udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
344
találat
lapozás: 1-30 ... 271-300 | 301-330 | 331-344
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2011. június 28.
Román-magyar munkaügyi találkozó volt tegnap Nagyváradon
Tegnap Nagyváradon találkoztak a magyarországi és a romániai munkaügyi felügyelõségek képviselõi, hogy egyeztessenek közös vizsgálatokról, szervezeti és mûködési felépítésük hasonlóságairól, valamint a feketemunka visszaszorításáról.
Reggeltõl tanácskoztak a váradi megyeháza nagytermében a magyarlakta romániai megyék területi munkaügyi felügyelõségeinek képviselõi magyarországi kollégáikkal. Délben egy rövid sajtótájékoztató idejére szakították félbe a megbeszélést. A szakmai együttmûködés egyébként nem új keletû, még 2008-ban kötött a két ország illetékes hatósága erre vonatkozó megállapodást.
Ionuþ Bogdan Barbu, a román Országos Munkaügyi Felügyelõség helyettes fõfelügyelõje számolt be arról, hogy a délelõtt folyamán a két hatóság tevékenységének és mûködésének megismerésén volt a hangsúly, hogy például miként ülteti gyakorlatba a másik fél a különbözõ elõírásokat. Több közös pontot fedeztek fel, sok hasonlóságot, és továbbra is védik a munkavállalót és a munkaadót, összegezte Barbu. Hangsúlyt fektetnek a feketemunka megszüntetésére. Bakos József, a magyar Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Fõfelügyelõség elnöke részletezte a tevékenységeiket az együttmûködés keretében (például rendszeres tapasztalatcsere, jogszabályváltozások ismertetése a másik félnek stb.). A találkozó bizonyítja - mondta -, hogy mennyire érdeklõdnek a romániai kollégáik munkája iránt, õt például az új itteni munkatörvénykönyvbe bevezetett megszorítások érdekelték, mivel néhány év múlva Magyarországon is elmozdulnak ebbe az irányba, fejtette ki.
?jságírói kérdésekre válaszolva Barbu többek között arról szólt, Magyarországon sokkal szigorúbban veszik a bírságokat, másként is számolják ki azok értékét, ehhez azonban itt törvénymódosításra lenne szükség. Az alkalmi munka kapcsán pedig Bakos kifejtette, náluk 1997 óta ismerik el ezt az atipikus munkavállalási formát, a korábbi visszaélések miatt tavaly augusztus óta elektronikus adatbázisba kell bevinni a dolgozó adatait még a munka megkezdése elõtt.
Különbség a két ország munkajogi törvényei között, hogy Magyarországon feketemunka esetén a munkaadót bírságolják, de ha a munkavállalót kétszer elkapják hivatalos papírok nélkül dolgozni, kizárják az állami álláskeresési lehetõségbõl, és szociális segélyt sem kap tovább. Az is kiderült, amióta Románia is európai uniós tagállam, nincs statisztika arról, hányan vállalnak munkát a határ túloldalán. A nap további részében a további közös projektekrõl folytak egyeztetések.
F. E.
Reggeli ?jság
Erdély.ma2011. június 28.
Halasztják a régióátszervezést
Miután a koalíció tegnapi ülésén az RMDSZ elutasította a DLP valamennyi, területi-közigazgatási átszervezéssel kapcsolatos javaslatát, a kormánypártok vezetõi úgy döntöttek: elhalasztják a megvalósítását. Az RMDSZ azt javasolta a demokrata-liberálisoknak, hogy a régióátszervezést a jövõ évi helyhatósági választások utáni idõszakra halasszák. Sebastian Lãzãroiu munkaügyi miniszter ugyanakkor kijelentette: a közigazgatási reformot 2012-ig mindenképpen megvalósítják. Traian Bãsescu államelnök tegnap a parlamentben kijelentette, hogy nem tekinti felhagyott célnak a közigazgatási átszervezést, véleménye: a kormányügynökségek és a megyei tanácsok megfojtják a helyi önkormányzatokat. Reméli, mondta, hogy a parlamenti vakáció után találnak megoldást.
Az RMDSZ és a Demokrata-Liberális Párt tegnap megállapodott, hogy õszig csökkentik a minisztériumok hatáskörébe tartozó, úgynevezett nem központosított intézmények számát. A két koalíciós partner már korábban jelezte: egyetért azzal, hogy a minisztériumi intézmények átszervezése a jelenlegi gazdasági fejlesztési régiók határvonala mentén történjen. Ez azt jelenti, hogy nem lesznek kormányzati intézmények mind a 41 romániai megyében, hanem csak egy-egy ilyen központi intézet jön létre a nyolc fejlesztési régióban, amely majd egy egész régiót szolgál ki. A felek a kisebbségi törvénytervezet további vitáját is õszre halasztották. Sever Voinescu, a DLP szóvivõje bejelentette, hogy a két pártnak még közös nevezõre kell jutnia a törvény szövegének bizonyos cikkei kapcsán. Elsõsorban a kulturális autonómiát szabályozó fejezet tekintetében nem értenek egyet, a demokraták ugyanis nem akarnak vétójogot adni a jogszabály értelmében megalakuló kisebbségi Kulturális Autonómia Tanácsoknak a nemzeti kisebbségeket érintõ kérdésekben. Traian Bãsescu tegnapi parlamenti beszédében egyértelmûsítette: nem mond le a közigazgatás átszervezésérõl, és ismét síkraszállt a megyék számának csökkentése mellett. Részletesen ismertette, milyen módosításokat javasol az alaptörvényben. Hozzáfûzte: valamennyi megyében van legalább 44-45 dekoncentrált intézmény, állami hivatal. 1989-ben ennek a fele sem volt. Az államnak milyen modernizációjáról beszélünk a húsz év alatt, ha újabb és újabb ügynökségeket hoztunk létre. Tulcea megyében például, amely a Delta miatt különleges helyzetben van, egy sor deltához kapcsolódó ügynökség és ügynökségecske létezik - mondta az államfõ. Véleménye szerint a kormányügynökségek megfojtják az önkormányzatokat, így a polgármesterek, a közösségek nem tudnak érvényt szerezni elképzeléseiknek. A régiók gazdasági jellegû rendszerét meg kell tartanunk, és el kell halasztanunk a közigazgatási átszervezést, ha meg akarjuk menteni a koalíciót - jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök. Elena Udrea fejlesztési miniszter szerint már nincs idõ július elsejéig megvalósítani a közigazgatási átszervezést, folytatják a tárgyalásokat a politikai megállapodásért, s közben átszervezik a dekoncentrált intézményeket a régiók mintájára. Victor Ponta SZDP-elnök úgy nyilatkozott, hogy pillanatnyilag nincs szükség a megyei referendumokra, ha a kormány nyilvánosan lemond a területi-adminisztratív átszervezésrõl. Hozzátette: ha megérzik hogy be akarták csapni az embereket, kezdeményezik a referendumot.
SZNT: antidemokratikus átalakítási terv
A Székely Nemzeti Tanács elnöke, Izsák Balázs tegnap sajtótájékoztatón elmondta: a tanács egyetért azzal, hogy a jelenlegi területi-adminisztratív felosztás elavult, a jelenlegi fejlesztési régiók megyékké való átalakítását célzó terv antidemokratikus, és hangsúlyozta, a pártok egyike sem kérdezte meg a lakosságot, mielõtt javaslatát megtette volna. Az RMDSZ javaslatával a Székelyföld összetétele miatt adódnak gondok, mert a történelmi Székelyföld csupán Maros megye egy részét, Marosszéket foglalta magában a Mezõség és Segesvár meg Dicsõszentmárton környéke nélkül. Az RMDSZ terve szerint a magyar kisebbség aránya csökkenne az összlakosság viszonylatában - érvelt Izsák. Megjegyezte, hogy az SZNT már 2004-ben benyújtotta a parlamentnek autonómiajavaslatát, amelybe belefoglalta a Székelyföld településeit felmutató térképet is, és annak alapja a kulturális összetartozás, a közös hagyományok, miként azt Európában mindenütt elismerik.
Csinta Samu
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. június 28.
Indul az RMDSZ Erdélyi ?nkormányzati Konzultációja
Az RMDSZ Fõtitkársága június 27-i ülésén véglegesítette az önkormányzatokért felelõs fõosztály által kezdeményezett Erdélyi ?nkormányzati Konzultációval kapcsolatos teendõket.
A Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa, illetve az Országos- és Regionális ?nkormányzati Tanácsokkal történõ egyeztetést követõen beindított Konzultáció célja mérleget vonni, számba venni az RMDSZ önkormányzati szintû sikereit, megvalósításait, kudarcait.
A soron következõ önkormányzati választásokra való felkészülés, illetve az RMDSZ sikeres szereplésének elengedhetetlen feltétele az önkormányzati képviselõinkkel kialakított folyamatos és közvetlen kapcsolattartás. Tudjuk mindannyian, a közigazgatás csapatmunka: a hatékony problémamegoldás titka az önkormányzati, parlamenti és kormányzati munka összehangolásában, a helyi közösség, a vállalkozók és a civil szervezetek összefogásában rejlik, illetve abban, hogy az elért eredményeket, megvalósításokat az erdélyi magyar közösség tagjai hangsúlyosabban kapcsolják össze az RMDSZ-szel - hangsúlyozta Horváth Anna, az RMDSZ önkormányzatokért felelõs fõtitkárhelyettese.
Az önkormányzati kérdõívek feldolgozása és kiértékelése a kampányra való felkészülés fontos részét jelentik, ezek elõsegítik a még megoldatlan helyi problémák beazonosítását.
A kérdõívben az önkormányzati tisztségviselõknek többek között meg kell jelölniük azokat a helyi megvalósításokat, amelyekben jelentõs szerepet játszott a Szövetség frakciója, külön ki kell emelniük a település magyar közösségét érintõ eredményeket, de fel kell sorolniuk azokat az elképzeléseket, terveket is, amelyek szerepeltek az RMDSZ választási programjában, de nem sikerült gyakorlatba ültetniük. Az ?nkormányzati Konzultáció során a Szövetség azt is szeretné feltérképezni, településekre lebontva, hogy melyek azok a teendõk, amelyek megvalósítására reális esély van az elkövetkezõ egy évben.
A közel 2500 RMDSZ színekben megválasztott megyei és helyi szintû önkormányzati képviselõt megszólító kérdõív kitöltésére, összegyûjtésére a területi/megyei RMDSZ szervezetek segítségével kerül sor.
(RMDSZ)
Nyugati Jelen (Arad)2011. június 28.
Arad-Békés együttmûködési csoportosulás - Kapcsolati váltás
A neve hosszú és kacifántos, a mögötte húzódó tartalom ellenben elõremutató és úttörõnek számít Romániában, hisz ez a második ilyen, határon átnyúló csoportosulás, amelyet hamarosan bejegyeznek.
A megyei önkormányzat mai ülésén várhatóan igennel szavaznak a Békés-Arad Korlátolt Felelõsségû Európai Területi Együttmûködési Csoportosulás létrejöttére, s ezzel még szorosabbra húzható a kapcsolat a két megye között.
A Csoportosulás székhelye Békéscsabán lesz, s ezt romániai és magyarországi önkormányzatok hozzák létre. A tagok kötelesek részvételi szándékukról értesíteni saját államukat, amely jóváhagyja, vagy indoklás mellett elutasítja a társulás létrehozását.
A Csoportosulás célja, hogy az Európai Unió társfinanszírozásában, területi együttmûködésben megvalósuló programok révén lehetõvé tegye és elõmozdítsa a gazdasági és társadalmi kohézió megerõsítését, s elsõrendû feladata, hogy az Európai Unió által nyújtott társfinanszírozások mellett területi együttmûködésben létrejövõ programokat, projekteket megvalósítson. További feladatai között említhetjük a vállalkozó szellem ösztönzését, a közös beruházások, tõkebefektetések elõsegítését, kis- és középvállalkozások együttmûködését, a természeti és kulturális erõforrások közös védelmét, a megújuló energiaforrások kiaknázását, a céltudatos, közös pályázást, megfelelõ pénzügyi feltételek mellett brüsszeli képviselet létrehozását és mûködtetését.
Románia egyébként 2007. november 13-án fogadta el a korlátolt felelõsségû európai területi együttmûködési csoportosulásokra (angol rövidítése EGTC) vonatkozó végrehajtási jogszabályt. Romániai székhelyû EGTC esetében az illetékes hatóság a fejlesztési és munkaügyi minisztérium, az Arad-Békés EGTC-t viszont Békéscsabán jegyzik be, tehát ez nem kerül a bukaresti tárca ernyõje alá. Az EGTC-kre vonatkozó magyarországi jogszabály némiképp szigorúbb a romániainál, mert nem engedi meg a tagok felelõsségének korlátozását, azokat vagyoni hozzájárulásuk mértékében korlátlan felelõsség terheli. Ez azt eredményezte, hogy a magyar önkormányzatok - a békési is -, amelyek csak korlátozott felelõsségvállalást tehetnek, nem vehetnek részt romániai székhellyel rendelkezõ együttmûködésben, ezért került a központ Békéscsabára.
Tény, az Arad-Békés EGTC megalakulása újabb csapás a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégióra, amelybõl Békés már korábban kilépett, Arad pedig teljesen inaktív az annak idején kényszerbõl, az uniós csatlakozás reményében alakult DKMT-ben. De hasonló a helyzet Temessel is, amely az idén februárban bejegyzett Banat-Triplex-Confinium EGTC-ben, vajdasági és csongrádi településekkel közösen keresett menedéket a DKMT-bõl. Remélhetõ, hogy a két EGTC-t sikerül tartalommal megtölteni, s erre, hiába alakult meg a Banat-Triplex hamarabb, az Arad-Békés EGTC-nek van nagyobb esélye, mivel csak két megyére szorítkozik, és a két megyei önkormányzat között aktív, megfelelõ a kapcsolat, ezt bizonyítja például a Békésbe szállítandó ivóvízrõl kötött szerzõdés. Mivel Szerbia nem tagja az uniónak, ott sokkal bonyolultabb a közös projektek tetõ alá hozása.
Megjegyzendõ még, hogy Románia, európai szemmel érthetetlen módon, miért korlátozza a magyarországi megyék hasonló társulását romániaiakkal. Románia ugyanis az Európai Tanács dokumentumai közül a Helyi ?nkormányzati Chartát és a Madridi Keretegyezményt (az elsõ olyan nemzetközi szerzõdés, amely intézményes formában szabályozza a transznacionális együttmûködést) hatályba léptette ugyan, s az elsõ két Kiegészítõ Jegyzõkönyvet alá is írta, de a ratifikációs folyamat elmaradt. Az ok, hogy Románia a Madridi Keretegyezményhez megszorító fenntartást fûzött, amely szerint a helyi regionális szintû együttmûködések szigorúan szomszédos megyékre korlátozódhatnak, s ezzel startból kizárták, például, a székelyföldi megyéket az EGTC-kbõl. De hasonlóan sújtotta Brassó, Szeben vagy Kolozs megyét is, ami annyiban érthetõ, hogy a tiszta román megyéket nem érdekli a hasonló Csoportosulás. A bukaresti minisztériumok, kormány mentalitására jellemzõ, hogy Románia 1996-ban aláírta a Madridi Keretegyezményt, 1998-ban a Kiegészítõ Jegyzõkönyvet, de fenntartásait csak 2003-ban, a Keretegyezmény hatályba léptetésekor fogalmazta meg, s blokkolta a nem határos megyék Csoportosulását.
Irházi János
Nyugati Jelen (Arad)2011. június 28.
Illemhelynek használták a Szent Mihály-templom kertjét a fesztiválozók
Illemhelynek használták, összetiporták a kolozsvári Szent Mihály-templom kertjét a hétvégén Kolozsvár Fõterén megrendezett Ursus Evolution elnevezésû könnyûzenei fesztivál résztvevõi. Többen a nemrég restaurált Mátyás-szoborcsoportot sem kímélték, a rendezvény ideje alatt a gyerekek mászófalnak használták az alkotást. A Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (Kifor) ifjúsági szervezet tegnap fényképekkel dokumentált panaszlevelet nyújtott be az önkormányzathoz, ugyanakkor a kolozsvári belvárosi katolikus plébánia is a városházához fordult, mivel koncertekkel egybekötött sörfesztivál a vasárnap délutáni 18 órai misét is megzavarta.
Nem hallottuk a saját hangunkat sem, hiszen az épp felújítás alatt álló hatalmas templomablak helyén csak egy mûanyag lap van, ezért minden behallatszott. Nemcsak a misét zavarta meg a fesztivál, hanem általában véve is zavaró volt - nyilatkozta a Krónikának Kovács Sándor címzetes kanonok, kolozsvár-belvárosi plébános, a kolozs-dobokai fõesperesség vezetõje.
A fõesperes elmondta, nem az önkormányzatot tartja felelõsnek a történtekért, a Fõteret kibérlõ rendezvényszervezõk nincsenek tekintettel a katolikus hívekre. Kovács Sándor hozzáfûzte, bízik abban, hogy születik valamilyen megoldás a hasonló esetek megelõzésére, de úgy véli, az emberek nemtörõdömsége miatt erre továbbra sincs garancia. A fõesperestõl ugyanakkor megtudtuk, bár a plébánia nem tett büntetõjogi feljelentést a templomkert meggyalázásáért, ezt a hívek közül néhányan megtették.
László Attila, Kolozsvár alpolgármestere szerint Sorin Apostu, a város polgármestere a felelõs a kérdésben. Teljes mértékben igazuk van a tiltakozóknak, az önkormányzat annak ellenére megadta rendezvény szervezõinek az engedélyt, hogy a 2002-ben elfogadott közgyûlésihatározat tiltja a sörfesztiválok rendezését a fõtéren - nyilatkozta lapunknak László Attila. Az elöljáró hozzáfûzte, a szervezõk részérõl hatalmas felelõtlenség volt több ezer embert ilyen kis helyre bezsúfolni.
Az alpolgármester ugyanakkor elmondta, reméli, lesz valamilyen elõrelépés az ügyben, ugyanis túl sok ideig zaklatták a belvárosiakat, mivel az elmúlt napokban számos lakossági reklamáció érkezett a rendõrségre a zaj miatt. Szombaton fél tizenkettõig is eltartott a rendezvény annak ellenére, hogy 22 órától csendóra lép érvénybe.
Az önkormányzat nem elõször szegi meg saját szabályait: két héttel korábban a kolozsvári városnapokon állítottak fel sörsátrakat a Fõtéren, annak ellenére, hogy az említett tanácshatározat értelmében templomok és iskolák kétszáz méteres körzetében ez nem engedélyezett.
A kincses város vezetése mindenképp visszaesõnek számít, tavaly nyáron az Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) keretében ugyanis a Fõtéren levetített filmek, illetve az országos ralibajnokság kolozsvári futama is zavarta a plébánia híveit.
Kiss Elõd-Gergely
Krónika (Kolozsvár)2011. június 28.
MOGYE: folyatódik az etnikai csörte
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) román vezetése többszöri hitegetés után, törvényellenes eszközöktõl sem visszariadva akadályozta meg a magyar intézetek létrehozását, ezért a szükséges jogi lépések haladéktalan érvénybe léptetését, szükség esetén akár a polgári engedetlenség alkalmazását tartja indokoltnak a Bolyai Kezdeményezõ Bizottság. A szervezet felkéri a román törvényhozási, illetve az európai parlamenti képviselõket, segítsék a magyar részlegek létrehozását.
Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) román vezetése többszöri hitegetés után, törvényellenes eszközöktõl sem visszariadva akadályozta meg a magyar intézetek létrehozását az intézményben, ezért a szükséges jogi lépések haladéktalan érvénybe léptetését, szükség esetén akár a polgári engedetlenség módszereinek alkalmazását tartja indokoltnak a Bolyai Kezdeményezõ Bizottság. Ajtay Kincses Mária, a bizottság elnöke - a MOGYE toxikológiaprofesszora - ugyanakkor felkéri a román törvényhozásban, illetve az Európai Parlamentben dolgozó képviselõket, segítsék a magyar részleg létrehozását.
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem szenátusának legutóbbi, június 13-ai ülésén - melyet a magyar tanárok és diákok testületileg bojkottáltak, így a jogszabályok szerint a testület döntésképtelenné vált - a résztvevõk nem vették figyelembe, hogy a tavasz folyamán elfogadott új törvény értelmében a magukat multikulturálisnak meghatározó egyetemeken a nemzetiségek nyelvén történõ oktatás tagozatokban vagy oktatási vonalak keretében történik. Ez strukturális változásokat is maga után von a karok szerkezetében.
A magyar tanárok a gyógyszerészeti és fogorvosi karon egy-egy önálló tanszéket szerettek volna alapítani, az általános orvosi karon pedig belementek román kollégáik javaslatába, miszerint öt román és három magyar fõtanszéket hozzanak létre. Az eredeti egyezséget Leonard Azamfirei, az általános orvosi kar dékánja azonban felrúgta, és az öt vegyes tanszék megalakítását szavaztatta meg.
Nagy ?rs professzor, az intézmény helyettes rektora a Krónikának tegnap nem kívánt nyilatkozni a téma kapcsán, mint mondta, nem biztos, hogy a sajtónyilatkozatok jót tesznek az ügynek. A pedagógus annyit hozzátett: szerinte a magyar tanszékek létrehozásáról a továbbiakban is lesznek tárgyalások az oktatási minisztériummal.
A MOGYE-n hetek óta folyik a magyarellenes diverzió. A fõ szószóló Mihai Pavel, a román hallgatókat tömörítõ Diákliga (LS) elnöke - akárcsak húsz évvel ezelõtti elõdei - azt nyilatkozta, hogy a magyar tanszékek alakulása az egyetem kettészakításához vezetne.
Constantin Copotoiu, a MOGYE rektora egyébként a Duna Televíziónak azt nyilatkozta, ha a magyar orvostanhallgatók anyanyelvükön tanulnák a gyakorlatot, nehezen helyezkedhetnének el, s ha teljesen kettéválna az egyetem, a kettõnek külön-külön semmi esélye nem lenne a mûködésre.
Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)2011. június 28.
Állampolgárság: százezer kérés
Beérkezett a százezredik magyar állampolgársági kérelem az egyszerûsített honosítás keretében - jelentette be Semjén Zsolt, amikor tegnap Budapesten, a Parlamentben köszöntötte a százezredik kérelmezõt, a délvidéki Balog Virág Lászlót és családját.
A nemzetpolitikáért felelõs magyar miniszterelnök-helyettes kiemelte: a kérelmek 65 százalékát már feldolgozták, az állampolgársági eskütételek folyamatosak. Állampolgársági esküt eddig mintegy 10 ezren tettek. Semjén Zsolt elmondta: az eskütételek a legújabb informatikai fejlesztéseknek köszönhetõen felgyorsulhatnak a jövõben. Balog Virág László háláját fejezte ki a kormánynak, amiért lehetõvé tette, hogy magyar állampolgárokká válhassanak. Felidézte, hogy korábban már voltak magyar állampolgárok, 1941-45-ig: õt 1942-ben, amikor Csúrogon megszületett, magyarnak anyakönyvezték; tíz évvel ezelõtt kérte régi állampolgárságának honosítását, de a rendõrök csak mosolyra húzták szájukat, nem tettek semmit ennek érdekében. Most beadtuk, és nemcsak azért tartozunk nagy köszönettel, hogy állampolgárok leszünk, hanem azért külön is, hogy mi lettünk a százezredikek - tette hozzá Balog Virág László.
Krónika (Kolozsvár)2011. június 28.
Házsongárdi temetõ: egy lépéssel közelebb a védettséghez
Elkezdte a minisztérium a mûemlék-jellegû sírok helyrajzi felmérését
A kulturális és örökségvédelmi minisztérium Kolozs megyei igazgatósága és az általa felkért szakértõk hétfõn elkezdték a kolozsvári Házsongárdi temetõ mûemlék-jellegû sírjainak a felmérését - jelentette be a helyszínen tartott sajtótájékoztatón Hegedüs Csilla, Kelemen Hunor mûvelõdésügyi szaktárcavezetõ örökségvédelmi kérdésekért felelõs személyi tanácsosa. A sírok, síremlékek helyrajzi beazonosításának célja egyrészt az, hogy többletvédelmet biztosíthassunk számukra, másrészt, hogy mûemlékké nyilvánításukat követõen restaurálhassuk, illetve megfelelõen hasznosíthassuk õket - magyarázta Hegedüs Csilla. Mint elmondta, a Házsongárd a város leglátogatottabb turisztikai célpontja, mintegy ezer turista tekinti meg havonta. A tanácsos megítélése szerint a topográfiai felmérés két hónap alatt elkészülhet, majd november közepéig az Országos Mûemlékvédelmi Bizottság asztalára kerülhet a védelemre javasolt sírok jegyzéke.
- A topográfiai felmérés eredményei alapján pontosan tudni fogjuk, hogy melyek a védelmet igénylõ sírok, és remélhetõleg kiterjeszthetjük a körülbelül 300 tételbõl álló, mûemlékké nyilvánításra javasolt sírkövek, síremlékek jegyzékét is - részletezte Hegedüs Csilla. Mint elmondta, a hétfõn elkezdõdött munka elsõ szakaszában a szakemberek bejárták a terepet, és viszonyítási pontokat állapítottak meg.
A tanácsos hangsúlyozta: a 2001/422-es mûemlékvédelmi törvény értelmében a tulajdonosnak, azaz a városházának kötelessége biztosítani a temetõ védelmét, megfékeznie az ismétlõdõ vandál tetteket és megfelelõen karbantartani az erdélyi panteont, amelyben egyébként a sokévszázados magyar kultúrtörténet nagyjainak sírjai és síremlékei mellett más nemzetiségek jeles személyiségei is nyugszanak: itt található például Gheorghe Dima zeneszerzõ, Dominic Stanca egykori neves nõgyógyász örök nyughelye, illetve a Haþieganu-család kriptája is.
Az RMDSZ már korábban kezdeményezte a sírhelyek mûemlékké nyilvánítását, a topográfiai mérések pedig ennek a folyamatnak képezik az elsõ technikai lépését - tájékoztatott tegnapi közleményében Máté András Levente, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke, a szövetség képviselõházi frakciójának vezetõje. - Fontos kiemelni, hogy a temetõben található, mintegy háromszáz mûemlék-jellegû sírhelyet egyenként kell védetté nyilvánítani - összegezte közleményében a politikus.
- A XVI. századtól mûködõ Házsongárdi temetõ osztályozási folyamatának elsõ lépéseként helyrajzilag, azaz parcellánként azonosítjuk erre képesített szakemberek segítségével a törvény védelmére javasolt emlékeket - jelentette ki Leonard Horvath, a Kolozs megyei mûvelõdésügyi igazgatóság vezetõje. Ilyenképpen a városháza is pontosan tudni fogja, melyek a felügyeletet igénylõ sírok - tette hozzá. ?jságírói kérdésre elmondta, egyelõre még nincs hozzáférésük a temetõ irattárában õrzött térképekhez, de a már említett 422-es törvény értelmében a városházának kötelessége a szükséges dokumentációt a felmérést végzõ szakemberek rendelkezésére bocsátania.
1970-ben ugyan a temetõ egészét mûemlékké nyilvánították, de a törvény nem biztosíthat kellõ védelmet az egyes síroknak az erre vonatkozó pontosítás híján - magyarázta Virgil Pop, a Területi Mûemlékvédõ Bizottság fõtanácsosa, aki a topográfiai mérések elkészülése nyomán irányító szerepet vállal majd az országos mûemlékvédelemhez felterjesztendõ dokumentáció elkészítésében. Hegedüs Csilla emlékeztetett arra, hogy az említett eljárást már alkalmazták a bukaresti Bellu (ªerban Vodã) temetõ esetében is: emlékeit utólag helyezték különálló tételenkénta törvény védelme alá.
Amint arról már beszámoltunk, a Házsongárdi temetõben egyre hangsúlyosabban körvonalazódó pusztítási gyakorlat legutóbbi áldozata két, az iktári Bethlen-kripta kertjében tárolt, a közelmúltban restaurált XIX. századi tumba, valamint Nagy Gyula egykori református püspök sírköve volt, amelyeket fáradt olajjal öntöttek le.
A városháza az elmúlt napokban közleményben tájékoztatott arról, hogy az ismétlõdõ sírgyalázások miatt - meghatározatlan számú - térfigyelõ biztonsági kamerát szereltet fel a Házsongárdi temetõben, de az intézkedést még nem foganatosították. A polgármesteri hivatal ugyanakkor bejelentette azt is, hogy tájékoztató kampányt indít annak tudatosítására, hogy mit tehetnek a sírgyalázást tetten érõ polgárok: azonnal hívják a 984-es ingyenes számot, ahol a helyi rendõrségnél jelenthetik az esetet. A kampány keretében a temetõ fõbejáratánál az említett információt feltüntetõ szórólapokat osztogatnak az alkalmazottak.
ZAY ?VA
?sszefogás a Házsongárdért délután 4 órától
A szervezõk által elõzõleg meghirdetett 18 óra helyett szombaton délután 4 órától kezdõdik az ökumenikus istentisztelet és a temetõ közös bejárása.
A Házsongárdi temetõben évek óta büntetlenül gyalázzák és rongálják ismeretlenek a magyar sírokat. Mivel halottaink nem tudják megvédeni sírjaikat, nekünk kell megvédenünk azokat!
A Házsongárd, Erdély panteonjaként, teljes nemzeti közösségünk ügye. ?ppen ezért mindenkit hívunk július 2-án, szombaton délután 4 órára a Házsongárdi temetõ bejáratához, hogy történelmi egyházaink elöljáróinak vezetésével a Bánffy-család nemrégiben meggyalázott sírkertjében ültessük vissza a garázdák által kitépett facsemetéket, és imádkozzunk halottaink nyugalmáért. Az ökumenikus áhítatunkkal is jelezzük: nem hagyjuk veszni a Házsongárdot!
Kegyeletet a holtaknak, békességet az élõknek!
A szervezõk
Szabadság (Kolozsvár)2011. június 28.
Halasztások dominójában a kisebbségi törvény
?szre halasztotta a kormánykoalíció az ország területi-közigazgatási átalakítását, akárcsak a kisebbségi törvénytervezet parlamenti elfogadtatását. Amint várható volt a Demokrata Liberális Párt (PDL) nem erõlteti tovább a megyék számát radikálisan csökkentõ tervezetet, de Traian Bãsescu államfõ máris jelezte, hogy nem mond le a közigazgatás átalakításáról, amelyet - Bãsescu vallomása szerint - a demokraták sem igazán támogatnak. Az államfõ a tegnapi parlamenti beszédében a jelenleginél radikálisabb tervet pedzett meg, a megyei tanácsokat a közigazgatás átpolitizálásának fõ forrásaként nevezte meg, és azt sejtette, hogy a megyei önkormányzatokat meg kell szüntetni. A közigazgatási átalakítás halasztásáig a kormány a dekoncentrált intézményeket szervezi át a fejlesztési régiók határvonalai alapján.
A kormánykoalíció õszre halasztotta az ország területi-közigazgatási átalakítását, miután az RMDSZ elutasította Traian Bãsescu államfõnek és a hozzá hû demokrata pártnak az erre vonatkozó tervezetét. Az RMDSZ és a román kormány fõ erejét képezõ PD-L hétfõn megállapodtak, hogy õszig a minisztériumok hatáskörébe tartozó dekoncentrált intézmények számát csökkentik. A két koalíciós partner már korábban jelezte: egyetért azzal, hogy a minisztériumi intézmények átszervezése a jelenlegi gazdasági fejlesztési régiók határvonala mentén történjen. Ez azt jelenti, hogy nem lesznek kormányzati intézmények mind a 41 romániai megyében, hanem a nyolc fejlesztési régióban csak egy ilyen központi intézet alakul, amely kiszolgál majd egy egész régiót. A felek kedden állapodtak meg errõl Bãsescunak a parlamenti pártokkal folytatott konzultációján. Az államfõ ugyanis csökkenteni szeretné a bürokráciát és a központi államapparátust.
A területi-közigazgatás átalakítása mellett a koalíció a kisebbségi törvénytervezetet is elhalasztotta õszre. Sever Voinescu, a PDL szóvivõje bejelentette, hogy a PDL-nek és az RMDSZ-nek még közös nevezõre kell jutnia a törvény szövegének bizonyos cikkelyei kapcsán. A felek fõként a kulturális autonómiát szabályozó fejezet tekintetében nem értenek egyet, a demokrata pártiak ugyanis nem akarnak vétójogot adni a jogszabály értelmében megalakuló kisebbségi Kulturális Autonómia Tanácsoknak a nemzeti kisebbségeket érintõ kérdésekben. Ezt a jogszabályt a koalíciós megállapodás szerint június végéig kellett volna elfogadnia a parlamentnek, amelynek asztalán már 2005 óta vajúdik a tervezet. Az RMDSZ azonban azt mondta, hogy egyelõre nem lép ki a kormánykoalícióból az ország politikai stabilitásának biztosítása, valamint a már létezõ kisebbségi jogok védelme érdekében.
Bãsescu hétfõn a parlamentben elmondott beszédében jelezte: nem mond le a közigazgatás átszervezésérõl, és ismét síkraszállt a megyék számának csökkentése mellett. Kifejtette: az ügynökségek sokasága, a megyei tanácsok szerinte megfojtják a helyi önkormányzatokat, megakadályozzák ezek hatékony mûködését. Szerinte lélegezni kell hagyni az országot azzal, hogy a kormányzati intézmények hatáskörét átruházzák a helyi közigazgatásra. Emellett a regionális projekteket kell elõsegíteni, ehhez elengedhetetlen a közigazgatás depolitizálása, ugyanis a pártpolitizálást, mint mondta a megyei tanácsok végzik. Bãsescu szerint ezért nem kell elvetni a közigazgatási reformot még akkor sem, ha most nem létezik ehhez támogatottság a koalícióban. Reményét fejezte ki, hogy szeptemberben a koalíció közös megoldást talál a kivitelezésre.
Bãsescu a parlamenti beszédében részletesen ismertette, mely módosításokat javasolja a román alkotmányhoz az alaptörvényt módosító tervezetében, amit az államfõ a kormány javaslatára terjesztett a törvényhozás elé. Az ellenzék bojkottálta az államfõi beszédet, amely alatt csak a kormánykoalíció honatyái voltak jelen az ülésteremben.
Szabadság (Kolozsvár)2011. június 28.
Iorga-tábla: megbeszélések nem sok eredménnyel
Hegedüs Csilla a tegnapi sajtótájékoztató alkalmával a Mátyás-szoborcsoport elé helyezett, Nicolae Iorgának tulajdonított idézetet feltüntetõ tábla kapcsán elmondta: Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter egy sor megbeszélést folytatott Sorin Apostu polgármesterrel. A szaktárca álláspontja értelmében a Nicolae Iorga történész iránti tisztelet mellett a tábla elhelyezése törvénytelen, ugyanis nem képezte részét az Országos Mûemlékvédelemi Bizottság által elfogadott felújítási dokumentációnak - magyarázta a tanácsos. A törvénytisztelet tekintetében pedig mindenekelõtt a városházának kellene elöl járnia, azaz kezdeményeznie a törvényes állapothoz való visszatérést - tette hozzá.
Szabadság (Kolozsvár)2011. június 28.
Román-magyar projektek terítéken
Nagyvárad - A nagyváradi helyi tanács keddi ülésén több olyan határozatot szavazott meg, melyek a Románia-Magyarország határon átnyúló együttmûködés keretében valósulnak meg.
Ilie Bolojan Nagyvárad polgármestere a tanácsülés elõtt sorolta fel az elfogadásra váró fontosabb határozattervezeteket. Ezek egyike a Közúti Forgalom Menedzsmentközpont kialakítása, melyet a Románia-Magyarország uniós együttmûködési program keretén valósítanak meg. A központ két helyszínen - a városházán és a helyi rendõrség székhelyén üzemel majd, és egy modern forgalomellenörzõ diszpécserközpontot is fel fognak állítani. A tanácsülésen elfogadták a projekt gazdasági-mûszaki mutatóit, maga a munkálat jövõre kezdõdik el. Már készülnek a tervek a nagyváradi 2-es számú ipari park kialakítására. Ebben a folyamatban a helyi tanács elvi belegyezését adta az új ipari park leendõ helyszínének közmûvesítzésére, melyre szintén a Románia-Magyarország uniós együttmûködéi pályázat keretében kíván pályázatot benyújtani a helyi tanács.
Ilie Bolojan felhívta a figyelmet arra, hogy most már benyújtható a pályázat, ugyanis a bíróság jogerõs ítéletet hozott az önkormányzat és az ortodox egyház közötti az ipari park területének tulajdonjogára vonatkozó perben. A döntés szerint az említett terület a város tulajdona. A harmadik közös román-magyar projekt egy vállalkozássegítõ központ létrehozása, melynek összköltségvetése közel 18 millió lej, ebbõl a váradi önkormányzatra 3.923.077 lej esik. A nagyváradi vár C épületében létesülõ központ célkitûzése lesz a határon átnyúló kereskedelmi kapcsolatok elõsegítése és megerõsítése. A beruházást 2012 decemberéig kell befejezni.
Pap István
erdon.ro2011. június 28.
Állampolgárság: már százezren vagyunk.
A százezredik kérelmezõ
Semjén Zsolt az ünnepi pillanatkor elmondta: az eskütételek a legújabb informatikai fejlesztéseknek köszönhetõen felgyorsulhatnak a jövõben.
Beérkezett a százezredik magyar állampolgársági kérelem az egyszerûsített honosítás keretében - jelentette be Semjén Zsolt, amikor hétfõn a Parlamentben köszöntötte a százezredik kérelmezõt, a délvidéki Balogh Virág Lászlót és családját. A nemzetpolitikáért felelõs miniszterelnök-helyettes újságírók elõtt kiemelte: a kérelmek 65 százalékát már feldolgozták, az állampolgársági eskütételek folyamatosak. Állampolgársági esküt eddig mintegy 10 ezren tettek.
Hamarabb
Semjén Zsolt elmondta: az eskütételek a legújabb informatikai fejlesztéseknek köszönhetõen felgyorsulhatnak a jövõben. Most beadtuk, és nem csak azért tartozunk nagy köszönettel, hogy állampolgárok leszünk, hanem azért külön is, hogy mi lettünk a százezredikek - tette hozzá Balog Virág László, aki feleségével, tanár fiával és annak házastársával érkezett Budapestre. Az állampolgárságot két unokája számára is kérvényezték.
Mint az MTI-hez eljuttatott életrajzában olvasható, Balog Virág László családja Zentára menekült, miután az oroszok felszabadították Délvidéket, Csúrogot, valamint a többi magyarlakta falut elözönlötték a partizánok. ?desapja halála után, két és fél éves korában nevelõszülõkhöz került, nevelõapja 1941-ben elsõnek tûzte ki a magyar zászlót Zentán. Alapiskoláit magyar nyelven végezte, csak a kereskedelmi középiskolában tanult szerbül. Mint kereskedõ dolgozott nyugdíjazásáig, ma nyugdíjasként él feleségével. Akkor gyerekként is magyarok voltak, ezért szeretne újra magyar állampolgár lenni - indokolta.
erdon.ro2011. június 28.
Néptánctalálkozó Hajdúnánáson
A Nyíló Akác csoport harmadik alkalommal volt jelen az eseményen
Bihar megye - Az elmúlt hét végén rendezték meg a Hajdú-Bihar megyei Hajdúnánáson a IV.Kárpát-medencei Ifjúsági Néptánc Találkozót.
A néptánctalálkozón - a megjelent összesen kilenc csoport között - ott volt egyaránt harmadik alkalommal az érmihályfalvi Nyíló Akác, és az érsemjéni Ezüstpetje is. A pénteki és szombati fellépések végén most sem maradt el a Szent Iván éji tûzugrás, illetve a táncház. Vasárnap a két csoport hazafelé útba ejtette Nyíradonyt is, ahol a Ligetalja Fesztiválon vettek részt.
erdon.ro2011. június 29.
Világos a választás: reális külpolitikai célok vagy handabandázás
Egyetért-e a nemzeti ügyek kormánya Füzes Oszkár idiótázó kijelentésével? - kérdezte a jobbikos Szávay István a bukaresti nagykövet egy román portálnak adott nyilatkozatát idézve, amelyben - ismertetése szerint - a kommunista újságíróból lett diplomata azt mondta, Magyarország tudomásul vette, elveszítette a 700 éves harcot Románia ellen, 20 ezer idiótát leszámítva senki sem gondol arra, hogy visszavehetjük Erdélyt, vagy annak egy részét.
A kormány egyetért a nagykövet nyilatkozatával - szögezte le Németh Zsolt. A külügyi államtitkár beszélt arról, hogy a jó viszony Romániával törékeny, és az világossá vált: vagy reális külpolitikai célokat, területi, kulturális autonómiát valósítanak meg, vagy handabandázásba kezdenek, amitõl szerinte nem állt távol az iménti felszólalás. A revízió célkitûzése nem felelõsségteljes és józan külpolitikai magatartás ebben a helyzetben, a kormány párbeszédet kíván fenntartani minden olyan szomszédos országgal, amely erre hajlandó - emelte ki.
MNO/Erdély.ma2011. június 29.
Tusványos: összenõ, ami összetartozik
Idõszerû társadalmi és politikai témákat, mint a népszámlálás, a jövõ évi parlamenti és önkormányzati választások, a magyar állampolgárság határon túli kiterjesztése, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) megalakulása, különbözõ gazdasági valamint közoktatást érintõ kérdéseket boncolgat az idei Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor.
Idén is gazdag programra számíthatnak a Tusványosra látogatók, a július 19-24., a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és a budapesti Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány szerevezésében zajló tábort immár 22. alkalommal szervezik. A ma délben, Kolozsváron, a Spritz Caféban tartott sajtótájékoztatón Sándor Krisztina, fõszervezõ, a MIT elnöke hangsúlyozta: az idei tábor tematikája a kettõs állampolgárság köré csoportosul majd, hiszen ez egy nagyon aktuális politikai és közéleti kérdés. A fõszervezõ jelezte azt is: idén is elmaradhatatlanok lesznek a gazdasági válságot, környezetvédelmet érintõ témák, valamint közismert politikusok is részt vesznek a táborban. Sándor Krisztina elmondásából kiderült: Orbán Viktor, magyar kormányfõ, Tõkés László, EP képviselõ, és Traian Bãsescu, román államfõ jelenlétére is számítanak, azonban a politikai nagyságok szombati jelenléte valószínûleg a tábor szerdai napján lesz száz százalékosan biztos. Igazán biztos, akkor lesz, amikor már ott lesznek. De ha szerda-csütörtökön megjelennek a táborban a hírszerzõ szolgálat emberei, akkor már azt mondhatjuk, jön a román államfõ is - fogalmazott. Mint az kiderült: a táborba meghívást kapott Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke is, azonban még egyelõre nem érkezett válasz a napokban elküldött meghívóra.
A programok kapcsán megtudtuk: a fõsátorban fog zajlani a politika, közélet, oktatás tematikája köré csoportosuló elõadások nagy része, a MISZ sátorban az ifjúságot érintõ témákat boncolgatnak majd, mint például a kábítószer fogyasztás vagy az összeesküvés elméletek. Mindezek mellett élménybeszámolót hallhatunk a székely hegymászóktól is, valamint elmaradhatatlanok lesznek a bulik és a koncertek.
A táborban a Kultúrsátor is tartogat idénre érdekességeket. A program teljes egészében nincs még pontosítva, de ami biztos, hogy kortárs irodalomra, filmvetítésekre, táncházra, színházat érintõ beszélgetésekre, elõadásokra, valamint, stand-up comedyra lehet majd számítani.
A Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor fénypontja most is az esti koncertek lesznek. Idén is színvonalas együtteseket láthatunk majd a színpadon, kedden este lép fel a Kiscsillag, a Kaláka és a Budapest Bár. Szerdán az Intim Torna Illegál, illetve a Shantel lép színpadra. Csütörtökön a Magna Cum Laude, a Maszkura és a Tücsökraj együttesek produkcióira lehet bulizni, pénteken pedig az Edda és a Beatrice rajongóknak kedvez a tér. Az utolsó napon a Ghymes, valamint a Role dallamaiban lehet gyönyörködni, valamint Illés Lajos emlékkoncertre is sor kerül. Az idei tábor költségvetése kapcsán Sándor Krisztina elmondta: a tavalyi évhez képest vissza kellett fogniuk magukat, 150 000 euróból gazdálkodtak csupán, akárcsak a tavaly, idén is az Ursus a fõszponzor, de számos civil, üzleti, önkormányzati támogató is besegített.
A szállások ügyében az idei tábor tartogathat kellemetlen meglepetéseket azok számára, akik nem foglalnak idõben helyet. A nyugdíjasok gyógyüdültetését célzó országos programhoz több tusnádfürdõi vendéglátó-ipari egység is csatlakozott. Az erre vonatkozó törvény értelmében kötelesek több helyet is fenntartani számukra. Így a helyek száma napi százzal lesz kevesebb tavalyhoz képest, olyannyira, hogy néhány a táborban fellépõ zenekar számára Csíkszeredában kellett szállást foglalniuk a szervezõknek. Aki idõben szeretne faházikóra szert tenni, talán még van esélye, de biztosabb idén, ha sátorral táborozik az ember -tudtuk meg. Egy napra egy személy számára a sátorhely 20 lejbe kerül, egy hétre 100 lejt kell fizetni. Egy kétszemélyes faház 400 lejbe fog kerülni. Varga Melinda
Erdély.ma2011. június 29.
Nem belügy a kisebbségek joga (Konferencia a nemzeti és nyelvi közösségek védelmérõl)
Túl kell lépni a nemzeti és etnikai közösségek jogainak kizárólag belügyként való kezelésén - hangsúlyozta Tõkés László EP-alelnök azon a konferencián, amelyet Gál Kinga EP-képviselõ és az EU soros magyar elnöksége rendezett az Alapjogi ?gynökség részvételével Brüsszelben az Európai Parlamentben.
Tõkés felszólalásában rámutatott: az emberi ? és kisebbségi ? jogok unión belüli érvényesítésének és betartatásának kezdettõl fogva komoly akadályát képezi a helsinki alapelvek közötti azon ellentmondás, mely az emberi jogok és az alapvetõ szabadságok tiszteletben tartásának (7. alapelv), másfelõl pedig a belügyekbe való be nem avatkozásnak (6. alapelv) a követelményei között áll fenn. Vagyis azokban az esetekben, amikor valamely tagállamban sértik meg az emberi és kisebbségi jogokat, az uniónak nem áll rendelkezésére megfelelõ eszköz ennek számonkérésére, hiszen az európai jog az egész kérdéskört a nemzeti kompetencia körébe utalja - jelentette ki Tõkés László. Megítélése szerint a Lisszaboni Szerzõdés jó kiindulópontként szolgál, hogy hosszabb távon egy kötelezõ jogi erõvel bíró, hatékony uniós kisebbségvédelmi rendszert alakítsanak ki, mely képes lesz feltartóztatni az õshonos nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségek pusztulását, eredményesen meg tudja õrizni a kontinens kulturális sokszínûségét, és érvényre juttatja a sajátos értékek és identitások megõrzésének és integrációjának alternatíváját az Európa-szerte eluralkodott asszimilációs tendenciákkal szemben. Ehhez viszont az unió kisebbségpolitikájában és kisebbségvédelmi joggyakorlatában valóságos paradigmaváltás szükséges, melynek részeként többek között a be nem avatkozás dogmatikus elvének a feloldásával le kell mondani arról a jogkorlátozó megkötésrõl és gyakorlatról, mely a kisebbségi kérdés rendezését az egyes tagországok kizárólagos belügyének tekinti, valamint ki kell küszöbölni az unión kívüli és belüli viszonylatban alkalmazott kettõs mércét - szorgalmazta Tõkés László. Mindehhez egységes uniós kisebbségvédelmi jogrendszer bevezetése szükséges - tette hozzá az EP alelnöke.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. június 29.
Legyen erõforrás az emlékezés (Kétszáz éve született Kriza János)
Járjunk, keljünk elõdeink tanítása szerint, és hagyjunk olyan szellemi nyomokat, amelyek eligazítanak összekuszálódott világunkban - intett tegnapi, Nagyajtán tartott szószéki beszédében Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök. Kriza János születésének kétszázadik évfordulóján ünnepi mûsorral, tudományos elõadással és koszorúzással emlékezett meg a helyi közösség a magyar népköltészet kiemelkedõ gyûjtõjérõl, az íróról, mûfordítóról, az erdélyi unitárius egyház neves püspökérõl.
A nagyajtai unitárius templomban tartott ünnepi megemlékezésre összegyûlteket Pap Mária, a Háromszék-Felsõfehéri Unitárius Egyházkör esperese köszöntötte, hangsúlyozva, az emlékezéssel múltunkat állítjuk tükörbe, és azt látjuk, ma is hittel, szeretettel és bátorsággal kell vállalnunk a szolgálatot. ?nnepi prédikációjában Bálint Benczédi Ferenc hangsúlyozta, bár erdélyi létünk többletkihívást jelent, számbeli kisebbségünknek nem kell kisebbrendûségi érzést táplálnia bennünk. Véget kell vetni az önsajnálatnak, a sírva vigad a magyar-szerû magatartásnak, és azt kell szem elõtt tartanunk, hogy a felemelkedéshez egy biztató jövõképre van szükségünk. Magyarnak lenni feladat, és nem búskomor küzdelem - jelentette ki Erdély unitárius püspöke, aki szerint felelõs nemzetszeretetre van szükség, valamint arra, hogy erõsödjünk gyökértudatunkban. Legyen erõforrás az emlékezés a hétköznapok megpróbáltatásai között - zárta szószéki beszédét Bálint Benczédi Ferenc, majd a megtartó közösségért mondott imát. Fekete Levente helyi unitárius lelkész megköszönte a püspök szolgálatát, és hangsúlyozta, ha õrizzük és tovább éltetjük elõdeink szellemi örökségét, akkor lesz jövõnk.
Kriza és a kor nagyjai nem elismerésre várva cselekedtek, hanem népszeretetbõl, nekünk pedig, akik a vélt és valós értékek idejében élünk, meg kell találnunk a biztos pontokat, ilyen a vallás és a nemzeti öntudat - ezekkel a szavakkal köszöntötte a nagyszámú gyülekezetet Elekes Botond, a Nemzeti Erõforrás Minisztérium kulturális államtitkárságának kabinetfõnöke. Tamás Sándor megyeitanács-elnök a nemzeti önbecsülés fontosságát hangsúlyozta, mert szerinte csak ilyen közhangulatban kerülnek ki olyan szellemóriások, mint Kriza János, majd a meghívottaknak ajándékozott egy-egy példányt a megyei önkormányzat támogatásával az évfordulóra megjelentetett Vadrózsák hasonmás kiadásából. Kriza János 1863-ban megjelent Székely Népköltési Gyûjteményének ez az elsõ, az eredetivel teljesen azonos kiadása. Kezdeményezõje, Pozsony Ferenc néprajzkutató, egyetemi tanár felszólalásában kiemelte, a Vadrózsák már megjelenése korában azt üzente a világnak, hogy a székelység szellemi kincsei nagyon értékes összetevõi a magyar nemzeti kultúrának. Biztos jövõt akkor tudunk építeni, ha a felgyorsult polgárosodás és globalizáció idejében nem dobjuk el értékeinket, megtaláljuk az egyensúlyt a hagyományõrzés és újítás között. Kriza János emberi nagyságáról, a magyar népköltészet minden társadalmi réteget megszólító, széles körben történõ terjesztésérõl, külföldi megismertetésében játszott szerepérõl a balladás püspök György nevû testvérének dédunokája, az etnográfus Kriza Ildikó, az MTA tagja tartott ismertetõt. A püspöki tanítások, a tudományosság képviselõinek tájékoztató és eligazító hozzászólásai nem lettek volna elegendõek a Kriza-szellem megidézésére a helyiek cselekvõ jelenléte nélkül. A Kriza János Általános Iskola diákjai Barabás Mihály nyugalmazott magyartanár, egykori iskolaigazgató irányításával, drámajátékelemekkel tûzdelve mutattak be balladákat, adtak elõ tréfás mondókákat, Fekete Judit tiszteletes asszony citerásai és a Péter Géza vezette Gazdag Miklós Polgári Daloskör a népdalok világából merített egy csokorra valót.
Az ünneplõ gyülekezet megtekintette a Kriza-emlékházban berendezett, a budapesti Petõfi Irodalmi Múzeum munkatársai által felújított kiállítást, majd az egyházi és világi testületek képviselõi az emlékezés koszorúit helyezték el Kriza János parkbéli mellszobránál. Az emlékünnepség az Erdõvidék az én hazám kezdetû Kriza-dal közös eléneklésével ért véget.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. június 29.
régi(j)óvilág
Az aradi különszám bemutatója
Mintegy harmincan voltak jelen ma délután a Jelen Ház kávézójában a regionális honismereti szemle, a régi(j)óvilág aradi különszámának bemutatóján.
Bevezetõként Bodó Barna szociológus, író, egyetemi tanár, a Temesvár székhelyû Szórvány Alapítvány vezetõje beszélt az alapítvány kiadói koncepciójáról. Alapvetõ kérdés, mondta, hogy a végeken, a nyelvhatáron, ahol a nemzet határa van, milyen tükörben látjuk magunkat. Egy 2004-es felmérés szerint az itt élõ emberek 70 százaléka román sajtót olvas, tehát abban a tükörben látja magát, amelyet eléje tartanak. A szórványban következésképpen olyan kiadói politika kell, amely el tudja érni a szórványban élõket. Ezt a célt szolgálja, például, az a Helytörténeti kronológia, amelynek immár a harmadik kötete jelenik meg, és amely a romániai Temesvár, Lugos, Arad, valamint a magyarországi Szeged, Békéscsaba és Gyula városokat, a szerbiai Vajdaság településeit mutatja be, és anyaggal szolgálhat az iskoláknak, amelyek helytörténetet taníthatnak.
A folyóirat-kiadás hatéves múltra tekint vissza, a régi(j)óvilágaradi száma immár a 15. Ujj János tanár, a folyóirat aradi szerkesztõje kiemelte: tartalmilag is szinte hibátlan mind a 15. (Bodó Barna már elõbb jelezte: külsõre is szép folyóiratot akartak megjelentetni. Ami sikerült is.)
A továbbiakban Bodó Barna ismertette az aradi különszám tartalmát. Szerepel benne interjú Bognár Levente alpolgármesterrel (szerzõ: Pataky Lehel Zsolt), cikkek, tanulmányok Arad fejlõdésérõl a XIX. században (Ujj János), az aradi minorita kultúrház történetérõl és az Arad megyei magyar iskolák névadóiról (Matekovits Mihály), történetek és legendák a vértanúkról, Aradi pilóták és konstruktõrök (Puskel Péter), a tízéves Irodalmi Jelenrõl (Jámbor Gyula), Arad új magyar színházáról (Pataky Lehel Zsolt), az aradi Csiky Gergely iskoláról (Juhász Béla), Kett Groza János festõmûvészrõl (Kiss Károly). A szám irodalmi anyagából kiemelhetnénk Karácsonyi Zsolt versét, Böszörményi Zoltán novelláját, valamint a mai romániai német próza talán legjelesebbje, Eginald Schalattner Ajtók c. regényének részletét.
A találkozó baráti beszélgetéssel zárult.
Jámbor Gyula
Nyugati Jelen (Arad)2011. június 29.
A történelmi régiókhoz kellene ragaszkodni
Elhibázott szembeállítani a kisebbségvédelem belpolitikai eszközeit az európai szintû együttmûködéssel
A Székely Nemzeti Tanács szerint végre kell hajtani a közigazgatási reformot, azonban úgy kell megtenni, hogy közben ne sérüljenek azok a nemzetközi kötelezettségvállalások, amelyeket Románia az elmúlt évek során tett, és ne sérüljenek a demokrácia alapelvei - nyilatkozta sajtótájékoztatón Izsák Balázs, az SZNT elnöke.
Azok a tervek, amelyeket Románia kormánya elõterjesztett, és a jelenlegi fejlesztési régiókat akarja közigazgatási egységekké alakítani, nem felelnek meg ezeknek az alapvetõ elveknek, megszegik Románia nemzetközi kötelezettségvállalásait, sértik a demokrácia alapelveit. A hét végén levélben kérték az SZKT-t, ne hozzanak olyan döntést, amely a közösséget hátrányosan érinti. Az SZNT szerint valóban nem hoztak olyan döntést, amely ártana. Tehát ez a minimum: nem ártani. Persze, ez így önmagában kevés, ennél többet kell tenni. Azt is elhibázottnak tartják, hogy az RMDSZ-vezetõk szembeállítják a kisebbségvédelem belpolitikai eszközeit az európai szintû együttmûködéssel, és egymást kizáró aktusként jelenítik meg a bukaresti politizálást a brüsszeli politizálással, mondta Izsák Balázs.
Véleménye szerint a kormány által javasolt felosztás nem egyszerû politikai lépés, történelmi léptékû döntés. A székelységnek a saját szülõföldjén történelme során mindig saját közigazgatási egységei voltak, akár székely székeknek, akár vármegyéknek nevezték õket. Mélyen antidemokratikus, hallatlanul magyarellenes, kisebbségellenes lépésnek nevezte a hatalom mostani szándékát.
Kérdezzék meg a lakosságot!
Bíró Zsolt, Marosszék Székely Tanácsának elnöke felhívta a figyelmet, hogy még a kommunista diktatúra idején is létezett autonómia: a Magyar Autonóm Tartomány, amelyet 1952-ben hoztak létre, majd 1960-ban, azzal a szándékkal, hogy megbomoljon az etnikai arány, ezt a tartományt kissé átszervezték, Háromszék egy részét Brassó megyéhez, a Mezõséget pedig Maros megyéhez csatolták, de még mindig Maros Magyar Autonóm Tartományról beszélhettünk abban az idõben.
Kijelentette: az SZNT ragaszkodik ahhoz, hogy az új közigazgatási határokat úgy húzzák meg Romániában, hogy a lakosságot elõbb kérdezzék meg ebben az ügyben, vagyis helyi referendumokat szorgalmaz, ezek mellett szólnak a nemzetközi ajánlások és konvenciók, és ezt ajánlja az államelnök által létrehozott Stanomir-bizottság is mint járható utat. Az SZNT szerint ha ténylegesen érvényesülne a közakarat, akkor a leendõ Székelyföldnek egyértelmûen része maradhatna Marosszék is.
Székelyföld fel nem osztható és be nem olvasztható
Az SZKT-hoz intézett nyílt levélben az SZNT kijelenti: Székelyföld fel nem osztható és be nem olvasztható, csakis természetes, történelmileg kialakult regionális határai között, önálló, többlethatáskörökkel rendelkezõ, autonóm közigazgatási egységként képzelhetõ el a jövõben, amelynek egyben különálló fejlesztési régiónak is kell lennie. Azt az Európai Unióban elfogadott elvet kell irányadónak tekinteni Románia számára is, amelynek megfelelõen a régiókat nem kijelölni, hanem elismerni kell.
Emlékeztette a testületet, hogy Maros megyének csak egy része, az egy tömbben élõ székely-magyar közösség által lakott Marosszék tartozik Székelyföldhöz. Az RMDSZ fejlesztési régiókra vonatkozó törvénytervezetében javasolt, Maros, Kovászna és Hargita megyébõl álló régió lakosságának már a 2002-es népszámlálási adatok szerint is mindössze 57,3%-a volt magyar nemzetiségû, és a magyar népesség kor szerinti megoszlását figyelembe véve elmondható, hogy ez folyamatosan csökkenni fog a jövõben.
Felhívta a figyelmet, hogy Románia közigazgatási reformjának a helyi közösségek szolidaritására kell épülnie, lehetõséget teremtve a helyi önkormányzatoknak a szabad társulásokra, és ezeket a helyi közösségek szabad akaratából létrejött társulásokat kell közigazgatási régiókként elismerni, amint azt a Románia alkotmányos és közigazgatási reformját elõkészítõ, Ioan Stanomir által vezetett bizottság is javasolja. Ennek szellemében haladéktalanul meg kell kezdeni a székely önkormányzatok szabad társulását, hogy ezáltal jöjjön létre a Székelyföld mint önálló közigazgatási régió.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)2011. június 29.
Megszüntetnék a tandíjas helyeket az állami egyetemeken
Veszélybe kerülne az állami egyetemek mûködése, amennyiben a parlament jóváhagyja azt a törvénytervezetet, mely szerint a felsõoktatási intézmények nem hirdethetnének meg tandíjas helyeket - vallják az illetékesek. Cãtãlin Croitoru és Petru Filip demokrata-liberális párti (PDL) szenátor javaslatát hallgatólagosan elfogadta a képviselõház, miután a június 22-i határidõig nem sikerült megtárgyalni azt, jelentette be tegnap Roberta Anastase házelnök. Az új oktatási törvényt módosító javaslat kimondja, hogy Romániában az állami felsõoktatási intézményekben ingyenes az oktatás, a beiskolázási számot pedig a kormány hagyja jóvá. Hozzáteszi ugyanakkor, hogy a magánegyetemek hallgatóinak tandíjat kell fizetniük, amelyet az illetõ intézmény vezetõ testületei szabnak meg.
A törvénytervezetet a szenátusnak is jóvá kell hagynia, mely ez esetben a döntõ fórum, a javaslat vitájára várhatóan csak az õszi ülésszakban kerül sor. A tervezet még nem került a szenátus oktatási szakbizottságának asztalára, közölte a Krónikával Bokor Tibor RMDSZ-es szenátor. Az oktatási bizottságban tevékenykedõ honatya szerint a kezdeményezés a magánegyetemek nyomására születhetett meg, amelyek óriási lobbit folytatnak annak érdekében, hogy az állami egyetemeken megszûnjenek a tandíjas helyek, és így õk több diákra tegyenek szert. Nagyon sok kolléga a magánegyetemeken dolgozik, így érthetõ a kezdeményezés. A józan ész azonban azt mondja, hogy ne hagyjuk jóvá - mondta lapunknak a háromszéki szenátor, hozzátéve, õ személy szerint arra fogja ösztönözni RMDSZ-es kollégáit, ne támogassák a kezdeményezést.
Fizetésekre sem futná?
Amennyiben a parlament jóváhagyná a kezdeményezést, az veszélybe sodorná az állami egyetemek mûködését - jelentette ki a Krónikának Magyari Tivadar, a kolozsvári Babeº-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorhelyettese. Az jó dolog, ha egy állam teljes körû ingyenes felsõfokú oktatást biztosít, mi azonban úgy gazdálkodunk, hogy nem tudnánk fenntartani magunkat, ha megszûnnének a tandíjas helyek - magyarázta Magyari, hozzátéve, hogy az államnak más módon kellene kompenzálnia az ily módon jelentkezõ veszteséget. A magyar tagozat vezetõje szerint a kolozsvári egyetemen jelenleg csak a helyek 40 százalékát finanszírozza az állam, a fennmaradó 60 százalékot az egyetem maga teremti elõ, a tandíjak pedig komoly összeget tesznek ki. Mint elmondta, a tandíjmentes helyek számát az állam szabja meg, ezek fenntartását a központi költségvetésbõl állják - ez a szám a Babeº-Bolyai Tudományegyetem esetében a legnagyobb, a jövõ tanévre 4820. A tandíjas helyek számáról az egyetem vezetõsége dönt, de ezt a számot a Romániai Felsõoktatási Minõségbiztosítási Hatóságnak (ARACIS) is jóvá kell hagynia, ez határozza meg ugyanis a maximális létszámot, hogy melyik egyetem hány diákot bír el.
Magyari Tivadar szerint az egyetem román tagozatán a tandíjas helyek vannak túlsúlyban: a román diákok 60 százaléka fizet tanulmányaiért, s csupán a 40 százalékuk részesül ingyenes oktatásban. Ezzel szemben a magyar tagozaton fordított, sõt annál is jobb az arány: a diákok 60-65 százaléka tanul állami helyen, és csupán 35-40 százalékuk tandíjas. Mint mondta, ez annak köszönhetõ, hogy a magyar tagozaton nincs akkora túljelentkezés az egyes szakokon, kevesebb az érdeklõdõ. Magyari szerint egyébként a közhiedelemmel ellentétben a tandíjas helyek nagy száma nem befolyásolja az oktatás minõségét. Mint elmondta, az esetleges minõségi romlás inkább annak tudható be, hogy a közoktatás minõsége gyengült, kevesebb a felkészült diák, és nem annak, hogy tömegessé vált az egyetemi oktatás. Ugyanakkor elismerte, ha kevesebb diák lenne, jobban tudnának foglalkozni velük a tanárok, azonban nem lenne mibõl fenntartani az egyetemet, ennek alapvetõ mûködése kerülne veszélybe. Egyes karokon a tanárok bérét sem tudnák kifizetni, vélte a rektorhelyettes.
?tször több tandíjas hely
A kolozsvári egyetem egyes nagy népszerûségnek örvendõ szakjain egyébként jóval nagyobb a tandíjas helyek száma, mint az államiaké. A jogon például román tagozaton 145 állami helyet hirdettek meg az idei felvételire, míg 365 fiatalt tandíjas helyre vesznek fel; a magyar tagozat esetében 20-20 az arány. Marketing szakon román vonalon az állam által finanszírozott 58 helyhez 192 tandíjas helyet társítottak, magyar tagozaton 31 ingyenes, 19 költségtérítéses helyet hirdettek meg az új tanévre. Könyvelés szakon közel ötször több tandíjas hely van, mint állami: elõbbiekre 330, utóbbiakra 70 jelentkezõt várnak. Nagy a különbség a szintén népszerû újságírói szakon is, román vonalon 43 állami és 155 fizetéses, magyar tagozaton 12 állami és 23 tandíjas hely van.
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) jóval kevesebb a tandíjas helyek száma, az idei felvételire meghirdetett 268 állami helyet 82 tandíjassal pótolták, ezek fele-fele arányban oszlanak meg a román és magyar tagozat között. Nagy ?rs rektorhelyettes kérdésünkre nem kívánta kommentálni a törvénytervezet esetleges hatásait, mint fogalmazott, nagyobb bajuk is van ennél.
Pap Melinda
Krónika (Kolozsvár)