elõrelépések történtek az anyanyelvhasználat terén, kezdte mondandóját Szabó ?dön a Bihar megyei RMDSZ ügyvezetõ elnöke, aki felidézte Tõkés László EP-képviselõ azon nyilatkoztát, miszerint lépésrõl lépésre hátrafelé haladunk az anyanyelvhasználati jogunk érvényesítése tekintetében. Bemutatónk ezen részével viszont éppen az volt a célunk, hogy bebizonyítsuk: nem hátrafele, hanem elõre haladunk etéren - fogalmazott Szabó
A náci vonalvezetés
A prezentáció második része képezte az RMDSZ válaszát az ellenük megfogalmazott vádaskodásokra.Szabó ?dön kiragadott a Várad lelke címû kiadványból két mondatot, melyek közül az egyik így hangzik: A munka fõleg az 1940-1944 közötti idõszak utcaelnevezéseivel foglalkozik majd a következõ mondatot idézte: Szándékunk az, hogy mi, mai nagyváradi magyarok az ekkor adott utcaelnevezéseket használjuk. Ezt követõen Szabó jelezte azt, hogy a könyvben van egy nagytérkép is, amely a felirat szerint az 1942-es nagyváradi utcaneveket tartalmazza, és amelyet Csomortányi István rajzolt. Abban az idõben azonban több közterület neve náci vezetõkrõl volt elnevezve, de a térkép készítõje ezek közül a Hitler utcát és a Mussolini teret kijavította ?ri utcára, és Nagyvásártérre, de benne hagyta a Ribbentrop utcát. Szabó szerint ez történészi szempontból pontatlanság, amibõl szerinte arra lehet következtetni, hogy a Várad lelke könyv összeállítói Ribbentrop nevét szeretnék feltüntetni váradi közterületen. Ezt követõen Szabó ?dön hivatkozott a 31/2002 számú kormányrendelet 13. cikkelyére, mely kimondja azt, hogy tilos olyan személyekrõl közterületet elnevezni, akik emberiség és békeelellenes tettek elkövetõi. Mi is éppen erre a cikkelyre hivatkozva tudtuk megváltoztatni az Antonescu utcanevet - mondta Szabó, majd elmondta: Csomortányi István vagy nem tudta azt, hogy létezik egy olyan törvény, mely tiltja azt, hogy emberiség- és békeellenes tettek elkövetõinek neveit közterületen tüntessék fel, és akkor inkompetens, vagy pedig tudott errõl a törvényrõl, ebben az esetben pedig hazudik.
Tükröset, vagy sem?
Majd az Erdélyi Magyar Ifjak képviselõinek sajtóban megjelent, régebbi nyilatkozataiból tallózott Szabó, mely idézetek tanúsága szerint akkoriban még õk is az utcanevek tükörfordítása mellett kardoskodtak. Most azonban, hogy látják azt, hogy az RMDSZ megmozdult ebben az ügyben, akkor már a történelmi magyar utcaneveket követelik, azt állítva, hogy sosem akartak tülörfordításokat, fejtegette Szabó. Mikor hazudtak az erdélyi magyar ifjak - akkor, vagy most? - kérdezte. Ezt követõen Szabó ?dön megjegyezte, hogy a Sf Ladislau utcaelnevezést 1994-ben szavazta meg a Bihar Megyei Tanács. Akkor az RMDSZ frakció tagja volt Lengyel György is, aki jelenleg az MPP Bihar megyei elnöke. Szabó ?dön hozzátette, hogy a korabeli Bihari Naplóban abban az idõszakban nem talált egyetlen tiltakozó megnyilvánulást sem Tõkés László részérõl. Végezetül Szabó ?dön elmondta, hogy ebben a kérdésben nem az utcanevekrõl van szó, hanem arról, amit Török Sándor sajtótájékoztatón korábban már lenyilatkozott az utcanévügy összefüggésében: a politika nem maradhat tovább az RMDSZ egyeduralma alatt.
RMDSZ a betûtulajdonos
Szabó ?dön külön kitért arra, hogy mit értett azalatt, hogy az állami színház felirat minden betûje az RMDSZ tulajdonában van. A betûket a nyíregyházi önkormányzat adományozta az RMDSZ-nek. Annak idején Sarkady Zsolt a saját kocsiján csempészte át azokat a határon, árulta el a politikus. Mivel akkoriban a betûk az intézményeken csak bronzból lehettnek, de az RMDSZ észrevette, hogy a román felirat betûi nem bronzból vannak, így a nyíregyházi önkormányzat kiöntötte broznból az összes betût, mely az RMDSZ tulajdonában van, éppen azért, hogy ha valakinek kifogása lesz a magyar felirattal, és ha ezért le akarja venni azokat, akkor a román betûket is le kell vegye - mondta Szabó.
Pap István
erdon.ro2011. május 10.
Válasz Szabó ?dönnek
Olvasom Biró Rozália nagyváradi alpolgármesternek, illetve Szabó ?dön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezetõ elnökének magyarázkodásait a pénteki tulipános botránykommandó kapcsán, és valamire nagyon emlékeztet az egész.
Azt ugyan még el tudom képzelni, hogy a gyenge hangú Szabó azért hoz magával minõséget biztosító hangosítást, hogy 15-25 perces elõadása végén - már persze ha hagyják a gonosz szervezõk - mindenki számára érthetõen akar egy bocsánatkérést elrebegni saját hülyeségük miatt. De hogy a háromórás kemény munkával elõkészített power-pointos prezentációhoz minek kellett neki hangosbemondó, azt fel nem foghatom.
Személyesen ugyan nem vehettem részt az általunk is társzervezett pénteki utcanév-fórum botrányosabb részén (a Kárpát-Medencei Magyar Autonómia Tanács mártélyi ülésének sajtózása miatt késõn tudtam elindulni), ám útban hazafelé telefonon már jelezték ismerõseim, hogy balhé lesz, mert egy, a helyszínhez közeli vendéglátóipari helyiségben egész kommandó készül a fórumra.
?s most be is ugrott, mire emlékeztet az alaphelyzet: a múlt héten, a cianidalapú bányatechnológia betiltását javasoló EP-határozat megszavazása elõtti vasárnap román környezetvédõk ugyanígy jelezték, hogy figyeljünk oda Brüsszelben, mert száz verespataki köztisztviselõt és helyi lakost utaztatnak ki - az RMGC gyanítható finanszírozásában - a demokrata-liberális EP-képviselõk által szervezett konferenciára.
?gy látszik, a román politizálás bevett eszköze ez a típusú erõbõl való érvelés. Húsz évvel ezelõtt bányászok magyarázták el dorongokkal Bukarestben az Egyetem-téri tüntetõknek, hogy melyik a helyes vélemény, ma már repülõgéppel szállítják az érvkészletet Brüsszelbe, Szabó ?dön meg túlhangosított karaoke-partit rendez egy fórumon.
A Dâmbovi?a-parti módihoz sikerült asszimilálódni.
Az EMNT-EMI most szombaton kiadott tiltakozó közleményében volt egy fontos mondat, idézném, mert lényegesnek találom: a bihari RMDSZ erõbõl politizál, vita és érvek helyett a túlkiabálás stratégiáját alkalmazza - mintha attól válna valami igazzá, hogy minél hangosabban mondják.
Pedig csak annyit kellett volna mondaniuk: bocsánatot kérünk, ezt elrontottuk.
Nagyvárad, 2010. május 10.
Demeter Szilárd
Tõkés László EP-képviselõ
Központi Irodájának vezetõje
erdon.ro2011. május 10.
Hab a narancstortán
Az alakulóban levõ politikai szervezet két fõ szövetségesét nevezte meg az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzésére a napokban Bukarestbe érkezett Toró T. Tibor (volt RMDSZ-es parlamenti képviselõ): az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot és a Fideszt. A hazai politikai porondon tehát Tõkés László szövetségese Tõkés László, míg az országhatárokon kívül - Orbán Viktor.
Az EMNP-EMNT szövetségrõl sok szót ejteni nem érdemes. Tudvalevõ, hogy a leendõ (?) erdélyi néppártot ugyanazok az emberek bütykölgetik, akik annakidején Tõkés László óhajára a nemzeti tanácsot is összehozták, és akik azelõtt jobbára az RMDSZ belsõ ellenzékeként a néhai Reform Tömörülés platform hangadói voltak. ?s még azt megelõzõen a MISZSZ ifjúsági szervezet kereteiben tevékenykedtek. Most ugyanazok az emberek - tíz-tizenöt-húsz év többé-kevésbé aktív politizálás, közéleti ténykedés után - ismét tiszta lappal indulnának: a tiszta emberek pártját kívánják létrehozni. Amire a román nyelvben van egy igen találó - szójátékra alapozott, tehát lefordíthatatlan - mondás: La vremuri noi, tot noi. (Szó szerinti fordításban: ?j idõkben ugyancsak mi.)
Ami a határon túli partnert, a Fideszt illeti: Toróék nem pénzt, hanem tudást kérnek Budapesttõl. Nos: az nehezen mérhetõ, hogy tudásból mennyit sikerült átcsempészniük Tõkéshez Orbánéknak, de pénzbõl jutott jócskán, még ha kéretlenül is. Hogy nyolcszázezer (természetesen euróban), vagy több? Esetleg kevesebb? Csak találgathatjuk, hiszen nagy a titkolózás: az RMDSZ-t elszámoltató Tõkés Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsa által mûködtetett úgynevezett demokrácia-központok finanszírozását teljes homály fedi. (Hab a tortán, hogy - a romániai párttörvényt megszegve - a leendõ erdélyi néppárt létrehozását is a magyar állam pénzeli. Alapos ugyanis a gyanú: az aláírásgyûjtésben részt vevõ önkéntesek penzumától kezdve a majdan pártszékházakká alakuló demokráciaközpontok mûködési költségéig a csekket a magyar adófizetõk állják.)
S hogy még több hab legyen azon a bizonyos tortán: az alanyi jogon járó, titkos összegû normatív támogatás mellett Tõkésék az erdélyi magyar közösséget megilletõ anyaországi pénzekre is szemet vetettek, és szorgalmasan orozzák is el azokat olyan alapítványoktól, szervezetektõl, amelyek hosszú évek óta foglalkoznak a támogatások elosztásával. ?s amelyekrõl hirtelen kiderült hogy alkalmatlanok erre a feladatra.
Még jó, hogy vannak valakik Erdélyben, aki bármilyen feladatra, bármilyen tisztségre alkalmasak. Akik mindig tiszta lappal indulnak.
Salamon Márton László
?j Magyar Szó (Bukarest)2011. május 10.
Kárpát-medencei magyar iskolatalálkozó Laskón
Laskó - Immár másodszor volt házigazdája a laskói általános iskola a Kárpát-medencei Magyar Iskolatalálkozónak, amelyre május 5. és 8. között került sor. A találkozó abból a célból jött létre, hogy a különbözõ országokban élõ magyar gyerekek barátkozzanak, megismerjék egymást, tanuljanak egymástól, és betekintést nyerjenek a különbözõ országok szokásaiba. A nagyszabású rendezvényre öt régióból, iskolából közel 60 vendég érkezett.
A piliscsabai Ward Mária Iskola 2000-ben indította a Kárpát-medencei iskola-találkozókat, amely azóta hat országban körbejár, és mindenütt nagyon népszerû.
- A millennium évében született meg az ötlet, hogy össze kellene fogni, és a magyarság összetartozását megjeleníteni egy iskolatalálkozó révén, hogy a résztvevõk egy nagy család részeinek érezzék magukat. Elõször öt iskola részvételében gondolkodtunk: a kárpátaljai, aklihegyi iskolával a kapcsolatunk már megvolt, hasonlóan a felvidéki, révkomáromi iskolával is. Erdélyben is kerestünk egy iskolát, egy ismerõsünk révén vettük föl a kapcsolatot Etéddel. A kupuszinai iskola pedig a 2005-ös laskói találkozón csatlakozott hozzánk. A mostani házigazdákkal egy véletlennek köszönhetõen vettük föl a kapcsolatot - nyilatkozta lapunknak a rendezvény megálmodója, kezdeményezõje, a piliscsabai iskola tanára, Mocsáry Dezsõ.
Második alkalommal házigazda a laskói iskola
A rendezvény célja, hogy a különbözõ országokban élõ magyar gyerekek barátkozzanak, megismerjék egymást, tanuljanak egymástól, és betekintést nyerjenek a különféle országok szokásaiba, megismerjék a vidék nevezetességeit. A laskói iskola, mint házigazda, sokszínû programmal készült.
- Iskolánk tíz éve vesz részt rendszeresen ezeken a találkozókon, és most vagyunk másodízben házigazdák. Igyekeztünk egy mozgalmas és változatos programot összeállítani a vendég diákok és kísérõtanáraik számára. Megmutattuk nekik Eszéket, jártunk a kiskõszegi szépkilátónál, Karancson, részt vettünk egy hajókiránduláson a Kopácsi-rétben - mondta Lisztovits Attila, a laskói iskola igazgatója.
Minden találkozón sor kerül egy vetélkedõre is, ami most azért volt rendhagyó, mert nem elõre, otthon készültek fel rá a diákok, hanem a Kopácsi-rétben tett látogatáson kellett jól figyelniük, hogy aztán az iskola zsibongójában 15 kérdésre válaszolni tudjanak.
Gálaest a várdaróci kultúrotthonban
A rendezvény a várdaróci kultúrotthonban gálamûsorral zárult, ahol minden iskola csoportja bemutatkozott.
- Nagyon örülök annak, hogy a gálamûsorra el tudtak jönni azok a volt diákjaink is, akik a korábbi években részt vettek ezeken a találkozókon. Egy alkalmi zenekart is összehoztunk, valamint a laskói Petõfi Sándor Kultúregyesület tánccsoportja is bemutatkozott, amely szintén volt diákokból áll, aztán péntek este a Csárdás táncegyüttes is mûsort adott, ahol ugyancsak táncolnak olyanok, akik egykor résztvevõi voltak valamelyik találkozónak. A résztvevõk megtekinthették Valkai Réka fotókiállítását is, amelyet a Bellyei járás magyar kisebbségi önkormányzatának a támogatásából valósítottunk meg - mondta Kettõs Zsuzsanna tanárnõ, aki évek óta kíséri a gyerekeket a Kárpát-medencei iskolatalálkozókra.
A szervezõk ezúttal is úgy nyilatkoztak, hogy a rendezvény célját sikerült elérniük, és hogy számítanak a folytatásra. A találkozó végén Lisztovits Attila a vándorzászlót az etédieknek nyújtotta át, mivel ott kerül majd sor a 13. találkozóra.
A laskói iskola vezetõsége ezúton mond köszönetet azoknak a szülõknek, akik vendégeket fogadtak, valamint azoknak a szervezeteknek, vállalkozóknak, akik támogatták a rendezvényt: a Kováts, a Kollár, a Szabó, a Majorics, az ?jhelyi és a Gerstmajer pincészeteknek, a HMDK várdaróci alapszervezetének, a várdaróci Citadella étteremnek, Kettõs Imrének, valamint a HMDK országos szervezetének.
Micheli Tünde
?j Magyar Képes ?jság (Eszék)2011. május 11.
Népszámlálás itthon: a magyarság egységét rombolják
Alig kezdõdött meg az októberre esedékes népszámlálás fõpróbája Romániában, máris konfliktusok bontakoznak ki a felmérés körül: a Maros megyei prefektus, Marius Paºcan arra szólította fel a vidék lakosait, vallják magukat székelynek vagy éppen csángónak - lelkiismeretüknek megfelelõen.
Kovács Péter, az RMDSZ fõtitkára az ?j Magyar Szónak azt nyilatkozta, nem véletlen, hogy már most megkezdõdött a hangulatkeltés, ebbõl látszik, hogy tétje van a statisztikai adatok gyûjtésének. A politikus szerint több forró pontja is van Erdélynek, ahol a magyar közösség egységét különbözõ eszközökkel megpróbálják megbontani, az RMDSZ arra készül, hogy az októberi népszámlálás közeledtével sokasodnak a konfliktusok.
Régi csel
A Maros megyei RMDSZ nyilatkozatban reagált a prefektus jó tanácsaira. A szervezet elnöke, Kelemen Atilla szerint Paºcan félrevezeti az embereket. Ez nyilvánvalóan rossz szándékú kísérlet, aminek a célja a megosztás, a következményei beláthatatlanok lehetnek. Ha az erdélyi magyarságot úgynevezett magyarokra, székelyekre és csángókra osztva számlálják, statisztikai aránymutatóink jelentõsen megváltozhatnak - hangsúlyozta Kelemen, aki arra kéri a megye magyar nemzetiségû polgárait, hogy ne engedjenek az alattomos megtévesztésnek, vállalják bátran és öntudatosan magyar identitásukat, illetve magyar anyanyelvüket.
[.] Lesznek meglepetések
Háromszéken a Maros megyeinél nyugodtabb körülmények között zajlik a próbanépszámlálás. Erdély András, a Kovászna megyei prefektúra szóvivõje elmondta: a 61 kérdést tartalmazó kérdõív jelentõs része az épületre, lakásra, családra és személyekre vonatkozó adatokat összesíti, de újdonságokat is tartalmaz a dokumentum a tíz évvel korábbihoz képest. Ezek közé tartozik például a megkérdezett memória-, vagy látási zavarait tisztázó kérdés. Lõrinczi Ferenc, a Kovászna megyei statisztikai hivatal szakembere hangsúlyozta, ezek az adatok nem kerülnek feldolgozásra, vagyis azokat is felkeresik majd õsszel, akikrõl most is begyûjtötték az adatokat.
Erdély.ma, 2011. máj. 11.
Magyarok vagy székelyek?
Az õszre tervezett népszámlálási kérdõívek kijavítására szólítja fel az RMDSZ-t Szász Jenõ, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke. Ezekben a napokban országszerte próbanépszámlálás zajlik, amelynek kérdõívein az erdélyi magyarságot három kategóriában határozzák meg, magyarnak, székelynek vagy csángónak.
Szász Jenõ szerint eközben a románságot nem osztják földrajzi népességekre, így mócokra, oltyánokra, moldvaiakra, havasiakra stb. Az MPP elnöke arra kéri az RMDSZ józan politikusait kormányon belül hassanak oda, hogy az õszi népszámláláson a magyarság egy kategóriaként jelenjen meg a kérdõívekben.
?j Magyar Szó, Erdély.ma2011. május 11.
Magyarok vagy székelyek?
Az õszre tervezett népszámlálási kérdõívek kijavítására szólítja fel az RMDSZ-t Szász Jenõ, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke. Ezekben a napokban országszerte próbanépszámlálás zajlik, amelynek kérdõívein az erdélyi magyarságot három kategóriában határozzák meg, magyarnak, székelynek vagy csángónak.
Szász Jenõ szerint eközben a románságot nem osztják földrajzi népességekre, így mócokra, oltyánokra, moldvaiakra, havasiakra stb. Az MPP elnöke arra kéri az RMDSZ józan politikusait kormányon belül hassanak oda, hogy az õszi népszámláláson a magyarság egy kategóriaként jelenjen meg a kérdõívekben.
?j Magyar Szó
Erdély.ma2011. május 11.
Ki képviselje az erdélyi magyarokat?
Erdélyi összmagyar választáson jelöljék ki a romániai választásokon induló magyar jelölteket és listákat - javasolja Tõkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, a bejegyzés elõtt álló Erdélyi Magyar Néppárt egyik kezdeményezõje. Az új magyar párt hivatalossá válását várhatóan két hét múlva hirdeti ki a bukaresti törvényszék.
Az Erdélyi Magyar Néppárt május 5-én kérelmezte a bejegyzését a bíróságon. Zatykó Gyula párt kinevezett régióelnöke elmondta, a román választási törvény huszonötezer aláírást ír elõ, a párt azonban 29 268 aláírást tett le 19 megyébõl és Bukarestbõl.
Tõkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke egységes erdélyi választást szorgalmazott. Zatykó Gyula azt mondta, át kell világítani az erdélyi magyar társadalmat és készíteni kell egy választási regisztert, majd az összes magyar politikai résztvevõvel egy elõválasztást rendezni, amelynek az eredménye alapján egy szervezet egységesen képviselné a magyarok érdekeit. Ez hasznos lenne azért is, mert például egy önkormányzati választáson nem fordulna elõ, hogy két magyar szervezet egymással szemben verseng - mondta Zatykó Gyula.
Az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt is negatívan reagált erre a felvetésre, Zatykó Gyula szerint azért, mert az RMDSZ félti a parlamenti monopóliumát, és az MPP sem örül az Erdélyi Magyar Néppárt létének.
Zatykó Gyula elmondta: a párt szeretne minden magyart megszólítani, de a legfontosabb céljuk, hogy elérjék azt a mintegy 600 ezer embert, akik elvesztek a szavazati térben: hiszen míg 1990-ben több mint egymillió ember adta le a szavazatát az RMDSZ-re, addig 2008-ban már kevesebb mint 400 ezren.
Kossuth Rádió
Erdély.ma2011. május 11.
Az alakuló Erdélyi Magyar Néppárt kolozsvári sajtótájékoztatója
?sszefogás, együttmûködés, munkamegosztás - ezek az Erdélyi Magyar Néppárt jelszavai, mi ebben gondolkodunk. Nem váltópártot alapítunk, hanem a lemorzsolódott erdélyi magyar politikai közösséget akarjuk újraépíteni - ezt Toró T. Tibor az alakuló Erdélyi Magyar Néppárt ideiglenes öttagú vezetõtestületének elnöke fogalmazta meg szerdán, május 11-én a párt ideiglenes elnöksége Közép-Erdélyért felelõs koordinátora, Gergely Balázzsal, valamint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kolozs megyei elnöke, Csigi Leventével tartott kolozsvári sajtótájékoztatóján. Toró T. Tibor bejelentette, az Erdélyi Magyar Néppárt jogi bejegyzésérõl május 26-án, csütörtökön lesz az elsõ tárgyalás a Bukaresti Törvényszéken. A kezdeményezõk május 5-én adták át a Bukaresti Törvényszéken a pártbejegyzéshez szükséges közel 30 ezer támogató aláírást.
Toró T. Tibor visszautasította azokat vádakat, miszerint az Erdélyi Magyar Néppárt létrehozása történelmi tévedés volna, s hogy az alakuló párt külföldi közpénzekbõl jönne létre. Az RMDSZ politikai alelnöke feljelentés-ízû nyilatkozatában ugyanazokat a vádakat fogalmazta meg velünk szemben, amelyeket az elmúlt húsz évben a Szövetségrõl állították a román nacionalista pártok képviselõi - mondta az Erdélyi Magyar Néppárt ideiglenes elnöke, majd így folytatta: az RMDSZ vezetõinek be kell látniuk, hogy az eddigi hegemonisztikus politizálás nem tartható és az Erdélyi Magyar Néppárt nem ellenfél, hanem társ.
Toró T. Tibor emlékeztetett: az RMDSZ-ben nem jött létre a politikai pluralizmus, e történelmi mulasztás következménye, hogy ma a romániai magyar politikában több szereplõ is jelen van - tette hozzá Toró T. Tibor.
Toró T. Tibor közölte: az Erdélyi Magyar Néppárt támogatja Tõkés László elképzelését az önkormányzati választások elõtti belsõ választások megtartásáról. A közösség, vagyis a nép döntse el az arányokat, és akkor ilyen felállásban mehetünk jogérvényesítésért Bukarestbe, Budapestre vagy Brüsszelbe - mondta Toró T. Tibor. Toró T. Tibor reményét fejezte ki, hogy többen vannak, akik így gondolják, és kevesebben, akik továbbra is a hegemonisztikus politikában gondolkodnak.
Gergely Balázs bejelentette: mivel az Erdélyi Magyar Néppárt ideiglenes elnökségében vállalt feladatkörét összeférhetetlennek tartja a Demokrácia Központok országos igazgatói megbízatásával, utóbbiról szerdán lemondott. Hozzátette: Kolozs megyében a 2000. évi közel 70 ezerrõl 2008-ban 35 ezerre csökkent a magyar szavazatok száma, ennek okai pedig nem az elvándorlásban, hanem Tõkés Lászlónak az RMDSZ 2003. februári, szatmárnémeti kongresszusán történt félreállítása által okozott törésben, a funári korszak s az ezzel járó spontán mozgósító hatás megszûnésében, valamint a megyei érdekképviselet tehetetlenségében keresendõk. A valamikori közel egymillióról 350-400 ezerre apadt a romániai magyar szavazók száma, mi a lemorzsolódott 600 ezer szavazót akarjuk megszólítani és visszahozni a politikai életbe. Ez a fõ feladatunk és felelõsségünk - tette hozzá Gergely Balázs.
Csigi Levente elmondta: Kolozs megyében Kolozsvár mellett Széken, Körösfõn, Tordaszentlászlón, Mérában, Várfalván és Magyarvistában sikerült jelentõs számú támogató aláírást gyûjteni. Kolozs és Fehér megyében nagyjából zökkenõmentesen zajlott az aláírásgyûjtés, Hunyad megyében azonban az RMDSZ helyi vezetõi burkoltan megfenyegették az aláírásgyûjtõket.
Erdély.ma2011. május 11.
Stagnál a háromszéki diáklétszám
Se nem nõ, se nem csökken õsztõl a mostani tanévhez viszonyítva a háromszéki tanulók létszáma, ez derül ki a tanügyminisztérium által a 2011-2012-es tanévre jóváhagyott beiskoláztatási tervbõl. Az új tanügyi törvény által elõírt legfontosabb változtatás, amely az I. osztály elõtti elõkészítõ csoportra vonatkozik, csak a 2012-2013-as tanévtõl lép érvénybe.
Idén õszre összesen 9100 helyet osztottak le az óvodásoknak, az elemi osztályokba közel 10 ezer kisiskolást várnak, a gimnáziumi osztályokba kevéssel több mint 9 ezret. A kilencedik osztály tekintetében a következõ tanévben Kovászna megyében 78 osztályt indítanak, ez 2340 diákot jelent. A legtöbb, szám szerint 39 kilencedik osztály mûszaki irányultságú, 30 általános líceumi, 9 pedig szakirányítottságú (vokacionális) osztály. Esti tagozaton két osztályt indítanak - közölte Keresztély Irma megyei fõtanfelügyelõ.
Másfél év múlva, azaz a 2012- 2013-as tanévtõl kezdõdõen bevezetik az elõkészítõ osztályt is, így az elemi képzés öt évbõl fog állni. Ekkor azok a gyerekek, akik 2006- ban születtek, kötelezõ módon elõkészítõ osztályba lesznek beírva. Ez az intézkedés 2688 kisdiákot érint, így összesen 177 elõkészítõ osztály fog indulni. Keresztély elmondta, hogy az iskolaigazgatók visszajelzései szerint lesz elegendõ hely ezeknek az osztályoknak, azonban a fõtanfelügyelõ szerint ez még kérdéses, hiszen csak Sepsiszentgyörgyön 28 felkészítõ osztály indul, és ebbõl mindössze három fog óvodában mûködni, a többi 25 az amúgy is teremhiánnyal küszködõ iskolákban kell helyet kapjon. Lévai Barna
Székely Hírmondó
Erdély.ma2011. május 11.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének közleménye
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) 2011. május 4-én felkérést kapott a Bethlen Gábor Alapkezelõ Zrt-tõl az általuk meghirdetett Szülõföldön magyarul címû pályázat lebonyolítására. A pályázat óvodások és iskolások nevelési, oktatási, valamint tankönyv és taneszköz támogatására, illetve hallgatói támogatás igénylésére vonatkozik.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége 20 éve a magyar tannyelvû óvodai, elemi és középiskolai oktatás szakmai, érdekvédelmi és érdekképviseleti szervezete. Négy területi oktatási központtal (a csíkszeredai Székelyföldi, a szovátai Teleki, a kolozsvári Gál Kelemen és a nagyváradi Partium) és 16 megyei szervezettel fogja át az ország magyar tannyelvû oktatási intézményhálózatát. Céljai közé tartozik a romániai magyar tannyelvû oktatás minõségi fejlesztése; pedagógusainak széles körû, igényes és magas szintû továbbképzése.
Az RMPSZ a 2002-ben induló Szülõföldön magyarul támogatás pályázatának elsõ lebonyolítója volt, fejlett infrastrukturális háttere és adatbázisa megfelelõ az idén meghirdetett pályázat lebonyolításához is. A 2010-2011-es tanévre vonatkozó Szülõföldön magyarul nevelési, oktatási, tankönyv és taneszköz támogatás pályázati csomagját (a kinyomtatott pályázati adatlapot és pályázati útmutatót tartalmazó, a pályázati iroda címével ellátott válasz- borítékban) szövetségünk megyei szervezetei bevonásával juttatja el az érintett pályázókhoz. A megyei szervezetek maguk alakítják ki azt a stratégiát, amely által a leggyorsabban és a leghatékonyabban tudják kézbesíteni a pályázati adatlapokat. Errõl értesítik az érdekelteket.
A pályázati adatlap letölthetõ a www.rmpsz.ro vagy a www.szulofoldonmagyarul.ro honlapokról is.
A kitöltött pályázati adatlapot a szükséges mellékletekkel a pályázó szülõ a Teleki Oktatási Központ címére küldi be postai úton, ajánlott levélben (scrisoare recomandata) legkésõbb június 30-ig(postabélyegzõ dátuma). Postacím: 545500 Szováta, Rózsák útja, 147. sz.
Az adatokat ott összesítik, és továbbítják a pályáztatónak. Az RMPSZ tehát csak a pályázat lebonyolításával foglalkozik, nem osztja szét a támogatási összeget a jogosultaknak sem postán, sem banki átutalással.
A benyújtott pályázatok alapján a támogatás elnyerésérõl és a kifizetés módjáról a kiíró Bethlen Gábor Alapkezelõ Zrt dönt. Errõl postai úton értesíti a pályázókat.
Erdély.ma2011. május 11.
Ellenõrzés a Demokrácia Központoknál
Több Demokrácia Központban tartott vizsgálatot múlt héten a pénzügyõrség, kolozsvári központi székházukban és néhány vidéki irodában ellenõrizték a dokumentumokat - erõsítette meg a hírt Gergely Balázs, a Demokrácia Központok igazgatója.
Kolozsváron három napig tartott az ellenõrzés, átvizsgálták a pénzügyi jelentéseket, iratokat, a könyvelést, de mindent rendben találtak. Szívélyesek voltak, büntetést nem szabtak ki - mondotta Gergely Balázs, aki szerint nem érdemes azon gondolkodni, hogy ki küldte fejükre a pénzügyõröket. Véleménye szerint szokványos vizsgálat volt, olyan, amilyet számos cégnél, alapítványnál, egyesületnél végeznek. Mûködésük elsõ percétõl úgy dolgoztak, hogy tevékenységük semmilyen szempontból ne legyen kifogásolható - fejtette ki a Háromszék érdeklõdésére. Azt is kiemelte, a hatóságok csak a pénzügyi dokumentumokat ellenõrizték, nem is akartak, de nem is jutottak hozzá az állampolgárságot igénylõk személyi adataihoz, nem vizsgálták azt sem, ki írta alá, és miért az új Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzéséhez szükséges támogató íveket - hangsúlyozta. Szász Jenõ, az MPP elnöke tegnap Sepsiszentgyörgyön úgy értékelte, a kormányon levõ RMDSZ küldte a Demokrácia Központok nyakára az ellenõröket, meg akarják akadályozni az új párt hivatalossá válását, hasonlóan járnak el, mint 2004-ben, amikor a Magyar Polgári Szövetség választási indulását gáncsolták el. Elmondta, a múlt hónapban az MPP-nél is jártak a választási hatóság ellenõrei, átvizsgálták az összes dokumentumot.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. május 11.
Magyar-magyar iszony, vagy közös fellépés
A cím nem elírás, nem véletlenül írtam magyar-magyar viszony helyett magyar-magyar iszonyt. Az ijesztgetésnek, félelemkeltésnek is minõsíthetõ kifejezést azért használom, mert az új politikai helyzetben, amennyiben a három romániai magyar párt, az RMDSZ, az MPP és most bejegyzési procedúra labirintusában bolyongó EMNP képtelen lesz már a jövõ évi helyhatósági választásokon közös jelölteket állítani, és egységesen ezekre szavazni, iszonyatos veszteséget könyvelhetnek el valamennyien.
A félre- és mellébeszélések helyett próbáljuk elõbb szemügyre venni azokat a belsõ folyamatokat, amelyek a hazai magyar politikai életben, a politikai preferenciák világában bekövetkeztek, és felerõsödésük máris valóság, társadalmi térnyerésük pedig a továbbiakban elõre borítékolható. A romániai magyar közélet a két évtizeddel ezelõtti (89-90-es fordulat utáni) állapothoz képest szétesett, szétforgácsolódott, és majdnem általánosnak minõsíthetõ kiábrándultságba és közönybe süllyedt. Ezt a folyamatot a magyarság közképviseletének veszélyeztetettsége felõl nézvést jól illusztrálja a magyarok választási kedvének lekonyuló grafikai görbéje.
Az okok firtatása helyett most csupán jelezzük, hogy az RMDSZ és az MPP kölcsönös és személyekre is szabott lejáratása megtette hatását. Helyben és országos, illetve erdélyi szinten egyaránt. A kölcsönös önkormányzati betartások és kakaskodások a ritka kivételektõl eltekintve a közképviselet minõségét rontják, és a közjó érvényesülését akadályozzák. Ez az erdélyi és a Kárpát-medencei politikai légköri magasságokban is uralkodó folyamat a helyi politikai élet alakulásának, illetve romlásának fõ oka. A helyzet eldurvulását és elmérgesedését érzékeltetik az internetes és a papíralapú kiadványok álneves kommentárjai, amelyek a vádaskodás, a szitkozódás és a fenyegetõ átkozódás szintjére süllyesztették a véleményformálást.
E negatív folyamatok következménye az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, majd a Tõkés-féle párt, azaz az Erdélyi Magyar Néppárt létrehozásának szándéka és megvalósult ténye. ?s hogy a mellé- és félrebeszéléseknek elejét vegyük, egyik legutóbbi Tõkés-interjú alapján szögezzük le a következõket: - Már a jövõ nyári önkormányzati választásokra együttmûködést javasol az erdélyi magyar politikai szervezeteknek Tõkés László, elõválasztásokat kezdeményezve a romániai magyarság körében, és az így kialakult sorrend alapján valamennyi párt már a helyhatósági megmérettetésen közös listát állítana - olvashatjuk a Krónikának adott interjúban. Eme újfajta összefogás nélkül sem autonómia, sem magyar jövõ nem képzelhetõ el Erdélyben - állapítja meg Tõkés László.
- Az EMNT választási koalíciót, azaz közös jelöltállítást javasol a helyhatósági választásokra és a parlamenti képviselõk jelölésére is. Ebben máris partnere a Székely Nemzeti Tanács. Ellenzõje Szász Jenõ személyében az MPP, amely az RMDSZ ellen szövetkezne az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal és a Székely Nemzeti Tanáccsal. Szász Jenõ szerint a romániai magyarság 80 százaléka nem akar új pártot. Sértés ne essék, de a politikai környezet ismeretében ez légbõl kapottnak tûnik, mondhatott volna kilencven százalékot is.
- A közös jelöltállítás kérdését, egyelõre, mellékvágányra tolja az RMDSZ csúcsvezetése is. Ennek nem csak a rivális Tõkés-párt megjelenése az oka, hanem a magyarországi nemzetpolitikában bekövetkezett markáns stratégiai változás is. Az RMDSZ-nek, kétségtelen, erdélyi szinten kiépült szervezeti hálózata van. A helyi önkormányzati képviselõk, a polgármesterek többsége az RMDSZ színeit képviseli. A mögöttük lévõ, õket támogató tömegbázis viszont fellazult, elbizonytalanodott, kiábrándult. Az összefogás szükségessége maradéktalanul a szórványban érvényesül, ahol elképzelhetetlen a tanácsi, adott esetben polgármesteri képviselet megszerzése. - Az RMDSZ csúcsvezetése egyelõre sérelmi politizálást gyakorol. Ebben minden egymáshoz közeledést ellehetetlenítenek egyes - manipulálható - politikusi, és fõleg újságírói túllihegések. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök ellenzi ugyan az új párt létrehozását, de ennek bejegyzését nem próbálja megóvni, ami realitásérzékre vall, hisz ezzel csak tovább rontaná az RMDSZ közösségi megítélését. Az RMDSZ sérelmi politizálására érdemes kitérni, mert ez a magyar-magyar kapcsolatok végzetes megromlásához vezethet. Az RMDSZ politikai monopolhelyzetének elvesztését bizonyos újságírói reagálások ellenségeskedéssé torzítják, az anyaországban Gyurcsány és a szellemében tovább élõ SZDSZ Orbán-ellenes indulatait plántálják át Erdélybe, negatív minõsítési kampányukban már-már Jan Slotát, C. V. Tudort is túlharsogják.
A magyar nemzetpolitika gyökeres átalakulása erdélyi kivetítõdésének elsõ jele az RMDSZ kiépült, tehát meglévõ struktúrájának mellõzése volt, amikor a könnyített eljárású állampolgári honosítás hatalmas munkájának elvégzésére az RMDSZ-tõl független hálózatot hozott létre, s kialakította a demokrácia központok ernyõjét. Az RMDSZ és az MPP is ragaszkodott a honosítás lebonyolításában való részvételhez, saját szolgálatait is felajánlotta, és hellyel-közzel gyakorolta is, jól érzékelve, hogy a demokrácia központok hálózatának kiépítése az EMNT malmára hajt üdítõen friss vizet, hisz a Gyurcsány-garnitúra nemzetrészeket magyarságból kitagadó üzelmei a határon túli magyarok körében általános ellenérzést váltottak ki. Erre gyógyír a könnyített visszahonosítás.
Ezt a lépést követte az ugyancsak az RMDSZ struktúrájához tartozó státusirodák megszüntetése. Ezeknek a gyakorlati szerepük egykori küldetésük teljesítése után, az igények csökkenésének arányában beszûkült, de megszüntetésük újabb jele volt az RMDSZ-monopólium csorbulásának. A monopolhelyzet leépítésének legátfogóbb intézkedése az iskolai támogatások lebonyolításának és folyósításának a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség hatáskörébe való visszautalása volt. Hangsúlyozom a visszautalást, amirõl a hazai kommentálók gyakran megfeledkeznek, mert eredetileg ez a feladatkör az elsõ Orbán-kormány idején az RMPSZ hatáskörébe tartozott, s a Medgyessy-Gyurcsány-éra húzta ki a külhoni magyarok eme szimpátia-szõnyegét a civil szervezet alól. A támogatások folyósítása Kárpát-medence-szerte mintegy egymillió-hatszázezer óvodást, iskolást és egyetemistát érint. Az egyébként jól mûködõ Iskola Alapítvány - elnöke éppen Kelemen Hunor - mellõzése ezért a legfájdalmasabban érinti az RMDSZ-vezetést.
Mindezt úgy is lehet minõsíteni, mint valami törlesztést a magyar kormányzat részérõl az RMDSZ-körökben máig is hangoztatott, a magyarországi politikai pártokkal való egyenlõ távolságtartás doktrínája miatt, amely, mondjuk ki: az erdélyi magyar fülnek nyilallóan fájdalmas, ha a Gyurcsány-éra nemzetrészeket kirekesztõ manõvereire gondolunk. A magyar kormányzat nem tesz egyebet, mint maga is alkalmazza a pártokkal való kapcsolattartásban az egyenlõ távolságtartást civil szervezetekre alapoz, s ezzel az RMDSZ monopolhelyzetét szûkíti.
Egyébként szögezzük le: minden ellenkezõ híresztelés ellenére Tõkés László fontosnak tartja az erõs parlamenti képviseletet, mindazokkal szemben, akik ezt valami ezoterikus mellénybe gombolkozva fölöslegesnek és inkább ártalmasnak, mint hasznosnak mondják. A képviselet biztosítását viszont a három párt és az EMNT összefogásában, közös jelöltállításban látja minden idõkben. Az RMDSZ-nek pedig, tetszik, nem tetszik, a múltbéli sérelmek ellenére - ez egyébként mindkét féllel megesett - meg kell állapodnia az együttmûködésben. Ez a kapu minden más elõjelû nyilatkozat ellenére nyitva áll. ?s precedensként nagy nyomatékkal esik latba a sikeres EP-választás.
Csak a pártok közötti viszonyrendszer újragondolása biztosíthatja a parlamenti képviselet, az autonómiateremtés sikerét, és nem a tömeg felhajtóereje nélküli hõzöngés, autonómiát papolás. Az elõválasztások idején a jobbító szándék és ennek megvalósítási képessége álljon versenybe, s a gyõztes mindent vigyen minden párt egységesen adja rá a voksát. A jelenlegi magyar kormányzat és az európai képviselet számunkra kegyelmi idõszakot biztosított, most kell élnünk ezzel a lehetõséggel, s akkor a pártok közötti viszony nem válik iszonnyá.
Sylvester Lajos
H2011. május 11.
A karaván halad (Sarkos szavak)
Jellemzõ a mai(?) magyar politikai közéletre: ha nemzetpolitikai kérdésrõl van szó, az elsõ felvetés mindig errõl szól: jó ez a kormánypártnak? Az ellenzéknek? A határon túliaknak? A palesztin-izraeli konfliktusnak? Vagy a szlovákoknak, vagy a csendes-óceáni bennszülötteknek?
?s mindez mindig külön-külön, valakinek, nyilván, sose jó.
Amúgy, ami sosem jó a fentebb felsoroltaknak és ezer más tényezõnek, azok kivétel nélkül mindig a nemzet egészét érintõ kérdések.
A magyar nemzetét, nyilván.
Legyen az státustörvény, kedvezményes honosítás, alkotmány, Szent Korona említése, nyugdíjpénztár, a pingvinek vagy a magyar tengeralattjáró-flotta fejlesztése:
1. Ha magyar, az rossz, és senkinek nem használ.
2. Már rég megmondták, nem jó ez így.
A baj csak azzal van, hogy mindezt folyamatosan azok mondják, akik csõdbe vitték az országot gazdaságilag, erkölcsileg, kulturálisan és önbecsülés szempontjából egyaránt.
Ettõl még mindig õk a megmondóemberek, a független szakértõk, akik lehetnek, huszonéves újoncok, vagy veterán kommunisták, egy közös bennük: nem sok közük van a való élethez. De azért õk azok, akik mindig, pártkurzustól és kormánytól függetlenül nyilatkoznak: nem jó, ami a magyar nemzetpolitikát építi.
Persze, ezt nem így mondják. Most éppen nem, mert nem merik. Lehet ezt másképp is mondani, hogy például, a határon túliaknak azért nem szabad megadni a választójogot, mert: Nem ismerjük a határon túli magyarok pártszimpátiáját, és az sem valószínû, hogy túlságosan érdeklõdnének a magyar belpolitika iránt.
Cinizmusból jeles. Ha már ez is szempont... hogy nem ismerik a pártszimpátiát. Miért, ehhez kellene kötni a szavazati jogot, és nem a magyar állampolgársághoz?! ?s hogy nem valószínû az érdeklõdés... Azért megkérném Orsolyát, a Nézõpont Intézet munkatársát, aki ezt a Transindex kérdésére válaszolta, nézzen már szét kicsit az erdélyi prérin, és ne csak a Transindexbõl informálódjon. Az erdélyi ember, ahogyan a felvidéki, kárpátaljai, délvidéki: határon túli, de nem hülye.
Ha hülye lenne, nem kérne magyar állampolgárságot, szavazati jogot, egyáltalán: élne, csak úgy a világba és ha állást kapna egy intézettõl, politikai elemzéseket írna arról, hogy miért nem jó, ha a magyarok magyarokra szavazhatnak.
Azért az elemzõk dacára, vagy éppen ezért: a helyzet biztató. Jelen pillanatig 70 000 ember kérte a magyar állampolgárságot, év végéig bõven meglesz a 150 000. Magyarország nem fogy, a természetes fogyás dacára, hanem nõ. Hatvanöt éve a magyarság intézményesen is egyesül. Nem csak névlegesen, hanem ténylegesen.
Ilyenkor már értem is, miért nem jó ez, és miért fanyalognak ilyenkor a hivatásos elemzõk azon, hogy, jaj, ez ennek nem jó, de annak sem jó.
Arról véletlenül sincs szó: ez tizenötmillió embernek jó. Akkor is, ha még nem tudja. A nemzet sorsa nem egyéni, és még kevésbé a pillanatnyi politikai érdekek döntése. Végre ezt is megértük, hogy volt, aki ezt felismerte: kétharmadnyi többséggel.
Hogy mi jó nekik, mi jó nekünk, mi jó a magyaroknak: hadd ne mondja meg nekünk az, aki eddig csupa vesztes és nemzetellenes ügy mellett tette le voksát.
Illetve hadd mondja: csak ne figyeljünk rá.
A karaván halad, a kutya üget mellette.
György Attila
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. május 11.
Hivatalosan magyarul
Dicsõszentmártonban indult tegnap a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) Hivatalosan magyarul képzéssorozata, mely május 10-27. között zajlik Maros megye kiemelt központjaiban. Szerdán Kerelõszentpál, csütörtökön Ákosfalva, majd Erdõszentgyörgy, Körtvélyfája, Nyárádszereda, Szászrégen, Mezõpanit és Szováta a következõ állomások. A dicsõszentmártoni Kökényes néptáncegyüttes termében 22-en voltak jelen a Kis-Küküllõ menti városban és vonzáskörzetében levõ helyhatóságok képviselõi, ügyintézési szakemberei.
A képzéssorozat célcsoportját elsõsorban, de nem kizárólagosan, az önkormányzatok adminisztratív dolgozói, valamint a helyi tanácsok képviselõi és a közigazgatási intézmények közjegyzõi alkotják. A cél: tudatosítani a kétnyelvûség fontosságát és annak - a magyar közösség jövõjét érintõ - hosszú távú elõnyeit, serkenteni a magyar nyelvhasználatot az önkormányzatoknál, növelni a magyar nyelven is elérhetõ ügyiratok és formanyomtatványok számát, valamint azok használatát.
A képzések egyik fõ tematikája a nyelvi jogi háttér bemutatása, a közigazgatási intézmények ügyintézésében használatos kétnyelvû formanyomtatványok, valamint a használatukhoz kapcsolódó ügyrend kialakítása, második tematikája a hivatalos közügyek megvitatása és a nyilvánosság tájékoztatása kapcsán használatos nyomtatványok magyar nyelvre történõ fordítása és használata.
A program olyan gyakorlati ismereteket (best practice) biztosít, amelyek más megyék számára is hasznosak lesznek, és amelyek más közigazgatási egységek általi átvétele tovább erõsíti majd a magyar anyanyelv-használattal kapcsolatos jogok gyakorlatba ültetését, a magyar nyelvhasználatnak a közigazgatásban való alkalmazását. A példákhoz való nyilvános hozzáférését a CEMO honlapján keresztül biztosítják.
A projekt támogatója a Bethlen Gábor Alap (Szülõföld Alap) ?nkormányzati Együttmûködési és Informatikakollégiuma, együttmûködõ partner a Maros megyei RMDSZ. A képzés trénerei és elõadói a CEMO munkatársai, a Babes-Bolyai Tudományegyetem nyelvész szakembere, valamint a kolozsvári székhelyû Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa.
Bõvebb információk az [email protected] e-mail címen.
(b.gy.)
Népújság (Marosvásárhely)2011. május 11.
Népszámlálás: a magyarság felvállalására buzdítanak az erdélyi magyar pártok
Nemzetiségük fenntartás nélküli felvállalására fogják buzdítani a népszámlálást megelõzõ idõszakban a romániai magyarokat a hazai politikai-érdek-képviseleti szervezetek. Az RMDSZ, a Magyar Polgári Párt (MPP) és a bejegyzés elõtt álló Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) politikusainak célkitûzése, hogy minél kevesebb erdélyi és moldvai magyar sétáljon bele a bizonyos hatósági személyek által ismét felállított csapdába, mely külön etnikumként határozza meg, és saját anyanyelvvel ruházza fel a székelységet és a csángókat. Utóbbiak esetében eltérnek az álláspontok arról, hogy minek is kellene vallaniuk magukat.
közélet valamennyi szereplõjének erõteljes és egyértelmû fellépésére van szükség ahhoz, hogy a romániai magyarok elkerüljék az õsszel esedékes népszámláláson az 1992-ben, majd rá tíz évre újból felállított csapdát, mely több népcsoportra szaggatta a másfél milliós kisebbséget. Erre manapság is történnek kísérletek.
A napokban Maros megye prefektusa, Marius Paºcan sajtótájékoztatón buzdította arra a térség lakóit, hogy vallják magukat bátran magyarnak, székelynek, csángónak.
A Krónika megkeresésére mindhárom hazai magyar párt - a kormányzó RMDSZ, a Magyar Polgári Párt (MPP) és a bejegyzés elõtt álló Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) - az identitás vállalása mellett és a magyarság szétdarabolása ellen foglalt állást. Az RMDSZ Maros megyei szervezete sajtóközleményben is elítélte Marius Paºcan prefektus rossz szándékúnak nevezett megosztási kísérletét, melynek következményei beláthatatlanok kisebbségi helyzetünket illetõen, ugyanis ha az erdélyi magyarságot úgynevezett magyarokra, székelyekre és csángókra osztva számlálják, statisztikai aránymutatóink jelentõsen megváltozhatnak.
RMDSZ, EMNT: óriási a tét
Ha a román politikusoknak - gondolom, hogy a Maros megyei prefektust is közéjük sorolhatom - ennyire fontos, hogy keresztbe tegyenek a hazai magyarságnak, akkor ennek a népszámlálásnak számunkra is óriási a tétje - vélekedett Kovács Péter. A szövetség fõtitkára elmondta, hogy az RMDSZ hamarosan teljes erõvel beindítja azt a tudatosító kampányát, melynek során az identitásvállalás fontosságára kívánja felhívni a hazai magyarság figyelmét. Ez nem azt jelenti az RMDSZ felfogásában, hogy az erdélyi cigányságot, illetve a bákói vagy Neamþ megyei románokat is arra fogják rávenni, hogy magyaroknak, esetleg csángóknak vallják magukat. Legyen világos: nem fogunk nemzeti térítést végezni. De a vegyes közösségben vagy vegyes házasságban élõ magyarjainkat is arra biztatjuk, hogy vállalják nemzetiségüket - szögezte le Kovács Péter.
A közelgõ népszámlálás tétjét az alakulófélben lévõ Erdélyi Magyar Néppárt is átérzi. ?ppen ezért a politikai alakulatot kezdeményezõ Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) álláspontja szerint a kérdésben nemcsak a politikai alakulatok illetékesek megszólalni; kötelezõ módon a történelmi egyházakat és a civil szférát is be kell vonni. ?ppen ezért mi nem fogunk külön kampányolni, hanem egységes fellépést szorgalmazunk - fejtette ki a Krónikának Toró T. Tibor. Az EMNT ügyvezetõ elnöke meggyõzõdésének adott hangot, miszerint ha a romániai magyarok minden egyes közéleti szereplõtõl, párttól, érdekvédelmi képviselettõl, egyháztól és szervezettõl azt hallják, hogy magyarnak kell vallaniuk magukat, ez meg is fog történni. Ha ez beválik, meggyõzõdésem szerint a romániai magyarság egységesen lép, és nem sétál be az 1992-ben, majd 2002-ben felállított csapdába - tette hozzá Toró.
Egymásnak üzenget Szász és Kovács
A múlt heti marosvásárhelyi incidens kapcsán Szász Jenõ, a Magyar Polgári Párt elnöke színvallásra szólította fel az RMDSZ-t. A polgári alakulat vezetõjének meglátásában ha az RMDSZ-szel kormányzó Demokrata-Liberális Párt (PDL) egyik prefektusa révén három különbözõ népcsoportra akarja osztani a romániai magyarságot, már fel kellene hogy merüljön a koalíció felbontásának kérdése.
Nem tudom elfogadni azt a cinizmust, hogy az RMDSZ Bukarestben egy olyan párt mellett kormányoz, amely háromba szakítaná a magyarságot, miközben itthon, Erdélyben úgy tesz, mintha aggódna a magyarságért - fejtette ki lapunknak Szász. Az MPP-elnök szerint a népszámlálás és annak eredménye több mint pártpolitikai ügy. Valamikor az RMDSZ is így látta, emlékeztetett a polgári politikus, mondván, hogy a romániai magyar kataszter összeállításáról még 1993-ban döntés született.
Szász Jenõ támadására reagálva Kovács Péter, az RMDSZ fõtitkára elmondta: valóban ki lehetne lépni a kormánykoalícióból és duzzogó szerepet vállalni, ám ettõl még nem oldódik meg egyetlen kérdés sem. El kell fogadnunk, hogy koalíciós partnereink nem tudnak egységesen lépni, vannak még embereik, akik idõnként úgymond félretrafálnak. Romániában egyetlen párt van, amelynek tagjai azt teszik, amit a vezetõjük mond, vagy akár csak kigondol, és ez éppen Szász Jenõnek a kézi vezérlésû alakulata - replikázott az RMDSZ-fõtitkár.
Kovács megítélésében nem is meglepõ a Maros megyei prefektus nyilatkozata annak tudatában, hogy az elmúlt hetekben szinte egymást érték a magyarellenes kijelentések és megnyilvánulások. Kérdésünkre, hogy ezt az ügyet felhozták-e koalíciós partnerüknek, az RMDSZ fõtitkára csak annyit mondott: nincs errõl tudomása.
MCSMSZ: több lesz a csángó
A csángókérdésrõl szólva Kovács Péter beismerte, hogy ez 2011-ben is rendkívül kényes téma - fõként az érintettek esetében. Mi arra ösztönöznénk õket, hogy vallják magukat csángóknak - fejtette ki a szövetség elöljárója. A Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) álláspontja azonban némiképp eltér az RMDSZ politikusaiétól.
A csángó szövetség elnöke, Solomon Adrián például azt szeretné, ha a csángók magyaroknak vallanák magukat. Tudatában vagyunk annak, hogy még a tömbben élõ és magyarul beszélõ csángókat is nehéz meggyõzni errõl. Mint ahogy arról is, hogy az általuk beszélt, úgynevezett csángó nyelv lényegében magyar, csak annak egy archaikus változata. ?ppen ezért mi nem fogjuk sem azt mondani, hogy vallják magukat magyarnak, sem azt, hogy románoknak mondják magukat - nyilatkozta lapunknak Solomon. Az MCSMSZ vezetõje bizakodónak mutatkozik: szerinte az idén sokkal többen fogják vállalni identitásukat, mint kilenc évvel ezelõtt. Akkor - akárcsak a korábbi népszámlálások alkalmával - a moldvai magyarok jelentõs része római katolikus vallású román nemzetiségûnek vallotta magát. A 2002-es népszámlálás eredményei óriási eltérést mutattak a hivatalos és valós adatokat illetõen. Mi azt szeretnénk elérni, hogy falvainkban korrekt személyek objektív népszámlálást végezzenek - tette hozzá Solomon Adrián.
Kérdésünkre, hogy az MCSMSZ vagy a román kormányban jelen lévõ RMDSZ mit tehet ennek érdekében, a csángó szövetség elnöke nem kívánt nyilatkozni. Mint mondotta, erre vonatkozóan már elkészült a stratégia, viszont még nem alkalmas nyilvánosságra hozni.
Horváth István: nincs szegregációs veszély
Az identitás kérdése a csángókon kívül a székelység esetében is felmerül. A legutóbbi, 2002-es népszámláláson már sokkal kevesebben vallották magukat székelynek, mint tíz évvel korábban. Amennyiben ez a tendencia folytatódik, 2011-ben még kevesebb erdélyi magyar ragaszkodik majd székelységéhez, véli Horváth István kolozsvári szociológus.
Nem hinném, hogy ez a szegregációs veszély fenyegetne, bár az idõközben megalakult számos székely szervezet által kifejtett hatást még senki nem tanulmányozta - fejtette ki lapunknak a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet elnöke. Szerinte az úgynevezett székelyföldi brand hangoztatásától a Székely Nemzeti Tanács puszta jelenlétéig sok mindennek lehet vonzereje, még abban az esetben is, ha ezek közül egyik sem buzdítja arra a térség lakóit, hogy a népszámláláson székelyeknek vallják magukat.
?gy, ahogy a szászokat meg a svábokat a népszámlálás végsõ feldolgozásakor a németek közé sorolják, így történik a székelyekkel is. A részletes eredményekben ugyan még külön etnikumként jelennek meg, de ezekkel a számokkal csak a politikusok szoktak manipulálni. A hivatalos statisztika szerint a székelyek is magyarok - hangsúlyozta Horváth.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsv2011. május 11.
Avram Iancu nevét mázolták egy medgyesi magyar iskola falára
Avram Iancu nevét mázolták a szászmedgyesi Báthory István Általános Iskola falára, a Szeben megyei rendõrség vizsgálatot indított az ügyben.
Nyomozást indított a Szeben megyei rendõrség kedden, miután egy eddig azonosítatlan férfi Avram Iancu román nemzeti hõs nevét mázolta a szászmedgyesi Báthory István Általános Iskola egyik külsõ falára.
Luciana Balteº rendõrségi szóvivõ szerint a hatóságokat a magyar tannyelvû iskola igazgatója értesítette, miután felfedezték a feliratot.
A szóvivõ azt is elmondta: az iskola térfigyelõ kamerái rögzítették az incidenst, de a felvételeken alapján nem állapítható meg az elkövetõ személyazonossága, csak annyi látszik, hogy egy férfiról van szó.
Krónika (Kolozsvár)2011. május 11.
Negyven éve elkobzott iratokat kapott vissza az Erdélyi Református Egyházkerület
Negyven év után sikerült visszaszereznie több 15-16. századi levéltári dokumentumot az Erdélyi Református Egyházkerületnek - jelentette be keddi kolozsvári sajtótájékoztatóján Sipos Gábor, az egyházkerület levéltárának vezetõje és ?sz Sándor Elõd levéltáros.
Mint felidézték, 1970-71-ben, amikor létrehozták Bukarestben a Román Nemzeti Múzeumot, nem csak a megyei múzeumok értékesebb tárgyait szállították a román fõvárosba, hanem egyházi intézményeket is arra kényszerítettek, hogy helyezzék letétbe kulturális örökségnek számító értékeiket. Így került az Erdélyi Református Egyházkerület Központi Gyûjtõlevéltárában õrzött több igen értékes irat is 1971 márciusában Bukarestbe, s emellett több nagy értékû mûtárgytól is meg kellett válniuk.
A tárgyak egy részét legalább kiállították a múzeumban, az iratokat azonban elzárva tartották a nagyközönség és a kutatók elõl egyaránt. A dokumentumok visszaszolgáltatását 1978 óta folyamatosan kéri egyházkerületünk. A múlt rendszerben válaszra sem méltatták a kéréseket, az 1990-es években is elutasították õket - emlékezett vissza Sipos Gábor.
A levéltár vezetõje szerint végül a 2000/182-es törvény megjelenése tette lehetõvé, hogy érdemben is követelhessék elkobzott vagyontárgyaikat, de több mint tíz évnek kellett eltelnie, míg az elsõ visszaszolgáltatott dokumentumokat most végre kézhez kaphatták. Az elvi döntés ugyan 2005-ben megszületett, de a részleteket az akkori illetékesekkel nem sikerült letisztázniuk. A pozitív végkifejletre 2010-ig kellett várni.
Sipos elmondta, nagy segítségükre volt Ernest Oberländer-Târnoveanu, a Román Nemzeti Történeti Múzeum fõigazgatója, aki felgyorsította az ügy menetét.
Május 6-án végül hat felbecsülhetetlen értékû okirat került vissza a református egyházkerülethez, amelyeket szerencsére a múzeumban megfelelõ körülmények között õriztek meg, ezért a negyven év alatt nem sérültek meg. Hogy miért fontos számunkra az iratok visszaszerzése? - tette fel a kérdést Sipos Gábor. - Azért, mert egy egyház levéltára olyan, mint egy könyv. Ha egyetlen lapot is kitépünk belõle, akkor az az oldal is érvénytelenné válik, és a könyv is megcsonkul.
A múzeumban egyébként még további négy irata maradt az egyháznak, ebbõl egy még május folyamán hazakerül s a további három esetében is elindították a visszaszolgáltatás folyamatát. Sipos Gábor elmondta, a visszaszerzett levéltári anyagokat egyelõre széfben fogják tárolni, hogy megóvják azokat, azonban szívesen a kutatók rendelkezésére bocsátják a dokumentumokat.
Az egyházi okiratok digitalizálására vonatkozó újságíró kérdésre a levéltár vezetõje sajnálkozva jegyezte meg, hogy arra sem pénzük, sem megfelelõ emberállományuk nincs. Az unitáriusok és a római katolikusok jobban állnak a digitalizálás terén, mi valamelyest valóban le vagyunk maradva. De tervbe vettük. A legértékesebb, legrégebbi dokumentumokkal - köztük a most visszaszerzettekkel - indítjuk a folyamatot, majd azok az okiratok következnek, amelyek iránt a kutatók részérõl a legnagyobb igény mutatkozik - mondta Sipos Gábor. ?sz Sándor Elõd hozzátette: ezzel párhuzamosan a dokumentumok kiadását is tervbe vették, eddig már 12 hasonló kötetet jelentettek meg.
Az értékes iratokat nem kívánják elzárni a nagyközönség elõl sem. Ha valamely múzeum szívesen szervezne ezekbõl idõszakos tárlatot, s megfelelõ fény és klímaviszonyokat tud biztosítani, akkor az egyház szívesen rendelkezésére bocsátja a dokumentumokat. Ugyanakkor úgy tûnik, hogy az okiratok még az idén visszatérhetnek Bukarestbe is, mivel a történeti múzeum igazgatójával folytatott tárgyalások során felmerült annak a lehetõsége, hogy a múzeumban a romániai reformátusokat bemutató tárlatot rendezzenek.
Arról azonban máig nem lehet biztosat tudni, hogy mikor kaphatják vissza az egyházak az állami levéltárakban található anyagaikat. Mint ismeretes, Máté András és Kerekes Károly RMDSZ-es parlamenti képviselõ az 1996-os levéltári törvény módosítását kezdeményezte. Ennek értelmében a történelmi egyházak visszakérhetnék az 1950-ben és a hetvenes években elkobzott levéltári anyagaikat is. A módosító indítvány tavaly elbukott a szenátusban, most a képviselõháznál van. Március végén már a képviselõház kulturális szakbizottsága kedvezõen véleményezte az indítványt, a szakbizottsági végszavazásra máig nem került sor. Ehhez Márton Árpád, a mûvelõdési bizottság RMDSZ-es tagja szerint még további koalíciós egyeztetésekre van szükség. Szerinte május 15-e elõtt nem várható elõrelépés.
A negyven év után visszaszerzett levéltári iratok listája
1. 1518. június 21. Hieronymus de Ghinuctys kardinális, pápai kamarás Ladislaus testvér a magyar domonkos provincia perjele és Lucas Italicus testvér a kolozsvári domonkos rendház perjele kérésére átírja X. Leó pápa brévéjét, amelyben a domonkos rendnek ugyanazokat a jogokat adományozza, amelyeket a többi koldulórend is élvez. Az oklevelet Andreas de Porcys közjegyzõ hitelesítette.
2. Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem 1587. december 28-án kiállított oklevele, amelyben 150 forintot adományoz a marovásárhelyi református iskolának.
3. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 1615. október 31-én kiállított oklevele, amelyben megerõsíti Báthori Zsigmond 1587-es adományát a marosvásárhelyi református iskolának.
4. Apáczai Csere János 1659-ben II. Rákóczi György erdélyi fejedelemhez írott levele, amelyben anyagi segítséget kér a Kolozsvári Református Kollégium tanári karának bõvítésére.
5. Halicsi Mihály, karánsebesi származású román református értelmiségi könyveinek (414 db.) és egyéb javainak jegyzéke, amelyeket 1674-ben végrendeletileg a Szászvárosi Református Kollégiumra hagyott.
6. I. Apafi Miháy erdélyi fejedelem 1675-ben átírja és megerõsíti azt az adásvételi szerzõdést, amelyet Sorbán Komfucz kopacseli nemes és Székely László fejedelmi postemester kötött egy szevesztrényi (Fogarasföld) malomhelyrõl.
Bálint Eszter
Krónika (Kolozsvár)2011. május 11.
Mihály király megszakította a dinasztikus kapcsolatot a Hohenzollern-házzal
A román királyi család minden történelmi és dinasztikus kapcsolatot megszakít a német Hohenzollern-házzal, és lemond a Hohenzollern-Sigmaringen cím használatáról - jelentette be kedden Mihály király.
Az 1947-ben a kommunisták által lemondásra kényszerített uralkodó közölte, ezzel nagyapja, I. Ferdinánd 1921-es döntését erõsíti meg, amelynek célja az volt, hogy biztosítsa a román királyi család nemzeti jellegét és függetlenségét.
A határozat értelmében így a Hohenzollern-Sigmaringen ház helyett a román uralkodói ház kifejezés használandó.
A porosz eredetû Hohenzollern-ház elõbb Poroszországot, majd a Német Birodalmat irányította 1918-ig. Romániában 1866-ban került a trónra az ebbõl a házból származó I. Károly, aki 1881-ig fejedelemként, a királyság kikiáltásától kezdve pedig királyként uralkodott.
Krónika (Kolozsvár)2011. május 11.
Elhunyt Bögözi Kádár János költõ
Bögözi Kádár János 1939. augusztus 18-án született Brassóban, családja egyéves korában Kolozsvárra költözött. 1963-ban a Babeº-Bolyai Egyetemen szerzett román nyelv- és irodalomtanári diplomát, majd 1968-ig a mezõségi Visán tanított. Ezekrõl a nehéz évekrõl szól a Fénycsíkok nyomában címû regénye (1967).
Az Igazság belsõ munkatársa (1968-74), a napilapnál töltött idõ ugyancsak nyomot hagyott írásmûvészetén: itt alakult ki szabadversigényû rövidprózája, melyben az élet és természet örök dolgait s a változó emberi világot költõi beleérzéssel rögzítette. Elsõ versét az Utunkban közölte, elsõ kötete (A vályúfaragó) a Forrás könyvsorozatban jelent meg 1965-ben.
Krónika (Kolozsvár)