udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
344
találat
lapozás: 1-30 ... 211-240 | 241-270 | 271-300 ... 331-344
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2011. június 21.
Az RMDSZ állásfoglalása
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) határozottan visszautasítja és elítéli azt a vandál tettet, amelyet a gyulafehérvári római katolikus teológiai intézet rektora ellen követtek el a hétvégén. Az Oláh Zoltán ellen elkövetett agresszió nem csak személye ellen szólt, hiszen az ittas állapotban lévõ fiatalok magyarellenes szólamokat is kiabáltak, így az erdélyi magyarság egészét érintõ vandalizmusnak vagyunk a tanúi.
Elítéljük ezt és az ehhez hasonló cselekedeteket és kérjük a tettesek mielõbbi felelõsségre vonását, ezt személyesen Traian Igas belügyminiszternek is tolmácsoltam és arra kértem, hogy a rendõrség gyorsan és példamutatóan járjon el az ügyben.
Ugyanakkor rendkívül aggasztónak tartjuk az elmúlt idõszak felerõsödött, magyarellenes hangulatát, ezért bölcs és megfontolt nyilatkozatokra és a békés együttélés szorgalmazására hívunk fel minden politikai szereplõt.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nevében kérem Gyulafehérvár és Fehér megye vezetõit, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a hétvégén történt erõszakos cselekedetnek ne legyen folytatása és állítsák helyre a békés együttélés feltételeit a térségben.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke
erdon.ro2011. június 21.
A Külügyminisztérium megdöbbenéssel értesült a gyulafehérvári magyarellenes atrocitásokról
A Külügyminisztérium megdöbbenéssel értesült arról, hogy a romániai Gyulafehérváron magyarellenes atrocitások történtek. A tárca hétfõi, az MTI-hez eljuttatott közleményében reményét fejezte ki, hogy elszigetelt esetrõl van szó. A minisztérium úgy tájékoztatott, hogy az erdélyi városban megrongáltak több, a katolikus egyház intézményeinek helyt adó épületet, és barbár módon megverték a teológiai intézet rektorát, valamint egy másik magyar nemzetiségû embert.
Annak ellenére, hogy az érintett intézményekben anyagi kár okozása már korábban is elõfordult, személyek elleni támadásokra eddig még nem volt példa - olvasható a külügyi közleményben. A tárca kifejezi reményét, hogy nem egy összehangolt magyarellenes hangulatkeltésnek vagyunk tanúi, mely élesen szemben állna a mindkét nemzet számára szimbolikus jelentõséggel bíró város szellemiségével. A külügyminisztérium szerint az eset ellentmond a magyar-román kapcsolatokban tapasztalt nyitottságnak és szoros együttmûködésnek is, és olyan idõszakot idéz fel, melyet mindkét nemzet már meghaladottnak vélt. A tárca üdvözölte, hogy a román rendõrségnek sikerült azonosítania az elkövetõket, és reméli, az esetet mihamarabb kivizsgálják és a tetteseket felelõsségre vonják. A Keresztalja címû katolikus hetilap hétfõn internetes honlapján arról számolt be, hogy román huligánok egy csoportja baseballütõvel megverte Oláh Zoltánt, a gyulafehérvári római katolikus teológiai intézet rektorát. A Kolozsváron szerkesztett lap arról írt: az eset szombat este történt. A konfliktus abból adódott, hogy a rektor le szerette volna fényképezni a három román fiatalt, amint éppen kõvel dobálták be az épület ablakait. Az ittas állapotban levõ fiatalok nekiestek a rektornak, szidalmazni kezdték magyarsága miatt, és a náluk levõ baseballütõvel két csapást mértek rá, egyet a hátára, egyet pedig a fejére. Információk szerint Oláh Zoltán elvesztette eszméletét, sebeit a sürgõsségi részlegen varrták össze. A rektor feljelentést tett a rendõrségen, a három támadóból kettõt elfogtak, õk szabadlábon védekezhetnek. Tettükért három hónaptól 20 évig terjedõ szabadságvesztés róható ki. Gyulafehérváron nem ritkák a magyarellenes atrocitások, megfélemlítési kísérletek - olvasható a Keresztalja honlapján.
erdon.ro2011. június 21.
Tankönyv a székelyekrõl
Bemutatták a hét végén a székelység történelmérõl készülõ alternatív tankönyvet a Hargita megyei történelem szakos tanároknak, iskolaigazgatóknak. A kiadvány már az új tanévtõl alapja lehet a VI-VII. osztályos diákok által heti egy órában választható tantárgynak.
A Székelység története címû új tankönyv a Hargita Megyei Tanfelügyelõség és Kovászna Megye Tanácsa együttmûködésével jött létre, szerzõi Hargita és Kovászna megyei szakemberek, általános koordinátora Ferencz Salamon Alpár Hargita megyei fõtanfelügyelõ, tudományos szakirányítója Hermann Gusztáv Mihály történész.
Szeretnénk, ha pedagógusaink felvállalnák, hogy itt Székelyföldön a székelység története legyen az egyik ilyen tananyag: a felnövekvõ nemzedéknek hiteles információkra van szüksége ahhoz, hogy székelységét büszkén tudja vallani, vállalni - nyilatkozta Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök.
?j Magyar Szó (Bukarest)2011. június 21.
Egy hét színház Kisvárdán
Három ország tizenkilenc színtársulata - köztük valamennyi erdélyi társulat - mintegy negyven produkcióját láthatja a közönség a Magyar Színházak XXIII. Kisvárdai Fesztiválján, amelynek ünnepélyes megnyitóját péntek este tartották a sepsiszentgyörgyiek Shakespeare-elõadásával, A velencei kalmárral.
A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Shakespeare-elõadása, A velencei kalmár nyitotta pénteken este a Magyar Színházak XXIII. Kisvárdai Fesztiválját. A Bocsárdi László rendezésében színre vitt elõadás - amelyet a fesztivál versenyprogramjában mutattak be - érdekessége, hogy a közönség a színpadról nézi a színészeket, akik a zsinórpadláson és a nézõtéren játszanak.
A fesztiválon bemutatott produkciókat Erdélybõl Ungvári-Zrínyi Ildikó, Felvidékrõl Hizsnyan Géza, Délvidékrõl pedig Kovács Lázár válogatta az aktuális évad legjobb elõadásaiból.
Kiemelt erdélyi jelenlét
A Tamási Áron Színház színészei mellett Háromszékrõl fellépnek még az M Stúdió mûvészei is, illetve a kézdivásárhelyi Városi Színház társulatának tagjai.
A Szatmárnémeti ?szaki Színház Harag György Társulata Carlo Goldoni vígjátékát, a Chioggiai csetepatét viszi színre versenyen kívül június 24-én a Várszínpadon. A Nagyváradi Magyar Színház Luigi Pirandello
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház idén két elõadását vitte Kisvárdára: az ünnepi megnyitót követõen William Shakespeare Ahogy tetszik címû közismert vígjátékát adták elõ, Koltai M. Gábor rendezésében, szombaton pedig a gyermekprogramban kétszer is játszották a Zián és Kopik címû bábelõadást, Palocsay Kisó Kata rendezésében. A marosvásárhelyi színház Tompa Miklós Társulata Csehov Platonovjával szerepel a fesztiválon, de sor kerül Farkas Ibolya Börtönnapló címû egyéni elõadására is.
A Marosvásárhelyi Mûvészeti Egyetem Akadémiai Mûhelye pedig Vaszilij Szigarjev kortárs orosz szerzõ Guppi címû drámájával lép fel. A székelyudvarhelyiek Egressy Zoltán Portugál címû tragikomédiáját vitték a kisvárdai szemlére, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház pedig az évad legkedveltebb darabját, Carlo Goldoni Hazugját mutatja be, Barabás Olga rendezésében. A Csíki Játékszín a Finito címû darabbal lép fel.
Fesztiválfalu kísérõprogramokkal
A június 25-ig tartó programsorozaton szinte minden határon túli kõszínház képviselteti magát, az erdélyiek mellett az újvidékiek, a szabadkaiak, a kassaiak is szerepelnek a seregszemlén, de színpadra lépnek komáromi társulatok is. Az ünnepélyes díjátadót szombaton rendezik, ezt követõen az Orlai Produkciós Iroda Esõember címû elõadását láthatja a közönség a Várszínpadon.
A fesztivál kísérõprogramjai között gyermekelõadások, az újvidéki Bakos Árpád és zenekarának mûsora, valamint A színház zenéje címû koncert szerepel. A Flórián téren igazi fesztiválfalut alakítanak ki a szervezõk: lesznek gasztronómiai bemutatók tájjellegû ételekkel, Régi ízek szabadtûzön címmel, valamint népmûvészeti és kézmûves kirakodóvásár. Emellett Hajnal Mihály grafikus-festõmûvész alkotásaiból és Napról napra címmel a fesztivál fotókon megörökített legjobb pillanataiból is kiállítást rendeznek.
?j Magyar Szó (Bukarest)2011. június 21.
Kié itt a tér Erdélyben?
Közel kétszáz fõs hallgatóság elõtt mutatta be a Kié itt a tér, valamint Az Erdélyi macska címû köteteit Markó Béla író-politikus hétvégén a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal dísztermében. Dr. Verestóy Attila, az író-olvasó találkozó házigazdája megnyitó beszédében fontosnak nevezte az eseményt, hiszen ezen a napon az írott szó mögött itt van az élõ ember, akirõl nem kell elmesélni, mit tett azért a közösségért, melyben élünk.
A Palló Imre Zene- és Képzõmûvészeti Szakközépiskola diákjainak tartalmas zenei mûsorával folytatódott a rendezvény, majd Tõzsér József, a Pallas-Akadémia Könyvkiadó igazgatója beszélt az idén kiadott mûvekrõl. A köteteket bemutató Székedi Ferenc úgy látja, gyakran beszélnek ma a Markó-doktrínáról, ám ezt sokan sokféleképpen értelmezik.
Az õ olvasatában a Markó-doktrína lényege a szülõföldön való boldogulás parancsában, a Magyarországgal való mellé- és nem alárendelt viszonyban, a román többségi nemzettel való konstruktív együttmûködésben, a harsogó kinyilatkoztatások helyett a hatékony és következetes munkában és az alulról jövõ céltudatos intézményépítésben keresendõ.
Markó Béla az író-olvasó találkozón elmondta: szerinte a napokban kibontakozott vita a megyerendszer átszervezésérõl rég nem érzékelt hevességû magyarellenességet hozott a felszínre, amelynek hátterében kétségtelenül az a szándék is húzódik, hogy megtörjék a magyar többségû régiók erejét.
A román politikum láthatóan felismerte azt, hogy egy ilyen átszervezéssel gyakorlatilag pillanatok alatt meg lehet változtatni, át lehet rajzolni a térképet. Ezt megakadályozni csak úgy lehet, ha nekünk, erdélyi magyaroknak, a rendelkezésünkre álló politikai eszközökkel van erõnk ennek gátat vetni - figyelmeztetett a politikus.
Szerinte mindaddig, amíg mi azt a vitát folytatjuk, hogy kié itt a tér Erdélyben, románoké vagy magyaroké, addig nem fogunk semmilyen eredményt elérni: de ha rá tudunk állni egy másik szemléletre, hogy Erdély végülis egy vagyonközösség, egy olyan közös tulajdon, amelyet ha meg tudjuk úgy osztani, hogy kinek-kinek meglegyen benne a saját része, tulajdona, autonómiája, akkor talán kialakítható tartósan ez a közös tér - mutatott rá Markó Béla.
Segíts magadon, és az Isten is megsegít. Segíts magadon, és megsegít Brüsszel, megsegít Magyarország, segíts magadon, és akkor Bukarestben is tudsz kicsikarni támogatást, eredményt. Ez a Markó-doktrína lényege - mondta a szerzõ a találkozón.
?j Magyar Szó (Bukarest)2011. június 21.
Térképrajzoló RMDSZ
Elképzelhetõ, hogy a koalícióban sikerül kompromisszumra jutni Románia közigazgatási átszervezésének kérdésében - legalábbis ebben a reményben álltak fel az asztaltól tegnap a kormányt támogató pártok delegációi a Cotroceni-palotában tartott konzultáción.
Mint ismert, a találkozót Traian Basescu azért hívta össze, hogy az általa sürgetett alkotmánymódosításról és a romániai megyék újrarajzolásáról egyeztessen a parlamenti politikai alakulatokkal.
A konzultáción az RMDSZ továbbra is azt az álláspontot képviselte, hogy határozottan elutasítja a Demokrata Liberális Párt (PDL) javaslatát nyolc szupermegye kialakításáról, mert ezáltal a három székely megye további három, román többségû megyével együtt kerülne egy közigazgatási egységbe. A találkozón azonban olyan kompromisszumos javaslatok is terítékre kerültek, amelyek Fekete Szabó András szenátusi frakcióvezetõ szerint elgondolkoztatták az RMDSZ-t.
A politikus elmondta, két-három olyan variánsa is van a közigazgatási átszervezésnek, amelyet megvitatnak majd ezen a héten elõbb a parlamenti frakciókban, majd a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsán, végül a Szövetségi Képviselõk Tanácsán. Ha valamelyiket sikerül elfogadhatónak találni, akkor elképzelhetõ, hogy a koalícióban ezzel a változattal megyünk tovább - mondta a frakcióvezetõ.
Tájékoztatása szerint az RMDSZ hétfõig foglal állást az ügyben, erre tettek ígéretet tegnap az államfõnek is. Majd meglátjuk - felelte arra a kérdésünkre a politikus, hogy mi történik, ha végül a kisebbik koalíciós partner egyik változatot sem fogadja el.
Fekete Szabó András nem kívánta részletezni, melyek azok a közigazgatási átszervezésre vonatkozó javaslatok, amelyekben az RMDSZ a kompromisszum lehetõségét látja. A román sajtó azonban tegnap este felröppentette, elképzelhetõ egy olyan, tizenkét megyés variáns, amelyben Maros, Kovászna és Hargita megyét Brassó megyéhez csatolnák.
Bãsescu várja a hétfõt
A kompromisszum lehetõségérõl beszélt, s a közigazgatási átszervezés több változatát említette a találkozó utáni értékelésében az államfõ is, aki azonban szintén nem részletezte, milyen variánsokról van szó. Traian Bãsescu leszögezte: szerinte bármelyik más közigazgatási felosztás jobb lenne a mostaninál. Kijelentette, senkinek sem áll szándékában tönkretenni a kisebbségek hagyományait és nem akarja korlátozni nyelvi jogait.
Másfelõl viszont nem szabad olyan múltbeli közigazgatási berendezkedésekbe kapaszkodnunk, amelyek már nem felelnek meg Románia igényeinek - tette hozzá. Szerinte a román politikusok felelõtlenül nyilatkozgattak a székelyföldi régiók kérdésében. Emlékeztetett, hogy nagyon jó kapcsolatot ápol Hargita és Kovászna megye magyar lakosságával.
Nem hiszem, hogy a székelyföldi magyarok hátukra kapják Hargita és Kovászna megyét és átfutnak vele Magyarországra - jelentette ki Traian Bãsescu államfõ. ?gy fogalmazott: hétfõn várja az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek álláspontját Románia új megyéivel kapcsolatban, és akkor majd eldõl, hogy fel lehet-e gyorsítani az ország közigazgatási reformját.
Haladtak a kisebbségi törvénnyel
A cotroceni-i találkozóval egy idõben a képviselõház emberjogi bizottságában a kisebbségi törvény vitája zajlott, az ülés végéig a honatyáknak a 27. cikkelyig sikerült eljutniuk. Mint ismert, a PDL és az RMDSZ politikusai hétfõn délután egyeztették a tervezet szövegét, abban a reményben, hogy estig kidolgozzák a mindkét fél számára elfogadható változatot, amelyet a kormánytöbbség révén elfogadtatnak a szaktestületben.
Ez végül csak részben sikerült, így az a kompromisszum született, hogy folytatják a jogszabály vitáját, ám kiugorják azokat a paragrafusokat, amelyekrõl a koalícióban nem sikerült egyezségre jutni - tudtuk meg Varga Attila képviselõtõl. Az emberjogi bizottság RMDSZ-es tagjának tájékoztatása szerint a testület tegnap nem vitatta meg a kényesnek számító 20. cikkelyt, illetve az ehhez kapcsolódó további két cikkelyt. Így a jelenlegi állás szerint a bizottságban továbbra sem sikerült elfogadtatni a 14. paragrafusnak azt az elõírását, hogy egy adott térség etnikai arányai közigazgatási eszközökkel nem változtathatók meg.
Történik ez annak ellenére, hogy a kitételt közvetett formában a kisebbségvédelmi keretegyezmény is tartalmazza, amelyet korábban Románia is ratifikált - mondta Varga. További gondot jelent a 18. cikkely, amely kimondja, hogy az iskolaigazgatók nem válthatók le a Kulturális Autonómia Tanács beleegyezése nélkül. A tegnap a 20. cikkelyt azért kellett átugrani, mert lehetõséget ad a kisebbségeknek arra, hogy közjogi kulturális szervezeteket hozhassanak létre.
Varga tájékoztatása szerint a bizottság ma és holnap folytatja a munkát, s ha a törvény végére érnek, újra elõveszik a kihagyott paragrafusokat. Máté András képviselõházi frakcióvezetõtõl megtudtuk, a koalícióban ezen a héten még egyeztetnek a kisebbségi törvény átugrott cikkelyeirõl.
Az elnök ragaszkodik a saját alkotmányához
Traian Bãsescu a találkozó után az alkotmánymódosítással kapcsolatban elmondta, az Alkotmánybíróság véleményétõl függetlenül az eredeti változatban küldi a parlamentbe módosító javaslatait. Ugyanakkor az ellenzéki Szociál-Liberális Szövetség (USL) társelnökeit azzal vádolta, hogy kizárólag választási nyereséget keresve jöttek a megbeszélésre.
Dicséretes az a lelkesedés, amellyel az inkompetensek az elõrehozott választásokat kérik. De aztán megnyugodtam, amikor elõadták terveiket, ugyanis nyilvánvalóvá vált számomra, hogy nincs kivel beszélnem - fogalmazott Bãsescu
Cs. P. T.
?j Magyar Szó (Bukarest)2011. június 21.
Kárpát-medencei magyar újságírók: most Brassóban találkoztak
Brassó-Tatrang (Erdély) - Június 17-én és 18-án a Brassó melletti Tatrang településen tartotta idei elsõ találkozóját a Kárpát-medencei Magyar ?jságíró Egyesületek Konvenciója, amelynek a házigazdája a Magyar ?jságírók Romániai Egyesülete volt, és amelyen részt vettek a Horvátországi Magyar ?jságírók Szövetségének a képviselõi is.
A Kárpát-medencei magyar újságírók idei elsõ találkozójára a Brassó melletti Tatrangon került sor, ahol a Magyar ?jságírók Romániai Egyesületével (M?RE) tartottak egy közös tanácskozást, amelynek témája a Közösségteremtõ sajtó - Hagyomány és újítás volt.
A tanácskozást Karácsonyi Zsigmond, a M?RE elnöke nyitotta meg, majd bemutatta a Vajdaságból és Horvátországból érkezett kollégákat.
Ambrus Attila, a Brassói Lapok fõszerkesztõje Kacsó Sándor szolgálata címmel tartott elõadást, azt boncolgatva, hogy milyen feladat is hárul az újságíróra. A témához kapcsolódóan Tóth Lívia, a Vajdasági Magyar ?jságírók Egyesületének az elnöke az ottani magyar újságírók szerepvállalásáról, feladatairól beszélt. Elmondta, hogy elsõsorban a közösségteremtés, az értékmegõrzés és a hagyományok bemutatása a legfontosabb feladat. Szerinte nagyon fontos lenne, hogy az újságírók vonuljanak ki a politikából. Majd Kriják Krisztina, a Horvátországi Magyar ?jságírók Szövetségének az elnöke elmondta, a kisszámú magyar közösségben a horvátországi magyar újságírónak nemcsak a szakmai feladatokat kell ellátnia, közösségi szerepet is vállalnia kell, majd olyan kérdéseket vetett föl, amelyek nemcsak a horvátországi, hanem az egész Kárpát-medencei írott sajtót érintik. A romániai magyar kollégák érdeklõdve hallgatták a beszámolókat, amelyek aztán élénk eszmecserét indítottak el.
Karácsonyi Zsigmond a szervezõk nevében lapunknak elmondta, azért is fontosnak tartotta a közös tanácskozást, hogy kollégái is megismerjék, betekintést nyerjenek a Kárpát-medence más régióiban dolgozó újságírók munkájába, az ottani médiák helyzetébe.
A tanácskozás mellett a csodálatosan szép Brassóval és környékével is megismerkedhettünk, amirõl valamelyik következõ számunkban bõvebben is beszámolunk.
Micheli Tünde
?j Magyar Képes ?jság (Eszék)2011. június 22.
Semjén: szeptemberben elindul a nemzeti regiszter
- Szeptemberben elindul a nemzeti regiszter - jelentette be Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelõs miniszterelnök-helyettes szerdán a Parlamentben.
A kereszténydemokrata politikus a nemzetpolitikai tárcaközi bizottság ülése után újságírók elõtt elmondta, hogy a regisztert a közigazgatási és igazságügyi tárca fogja koordinálni. Mint kifejtette, 2500 magyar szervezet nevét ismerik, rajtuk keresztül szeretnék elérni a különbözõ üzenetekkel a világ magyarságát. Az emigrációban élõk nemcsak magyarul, hanem angolul is megkapják majd az üzeneteket, a késõbbiekben pedig spanyolul is eljuttatják azokat a dél-amerikaiakra való tekintettel - mondta.
Hozzátette: ennek a jelentõsége az, hogy a magyar nemzet történelmi okokból világnemzet lett, amely nemcsak Magyarországon és a Kárpát-medencében él, hanem a világban szétszórtan, és mi nem mondunk le egyetlen magyarról sem azokról sem, akik az emigrációban harmadik-negyedik generációként már nem tudnak úgy magyarul, mint az anyaországiak. Az egyes minisztériumok még a nyár folyamán elkészítik azokat az üzeneteket, amelyeket saját területükrõl a magyarság felé szeretnének eljuttatni - mondta.
Közölte azt is, felkérte a tárcákat, hogy belátható idõn belül gyûjtsék össze azokat a jogszabályokat, amelyek a határon túl élõ, de már magyar állampolgárságúakra vonatkozhatnak. Ezeket szeretnék áttekinteni, hogy az egyes kedvezményekbõl, támogatási formákból õk is részesülhessenek.
Semjén Zsolt az ülés után szolidaritását és együttérzését fejezte ki a gyulafehérvári magyarokat ért atrocitás miatt. ?gy fogalmazott: a katolikus rektort brutálisan bántalmazták magyarsága és egyházhoz tartozása miatt. Leszögezte: Magyarország és személyesen õ is, mélységesen elkötelezett a román-magyar együttmûködés mellett, mindkét országnak nemzeti érdeke a legszorosabb együttmûködés. Az elmúlt idõszakban nagy lépéseket tettek a bizalmi alapon való együttmûködésre, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy ne lennének problémák, s példaként említette a házsongárdi temetõ magyar sírjainak meggyalázását, illetve ezt a nyilvánvalóan etnikai, esetleg vallási hátterû akciót Gyulafehérváron. Az együttmûködés érdekeit azt szolgálja, ha a román hatóságok hathatós lépéseket tesznek az ilyen esetek megakadályozására és a felelõsök megbüntetésére, a temetõ sírjainak védelmére - mondta. Kitért arra is, hogy Magyarország elkötelezett Románia schengeni csatlakozása mellett, s az, hogy ez ilyen elõre haladott állapotban van, Magyarországnak meghatározó szerepe van.
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár elmondta, az ülésen tájékoztatót tartott Ulicsák Szilárd miniszteri biztos a hamarosan a Bethlen Gábor alap keretében mûködõ nyilvántartási rendszerrõl. Ebben minden olyan támogatás, ami határon túlra kerül megtalálható lesz - mondta, hozzátéve: arra hívták fel az egyes tárcákat, hogy a náluk mûködõ különbözõ támogatásokat tüntessék fel ebben a rendszerben. Mint kiemelte: pontosan szeretnék látni, mely területeken vannak párhuzamosságok, illetve hol van még szükség esetleg plusz támogatásokra.
A helyettes államtitkár hangsúlyozta: a különbözõ tárcákkal folyamatos a kapcsolattartás a határon túli ügyekben, s szinte minden minisztérium hatáskörében megjelennek ilyen feladatkörök. A tanácskozáson szó volt az EU-elnökség eredményeirõl is, és elhangzott, hogy különösen a kulturális sokszínûség témájában értek el eredményeket. A nemzeti kisebbségek védelme hangsúlyosabban szerepel az alapjogi kartában és a jogi elvek között is - tette hozzá.
Semjén Zsolt kérdésre válaszolva a határon túli magyarok szavazati jogáról ismét leszögezte: lesz szavazati joguk, ez következik az alaptörvénybõl is. A KDNP és számos meghatározó Fidesz-KDNP politikus álláspontja az, hogy a legegyszerûbb és legjobb, ha az uniós választásokhoz hasonlóan egy pártlista van és erre lehet a világon mindenhonnan voksolni. A magyarországi pártok listáin szerepelhetnének emblematikus határon túli magyar képviselõk, s a választás lebonyolítása így lenne legegyszerûbb - mondta.
MTI2011. június 22.
Diplomáciai feszültség magyarverés miatt
A gyulafehérvári polgármester tegnap sajnálatosnak nevezte a helyi katolikus teológiai intézet magyar rektorának bántalmazását, a román külügyminisztérium ugyanakkor nem tartja megfelelõnek a magyar diplomácia reagálásának nyelvezetét.
Mircea Hava gyulafehérvári polgármester és Raul Toderaºcu alprefektus tegnap beszélt Füzes Oszkárral, Magyarország bukaresti nagykövetével, aki a történtek tisztázására utazott a városba Szilágyi Mátyás kolozsvári fõkonzul társaságában. Mint arról beszámoltunk, román fiatalok szombaton este baseballütõvel megverték Oláh Zoltán rektort, aki le akarta fényképezni az egyház épületeit kövekkel dobáló fiatalokat.
A polgármester sajnálatos és szerencsétlen esetnek minõsítette a rektor bántalmazását. Hangsúlyozta: a tettet elkövetõ három csavargót nem szabad azonosítani Gyulafehérvárral. Füzes Oszkár köszönetet mondott a helyi hatóságoknak a gyors és szakszerû közbelépésért. Kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: szívbõl reméli, hogy az incidensnek nem volt magyarellenes jellege. Meggyõzõdésének adott hangot, hogy a jövõben nem fordul elõ hasonló eset.
A román külügyminisztérium ugyanakkor úgy véli, hogy a gyulafehérvári incidenssel kapcsolatos magyar külügyi reagálás nyelvezete nem megfelelõ és ellentétes a két ország közötti közvetlen és nyílt politikai párbeszéd szellemével. A bukaresti szaktárca tájékoztatása szerint a budapesti román nagykövetségen keresztül kíván tájékozódni a magyar külügyi közlemény nyelvezetének ügyében. A román külügyminisztérium szerint a gyulafehérvári incidens kapcsán a magyar fél nem vette fel a kapcsolatot diplomáciai úton a román féllel, márpedig Bukarest szerint normális módon így szokás eljárni egy sajtóközlemény kiadása elõtt. A román külügyi tárca közölte: sürgõs tájékoztatást kért a belügyminisztériumtól a gyulafehérvári incidens részleteirõl. A magyar külügyminisztérium hétfõn közleményben fejezte ki megdöbbenését a gyulafehérvári esettel kapcsolatosan. ?gy fogalmazott: az eset ellentmond a magyar-román kapcsolatokban tapasztalt nyitottságnak és szoros együttmûködésnek is, és olyan idõszakot idéz fel, amelyet mindkét nemzet már meghaladottnak vélt.
Az RMDSZ szerint a gyulafehérvári rektor bántalmazása az erdélyi magyarság egészét érinti. A szövetség rendkívül aggasztónak tartja az elmúlt idõszak felerõsödött, magyarellenes hangulatát, ezért bölcs és megfontolt nyilatkozatokra és a békés együttélés szorgalmazására kér fel minden politikai szereplõt. A magyarországi kormánypárt tegnapi állásfoglalása szerint a Fidesz felháborodással fogadta a gyulafehérvári magyarokat ért újabb támadás hírét. Az alakulat elutasít minden olyan cselekedetet, amely az utóbbi években javuló magyar-román kapcsolatokat veszélyeztetheti. Elítélte az incidenst a KDNP, a Jobbik és az MSZP is.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. június 22.
Az Országgyûlésben Házsongárdról
A közös európai gazdasági kormányzás, a rendvédelmi dolgozók társadalmi megítélése, az érdekegyeztetés jövõje mellett a házsongárdi temetõ védelme is szóba került tegnap az Országgyûlésben, a napirend elõtti felszólalásokban.
A fideszes Varga István nemzetközi és nemzeti összefogást sürgetett a kolozsvári temetõ védelme érdekében. Mint mondta, Házsongárdban több magyar sírját is megrongálták az elmúlt idõszakban, míg a román sírokat érintetlenül hagyták. A kormánypárti politikus napirend elõtti felszólalása végén a magyarság megmaradása egyetlen lehetõségének nevezte a magyarság nemzeti autonómiáját.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. június 22.
Betörtek a Szent László-kápolnába
Ma reggel, amikor ft. Pántya Elemér kisjenõi katolikus plébános az ágyai erdõben lévõ Szent László kápolnához érkezett, hogy a vasárnapi, templombúcsúi szentmisére való elõkészületben az épület környékén gépkaszával levágja a füvet, meglepetéssel észlelte az oldalsó ablak betört voltát.
Amint kinyitotta a kápolna ajtaját, szomorú látvány tárult elé: a bútorok szét voltak dobálva, az oltár melletti álló feszületet kettétörték, a Szûzanya szobra az oltáron hevert, a keresztúti 14 stáció képei közül 3 hiányzott, mindenütt rendetlenség. A behatolókat nem zavarhatta meg senki, mivel nyugodtan rágyújtottak, a cigarettavégeket eldobálták. A plébános azonnal értesítette Horváth Levente alprefektust, Erdõs Bálint polgármestert, valamint a rendõrséget. Amikor a helyszínre érkeztünk, a plébánossal együtt találtuk Erdõs Bálint nagyszintyei polgármestert, Gomoi Dorel alpolgármestert, illetve a kisjenõi rendõrség 4 bûnügyi szakértõjét, akik ujjlenyomatokat rögzítettek, a szétdobált tárgyakból, illetve a tettesek által hátra hagyott nyomokból próbáltak kiindulni. Mivel a nyomozás igen kezdeti szakaszban volt, a rendõrök nem nyilatkozhattak a betörés idõpontjáról sem. Azt viszont tudni lehet, hogy május elsején sok kiránduló járt a környéken, tehát akár közülük valók is lehettek a tettesek, kkik az eszmei értéket képezõ képeket elvitték, illetve összetörték a feszületet, szétdobálták a bútorokat. Mindebbõl arra is következtetni lehet, hogy esetleg ittas állapotban törtek be a kápolnába, megszentségtelenítve azt. Ezért a plébános szeretné, ha a templombúcsúi szentmise elõtt a vikárius újra megszentelné. A Szent László-napi templombúcsúi szentmisét vasárnap 12 órától tartják, ahova szeretettel várják a kisjenõi hívek mellett az ágyaiakat és a szapáryligetieket is. A szertartást követõen szeretetvendégségre hívnak minden résztvevõt - tudtuk meg a helyszínen ft. Pányta Elemér plébánostól.
Nyugati Jelen (Arad)2011. június 22.
Magyarország bukaresti nagykövete kedden Gyulafehérvárra utazott
Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete kedden Gyulafehérvárra utazott, hogy a helyi hatóságokkal tárgyaljon a szombati incidensrõl, amikor három férfi betörte hat épület, köztük a katolikus teológia ablakait, azt nyilatkozta, bízik benne az eset nem volt etnikai konfliktus.
A magyar nagykövet kedden találkozott a gyulafehérvári polgármesterrel, Mircea Havával és Raul Tudoraºcuval, Fehér megye alprefektusával, megtárgyalták a szombat éjszakai gyulafehérvári történéseket, amikor három férfi betörte hat épület, köztük a gyulafehérvári katolikus teológia ablakait a történelmi városközpontban.
Arra a kérdésre, hogy úgy véli, etnikai konfliktus történt-e, Füzes Oszkár azt válaszolta, tartott tõle, hogy szó lehet ilyen jellegû összetûzésrõl, és leszögezte, Magyarország törõdik a romániai magyar közösség sorsával.
Ezért jöttem ide ilyen gyorsan, mert a tegnap (hétfõn - szerk. megj.) hallottam az esetrõl és ma (kedd - szerk. megj.) már itt vagyok. Nagyon barátságos és építõ találkozó volt a polgármester úrral, akinek ezt köszönöm. Köszönöm a román hatóságok gyors és szakszerû eljárását. Hiszem, meggyõzõdésem, ennek az incidensnek nem lesz semmilyen folytatása - mondta Füzes Oszkár.
Az újságírók még egyszer megkérdezték, etnikai konfliktusnak tartja-e az estet és a magyar nagykövet azt válaszolta, bízik benne, hogy nem. Tiszta szívembõl remélem, nem, Bízom benne, hogy nem - válaszolta Füzes Oszkár.
Ezután találkozott a Fehér Megyei Rendõrség képviselõivel is, hogy tárgyaljanak az incidensrõl.
Luminiþa Rac, a Fehér Megyei Rendõrség szóvivõje azt nyilatkozta, hogy kedden délig sem a teológia rektora, sem a másik bántalmazott személy nem tett feljelentést a három elkövetõ ellen.
Elmondta, a három gyanúsított közül kettõt helyben õrizetbe vettek a rendõrök, a harmadik elszaladt, de távollétében azonosították.
A törvény emberei kettõjük esetében 24 órás fogva tartást majd elõzetes letartóztatást kértek, de az ügyészség úgy döntött, szabadlábon védekezhetnek, mert nem közveszélyesek.
(Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad)2011. június 22.
Nyílt levél történelmi egyházainkhoz
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei szervezete köszöni, hogy a politikai szereplõk felé megfogalmazott nyílt levelükben határozottan szólaltak fel a közös magyar polgármesterjelölt- állítás érdekében, és hangsúlyozták a valós összefogás fontosságát.
A Marosvásárhelyi együttmûködés, amely most már egyaránt politikai, egyházi és civil kezdeményezés, azzal a céllal jött létre, hogy tárgyalóasztalhoz ültesse a különbözõ politikai szereplõket és megteremtse annak a tényleges szövetségnek a kereteit, amely képes lesz olyan polgármesterjelöltet állítani a 2012. évi helyhatósági választásokra, aki minden marosvásárhelyi polgár bizalmára érdemes.
Figyelembe véve, hogy az egyik politikai fél bizonytalankodása miatt a tárgyalások már az együttmûködés iránti szándéknyilatkozat aláírásánál megfeneklettek, az EMNT Maros megyei szervezete felkéri a történelmi egyházakat, hogy a továbbiakban legyenek sürgetõ közvetítõi és kitartó moderátorai annak a párbeszédnek, amely biztosíthatja a politikum jövõ évi választásokra vonatkozó együttmûködését és a közös polgármesterjelölt indítását Marosvásárhelyen.
Az EMNT Maros megyei elnöksége
Népújság (Marosvásárhely)2011. június 22.
Bãsescu javaslata: a nyolc nagymegye mellett Hargita és Kovászna megmaradhatna
A nyolc nagyrégió mellett Hargita és Kovászna megye is megmaradhatna - ilyen kompromisszumos megoldást vázolt a Krónika értesülései szerint Traian Bãsescu államfõ a kormánykoalíció pártjaival összehívott tegnap délutáni, zárt ajtók mögött lezajlott egyeztetésen. A tárgyalásra õ hívta meg a parlamenti pártok vezetõit, és ezen az általa kezdeményezett alkotmányreformról, valamint a szintén általa szükségesnek tartott közigazgatási átszervezésrõl fejtették ki álláspontjukat a résztvevõk. Lapunk tegnap este úgy értesült: a két székely megye megmaradása az egyetlen kompromisszum, amelybe az államfõ hajlandó belemenni.
Mint arról beszámoltunk, az államfõ nyolc mamutmegyét szeretne a jelenlegi 42 helyett, mivel indoklása szerint így csökken a bürokrácia, és az európai uniós alapokhoz való hozzáférés is könnyebbé válik. Az eredeti felvetés szerint a három székely megye Brassó, Szeben és Fehér megyével kerülne egy megamegyébe míg Bihar, Szatmár és Szilágy Máramarossal, Kolozzsal és Beszterce-Naszóddal alkotna egy nagymegyét, azaz ez a felosztás követné a jelenlegi fejlesztési régiók határait. Az RMDSZ ugyanakkor korábban jelezte: ez számára elfogadhatatlan, és továbbra is a saját, tizenhat régióval számoló változatát tekinti kiindulópontnak, amelynek értelmében Hargita, Kovászna és Maros megye egy székelyföldi, Bihar, Szatmár és Szilágy pedig egy partiumi régiót alkotna.
Az államfõ mostani kompromisszumos javaslat értelmében a két székely megye megmaradna ugyan, de elveszne Maros, valamint a jelentõs magyar lakossággal rendelkezõ partiumi megyék. ?rtesüléseink szerint az RMDSZ a szövetség miniparlamentjének is nevezett Szövetségi Képviselõk Tanácsa (SZKT) szombati ülésén vitatja meg, hogy elfogadja-e az államfõ javaslatát, vagy sem. Amennyiben nem, úgy a koalíció felbomlása sem elképzelhetetlen. Az egyeztetés után közvetlenül szokatlan módon az RMDSZ-es delegáció tagjai - Kelemen Hunor szövetségi elnök, Markó Béla miniszterelnök-helyettes, Máté András, a képviselõházi és Fekete Szabó András, a szenátusi frakció vezetõje, illetve Seres Dénes képviselõ - nem nyilatkoztak a tárgyalásokon elhangzottakról. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke késõbb mégis megszólalt, és kijelentette: az RMDSZ továbbra sem fogadja el a nyolcmegyés tervezetet, de ezen túlmenõen semmilyen egyéb tervrõl nem esett szó az egyeztetésen. Leszögezte: keresik a kompromisszumos megoldást, és még hétfõn is egyeztetnek a koalíciós partnerekkel. Lapunk értesülését támaszthatja alá viszont az a tény is, hogy az egyeztetést követõen tartott sajtótájékoztatóján Traian Bãsescu arról beszélt: hétfõn folytatódhatnak a koalíciós egyeztetések az átszervezésrõl, akkor alakítják ki a tervet eddig ellenzõ alakulatok álláspontjukat a tegnap elhangzott javaslatokról. Az államfõ szerint minden megoldás jobb, mint az, ami jelenleg van. Mint kifejtette, a közigazgatási átszervezésrõl hajlandó kompromisszumos megoldást elfogadni, és tovább kell tárgyalni a kérdésrõl. Megértem a kisebbségek azon óhaját, miszerint ragaszkodnak a helyi, regionális hagyományaikhoz, kultúrájukhoz. Nem tartozom azon politikusok közé, akik attól félnek, hogy az ott lakók a hátukon viszik ki Hargita és Kovászna megyét Magyarországra - fejtette ki az államfõ.
Boc: nem kell majd sokat utazni
Emil Boc kormányfõ is azt közölte: jövõ hét elején folytatják a koalíciós egyeztetést a közigazgatási átszervezésrõl. A régióátalakítás kapcsán õ is a PDL által javasolt, nyolc mamutmegyés változatot vette védelmébe. Szerinte ez azért szükséges, mert így a nagymegyék közvetlenül, könnyebben jutnak majd hozzá az uniós forrásokhoz. Az átszervezéssel kapcsolatos félelmek kapcsán kijelentette, a PDL tervezete nem jelenti azt, hogy a polgároknak azonnal le kell cserélniük okmányaikat, azok a lejártukig megõriznék érvényességüket. Emellett azt is elmondta, hogy a nagyobbik kormánypárt tervei nyomán a mai megyeközpontok megõriznék közigazgatási szerepüket, azaz nem kellene az új régióközpontokba utazni a hivatalos ügyintézés miatt. Az alkotmánymódosításról kifejtette: a PDL azt szükségesnek tartja, hogy gyakorlatba ültessék a parlamenti létszám csökkentésére vonatkozó népszavazás eredményét, emellett a jogtalanul szerzett vagyon elkobzásával kacsolatos eljárást is megkönnyítenék. Az államfõ felvetéseit támogatja a dezertõr ellenzéki képviselõk alapította UNPR is, a nemzeti kiebbségek frakciója ugyanakkor nem nyilvánított véleményt. Varujan Pambuccian frakcióvezetõ szerint konszenzusos megoldás körvonalazódik, ám a végsõ megoldás megtalálásáig nem kívánt részleteket elárulni. Annyit elmondott, hogy szóba került a kisebbségi törvény tervezete is, amelynek több cikkelye kapcsán is nézeteltérések vannak.
A régiók kapcsán Frunda György RMDSZ-es szenátor már korábban kemény álláspontot fogalmazott meg: a Realitatea hírtelevíziónak nyilatkozva kijelentette, ha a PDL nem áll el a régióátszervezés ötletétõl, akkor az RMDSZ-nek nincs más választása, mint az, hogy új kormányfõt, illetve elõrehozott választásokat javasoljon.
Még Frundánál is vehemensebben fogalmazott tegnap Kiss Sándor, a Bihar megyei RMDSZ elnöke, aki a Mediafax hírügynökségnek kijelentette: új kormányra van szükség Romániában, mivel a lakosság már nem bízik a jelenlegi kabinetben, ha pedig a változás az RMDSZ közremûködésével valósulhat meg, akkor a szövetségnek segítenie kell ebben. Szerinte a közös kormányzás idõtartama alatt az RMDSZ megpróbálta kieszközölni, hogy a kormány bizonyos gazdasági intézkedések révén visszaszerezze a lakosság támogatását, és nem rajta múlott, hogy ez nem sikerült. Ezért az új kormánynak más felállásban kell létrejönnie, nem a PDL-vel és nem egy új Bockal - hangoztatta Kiss Sándor, aki egyébként még néhány hónappal ezelõtt hivatalos, megyei szintû együttmûködési megállapodást kötött az ellenzéki Szociálliberális Unió (USL) két pártjával.
USL: elõrehozott választásokat idén!
A kormány menesztését, szakértõi kabinet felállítását és idén novemberben elõrehozott választások megtartását javasolta az ellenzék is az államfõnek a koalíciós pártokkal folytatott megbeszélés elõtt megtartott kora délutáni egyeztetésen. Az USL-t csupán a két társelnök, Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elsõ embere képviselte a Traian Bãsescuval lezajlott, mindössze félórás egyeztetésen, amely rendhagyó módon a sajtó nyilvánossága elõtt és néha feszült, ingerült hangnemben zajlott. Az USL javaslata szerint július 15-éig fel kellene állítani egy válságellenes gazdasági bizottságot a kormánypártok, az ellenzék és a jegybank képviselõinek részvételével. Ennek kellene azon gazdasági intézkedésterveket kidolgoznia, amelyeket a szakértõi kormánynak gyakorlatba kell ültetnie. Az ideiglenes kabinet másik feladata az elõrehozott választások megszervezése lenne. Ponta szerint a szakértõi kormánynak legkésõbb augusztus elsejéig kellene megalakulnia, az elõrehozott választásokat pedig legkésõbb november 30-éig meg kellene tartani.
Az ellenzéki pártelnökök felvetésére az államfõ úgy reagált: az politikai instabilitásba taszítaná az országot. Egyúttal kompromiszszumkészséget kért az ellenzéktõl, támogatásukat kérve az alkotmánymódosításhoz és az ország közigazgatási átszervezéséhez. Szerinte a PDL és az ellenzéki pártok ezen ügyekkel kapcsolatos álláspontja között számos átfedés van, így lehetséges a kompromisszum kialakítása. Az államfõ konkrétan arra utalt, hogy a parlamenti képviselõk számának 300 fõre történõ csökkentését az ellenzék is elfogadja, ugyanakkor az egykamarás parlament bevezetésével nem értenek egyet. Így Bãsescu szerint a régiók egy második kamarában juthatnának képviselethez, ehhez azonban az általa javasolt módon, azaz a nyolc mamutmegye létrehozásával kellene módosítani az ország közigazgatási felosztását.
Victor Ponta erre reagálva kijelentette: nincs amirõl kompromisszumot kötni. Az ellenzéki pártelnökök leszögezték: mind az alkotmánymódosításról, mind a közigazgatási átalakításról csupán a következõ választások után felálló parlamentnek szabadna döntenie, és azt is közölték, hogy nem fogadják el a meg2011. június 22.
Bekamerázzák a Házsongárdot
Bár a kolozsvári önkormányzat - rendszerint pénzhiányra hivatkozva - hónapokig odázta a szükséges biztonsági intézkedések alkalmazását a Házsongárdi temetõben, a városvezetés tegnap bejelentette: az elmúlt idõszakban jelentett számos sírgyalázás miatt mégis kihelyezi a tavaly novemberben beígért térfigyelõ kamerákat a sírkert területén.
Az önkormányzat közleménye szerint ezentúl a 984-es, újonnan létrehozott ingyenes számon tudják a helyi rendõrséget értesíteni mindazok, akik rongálásokat észlelnek a sírkertben, vagy tetten érik az elkövetõket, így a hatóság azonnal közbeléphet. A temetõben található sírhelyek és egyéb kegyeleti helyek kiemelkedõ történelmi és kulturális jelentõségûek, és nem utolsósorban fontos turisztikai célpontnak számítanak, ezért a létesítmény megkülönböztetett figyelmet, hatékony biztonsági intézkedéseket igényel - olvasható a városháza tegnapi sajtóközleményében, mely szerint a Házsongárdi temetõben havonta 90-180 személyt temetnek el, és közel 1500 látogatót vonz.
A helyi önkormányzat még az elmúlt év novemberében jelentette be, mintegy 200 új térfigyelõ kamerát helyezne el a város különbözõ pontjain, ezekbõl többtucatnyi a Házsongárdi temetõbe került volna. A 25 hektáros létesítmény területén azonban egyetlen ilyen kamerát sem szereltek fel, mint kiderült, az önkormányzat anyagi okokból nem tudta kivitelezni a tervet. Az elmúlt hónapokban a kolozsvári mûemlékvédõk többször is felhívták a figyelmet a Házsongárdi temetõben már-már mindennaposnak mondható sírgyalázásokra, a kolozsvári hatóságok azonban mindeddig nem voltak hajlandók intézkedéseket hozni a sorozatos rongálások megakadályozására, valamint a vétkesek felelõsségre vonására.
A Házsongárd Alapítvány korábban kérte mintegy háromszáz sír mûemlékké nyilvánítását, az önkormányzat azonban ebben az esetben is jelezte: nincs pénze finanszírozni azokat a topográfiai méréseket, amelyek elengedhetetlenek az eljárás lebonyolításához, annak ellenére hogy a kulturális minisztérium a mérések elkezdését már áprilisban elrendelte.
Krónika (Kolozsvár)2011. június 22.
Ismét birtokba veszi gernyeszegi kastélyát a hazatelepedõ Teleki család
Hamarosan kiürül a fél évszázada tbc-preventóriumként használt gernyeszegi Teleki-kastély. Az egészségügyi tárcától a Maros megyei kórház fennhatósága alá került hetvenágyas intézmény Marosvásárhely meggyesfalvi negyedébe, a volt szakmai betegségek kórházába költözik át. Közben folynak a találgatások arról, mi lesz a 18. században épült, lelakott impozáns épülettel és a körülötte elterülõ hatalmas parkkal.
A leszármazottaknak egyelõre nincs konkrét elképzelésük a kastély jövõjét illetõen, a megyeszékhelytõl 17 kilométerre fekvõ község elöljárói pedig éppen emiatt nyugtalankodnak. Noha az évtizedek során avatatlan kezek már jócskán megkopasztották a barokk építészeti kincset, a júliustól õrizetlenül maradó ingatlan ismét a fosztogatók aranybányájává válhat.
Drakuláé lehetett?
Az 1462 és '65 közötti várkastély alapjaira a 18. század második felében épült kastély már most úgy néz ki, mint egy fantomépület. Noha állapotát sok más, összedõlésre ítélt erdélyi ingatlan tulajdonosa megirigyelhetné, a Teleki család örököseinek sem lesz könnyû az épületet és a körülötte lévõ többhektáros parkot rendbe tenni. A málladozó vakolat, betört ablakok, megkopott lépcsõk, megcsonkított szobrok és a mindent elborító bozót csupán felszíni gondok. Az elsõ ízben 1944 õszén feldúlt kastély jelenleg is az '50-es évek lehangoló képét mutatja. ?don falai között fél évszázada tbc-fertõzésnek kitett gyermekek preventóriuma mûködik - még pár napig. Csupán a gyermekzsivaj és egy tévékészülék kihallatszó hangja jelzi, hogy a harmadik évezredet írjuk. Amúgy az épületben mintha megállt volna az idõ, néhány nyugati segélybõl kapott használt tárgyon kívül nyoma sincs a '89-es változásnak. A beutalt gyerekek számára mûködtetett iskola faliújságai is megkoptak, híreik rég aktualitásukat vesztették. A Tricolorii noºtri címszó alatt néhány megsárgult újságcikk próbál emléket állítani Románia valamikori élsportolóinak. A Mari scriitori români (Híres román írók) és a ªcoala mea (Az én iskolám) címû pannók is a tanintézet padjaiból rég kikerült diákok munkáját jelzik. Az épület folyosóin barangolva, egyetlen, a kastély vagy annak õsi tulajdonosaira utaló mondatot sem találni. Egy magyarul beszélõ, tíz év körüli fiúcskát arról kérdezünk, tudja-e, milyen kastélyban lakik? Mosolyog, majd szégyenlõsen megvonja a vállát. Román kollégája már jóval bátrabb, határozottan válaszol: Vagy a Drakuláé, vagy a ªtefan cel Maréé - mondja, mindent elárulva arról a nevelésrõl, amelyet a Nelu Luca doktor menedzselése alatt álló intézmény fiataljai kapnak.
A testileg-szellemileg ép, de ideológiailag beoltott gyermekek mit sem tudnak a Telekiekrõl és az Erdély történelmében játszott szerepükrõl, a legszebb barokk kastélynak tartott épület történetérõl, a
francia rendszerû, geometrikus elrendezésû kert angolparkká alakításáról, a sétányok mentén felállított, mára megcsonkított antik istenszobrokról, a nemesi család Gyulai Pál által rendezett és katalogizált könyvgyûjteményérõl.
Másodjára kimentett gyermekek
Konrád Judittal, a Maros megyei kórház igazgatójával nem nehéz megegyezni abban, hogy a Vásárhelyre kerülõ gyerekeknek csak jót tehet a költözés. A meggyesfalvi lakónegyedben rendbe tett és korszerûen felszerelt épület várja õket. Egy kastély meg a hozzá tartozó arborétum nagyon szép lehet a maga nemében, de semmiképp nem preventóriumnak való. A gyerekek biztos hamar megszokják a várost, és megtetszik majd nekik - bizakodik a doktornõ. Mint mondja, annak ellenére, hogy az intézmény eddig saját oktatási rendszerrel rendelkezett, a gyerekek akár kerítésen túli óvodába és iskolába is járhatnak. Senkinek nem kell a Gernyeszegrõl behozott gyerekektõl féltenie csemetéjét. ?k nem betegek, hanem olyanok, akiket sikerült kiragadni az egészségtelen környezetbõl - igyekszik megnyugtatni mindenkit Konrád doktornõ. A meggyesfalvi negyedben ugyanis egyre több szülõ a faluról bejövõ fertõzött gyerekekrõl beszél. Legyen világos mindenki számára: a preventóriumban lévõ gyerekek közül egyik sem tbc-s. Lehet, hogy valamikor az volt, de kigyógyult. A többséget viszont olyanok képezik, akiknek valamelyik családtagja tüdõbajos. ?ket sikerült kiragadni abból a környezetbõl, hogy egészséges körülmények között nõjjenek fel - magyarázza a kórházigazgató.
Most a cigányoktól félnek
A község elöljárói felszusszanhatnak. Míg egy hónappal korábban még azért aggódtak, mi lesz az üresen maradó kastéllyal, most már tudják, a Belgiumban élõ Teleki Kálmán kész hazatelepedni és átvenni az õsi birtokot. Mindenki egyetért azzal, hogy a Telekieknek már rég vissza kellett volna kapniuk jogos tulajdonukat, ám attól tartottak, hogy amit a kommunizmus alatt úgy-ahogy, de mégiscsak sikerült megõrizni, most hetek-hónapok alatt széthordják, akárcsak az egykori disznóhizlaldát. A törvény értelmében a községháza nem õriztetheti más tulajdonát. Ha nem lesz ki vigyázzon a kastélyra, a cigányok legtöbb egy fél év alatt széthordják, akár a disznóhizlaldát - mondja Kolcsár Károly körzeti RMDSZ-elnök. A megyei önkormányzat tagja, Balogh József, aki szintén a pusztulástól féltette a kastélyt, úgy véli, nem a cigányoktól, hanem a minden hájjal megkent emberektõl kell óvni az ingatlant.
Gondoljuk csak meg: az elmúlt évtizedekben nem a cigányok lopták el a kastély értékes tárgyait, hanem az eddigi igazgatók hordták szét - állítja. A vállalkozó-politikus korábban azt is felajánlotta, hogy alkalmazottjaival ingyen és bérmentve õriztetné az épületet. Ehhez viszont az õröknek be kellett volna költözniük a kastélyba. Az önkormányzat is szívesen felcserélné jelenlegi székházát a gödöllõi, péceli és nagytétényi, U alakú kastélyok mintájára épült ingatlanra. Gernyeszeg fejlõdik, új intézmények jönnek létre, ipari park létesítésérõl beszélünk, kellene a hely, de az önkormányzatnak nincs annyi pénze, hogy kastélyt vásároljon székhelynek - mondja Kolcsár Gyula polgármester, amikor a marosszentgyörgyi példát említjük. A kérdést a Brüsszelbõl hazaköltözni készülõ Teleki Kálmán készül megoldani. A család úgy döntött: mindenképp megtartja az épületet. Vannak elképzeléseink is, kulturális, illetve turisztikai célokra szeretnénk hasznosítani. Ehhez viszont nagyon sok pénzre lenne szükség, annyira, amennyivel mi nem rendelkezünk. De nem adjuk fel, megpróbáljuk megtalálni azokat a forrásokat, amelyek segítségével újra régi pompájában fénylik majd az õsi örökség - fejtette ki lapunknak a 63 éves gróf, a kastély utolsó lakójának, Teleki Mihálynak a fia.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)2011. június 22.
Személyi változások a nagyváradi színháznál
A Szigligeti Társulat évadzáró társulati ülésen Dimény Levente addigi mûvészeti vezetõ bejelentette lemondását tisztségébõl. Döntésének hátterében többek közt az állt, hogy már megválasztásakor vállalta, hogy csak addig lesz mûvészeti igazgató, amíg a társulat által óhajtott személy nem foglalhatja el ezt a tisztséget. Minderrõl Czvikker Katalin menedzerigazgató tájékoztatta lapunkat, hozzátéve, hogy a társulat túlnyomó többsége már két évvel ezelõtt Szabó K. István rendezõt látta volna szívesen a mûvészeti igazgatói tisztségben, de az akkori jogi helyzet ezt nem tette lehetõvé. További változás az, hogy a Nagyváradi Magyar Színház technikai-gazdasági igazgatója Kis Gábor az intézmény adminisztratív osztályának eddigi vezetõje lett. Kis Gábor feladata lesz a színház gyártási osztály és a színpadi személyzetet magában foglaló osztály munkáját koordinálni. Az adminsiztratív osztály a gyártási osztály részét képezi ezentúl, és a gyártásvezetõ felel majd az adminisztratív ügyekért is. Czvikker Katalin elmondta, hogy néhány héten belül kinevezi a gyártásvezetõt is. A színház marketing osztályának vezetõje Sorbán Attila lett. Czvikker Katalin elárulta, hogy a Lilliput bábtársulatnál Szõke Kavinszky Andrást nevezte ki mûvészeti igazgatónak, míg Lélek Sándor Tibor a társulat mûvészeti részlegének osztályvezetõje lesz. A Nagyvárad Táncegyüttesnél nem történt változás, ezt a mûvészeti csoportot továbbra is Miklós János vezeti majd.
Pap István
erdon.ro2011. június 22.
Figyelmet a gyalázásokra!
Kolozs megye - Fel kell hívni az európai közvélemény figyelmét a kolozsvári Házsongárdi temetõben elkövetett sírgyalázásokra, a sorozatos rongálások megakadályozásában, az értékmentésében azonban a helyi önkormányzatnak is szerepet kell vállalnia - mondta Detlev Boeing, az Európai Bizottság Bõvítési Stratégiai Igazgatósága kisebbségi és emberi jogokért felelõs fõtanácsosa.
A Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) meghívását elfogadva a múlt hétvégén a Házsongárdi temetõbe látogatott. Egyebek között megtekintette az iktári Bethlen család sírkertjében elhelyezett két tumbát, illetve Nagy Gyula néhai püspök restaurált sírkövét, melyet nemrég ismeretlen tettesek öntöttek le fáradt olajjal. A fõtanácsos megdöbbenéssel vette tudomásul a Házsongárdi temetõben uralkodó állapotokat, elfogadhatatlannak tartotta, hogy a városvezetés szemet huny a mûemlékvédelem hiányosságai fölött. A fõtanácsos megígérte, hogy a Házsongárd Alapítvány által megfogalmazott panaszokat eljuttatja az illetékes uniós szervekhez azzal a reménnyel, hogy sikerül felhívni Európa figyelmét a Kolozsváron zajló kegyeletsértésekre.
A Házsongárd Alapítvány mintegy háromszáz sír mûemlékké nyilvánítását kérte, ez azonban azért maradt el, mert a kolozsvári önkormányzat jelezte: nincs pénze kifizetni azokat a topográfiai méréseket, amelyek elengedhetetlenek az eljárás lebonyolításához, annak ellenére, hogy a kulturális minisztérium a mérések elkezdését már áprilisban elrendelte. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a történelmi egyházak kolozsvári képviselõi szintén felhívást tettek közzé, amelyben ökumenikus áhítatra és a temetõ bejárására invitálják a sírkert sorsa iránt érdeklõdõket július 2-án, szombaton 18 órára bejáratához .
erdon.ro2011. június 22.
Magyarverés - a polgármester sajnálkozik, a külügy kifogásol
A gyulafehérvári polgármester sajnálatosnak nevezte a rektor bántalmazását, a román külügyminisztérium nem tartja megfelelõnek a magyar külügy reagálásának nyelvezetét.
Mircea Hava gyulafehérvári polgármester és Raul Toderascu alprefektus beszélt Füzes Oszkárral, Magyarország bukaresti nagykövetével, aki a történtek tisztázására utazott a városba Szilágyi Mátyás kolozsvári fõkonzul társaságában. Román fiatalok szombaton este baseballütõvel megverték Oláh Zoltán rektort, aki le akarta fényképezni az egyház épületeit kövekkel dobáló fiatalokat. A támadók egy másik embert is leütöttek, aki a rektorsegítségére akart sietni.
A hatóságon a sor
A polgármester sajnálatos és szerencsétlen esetnek minõsítette a rektor bántalmazását. Hangsúlyozta, hogy a tettet elkövetõ három csavargót nem szabad azonosítani Gyulafehérvárral. Sajnálatos és szerencsétlen eset volt. Nagyra értékelem, hogy a rendõrség két percen belül teljesítette feladatát, most a többi hatóságon a sor - mondta Hava, megállapítva, hogy a városban eddig még nem fordult elõ hasonló eset. Füzes Oszkár az MTI-nek elmondta: köszönetet mondott a helyi hatóságoknak a gyors és szakszerû közbelépésért. Kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: szívbõl reméli, hogy az incidensnek nem volt magyarellenes jellege. Hangot adott meggyõzõdésének, hogy a jövõben nem fordul elõ hasonló eset.
Még õk sértõdnek.
A román külügyminisztérium ugyanakkor úgy véli, hogy a gyulafehérvári incidenssel kapcsolatos magyar külügyi reagálás nyelvezete nem megfelelõ és ellentétes a két ország közötti közvetlen és nyílt politikai párbeszéd szellemével. A román szaktárca kedden a Mediafax román hírügynökség kérdéseire válaszolva foglalt állást. Egyebek között elhangzott, hogy a budapesti román nagykövetségen keresztül kíván tájékozódni a magyar külügyi közlemény nyelvezetének ügyében. A román külügyminisztérium szerint a gyulafehérvári incidens kapcsán a magyar fél nem vette fel a kapcsolatot diplomáciai úton a román féllel, márpedig Bukarest szerint normális módon így szokás eljárni egy sajtóközlemény kiadása elõtt. A román külügyi tárca közölte: sürgõs tájékoztatást kért a román belügyminisztériumtól a gyulafehérvári incidens részleteirõl. A bukaresti külügyi tárca ismét hangsúlyozta: Románia élen jár a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak szavatolásában. A magyar külügyminisztérium hétfõn közleményben fejezte ki megdöbbenését a gyulafehérvári esettel kapcsolatosan. ?gy fogalmazott: az eset ellentmond a magyar-román kapcsolatokban tapasztalt nyitottságnak és szoros együttmûködésnek is, és olyan idõszakot idéz fel, amelyet mindkét nemzet már meghaladottnak vélt.
erdon.ro2011. június 23.
Megmaradhat Hargita és Kovászna megyei státusza
A román pártok még ragaszkodnak az óriásmegyék kialakításához, de külön megoldást találhatnak Székelyföld számára.
Bár a Demokrata Liberális Párt változatlanul ragaszkodik az óriásmegyék gondolatához, e pillatanban már hajlandó lenne elfogadni egy külön megoldást Székelyföld számára, eszerint a két székely megye, Hargita és Kovászna továbbra is megõrizné státusát - mondta Markó Béla kedd este az Erdélyi Magyar Televíziónak (ETV).
Az RMDSZ volt elnöke - közölte: a kormánykoalíciót alkotó pártok keddi találkozóján elhangzott javaslatot a hétvégi Szövetségi Képviselõk Tanácsának (SZKT) marosvásárhelyi ülésén vitatják meg, ezt megelõzõen az RMDSZ parlamenti frakciói is egyeztetnek az ügyben.
Markó Béla érdekesnek nevezte a javaslatot, de jelezte: további pontosításokra van szükség a kérdésben. Ennek a megoldásnak amennyi elõnye, legalább annyi hátránya lenne, ugyanis nem ad választ Maros megye, illetve a partiumi megyék helyzetére. De abban a pillanatban, hogy elhangzott egy javaslat, nyilvánvaló, hogy azt elemeznünk kell - mondta.
Mint ismeretes, a kormány fõ erejét képezõ Demokrata Liberális Párt, valamint a függetleneket tömörítõ Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) támogatja a jelenlegi nyolc gazdasági fejlesztési régió megyékké való átalakítását. Az RMDSZ, akárcsak a nem magyar nemzeti kisebbségek parlamenti frakciója azonban nem ért egyet ezzel a tervvel. ?lesen szembehelyezkedik a Basescu által szorgalmazott területi felosztási elképzeléssel az ellenzéki szociáldemokrata és liberális párt is.
Az RMDSZ azért ellenzi az nyolc óriásmegye kialakítását, mert a magyarok által többségben lakott vidékek jelentõs román többségû közigazgatási egységhez tartoznának. A romániai magyarság csaknem felét tömörítõ Hargita, Kovászna és Maros megyét Brassó, Szeben és Fehér megyékhez csatolnák, így az új közigazgatási egységen belül a magyarok számaránya a 30 százalékot sem érné el.
A szintén jelentõs magyar lakosságú Szatmár, Bihar és Szilágy megye Kolozs, Máramaros és Beszterce-Naszód megyével alkotna új közigazgatási egységet, amelyben a magyar lakosság számaránya a 20 százalékot sem érné el.
Erdély.ma