udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
601
találat
lapozás: 1-30 ... 421-450 | 451-480 | 481-510 ... 601-601
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2017. február 7.
Hírsaláta
Bukaresti sajtószemle
ADEVĂRUL. Mircea Morariu úgy véli, indokolt a tüntetéssorozat folytatása, mert az SZDP–LDSZ koalíció semmi jelét nem adta annak, hogy letett volna „a párt körül rajzó bűnözők” tisztára mosásáról. „Milyen garanciánk van arra, hogy a kormány nem fogja ugyanilyen erkölcstelen, csaló, hazug és groteszk módon folytatni tevékenységét?” – tette fel a kérdést a szerző, aki szerint a Grindeanu-kabinet jóvátehetetlenül kompromittálta magát. Traian Ungureanu ugyancsak az Adevărul hasábjain kifejti: Románia zsákutcába került, pedig mindenki tudta, hogy „a 28 éve visszaeső SZDP, ha egyedül marad hatalmon, veszélyesebb, mint egy kannibál dada”. Szerinte az a sok ember, aki most utcára vonult ellene, megtakaríthatta volna ezt a dühöt és tehetetlenséget, ha vette volna a fáradságot, és decemberben elmegy szavazni. Szintén az Adevărul közölte Andrei Pleşu Nincsenek politikusaink, nincsenek pártjaink című írását, amelyben azt állítja: Románia legnagyobb problémája az, hogy politikustársadalma jórészt korrupt, faragatlan, felelőtlen, öntelt és buta emberekből áll. A szerző úgy véli, Liviu Dragnea normális körülmények között legfeljebb egy ravasz kaszinótulajdonos lehetne, nem pedig a legnagyobb kormánypárt és az egész ország vezetője, de az ellenzéki pártokban sem jobb a helyzet, így bármennyire is reményteli a civil öntudat újjáéledése, nincs kivel helyettesíteni a jelenlegi hitelvesztett politikusokat.
ROMÂNIA LIBERĂ. Vezércikkében Răzvan Chiruţă úgy vélekedik, az SZDP-nek a Grindeanu-kormányt is „hatályon kívül” kell helyeznie mentorával, Liviu Dragneával együtt. A párt választásokon nyert jogot a kormányzásra, azt felelősségteljesen és átláthatóan folytatnia kell, de meg kell értenie, hogy nyugdíjemelésekre kapott felhatalmazást, nem pedig arra, hogy maffiastílusú kiváltságokat biztosítson korrupt politikusai számára – írja a lap publicistája. Szintén a România liberăben Silviu Sergiu arról ír, hogy miután sikerült megvédeniük az igazságszolgáltatást a politikusok visszaéléseitől, a románoknak most az igazságszolgáltatás túlkapásaitól kell megvédeniük magukat. Miután az emberek bebiztosítják magukat, hogy az SZDP nem fogja eltörölni a korrupt politikusok bűnlajstromát, valóban rendbe kell tenni a Btk.-t, és azokat a rendelkezéseit is ki kell javítani, amelyek az ügyészség visszaéléseit lehetővé tették, és arra is törvényi garanciák kellenek, hogy a titkosszolgálatok nem avatkoznak be többé az igazságszolgáltatásba – vélekedik a szerző. JURNALUL NAŢIONAL. Sabina Iosub nem jósol hosszú jövőt az SZDP élén Dragneának, arra hivatkozva, hogy a fegyelmezett és eredményközpontú párt mindig leváltotta azokat a „vezérigazgatókat”, akik hibát hibára halmoznak, és nem képesek „szállítani” az elvárt eredményeket. HOTNEWS.RO. Dan Tăpălăgă és Cristian Pantazi felhívja a figyelmet arra, hogy nem szabad a válságot tovább nyújtani az előrehozott választások „meggondolatlan erőltetésével”. Úgy vélekednek, a Grindeanu-kormány eljátszotta hitelét azzal, hogy hatalmával visszaélve „törvényerőre próbálta emelni a rablást”, ezért mennie kell, de az SZDP mint párt a decemberi választásokon felhatalmazást nyert a kormányzásra, amelyet Grindeanu és Dragnea nélkül folytatnia kell.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2017. február 7.
Egy másik Románia
Egy másik, mindeddig szinte rejtőzködő Románia arcát mutatják az ország városaiban a kormányzati szintre emelt hazugság és hitványság ellen tüntetők, estéről estére erőteljesebben és határozottabban. Noha vasárnap a Grindeanu-bábkormány visszavonta 13-as botrányos rendeletét, estére mégis mintegy hatszázezren tiltakoztak országszerte, csak Bukarestben háromszázezren vonultak a kormányépület elé. Egyrészt, mert nem tartják elegendőnek az intézkedést – és joggal, hiszen a levitézlett igazságügyi miniszter tegnap folytatta a lavírozást: reggel még közölte, szinte ugyanazt a tervezetet kívánja közvitára bocsátani, ám délre meggondolta magát, és visszalépett szándékától, jelezve, egyelőre nem kívánják módosítani a büntető törvénykönyvet –, másrészt, mert nem érik be ennyivel, sokan a dicstelen kabinet lemondását kérik.
Ilyen nagyságrendű, ennyire erőteljes tiltakozás nem volt a forradalom utáni Romániában. Ez új helyzet, az utcára vonulók ugyanis nem csupán kormányellenes jelszavakat kiáltanak, hanem azt is üzenik: elegük van az eddigi politizálási stílusból, nem fogadják el az évtizedek alatt állandósult hatalmi visszaélést, önkényt. Nem csupán az éjszakai kormányzást utasítják vissza, hanem azt a bevett gyakorlatot, hogy a mindenkori hatalom puszta alattvalókként tekinthet állampolgáraira, s önös érdekei szerint irányíthat közpénzt, alakíthat jogrendet. A másként gondolkodók ennyire látványosan, egységesen és határozottan talán soha nem álltak ki álláspontjuk, hitük mellett. S bár érzékelhető némi meghátrálás a szociálliberális táborban, egyelőre korai lenne örvendezni. Lebegtetik ugyan az igazságügyi miniszter leváltását, ám a miniszterelnök és kormánya továbbra is kitart, Dragneáék támogatását bírja. A szociáldemokrata pártvezér változatlanul félrevezetett tüntetőkről beszél, a történteket Iohannis nyakába varrja, míg koalíciós elnöktársa, Tăriceanu arrogánsabb, mint valaha, és újságírókkal hisztériázik. Ha nem is túl látványosan, de erejük gyengül, s pártjaikon belül is állniuk kell a sarat, meg kell védeniük pozíciójukat, magyarázkodniuk kell népszerűségük csökkenése miatt. Ám eközben megnőtt a tiltakozók ereje, a kormánykoalíció és a kabinet hitelessége pedig szinte teljesen elveszett. Hiszen a történtek után már semmire sincs biztosíték, egy szavuk sem hihető, így a kormány távozása sem jelentene megnyugtató politikai megoldást. Valójában a szociáldemokraták javíthatnának e drámai helyzeten akkor, ha menesztenék vaskezű, pártjukat vakvágányra terelő vezérüket. Erre utaló jelek egyelőre nincsenek, Dragnea rendületlenül és rezzenéstelenül mondja a magáét. Így vélhetően marad a növekvő tiltakozási hullám s a másként gondolkodók reménye, bizakodása, hogy a véleményüknek most hangot adó, egy másik, tisztességesebb Romániát éppen képviselő és megalapozó polgárok soha többé nem fogadják el a hazugságot és a hitványságot.
Mózes László
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2017. február 7.
Csökkent a bűnözés Háromszéken
Rendőrségi mérleg
Országos viszonylatban Kovászna megyében alacsony a bűnözés, s az is évről évre csökkenő tendenciát mutat. A megyei rendőr-főkapitányság megvonta éves bűnügyi mérlegét, amelyet a sajtóval ismertetett. Eszerint az utóbbi öt év legalacsonyabb szintjét mutatja a statisztika.
A rendőrség több bűnmegelőzési, tájékoztató akciót hajtott végre és folytat, legtöbbet iskolákban és szervezetten, családok számára. Iskolákban 2678 tájékoztatót tartottak, ezeken 9600 tanuló vett részt. Az elmúlt esztendőben a rendőrök 14 700 esetben szálltak ki, egyharmad részt a 112-es sürgősségi hívószámon való bejelentések nyomán. Az összesített bűnözés mértéke tavaly 12 százalékkal alacsonyabb volt, mint előző évben, és 29 százalékkal alacsonyabb, mint az utóbbi öt év átlaga. Előző évhez képest felére csökkent a vagyon elleni bűncselekmények (lopás, rongálás, rablás) aránya, az utcai bűncselekményeké több mint 20 százalékkal szorult vissza. Utóbbiak nagyrészt gépkocsi vagy autóalkatrész-lopásbál állnak. 7 százalékkal csökkent a személy elleni bűncselekmények aránya, ezeknek zömét a bántalmazás teszi ki. A gazdasági rendőrség 750 ellenőrzést végzett, 161 bírságot rótt ki 521 200 lej összértékben. Lefoglaltak 67 963 lejt, különböző termékeket 98 995 lej értékben, 24 ezer kg műtrágyát, 7 ezer kg ócskavasat, 110 949 szál cigarettát, 4288 liter szeszt. Az államkasszának okozott kárból sikerült mintegy 7 millió lejt megtéríteni. A fegyvereket és robbanóanyagokat felügyelő osztály 1200 ellenőrzést végzett, 32 robbanószert és 108 kg mérgező anyagot foglalt le. Erdészeti vonalon 1381 ellenőrzést végeztek, 560 bírságot róttak ki 612 ezer lej összértékben, 1570 köbméter faanyagot foglaltak le 300 ezer lej értékben. A közlekedésrendészek 2400 ellenőrzést végeztek, több mint 17 ezer bírságot róttak ki, 930 gépkocsivezetői jogosítványt függesztettek fel, és 619 forgalmi engedélyt vontak be időlegesen. A súlyos balesetek és az ezekben elhunytak száma szinten maradt, a súlyos sérülést szenvedettek aránya 5 százalékkal csökkent. A balesetek fő oka a gépkocsivezető fáradtsága volt, ezt követi a szekerek szabálytalan közlekedése. Egyetlen fejezet, ahol emelkedés mutatkozott: a tetten ért bűnesetek aránya 6,5 százalékkal nőtt.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2017. február 7.
Tízezer lejre büntette a Realitatea televíziót a CNA
Tízezer lejre bírságolta kedden az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) a Realitatea televíziót. A testület szerint Rareş Bogdan december 6-ai, Jocuri de putere című műsora megszegte az audiovizuális törvényeket.
Az eljárást Alexandru Jucan CNA-tag kezdeményezte, miután megállapították, hogy a tévé megszegte a tárgyilagos tájékoztatás elvét, és elmulasztotta kikérni az RMDSZ álláspontját is a tárgyalt téma kapcsán.
A CNA szerint az adás ideje alatt olyan feliratok jelentek meg a képernyőn, mint: „Románia, a magyar szélsőségesek össztüze alatt; Magyarország 3 támadást intézett Románia ellen 5 nap alatt; Budapest, előzmény nélküli provokációhullám; A legmagasabb rangú magyar méltóságok sértegetik Romániát; Magyar külügyminiszter: a magyar embereknek nincs mit ünnepelniük december elsején; A december elsejei sértegetések után Magyarország ismét támad; Román hazafit köptek le egy magyarországi téren"
Az audiovizuális törvény előírásai értelmében a szolgáltatóknak kötelességük tárgyilagosan tájékoztatni a közönséget, ugyanakkor a nemzeti, vallási kisebbségek nézőpontját is ismertetniük kell, amennyiben az őket érintő témák kerülnek bemutatásra. agerpres.ro
Erdély.ma2017. február 7.
Emberi méltóságért díjat kapott Böjte Csaba ferences szerzetes
Az Emberi Méltóság Tanácsa (EMT) Emberi méltóságért kitüntetésben részesítette Böjte Csaba ferences rendi szerzetest, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapító elnökét. Az elismerést Lomnici Zoltán, az EMT elnöke és Szunai Miklós, a civil szervezet főtitkára adta át február 6-án Budapesten.
Lomnici Zoltán, aki 2002–2009 között a Legfelsőbb Bíróság elnöke volt, 2006-ban az Alkotmánybírósághoz fordult kérve, hogy a bírói fórum értelmezze az emberi méltósághoz való jogot és annak tartalmi elemeit. Az Alkotmánybíróság három esztendőn át több ülésen elemezte a beadványt, majd végül hatáskör hiányára hivatkozva nem adott érdemi választ a feltett kérdésekre. Ezt követően Lomnici Zoltán felhívást adott ki az emberi méltóság védelme érdekében, azt a célt megjelölve, hogy hazánkban ne sérüljön az egyenlő emberi méltóság elve, és ne nyerjen teret a keresztényellenes, rasszista, antiszemita és magyarellenes retorika. A csatlakozók elkötelezték magukat annak érdekében, hogy visszautasítanak minden olyan sértő megnyilvánulást, mely személyek vagy csoportok ellen irányul, azok vallási vagy nemzeti és etnikai hovatartozása miatt. A csatlakozók fontosnak tartották a másoknak fájdalmat okozó történelmi sérelmek tiszteletben tartását, és mindenkit arra hívtak fel, hogy sem szóban, sem cselekedettel ne sértse meg az áldozatok emlékét.
Szunai Miklós, a Széchenyi Tudományos Társaság ügyvezető elnökének javaslatára az alapítók létrehoztak egy politikai pártoktól független civil szervezetet a felhívásban megjelölt célok megvalósítása érdekében, és neves közéleti személyiségeket kértek fel a tagságra. Így jött létre az Emberi Méltóság Tanácsa. Azóta minden esztendőben átadják az Emberi méltóságért kitüntetést olyan személyeknek, akik kiemelkedően sokat tesznek az emberi jogokért, az emberi méltóságért.
A díj idei kitüntetettjét Lomnici Zoltán elnök méltatta, aki ismertette Csaba testvér eddigi életútját. Mint mondta, Böjte Csaba olyan, reménytelenségben élő gyerekeknek adott és ad ma is otthont, ételt és hitet, akiket szüleik elhagytak, vagy anyagi lehetőségeik nem engedik meg, hogy emberhez méltó módon ételt, otthont adjanak nekik. Lomnici Zoltán hangsúlyozta: Csaba testvér lelkeket ment, s a testi nélkülözéstől óv nemre, származásra, nemzetiségre nézve függetlenül – fiatal életeket.
A díj átadásakor elhangzott: Böjte Csaba élete példakép a jövő nemzedék számára is. A ferences szerzetest hallgatni bármikor felér egy lelkigyakorlattal. Ez történt a Budakeszi úton lévő Öko Ház Lovagtermében is, amikor a jelenlévőkhöz szólt Csaba testvér. Miután megköszönte az elismerést, így szólt: Igazából, amit teszek, nem áldozat. Nyáron elmenni egy tóhoz fürdeni, jó dolog. Ha megkérdezik, megéri-e, csak az lehet rá a válasz, hogy persze, megéri fürdeni egy tóban. Gyereket befogadni, gyereket nevelni, az élet mellett dönteni – megéri, csodálatos dolog. A mai napon a Gát utcában, József Attila szülőházánál jártam. Eszembe jutott, amit munkatársaimnak szoktam mondani: honnan tudjuk, netalán a következő „József Attilát” fogadjuk-e be, hiszen ki tudja, mit rejt az a kisgyermek, aki hozzánk érkezik. Minden gyermekben a csodát látom. A Jóisten nem gyárt selejtet. Minden kisgyermeknek feladata van, melyet egy-egy anyuka kezében küld el hozzánk a Mindenható. Pedagógusnak, szülőnek az a feladata, hogy a gyermek küldetését segítse beteljesíteni. Otthonainkba 1992–93 óta fogadunk be gyermekeket. Mi ezt az isteni küldetést, a gyerekek feladatát próbáljuk segíteni, támogatni. Csaba testvér elmondta, egykor „csupán” huszonhárom gyereket fogadott be. Mára nyolcvanhárom helységben végzik munkájukat; házaikba eddig összesen körülbelül hatezer gyereket fogadtak be. Hozzátette: pillanatnyilag kétezer százharminc fiatalról gondoskodnak.
A díj átadásának szervezői kulturális programról is gondoskodtak. Az ünnepi beszédek után azt tervezték, Dévai Nagy Kamilla énekében és gitárjátékában, Kathy Horváth Lajos hegedűjátékában, illetve a Cseppkő Gyermekotthoni Központ fiataljainak előadásában gyönyörködhetnek majd a megjelentek, ám e terveket Csaba testvér módosította, hiszen sehova nem érkezik üres kézzel. A Nagyszalontán található otthonuk kilenc fiataljával érkezett, akik Szent Lászlóról szóló verset adtak elő, majd bemutatkoztak egyenként. Volt olyan fiú, akinek tizenöt testvére van. A bemutatkozások után következett a szervezők ének- és hegedűprogramja, illetve a magyarországi otthon fiataljainak éneke, felolvasása.
Az ünnepség végén Csaba testvér egy tervét is megosztotta a jelenlévőkkel. Mint mondta, az anyaországból évről évre zarándokok érkeznek Csíksomlyóra. Szeretné, ha az Eucharisztikus Világkongresszusra ő jöhetne el egy vonatnyi gyerek zarándokkal, hogy Magyarországon találkozhassanak az Oltáriszentségben jelenlévő Jézussal. Bókay László
magyarkurir.hu
Erdély.ma2017. február 7.
Jogerősen reklámzászlónak minősítették a partiumi zászlót
Hétfőn jelent meg az igazságügyi minisztérium honlapján a 284/271/2016-os számmal regisztrált dosszié kapcsán meghozott jogerős bírósági ítélet. Tőkés László EP-képviselő fellebbezését a Bihar Megyei Törvényszék elutasította: a nagyváradi európai parlamenti iroda erkélyére kitűzött és a helyi önkormányzat által megtámadott magyar közösségi és regionális szimbólum, a partiumi zászló ugyanarra sorsra jutott, mint korábban a székely zászló. Az ítélőszék jóváhagyta az önkormányzatnak alárendelt városi rendészet szabálysértési jegyzőkönyvét, amelyben a zászló „megsemmisítésére” szólították fel az európai képviselőt, mivel a lobogó kitűzése kereskedelmi tevékenységnek minősül, reklámhordozó lévén kifüggesztése engedélyköteles, ennek hiányában pedig törvénytelen. Ha a politikus nem tesz eleget a felszólításnak, súlyos pénzbüntetésre számíthat.
Mivel Romániában már nincsenek jogorvoslati lehetőségek, az EP-képviselő az lesz kénytelen fordulni a partiumi zászló ügyében is, akárcsak előzőleg a székely jelkép esetében. A strasbourgi magas instancia túlterhelt, ennek ellenére befogadta és tárgyalásra alkalmasnak találta a múlt esztendő végén a székely zászló ügyét. A partiumi lobogó ellen született ítélet esetében még meg kell várni a törvényszék hivatalos kiértesítőjét és részletes ítéletindoklását, mielőtt döntés születne a további lépésekről.
Erdély.ma2017. február 6.
Puska, pótkávé, térkép – Új utak a Trianon-kutatásban
Milyen okok vezettek az első világháborút követő katonai összeomláshoz és a hadsereg leszereléséhez? Miként változott az élelmiszer-ellátás 1917 és 1922 között, és mi volt a politikai jelentősége ezeknek a változásoknak? Hogyan lehet a határmegvonás földrajzi következményeit új módszerek alapján vizsgálni? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresi a választ az MTA Lendület Trianon 100 Kutatócsoport.
A munkáját Ablonczy Balázs vezetésével tavaly nyáron megkezdő A kutatócsoport Facebook-oldalacsoport célja: monográfiákkal, konferenciákkal, dokumentumközlésekkel, idegen nyelvű publikációkkal hozzájárulni ahhoz, hogy a magyar közvélemény és a tudományos közösség jobban megismerje a békeszerződés pontos körülményeit.
A program négy pillérre épül: az eddig ismeretlen, a béke-előkészítést és a döntéshozatalt bemutató diplomáciai iratok közül készül jó néhányat publikálni a kutatócsoport, első helyen a magyar békedelegáció naplóját Zeidler Miklós szerkesztésében, de tervezi amerikai, olasz, japán, román, cseh és szerb dokumentumok közlését is.
A kutatási program második része a magyar társadalom és az összeomlás kapcsolatát vizsgálja, benne foglalkozik a hadsereg szerepével, a menekültkérdéssel, a közellátás elhanyagolt, ámde stratégiai problémáival. E rész foglalja magában az impériumváltások helyi vizsgálatát is.
A határok megszilárdulásával foglalkozó részben esne szó a békeszerződés földrajzi aspektusairól, a határok által teremtett gazdasági, társadalmi viszonyokról, illetve az 1918 és 1924 között született számos közép- és kelet-európai átmeneti állam létrejöttéről.
Végül a kutatás kitér Trianon emlékezetére (emlékművek, történetírás, irodalom) és a magyar társadalom kapcsolataira.
Lássunk hármat a kutatási programban részletesebben is vizsgálni tervezett témák közül!
Katonai összeomlás és a hadsereg 1918–1920
Az első világháborút követő katonai összeomlás és a hadsereg leszerelése talán az egyik legtöbbet vitatott kérdés a trianoni döntést közvetlenül megelőző időszak történetével kapcsolatban. A június 4-i évforduló közeledtével minden évben mind a történészszakmát, mind a közvéleményt igen élénken foglalkoztatja a kérdés: milyen okok vezettek a hadsereg teljes felbomlásához 1918 őszén, és egyáltalán lehetséges lett volna-e fegyverrel megakadályozni a történelmi Magyarország egy részének vagy akár egészének elvesztését.
A magyar közvélemény már az 1920-as évektől kezdve radikálisan két táborra szakadt ebben a kérdésben. A Horthy-korszak ellenforradalmi történetírása egyértelműen a Károlyi-kormány elhibázott politikájának számlájára írta a haderő teljes szétesését, míg az oktobrista emigráció a háború természetes következményeként mutatta be az eseményeket. Az 1945 után kiépülő államszocialista rendszerben azután ez a kérdés a Tanácsköztársaság „honvédő harcaival” szemben jórészt háttérbe szorult. A radikálisan különböző értelmezések ellenére az 1990-es évekig a legtöbb történeti munka megközelítésében nagy hasonlóságot mutatott: mindegyik alapvetően politikai-ideológiai szempontból tárgyalta a korszak hadtörténelmét. Az elmúlt évtizedekben aztán egyre-másra jelentek meg a korszakot bemutató jóval kiegyensúlyozottabb munkák, de a katonai összeomlást részleteiben tárgyaló modern összefoglaló monográfiával mind a mai napig adós maradt a magyar történettudomány.
Mindezzel párhuzamosan az elmúlt néhány évben a nemzetközi szakirodalom egyre nagyobb figyelmet fordított az 1918 utáni „kis háborúk” történetére. Ezek az írások mind megközelítésükben, mind módszereikben sok újdonságot hoztak a korszak vizsgálatával kapcsolatban. A magyarországi katonai összeomlást bemutató kutatás nagyban támaszkodik ezekre a munkákra.
A kutatócsoport alapvetően három szempontból kíván újat hozzátenni az eddigi magyar szakirodalom eredményeihez.
A hagyományos politikatörténteti kronológiával szemben ez a vizsgálat tágabb időkeretben kívánja értelmezni a katonai felbomlás eseményeit. Egyfelől megpróbálja bemutatni a leszerelés és mozgósítás első világháború alatt kialakult és a fegyverszünet után is továbbélő gyakorlatát, másfelől igyekszik rávilágítani azokra a 19. századi gyökerekre, amelyek 1918 után a szociáldemokrata párt erős antimilitarista politikájához vezettek.
Az események tágabb kronológiai értelmezése mellett a kutatás igyekszik a korábbi vizsgálatok földrajzi kereteit is újraértelmezni. A korszak hazai sajátosságainak megértése érdekében a projekt a magyar helyzetet más vesztes országokkal – elsősorban az eddig meglepően kevés figyelmet kapott Ausztriával – hasonlítja össze. A nemzetközi nézőponton kívül a projekt a szakirodalomban mind ez idáig általában külön vagy egymással szembeállítva tárgyalt „vörös” Budapest és „nemzeti” vidék ellentétét is igyekszik meghaladni, rámutatva a leszerelés és mozgósítás során felmerülő nehézségek hasonlóságaira.
Végül, de nem utolsósorban a kutatás a korábbi hadtörténeti munkákkal ellentétben elsősorban társadalomtörténeti szempontból kívánja megközelíteni a katonai összeomlás történetét. A vizsgálat nem annyira a politikai döntéshozatal ma már viszonylag jobban ismert eseményeire fókuszál, hanem az egyes civilszervezetek – elsősorban a szakszervezetek – és a haderő helyi szerveinek szerepével foglalkozik. Mindezen túl számos korábban nem ismert dokumentum felhasználásával a katonák szemszögéből próbálja megvilágítani az 1918 és 1920 közötti eseményeket.
Az élelmiszer mint fegyver
1921 közepén id. Chorin Ferenc a Magyar Gyáriparban, a GYOSZ lapjában amellett érvelt, hogy fenn kell tartani az állami alkalmazottak és az ipari munkásság kötött árakon való hatósági élelmiszer-ellátását – aminek másik oldala a szintén hatósági árakon való kötelező élelmiszer-beszolgáltatás volt –, mert szabadpiaci forgalom esetén az élelmiszerárak emelkedése olyan béremelést tenne szükségessé, amit sem az állam nem tudna finanszírozni a maga alkalmazottait illetően, sem pedig az ipar nem tudna teljesíteni versenyképességének jelentős romlása nélkül. Chorin Ferenc cikke ahhoz a politikai vitához tartozik, amelyben megszülettek az állami élelmiszer-begyűjtés és hatósági élelmiszer-elosztás megszüntetéséről szóló döntések. Írása azonban egy folyamat végpontja. Az élelmiszer-ellátás menedzselése a háború folyamán vált kormányzati feladattá, s a háború befejeztével sem tudták – a gyorsan változó – kormányzatok ezt azonnal felszámolni, lényegi elemeit tekintve 1922-ig fennmaradt.
Az első világháború évei a gazdaság működésében is törést jelentettek: a korábbi időszakban már régóta szabadpiaci viszonyok között működő gazdaság addig ismeretlen módon került kormányzati ellenőrzés alá. A háborús erőfeszítések érdekében az ipari nyersanyagok mind nagyobb részét termelték, szállították, dolgozták fel államilag szabályozott módon, és – gyakran sebtében kiépített – állami szervek irányítása és ellenőrzése alatt. Az élelmiszerek begyűjtése és elosztása szintén kormányzati szervek kezelésébe került. A korábbi piaci viszonyokat egy olyan államilag irányított gazdaság váltotta fel, amelyben a termelők, forgalmazók, fogyasztók/felhasználók helyzetét többé nem a kereslet-kínálat határozta meg, hanem a kormányzati szabályozás. Így az élelmiszerek előállítói és felhasználói gazdasági helyzetük, hétköznapi életviszonyaik romlását a kormány, általában pedig a politika számlájára írták.
Nem csoda, hogy az egyre mélyülő gazdasági nehézségek közepette helyzetének romlásáért minden csoport a kormányzatot tette felelőssé, amelyről paraszt és földbirtokos, munkás és munkaadó (mezőgazdasági és ipari), élelmiszer-termelő és élelmiszer-fogyasztó egyaránt azt tételezte fel, hogy az ellenérdekelt csoportokat támogatja. A társadalom legtöbb csoportjában gyorsan nőtt az elégedetlenség a kormánnyal szemben, és eluralkodtak azok a politikai szenvedélyek, amelyek az önvédelem nevében más társadalmi csoportok képviselői ellen fordították őket.
Az élelmiszer e folyamatban politikai jelentésekkel telítődött, az elnyomás, az igazságtalanság, a jogostól való megfosztás szimbolikus tartalmait vette fel; a társadalmi viszonyok idiómájává vált.
A hatósági/politikai alapon való élelmiszer-begyűjtés és -szétosztás folyamatában mindenki vesztesnek érezte magát, miközben a kormányzat hiábavaló erőfeszítéseket tett az érdekeltek közötti egyensúly fenntartására. 1918–19 eseményeinek egyik mozgatórugója az élelemiszerek termelésének és forgalmazásának ellenőrzése feletti konfliktus volt. Bár a Tanácsköztársaság nem redukálható erre az aspektusra, de sok egyéb mellett a városi élelmiszer-fogyasztók egy jellegzetes és szervezett csoportjának diktatúrája is volt a vidéki élelmiszer-termelők felett.
Közben a közélelmezés nehézségeit csak fokozta az ország területének demarkációs vonalakkal, majd határokkal való szétszabdalása. A berendezkedő ellenforradalmi rendszer konszolidációjának egyik legfontosabb eleme volt, hogy – szemben a korábbi kormányzatokkal – sikerült megtalálnia azt az utat, amelyen egy ideig az élelmiszer-elosztás hatósági fenntartásával, ugyanakkor az élelmiszer-termelők számára is elfogadható gabonaárakkal, majd pedig a szabadpiaci élelmiszer-forgalomra való visszatéréssel véget vetett annak az állapotnak, amikor az élelmiszerek termelése és elosztása sértette az érintetteknek a morálisan helyes gazdaságról formált elképzeléseit.
A kutatás három szinten vizsgálja az élelmiszer-ellátás kérdéseit 1917 és 1922 között.
1. Döntések és végrehajtás a kormányzat és az állami szervek szintjén. Itt egyrészt a makrogazdasági összefüggések és a gazdaságpolitikai döntések területére irányul a vizsgálódás. Milyen szempontokra figyelve, milyen kényszerek között születtek az élelmezéspolitikával kapcsolatos döntések? A döntéshozatal vizsgálata mellett a kutatás kiterjed a végrehajtásra is, arra, ahogyan a különböző kormányzati szervek megpróbálták a döntéseket átültetni a gyakorlatba, ami a sokféle ellenállás között gyakran nem volt egyszerű, az összeomlás időszakától kezdve pedig sokszor kétségbeesett erőfeszítéseket jelentett. A kutatás e szintje az élelmezéspolitikával foglalkozó központi szervek tevékenységének forrásaira épül (Közélelemzési Hivatal, Közélelmezési Minisztérium).
2. Az élelmezéspolitikában érdekeltek szervezeteinek tevékenysége. Az élelmezéspolitikai döntésekkel összefüggésben vizsgálandó az érdekelt felek szervezeteinek tevékenysége, azaz a mezőgazdaság és az élelmiszer-fogyasztók különböző csoportjainak egymással folytatott küzdelmei, amelyek célja eleinte az élelmiszer-ellátással kapcsolatos kormányzati döntések befolyásolása, majd pedig az élelmiszer-ellátás feletti politikai kontroll megszerzése volt. Itt a levéltári források mellett a szaksajtó, az érintett társadalmi egyesületek, szervezetek (GYOSZ, OMGE, Szaktanács, Gazdaszövetség stb.) kiadványai képezik az elsődleges forrásokat.
3. Élelmiszer a hétköznapokban. Végül pedig a kutatás a hétköznapok szintjén is vizsgálni kívánja az élelmiszer-ellátás kérdését. Az élelmiszer-begyűjtés és -elosztás gyakorlata sokféle egyéni ellenállást, alternatív stratégiát is kiváltott az emberekből, amelyek meghatározták az élelmezéspolitikai döntések végrehajtását a hétköznapokban. A kutatás harmadik szintjén az élelmiszer-ellátás hétköznapi problémáit, az élelmiszerek körüli hétköznapi konfliktusokat és ezzel összefüggésben az élelmiszer-ellátásnak szimbolikus politikai jelentésekkel való hétköznapi feltöltődését vizsgáljuk, ami mind szélesebb rétegekben generált politikai szenvedélyeket. A vizsgálatnak e szintjéhez elsősorban elbeszélő források használhatóak.
Trianon földrajza
A trianoni békeszerződés és a földrajz kapcsolata sokrétű. Ez azzal az egyszerű összefüggéssel magyarázható, hogy a békeszerződés legjelentősebb (magyar szemszögből nézve legsúlyosabb) következményei területiek, földrajziak voltak, és a békeszerződés revíziójára tett kísérletek fő célja is az elvesztett területek visszaszerzése volt. A földrajzi feladat földrajzosokat kívánt: a magyar geográfusok pedig igyekeztek is tudásukat hasznossá tenni. Már a béke-előkészítő munka során a statisztikai és térképes anyagok összeállítása mellett komplex földrajzi érvrendszert dolgoztak ki a magyar területi érdekek védelmére, az 1920-as, 1930-as években pedig jó néhány magyar geográfus állította munkásságát a területi revízió szolgálatába.
Trianon földrajzának a kutatása két egymással összefüggő vizsgálódást jelent.
Egyrészt jelenti a határmegvonás földrajzi következményeinek (kettévágott tájak-régiók, vonzáskörzetüktől elszakított városok, szétzilált térbeli gazdasági kapcsolatok, megbomlott társadalmi hálózatok) vizsgálatát, másrészt jelenti azoknak a földrajzi elméleteknek a feltárását, amelyeket a geográfusok fejlesztettek ki, hogy az új határ jogtalanságát (illetve a túloldalról szemlélve jogosságát) igazolják. Kutatásunk mindkét elemre kiterjed, és a célja az is, hogy a két világháború között széles körben ismert érveket, sztereotípiákat néhány kvantitatív alapokon nyugvó esettanulmánnyal tesztelje, elsősorban az osztrák–magyar és a csehszlovák–magyar határszakaszon.
A trianoni határok által kettévágott tájak, városi vonzáskörzetek kutatása nem előzmények nélküli a magyar földrajztudományban. A városi vonzáskörzetek lehatárolásánál legtöbbször nem áll rendelkezésre olyan adatsor, ami tételesen városokhoz sorolná be az egyes községeket, ezért a gravitációs modell alkalmazásával lehet nagyságrendileg pontos képet kapni a határmegvonás legfontosabb településhálózati hatásáról. A trianoni határ gazdasági és társadalmi hatásait jól jelzik a határtérségekben a két világháború közti demográfiai, vándorlási folyamatok. Ezt tételesen számba lehet venni az egyes határszakaszok vándorlási egyenlegének mérésével-térképezésével, illetve komplex módon a népességi súlypont elmozdulásának vizsgálatával. Az új határ a társadalom szerveződésének mikroszintjét is visszafordíthatatlanul átformálta: korábban szoros kapcsolatban élő községeket vágott el egymástól. Ennek a szintnek a vizsgálatára egy-két házassági vonzáskörzetnek az esettanulmányszerű vizsgálata lenne különösen alkalmas.
A béke-előkészítő munka során, majd a békekötést követő években született térképekről, szakmai háttéranyagokról, tudományos elemzésekről, földrajzi propagandatermékekről is sok jó elemzés készült az elmúlt évtizedekben. Kutatásunk ezeknek az elemzéseknek az eredményeit felhasználva új irányokba bővítené a földrajz szerepével kapcsolatos tudásunkat. A legismertebb földrajzi terméknek, a Carte rouge-nak nem csak a keletkezéstörténetét, szemiotikáját, háttérüzenetét szeretnénk bemutatni, hanem azt is, hogy a különböző országokban a szakmai közönség hogyan fogadta a térképet.
A Carte rouge
A magyar geográfusok által kidolgozott földrajzi érvrendszereket pedig megpróbáljuk ütköztetni néhány szomszédos ország geográfusainak érvelésével, arra is választ keresve, hogyan járult hozzá ezekben az országokban a földrajz az új vagy átalakult nemzeti térnek a közgondolkodásba, a nemzeti identitásba illesztéséhez, hogyan formáltak az újonnan megszerzett tájaknak új identitást.
BÓDY ZSOMBOR - GYŐRI RÓBERT - RÉVÉSZ TAMÁS
A szerzők az MTA Lendület Trianon 100 Kutatócsoportjának tagjai.
mta.hu2017. február 6.
Határtalan Napok Fesztivál: főszerepben Nagyvárad
Szabadka, Marosvásárhely, Komárom és Kassa után Nagyváradé a főszerep a Miskolci Nemzeti Színház Határtalan Napok fesztiválján: a Szigligeti Színház társulatai mellett bemutatkozik Deák Árpád képzőművész, valamint a Várad Kulturális Folyóirat. A háromnapos programsorozatban színházi előadások, kiállításmegnyitó, író-olvasó találkozó és összművészeti performansz is helyet kapott.
A február 9-11. között megszervezendő esemény célja, hogy hidakat építsen az anyaországi és határon túli közösségek között, valamint, hogy keresztmetszetét adja a határon túli városok kulturális életének.
Az események sorát Deák Árpád képzőművész kiállításának megnyitója kezdi. Az est folytatásában, 19 órától Székely Csaba Bányavirág című tragikomédiája látható. Másnap, február 10-én 17 órától a Várad Kulturális Folyóirat Élő Várad mozgalma és a színház összművészeti performansza látható, Határon innen és turul címmel, 19 órától pedig Csiky Gergely Buborékok című nagysikerű komédiája kerül műsorra. Február 11-én rendhagyó Törzsasztal író-olvasó találkozóra,
erport.ro2017. február 6.
Az RMDSZ csak feltételekkel szavazza meg a költségvetést
Az RMDSZ-frakciók a költségvetésről szóló általános parlamenti vitát követően hoznak döntést arról, hogy támogatják-e a tervezetet, miután lezajlik a benyújtott módosító javaslatokról szóló szavazás is - nyilatkozta hétfőn Erdei-Dolóczki István képviselő.
„Attól függően hozunk döntést, hogy miként alakul a vita a módosításokról, illetve elfogadják-e az RMDSZ kiegészítő javaslatait” – jelentette ki a Szatmár megyei politikus a költségvetési törvény vitáján. Megállapította, hogy a költségvetés „csaknem minden fejezetében” növekedést irányoz elő.
„Ez egy jó kezdet. (...), azonban érződik a tervezeten, hogy sebtében állították össze (...), az indoklás egyes részeit aktualizálás nélkül átvették a korábbi évekből. A fő hitelutalványozók számos melléklete hibás vagy teljes egészében hiányzik. Egyes újonnan létrehozott minisztériumoknál eltérés figyelhető meg a kitűzött célok és a kiutalt pénzösszeg között” - részletezte a képviselő.
Erdei-Dolóczki felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a költségvetés 815,2 milliárd lejes GDP-vel és 5,2 százalékos gazdasági növekedéssel számol, miközben az Országos Előrejelzési Bizottság őszi becslésében 807,4 milliárd lejes GDP-t és 4,3 százalékos gazdasági bővülést irányoz elő.
maszol.ro2017. február 6.
Zenés könyvbemutató Hodgyában
Falustársai, rokonai, szomszédai jelenlétében mutatta be a hodgyai születésű László Zoltán Isten és ember című verseskötetét vasárnap a református templomban.
A szerző, aki a székelyudvarhelyi Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium zenetanára, gitárkísérettel adta elő néhány megzenésített versét és dalfeldolgozását – némelyikbe a hallatóság is bekapcsolódott.
László Zoltán hétéves koráig Hodgyában nevelkedett, ott járt óvodába. Máig megvan nagyszülei bennvalója, nem szakadt el a falutól. Vallja: a szíve oda húzza. Hiszen az ott töltött, közmondásos „első hét év” meghatározta életét. Egyik verse felolvasása után meg is jegyezte: a papírra vetett strófákat a templomhoz közeli kertjük ihlette.
A hodgyai egyetemes imahét egyik jellegzetessége, hogy a zárónapon meghívják a településhez kötődő egy-egy mű íróját vagy költőjét. A nap vendége úgy érezte magát, mint Mózes, amikor Isten megszólította a csipkebokorból: saját falujában, Vele tolmácsolta az Ő szavát. Megtudtuk: tizenhat évesen már szerelmi dalokat komponált. 1991-ben Kovács László segítségével CD-n adta ki a huszonegy éves koráig „lelkéből született” alkotásait.
Első versét 2012-ben írta. Ez az év olyan időszakban volt, amikor mindenki nagy változásra várt. A félelemtől motivált emberek a világ végét, a Föld pusztulását várták, a spirituálisabb beállítottságúak – bizonyos asztrológiai jelekből, jóslatokból következtetve – úgynevezett dimenzióváltást. A fenti értelemben ezek nem következtek be, de a szerző úgy érzi, a nem látványos, az emberek lelkében zajló változások folyamata ma is tart. A „bölcs és okos” ember helyébe a „krisztusi embernek” kell lépnie – a tiszta képnek, tiszta hangnak.
A László Zoltán által átírt dalok üzenete is ez: a negatív tartalmat fel kell váltania a pozitívnak. Az ugyanazon évben megjelent CD-n, melyen feleségével énekelt, a szintén helybéli László László is közreműködött. Juhász Zoltán hodgyai református lelkész abban erősítette a hallatóságot, amiben az elhangzott versek költője: nem mindegy, milyen tartalmakat ismétlünk. Bár forr a világ, a bennünk lévő aranyszálat ki kell bontanunk.
Molnár Melinda
Székelyhon.ro2017. február 6.
Az RMDSZ mérlegre teszi a kormánypártokkal kötött parlamenti megállapodását
Az RMDSZ kedden dönt az ellenzéki bizalmatlansági indítvánnyal kapcsolatos álláspontjáról, és mérlegeli az kormánypártokkal kötött parlamenti együttműködés jövőjét – jelentette ki a Maszolnak hétfő este Porcsalmi Bálint ügyvezető elnök. Kelemen Hunor azt javasolja: az RMDSZ vegyen részt az indítvány vitáján, de ne szavazzon.
Az ügyvezető elnököt azért kerestük meg, mert a Btk.-t módosító sürgősségi rendelet elfogadása után erősödtek a Liviu Dragnea vezette Szociáldemokrata Párttal (PSD) való szakítást követelő hangok az erdélyi magyar közösségben. Az RMDSZ-t nem csak politikai ellenfelei támadják a koalícióval való együttműködése miatt, Hegyeli Attila, a csángószövetség volt ügyvezető elnöke Facebookon jelentette be, hogy tiltkozásul visszaadja a szövetségtől 2011-ben kapott Ezüstfenyő díját.
„Azt gondolom, hogy az RMDSZ nem jár a helyes úton, ha olyan embert, mint Olosz Gergely ünnepélyes keretek közt kitüntetnek (alapfokon korrupcióért elítélt Schweighofer ügyvéd). Továbbá a román kormány egészen elvetemült viselkedése miatt a mi nevünkben kötött parlamenti támogatást feltétlenül vissza kellett volna vonni és elhatárolódni a jelenlegi PSD vezetéstől” – indokolta döntését a néprajzkutató.
Kelemen Hunor szövetségi elnök hétfő este az Agerpresnek megerősítette, hogy keddi együttes ülésükön döntenek a frakciók a bizalmatlansági indítványról. Az politikus elmondta, azt fogja javasolni kollégáinak, hogy vegyenek részt az indítvány szerdai parlamenti vitáján, de ne szavazzanak. „Nehéz a kormány ellen és nehéz a kormány mellett is szavazni” – magyarázta. Emlékeztetett, hogy a koalíciónak 54 százalékos a parlamenti támogatottsága, tehát kicsi az esélye a Grindeanu-kabinet megbuktatásának. „Ám a bizalmatlansági indítvány jó alkalom arra, hogy a jogállamiságról, a hatalmi ágak egyensúlyáról beszéljünk” – fogalmazott az RMDSZ elnöke.
Porcsalmi: megosztó volt Olosz kitüntetése
Porcsalmi Bálint elismerte, megosztó lett az a döntés, hogy Olosz Gergely a többi leköszönő képviselő és szenátor mellett elismerő oklevelet kapott az RMDSZ-től. Emlékeztetett arra, hogy a háromszéki politikus bűnvádi perében még nem született jogerős ítélet, és megilleti az ártatlanság vélelme, de megjegyezte: ez az elismerés kétségkívül értelmezésekre, tiltakozásokra adott okot.
„Azt látom, hogy egy nehéz, bonyolult helyzet van az országban, és a saját közösségünk hangulata is felfokozódott, ami teljesen érthető. Szerintem most mindennél fontosabb az őszinte, egyenes beszéd, ezért még egyszer hangsúlyozom: elismerem, hogy Olosz Gergely kitüntetése megosztó” – fogalmazott az ügyvezető elnök.
Porcsalmi elmondta, olvasta Hegyeli Attila állásfoglalását, megérti a keserűségét, és elfogadja, ahogyan a volt csángószövetségi vezető a tiltakozását kifejezi. „Azonban fontos tisztázni azt, hogy Hegyeli Attila Ezüstfenyő-díjat kapott, Olosz Gergely pedig pusztán a leköszönő RMDSZ-es honatyáknak járó oklevélben részesült” – jegyezte meg.
Kedd a mérlegelések napja lesz
Arra a kérdésünkre, hogy megszavazza-e az RMDSZ a bizalmatlansági indítványt, az ügyvezető elnök elmondta: az RMDSZ a parlamenti szavazás előtt egy nappal, a keddi együttes frakcióülésen alakítja ki álláspontját az ellenzék kezdeményezéséről. A kormánykoalícióval kötött parlamenti megállapodásról azt mondta: ezt a szervezeten belül is többen megkérdőjelezik, és a frakcióülésen szintén szó lesz róla. „Ezt a megállapodást előbb meg kellene próbálni kitölteni tartalommal, és utána dönteni a jövőjéről”- tette hozzá.
Jelenleg nem lenne bölcs döntés az RMDSZ részéről felbontani a Szociáldemokrata Párttal (PSD) és a Liberálisok és Demokraták Szövetségével (ALDE) kötött parlamenti együttműködési megállapodást, de nem kizárt, hogy ez a jövőben megörténik - nyilatkozta a Agerpresnek hétfő este Kelemen Hunor. Részletek itt.
Porcsalmi Bálint értésre adta: döntésüket az is nehezíti, hogy éppen most zajlik a vita a parlamentben a költségvetési törvényről. „Jelen pillanatban éppen e megállapodás alapján kértünk és javasoltunk módosításokat a költségvetési törvényben Erdély fejlesztéséről szóló ügyekben. Hiszen az egyezség a koalíciós pártokkal éppen a kisebbségek nemzeti identitásának megőrzéséhez kapcsolódó területekről és infrastrukturális fejlesztésekről szól, és nem a Btk.-módosításról vagy másról” – jelentette ki az RMDSZ ügyvezető elnöke.
Cseke Péter Tamás
maszol.ro2017. február 6.
Brassai iskola ügye: hétfőn iktatták a kompromisszumos beadványt
Hétfőn jutatták el a Kolozs megyei tanfelügyelőségre és iktatták a Brassai Sámuel Elméleti Líceum beadványát, amelyben azt kérik, a szakosztály helyett inkább az elméleti kilencedik osztályt tarthassák meg jövő tanévtől - nyilatkozta a Maszolnak az iskola igazgatója, Kósa Mária. A tanfelügyelőség vezetőtanácsa január 25-én úgy döntött, a 2017-2018-as tanévtől a drámai gyermeklétszámcsökkenés miatt a Brassai és az Onisifor Ghibu Elméleti Líceum elveszti egy-egy kilencedik osztályát.
Az igazgatónő közlése szerint az elméleti osztály megtartásával elkerülhető lenne az, hogy megváltozzon az iskola jelenlegi besorolása. A szakosztályok túlsúlyba kerülésével idővel az elméleti líceum szaklíceummá alakulhat át, és amennyiben ez megtörténne, az I-VIII. osztályokat elveszítené a Brassai - figyelmeztetett.
Kósa Mária úgy tájékoztatott, hogy a kompromisszum egy szülői értekezleten hangzott el, amelyet később, múlt csütörtökön az összehívott tantestületi gyűlésen el is fogadtak. A tantestület a tanfelügyelőségnek eljuttatott átiratában azt kérte, módosítsák januári döntésüket úgy, hogy a 2017-2018-as tanévben a szakosztály helyett az elméleti (természettudományi) kilencedik osztály maradjon meg, figyelembe véve az alábbiakat:
az érvényes oktatási törvény (Legea Educaţiei Naţionale nr. 1/2011) 79-es és 80-as cikkelye szerint az oktatás haszonélvezői elsősorban a diákok és szüleik, ezért fontos döntések meghozatalakor kötelező módon konzultálni kell velük;
az iskola nyolcadikos diákjainak szülei a megyei tanfelügyelőségen iktatott írásos beadványban (243/ 2017. január 13) is kérték, hogy tanulmányaikat a természettudományi osztályban folytathassák;
az elméleti osztály megszüntetésével és a szakosztályok túlsúlyba kerülésével az elméleti líceum idővel szaklíceummá alakulhat át.
Kósa Márai elmondta, a beadványban kérték továbbá, hogy amennyiben jövő tanévtől nő a gyermeklétszám, kapják vissza mindkét kilencedik osztályukat.
Arra a kérdésre, hogy mekkora esélyét látja annak, hogy a tanfelügyelőség eleget tesz a kérésünknek, Kósa Mária elmondta: "Véleményem szerint a tanfelügyelőség már nem fog válaszolni a beadványra, vagy ha válaszol is, azt fogja közölni, hogy a beiskoláztatási tervet már elküldték a minisztériumhoz".
Csoma Botond, az Kolozs megyei RMDSZ elnöke, akifolyamatosan konzultált az iskola és a tanfelügyelőség között, a Maszolnak elmondta, amennyiben a tanfelügyelőségen nem hoznak kedvező döntést, készek az oktatási minisztériumhoz fordulni az ügyben.
A szülők korábbi beadványárára nem érkezett válasz
Mint arról már korábban beszámoltunk, a brassais szülők is titlakoztak a tanfelügyelőség januári döntése ellen. Megkeresésünkre a szülők képviselője, Lingner Lilla elmondta, egyelőre nem kaptak választ a tanfelügyelőségtől átiratukra, melyet múlt kedden iktattak. Ebben azt kérték, hogy kapjanak választási lehetőséget a jelenlegi nyolcadik osztályos diákok, és ha külön engedéllyel is, de maradhasson az elméleti osztály is.
Korábban Lingner Lilla úgy fogalmazott, hogy amennyiben a tanfelügyelőség nem lép, elképzelhető, hogy peres úton kérnek jogorvoslatot.
maszol.ro2017. február 6.
Várad híres művész-szülöttje
Szalai József nagyváradi születésű, Svájcban élő festőművész munkáit tartalmazza az a tavaly megjelent album, melyet péntek este, a nagyváradi Illyés Gyula könyvesboltban mutattak be.
Milyen lenne, ha ismert kortárs erdélyi írókról – mint például Bodor Ádám, vagy Dragomán György – szeretnénk többet megtudni, de az égvilágon semmit sem találnánk róluk? – tette fel a kérdést Szűcs László, a Várad folyóirat főszerkesztője a pénteki bemutatón. Valahogy így van ez Szalai Józseffel is – vajon mi lehet az oka annak, hogy annyira keveset tudunk róla?
„Robbantott”
A későbbiek során a művész személyes ismerője, Szilágyi Aladár, a Várad folyóirat szerkesztője szólt a művészről, akit „bősz nyomdászlegény” korából ismer, s akit hatszor nem vettek fel a kolozsvári képzőművészeti egyetemre, majd Bukarestben sikeresen felvételizett. De a sikeres felvételi előtt is lázasan kutatott, alkotott, nem zavarta, hogy senki nem hiszi el, hogy tehetséges. Aktív személyiség volt, de mégis visszahúzódó, rendkívül érzékeny, még az érdeklődést is gyanakodva fogadta. Bukarestben aztán „robbantott”, egy ortodox templom nyomdájában talált kőlapokat használt fel, színes kőnyomatai hatalmas sikert arattak. Bár sikeressé és elismertté vált, az otthontalanság kísérte végig, mind Bukarestben, mind később Svájcban. Egy másik jellemzője pedig az volt, hogy nem tudta magát adminisztrálni, sok remekművéről azt sem lehet tudni, hol van. Minden műfajban otthonos volt, „ha kellett, felcsapott reneszánsz, vagy barokk korabeli festőnek”, s titkai közé tartozik az a belső sugárzás is, mely az általa festett tárgyakból és alakokból felénk árad – mondta Szilágyi Aladár.
Rátelepedett
Banner Zoltán művészeti író, az album szerzője elmondta, milyen körülmények között ismerte meg a hatvanas években az akkor még egyetem előtt álló művészt, s a jelenlévők azt is megtudhatták, mi volt kezdeti sikertelenségének oka: tizenöt éves nyomdászinas volt, amikor „rátelepedett a securitate”, s együttműködésre szólította fel, cserébe sikeres felvételit ígértek neki. Ő viszont „szemberöhögte őket”, mondván, nem kell neki segítség ahhoz, hogy bejusson. Mindennek hat évi sikertelen felvételi lett az eredménye…
A későbbiekben szó esett arról, hogy a művész rossz egészségi állapota miatt a monográfiát minél hamarabb el kellett készíteni – jelenleg viszont felépülőben van, alkot is. Barabás Ferenc, az albumot megjelentető Bar-Typo Stúdió vezetője elmesélte, milyen körülmények között sikerült átadni az album száz példányát a festőművésznek, svájci otthonában.
Szilágyi Aladár elmondta, hogy a Várad következő számában a festőművészről is olvashatnak, Szűcs Lászlótól pedig megtudtuk, hogy késő tavasszal egy váradi kiállítást terveznek Szalai József műveiből.
Később a jelenlévők, akik közül többen személyesen is ismerték a művészt, hozzá fűződő történeteket meséltek el, majd a szerző dedikálta az albumot.
Neumann Andrea
erdon.ro2017. február 6.
Részletek derültek ki a megnövelt oktatási-nevelési támogatásról
Ismét a korábbi, 22 400 forintos fejenkénti támogatási összeggel hirdeti meg a nemzetpolitikai államtitkárság a külhoni magyarság oktatási-nevelési támogatását - erősítette meg Potápi Árpád János hétfői budapesti sajtótájékoztatón a hírt, amelyről a Maszol is beszámolt.
A nemzetpolitikáért felelős államtitkár elmondta: a Szülőföldön magyarul pályázat célja a magyar nyelvű oktatás és nevelés támogatása, és összege újra 22 400 forintnak felel meg az adott ország valutájában, egy költségvetési módosító indítványnak köszönhetően.
Potápi Árpád János emlékeztetett arra, hogy a támogatás összege a költségvetési zárolások miatt az elmúlt két évben 17 200 forint volt fejenként. Közlése szerint 2016-ban mintegy 240 ezer pályázat érkezett be 4,1 milliárd forint értékben. Jelezte: mintegy 1600 csángó magyar gyermek is részt vesz a programban.
Kik jogosultak?
Ismertetése szerint támogatásra jogosultak azok az óvodáskorú gyerekek, akik a 2016/2017-es tanévtől magyar nyelvű nevelésben vesznek részt, valamint azok az általános- és középiskolás tanulók, akik 1998. augusztus 31-ét követő időszakban születtek, akkreditált oktatási intézményben alap- vagy középfokú tanulmányaikat magyar nyelven folytatják.
Egyedi elbírálással támogatást kaphatnak, akik fakultatív magyar nyelvű oktatásban részesülnek, mivel a lakóhelyükön napi bejárással elérhető távolságon belül nem megoldható a magyar oktatás.
Igénylési feltétel, hogy az érintettek a megfelelően kitöltött adatlapot eljuttassák a régiók szervezeteihez, Erdélyben a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségéhez (RMPSZ), Felvidéken a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségéhez, Vajdaságban a Concordia Minoritatis Hungariae irodákhoz, Kárpátalján a KMKSZ Jótékonysági Alapítványhoz. Emellett szükséges még: érvényes személyazonosító okirat fénymásolata, iskola- óvodalátogatási igazolás eredeti példánya, a moldvai magyarok magyar nyelvű oktatásban való részvétele esetében iskolalátogatást igazoló irat, vagy az RMPSZ által kiállított igazolás.
A kiosztott háttéranyag szerint a hallgatói támogatás összege 2800 forint, s az a nappali tagozatos hallgató jogosult rá, aki Romániában működő felsőoktatási intézményben alap vagy magiszteri tanulmányait egészben vagy részben magyar nyelven folytatja. Kérdésre elmondta: törvényben meghatározott összegről van szó, módosítás lenne szüksége emeléséhez.
Az egyszeri támogatások egy adott tanévre szólnak. A pályázatok utolsó postára adásának dátuma: március 17.
maszol.ro2017. február 6.
Lemondtak a kényszerből kinevezett háromszéki iskolaigazgatók
Háromszéken 21 „kényszerből kinevezett” iskolaigazgató vagy aligazgató mondott le tisztségéről, hogy helyt adjon a korábbi intézményvezetőknek.
Kovászna megye főtanfelügyelője, Kiss Imre érdeklődésünkre rámutatott: az első iskolai félév bizonytalanságban telt, hiszen az iskolaigazgatók nehezen tudtak tervezni, majd következett a tanintézetek vezetői tisztségeire kiírt versenyvizsga, amely csak részben oldotta meg a problémát. Mint arról beszámoltunk az eredeti vizsga módszertana szerint nem lehetett megbízni az intézmény vezetésével azokat a korábbi igazgatókat, akik nem vettek részt vagy elbuktak a vizsgán. Később a szaktárca eltörölte ezt az előírást, de azt megelőzően sok iskola esetében új embereket kellett meggyőzni, hogy vállalják el az igazgatói vagy aligazgatói tisztségeket.
Kiss Imre főtanfelügyelő szerint Háromszéken 81 tanintézet igazgatói tisztségére írtak ki versenyvizsgát de csak 48 intézményvezetőnek sikerült a vizsgája és velük négy éves szerződést írtak alá. Emellett 10 iskolaigazgató beperelte az oktatási minisztériumot és a tanfelügyelőséget mert nem értettek egyet a vizsga módszertanával. Kiss Imre szerint a bíróság első fokon igazat adott nekik, ezért továbbra is megtarthatják tisztségeiket.
Ezen kívül 23 intézmény élére kellett igazgatót keríteni, ez egy rendkívül nehéz folyamat volt, mert sok iskola vezető tanácsa ragaszkodott volna a régi igazgatókhoz. Mivel őket nem lehetett kinevezni, így másokat kellett helyükbe keresni, sok esetben „kényszer-kinevezések történtek”. Hasonlóan történt az aligazgatók kinevezése esetében is, hiszen a 42 tisztségből alig 19-et sikerült versenyvizsga révén betölteni és 22 aligazgató ideiglenes kinevezést kapott.
A háromszéki főtanfelügyelő a Maszol érdeklődésére elmondta: miután megjelent a szaktárca rendelete, hogy ideiglenes kinevezést kaphatnak a régi vezetők is, Kovászna megyében 12 „kényszerből kinevezett” igazgató és 9 aligazgató mondott le. Helyüket nem vették át automatikusan a régi vezetők, hanem az iskolák vezetőtanácsai kellett őket javasolniuk.
Kiss Imre arra is rámutatott, hogy a versenyvizsgával az oktatási minisztérium azt szerette volna elérni, hogy a döntés minél közelebb kerüljön az önkormányzatokhoz. Ezért a vizsgabizottságokat úgy hozták létre, hogy az öt tagból kettőt az önkormányzat, kettőt az iskola és egyet a tanfelügyelőség nevesített. Az ország több megyéjében előfordultak azonban visszaélések is, amikor az iskola igazgatót nem szakmai alapon választották ki. Például az országban előfordult, hogy az önkormányzatok küldöttei úgy pontoztak, hogy az adott polgármester jelöltjének legyen esélye - mondta a háromszéki főtanfelügyelő.
A Kovászna megyei tanfelügyelőség képzést szervez az új iskolaigazgatóknak, jelentett be Kiss Imre, aki szerint a beiskolázási terv elkészítését követően kezdődik a tanórák elosztása, de meg kell szervezni az áthelyezéseket és a helyettesítéseket. Ezeket a bonyolult procedúrákat az iskolaigazgatók kell elvégezzék, viszont akárcsak az országban máshol, Kovászna megyében is vannak, akik első ízben töltenek be vezető tisztséget, őket próbálják felkészíteni a rájuk váró feladatokra.
Kovács Zsolt
maszol.ro2017. február 6.
Hazatelepülő tudósok – Minél több kutató foglalkoztatása a cél Szentgyörgyön
Valós alternatívát kínálnának Sepsiszentgyörgyön a hazatelepülni vágyó fiataloknak a kutatás terén. Már több személyt foglalkoztatnak, a kört pedig folyamatosan bővítenék.
A hazatelepülni vágyó fiataloknak próbál valós alternatívát kínálni a kutatás terén a sepsiszentgyörgyi Pro-Vitam Diagnosztikai Központon belül működő kutatói egység. A diagnosztikai laboratórium vezetője, Fejér Szilárd – aki Cambridge-ben doktorált, Szegeden volt posztdokor – pénteken sajtótájékoztató keretében mutatta be eddigi eredményeiket, az idei kutatási projektjeiket, ez utóbbiakra összesen 500 ezer eurós finanszírozást pályáztak.
A kutatóközpont vezetője felidézte, hogy első jelentős eredményük 2015-ben volt, amikor megnyert egy, a román állam által kiírt pályázatot a kémia szekcióban, egyetlenként nem egyetemen, hanem egy kis alapítványon keresztül ültette gyakorlatba a projektet. Ennek keretén belül alkalmazta a gyergyószentmiklósi Antal Zoltánt, aki Kanadában doktorált számításos kémiából, az ő doktori témáját továbbgondolva egy innovatív szoftver fejlesztésére nyertek kétéves finanszírozást 200 ezer euró értékben. Ennek keretében már három új munkahelyet teremtenek, két programozót és egy kutatót alkalmaznak.
„Engem Szilárd alkalmazott, én újabb kutatót tudok felvenni, és majd ő is teremt újabb munkahelyeket, elképzelésünk szerint ilyen módon folyamatosan bővülhet a kör” – részletezte Antal Zoltán. Hozzátette, nemcsak a külföldön dolgozó kutatókat próbálják hazacsábítani, hanem megállítanák az elvándorlást, pályakezdő, frissen végzett tudósoknak is kínálnak munkát. A kutatócsoportban jelenleg öt, doktorátussal rendelkező tudós és két PhD-hallgató van. Fejér Szilárd kifejtette, a kritikus gondolkodást a doktori tanulmányok alatt lehet elsajátítani, egy laboratórium minőségét pedig elsősorban az ott dolgozók szakmai felkészültsége határozza meg, ilyen megközelítésből pedig országos szinten kimagasló a sepsiszentgyörgyi központ.
A jelenlegi kutatásaikról elmondták, egy innovatív, a gyógyszeriparban eladható szoftvert fejlesztenek ki, már létezik egy prototípus, elsősorban a gyógyszertervezésben tudják hatékonyan alkalmazni. A másik projektjükben együttműködnek a bukaresti Anyagfizikai Intézettel, egy EU-s pályázaton belül új, a jelenleginél olcsóbb nanoszenzorokat terveznek, ezek segítségével a betegség korai stádiumában a vérből ki lehet mutatni a rákos elváltozásokat. A bukaresti Matei Balș-intézettel is dolgoztak együtt a hepatitis B-, C- és a HIV-vírusokat szűrték, 12 ezer pácienst vizsgáltak meg, és 4 százaléknál, több mint 400 embernél mutatták ki korai stádiumban valamelyik vírus jelenlétét.
Fejér Szilárd ugyanakkor keserűen állapította meg, hogy inkább Kovászna megyén kívül értékelik eredményeiket, valószínű, mert ott nem sértenek üzleti érdekeket az orvosi szolgáltatások terén, a háromszéki kórházak nem partnerek a kutatásaikban.
Bíró Blanka |
Krónika (Kolozsvár)2017. február 6.
Élménypedagógiai képzést tartottak
Az elmúlt hétvégén a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége a Partiumi Oktatási és Módszertani Központon keresztül háromnapos élménypedagógiai képzést szervezett a nagyváradi Ady Endre Líceumban, melyen 50 pedagógus vett részt szerte a megyéből.
Az interaktív felkészítést Bányai Sándor, a budapesti Kalandok és álmok szakmai műhely vezetője, és munkatársa, Módi Kinga tartották, az első foglalkozásra pedig a házigazda tanintézmény kisebbik tornatermében került sor.
Ahogy a mozgalom honlapján is olvasható, az élménypedagógia sokféle terápiás, nevelési, szabadidős és rehabilitációs stratégia szintézisét jelenti. A tapasztalati nevelés egyik formája, egyfajta alternatív módszer. A folyamat során a csoport tagjai különlegesnek számító helyzetekben, de biztonságos, kontrollált körülmények között valós következményekkel járó tapasztalatokban részesülnek, és a megszerzett tudással maguk kísérleteznek. Ahelyett, hogy mások tapasztalatait olvasnák vagy hallgatnák, ők maguk felelnek saját tanulásukért.
Lényege, hogy cselekvésre készteti a résztvevőket. Provokál. Olyan helyzetet teremt, melyben a csoport tagjai késztetést éreznek arra, hogy próbára tegyék tudásukat, képességeiket, kreativitásukat. Saját fizikai, pszichikai képességeikkel szembesít, és ami talán ennél is fontosabb: a személyes élményre koncentrál. A végrehajtás után nagy gondot fordít az értékelésre, pozitív visszajelzések közvetítésére, a szituációban rejlő tanulságok levonására és a más területeken is alkalmazható készségek és képességek felismertetésére.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro2017. február 6.
Bepillantás a Bolyaiak mindennapjaiba
Bolyai Farkasról és fiáról, Jánosról sok pletyka terjedt, főleg Marosvásárhelyen. Az utóbbi húsz-harminc évben jelentek meg tudományos kutatási eredmények, hiteles írások arról, hogy milyenek voltak a mindennapjaik, hogyan vélekedtek Dózsa György parasztvezérről, Kossuth Lajosról, az 1848-as forradalomról – hívta fel a figyelmet Oláh-Gál Róbert Bolyaiakról írt könyvének jelentőségére Kása Zoltán egyetemi tanár, a Scientia Kiadó igazgatója Marosvásárhelyen, a Teleki Téka freskós termében tartott könyvbemutatón, a szerző ez irányú kutatásainak fontosságát hangsúlyozva.
A matematikus, Bolyai-kutató Oláh-Gál ez alkalommal nem annyira a tudományra, hanem az élettörténetekre helyezte a hangsúlyt, a két Bolyai mindennapjainak sajátosságaira, családjaik életmódjára, olyan érdekességekre, amelyek kevésbé vagy egyáltalán nem ismertek a nagyközönség számára.
Oláh-Gál Róbert Érdekességek a két Bolyairól című kötetében többek között kiderül, hogy a család cselédlányának, Szőcs Júliának nagyon sokat köszönhet az utókor, hiszen ő volt az, aki Bolyai János halálos ágya mellett ült, majd utolsó útjára kísérte a nagy matematikust, illetve megjegyezte és harminc évvel később megmutatta annak sírját a református temetőben. A kötetből azt is megtudhatjuk, hogy Bolyai Farkas féltestvére, Bolyai Gergely, aki Bólyán gazdálkodott, Székelyföldre, Fenyédre költözött, és ott is halt meg a 19. század végén.
A rendezvényen két másik, szintén a Bolyaiakhoz kötődő személyről szóló könyvet is bemutattak. Bolyai Farkas arcképfestője, Szabó János. Kismonográfia Szabó János (1790–1851) festőművészről című könyvét Apor Eszter művészettörténésszel közösen adta ki Oláh-Gál Róbert. A kötet ugyancsak Bolyaihoz kötődik – hangzott el a rendezvényen, hiszen a méltatlanul elfeledett festőművész Bolyai Farkastól tanult, majd továbbadva tudását, ő tanította Barabás Miklóst, a legnagyobb magyar arcképfestőt. A kötetet Oniga Erika mutatta be a két szerző jelenlétében.
A szerző harmadik, Oláh-Gál Róbert Báró altorjai Apor Károly (1815–1885) életének és munkásságának vázlatos bemutatása című könyvéből megtudhatjuk, hogy Apor Károly annak ellenére, hogy anyja gróf- vagy bárókisasszonyt szánt neki, polgári származású lánnyal házasodott. A fiatalkorát, családjának történetét, marosvásárhelyi tartózkodását is leírja a szerző, aki kutatásai során olyan dokumentumokat tárt fel és tett közzé, amelyek hiánypótlók a történelemkutatók számára, mutatott rá Nemes Gyula történész. Apor báró császárpárti volt, az 1848-as forradalomban mégis beállt nemzetőrnek, de hamarosan Bécsbe távozott, és csak a forradalom és szabadságharc leverése után tért haza. Az első magyar fényképészek között említik a nevét, de kiváló borász is volt, és életműve a kézirat- és könyvgyűjtő szenvedélyében csúcsosodott ki, derül ki Oláh-Gál Róbert kötetéből.
Antal Erika |
Dr. Oláh-Gál Róbert: A Bolyaiak a mindennapok sodrásában. Érdekességek a két Bolyairól, Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2016.
Dr. Oláh-Gál Róbert: Báró altorjai Apor Károly (1815–1885) életének és munkásságának vázlatos bemutatása, Scientia Kiadó, Kolozsvár, 2016.
Dr. Oláh-Gál Róbert, Apor Eszter: Bolyai János arcképfestője Szabó János – kismonográfia – társzerző, Pro-Print Kiadó, Csíkszereda, 2016.
Krónika (Kolozsvár)2017. február 6.
Kelemen Hunor: a kormány belátta tévedését
A bukaresti kormánypártok belátták, hogy tévedtek, amikor sürgősségi rendlettel módosították a büntetőtörvénykönyvet és büntetőeljárást – reagált Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke február 4-én, szombaton arra, hogy Sorin Grindeanu miniszterelnök bejelentette: a kabinet hatálytalanítani fogja a nagyszabású tiltakozási hullámot kiváltó sürgősségi rendeletét.
„Egy országot nem lehet sürgősségi kormányrendeletekkel vezetni. De a mai döntés csupán a kormány hibáját korrigálja, a probléma megmarad: a Btk. több mint 40 cikkelye továbbra is alkotmányba ütközik. Mi jogállamot akarunk és egyértelmű törvényeket. Ehhez pedig az szükséges, hogy – egy széles körű vita után – módosítsuk a Btk.-t a parlamentben” – idézte az RMDSZ elnökét a szövetség sajtóirodájának közleménye.
Az MTI emlékeztet, román sajtó korábban a parlamenti többség egységének meglazulásaként értelmezte azt, hogy az RMDSZ bírálta a PSD-ALDE kormánykoalíciót – amellyel decemberben parlamenti együttműködési megállapodást kötött –, amiért kormányrendelettel módosította a büntetőjogot. Az RMDSZ-frakció a parlamenti pártok közötti egyezséget javasolt, amelyben minden politikai alakulat vállalná, hogy kormányra kerülése esetén nem fogja sürgősségi rendelettel módosítani a Btk.-t és a büntetőeljárást.
A kormányfő bejelentését a helyzet „normalizálása” felé tett fontos lépésként értékelte Madalina Dobrovolschi, Klaus Johannis államfő szóvivője. „A kormány súlyos hibát követett el, és a kormány felelőssége, hogy megoldja az általa előidézett válságot. Az emberek tiltakozása legitim, demokratikus és korrekt” – jelentette ki az elnök szóvivője.
Nicușor Dan, a – mostanihoz hasonló civil mozgalmakból született, ellenzéki – Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke „az utca hatalmas győzelmének" nevezte a rendelet hatálytalanításáról szóló kormányfői bejelentést. A Btk.-módosító kormányrendelet hatályának felfüggesztését közigazgatási bíróságtól kérő Augustin Lazăr legfőbb ügyész úgy vélekedett: a „ráció a rendes kerékvágásba terelte a dolgokat”, amit ő is a civil társadalom sikereként értékelt.
Romániában az utóbbi két évtized legnagyobb tiltakozó mozgalmát váltotta ki az, hogy a szociálliberális kormány a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács véleményezése nélkül kedd este a kormányülés napirendjén nem szereplő sürgősségi rendelettel módosította a büntetőjogot. Az ország nagyvárosaiban estéről estére százezrek tüntettek az intézkedés ellen, amelynek szerintük valódi célja az, hogy megmentse a korrupt politikusokat a felelősségre vonástól.
Országszerte százezrek vonultak utcára szombaton is. Bukarestben több mint 90 ezren tüntettek, Temesváron (ahol egy kiáltványt is elfogadtak) és Kolozsváron pedig mintegy 40-40 ezer ember gyűlt össze a Főtéren. Az Agerpres szerint a kincses városi megmozduláson Ştefan Pop 70 éves forradalmár 1989-ben kilyukasztott nemzeti zászlaját egy kétéves kisfiúnak ajándékozta, aki apjával vonult fel a tüntetésen. Nagyszebenben mintegy 25 ezer tiltakozó gyűlt össze, de Erdély, a Partium és a Bánság más nagyvárosaiban is sok ezren folytatták a tüntetést.
Krónika (Kolozsvár)2017. február 6.
Folytatódtak a tüntetések, Grindeanu nem mond le
A kifogásolt sürgősségi rendelet hatálytalanítása után is folytatódtak Romániában a tiltakozó megmozdulások vasárnap: az ország nagyvárosaiban összesereglett tüntetők a szociálliberális kormány lemondását követelik, Sorin Grindeanu miniszterelnök azonban közölte, nem mond le.
A bukaresti kormánypalota előtti téren egyes becslések szerint több mint kétszázezer ember gyűlt össze helyi idő szerint este kilenc óráig, akik azt állítják, nem bíznak már a kormányban, miután korábbi ígéretei és a tiltakozási hullám ellenére kedden váratlanul enyhített a büntető törvénykönyv korrupcióellenes szigorán.
Vasárnap este Románia szinte valamennyi nagyobb városában, ugyanúgy mint az előző napokon – vagy még nagyobb számban – utcára vonultak a tüntetők, a kormány távozását követelve. A román hírtelevíziók szerint a külföldön dolgozó román vendégmunkások Európa számos városában rendeztek szolidaritási tüntetést. Grindeanu az Antena 3 hírtelevíziónak nyilatkozva leszögezte: nem hajlandó lemondani, pártja nemrég nyert választásokat, a kormányt pedig csak a parlament válthatja le, bizalmatlansági indítvánnyal.
Liviu Dragnea, a kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) a România TV hírtelevízió vendégeként kifejtette meggyőződését, hogy a hatodik napja tartó tiltakozási hullám nem spontán tüntetéssorozat, hanem profik által szervezett politikai megmozdulás, amelynek a legitim kormány megdöntése a célja. A PSD elnöke Klaus Johannis államfőt tette felelőssé a válság elhúzódásáért, arra emlékeztetve, hogy az egyik tüntetésen való részvételével és kijelentésével hozzájárult az emberek lázításához. A PSD elnöke kijelentette: Az államfőtől várja, hogy hazaküldje a tüntetőket, miután elérték a vitatott kormányrendelet hatálytalanítását.
Az államfő egyébként csak szóvivőjén keresztül reagált a vitatott kormányrendelet hírére: azt üzenve, hogy a helyzet „normalizálása” felé tett fontos lépésként értékeli a kormány lépését, ugyanakkor leszögezte, szerinte a kabinet súlyos hibát követett el, és felelős az általa előidézett válság megoldásáért.
Vasárnap a szociálliberális román kormányt támogatói közül is mintegy ezerötszázan kivonultak tüntetni a román elnöki hivatal bejárata elé. A tüntetők az államfő felfüggesztését, vagy lemondását követleve, hazaárulónak és a kormányellenes tiltakozási hullám erkölcsi felelősének nevezve őt.
Liviu Dragnea, a kormány fő erejét alkotó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke Facebook-bejegyzésben határolódott el az akciótól. Leszögezte: a PSD semmilyen tüntetést nem rendez vasárnap és a közösségi portálokon terjedő felhívások nem a PSD-től származnak.
MTI |
Krónika (Kolozsvár)