udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 388 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 361-388 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2011. május 6.

Erdélyi magyar konzultáció
Az RMDSZ a héten megkezdi az erdélyi magyar közösség konzultációját a szövetség közép- és hosszú távú stratégiájának kidolgozása végett. A következõ idõszakban 250 000, nyolc kérdést tartalmazó kérdõívet osztanak szét Erdély 16 megyéjében, de 125 000 tájékoztató szórólapon és 10 000 plakáton is népszerûsítik az akciót.
A cél az, hogy valós és nagyon pontos képet kapjunk a magyar közösség gondjairól és elvárásairól - közölte Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, aki szerint a konzultáció néhány hónapig tart, és a végén ,,lesz egy olyan leltárunk, amelynek alapján kidolgozhatjuk közép- és hosszú távú stratégiánkat. Az adatokat a nyár folyamán összesítik és feldolgozzák, így õszre már körvonalazódnak az elvárások. A kérdések az életszínvonallal kapcsolatos elégedettségi szintre, a helyi hatóságokra tartozó gondokra, az RMDSZ prioritásaira vonatkoznak, és azt is felmérik, mennyire elégedettek a választók az RMDSZ tevékenységével, illetve hogy kire akarnak szavazni a 2012-es helyhatósági választásokon. A kérdõívet kitöltõ személyek kérdéseket is feltehetnek az RMDSZ vezetõinek. A konzultáció lebonyolításában mintegy ezer személy vesz részt.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. május 6.

Letették az esküt az elsõ bánsági magyar állampolgárok
Letették az állampolgársági esküt azok a személyek, akik elsõként, már január elsõ hetében leadták a temesvári Demokrácia Központ segítségével kitöltött mappákat - tudtuk meg Kása Zsolttól, a Központ vezetõjétõl. 
A temesvári Demokrácia Központban eddig közel 2000 személy érdeklõdött az egyszerûsített honosítás iránt, az év elsõ négy hónapjában 600 összeállított mappa készült el 1600 személy részére. A temesvári Demokrácia Központ irodájába a napokban jutott el az örömhír, miszerint magyar állampolgárok is vannak már a bánsági magyar közösség tagjai körében!
A Demokrácia Központ hálózatnak több feladata van, jelen pillanatban kiemelten a magyar állampolgárság megszerzésében nyújt segítséget, konkrétan tájékoztat az iratokról, eljárásról, költségekrõl. Emellett az állampolgársági dosszié összeállítása - tanácsadás, dokumentáció összeállítása, ellenõrzés stb. is - feladata, valamint az idõpont-egyeztetés a külképviseletekkel, vagy egyéb, a törvény, illetve annak végrehajtási rendelkezései által megengedett tevékenység elvégzése. Fontos kiemelni: mindezen tevékenységek ingyenesek!
A temesvári iroda nyitvatartása: hétfõn és szerdán 9-17, kedden és csütörtökön 11-19, pénteken 9-14 óra között. Cím: Belvárosi Református Palota (Mária tér), 300200 Temesvár, Timotei Cipariu utca 1. szám.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)

2011. május 6.

Tõkés László EMNT-elnök a leendõ néppárt céljairól
Már a jövõ nyári önkormányzati választásokra együttmûködést javasol az erdélyi magyar politikai szervezeteknek Tõkés László, elõválasztásokat kezdeményezve a romániai magyarság körében, és az így kialakult sorrend alapján valamennyi magyar párt már a helyhatósági megmérettetésen közös listát indítana. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a Krónikának adott interjúban úgy véli: az általa ajánlott újfajta összefogás nélkül sem autonómia, sem magyar jövõ nem képzelhetõ el Erdélyben, a bejegyzés elõtt álló EMNP pedig a legmodernebb párt lesz Romániában.
Az Erdélyi Magyar Néppárt alapítását kezdeményezõ bizottság tagjai csütörtökön benyújtották a bejegyzéshez szükséges iratokat és aláírásokat az illetékes bukaresti bírósághoz. Mi indokolja egy új magyar politikai alakulat létrehozását ma, Romániában? ?n szerint mennyire van fogadókészség az erdélyi magyarok körében az új párt iránt?
- Az Erdélyi Magyar Néppárt létrehozása nem öncél, hanem az új párt az erdélyi magyarok politikai eszköze kíván lenni. Ezelõtt kilencven esztendõvel Kós Károly már kiáltotta a célt a magyarság nemzeti autonómiáját, és a hozzá vezetõ utat is megmutatta: Dolgozni kell, ha élni akarunk, és akarunk élni, tehát dolgozni fogunk - írta teremtõ nekifeszülésében. A Kiáltó Szó közel egyszázados évfordulóján mi ehhez a hagyományhoz nyúlunk vissza: élni akarunk, magyarként akarunk boldogulni szülõföldünkön, tehát dolgozni fogunk, munkára szervezõdünk. Semmi többrõl vagy kevesebbrõl - errõl van szó. A megmaradásunkhoz elengedhetetlen az önrendelkezés kivívása. Ennek kimunkálásához megítélésünk szerint egy új eszközre is szükség van - ezt pedig egy hatékony, kis költségvetésû, ám modern és európai néppártban látjuk. Az EMNP a legmodernebb párt lesz Romániában. Az iránta való igényrõl elég, ha annyit mondok, hogy közel harmincezer aláírást, fölös csinnadratta nélkül, rendkívüli gyorsasággal gyûjtöttünk össze - rövid idõ alatt eleget tudtunk tenni Európa legkirekesztõbb párttörvénye elõírásainak.
- A fogadtatáshoz tartozik az is, hogy az EMNP leendõ politikai ellenfelei - vagy akár partnerei - nem várják tárt karokkal az új alakulatot. Szász Jenõ MPP-elnök például megkésett, felesleges kezdeményezésnek nevezte az ?n pártalapítási szándékát, az RMDSZ pedig egy belsõ, részletesen nem ismertetett felmérésre hivatkozva állítja, hogy a romániai magyarság 80 százaléka nem akar újabb pártot, nem ért egyet a magyar közösség megosztásával. Ezekrõl mi a véleménye? - Mindenki a maga lovát dicséri - és ez önmagában így is természetes. Túl azonban az önös pártérdekeken, mégiscsak el kell tudnunk fogadni azt, hogy a sokszínûség, a politikai pluralizmus európai, sõt egyetemes érték. Mifelénk még mindig az a felfogás dívik, hogy csakis mások ellenében, mások puszta létjogának a tagadásával tudjuk megmutatni a saját erõnket. Mi nem valami vagy valakik ellen, hanem valakiért és valamiért: az erdélyi magyarságért, magyar közösségünk jövõjéért szervezkedünk - és ennek érdekében nem legyõzni, hanem meggyõzni akarjuk a másikat. Egy olyan idõszakban, melyben a tényleges megosztás már olyan mértékeket öltött, hogy erdélyi közösségünknek több mint a fele már el sem megy szavazni, vagy netalán román pártokra voksol - ebben a helyzetben végre már vegyük észre, hogy olyan plurális összefogásra van szükség, mely még azokat is megmozdítja, akik eddig távolmaradásukkal jelezték, hogy megundorodtak a politikától, elkeseredésükben pedig másokra hagyták, hogy sorsukról döntsenek. Az újfajta összefogás nemzeti korparancs, mely nélkül sem autonómia, sem magyar jövõ nem képzelhetõ el Erdélyben. Ennek céljából mindenkivel a közös nevezõ megtalálására törekszünk.
- A legvehemensebben az RMDSZ bírálja az erdélyi néppárt létrejöttét. Hogyan kommentálja például európai parlamenti képviselõtársa, Winkler Gyula napokban tett kijelentését, miszerint az új alakulat alapítói veszélyeztetik az erdélyi magyarság egységét, és a közösség bukaresti parlamenti képviseletének felszámolásán dolgoznak?
- Winkler Gyula képviselõtársamnak joga van ehhez a véleményéhez, tiszteletben tartjuk az álláspontját, és reméljük, õ is tiszteletben fogja tartani, hogy nekünk errõl egészen más az elképzelésünk. Megítélésem szerint csakis így alakulhat ki a párbeszéd, amire oly nagy szüksége van az erdélyi magyarságnak. Az egészséges, építõ párbeszédre éppen azért van szükség, mert bukaresti parlamenti jelenlétünk, nem kevésbé pedig az önkormányzati, valamint európai képviseletünk is mindannyiunk közös érdeke. Legyenek bármely párt prominensei, nem a politikusok jövõje a lényeges, hanem az erdélyi magyarok szülõföldön való megmaradása és nemzeti jövõje. Ezért kell különbséget tennünk a pártegység és a nemzeti egység között. ?s ezért kell kiindulópontként elfogadnunk, hogy a politikai képviselet nem az önérdek terepe, hanem a köz szolgálatának a kérdése. Nem a politikusoknak kell gazdagodniuk, hanem a közösségnek kellene gyarapodnia.
- Már a pártbejegyzés elõtt tapasztalható politikai iszapbirkózás is azt sejteti, hogy a három erdélyi magyar alakulat között nem lesz zökkenõmentes a kapcsolat, holott például a jövõ évi romániai törvényhozási választásokra való tekintettel elengedhetetlennek tûnik az együttmûködés. Milyen konkrét formáját és lehetõségét látja annak, hogy létrejöjjön az összefogás a magyar szervezetek között a parlamenti jelenlét megõrzése érdekében? - ?n a helyhatósági választásokat sem hagynám ki, sõt véleményem szerint elsõsorban ezekre kellene figyelnünk, hiszen a legtöbb, a mindennapjainkat legközvetlenebbül érintõ döntést éppen az önkormányzatokban hozzák meg. Ami pedig az együttmûködést illeti, nem kell feltalálnunk a magyarviaszt van erre is megoldás, csupán az erdélyi magyar közösségen belül már a kilencvenes évek eleje óta megfogalmazott elvárásnak kell eleget tennünk. Javaslatom a következõ: 2011 õszén népszámlálás lesz Romániában. Némi költséggel és többletmunkával ezzel párhuzamosan össze tudjuk állítani az erdélyi magyar választók jegyzékét, egyfajta erdélyi magyar nemzeti regisztert. Majd miután megszámláltattunk szervezzünk az erdélyi magyarság kebelében elõválasztásokat, amelynek rendjén az emberek eldönthetik, hogy kiket is látnának szívesen képviselõikként. Az így kialakult sorrend alapján valamennyi magyar párt már az önkormányzati választásokon indítson közös listát. Ezt nyugodt szívvel tudnám magyar modellként elfogadásra ajánlani. Délvidéken tavaly léptettek életbe egy ilyen rendszert, mely ha nem is nevezhetõ tökéletesnek, de mûködõképes volt. Amúgy az ún. belsõ választások sajnálatosan meghiúsított, eredeti elképzeléséhez való visszatérésrõl is beszélhetünk. A magyar modell két lehetséges pozitív hozadékát emelném ki: egy ilyen elõvéleményezett közös lista jelentõsebb számban megmozdítaná az embereket, másrészt a választási kampányban nem kiáltanának egymásra kígyót-békát a pártok és a jelöltek, hiszen közös munkára készülnek. Tehát a politikai sokszínûségünket is megõriznénk, és az erõs, egységes képviselet elve sem sérülne. Könnyû elképzelni, hogy amennyiben ténylegesen módosulni fognak a választási törvények, és - példának okáért - a polgármestereket az elsõ körben, egyszerû többséggel fogjuk megválasztani, összefogásunk milyen sok helyet biztosítana számunkra. Például visszanyerhetnénk Marosvásárhelyt, és jó eséllyel több elöljárót választhatnánk magunknak, mint amennyivel jelenleg együttvéve az RMDSZ és az MPP rendelkezik. Ráadásul az önkormányzati választásokon a koalíciókra érvényes magasabb küszöb megugrása sem jelentene problémát, azt még egy húszszázalékos lakossági arány esetében is könynyedén teljesíteni tudnánk; következésképpen tervünk megvalósításához semmi más, csak kellõ politikai akarat szükségeltetik. Mindezeket szem elõtt tartva, arra kérem a felelõsen gondolkodó politikai szereplõket, hogy fontolják meg javaslatomat, mert ez az erdélyi magyarok érdekét szolgálná. A törvényhozási választásokra is van konkrét elgondolásunk, ám elõbb azt kell látnunk, hogy az érdemi összefogásra megvan-e a szükséges közakarat.
- Megakadályozhatja-e a politikai összefogást az EMNT és az RMDSZ között az elmúlt idõszakban

2011. május 6.

Zavarja az RMDSZ-t, hogy az RMPSZ kezeli az oktatási támogatásokat
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) - elfogadva a Bethlen Gábor Alapkezelõ Zrt. felkérését - vállalja a 2010-2011-es tanévben a Szülõföldön magyarul pályázati folyamat lebonyolítását - jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Burus-Siklódi Botond, az RMPSZ újonnan megválasztott elnöke, illetve Lászlófy Pál, a szövetség örökös tiszteletbeli elnöke.
Mint hangsúlyozták, csupán a lebonyolításban vállalnak szerepet, eljuttatják a pályázati csomagokat a megfelelõ helyekre, begyûjtik és ellenõrzik azokat, majd javaslatot tesznek a Bethlen Gábor Alapkezelõ Zrt.-nél, a pályázatok elbírálását és a támogatások kiosztását pedig már ez utóbbi végzi.
Lászlófy Pál azért tartotta fontosnak többször is megemlíteni, hogy a kifizetésekkel nem õk foglalkoznak, mivel õk csak mûködési támogatásban részesülnek, és maga a pályázati folyamat sikeres lebonyolítása inkább erkölcsi sikert fog számukra jelenteni. Ez a feladat erkölcsi felelõsség, és csak erkölcsi sikerünk lehet - fogalmazta meg Lászlófy, aki szerint ez a feladat a szervezet megerõsödésében is nagy szerepet játszhat. A pályázat lebonyolításában egyébként már van tapasztalata a pedagógusszövetségnek, hiszen 2003 elõtt két évig tevékenykedett ezen a területen, mielõtt megszûnt a megbízatásuk, mivel a 2002-ben hatalomra került MSZP-kormány az RMDSZ által létrehozott Iskola Alapítványra bízta a feladatot.
RMDSZ-es ágálás
Az RMDSZ így érthetõ módon ellenzi a magyar kormány döntését, amelyet szerdán Répás Zsuzsanna államtitkár-helyettes személyesen közölt Nagy Zoltánnal, az Iskola Alapítvány igazgatójával. Kelemen Hunor csütörtökön a Krónikának politikai lépésként értékelte, hogy immár nem a szövetség szervezete kezeli az oktatási-nevelési támogatást, további kérdésünkre azonban azt már nem nevezte politikai gesztusnak, hogy 2003-ban a Nãstase- és a Medgyessy-kormány éppen a pedagógusszövetségtõl irányította át a program lebonyolítását az Iskolához. Az RMDSZ elnöke szerint amikor két miniszterelnök aláír egy megállapodást, azt lehet politikai egyezségnek nevezni, emlékeztetett azonban, hogy 2002-ben egy hasonló, Adrian Nãstase és Orbán Viktor szentesítette kormányközi megállapodás alapján lehetett igényelni a magyarigazolványt.
Szakmailag nehezen lehet indokolni a megállapodás felrúgását, hiszen az Iskola Alapítvány kifogástalanul bonyolította le a programot. Egy kormányközi megegyezés egyoldalú felbontása nemzetközi jogszabályokba ütközne, másrészt ehhez hozzá kell járulnia a román kormánynak is, amelynek, ne feledjük, tagja az RMDSZ is - jelentette ki Kelemen, hozzátéve: ha a magyar kormány a Nãstase-Medgyessy-paktumot kikerülve bízná az RMPSZ-re az ösztöndíjak folyósítását, akkor megtörténhet, hogy a támogatások adókötelesek lesznek Romániában, ugyanakkor a program a személyi adatgyûjtést szabályozó szigorú feltételeknek sem felelne meg.
Az óvodásoknak is jár támogatás
Az idei támogatások kapcsán Burus-Siklódi Botond elmondta, bár késett a pályázat kiírása, mindenkinek lesz lehetõsége bekapcsolódni, senki nem fog sérülni jogaiban. Az idei évtõl ugyanakkor szeretnék komolyabban venni az ellenõrzést, hiszen elõfordulhat, hogy valakik hamis adatokkal pályáznak, így szúrópróbaszerû ellenõrzéseket iktatnak be ezek kiiktatására. ?jdonság továbbá, hogy idéntõl a nevelési, oktatási támogatásra (20 000 Ft), valamint a tankönyv- és taneszköz-támogatásra (2400 Ft) nemcsak az iskolások, hanem óvodások is pályázhatnak, de szintén benyújthatnak ûrlapot hallgatói támogatásra (2800 Ft) azok az egyetemisták, akik Románia valamely felsõoktatási intézményében magyarul tanulnak. Egyéni elbírálásban részesülnek azok a diákok, akik még középiskolások, de már betöltötték a 18 évet, valamint a fakultatív magyar nyelvû oktatásban részesülõk. Lényegi változás a pályázók szempontjából nem történt, csupán a postacím, ahová pályázataikat továbbítaniuk kell - mutatott rá az RMPSZ elnöke. Idéntõl ugyanis a szervezet Teleki Oktatási Központjába várják az ûrlapokat, Szovátára.
Idén 30-40 ezer óvodás, 120-125 ezer iskolás és mintegy 6-7 ezer egyetemi hallgatói pályázat benyújtására számítanak. A pályázati ûrlapokat a remények szerint május 15-éig valamennyi tanintézetbe eljuttatják, de már most is elérhetõ az RMPSZ honlapján, valamint a www.szulofoldonmagyarul.ro oldalon. A pályázatok leadási határideje június 30., a támogatások kiosztására szeptemberben kerülhet sor.
A pályázatot postai úton, ajánlott levél formájában, egy eredeti példányban, zárt borítékban kell benyújtani a következõ címre: Teleki Oktatási Központ, 545500 Szováta, Rózsák útja 147., postafiók 1. További tájékoztatás az RMPSZ irodájában a 0266-371377-es, a Teleki Oktatási Központban a 0265-570725-ös telefonszámon, vagy a külön ebbõl a célból mûködtetett, a Romtelecom hálózatában ingyenesen hívható 080080039-es számon kérhetõ. (Bankszámlára küldik a pénzösszegeket. 5-6 milliárd forintos támogatással számol idén a magyar kormány - közölte Ulicsák Szilárd miniszteri biztos a program meghirdetését követõen. A forrásokat koordináló Bethlen Gábor Alapkezelõ Zrt. vezetõje elmondta, szeretnék a jelenlegi rendszert modernizálni. Eddig a támogatásokat jelentõs arányban, például Erdélyben 80 százalékban, készpénzben fizették ki, s a járulékos és postaköltség, illetve az egyéb lebonyolítói költségek elérték a 10-30 százalékot. Ezt ötmilliárdos támogatásnál, átlag húsz százalékkal számolva több mint 500 millió forintot tett ki. Azt szeretnék, ha az érintettek közvetlenül, bankszámlára kapnák meg a támogatásokat, ezért tárgyalásokat folytatnak, hogy minél kedvezõbb feltételek mellett, akár ingyenesen bankszámlát nyithassanak a támogatási összeg fogadására, ami mellé ingyenesen bankkártya is járna, s az utalás is térítésmentes lenne. A magyar államháztartásnak nem érdeke, hogy külföldi postai szolgáltatásokat finanszírozzon - jegyezte meg Ulicsák, hozzátéve: az új rendszer akár már õsztõl, az új iskolaévre, a támogatások utalására életbe léphetne.)
Forró Gyöngyvér, Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

2011. május 6.

Leszerelték a kétnyelvû táblákat Dicsõszentmártonban
Leszereltette az intézmény faláról a kétnyelvû feliratokat Szász János, a dicsõszentmártoni Dr. Gheorghe Marinescu Kórház igazgatója. Az intézményvezetõ azok után döntött az alig néhány hete kihelyezett táblák eltávolítása mellett, miután tanácskozott a Maros megyei önkormányzat vezetõivel és jogászaival.
Amint arról beszámoltunk, a múlt hét végén Adrian Alexandru Matei helyi polgármester huszonnégy órát adott a kórház vezetõségének, hogy távolítsa el a kétnyelvû feliratot, ellenkezõ esetben pénzbírságot helyezve kilátásba. A demokrata-liberális elöljáró be is tartotta fenyegetését: elõbb a helyi rendõrökkel akarta leszereltetni a kétnyelvû feliratokat, majd miután azok ódzkodtak a magyarellenes töltetû feladat végrehajtásától, a városháza nevében 5 ezertõl 30 ezer lejig terjedõ pénzbüntetést szabott ki a megyei tanács fennhatósága alatt álló kórház vezetõségére.
A megyei önkormányzat jogászai jelezték, hogy már hétfõn a dicsõszentmártoni bírósághoz fordulnak, megtámadva a polgármester döntését. Addig is azt tanácsolták, hogy szereljük le a táblát és kérjük az építkezési engedélyt - mondta el a Krónikának Szász János.
Adrian Alexandru Matei úgy hivatkozott az építkezési törvény megszegésére, hogy a kórház vezetõségének címzett levelében közben nyomatékosította: a küküllõmenti város magyarsága nem éri el a 20 százalékos arányt.
A polgármester világosan elmondta: építkezési engedély nélkül nem szerelhetõ fel egyetlen tábla sem, ám azt is hozzátette, hogy kétnyelvû feliratra õ nem ad engedélyt - számolt be a szerda délutáni találkozójuk eredményérõl a kórházigazgató.
Adrian Alexandru Mateit többszöri próbálkozásunk ellenére nem sikerült elérnünk.
 Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

2011. május 6.

Répás: a külképviseleteken kérhetõk a magyar igazolványok
Mostantól a magyar fõkonzulátusokon, külképviseleteken lehet igényelni a magyar igazolványokat - mondta Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelõs helyettes államtitkár csütörtökön az MTI-nek.
Tájékoztatása szerint a kormány áttekintette a szomszédos államokban élõ magyarokról szóló törvény - azaz a státustörvény - végrehajtását, illetve a státusirodák mûködését, és azt látták, hogy sok helyen már nincs igazán munka ezekben az irodákban. A státustörvény 2001-es életbe lépése után volt egy nagy hullám, amikor mindenki igényelt magyarigazolványokat, mostanra ez a folyamat lecsengett, és volt olyan iroda, ahol egy hónap alatt csupán egy igénylést intéztek. Nincs értelme fenntartani ezt az irodahálózatot, de továbbra is lehet magyar igazolványt kérni, a jövõben a fõkonzulátusokon, külképviseleteken történik az ügyintézés - közölte Répás Zsuzsanna.
Cáfolta azokat a híreket, hogy megszûnnének a magyar igazolványokkal járó kedvezmények. Emlékeztetett: az eredeti szabály szerint nem lett volna jogosult kedvezményre, aki állampolgárságot kapott, de ez a rendelkezés kikerült a státustörvény tavaly decemberi módosításával a jogszabályból. A változással megtakarítható összeg több tíz millió forintra rúg.
Szabadság (Kolozsvár)

2011. május 6.

Sziget a szárazföldön - gondolatok a Posticumról, fennállásának 10. évfordulójára készülve
Nagyvárad - A 90-es évek második felében jártam elõször a Posticumban. A falak még nem álltak, de az épület már létezett megálmodójának elképzeléseiben.
Az alig megkezdett építkezésen végigvezetve Rencsik Imre a várandós anyák izgalommal teli örömével és féltõ aggodalmával mesélte hol lesz a születendõben levõ új intézmény díszterme, kápolnája, recepciója. Majd hosszas vajúdás után megszületett a várva-várt jövevény, 2000. május 21-én ünnepélyes keretek között megkeresztelték és elkezdte önálló életét. Lassan kinõtte gyermekbetegségeit, kamaszodó tinédzserkorba lépett és immár új korszak elé néz, amely feltehetõen - mint minden hasonló korú kamasz esetében - az önazonosság tudatosabb keresésének idõszaka lesz. A szüntelenül változó külsõ körülmények, a belsõ érési folyamat és az idõközben felhalmozódó tapasztalat arra késztet, hogy mindig újrafogalmazzuk önmagunkat, hiszen - H. Haag német teológus szavaival élve - csak aki változik, marad hû önmagához. A jövõben a Posticumnak is minden bizonnyal változnia kell. A tizedik születésnap azonban még a visszatekintés és az ünneplés ideje. Ezen alkalomra készülõdve három olyan alapvetõ vonást érdemes megemlíteni, amely az elmúlt évtizedek során mindig jellemezte a házat, és amelyeket a jövõben sem adhat fel, ha a napjainkban szinte minden intézményt próbára tevõ gyors változások közepette továbbra is hû akar maradni önmagához, eredeti küldetéséhez.
Otthon
A házba betérõk elsõ benyomása - a bejárat melletti vendégkönyvben olvasható bejegyzések tanúsága szerint - az otthonosság érzése. Nem intézmény, nem szervezet, hanem meghittséget, családias hangulatot sugárzó otthon. A ház építészetileg is ezt hivatott sugallni, és az itt dolgozók is szívesebben definiálják magukat közösségként, mintsem alkalmazottakként. A Posticum azonban a szó tágabb értelmében is otthon kíván lenni. Napjainkra megszámlálhatatlanul sokan váltak lelkileg, szellemileg hontalanná, hajléktalanná. A nagy ideológia rendszerek bukása, a történelmi egyházak és a hagyományos közösségek (család, iskola) megtartó erejének megcsappanása óta sokan érzik magukat - különösen a fiatalok körében - otthontalannak. A házaikat, otthonaikat elveszítõ emberekrõl az állami, egyházi, karitatív szervezetek igyekeznek gondoskodni átmeneti szállások, melegedõk építésével. A lelkileg otthontalanná váltak elõtt elsõsorban szekták, fundamentalista, fanatikus csoportok tárják ki kapuikat, de alig akad olyan hely, ahol az elbizonytalanodott, élete értelmét keresõ, kutató ember számára teremtenék meg a lehetõséget egzisztenciális kérdéseinek megválaszolásához. A Posticum ilyen szellemi értelemben vett átmeneti szálló (is) szeretne lenni, ahol senkire nem kényszerítenek semmiféle ideológiát, hitet, meggyõzõdést, olyan hely, ahol nem csak szabad, hanem kívánatos is kérdéseket felvetni, kételkedni - de csak az igazság szenvedélyes keresése, és nem pusztán a kételkedés okozta negatív öröm kedvéért. Ezért itt hajlékra találhatnak mindazok, akik merik vállalni a kérdezés kockázatát, a kételkedéssel járó bizonytalanságot, annak veszélyét, hogy a társadalom megszokott keretei között nem lelnek otthonra.
Személyesség
A mondottakból következik egy másik sajátos jegy, amely mindig is jellemezte a házat és annak rendezvényeit: a személyesség. Az alapítók és programszervezõk kezdettõl fogva tudták, hogy nem fognak (és nem is állt szándékukban) tömegeket megmozgatni. Egyéni kezdeményezések eredményeként és nagyon sok barát, szimpatizáns ötlete, személyes erõfeszítése révén született meg a ház. A különbözõ programok túlnyomó többsége mind a mai napig egyéni kötõdések, személyes kapcsolatok révén alakul ki. Nem tömegrendezvények szervezése a cél, hanem olyan személyes találkozások lehetõségének a megteremtése, ahol a közös együttlét öröme és varázsa képes az egyént megszólítani, maradandó nyomokat hagyni benne és személyes felelõsségvállalásra, elkötelezõdésre sarkallni. A tömegben való elmerülés és az arctalanná válás a jelentéktelenség-, haszontalanság-, fölöslegesség-érzés veszélyével jár, ami gyakran - mintegy ördögi körként - arra ösztönzi az embert, hogy a személyes elkötelezõdés és felelõsségvállalás terhét magáról rezignáltan lerázza, megbújjon a tömegben és elmeneküljön személyes életfeladatának megvalósítása elõl. A Posticum tudatosan igyekszik e tendencia ellen hatni, ezért a személyes megszólítottság döntõ szerepet játszik az életében és (olykor kimondatlanul) elvárásként fogalmazódik meg úgy a meghívott elõadók, mint pedig a programokon résztvevõk felé.
Teljesség
Az élet ellehetetlenülésének nagy versében Ady már száz évvel ezelõtt megfogalmazta: Minden Egész eltörött / Minden láng csak részekben lobban. Az emberlét minden töredékessége, olykor megtörtsége és összetörtsége dacára is, magában hordozza a teljesség utáni vágyat. Sem az emberrõl, sem a Posticumról alkotott kép nem lenne teljes, ha figyelmen kívül hagynák ezt a mindnyájunkban ott szunnyadó teljességigényt. A ház által felkínált lelkigondozás erre a mélybõl forrásozó lelkiségre (A. Grün) összpontosít. Nem a keresztény lelkigondozásban mindmáig túlzottan hangsúlyozott tökéletességeszménybõl indul ki, amelynek az elvárásaihoz képest mindig alulmarad az ember, hanem az egyéni adottságok, képességek fel- és megismerésén keresztül igyekszik a lét teljességére vezetõ utat szabaddá tenni, a transzcendenciára nyíló kaput, a hátsó ajtót nyitva tartani. V. E. Frankl, a logoterápia megalapítója a Time magazin kérdésére, vajon a jelenlegi trend elvezet-e a vallástól, azt válaszolta, a trend a vallástól nem vezet el, de annál inkább azoktól a felekezetektõl, amelyek látszólag mást sem tesznek, mint egymás ellen harcolnak, és megpróbálják elorozni egymás híveit. A további kérdésre pedig, mely azt firtatta, ez az jelenti-e, hogy elõbb-utóbb egy univerzális vallás jön-e a létre azt válaszolta: ellenkezõleg, nem univerzális, hanem perszonális (mélységesen személyes) vallásosság felé haladunk, olyan vallás felé, amelybõl kiindulva mindenki megtalálhatja saját, legszemélyesebb nyelvét, ha Istenhez fordul. A Posticum az ilyen fajta Isten-ember közti találkozásnak a szolgálatában szeretne állni, tudatában lévén annak a spirituális szükségletnek, amit Prohászka Ottokár, Ady kortársa, így fogalmazott meg: új érzésekbõl fakadó énekeket nem lehet régi kották nótáira szedni.
Sziget a szárazföldön
Sziget a szárazföldön - írta a Posticumról egyik vendége. E találó megfogalmazással szívesen azonosul a ház. Nem szándéka az elszigetelõdés, ugyanakkor a kontinenssel a mindenkori közgondolkodással, társadalmi szervezõdésekkel, politikai célkitûzésekkel sem kíván összeolvadni. Olyan hely szeretne lenni, ahova vissza lehet vonulni a kontinenshez és a transzcendenciához fûzõdõ viszonyunkat nyugodt körülmények között átgondolni, újragondolni és megtalálni a változáshoz, a változtatáshoz szükséges energiákat. Most azonban, tizedik születésnapjára készülve, egyszerûen ünnepelni szeretne, amire május 21-23. között ezúton is mindenkit szeretettel hív és vár.
Bruncsák István
erdon.ro

2011. május 6.

Költészet Tavasza
Szilágy megye - A napokban tizedik alkalommal rendezték meg Zilahon a Költészet Tavasza elnevezésû hagyományos fesztivált, a Megyei Történelmi és Mûvészeti Múzeum kiállító nagytermében.
Ennek keretében került sor Széll Kató Nagyváradon élõ, szilágysági származású képzõmûvész egyéni tárlatának megnyitójára, majd ezt követte a román-magyar költõtalálkozó, amelyen hazai és romániai poéták olvastak verseket, dedikáltak köteteket.
erdon.ro

2011. május 6.

Zamárdi menet ?rsemjénben
Bihar megye - Május 13-án, csütörtökön 17 órakor fogadják az érsemjéni római katolikus templomban azt a Zamárdiból (Somogy megye) indult feltámadási menetet, melynek úticélja Csíksomlyó.
Az ünnepség keretében tartanak megemlékezést a templomkertben található Simonyi emléktáblánál. A szervezõk minden érdeklõdõt várnak.
erdon.ro

2011. május 6.

Kölcsey Napok
Szatmárnémeti - A szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Fõgimnáziumban május 25. és 28. között tartják meg az immár hagyományosnak számító Kölcsey Napokat.
A rendezvénysorozat mottója az idei évben egy Szilágyi Domokos idézet: mutasd, mutasd meg, hogy tied/az erõ, bátorság, az ész,/ hogy a jövõ magad vagy, és/ a jövõ nem hal meg soha. A programok között szerepel például rajz és fotókiállítás, mûveltségi vetélkedõ, sportnap, játékok, vetélkedõk, az utolsó napon, május 28-án pedig nyílt napot tartanak, mely keretében többek között az iskolát és a szakokat mutatják be az érdeklõdõk számára.
erdon.ro

2011. május 6.

Halasztódik a vásárhelyi a Sütõ-szobor felállítása
Valószínûleg az idén nem állítják fel Sütõ András szobrát - fejtette ki tegnap lapunknak Csegzi Sándor. A Sütõ András szoborbizottság elnökeként nyilatkozó marosvásárhelyi alpolgármester szerint inkább várnának egy olyan mûvészi munka elkészítéséig, ami méltó az öt éve elhunyt író emlékéhez, minthogy elsiessék a szoborállítást.
Nagy Pál, a Sütõ András Baráti Társaság elnöke a kérdés kapcsán ?MSZ-nek elmondta, a bizottság a napokban összeült, és úgy döntött, a beküldött pályamunkákon még némi változtatást kér a mûvészektõl. Egyik pályázat sem felelt meg tökéletesen azoknak a kívánalmaknak, amelyet a bizottság elvárt. Ezért úgy döntöttünk, idõt hagyunk még a szobrászoknak, hogy további változtatásokat végezhessenek a maketteken egészen augusztus 1-ig - számolt be a helyzetrõl Nagy Pál.
Mint elmondta, annak idején hat szobrásznak küldték el a pályázati felkérést, de közülük csak hárman válaszoltak érdemben: Hunyadi László és Kiss Levente marosvásárhelyi, illetve Györfi Sándor karcagi szobrászmûvész. A bizottság tagjai - Csegzi Sándor alpolgármester, elnök, Demeter József lelkész, Bocskay Vince, Gyarmathy János és Kolozsi Tibor szobrászok, Nagy Miklós Kund mûvészeti író és Nagy Pál irodalomtörténész - abban egyetértettek, hogy valamennyi bemutatott szoborpályázat mûvészileg is értékes, de nem felel meg eléggé az elvárásoknak.
Mivel az alkotók az idõ rövidségére panaszkodtak, lehetõséget adunk még arra, hogy átgondolják ezeket a munkákat, esetleg újabb változatokat készítsenek - mondta az ?MSZ-nek Csegzi, hozzátéve, hogy a zsûri elsõsorban azt várja, hogy az arc felismerhetõen Sütõ Andrásé legyen.
Abban maradtunk: az idén már nem valószínû, hogy fel is állítható a szobor - jelentette ki az alpolgármester. Az eredeti elképzelés szerint a szoboravatást az író halálának ötödik vagy születésének 85. évfordulójához kötötték volna, de most megfogalmazódott, hogy a szobrot a szoborért kell felállítani, akkor, amikor elkészült és nem szabad elkapkodni.
Antal Erika
?j Magyar Szó (Bukarest)

2011. május 6.

Piros lap a felcsúti csatárnak
Az RMDSZ vezetõi ezekben a napokban tehetetlenül veszik tudomásul, hogy Orbán Viktorék sorra megfosztják közvetítõi szerepüktõl az érdekvédelmi szövetséghez közeli szervezeteket a magyarországi pénzforrások és kedvezmények romániai szétosztásában.
A magyar kormány elõbb a Progress Alapítványtól vette el a magyarigazolvánnyal kapcsolatos - mára már inkább szimbolikus jelentõségû - ügyintézési jogosultságot, majd az Iskola Alapítvánnyal bontottak szerzõdést, és ruházták át az oktatási-nevelési támogatás megpályáztatásának jogát a pedagógusszövetségre. Az RMDSZ-es tehetetlenség oka, hogy a bukaresti kormánykoalíció tagjaként megakadályozhatná ugyan Budapest lépéseit, ám - a magyar miniszterelnök kedvenc sportjátékában használt hasonlattal élve - lesre futna, ha ezt megtenné.
Kelemen Hunorék már többször hangoztatott kifogása az, hogy a két alapítvány jogosultságait korábbi román-magyar kormányközi egyezségek rögzítik. A 2003-as Medgyessy-Nãstase-megállapodás például az Iskola Alapítványt nevezi meg az oktatási-nevelési támogatási programot lebonyolító szervezetként. Így a pedagógusszövetség csak úgy veheti át az alapítvány szerepét, ha ebbe a román kormány is beleegyezik. Budapesti illetékesek úgy fogalmaztak, ezt a kérdést diplomáciai úton rendezik majd Bukaresttel.
Ám korántsem biztos, hogy Orbán Viktor és Traian Bãsescu immár hagyományosan jó barátságára számítanak, annál is inkább, mert nem valószínû, hogy a román államfõ feláldozná e barátság oltárán a kormánykoalíciót. Inkább abban bíznak, hogy az Kelemen Hunorék nem merik megvétózni az kormányközi egyezség módosítását, mert beláthatatlan idõkre leállítanák az oktatási-nevelési támogatások folyósítását. Százhatvan ezer erdélyi magyar család maradna juttatás nélkül - a Fidesz pedig az RMDSZ-re mutogatna.
?gyes - jellemezhetnénk pestiesen szólva Orbán Viktorék húzását, ám a sportnál maradva: nem fair play-díjas az eljárás. Budapest ugyanis hetekig hallgatott az oktatási-nevelési támogatások sorsáról, és közben azon ügyködött, miként zárhatná el a közvetve az RMDSZ-en keresztül áramló magyarországi pénzek csapjait, és hogyan nyithatná meg ezeket a csapokat a bejegyzés alatt álló, mindenben Fidesz-partner politikai szervezet számára.
Senki sem akadályozta meg a magyar miniszterelnököt, hogy egy éve tartó mandátuma alatt beszélgetésre hívja az RMDSZ vezetõit, és - az erdélyi magyar közvélemény elõtt is - legalább nyilvánvalóvá tegye szándékait. Orbán Viktorék ehelyett egy labda nélkül maradt játékost hátulról a gyepre tepertek. Ezért még a Felcsút FC meccsein is piros lap jár.
Cseke Péter Tamás
?j Magyar Szó (Bukarest)

2011. május 6.

Varadinum, huszadszorra
Az idén huszadik alkalommal rendezi meg Nagyváradon a Festum Varadinumot május 15-e és 22-e között a Varadinum Kulturális Alapítvány, civil szervezetek és a történelmi egyházak közös szervezésében - jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Biró Rozália a Varadinum Kulturális Alapítvány kuratóriumának elnöke.
Az alpolgármester elmondta, a rendezvénysorozat kerek évfordulója alkalmából a Nagyváradi Színház színpadán emlékplakettel díjazzák a nagyváradi magyar közösségért kiemelkedõ szolgálatot végzõ magánszemélyeket és civil szervezeteket.
Biró Rozália szerint az idei fesztivál az ?nálló magyar kultúrát! Teljes körû anyanyelvi oktatást! ?nálló magyar színházat! Erõteljes civil szervezõdést! négyes felkiáltás mottójával kerül megrendezésre. Ezek olyan égetõ szükségleteket jelölnek amelyek nélkül nem tudunk élni, alkudni ezekbõl pedig nem lehet - fogalmazott az elöljáró.
A május 15-én kezdõdõ Varadinum 56 rendezvénybõl áll majd össze. Az ünnepség keretein belül egy kisebb színházi évadra is sor kerül a Szigligeti társulat közremûködésében, így minden nap lesz majd egy elõadás, tájékoztattak a szervezõk. Az idén is sor kerül majd a tradicionális Varadinum-eseményekre, mint amilyen az Apáról fiúra - hagyományos mesterségek bemutatója, az Ady Endre Gimnázium történelmi vetélkedõje vagy az iskolanapok.
Az ünnepségsorozat fõvédnökei Kelemen Hunor, Románia kulturális és örökségvédelmi minisztere, valamint Halász János, a magyarországi Nemzeti Erõforrás Minisztériumának parlamenti államtitkára.
Totka László
?j Magyar Szó (Bukarest)

2011. május 6.

Gumicsizmás RMDSZ - Negyedmillió emberhez juttatják el a tegnap indított Erdélyi konzultáció kérdõíveit
Figyelünk egymásra mottóval egész Erdélyre kiterjedõ felmérést indított tegnap az RMDSZ. Az Erdélyi konzultáció nevû közvélemény-kutatás során negyedmillió magyar emberhez szeretnének eljutni a következõ két hónapban, hogy egy kérdõív segítségével megtudhassák, melyek a romániai magyarság problémái, a szövetséggel szembeni elvárásai.
Negyedmillió magyar embert keresnek fel a következõ két hónapban az RMDSZ helyi szervezeteinek munkatársai és önkéntesei azzal a céllal, hogy megtudják: melyek a romániai magyarság gondjai, prioritásai, a szövetséggel szembeni elvárásait. Kelemen Hunor szövetségi elnök és Kovács Péter fõtitkár tegnapi tájékoztatása szerint a Figyelünk egymásra mottóval indított, Erdélyi Konzultáció nevû kérdõíves felmérés célja a választásokra való felkészülés, valós kapcsolatok kiépítése az erdélyi magyarokkal.
Mi azt mondtuk, hogy emberközeli RMDSZ-t építünk, elvisszük a szövetséget az emberekhez. Ez a szövetség minden romániai magyar emberé, az õ döntésük következtében létezik és fog létezni a következõ évtizedekben is. Valós párbeszédet folytatunk a magyar emberekkel, és problémáik megoldására építjük távlati politikai stratégiánkat - fogalmazott kolozsvári sajtótájékoztatóján a szövetségi elnök.
Mint mondta, az Erdélyi Konzultáció során a felkeresett személyek õszintén elmondhatják, melyek a prioritásaik, ugyanakkor megjelölhetik azokat a feladatokat is, amelyekkel a jövõben megbíznák az érdekképviseleti szervezetet. Az RMDSZ-nek mindemellett másfél éves nehéz kormányzás után és egy évvel a választások elõtt, pontosan kell látnia, mit gondol a közösségünk a saját jövõjérõl, a szövetségrõl és annak munkájáról - fejtette ki a politikus.
A felmérés nyolc kérdésre keresi a választ. Elsõként arra, hogy mennyire elégedettek az életkörülményeikkel, majd meg kell jelölniük azt a két legfontosabb problémát, amelyet meggyõzõdésük szerint településük polgármesterének meg kellene oldania. A válaszadóknak lehetõségük nyílik arra is, hogy a szövetség munkáját értékeljék: elõbb véleményt kell mondaniuk arról, hogy mivel kellene foglalkoznia az RMDSZ-nek országos szinten, majd elmondhatják, hogy milyen mértékben elégedettek a szövetség tevékenységével.
A felmérésben részt vevõk megjelölhetik azt a politikai szervezetet, amelynek bizalmat szavaznak az önkormányzati választásokon, végül pedig megfogalmazhatják üzenetüket, gondolataikat az RMDSZ vezetõinek.
A felmérés technikai részleteirõl szólva Kelemen elmondta, hogy az adatlappal a helyi szervezetek képviselõi és önkéntesek fogják felkeresni az erdélyi magyarokat. Az adatokat a nyár folyamán fogjuk feldolgozni, minek eredményeként településszintû, pontos problématérképpel fogunk rendelkezni - fogalmazott Kelemen.
Kovács Péter fõtitkár tájékoztatása szerint az Erdélyi Konzultáció szervezése három szinten történik: a Fõtitkárságon zajlik a központi koordináció, ezt követi a megyei és a helyi szint. Elmondta, Erdély területérõl közel 1000 személy fog részt venni a program lebonyolításában. Elsõsorban az önkormányzati képviselõket fogjuk bevonni, hiszen ez a program az önkormányzati választásokra való felkészülés része, célunk egy problématérkép megrajzolása. Az önkormányzati képviselõink kell legyenek azok, akik ezeket a problémákat elsõként beazonosítják, és megpróbálják orvosolni helyi szinten, mellettük számítunk az irodai alkalmazottakra, az önkéntesekre is.
Kovács bejelentette: a Fõtitkárság stratégiai partnerséget alakított ki a Magyar Ifjúsági ?rtekezlettel (MI?RT). Mint mondta, szükség van arra a lendületre, amelyet a MI?RT és közel 300 tagszervezete egy ilyen konzultációs folyamatba be tud hozni.
A fõtitkár konkrét számadatokkal is szolgált: 250 ezer ûrlapot, 120 ezer szórólapot és 10 ezer plakátot nyomtattak ki.
?j Magyar Szó (Bukarest)

2011. május 6.

A gordiuszi csomó
Politikai patológia
Európa szégyene. Ezzel a megnevezéssel illette Orbán Viktor Magyarországát a német közszolgálati ARD televízió kommentátora húsvéthétfõn, az esti híradóban, az új alkotmány megszületése alkalmából. Ez az állam már nem tartozik ebben az értelemben az EU-hoz - szólt a verdikt, amit (az elhangzottak értelmét és az elhangzás helyét tekintve) mérhetetlenül súlyosnak, ámde helytállónak kell tekintenünk.
Legföljebb annyit tehetünk hozzá, hogy ami hazánkban történik, az nemcsak Európa, hanem természetesen - és elsõsorban - Magyarország szégyene. Mindannyiunké. Hogy a szégyenbõl és a felelõsségbõl ki milyen arányban részesül, az más lapra tartozik, most szorítkozzunk csak az új alkotmányra. Tudjuk, hogy az alkotmányozó - hazudjon utólag bármit - a választások elõtt nem kért felhatalmazást a közjogi rendszer átalakítására. Mi több, az ellenkezõjét ígérte: az alkotmányozás ilyen értelemben tehát illegitim. A legitimitás utólag pótolható volna egy népszavazással - gondolhattuk korábban. Csakhogy az orbáni alaptörvény ismeretében már ezt se gondolhatjuk, hiszen a demokrácia lerombolását és az autokrácia kiépítését senki és semmi nem legitimálhatja. (Más kérdés, hogy a hatalmon lévõknek nincs bátorságuk efféle próbát tenni, helyette egy közjogilag értelmezhetetlen kérdõívvel manipuláltak).
Az alkotmányozás folyamata nélkülözött minden érdemi politikai, szakmai és társadalmi egyeztetést. Az egészet erõltetett menetben, bõ egy hónap alatt hajtották keresztül a parlamenten, a két demokratikus párt bojkottja és a szélsõjobb asszisztálása mellett; az alkotmányjogászok (pártállástól függõen heves vagy visszafogott, ám általános) kritikájától és a demokrata polgárok tiltakozásától kísérve. Az új alaptörvény emiatt a legszûkebben vett jogi és a legtágabban értelmezett szellemi tekintetben is csapnivaló fércmû.
Politikai értelemben pedig oktrojáltnak tekinthetõ. Mindez tetten érhetõ a szöveg - de fõként a preambulum - egyoldalú politikai fundamentalizmusában, egy új nemzeti-keresztény kurzus bevezetésének visszataszító, egyszersmind szánalmas igyekezetében. Egy avíttságában is kommersz jobboldali történetszemlélet jogértelmezõ normává emelésének buzgalmában. Továbbá abban a külpolitikai bonyodalmakkal fenyegetõ abszurditásban, ami a magyar állam alkotmányát a (más államok polgárait is magába foglaló) magyar nemzethez rendeli.
Az új alkotmány hátat fordít a nyugati demokratikus fejlõdésnek. Az utóbbit az emberi alapjogok egyetemessége és garanciáik kiterjesztése jellemzi, az orbáni állam pedig korlátozza, illetve bizonyos kötelességek teljesítéséhez köti õket (pl. munkavégzés). Sorolhatnánk még a súlyosabbnál súlyosabb problémákat, ám ha jobban belegondolunk, mindennek nem sok értelme van. Valójában semmi. Mert az orbáni alkotmányozás kritikája - hogy egy valaha politikust idézzek - alkalmatlan tárgyon elkövetett megvitatási kísérlet. (Ez az 1990-es kormányprogram vitája során hangzott el - Orbán már akkor is igazságtalan volt, de még szellemes.)
Ha ugyanis abból indulunk ki, hogy egy demokratikus alkotmány alapvetõ közpolitikai célja a hatalmi intézmények mûködésének harmonizálása, a limitált hatókörû birtoklásukért folyó versengés koordinálása, méghozzá a demokratikus államok mûködtetése során kívánatos hatalmi váltógazdaság elõsegítésének jegyében, akkor az orbáni alaptörvény per definitionem nem tekinthetõ alkotmánynak. Itt ugyanis egy olyan közjogi csapdarendszerrel állunk szemben, amelynek célja épp az ellenkezõje: a közhatalmi intézmények korlátlan, kizárólagos birtoklása, a birtoklásukért folyó verseny kiiktatása - ha kell, a kormányzat megbénítása árán is. Ez tehát egy antialkotmány. (...)
A részleteket sokan leírták már: az ördög bennük lakik. A politika ördöge. A sem isteni, sem emberi korlátot nem ismerõ (rájuk csak szemforgató módon hivatkozó), csillapíthatatlan hatalomvágy. (...) A demokratikus intézményrendszert autokratikus üzemmódba kapcsolta át a fékek és ellensúlyok kiiktatásával. Ám kiderült (ami persze tudható volt elõre), hogy nem elégszik meg ennyivel. Hogy nem éri be efféle ad hoc megoldással. Hogy a cél: a tartós és intézményes egyeduralom kiépítése. A jogi korlátok kiiktatásával: az önkényuralomé. Már a régi alkotmány sorozatos módosításával megindult a nagy építkezés. A nagy hatalmú kormányfõvé avanzsált politikai vezér nem elégedett meg azzal, hogy akaratának engedelmes végrehajtóit helyezte a legkülönfélébb pozíciókba: hozzálátott ezek közhatalmi erõdítménnyé alakításához is. A mandátumok meghosszabbításával, az újabb választás kétharmadossá tételével, a jogkör növelésével. (...)
Az új alkotmány - az antialkotmány - látszólag nem igazolta a legpesszimistább jóslatokat: Orbán nem épített ki prezidenciális rendszert a parlamentáris helyett. Valójában sokkal rosszabb történt: a korlátlan uralom más eszközökkel való bebiztosítása. Ahol a mindenkori kormányzatot überelni képes hatalmi jogosítványok nem egy nagy hatalmú (...) elnök és egy õt szolgáló felsõház kezében vannak, hanem kevésbé feltûnõ, ám ezeknél biztosabb helyeken.
Például a Költségvetési Tanács vétójában és az államfõ ehhez rendelt új parlamentfeloszlatási jogában. Ha végignézünk az új közhatalmi erõdítményrendszeren (s itt felsorolhatnánk a pozícióba ültetett és a jövõben odaültetendõ helytartók hivatali idejének elborzasztó évszámait, olykor 2024-ig), akkor napnál világosabb, hogy mindennek egyetlen célja és értelme van: egy bármilyen másik kormány megbénítása, majd rövid úton való eltávolítása.
Az orbáni álalkotmány olyan - minden demokráciában kormánykompetenciát képezõ - ügyeket tesz kétharmadossá, mint az adózás rendje, a családtámogatási rendszer, a nyugdíj- vagy az állami vagyonnal való rendelkezés. Hogy senki más ne tudjon kormányozni, ne bírjon moccanni se. A demokrácia értékrendje felõl nézve mindez talán a politikai patológia fogalomkörébe sorolható. Ha volna ilyen fogalomkör. Mert arra a hatalmi megszállottságra, politikai elvetemültségre, bûnös és kártevõ hajlamra, amirõl szólni próbálunk, valójában nincs szavunk. Vagy ha van, röstelljük kimondani. Ám akármit mondunk: egyszer véget ér ez a rémálom. ?s akkor újra kell rendezni közös dolgainkat. Fel kell tenni bizonyos kérdéseket. Például azt, hogy - politikai értelemben - mi legyen azokkal, akik a demokrácia ellen, az ország kormányozhatósága ellen munkálkodtak. Minden kétséget kizáróan, nyilvánvalóan és félreérthetetlenül. Nemcsak ellenzékben, de kormányon is! ?rdögi leleménnyel, végtelen kitartással, mérhetetlen károkat okozva. Amit mûvelnek, az most is alkotmányellenes. Nemcsak a papíron még hatályos 1989-es, de a saját alkotmányuk szerint is. Mindkettõben írva vagyon: Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom... kizárólagos birtoklására. (...) Orbáné másra sem irányul. Mondhatják-e majdan a demokraták: fölülkerekedtünk, lássunk neki a romeltakarításnak - õ meg csak mûködjön tovább, ahogy eddig, reméljük, legközelebb nem lesz sikeres? Vagy a történtek után le kell vonni bizonyos politikai konzekvenciákat?
Az orbáni alkotmány jelen tudásunk szerint kibogozhatatlan gordiuszi csomó. Valahogy szét kell majd vágni, alighanem.
Debreczeni József, Népszabadság
[Az ?j Magyar Szó budapesti baloldali lapokból újraközöl cikkeket]
?j Magyar Szó (Bukarest)

2011. május 6.

Semjén regisztere
Politikai patológia
Egy hivatalos nyomtatványt kaptam a nemzet címerével a tetején. Arra szólít fel, hogy járuljak hozzá ahhoz, hogy személyes adataimat a Nemzeti Regiszter nyilvántartsa és kezelje, így interneten fogok tájékoztatást kapni a magyar nemzetet érintõ kérdésekrõl valamint élõ kapcsolat keletkezik a külhoni magyarság és Magyarország között.
Felszólítanak, hogy ajánljak két további személyt is, akiket a Magyar Köztársaság Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériuma meg fog keresni. Elõször azt hittem, hogy egy lánclevélrõl van szó, de aztán rájöttem, hogy ez az a híres összmagyar regiszter, amelyikben a földkerekség magyarjainak adatait tárolják majd. A regiszter megerõsíti magyarságidentitásomat, hiteles híreket fogok kapni megbízható forrásokból, és eszköz arra, hogy mozgósítsa a magyarokat szerte a világban, ha a kormánynak politikai nyomásgyakorlásra van szüksége.
Semjén a regiszterrõl már korábban kijelentette, hogy ez a szívem csücske. Hasonlóan gondolkozott egykoron Joseph Goebbels is, aki Hitler propagandaminisztériumát vezette. ? 1933-ban kampányt indított azért, hogy a határon túli németek megerõsödjenek germán identitásukban, megismerkedjenek a Führer fajelméletével, és nyomást gyakoroljanak azokra az országokra, amelyek nem voltak fogékonyak a rasszista gondolatokra.
Amikor a német nácik személyes adatokat kezdtek gyûjteni a német származású amerikaiakról, és õket politikai nyomásgyakorlásra ösztökélték, az amerikai honatyák megelégelték a dolgot. 1938-ban elfogadták a FARA-(Foreign Agents Registration Act)-törvényt, amely szerint azok, akik külföldi érdekeket képviselnek, vagy politikai nyomásgyakorlásban kívánnak részt venni, nyugodtan megtehetik - elvégre Amerika szabad ország-, de elõtte külföldi ügynökként kell regisztráltatni magukat. Nem lepne meg, ha azok az amerikai magyarok, akik esetleg csatlakoznak az összmagyar nyomásgyakorlási adatbázishoz, a FARA-törvény értelmében, automatikusan az Orbán-kormány ügynökeivé válnának.
Ami a személyes adatok gyûjtését illeti, az amerikai hatóságok gyakran figyelmeztetnek arra, hogy ne adjuk ki személyes adatainkat, azokkal ugyanis vissza is lehet élni. Ez is oka annak, hogy nincs szándékom csatlakozni a regiszterhez, és ugyanezt ajánlom minden józanul gondolkodó határon túli honfitársamnak is.
Lázár György, ?let és irodalom
[Az ?j Magyar Szó budapesti baloldali lapokból újraközöl cikkeket]
?j Magyar Szó (Bukarest)

2011. május 6.

Szórványban mûködhetnének sikeresen az egyházi népiskolák
Az erdélyi magyar történelmi egyházak és az RMDSZ képviselõi az új oktatási törvényrõl, annak a felekezeti oktatásra vonatkozó vetületeirõl tanácskoztak pénteken délelõtt, Kolozsvárott.
A szakmai beszélgetés résztvevõit a házigazda Bálint Benczédi József unitárius püspök köszöntötte, aki annak fontosságát hangsúlyozta, hogy a közös ügyek megbeszélése, az egyeztetés, a közös álláspont kialakítása rendkívül fontos az erdélyi magyar történelmi egyházak számára.
Kelemen Hunor szövetségi elnök üdvözölte a kezdeményezést, mint mondta, a szándékok találkoztak, hiszen az RMDSZ számára is rendkívül fontos a tanácskozás, az egyeztetés.
2010-ben a kisebbségi jogok területén végzett munkánk egyik legnagyobb eredménye az oktatási törvény elfogadása volt. A jogszabály kidolgozásakor is egyeztetett a Szövetség az egyházak képviselõivel, most, amikor ennek konkrét alkalmazásáról van szó, ismét szükségessé vált a párbeszéd, az egyeztetés. ?n azt szeretném, ha nem csak a felekezeti oktatás kérdésében ülnénk egy asztalhoz, hanem azt javaslom, hogy rögzítsünk rendszeres találkozókat, amelyeken az erdélyi magyar közösség minden életterületét érintõ kérdést megbeszélhetünk - fogalmazott Kelemen Hunor.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes elmondta, az Oktatási Minisztérium hamarosan létrehoz egy bizottságot, amely minden püspökséggel külön-külön tárgyal a felekezeti oktatásról. Ennek a bizottságnak a tagjai lesznek Pásztor Gabriella államtanácsos és Király András államtitkár is. Markó Béla szerint ennek az egyeztetésnek az a legfontosabb célja, hogy a felekezeti oktatás kapcsán egységes álláspontot fogalmazzanak meg annak érdekében, hogy a törvény alkalmazásakor mindenki pontosan tudja, milyen cselekvési terv mentén halad a munka.
Az erdélyi magyar egyházak képviselõi elsõsorban üdvözölték az oktatási törvény azon elõírását, hogy a vallásóra bekerült a kötelezõ törzsanyagba, ugyanakkor számos kérdést fogalmaztak meg a felekezeti, egyházi iskolák és óvodák létrehozásáról, felmerült továbbá az egyházi népiskolák létrehozásának szükségessége is, amelyek leginkább a szórványvidéken mûködhetnének sikeresen.
A tanácskozáson jelen volt Kelemen Hunor szövetségi elnök, Markó Béla miniszterelnök-helyettes, Király András oktatásügyi államtitkár, Nagy Zoltán államtitkár, Pásztor Gabriella államtanácsos, Kötõ József parlamenti képviselõ és Lakatos András, az RMDSZ oktatási fõosztályának vezetõje. Az erdélyi magyar történelmi egyházak részérõl jelen volt dr. Jakubinyi György római-katolikus érsek, Papp Géza, az erdélyi református egyházkerület püspöke, Bálint Benczédi József unitárius püspök valamint egyháztanácsosok, képviselõk. (hírszerk.)
Transindex.ro

2011. május 7.

A doktoranduszi helyekrõl többé nem a miniszter dönt
Daniel Funeriu tanügyminiszter bejelentette, hogy a kormány hamarosan elfogadja a doktorátus megszervezésérõl szóló tervet, és ezentúl a helyeket nem a miniszter tolla szabja meg, hanem az egyetemek közötti verseny nyomán osztják el. 
A kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem konzorciumának értekezletén a tanügyminiszter bejelentette, hogy a doktorátus ezentúl szakmai kutatási gyakorlat lesz, melynek során a fiatalok felkészülnek a kutatásban, fejlesztésben és vezetõ állásokban végzendõ munkára - közölte a Mediafax tudósítója. A legjobb tanintézetekhez kerül majd a legtöbb doktorandusz - mondta Daniel Funeriu.
Paprika Rádió
Erdély.ma

2011. május 7.

Tõkés együttmûködne, de nincs kivel
Már a jövõ nyári önkormányzati választásokra együttmûködést javasol az erdélyi magyar politikai szervezeteknek Tõkés László: elõválasztásokat kezdeményezne a romániai magyarság körében, és az így kialakult sorrend alapján közös listát indítana valamennyi magyar párttal. ?tletét mind az RMDSZ, mind az MPP elutasította.
Az Európai Parlament egyik alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a nevével fémjelzett Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzéséhez szükséges támogató aláírások benyújtása után a Krónikának elmondta, hogy az új párt az erdélyi magyarok politikai eszköze kíván lenni. A romániai magyarság megmaradásához elengedhetetlen az önrendelkezés kivívása, de ennek kimunkálásához új eszközre is szükség van, ez pedig egy hatékony, kis költségvetésû, modern és európai néppárt lehet - szögezte le, hozzátéve, hogy az EMNP a legmodernebb párt lesz Romániában. A sokszínûség, a politikai pluralizmus európai, sõt, egyetemes érték - felelte arra a felvetésre, hogy a romániai magyarság érdekeit e pillanatban már két politikai formáció is képviseli. Olyan idõszakban, amikor az erdélyi közösség rendkívüli mértékben megosztott, több mint fele már el sem megy szavazni, vagy netán román pártokra voksol, olyan plurális összefogásra van szükség, amely még azokat is megmozdítja, akik eddig távolmaradásukkal jelezték, hogy megundorodtak a politikától - vallja a politikus, aki szerint az újfajta összefogás nemzeti korparancs, nélküle sem autonómia, sem magyar jövõ nem képzelhetõ el Erdélyben. Ennek céljából mindenkivel a közös nevezõ megtalálására törekszünk - fûzte hozzá. A romániai magyar elõválasztásokat a 2011 õszén tartandó romániai népszámlálás utánra idõzítené Tõkés, aki szerint fontos a parlamenti jelenlét, de ez nem minden. Törvényi garanciákra, törvénysértés esetén érvényesíthetõ szankciókra, illetve önálló intézményrendszerre van szükségünk, de arról sem szabad megfeledkezniük a romániai magyaroknak, hogy õk maguk is sokat tudnak tenni saját sorsuk jobbra fordításáért. Autonómiát csak önigazgatásra képes közösség tudhat kivívni magának. Téves az az álláspont, hogy a mi gondjainkat majd Bukarestben fogják megoldani - szögezte le.
Tõkés nem gondolja komolyan a javaslatát, csak nagy elveket pufogtat hiszen az általa vezetett csoportosulás nem kívánt részt venni az RMDSZ által korábban szervezett elõválasztásokon - jelentette ki Kovács Péter, az RMDSZ fõtitkára, emlékeztetve arra, hogy az RMDSZ huszonegy éven át szervezett elõválasztást, amelyen megmérethették magukat a platformok, az ifjúsági szervezetek, bárki, aki ezt akarta. Tõkés számára ez nem volt fontos, amíg az RMDSZ javasolta, sõt, féltek a megmérettetéstõl, nem vállalták a közös listát. ?s ha most közös listát akarnak, akkor miért alapítanak új pártot? - kérdezte.
Szász Jenõ, az MPP elnöke más érvekkel utasította el az ajánlatot: szerinte az önkormányzati választás önmagában is elõválasztást jelent, és alkalmas lehetõség annak felmérésére, hogy az RMDSZ, az MPP és a bejegyzés elõtt álló Erdélyi Magyar Néppárt között milyenek az erõviszonyok, amelyek alapján majd a parlamenti választásokra készülhetnek. Megismételte azt a korábbi felvetését is, hogy az önkormányzati választásokon az RMDSZ jelöltjeivel szemben úgynevezett nemzeti alternatívát kellene felállítani, amely meglátása szerint az MPP, az EMNT (vagy EMNP) és a SZNT által indítandó közös jelölteket jelentené.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. május 7.

A Szent György-napok sikertörténete
Sepsiszentgyörgy öt és fél évszázados történetének minden kétséget kizáróan a Szent György-napok a legsikeresebb rendezvény-kavalkádja, amennyiben értékelési szempontjaink középpontjában a rendezvényfolyamok száma, színessége, a vendégfellépések szellemi és földrajzi szóródása, a kulturális és mûvészi események sokfélesége és a vásáriasság áll.
Játékosan azt is megjegyezhetjük, hogy az 550 évvel ezelõtt városként említett település Kárpát-medencei kisugárzású ünnepsége a 20. évfordulójára annyira megerõsödött, hogy szervezõi képesek voltak naptár-kiigazítására is, ami legutóbb, tudtommal, XIII. Gergely pápának sikerült 1582-ben. Városunkban a Szent György-napokat csúsztatták egy héttel arrébb, május elseje és május 8-a közé, így eshetett meg, hogy a húsvéti ünnepekkel együtt két kerek hétre kerekedett ki a háromszéki örömünnep-sorozat. Ránk is fér némi jókedv egy évnyi indokolt vagy indoktalan morgolódás, önsorsrontó, közösséget bontó elégedetlenség után. A Szent György-napok vonzerejének köszönhetõen a kis- és nagyvilágba szétszóródott szentgyörgyiek tömegesen zarándokolnak haza, rendszerint magukkal hozzák baráti körüket is, ilyenkor számos idegen látogatja meg városunkat, a település és az itt élõk ez alkalomkor a szebbik arcukat mutatják. Nem ártana, ha ebbõl a sminkeletlen, bévülrõl fakadó szépségbõl és szeretetbõl az esztendõ szürkébb napjaira is tartalékolnánk valamennyit.
A Szent György-napok 20. alkalmára mind a szervezésben, mind a részvételben megfigyelhetünk éles generációváltást is. Ez nemcsak a résztvevõk életkorán, hanem a mûsorok mûfaji súlypontozásán is érzékelhetõ. A mostani rendezvénynek a látvány és a hang a domináns eleme, az igazi és egyszer-másszor kétes értékû sztárkultusz. Míg az ének és zene, a színpadi játék nagy súllyal van jelen, addig a könyv, annak ellenére hogy városunkban és környékén sok tollforgató és könyves ember él, a Napok hamupipõkéjévé vált.
Helyi sajátosság és rendkívüli nyereség viszont a hagyományokba kapaszkodó népmûvészet és a népi mesterségek jelenléte. ?s vannak, természetesen, erõt fitogtató, rekordokat döntõ programok is, hogy aki a rendkívülit keresi, meg is találhassa azt. Szólnunk kell a kevésbé látványos háttérmunka értékeirõl is. Arról, amint az elõzõ Napokon dagonyázóra taposott Erzsébet parkot sikerült megvédeni, sõt, a városgazdák az aszfaltrengeteg monotóniáját oldó zöld szigeteket, virággruppokat is ideiglenes dorongkerítéssel óvják a pusztító talpalástól.
Mindent egybevetve: a májusi Szent György-napok a város sikertörténetei között épül az erdélyi közemlékezetbe. ?rüljünk neki.
Sylvester Lajos
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)



lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 361-388




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék