udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
388
találat
lapozás: 1-30 ... 301-330 | 331-360 | 361-388
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2011. május 26.
Mi fáj az RMDSZ-nek?
Nem múlik el nap, hogy valamelyik tulipános tisztségviselõ vagy valamelyik RMDSZ-es bértollnok el ne sikítaná bánatát: Budapest már nem utalja számolatlanul a pártkasszába a forintmilliókat, mint tette azt az elmúlt években, a szocialista-szabaddemokrata rablókormányzás idején. Sõt nemcsak hogy nem utalja, vagy küldi a támogatásokat és pályázatokon elnyert pénzeket a szövetség marosvásárhelyi és kolozsvári irodáiba, hanem egyenesen másoknak adja azokat. ?s ez botrány! A magyar kormány nem a mindenkori román hatalom szekerét toló RMDSZ-ben bízik, hanem inkább az erdélyi magyar civil szférában, szakmai szervezetekben és polgári szervezõdésekben. Vagy ahogy a mosdatlanabb szájú tulipánosok fogalmaznak: Tõkésben és bandájában. Amibe persze belesorolnak mindenkit, aki nem az RMDSZ sorkatonája. De mi a baj a pénzzel? Mi a baja az RMDSZ-nek azzal, hogy az Erdélyben valamilyen úton-módon érkezõ magyarországi támogatások nem a Kelemen Hunorék bankszámláin landolnak? Miért baj az, ha most már mások is hozzájuk férnek, nemcsak õk? Hiszen azt tulipánosék sem állították - még -, hogy a magyarországi adófizetõk határon túli testvéreiknek szánt pénze netán nem azokhoz jut el, akiknek küldik, hanem mondjuk a románokhoz, szlovákokhoz, szerbekhez, ukránokhoz stb. vagy épp a hottentottákhoz, apacsokhoz, szingalézekhez. Márpedig ha az erdélyi magyaroknak megítélt és küldött (apró)pénzek hozzájuk kerülnek, akkor mi a baja az RMDSZ-nek a támogatásokkal? A kérdés persze retorikai, mert a vak is látja, hogy a Pártnak az fáj, hogy egy ideje nem az õ emberei szabják meg a kedvezményezettek körét.
Dénes László
Reggeli ?jság (Nagyvárad)2011. május 26.
Revíziós és kisebbségvédelmi politika a két világháború között
Nagyvárad - Szerda délután az RMDSZ Bihar megyei szervezete által létrehozott Szacsvay Akadémia történelmi modulja keretében L. Balogh Béni, a tatabányai Komárom-Esztergom Megyei ?nkormányzati Levéltár munkatársa tartott elõadást az Ady Endre Középiskola dísztermében.
Revíziós politika és kisebbségvédelem a két világháború között címû vetítettképes elõadása kezdetén L. Balogh Béni arra hívta fel a jelenlevõk figyelmét: Kelet-Közép, illetve Dél-Kelet Európa történelmi térképe a 19. század végén és a 20. század elsõ két évtizedében jelentõsen átrajzolódott: a multietnikus birodalmak fokozatosan összeomlottak, és helyettük kisebb-nagyobb független államokat alapítottak. Az Oszmán Biradalom helyén megalakult Görögország, Albánia, Szerbia, Montenegro, Románia és Bulgária, az elsõ világháború után pedig az Osztrák-Magyar Monarchia és az orosz cári birodalom volt területein létrejött a három balti állam, valamint Lengyelország, Csehszlovákia, Ausztria és Magyarország. A térség körülbelül 100-120 milliós összlakosságából 1914 elõtt 50 millióan (50%), 1920-1938 között 30 millióan (30%), 1945 után 8-10 millióan (8-10%) éltek kisebbségben. E nemzetiségek közül a két világháború között a németek voltak a legtöbben kisebbségben (kb. 8 millióan), õket követték a zsidók (6,5 millió), az ukránok (5 millió) és a magyarok (3 millió). A lakosság össz-számát tekintve viszont az albánok után a magyarok éltek a legnagyobb arányban kisebbségben: a 9-10 millió magyar közül 3 millióan, vagyis az összmagyarság 30 százaléka kisebbségben élt. Mindez azt jelentette, hogy a két világháború közötti Európában a kisebbségi kérdés gyújtópontjának számított a magyar ügy. Ugyanakkor az új országok közül egyesek valóban nemzetállamok voltak, míg mások csak annak nevezték magukat, de a tények egészen mást mutattak.
Kisebbségvédelem
1919. január 28-án Wilson amerikai elnök szorgalmazására megalakult a genfi székhelyû Népszövetség, mely 1920-ban kezdett el mûködni. Ennek a nemzetközi szervezetnek Magyarország 1922-1939 között volt a tagja. 1933-ban bekövetkezett haláláig a nagy tekintélynek örvendõ Apponyi Albert volt a fõdelegátus, aki Bánffy Miklós külügyminiszterrel együtt azt vallotta: Magyarország bár rosszul járt Trianonnal, azért nem sértõdhet meg, hanem tevékenyen részt kell vennie a nemzetközi politikában. Ugyanakkor fõ céljuknak tekintették, hogy hivatalos formában elõsegítsék a revízió ügyét. Amúgy a kisebbségvédelmi rendszer lényege az lett volna, hogy az alapokat bele kellett volna foglalni a Népszövetség alapokmányába, de végül ez nem történt meg, így az elvek többoldalú kötelezettségvállalások következtében valósultak meg. Problémát okozott, hogy az Eduard Benes vezette Csehszlovákiát kivéve az új államok tiltakoztak- így példáulIonel I. C. Brãtianu román miniszterelnök is. 1919 õszén végül a nagyhatalmak ultimátummal kötelezték az akkor már Alexandru Vaida-Voievod vezette kormányt arra, hogy aláírja a kisebbségvédelmi egyezményt. Az erre vonatkozó törvények általában egy kaptafára készültek a különbözõ országokban, lényegük, hogy kollektív jogokat nem biztosítottak. A betartásukat a Népszövetség lett volna hívatott garantálni, de a szervezet mûködése nem volt hatékony: 1938 közepéig több mint 8 ezer petíciót kapott, de érdemben csak hatot vizsgált meg, melyek közül hármat magyarok nyújtottak be.
Revíziós politika
A magyarok Trianont szinte nagyobb tragédiának fogták fel, mint Mohácsot. A lakosság elutasította és megemészthetetlennek tartotta az egész igazságtalan rendszert, amiben közrejátszott az is, hogy a nagyhatalmak még a méltányosság látszatát sem próbálták fenntartani. A korszak jelentõs kormányfõi voltak Bethlen István (hozzájárult Magyarország viszonylagos megerõsõdéséhez), Gömbös Gyula (akirõl semmi jó sem mondható) és Teleki Pál (az õ második miniszterelnöksége idején történt meg Erdély visszacsatolása). Az elõadó szerint mindhárman reálpolitikát folytattak, de hibát követtek el azzal, hogy nem hívták fel a közvélemény figyelmét arra: a mindent vissza követelésnek nincs reális esélye. Különben 1921-1928 között Magyarország nyíltan nem hangoztatta revíziós törekvéseit, mivel nem akadt a nagyhatalmak közt támogatója. Változás akkor következett be, amikor Mussolini pártfogolni kezdte e szándékot, és 1927-ben megkötötték az olasz-magyar barátsági szerzõdést.
A második békicsi döntés
L. Balogh Béni arra hívta fel a figyelmet: Magyarország nagy dilemmája volt, hogy miként tudná úgy megvalósítani a revíziót, hogy közben a függetlensége megmaradjon. Mint késõbb bebizonyosodott, ez nem sikerült neki, hiszen a második bécsi döntéskor ?szak-Erdélyt tulajdonképpen ajándékba kapta a németektõl, és ennek következményei voltak. Ezzel együtt Hitler nem szerette a magyarokat, ami valószínûleg azzal is magyarázható, hogyHorthy 1938-ban nem vállalta az agent provocateur szerepét. A bécsi Belvedere palotában 1940. augusztus 30-án kihirdetett döntés eredményeképpen 1941-ben Magyarország területe és lakossága a korábbi 93.073 négyzetkilométerrõl és 9,3 millió fõrõl több mint 171 ezer négyzetkilométerre és 15 millió lélekszámra duzzadt.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro2011. május 26.
Belsõ-erdélyi önkormányzati tanács alakul
A Székelyföldi ?nkormányzati Tanács múlt hét végi létrejöttét követõen holnap Kolozsváron megalakul a Belsõ-erdélyi ?nkormányzati Tanács, az RMDSZ Kolozs, Beszterce-Naszód, Brassó, Fehér, Hunyad, Szeben és Krassó-Szörény megyei küldötteinek részvételével. Mint ismeretes, az RMDSZ Nagyváradon, idén februárban tartott X. kongresszusán elfogadott alapszabályzat értelmében az önkormányzati érdekképviselet új testületeként létrejönnek a regionális önkormányzati tanácsok.
Az ülésre az Iskola Alapítvány kolozsvári székházának üléstermében kerül sor; napirenden szerepel a Belsõ-erdélyi ?nkormányzati Tanács mûködési szabályzatának megvitatása és elfogadása, valamint a tanács elnökének és az elnökség tagjainak megválasztása. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség rendkívül fontosnak tartja a régiók szerinti leosztást, hiszen tudatában van annak, hogy eltérõek, változóak az igények, a prioritások, a cselekvési tervek.
Meggyõzõdésünk, hogy a regionális tanácsokra épülõ struktúra lehetõvé teszi a különbözõ régiók érdekeinek jobb artikulálását, illetve az üzenetek és a feladatok pontosabb meghatározását - fogalmazott Horváth Anna nemrégiben kinevezett, önkormányzatokért felelõs fõtitkár-helyettes. A Belsõ-erdélyi ?nkormányzati Tanács megalakulását követõen az RMDSZ Fõtitkárságának kolozsvári, Majális utcai székházában ülésezik a Szövetség Területi Elnökeinek Konzultatív Tanácsa (TEKT). ?j Magyar Szó (Bukarest)2011. május 26.
Konferencia és koncert Birtalan József mûveibõl Nagyváradon
Birtalan József élete és zeneszerzõi munkássága címmel tudományos ülést szerveznek szombaton, május 28-án 11 órától a Partiumi Keresztény Egyetem Bartók termében. A program Birtalan József mûveibõl összeállított koncerttel folytatódik 15 órától a PKE dísztermében. (közlemény)
Transindex.ro2011. május 27.
A vidék a barátunk - Székelyföldi Akadémia Csíkszentmártonon
A székelyföldi vidékfejlesztésrõl és az új oktatási törvényrõl tartottak elõadást a Székelyföldi Akadémia keretében Csíkszentmártonon május 25-én. A helyi sportkomplexumban Márton István, Hargita Megye Tanácsa Vidékfejlesztési Egyesületének vezetõje A vidék a barátunk szlogennel látta el a fenntartható helyi boldogulásról szóló vetített bemutatóját, Ferencz Salamon Alpár fõtanfelügyelõ pedig az új oktatási törvényt ismertette.
A megyei tanács azzal a céllal kezdeményezte a Székelyföldi Akadémia rendezvénysorozatot, hogy bevonja a Hargita megyei vidéki értelmiséget a politikai döntéshozatal elõkészítésébe. Az elõadásokra képviselõket, helyi egyházi vezetõket, tanárokat, orvosokat, állatorvosokat, önkormányzati hivatali vezetõket hívnak meg, és lehetõség van a témával kapcsolatos vitára.
Gergely András polgármester és Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke üdvözölte a hallgatóságot. A megyei tanács elnöke beszédében a saját értékek megõrzésének fontosságát hangsúlyozta, utalva a székely termékek nemzetközi piaci értékesítésére.
- Az Európai Unióban fel kell mutatnunk sajátosságainkat, ha részt akarunk venni a régiók közti piaci versenyben - jelentette ki Borboly Csaba.
Márton István bemutatta Hargita Megye Tanácsa vidékfejlesztési programját, amely a vidéken élõk támogatását célozza, és felsorolta, milyen területeket karolt fel eddig a megyei tanács: tej- és húsfeldolgozás, pékipar, pálinkafõzés, Székely Konyha Egyesület, alcsíki burgonyatermelõk értékesítési szövetkezete. Márton István ismertette a székely termékek havi vásárának történetét is, továbbá a Cora hipermarket és a CBA áruházlánc magyarországi üzleteiben való székelytermék-értékesítést, akárcsak a megyei tanács által levédett Székely termék és Székelyföldi márkanevet, illetve e védjegyek megszerzésének kritériumait.
Ferencz Salamon Alpár fõtanfelügyelõ az új oktatási törvényt részletezte a jelenlévõknek. A hallgatóság a végén fõként ezzel a témával kapcsolatban tett fel kérdéseket. A fõtanfelügyelõ kiemelte az új oktatási törvény kisebbségeknek kedvezõ részeit: a kisebbségi közösséghez tartozó diákok anyanyelvükön tanulhatják a történelmet és a földrajzot, a román nyelvet pedig külön módszertan alapján, az iskolák vezetõtanácsaiban pedig fele arányban a helyi önkormányzat meg a szülõk képviseltethetik magukat, a másik felét alkotnák a pedagógusok.
A rendezvényen jelen volt Korodi Attila parlamenti képviselõ, id. Hajdu Gábor volt egészségügyi miniszter és Rafain Zoltán megyei tanácsos is.
Erdély,ma2011. május 27.
Egyre kevesebben tanulnak magyarul a Fehér megyei Küküllõváron
Nemcsak a vegyesházasságban élõ szülõk körében szokás, hogy a gyereket román osztályba íratják gyermeküket. A szórványban a magyar szülõk sem tesznek meg mindent azért, hogy a magyar tannyelvû iskolák ne szûnjenek meg. A gyulafehérvári Bod Péter alapítvány által kezdeményezett, magyar iskolát minden magyar gyermeknek elnevezésû elõadássorozat erre az égetõ problémára irányítja a szórványban élõk figyelmét. azt mondják, ha ez így folytatódik, sokan már nem tudnak szótérteni az unokájukkal.
Ne hagyjátok a templomot, a templomot, s az iskolát! - figyelmeztetett Reményik Sándor, és félõ, hogy a szórványban megállíthatatlanul elterjed az a divat, miszerint a szülõk elkényelmesedtek, és nem tartják túlságosan fontosnak, hogy a magyar gyerekük magyar osztályban tanuljon. Ha a községben csak román osztály indul, akkor oda iratják a gyereket. Ezenkívül azonban több ok is van, amellyel fel kell venni a gyulafehérvári Bod Péter alapítványnak, A magyar iskolát minden magyar gyermeknek elnevezésû elõadássorozatában.
A Maros és Fehér megye határán fekvõ Küküllõváron a többség román anyanyelvû, õket a romák követik és a községben mára már a magyarok vannak a legkevesebben.
Gáspár Botond
Duna tv, Térkép
Erdély,ma2011. május 27.
Visszatért a Funar-szellem?
Mintha a kolozsvári Mátyás-szoborra visszahelyezett Funar-tábla a kincses város egykori, magyargyûlölõ polgármesterének irányítása alatt uralkodó nacionalista szellemet is visszahozta volna a romániai közéletbe.
A magyarellenes megnyilvánulások mindenüvé begyûrûznek: tapasztalhattuk ezt például a mûemlékgyalázások során, majd a képviselõházban a Giurgiu-féle, a földrajz és történelem magyar nyelvû oktatását ellehetetlenítõ tervezet hallgatólagos elfogadása során, tegnap pedig Székelyföld brüsszeli képviseleti irodájának jövõ hétre tervezett megnyitója ütötte ki a biztosítékot a romániai politikai osztály képviselõinél.
Ellenzékiek és kormánypártiak egy emberként sorakoztak fel és ítélték el a kezdeményezést, versenyt nyilatkozva alkotmányellenesnek, provokációnak, sértésnek minõsítették az iroda létrehozását, habzó szájjal szajkózták, ilyen régió, hogy Székelyföld, márpedig nincsen, nem is volt, nem is lesz. Talán nem is kellene túlságosan nagy jelentõséget tulajdonítanunk az ügynek, ha csak az ellenzék részérõl érkezne a nemzetféltõ hõzöngés. Magyarázhatnánk azzal, hogy a szociáldemokraták és a liberálisok minden alkalmat megragadnak a kormánypárt, a hatalom bírálatára. Jól tudjuk azt is, a román politikusok szemrebbenés nélkül rántják elõ a magyar kártyát, valahányszor érdekeik ezt kívánják - márpedig számukra hálásabb támadási felület aligha elképzelhetõ, mint amikor az ország területi integritásának védõje szerepében tetszelegve egyszerre ostorozhatják a magyarokat és a velük paktáló alakulatokat. Csakhogy újabban a koalíciós partnerek is bekapcsolódnak a nacionalista kampányba. Egyelõre nem a legfelsõbb szinten, de mindenképpen gyanús, hogy a kolozsvári demokrata-liberális polgármester nem hajlandó eltávolítani a Funar-táblát. A brüsszeli iroda ügyében pedig a másik koalíciós párt, a dezertõrökbõl verbuválódott Románia Haladásáért Országos Szövetség sürgeti a román hatóságok mielõbbi állásfoglalását vezetõ politikusa, Cristian Diaconescu volt külügyminiszter révén. De nincsenek elragadtatva a kezdeményezéstõl a legnagyobb kormánypárt EP-képviselõi sem, provokációnak minõsítették a székelyföldi képviseletet.
Mindegyre kibújik hát a szeg a zsákból, hiába a koalíciós megállapodás, az RMDSZ kormányzati szerepvállalása, a szövetség partnerei csak ideig-óráig képesek kordában tartani magyarellenességüket, a többieket meg semmi nem tartja vissza a hõzöngéstõl. A nacionalizmus szellemét kiengedték a palackból. Visszaterelése az erdélyi magyar politikai elit bölcsességén, a magyar szervezetek együttmûködési készségén is múlik. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. május 27.
Lakatos Péter a Wikileaks-szivárogtatásról: nem korrupt az RMDSZ
A Wikileaks RMDSZ-rõl szóló kiszivárogtatásiból csak az igaz, hogy Traian Bãsescu az MPP keresztapja és hogy Tõkés László a román kommunista titkosszolgálathoz való közel kerülése miatt sodródott a szélre - véli Lakatos Péter RMDSZ-képviselõ.
Kétféle információt tartalmaznak a romániai magyar politikumra vonatkozó, a Wikileaks internetes oldal által kiszivárogtatott dokumentumok: olyan, 2005 és 2008 között közszájon forgó állításokat, amelyek idõvel beigazolódtak, és olyanokat, amelyek nem - jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján a Bihar megyei parlamenti képviselõ.
Lakatos Péter a beigazolódott információk között említi Eckstein-Kovács Péter államelnöki tanácsos kijelentését, amely szerint a Magyar Polgári Párt keresztapja (naºul) Traian Bãsescu államfõ. Szerinte az is beigazolódott, hogy Tõkés László, a romániai forradalom hõse azért sodródott a partvonalra, mivel kiderült: köze volt a román kommunista titkosszolgálathoz.
Nem igazolta az idõ Adriana Sãftoiu liberális párti képviselõ azon állítását, hogy az RMDSZ nem éri el a parlamenti küszöböt, mert elvesztette szavazóbázisát, illetve azt sem, hogy a szövetségen belül elharapózott a korrupció, így nem áll érdekében egy korrupcióellenes törvény meghozása - véli a képviselõ.
Mint arról tájékoztattunk, a Wikileaks szivárogtató portál nemrég olyan amerikai nagykövetségi táviratokat hozott nyilvánosságra, amelyek az RMDSZ-szel és a romániai magyarok helyzetével is foglalkoznak.
Az egyik távirat szerint Eckstein-Kovács Péter államfõi tanácsos arról beszélt, hogy Traian Bãsescu áll a Magyar Polgári Párt megalakulása mögött, mivel így akart bosszút állni az RMDSZ-en, amiért az megmaradt a Nemzeti Liberális Párttal kötött koalícióban. Szó esik arról is, hogy Eckstein szerint az RMDSZ-t is elérte a korrupció, ezért ódzkodnak egyes RMDSZ-es politikusok egy erõs korrupcióellenes intézmény létrehozásától.
Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)2011. május 27.
Az erdélyi diákok számára is biztosítana kölcsönt a magyar kormány
Az erdélyi és felvidéki fiatalok is részesülhetnek majd az anyaországi társaiknak biztosított diákhitelben, ha felveszik a magyar állampolgárságot, és továbbra is szülõföldjükön folytatják tanulmányaikat - közölte a Magyar Nemzet a magyarországi Diákhitel Központra hivatkozva. Máthé Szabolcs, a számos erdélyi magyar diákszervezetet tömörítõ Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) elnöke a Krónika kérdésére úgy vélte, sokan élni fognak majd a lehetõséggel, fõleg hogy Romániában nem létezik még hasonló rendszer.
A budapesti napilap szerint a kölcsönt csak a Romániában és Szlovákiában élõ határon túli magyar diákok vehetik majd igénybe, a Vajdaságban, illetve Kárpátalján élõ társaik egyelõre nem élhetnek a lehetõséggel, ugyanis Ukrajna és Szerbia nem tagja az Európai Gazdasági Térségnek. A diákhitel igénybevételének feltétele ugyanis, hogy a fiatalnak olyan európai gazdasági térségi tagállam felsõoktatási intézményén kell tanulnia, amely Magyarországon elismerhetõ végzettséget ad. A lap szerint a határon túli magyar diákoknak kedvez az a magyar Országgyûlés által nemrég elfogadott törvénymódosítás is, amely szerint az egyetemi hallgató külföldi lakóhelyét is bejelentheti a személyi adat- és lakcímnyilvántartásba, vagyis nem kell magyar lakcímmel rendelkeznie a kölcsön felvételéhez.
A lap utal Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes korábbi nyilatkozatára is, miszerint a magyar kormány az egyszerûsített honosítási eljárással a magyarországi diákigazolványhoz való jogosultságot és az öszszes ehhez kapcsolódó kedvezményt is biztosítja a határon túli magyar fiatalok számára, amennyiben ezek továbbra is szülõföldjükön, államilag elismert közoktatási vagy felsõoktatási intézményben folytatják tanulmányaikat. Azok a határon túli magyar diákok, akik ugyan nem rendelkeznek magyar állampolgársággal, de anyaországi közoktatási vagy felsõoktatási intézménnyel állnak jogviszonyban, szintén jogosultak a diákigazolványra. A magyarigazolvánnyal nem rendelkezõ és az anyaország határain túl tanuló társaik nem élhetnek ezzel a lehetõséggel, a diákkedvezmény azonban számukra is biztosított, és ezt a magyarigazolványba jegyzik be.
Lakbér, közköltség hitelbõl
Az erdélyi magyar diákszervezetek hasznosnak tartják a magyar állam ajánlatát, és úgy vélik, ez sokat segíthet az itteni magyar fiataloknak tanulmányaik elvégzésében, illetve az ezt követõ családalapításban. Máthé Szabolcs, a számos erdélyi magyar diákszervezetet tömörítõ Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) elnöke a Krónika kérdésére úgy vélte, nagyon sokan élni fognak majd a lehetõséggel, fõleg hogy Romániában nem létezik még hasonló rendszer. Mint elmondta, a magyar és román diákszervezetek régóta szorgalmazzák egy hasonló rendszer kiépítését Romániában is, és bár maga az állami hatóság létrejött, még nem mûködõképes, már több mint egy éve zajlik a mûködési szabályzat és a hitelfolyósítási feltételek kidolgozása. Pedig nagy igény lenne a rendszerre, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy a romániai egyetemisták jelentõs része munkát vállal diákévei során, mondta az OMDSZ-elnök. Nagyon sokan dolgoznak az egyetem mellett, idõt és energiát fordítanak arra, hogy fedezni tudják tanulmányaik költségeit, hiszen sok esetben a szülõk nem képesek erre - mutatott rá Máthé Szabolcs, aki szerint a diákhitelbõl elsõsorban a tandíjat, a lakbért, a közköltséget fedezhetnék az igénylõk, illetve a tanulmányaik során nélkülözhetetlen tankönyveket vagy számítógépet vásárolhatnák meg belõle. A diákszövetség vezetõje szerint problémák csak a kölcsön visszafizetése körül adódhatnak, erre ki kell dolgozni a megfelelõ szabályrendszert, hisz nem azonos a gazdasági környezet, amelyben az erdélyi igénylõk felhasználják, illetve törlesztik a hitelt. Olyan ajánlatot kell kidolgozni számukra, amely késõbb nem lesz megterhelõ számukra, hangsúlyozta.
Javítaná az itthonmaradási mutatókat
A hitelfolyósítás részleteiben látja a magyarországi kölcsön hazai sikerét Talpas Botond, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) elnöke is, aki szerint a jelenlegi gazdasági helyzetben a kölcsön számos diák számára jelenthetne segítséget. Így az egyetem elvégzése után több pénz jutna a családalapításra, a továbbtanulásra is, és nem az lenne az elsõ lépés, hogy a végzõsök rohannak külföldre dolgozni. Az itthonmaradási mutatókat is javíthatja a hitel - mondta lapunknak Talpas Botond. Rámutatott, a gazdasági válság az egyetemi hallgatók helyzetére is kihatott, tudomása szerint a kolozsvári Babeº-Bolyai Tudományegyetemen több ezer diák készült abbahagyni tanulmányait szociális problémák miatt. Errõl a felsõoktatási intézmény vezetõségével is egyeztettek, melynek hatására engedményeket tettek a tandíjak kifizetése kapcsán.
A kincses városban, ahol 10-11 ezer magyar egyetemista tanul, egyre népszerûbb a diákmunka, a dolgozó egyetemisták számáról azonban nincs pontos adat, mivel a diákszervezet vezetõje szerint többségük a szürkegazdaságban vállal munkát. ?n például mesterképzõre járok, és az évfolyamtársaim több mint felének van munkahelye - illusztrálta saját példájával a kolozsvári helyzetet Talpas Botond. Hasonlóan munkát vállalt Pápay Kamilla, a Sapientia EMTE marosvásárhelyi kara Hallgatói ?nkormányzatának (H?K) elnöke is, aki maga is elismeri, hogy sokakra ráférne a hitelezési lehetõség. Ennek ellenére úgy véli, az erdélyi diákok nem fognak tömegesen élni ezzel, hiszen jobban ódzkodnak a kölcsönöktõl.
A magyar kormány 2001 óta biztosít kedvezményes hitelt a felsõoktatási tanulmányaikat végzõk számára a Diákhitel Központon keresztül. A tandíjmentes helyen tanulók félévente maximum 200 ezer forintos (mintegy 3060 lej), a tandíjkötelesek 250 ezer forintos (3800 lej) kölcsönért folyamodhatnak, melyet a hallgatói jogviszony megszûnése után kell törleszteniük.
Pap Melinda
Krónika (Kolozsvár)2011. május 27.
A Iorga-tábla miatt kivonult a Kolozs megyei tanács ülésérõl az RMDSZ-frakció
A Iorga-idézetet tartalmazó tábla Mátyás-szobor elé helyezése miatti tiltakozásképp kivonult a Kolozs megyei tanács ülésérõl a testület RMDSZ-es frakciója. Vákár István frakcióvezetõ szerint nem érthetnek egyet a magyar közösség reprezentatív mûemlékénél történt brutális beavatkozással. Kivonulásunkkal tiltakozunk az ellen, hogy jogtalanul helyezték el a kifogásolt táblát a szoborcsoport elõtt. Figyelmen kívül hagyták az építkezési engedélyt és két lábbal gázoltak a Mátyás-szobor eredeti tervébe. Példánkat követik majd a helyi tanácsosok is - mondta Vákár. A szociáldemokrata párti (PSD) frakció ellenben provokációnak minõsítette az RMDSZ-esek gesztusát. Nem értünk egyet ezzel, ez mindössze provokáció, egy uralkodó magatartásra utal - mondta Liviu Medrea PSD tanácsos.
Krónika (Kolozsvár)2011. május 27.
Félnehéz fegyverekkel gyakorlatoznak a sepsiszentgyörgyi lõtéren
Antal Árpád polgármester közölte, amennyiben a város területén mûködõ katonai lõteret nem költöztetik el, nemzetközi fórumokhoz fordul, és a NATO katonai szövetség figyelmét is felhívja arra, hogy az aggódó helybeliek a létesítmény felszámolását kérik.
Az elmúlt napokban ágyúdörrenéshez hasonló robajokra lettek figyelmesek Sepsiszentgyörgy lakói, a szokatlanul zajos katonai gyakorlatozás a környezõ településeken is hallatszott. Antal Árpád polgármester csütörtökön közölte, amennyiben a város területén mûködõ katonai lõteret nem költöztetik el, nemzetközi fórumokhoz fordul, és a NATO katonai szövetség figyelmét is felhívja arra, hogy az aggódó helybeliek a létesítmény felszámolását kérik.
Semmibe vett közösségi akarat
A két temetõ szomszédságában található lõtér elköltöztetését már évek óta követeli a közösség. Mint ismert, a hónap elején a lõtérrõl kilõtt golyó egy árkosi telekre tévedt, és egy férfi közelében húzott el. Az üggyel már a katonai ügyészség is foglalkozik, érdemi döntés azonban egyelõre nem született. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere csütörtöki sajtótájékoztatóján kifejtette, felháborítónak tartja, hogy a hadsereg semmibe veszi a közösség érdekeit, akaratát. Tavaly több mint ötezer sepsiszentgyörgyi polgár nyomatékosította aláírásával az önkormányzat követelését, hogy a katonaság adja át a városnak a 70 hektáros lõteret. Ugyanakkor a magyar történelmi egyházak és az ortodox egyház is írásban jelezte, hogy szükség van a lõtér melletti köztemetõ bõvítésére, ám ezt a tervet csak a katonai létesítmény felszámolásával lehet kivitelezni. A beadványokat azonban válasz nélkül hagyta a katonaság.
Területcserét kérnek a védelmi tárcától
Antal Árpád az elmúlt év végén nem írta alá a lõtér mûködési engedélyét, arra hivatkozva, hogy az akadályozza a város fejlesztését, mert a védelmi övezetében nem lehet építkezni, másrészt a gyakorlatozás zavarja a lakókat. Márciusban a védelmi minisztérium jelezte, hogy hajlandó elcserélni a lõtér területét hasonló célokra használható ingatlanra. Az egyeztetések során három hónapos határidõt szabtak meg, amíg az önkormányzat keres egy megfelelõ, 70 hektáros területet. Antal Árpád elmondta, a három hónapos határidõ néhány hét múlva jár le, s amennyiben a területcsere nem történik meg, nemzetközi fórumokhoz fordul. A védelmi minisztérium a Kovászna megyei katonasági területek elenyészõ hányadát adná át az önkormányzatoknak. Tavaly felajánlották, hogy a bodoki katonai egység területét és a sepsiszentgyörgyi vasút melletti kis lõtér mintegy négyhektáros területét adnák át a két település önkormányzatának.
A minisztérium képviselõi feltételeket is szabtak: a bodoki területre kormányzati támogatással szociális otthont, a sepsiszentgyörgyi telekre pedig ANL-s tömbházakat építtetnének. Mindkét létesítménybõl a hadsereg mintegy 30 százalékos részt kért, a bodoki otthonban nyugalomba vonult katonákat helyeznének el, míg a tömbházakban fiatal katonák lelnének otthonra.
Antal Attila csíkszeredai alpolgármester szerint a csíkzsögödi közbirtokosság egyik erdõs területe a katonai bázis szomszédságában van, ami majdhogynem használhatatlan az oda kilõtt golyók miatt. A katonaság rendszeresen küld közleményt a betervezett lõgyakorlatok idõpontjáról és helyszínérõl, így ha nem is veszélytelen a tevékenység, legalább értesítenek róla - mondta Antal. A közleményeket a városháza továbbítja a helyi sajtónak, akik mint közérdekû közleményt ismertetik a lakókkal. Az alpolgármester ezúton is felhívja a lakosság figyelmét, kerüljék a Szécseny-patak körüli területeket.
Nem példa nélküli egyébként, hogy egy egykori katonai létesítmény önkormányzati tulajdonba kerüljön: Nagyváradon az egykori laktanyakomplexum a korábban ott elszállásolt katonai alakulat felszámolása nyomán felszabadult, ezért a megyei önkormányzat benyújtotta az igényét az ott álló épületekre.
A védelmi minisztérium belement a tranzakcióba, így az önkormányzat több ingatlant felújított, és ezekben kapott helyet, több, a jogos tulajdonosa által visszakapott épületbõl kiköltözni kényszerülõ mûvelõdési intézmény is, például a megyei könyvtár, a körösvidéki múzeum, a munkaügyi hivatal, de a Nagyváradi Egyetem több kara is az egykori laktanyaépületekben talált új otthonra. Emellett a középkori várból is kiköltözött a katonai alakulat, így az turisztikai látványosságként mûködik a továbbiakban. Mint ismeretes, az aradi önkormányzat 20 év után tudta visszaszerezni a helyi várat a védelmi minisztériumtól, a kormány errõl tavaly novemberben hozott döntést.
Balogh Levente, Bíró Blanka, Forró Gyöngyvér
Krónika (Kolozsvár)2011. május 27.
Erdélyi EP-képviselõk: aggasztó a szélsõséges-nacionalista indulat
Közös nyilatkozatban utasít vissza minden olyam kísérletet a három erdélyi magyar EP-képviselõ, amely belpolitikai haszonszerzésre kívánja felhasználni a Székelyföldi brüsszeli képviseleti iroda megnyitását. Aggasztónak tartják, hogy a régiót népszerûsítõ iroda létrehozása - amelynek közintézmények képviseleteként nincsenek és nem is lehetnek politikai célkitûzései - szélsõséges-nacionalista indulatokat gerjeszt.
Tõkés László, Winkler Gyula és Sógor Csaba közös pénteken szétküldött közös levelében úgy vélik: a brüsszeli képviselet megnyitásával Székelyföld csatlakozik azon európai tartományok, régiók, megyék, és városok hosszú sorához, amelyek saját érdekképviseleti irodával vannak jelen Európa fõvárosában. Mint írják: egy európai régió brüsszeli jelenléte a normalitás és a mindennapok része.
A képviselõk üdvözölik, hogy Hargita, Kovászna és Maros megyék önkormányzati vezetõi közös európai képviselet mellett döntöttek, mert ezáltal egységes arculattal, egységes stratégiával tudják bemutatni a székelyföldi régiót. A közös iroda létrehozása kifejezi a három megye lakosságának összetartozását, lehetõséget teremt a közös gazdaságfejlesztési és egyéb irányú projektek összehangolására az idegenforgalom, a kulturális cserék, a vállalkozások, valamint a társadalmi élet számos területén.
Az állásfoglalás szerint az iroda munkatársai segíteni tudnak abban is, hogy a megyék önkormányzataival, vállalkozásaival pályázati lehetõségeket ismertessenek, támogatást nyújtsanak a pénzalapok lehívásában. Ez rendkívül fontos tevékenység, hiszen az elmúlt évtizedben az EU-hoz csatlakozott 12 új tagállam közül Románia a maga hét százalékos felhasználási arányával, továbbra is sereghajtó a pénzalapok lehívásában. A gyenge eredmény azt is mutatja, hogy Románia jelenlegi régiós felosztása strukturálisan és intézményileg sem alkalmas a források hatékonyabb lehívására. Ezért sürgetõ a régiók átrendezése a történelmi hagyományokat és a belsõ kohéziós erõt figyelembe véve, mert ezekre alapozva prosperáló régiók kialakítására mutatkozik esély - ez olyan cél, amelyet az RMDSZ és az EMNT támogat.
Mindezt az önkormányzati vezetõk és a politikusok is tudják, de a törvényhozás egyelõre képtelen túllépni az európai szempontból túlhaladottnak számító szûklátókörûségen - írja a három EP képviselõ, hozzátéve, hogy meggyõzõdésük szerint a három megyének egy régióba kell tartoznia, mivel közös múlt, mûvelõdés és nyelv köti össze õket; jövõjüket, terveiket is közösen kívánják tehát tervezni és alakítani.
Korábban egyébként többek között a Romániai Megyei Tanácsok Országos Tanácsa, valamint Kolozs és Temes megye is nyitottak irodát Brüsszelben.
Krónika (Kolozsvár)2011. május 27.
Folyik a városnapok elsõ napja - és a sör a Mátyás-szobor körül
Városi határozat tiltása ellenére is sörsátrak a Fõtéren
Az idõjárási viszonyoktól függetlenül gyülekeznek a fekete felhõk a Fõtér fölött: a Iorga-idézetet tartalmazó tábla mellett újabb illegális elemek kerültek a Mátyás-szobor, sõt a Szent Mihály-templom köré, mégpedig sörsátrak. Az elsõ alkalommal megrendezett Kolozsvári Városnapok miatt a tetõfokára hágott a fesztiválhangulat, ezzel együtt pedig városi tanácsi határozaton is átgázoltak a szervezõk. A döntés értelmében a Fõtéren tilos sörsátrak felállítása. Hétfõig a templom melletti parkoló sem vehetõ igénybe, ugyanakkor forgalomkorlátozások nehezítik az autósok dolgát. Az egyhetes rendezvénysorozat keretében több magyar rendezvénnyel is találkozhatunk, ennek ellenére megtörténhet, hogy szegényesnek tûnik majd a magyar felhozatal - mondta Molnos Lajos RMDSZ-es városi tanácsos -, mert kevés volt az anyagi támogatottság, emellett pedig a szervezõk a Kolozsvári Magyar Napokra hegyezik ki a fõbb magyar arculatú rendezvényeket.
A magyar közintézmények és civil szervezetek többsége bekapcsolódott a május 27 - június 3. között zajló Kolozsvári Városnapokba. A mai nyitónap legjelentõsebb magyar jellegû rendezvénye a városháza Unió (Memorandumului) utcai étkezdéjéhez, a Memo 10-hez kötõdik, ahol a gasztronómiai napok sorozatának megnyitóját éppen a magyar konyha jellegzetességei képezhetik.
Ugyancsak ma van a megnyitója a Civil Fesztnek, amelyet a várfal közelében található utcákban rendeznek. Kolozsvár magyar lakosaiként a Farkas utcai könyvvásáron találkozhatunk további magyar vonatkozásokkal.
Mindenhol ott leszünk: kézmûves- és könyvvásáron, gasztronómiai napon, a Fõtéren, a Karolina téren, a Farkas utcában, az operában. Ennek ellenére talán szegényesnek fog tûnni a magyar felhozatal, de figyelembe kell vennünk egyrészt azt, hogy csakis a támogatók pénzére alapozhattunk, másrészt pedig azt, hogy a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozata elsõbbséget élvez a kifejezetten magyar rendezvények tekintetében - nyilatkozta Molnos Lajos RMDSZ-es városi tanácsos. Az elsõ alkalommal rendezett városnapok segít majd a tanulságok levonásában, és felkészíti a magyar szervezõket a következõ évre, hogy hatékonyabban oszthassák el a magyar napok és a városnapok fellépõit.
A Megasztár-nyertes Tolvai Renáta, valamint két versenytársa, Patai Anna és Giorgio június 1-jén, szerdán lép fel a fõtéri nagyszínpadon 18 óra 30 perces kezdettel.
Tanácsi határozatot csapolt pofon a sör
A rendezvénysorozat - úgy tûnik - városi tanácsi határozatot semmibe véve alkalmat nyújtott városnapba bújtatott fõtéri sörfesztivál lebonyolítására is. Az egyik fõtámogató, az Ursus sörgyár a Fõteret tegnap elborította a sörsátraival. A parkoló hétfõn felszabadul ugyan, de tegnap délután az RMDSZ-es tanácsosokat és a városháza sajtóirodáját is meglepte a sörsátrak ottléte.
Molnos Lajos hívta fel a figyelmünket arra, hogy határozatot sért a sörparádé László Attila alpolgármester pedig megerõsítette Molnos kijelentését: az RMDSZ-es tanácsosok által kezdeményezett és korábban már elfogadott tanácsi határozat tiltja bizonyos jellegû rendezvények szervezését a Fõtéren, és ebbe a körbe tartozik a sörsátrak felállítása is. Mint elmondta, magának is ki kell derítenie, hogy mi a magyarázat, és biztosított, hogy intézkedik az ügyben.
Az elsõ városnapok elsõ napja
A központi helyszínen, a Fõtéren 15.30 órakor kezdõdik az elsõ esemény, amelyen Kolozsvár sportolói vonulnak fel, egy órával késõbb pedig ünnepélyesen is megnyitják a városnapokat. A délután folyamán négy elõadó - Andra, Incognito, Deep Central és Akcent - lép fel a fõtéri színpadon.
A Vár, a Fogoly és a Búza utcában 12 órakor megnyitják a kézmûves vásárt, valamint elkezdõdik a Civil Feszt.
A Farkas utcában 13 órakor nyílik meg a könyvvásár, ekkor azonban már megtekinthetõk a Szabók bástyájában a kiállítások, ugyanitt pedig 18 órakor középkori ünnepség kezdõdik.
11 órától próbálhatják ki a magyar ízeket a Memo 10-ben, a már említett gasztronómiai magyar nap alkalmából. 18 óráig várja magyar ételekre vágyó vendégeit az étkezde.
A Karolina téren 18 órától könnyûzenei koncerteket hallgathatnak az érdeklõdõk, a Florin Piersic moziban pedig 12 órától három filmet vetítenek.
Az autósportok rajongói sem szomorkodhatnak, 18 órakor ugyanis elindul a városnapok keretében rendezett Kolozsvár Rali a Fõtér Bánffy-palota felõli oldalán.
A városnapok alkalmából a polgármesteri hivatal az alábbi módon némileg átirányítja a belváros forgalmát. A Fõtér nyugati (a Szent Mihály katolikus plébánia felõli) oldalán már tegnap este lezárták a gépkocsiforgalmat, a Deák Ferenc utca és a Melody szálló felõli oldalán pedig ma 14.30 órától vasárnap estig nem lehet autóval közlekedni.
?jfélkor lezárták a Bethlen (Baba Novac) utcának a Petõfi (Avram Iancu) és a Farkas (Mihail Kogãlniceanu) utca közötti szakaszát egész napra. ?gyszintén a teljes napra leállítják a közlekedést ma a Kismester (Episcop Ioan Bob) és a Kötõ (Ioan Raþiu) utcán 13, a Deák Ferenc (Eroilor), a Jókai (Napoca), és az Egyetem (Universitãþii) utcán pedig 14.30 órától.
A Farkas utca Minorita (H. Oberth) és Bethlen utca közötti részén, valamint a Kovács Dezsõ utcán június 2-ig, csütörtökig állították le a gépkocsiforgalmat. A Rózsa (Samuil Micu) utcán reggel hét órától nem lehet autóval közlekedni. Déli 12 órától a Fõtér Nemzeti Bank felõli oldalát is lezárják.
KOVÁCS HONT IMRE, ZAY ?VA
Szabadság (Kolozsvár)2011. május 27.
Színjátszócsoportok találkozója
Szatmár megye - A Nagyvárad-velencei Református Egyházközség és a KRISZ meghirdeti a II. Egyházkerületi Színjátszócsoportok Találkozóját, (Királyhágómelléki Református Egyházkerület), melyre november 12-én kerül sor Nagyváradon a Kolozsvári út 85. szám alatt található Petõfi Sándor kultúrházban. A Királyhágómelléki Református Egyházkerületben tevékenykedõ csoportok elõadása lehet színdarab, rock-opera, bábelõadás, stb., de kizárólag vallási témájú mûvet adhatnak elõ, és nem haladhatja meg a 30 percet. Az egynapos rendezvényre jelentkezõk juttassák el a nagyváradi szervezõknek az elõadandó mû címét és szerzõjét, a mûrõl egy nagyon rövid tájékoztató anyagot valamint az elõadók névsorát, és az elõadott darab rendezõjének nevét. Ezek az eseményre kiadott mûsorfüzetben lesznek felsorolva, valaminta zsûri tagjai tájékoztatását szolgálja. Az ifjú mûkedvelõk jelentkezését október 1-ig várják a szervezõk a [email protected] e-mail címen, további információkat kérhetnek a 0259-417-285-ös telefonszám.
erdon.ro2011. május 27.
?va
Lelki, erkölcsi, szellemi szenvedésének vetett véget egy nagyszerû ember. Mielõtt azonban elhagyta volna a világot - a világ hagyta el õt. Mert körülvette megátalkodottsággal, hazugsággal, mocsokkal, s neki látnia kellett, hogy mennyi minden megy rossz irányban annyi remény után.
Ezt a kivételesen erõs embert, aki - emlegette néha - gyermekkorától a munka és a vallásos hit fegyelmében nõtt fel, gyengévé tette érzékeny idegrendszere és a gonosz elfogadásának képtelensége. De ebben az érzékenység és kényszeresség meghatározta gyengeségben rejlett sokszor az ereje is. Nem a mindennapok sûrûsödõ gondjai viselték meg annyira (bár azok is, mint mindannyiunkat, és neki volt része belõlük bõven), hanem inkább a világ csúf menete: az, ami itt és most történik, ott és ezután már mindig történni fog - mondhatni, a mi kis rommagyar korszellemünk. Az, hogy látta: az ember sárkányfogvetemény.
Jó ideje az írás teendõi, az írással kapcsolatos tervei tartották életben. Kultúránk a magyarul legszebben, legpontosabban író, mélyre hatoló gondolkodású és elragadó stílusú, meghatározó személyiségeinek egyikét veszítette el vele. ?s egy örök tanárt, a maga kifogástalan szakmai és erkölcsi habitusával.
Végsõ tette is, a feladás: a bele nem törõdõ emberé. Megsemmisítette önmagát, mielõtt megsemmisítette volna õt fennkölt és dölyfös percemberek durvasága. (Ahogyan zseniális Marcus Aurelius-értelmezésében írta: akik a hatalmi gõg bûvöletében képtelenek az El ne császárosodj! normális emberi parancsa szerint élni.)
Mielõtt a világ végleg elhagyta volna õt - elhagyta õ a világot. Megkímélve attól, hogy szenvedése tovább növelje az összegyûlt mérhetetlen fájdalmat. Így vált a szenvedés vértanújává.
Elment egy kivételes ember. Munkatársunk volt, a minõség és a siker garanciája. Jobban szerettük, mint éreztettük vele. ?s jobban hiányzik máris, mint gondoltuk.
Cs. Gyimesi ?va
Irodalomtörténész, -kritikus, egyetemi tanár. Kolozsváron született 1945. szeptember 11-én, ugyanott hunyt el 2011. május 23-án. 1968-ban szerzett diplomát a kolozsvári Babeº-Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán.
1968-1971 között gyakornok az egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékén, 1971- 1977 között tanársegéd a Magyar Irodalomtudományi Tanszéken, 1977-1989 között ugyanott adjunktus, 1990-tõl 2008-ig professzor, 2002-tõl konzulens professzor, doktorátus-irányító.
A filológiai tudományok doktora (1977, Kolozsvár), a szegedi József Attila Tudományegyetem díszdoktora (1995). 1993-tól egy ideig tagja a BBTE szenátusának, ugyanabban az évben létrehozza Kolozsváron a Collegium Transsylvanicum Alapítványt, annak keretében pedig Románia elsõ specializált egyetemi szakkollégiumát, az irodalomtudományi jellegû Láthatatlan Kollégiumot. 1994-1998 között a Magyar Irodalomtudományi Tanszék vezetõje.
A diktatúrában markáns ellenzéki értelmiségi, 1989-ben a kolozsvári Magyar Demokrata Tanács egyik alapítója, az RMDSZ alapító tagja, majd oktatásügyi alelnöke (1994-1995), a romániai Soros Alapítvány Kuratóriumának egyik elsõ tagja, több kiadvány szerkesztõbizottságának tagja.
Munkái közül: Mindennapi nyelvünk (1975), Találkozás az egyszerivel. Kísérlet mai líránk értelmezésére (1978), Teremtett világ. Rendhagyó bevezetés az irodalomba (Bukarest, 1983, Budapest, 1992), Gyöngy és homok. Ideológiai értékjelképek a romániai magyar irodalomban (1990), Álom és értelem. Szilágyi Domokos lírai létértelmezése (1991), Honvágy a hazában (1993), Kritikai mozaik (1999), Szem a láncban (2009).
Kutatási területe: stíluselmélet, -történet, 1973-tól az irodalomelmélet és a romániai magyar irodalom. Elismerései közül: Ius Humana (emberjogi díj, Amszterdam, 1990), a Ponkkala Alapítvány díja a kisebbségi kultúráért (Helsinki, 1990), a Romániai Magyar Írók Szövetsége Kolozsvári Fiókjának díja (1991), Pro Cultura Hungarica (1995), Soros Alkotói Díj (1996), Magyar Köztársasági ?rdemrend Tisztikeresztje (1996), Széchenyi Professzori ösztöndíj (1997-2001), Pulitzer Emlékdíj (2005).
?j Magyar Szó (Bukarest)2011. május 27.
?rettségi, fenyítés, ígéretek
Miközben a román tanügyminisztérium fenyegetõ üzenettel bocsátja útjára a napokban érettségizõket - Daniel Funeriu szerint idén szigorúan büntetnek minden csalási kísérletet -, a magyar kormány csalogató ígérettel kecsegtet: kiterjesztik a romániai diákok számára a magyar diákhitelt, ha az igénylõ vállalja: lakóhelyén folytatja felsõfokú tanulmányait.
Miközben a román oktatási miniszter, Daniel Funeriu vasszigort hirdet az idei érettségire, és büntetéssel fenyegeti azokat a ballagókat, akik csalással szeretnének érettségi diplomához jutni, a magyar kormány- sajátos feltételek mellett megszerezhetõ - diákhitellel biztatja a továbbtanulókat. Várakozással teli, de nem feszültségmentes érettségi és felvételi idõszak következik.
Fegyelem és félelem
Mint arról hírt adtunk, Daniel Funeriu tanügyminiszter a napokban hangsúlyozta: nincs kegyelem a csalóknak. Vigyázó szemét mindenki a vámosokra vesse: ami a korrupt határrendészekkel megtörtént, azon áteshetnek az érettségi eredményével kufárkodók - nyilatkozta az oktatási tárca vezetõje, utalva az év elején kirobbant belügyminisztériumi korrupciós botrányra.
A szokatlan hangú nyilatkozat megosztotta a hazai pedagógustársadalmat. A Hargita megyei tanfelügyelõség jelezte: bár mindent megtesznek a szabályok betartásáért, nem fogják például térfigyelõ kamerákkal rögzíteni az érettségit, minthogy ehhez az anyagi fedezet és a logisztikai háttér is hiányzik. A tanügyminiszter csak sajtónyilatkozatokon keresztül kommunikál - hangsúlyozták az oktatási intézmények vezetõi Marosvásárhelyen, hivatalosan ugyanis még nem kaptak értesítést: melyek a kötelezõ biztonsági intézkedések.
Bálint István, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum igazgatója úgy véli, nemcsak a diákok, a középiskolák értékelése szempontjából is fontos az érettségi tisztasága. A Bolyaiban nem történt puskázás, de más iskolákban igen - emlékeztet a nagy hírû líceum vezetõje.
Tõkés Ildikó, a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium kémia szakos tanára úgy nyilatkozott: elítéli a fenyegetést, mert a drasztikus intézkedések gáncsolják azokat, akik megfelelõ, nyugodt körülmények között szeretnének vizsgázni. A maturandusok többsége szerint is fontos a vizsga tisztasága, de nem mindegy a számonkérés módja. Ijesztõ ez a kampány - fogalmazott a székelyudvarhelyi végzõs Mihály Zsuzsa, aki szerint csak súlyosbítják ezek a bejelentések a vizsgák okozta stressz hatásait.
Ígéret vagy zsarolás?
Szintén az érettségi elõtt látott napvilágot az a magyar kormányzati bejelentés, hogy diákhitelt kaphat minden olyan romániai és szlovákiai magyar fiatal, aki felveszi a magyar állampolgárságot, de továbbra is lakóhelyén jár egyetemre, és nem költözik Magyarországra. A magyar diákigazolványt és az azzal járó kedvezményeket pedig minden határon túli magyar diák igénybe veheti, aki felveszi a magyar állampolgárságot, vagy hazai köz-, illetve felsõoktatási intézményben tanul.
A Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) vezetõje, Talpas Botond megkeresésünkre elmondta: nem kaptak még hivatalos értesítést a diákhitel beindításáról, de hasznos lehet minden olyan kezdeményezés, amely az itthon maradást és itthon tanulást ösztönzi.
Hétvégén elballagnak az erdélyi magyar iskolák zömében a végzõsök. Mi vár rájuk az érettségin?
A diákhitel Magyarországon és Dániában is nagyon jól mûködik, egy ilyen pénzalap biztosítása Romániában is célszerû lenne, de még nem sikerült megegyezni errõl az oktatási tárcával - mondta a KMDSZ elnöke, aki úgy véli: egyre többen maradnak távol a hazai egyetemektõl anyagi okok miatt. A diákhitel lehetõségét örömmel, a feltételeket fenntartásokkal fogadták a kedvezményezettek.
Most, amikor minden az európai egyetemek átjárhatóságáról szól, hogy lehet feltételhez kötni, hogy itthon tanuljunk? Azt vállalnám, hogy hazajöjjek diplomaszerzés után, de ne vegyék el tõlem a pénzért cserében a lehetõséget, hogy én is válogathassak az európai egyetemek közül - érvelt a kolozsvári közgazdász hallgató.
Antal Erika, Sipos M. Zoltán
?j Magyar Szó (Bukarest)2011. május 27.
Várható volt, hogy begörcsölnek
Várható volt, hogy begörcsölnek, bár Székelyföld brüsszeli képviseleti irodájának megnyitása nem jelent támadást az ország területi integritása ellen - mondta lapunknak Sógor Csaba EP-képviselõ, aki Tõkés László és Winkler Gyula társaságában kedden megnyitja a három székely megye érdekeit megjelenítõ lobbiirodát.
Emlékeztetett a Székelyföldre látogató Károly herceg nyilatkozatára, aki szerint a régió Románia legjobb exportterméke.
A brüsszeli repülõtérrõl Sógor Csaba arról tájékoztatott: román újságírók tucatjai keresték meg azzal a kérdéssel, hogy miért adta nevét ehhez a kezdeményezéshez. Hogyne adtam volna, hisz én a Székelyföldön élek - zárta rövidre a kérdést Sógor. Arra a szociáldemokrata vádra reagálva, hogy brüsszeli képviseleti irodát csak jogi személyiséggel rendelkezõ városok, fejlesztési régiók nyitnak, a csíkszeredai illetõségû EP-képviselõ elmondta: nem furcsállja, hogy épp a székely képviseletbe kötöttek bele.
Akkor senki se panaszkodott, amikor egy suceavai képviselõ Bukovina turisztikai célpontjait reklámozta - fogalmazott Sógor. Mint hozzátette, akkor se lett volna baj ha a Barcaság, Dobrudzsa vagy Mócföld nyit brüsszeli irodát. A jövõ keddi megnyitóval kapcsolatban az RMDSZ-es EP-képviselõ elmondta, a Magyar Régiók Házában helyt kapó lobbiiroda felavatásán várhatóan jelen lesznek mind a román, mind a magyar kormány állandó képviseletének munkatársai.
Visszafogottan Brüsszelbõl
A három romániai magyar EP-képviselõ kezdeményezése azt követõen került a bukaresti ellenzék pergõtüze alá, hogy a Realitatea hírtelevízió a tegnap reggeli órákban bejátszotta a hírt Székelyföld brüsszeli képviseletének megnyitásáról. Elsõként Cãtãlin Ivan, a Szociáldemokrata Párt (PSD) EP-frakciójának vezetõje nevezte aggasztónak a helyzetet, de megjegyezte, hogy nem kell hisztériába esni.
Az európai intézmények mellett amolyan kisebb követségek mûködnek, amelyek városok, kisrégiók képviseletei. Azonban ezek létezõ, törvényesen és alkotmányosan elismert közigazgatási egységeket képviselnek. A Székelyföld képviselete ostobaság - fogalmazott az ellenzéki politikus, aki nem hagyta ki az adódó alkalmat, hogy odaszúrjon az RMDSZ-szel Bukarestben és Brüsszelben is egybetartozó Demokrata Liberális Pártnak.
Hevesebben Bukarestbõl
Sokkal vehemensebb hangot ütöttek meg a PSD bukaresti magyarszakértõi. A kisebbségellenes kijelentéseirõl elhíresült Olguþa Vasilescu szociáldemokrata szóvivõ a Boc-kormányt bírálta, amiért nem reagál az RMDSZ-es honatyák lépésére. Teodor Baconschi külügyminiszter továbbra sem válaszol a provokációkra, amelyek a román állam nemzeti, egységes, független és oszthatatlan jellegével kapcsolatosak - sérelmezte Vasilescu.
A PSD-s politikusnõ szerint a reakció hiánya annak tudható be, hogy a PDL fél: az RMDSZ feldühítésével elveszíti a parlamenti többségét. A meghívón az Európai Néppárt frakciójának logója is szerepel, amelynek az a PDL is tagpártja, amely támogatta Tõkés Lászlót az EP alelnöki tisztségének megszerzésében, ez bizonyítja, hogy Baconschi úr reakciójának hiánya nem véletlen - fogalmazott Vasilescu.
Kelemen Hunor: nem értem a felháborodást
Brüsszelben hivatalosan 15 ezer, nem hivatalosan 30 ezer lobbiiroda mûködik. Nem értem a felháborodást Székelyföld brüsszeli képviselete ügyében - nyilatkozta tegnap Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke, hozzátéve, egy teljes mértékben törvényes, alkotmányos és normális kezdeményezésrõl van szó, amelyet a három székely megye tanácselnöke kezdeményezett.
A brüsszeli képviseleti iroda célja az, hogy biztosítsa a kapcsolatot az Európai Unió intézményeivel, lobbitevékenységet folytasson, befektetõket vonzzon, és népszerûsítse Székelyföldet turisztikai szempontból. Nem a három RMDSZ-es európai parlamenti képviselõ kezdeményezése ennek az irodának a megnyitása, de természetes módon támogatják és segítik ezt Brüsszelben.
Más régió is nyithat
Kelemen Hunor újságírói kérdésre válaszolva elmondta, ezzel a lehetõséggel Románia bármely megyéje vagy régiója élhet. Nem akadályozza meg senki sem Dâmboviþa, sem Prahova, sem Konstanca megyét, hogy képviseleti irodát nyisson Európa fõvárosában. Ha van rá anyagi lehetõségük és felkészült szakemberük, akkor én azt javaslom, nyissanak õk is irodát Brüsszelben, mert ezzel is hozzájárulnak térségük fejlesztéséhez - jelentette ki a szövetség elnöke, hozzátéve, visszautasít minden nacionalista nyilatkozatot ebben a kérdésben és teljes mértékben támogatja a székelyföldi megyék kezdeményezését..
Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselõje is annak a véleményének adott hangot, hogy a székelyföldi megyék kezdeményezése törvényes, ugyanakkor leszögezte, hogy az RMDSZ EP-képviselõi csupán támogatói a képviseleti iroda megnyitásának. Winkler példaként elmondta, hogy a németországi bajor tartománynak is van képviseleti irodája Brüsszelben, hozzátéve, hogy a Romániában elégtelenül mûködõ fejlesztési régiók is okolhatók azért, hogy az uniós alapoknak csupán 7 százalékát sikerült lehívnia az országnak.
?j Magyar Szó (Bukarest)2011. május 27.
Különös utazás egy képtelen világba
Egyre távolabb a demokráciától
Ara-Kovács Attila, ?let és irodalom
Egy román napilap - a WikiLeaks nyomán - a bukaresti amerikai nagykövetségrõl származó, a 2008-as választásokat megelõzõ politikai fejlõdéssel foglalkozó táviratokat tett közzé. (...) A táviratokat jegyzõ nagykövet, Nicholas F. Taubman több esetben is érzékelteti, hogy az RMDSZ egyfajta királycsináló helyzetben van, ám azok a romániai magyar politikusok, akik bõséges információkkal látták el az amerikai diplomatákat, már jó elõre jelezték Washingtonnak: a romániai magyar pártnak ebben rejlik fõ gyengesége is.
Ugyanis Traian Bãsescu államfõ, aki 2008-ban végre kiragadhatta az irányítást az általa annyira gyûlölt - mert nagyszerûen és ráadásul tõle függetlenül mûködõ - liberális kormányfõ, Cãlin Popescu-Tãriceanu kezébõl, mindent megtesz majd annak érdekében, hogy a 2008-as választások után felálló új kormányzatot teljes ellenõrzése alatt tarthassa. Ehhez persze nélkülözhetetlen volt az RMDSZ segítsége; a párt végül hátat fordított a liberálisoknak, és Bãsescu populista Demokrata Liberális Pártjával (PDL) kötött koalíciót. Az akkor még Markó Béla irányítása alatt álló párt persze maradhatott volna ellenzékben.
Ám aki ismeri a kelet-európai állapotokat, az tudhatja, egy etnikai szervezet - szemben a magukat ideológiák vagy osztályképviseletek alapján meghatározó pártokkal - csak akkor képes politikai tényezõ maradni, ha része a kormányzó pártok koalíciójának. Illékony etnikai támogatottságát is csak ezen az úton tudja maradéktalanul megõrizni. Az RMDSZ helyzetét tovább komplikálta, hogy miközben a pártot Traian Bãsescu a legvonzóbb ígéretekkel invitálta a hatalomba, mindent elkövetett, hogy aláássa a vele kapcsolatos választói bizalmat.
Egy pillanatig sem jött zavarba, hogy a legradikálisabb - sõt olykor a legszélsõségesebb - magyar csoportoknak tett hangzatos ígéretekkel próbálja ezeket egy olyan formációba átterelni, amelyet nem Erdélyben, hanem a Fidesz budapesti pártirodáiban találtak ki - és jobb híján Magyar Polgári Pártnak kereszteltek el. Eközben az MPP, a Fidesz segédletével, igyekezett csokorba gyûjteni azokat a célokat, amelyeket az RMDSZ tizenegy évnyi kormányzati jelenléttel sem tudott maradéktalanul megvalósítani - többnyire az olyan politikusok miatt, mint Bãsescu.
Mindenekelõtt a belsõ autonómia követelését hangsúlyozták a magyar polgári radikálisok, s agyaltak ki ehhez újabb és újabb elvárásokat és feltételeket, miközben az RMDSZ miniszterei olyan távlatokat nyitottak meg a romániai magyar érdekérvényesítések elõtt, amelyekrõl azelõtt az érintettek még csak nem is álmodhattak. Hogy beteljesült volna minden álom? Ugyan. Számos akadályt állított ezek elé az a politikus is, aki a választási kampány hevében oly könnyen ígért meg bármit befolyásolható hallgatóságának; azaz maga a román államfõ.
Jelentõs akadályokat görgetett a romániai magyar politikai, kulturális és gazdasági önérvényesítések elé a többségi, azaz román nacionalista hangulat is, amit nem utolsósorban épp Magyarországról korbácsoltak fel minduntalan, amint az lankadni látszott. Kiváló alkalmat szolgáltatott ezekhez az erdélyi Tusnádfürdõn évente megrendezett fideszes nyári tábor, ahonnan Orbán Viktor és Németh Zsolt nemcsak hazaüzent, de azoknak a román nacionalistáknak is, akik kárörvendve azonosították velük és tusványosi szellemükkel az egész erdélyi magyarságot; sõt, alkalmasint az egész magyarságot.
2008-ban, közvetlenül a június 1-jén megtartott romániai önkormányzati választások elõtt a Fidesz és erdélyi szatellitpártja igencsak elszámította magát. A most közzétett amerikai diplomáciai iratokból kiderül: még csak nem is törekedtek a megegyezésre az RMDSZ-szel, hogy egyedül indulva lemérhessék támogatottságukat - tekintet nélkül arra, hogy ez több száz fontos önkormányzati poszt, polgármesteri szék elvesztését jelentheti -, és ennek az erõnek a tudatában tervezzék majd meg stratégiájukat a 2008-as õszi parlamenti választásokra.
Az akkori politikai jóslatok - írja az egyik idézett távirat - arra számítottak, hogy az erdélyi magyarság mintegy kétharmada áll majd az RMDSZ mögé, egyharmaduk viszont a Magyar Polgári Pártra szavaz, ami komoly erõdemonstráció lett volna ez utóbbi részérõl. Nos, nem így lett: a Fidesz által támogatott politikusok mélyen alulmúltak minden várakozást, szereplésük az õszi törvényhozási választásokon pedig még szánalmasabbra sikeredett.
Kiderült ugyanis, hogy a Fidesz hívó szavára csak olyan politikusok voltak fogékonyak Erdélyben, akik az 1989 és 2008 közötti közel húsz évben a feltétlen pártfegyelmen kívül sohasem tudták politikai képességeiket, közéleti elhivatottságukat, szavahihetõségüket bizonyítani, viszont így könnyen megérinthette õket a hívó hatalmi szó, érkezzék az Bãsescutól, Bukarestbõl vagy Orbántól, Budapestrõl. Ám egyáltalán nem számíthattak azok bizalmára, akiktõl a rájuk leadott voksokat remélhették.
A polgári manõvernek azonban más következményei is voltak; az õszi választásokon számos olyan RMDSZ-es politikus is kiesett a parlamentbõl (illetve a szenátusból), aki korábban megpróbálta középre pozicionálni magát, azaz ha nem is egészen egyenlõ, de majdnem egyenlõ távolságot tartani a Fidesz-báb MPP és az RMDSZ Markó Béla által megtestesített fõiránya között. Vagy fogalmazhatnánk úgy is: igyekeztek megõrizni az RMDSZ addigi reálpolitikáját, kiegészítve azt a Fidesz-elvárások által szentesített nacionalista-klerikális populizmussal.
Hogy mi áll mostanság a bukaresti amerikai nagykövetség távirataiban, azt persze nem tudjuk, de a 2008-as választás eredményei és az azóta - fõként Budapesten - lezajlott események komoly óvatosságra inthetnének minden politikust a populizmus célszerûségét illetõen. Markó múlt évben leköszönt az RMDSZ elnöki tisztségérõl, az új vezetés pedig - tisztelet a kivételnek - rohant megdicsérni az épp berendezkedõ Orbán Viktor minden valós és feltételezett lázálmát. A kisebbségi társadalmaktól korántsem idegen szolgai élvezettel üdvözölték a Trianon-törvényt, a kettõs állampolgárság és a magyar szavazati jog megadásának perspektívájától pedig egészen megrészegültek.
Ha megfeledkeztek volna arról, mi történt 2008-ban, most eljött az alkalmas pillanat, hogy ismét felfrissítse memóriájukat a WikiLeaks! Vagy ha ez sem lenne számukra világos példázat, úgy okuljanak a néhány brosúrával elõrébb járó Bugár Bélától, aki már megtanulta, hogy ne ugorjon be Orbán minden provokációjának, még ha azok elsõ látásra oly mézédesnek tûnnek is, akár a Marica grófnõ a kolozsvári operában. Bugár megértette a leckét: Orbánnak nem a határon túli magyarság politikai céljai a fontosak, hanem csakis azok, amelyek garantálják számára a hatalom minél autokratikusabb kiterjesztését. Azaz, hogy egyedül õ képviselhesse a határon túli magyarok ügyét, nem pedig azok demokratikusan megválasztott szervezetei.
Nem véletlen, hogy a 2010 májusa óta megszületett valamennyi budapesti politikai lépés idõzítése olyan pozsonyi és bukaresti törvényhozási vagy önkormányzati döntést keresztezett vagy egyenesen lehetetlenített el, amelyek az ott élõ magyarságnak kedveztek volna. A Trianon-törvény majdnem megtorpedózta a magyarok számára rendkívül elõnyös romániai oktatási törvényt. A kettõs állampolgárság provokatív erõltetése kivetette a szlovák parlamentbõl a Fidesztõl egyébként vazallusi kegyeket, azaz pénzt és politikai támogatást kolduló Magyar Koalíció Pártját. A szavazati jog kiterjesztésével kapcsolatos harsány budapesti propaganda a szlovákiai nyelvtörvény, majd kisebbségi nyelvhasználati törvény vitájában erõsítette a magyarellenes érveket.
Orbán és Bãsescu politikai légyottjai olyan perspektívákkal terhesek, amelyeket nemcsak azoknak tanácsos elutasítani, akik komolyan veszik a demokráciát, de azoknak is, akiket csak néhány praktikus megfontolás vezet. Az említett két politikus nem áll egyedül térségünkben; számos olyan potenciális vezetõ van még itt, akinek hatalmát nem céljai legitimálják, hanem egyedül a hatalom legitimálja céljaikat.
Bãsescu nemrég - igaz szûk párthívei körében - igencsak dicsérte a magyar médiatörvényt; ilyenre vágyna szerinte Ro2011. május 27.
Tamás Sándor: A régiók Európájában normális Székelyföld
Hisztériának nevezte Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Mircea Geoanã szociáldemokrata politikus nyilatkozatait, amelyben elítéli a Székelyföldi Képviseleti Irodát. Kovászna és Hargita megye tanácsai közös képviseleti irodát nyitnak Brüsszelben. Tamás Sándor május 27-i sajtótájékoztatójának keretében elmondta: Ebben a pillanatban Brüsszelben több ezer lobbi iroda mûködik megyék, régiók, népcsoportok számára. Van Dél-Tirolnak, a belgiumi németeknek, magyarországi fejlesztési régióknak, a romániai megyei jogú városok szövetségének, illetve a megyei tanácsok szövetségének is külön képviseleti irodája. Ezek mellett hasonló irodát mûködtet a Központi Fejlesztési Régió is, amely Brandenburg tartomány ingatlanját használja bérmentesen. Az elmúlt évek során több hazai megyének, köztük Máramaros vagy Kolozs megyének is volt brüsszeli képviselete. Ilyen alapon hoztunk 2008 decemberében végleges tanácshatározatot a képviseleti iroda létesítésére vonatkozóan. Ugyanezt a döntést Hargita Megye Tanácsa 2011 tavaszán hozta meg. Az is megszokott dolog, hogy a régiók Európájában képviseleti irodát nyissanak különbözõ jogi személyek, társulások - summázta Tamás Sándor. A tanácselnök azt is kifejtette, hogy minden bizonnyal az iroda nevében megtalálható Székelyföld szó volt, ami heves nyilatkozásra késztette a PSD politikusát. A román törvényhozásban használatos a történelmi régiók megnevezése is. Az errõl szóló kormányhatározatok közt van olyan is, amelyet éppen Adrian Nãstase PSD-miniszterelnök írt alá. A megnevezéseket turisztikai kiállításokon, különbözõ leírásokban gyakran fel lehet lelni. Székelyföld is ilyen, hiszen önálló régió volt, az emberek, akik itt élnek, a kultúrájuk, hagyományaik, mentalitásuk, érzéseik által Székelyföldhöz tartoznak . A megyei tanács elnöke leszögezte: jogilag nem támadható a Székelyföld kifejezés használata. Kovászna és Hargita területi képviseleti irodájának avatására június elsején kerül sor Brüsszelben. (közlemény)
Transindex.ro2011. május 28.
Szoborgyalázás a Kolozsvári Városnapokon
A Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (KIFOR) kolozsvári szervezete megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy a Kolozsvári Napok eseményén, az esti koncert alatt az emberek kilátóállványként és a gyerekek játszótérnek használják a Mátyás király szoborcsoportot.
Szomorúan szembesültünk azzal, hogy a rendezvény szervezõi nem tartják tiszteletben a város emlékmûvét és szemet hunytak a szobor gyalázásra, amely nemrég lett felújítva.
Csak mellékesen kívánjuk megemlíteni, hogy a szoborcsoport mellett a város lakói a Iorga idézetet tartalmazó táblát sem kímélték.
A KIFOR kolozsvári szervezete az esetet dokumentálta, amelyrõl hétfõn hivatalos panaszlevelet fog benyújtani a Kolozsvári Polgármesteri Hivatalhoz. Az eset mihamarabbi kiigazításáért azonnal jelezte László Attila alpolgármesternek, aki ígéretet tett az ügy gyors és eredményes rendezésére.
Erdély.ma