udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
629
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 ... 601-629
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2015. április 1.
Bukaresti fenntartások és félelmek
Mélyponton vannak a magyar–román államközi kapcsolatok. A Victor Ponta vezette baloldali kabinet pozíciói ugyan egyre gyengébbek, s rövid időn belül akár kormányváltásra is sor kerülhet, a román politikai elit egésze fenntartásokkal viszonyul az Orbán-kormányhoz. Elemzőkkel igyekeztünk megtalálni a fagyossá vált viszony okait.
Luxembourgban és Bázelben a múlt év végén találkozott ugyan a két külügyminiszter, de a kétoldalú viszonyról sokat elárul, hogy legutóbb 2013 márciusában Martonyi János akkori tárcavezető tárgyalt Bukarestben, Budapesten pedig 2012-ben járt a román diplomácia vezetője. Korábban külügyi forrásaink tényként beszéltek arról, hogy márciusban Budapestre látogat Bogdan Aurescu külügyminiszter. A vizit azonban elmaradt. Ennek egyik oka, hogy éles vita alakult ki a magyar–román kisebbségi vegyes bizottság által előkészített megállapodásról.
Befagyott viszony
A 2009-ben – azaz még a Gyurcsány-kormány idején – aláírt bizottsági jegyzőkönyv olyan kitételeket is tartalmaz (például a Gozsdu-udvar restitúciójának kérdése vagy a magyarországi románok parlamenti képviselete alanyi jogon), amelyeket magyar részről felülvizsgálnának, Bukarest viszont ragaszkodik az eredeti szöveghez. A helyzetet nem könnyíti meg, hogy öt évvel ezelőtt éppen a jelenlegi tárcavezető, Aurescu volt a testület társelnöke. Ez a vita ugyanakkor éppen abból a bizalomhiányból fakad, amely az utóbbi években kialakult. A magyar–román viszony Victor Ponta hatalomra kerülésével kezdett zuhanórepülésbe. A szociáldemokrata kormányfő nem tudja megbocsátani Orbán Viktornak azt, hogy korábban az erdélyi magyarokat Traian Basescu exelnök támogatására buzdította. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség kilépése a kormánykoalícióból sem tett jót a kapcsolatoknak, és akkor még nem beszéltünk az ukrajnai válságról, amelynek eltérő megítélése újabb törésvonalat hozott létre Budapest és Bukarest viszonyában. Stefano Bottoni szerint nyilvánvaló, hogy az utóbbi időben a román álláspont jelentősen keményedett több ügyben, ráadásul az ukrán válság tavaly nyári eszkalálódása után Románia a nyugati szövetségesek lépéseit követi minden ügyben, míg a magyar kormányfő 2014 májusában – Varsó és Bukarest mellett – több nyugat-európai fővárost megbotránkoztatott a kárpátaljai területi autonómia mellett érvelő nyilatkozatával. Az MTA BTK Történettudományi Intézet főmunkatársa lapunkat arra emlékeztette, hogy minden, a térségről szóló román stratégiai elemzésben Magyarország mint negatív pólus és példa jelenik meg, s ezt erősíti retorikailag a 2012-ben szintén autoriter vonásokkal vádolt Ponta-kabinet azzal, hogy minden téren „zár” a magyarok felé. A kapcsolatok befagyasztása egyébként számos közös infrastrukturális projektet érint. Ráadásul Klaus Johannis elnöki beiktatása óta új elemmel bővült a stratégia: Románia nagy erőkkel szállt be a Németország politikai kegyeiért folytatott regionális versengésbe.
Illyés Gergely, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa szerint a fagyos magyar–román kapcsolatok egyik oka, hogy a román politikai elit nem nézi jó szemmel Orbán Viktor kormányának a külhoni magyar közösségeknek megfogalmazott üzeneteit, politikáját. A könnyített honosítást, Székelyföld speciális jogállásának támogatását, de általában minden olyan lépést, amely a romániai magyarság támogatására vonatkozik, belügyekbe való beavatkozásnak minősítenek, és ezen a téren az utóbbi években még visszalépések is tapasztalhatók.
Veszélyes kisebbség?
A kolozsvári politikai elemző emlékeztetett rá: Románia közbiztonsági stratégiájának tervezetébe belekerült „az etnikai autonómia elérésére tett lépések” megfogalmazás mint a polgárok biztonságára leselkedő veszély, a belső elhárítás volt igazgatója pedig tavaly kifejezetten a szolgálat feladataként határozta meg a területi autonómia megvalósulásának megakadályozását. Ezekben persze csupán annyi az újdonság, hogy már nyilvánosan is kimondhatónak gondolják azt, amiről eddig nem tartották tanácsosnak beszélni – fogalmazott a szakértő. Illyés Gergely elmondta, Románia az utóbbi évek geopolitikai változásai során rendkívül felértékelődött, az Egyesült Államokkal szorosak a kapcsolatai, Oroszországgal viszont ellenséges politikát folytat, részben a Moldovai Köztársaságban fennálló érdekei miatt is.
Eközben nem nehezednek rá az európai integrációs folyamat támasztotta elvárások, pontosan tudják, hogy nem kéri számon az országon senki a szomszédos államokkal való kiegyensúlyozott kapcsolatot, mint az EU-csatlakozás előtt. Ehhez hozzáadódik, hogy a jelenlegi baloldali román kormány vezetője meglehetősen gyakran tesz csípős megjegyzéseket a magyar miniszterelnökre, Oroszországgal kapcsolatos politikájára – tette hozzá a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa. „Magyarán a román vezetők úgy érezhetik, a jelenlegi helyzetben semmilyen érdekük nem fűződik a román–magyar kapcsolatok javításához: nincsenek közös energetikai projektek, Románia nemzetközi megítélése – azokban a körökben, ahol ez számukra fontos – kedvezőbb, mint Magyarországé, a kisebbségi kérdést pedig a nemzetközi intézmények nem tudják többé számon kérni az országon. Emellett a regionális versenyben Románia inkább vetélytársa Magyarországnak és a V4-nek, mintsem partnere lenne, Kínával kapcsolatban látszik ez a legerőteljesebben (a romániai atomerőmű új blokkjait a kínaiak építik)” – nyilatkozta lapunknak a politikai elemző, aki szerint mindettől függetlenül létrejöhet egy külügyminiszteri találkozó, ám kérdés, ezen milyen bejelentést tehetnek a felek olyan körülmények között, hogy eddig a magyar konzuli irodák létrehozatalához sem járult hozzá a román fél.
A Magyarország külpolitikájával kapcsolatos bukaresti félelmeket erősítette meg lapunknak nyilatkozva Dan Dungaciu, a Román Akadémia politikatudományi intézetének igazgatója. Szerinte Budapest egy új, sajátos játékba kezdett, aminek a lényege, hogy egyszerre akar a Kelethez és a Nyugathoz húzni.
Csekély esély a javulásra
„Magyarország uniós, illetve NATO-tagként az euroatlanti övezetben az elfogadottnál tágabbra nyitotta az ajtót gazdaságilag, majd politikailag is Moszkva előtt” – nyilatkozta Dungaciu, aki korábban Mihai Ghimpu moldovai ügyvivő államfő tanácsadója is volt. Úgy vélte, Bukarestnek rendkívül kockázatosnak tűnik a magyar nyitás Moszkva irányába, a pragmatizmusra való hivatkozás ellenére. Mint mondta, a románok – akiknek úgyszintén történelmi fenntartásaik vannak Oroszországgal kapcsolatban – nehezen hiszik el, hogy jó véget érhet Budapest kísérlete. A politikatudományi intézet igazgatója szerint Bukarestben úgy érzik, a Orbán-kormány nacionalista és Putyin stílusára emlékeztető politikája a romániai magyarokra is kihat, s előbb-utóbb Romániára fog irányulni, a magyar állampolgárság kiterjesztése csak az első lépés volt ezen az úton. Bár energetikai téren szüksége lenne az együttműködésre, Dan Dungaciu a jelenlegi helyzetben nem lát esélyt a kétoldalú kapcsolatok javulására.
Pataky István
mno.hu / Magyar Nemzet
Erdély.ma2015. április 1.
Válságtalálkozást tartanak a háromszéki vendéglősök az adóellenőrök miatt
Válságtalálkozást tartanak a háromszéki vendéglősök. Törvénymódosítást sürgetnek, hogy többé ne fordulhasson elő, hogy az adóellenőrök aránytalanul magas bírságokat rójanak ki és vendéglőket zárjanak be néhány lejes borravaló miatt.
A Sepsiszentgyörgyi Vendéglátóipari Egységek Szövetségének képviselői szerda este tárgyalnak a háromszéki Kereskedelmi és Iparkamara elnökével, Édler Andrással arról, hogy miként lehetne hivatalosítani a borravalót, hogy ne adjanak támadási felületet az adóhatóságnak.
A kereskedők és vendéglősök körében nagy a felháborodás az adóhatóság ellenőreinek zaklatás-szerű razziái és aránytalanul magas bírságai és boltbezáratásai miatt. Kovászna megyében 25 ezer lejre bírságoltak és két vendéglőt zártak be egy hónapra. A kereskedelmi kamara elnöke, Édler András szerint míg a borravaló kérdése nincs törvényesen rendezve egyetlen vendéglő kasszája se talál az eladott áruk értékével.
Megoldásként javasolják, hogy a forgalom függvényében állapítsanak meg különbözetet, például tíz százalékot – a borravaló átlag értékét – amiért még nem zárják be a boltot.
A sepsiszentgyörgyi vendéglősök szövetségének elnöke Kovács István elmondta, szorgalmazzák, hogy amerikai mintára törvényesítsék és adózzák meg a borravalót és az szerepeljen a számlán, olyan arányban amennyit a vendég ad a pincérnek.
Kovács Zsolt
marosvasarhelyiradio.ro
Erdély.ma2015. április 1.
Módosítja a kormány az Adó- és Pénzügyi Hivatal által kirótt büntetések alkalmazását
Ha legalább 300 és 500 lej közötti összeges eltérést észlelnek a kasszában a nyugtákhoz képest csak akkor függeszthetik fel bármely cég tevékenységét – módosította a kormány az Adó- és Pénzügyi Hivatal erre vonatkozó intézkedését.
A bezárást még azon a napon visszavonhatják, hogyha a cég kifizeti a könyvelésben tapasztalt hiány vagy többlet tízszeresét kitevő büntetést. Más esetekben csak pénzbírság róható ki – jelentette be tegnap Victor Ponta miniszterelnök. A módosításokat a kormány még a héten, vagy legkésőbb a jövő héten bevezeti.
A kormányfő szerint szükség van egy sor szabályozásra, amellyel megelőzhetők az Adó- és Pénzügyi Hivatal adóellenőreinek esetleges túlkapásai. Ugyanakkor a javaslat szerint csak a harmadik kihágás esetén lehetne visszavonhatatlanul elrendelni a bezárást.
marosvasarhelyiradio.ro / Digi24
Erdély.ma2015. április 1.
Oktatás a 21. században, határok nélkül – Konferencia Nagyváradon
Oktatás a huszonegyedik században – Határok nélkül címmel március 26–27-én Debrecenben és Nagyváradon szervezett Kárpát-medencei nemzetközi szakmai konferenciát az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet. A rendezvény célja a hazai és a külhoni oktatáspolitikai szakemberek, pedagógusok és oktatáskutatók közötti kapcsolat megerősítése az eszmecsere és a horizontális tudásmegosztás volt.
A konferencia lehetőséget teremtett arra is, hogy a hazai és külhoni pedagógusok megismerkedhessenek a különböző műhelyekben megjelenő pedagógiai innovációikkal. A kétnapos szakmai összejövetelen taneszközbemutatót, a Könyvtárellátó által berendezett osztálytermet, a Microsoft Magyarország Innovatív Pedagógus, Innovatív Iskola programjában résztevő pedagógusok újszerű módszereit, a Nemzeti Hírközlési és Média Hatóság Bűvösvölgy Médiaértés Oktató Központjának standját és az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet új tankönyveit is megismerkedhetnek az érdeklődők.
A rendezvényt Czunyiné dr. Bertalan Judit az Emberi Erőforrások Minisztériuma köznevelésért felelős államtitkára nyitotta meg. Az államtitkárasszony stratégiai ügynek nevezte az együttgondolkodást, amely a köznevelésen keresztül a nemzet megmaradását szolgálja a Kárpát-medencében. Elmondta, hogy a magyar köznevelési rendszerben bevezetett reformok azt a célt szolgálják, hogy az oktatás minél inkább igazodjon a huszonegyedik századi igényekhez. Ennek egyik legfőbb eszköze a digitális tananyagok és az IKT eszközök használata a mindennapi tanításban, tanulásban. Az idén ősszel induló Nemzeti Közoktatási Portál minden magyar nyelven tanító pedagógusnak új eszközt ad a kezébe: ez nemcsak pedagógiai, módszertani segítség lehet, hanem szakmai is, hiszen a portálon jó gyakorlatokat és tapasztalatokat is megoszthatnak egymással. Hozzátette: mind a pedagógusok, mind a tanulók munkáját megkönnyítheti, hatékonnyá teheti a portál. Az internet adta határtalanság nemcsak az anyaország pedagógusainak és diákjainak kínál újfajta lehetőségeket, hanem a külhoniaknak is.
A Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke, Szász Jenő üdvözölte mindazokat az eddig meghozott intézkedéseket, amelyek célja a külhoni magyarság megerősítése és támogatása. Úgy vélte, a Kárpát-medencei összefogás megteremti annak lehetőségét, hogy közösen gondolkodjunk és tervezzünk. Szász Jenő a Nemzetstratégiai Kutatóintézet legfontosabb feladatának nevezte a humánvagyon megóvását, a szülőföldön maradást és a nemzeti integráció megvalósítását. A tudásmegosztás fontosságára hívta fel a figyelmet Burus-Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke. Mint hangsúlyozta: a külhoni magyarság megmaradásának záloga az oktatás, ezért korszerű módszerek bevonásával kell fejleszteni a külhoni magyar nyelvű oktatást. Rámutatott egyúttal arra is, hogy az oktatás területén paradigmaváltásra van szükség: a módszerek mellett a szemléletet is meg kell változtatni, és az egyéni, személyre szabott oktatás felé kell fordulni. Burus Siklódi Botond hangsúlyozta, hogy az identitás egyedüli záloga a tudás. Azt javasolta a konferencia mintegy 270 jelenlévőnek, illetve a magyar pedagógustársadalomnak, hogy legyenek nyitottak az új befogadására, miközben őrizzék meg és közvetítsék a hagyományos értékeket. Siladi-Kinter Tünde, a Partiumi Keresztény Egyetem adjunktusa a romániai felsőoktatás jövőjéről tartott előadást, kiemelve a Kárpát-medencei összefogás, a tehetségpontok és a mentorhálózatok szerepét. A konferencia március 27-én, Nagyváradon folytatódott, ahol három szekcióban az oktatásban szerepet játszó kulturális örökségeinkről, az intézményi innovációkról és azok megosztási lehetőségeiről, illetve a határon túli anyanyelvi nevelésről tanácskoztak a résztvevők. A konyvkultura.kello.hu nyomán
Erdély.ma2015. április 1.
Kétnyelvűséget a kormány pénzére – Mégis lesz tolmácsgép Sepsiszentgyörgyön
Rekordszámú, 43 napirendi ponttal, 27 tanácstag jelenlétében tartotta tegnap márciusi rendes ülését Kovászna Megye Tanácsa. A testület egyebek mellett elfogadta különböző bizottságainak és alárendelt intézményeinek 2014-es jelentését.
A tanács elfogadta, hogy 50 ezer lejjel támogassák a román színház által szervezett ATELIER Nemzetközi Színházi Fesztivált, és hogy befizessék évi tagdíjukat a Vadon Egyesületbe. Legtöbb 300 ezer lejt pótolnak a Sepsi SIC kosárlabdacsapatának költségeihez a rájátszásban (lásd cikkünket a 11. oldalon), és kiutalták a pénzt a 121A megyei út munkálataira Lécfalva és a 11-es országút között, amelynek év végéig kell elkészülnie. A testület erre a célra egy csaknem 15 millió lejes hitelt vesz fel a rendelkezésére álló keretből.
Határoztak a sepsiszentgyörgyi Művészeti Népiskola tevékenységének átszervezéséről is, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy összevonták az árkosi oktatási központtal. Ezzel kapcsolatban Tamás Sándor megyetanácselnök kifejtette: eddig is voltak kurzusok, szabó- és varróképzés, pincér, szakács, népi díszítés és kádármesterség, de most még inkább erősíteni szeretnék a felnőttképzést.
– A megyei tanács nem tud közvetlen módon munkahelyeket teremteni, de fontosnak tartja hozzásegíteni az embereket, hogy kenyérkereseti lehetőséghez jussanak – mondta a tanácselnök.
Gáj Nándor, a Művészeti Népiskola igazgatója szerint az intézkedést az indokolja, hogy a két intézmény, amelynek gyakorlatilag közös céljaik vannak, együtt „nagyobb hatékonysággal” tudja megszervezni a kurzusait.
Minthogy ebben az esetben Tamás Sándor csak magyarul, Gáj Nándor pedig csak románul beszélt (gyakorlatilag ugyanazt mondta), Bedő Zoltán az Erdélyi Magyar Néppárt nevében kifogásolta, hogy „szokásossá kezd válni” a magyar nyelv mellőzése a tanácsüléseken. Ezt Tamás kikérte magának, azt hagsúlyozva, hogy az elmúlt hat esztendőben általános volt a kétnyelvűség a megyei tanácsban. Erre Kulcsár-Terza József polgári párti tanácsos felidézte, már hat éve javasolják egy tolmácsgép beszerzését, de „csak szavazunk róla, s nem történik semmi”. Az „önkéntes tolmácsként” is dolgozó tanácselnök válaszában megígérte: a tolmácsgépet még idén beszerzik.
Tatár Márta RMDSZ-tanácsos azt javasolta, hogy a kétnyelvűség biztosítása érdekében a román kormány költségén alkalmazzanak legalább két szinkrontolmácsot. A megyei tanács elnöke ez ügyben a miniszterelnökhöz akar fordulni, hogy egyrészt a leendő tolmácsok bérét, másrészt a kétnyelvű táblák elkészítésével járó többletköltségeket vegye át a kormány, mert ezek a kiadások nem fordulnak elő a megyék legnagyobb részének költségvetésében.
A testület elfogadta a 2015. január 18-án Angersban aláírt, a Kovászna, a franciaországi Maine-et-Loire és Veszprém megyék közötti együttműködési szerződés meghosszabbítását, jóváhagyta a megyei víz- és csatornarendszer mestertervét, valamint a Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház szervezeti felépítését.
Erdély András
Székely Hírmondó
Erdély.ma2015. április 1.
Végleges ítélet: örököseihez kerül az árkosi Szentkereszty-kastély
Tizenkét évi pereskedés után örökösei birtokába kerül az árkosi Szentkereszty-kastély, a benne működő kulturális központnak ki kell költöznie, pedig minden lehetőséget megragadott, hogy az ingatlan ne képezhesse visszaszolgáltatás tárgyát, s ne kelljen elhagynia a birtokot: így a korrupcióellenes hatóságnál jelentették fel azokat, akik közreműködtek az örökség odaítélésében.
Báró Szentkereszty Zsigmond és felesége, gróf Haller Anna 1870 körül kastéllyá bővíttette az egykori árkosi udvarházat. Fiuk, id. báró Szentkereszty Béla, Háromszék vármegye főispánja az 1890-es években újabb átépítéseket végeztetett, amely során a kastély elnyerte mai formáját. Az ingatlan öröklés útján ifj. Szentkereszty Béla birtokába került, aki 1944. július 28-án elhunyt. 1945-ben államosították: árvaház, mezőgépészeti iskola, termelőszövetkezet, utóbb agronómusház működött benne. 1982-ben átvette a Román Kommunista Párt, s protokolláris vadászkastélyt alakítottak ki a diktátorházaspárnak. A rendszerváltás után a művelődési minisztérium alárendeltségébe tartozó, 1990-ben létrehozott Árkosi Kulturális Központ (a továbbiakban központ) kapott helyet benne.
Örökösök A kastély utolsó jogos tulajdonosa, ifj. báró Szentkereszty Béla földbirtokos leszármazott nélkül hunyt el. Három nővére közül a legidősebb, Johanna (Janka) pribéri, vuchini és dunaszekcsői gróf Jankovich-Bésán Endréhez, a középső, Marietta Kuno von Kettenburg báróhoz ment feleségül, Erzsébet hajadon maradt. Janka még öccse előtt, 1933-ban elhunyt, örököse fia, az 1908-ban a magyarországi Gicen született Jankovich-Bésán Elemér. (További négy keresztneve volt. Utódainak is számos keresztneve van. A könnyebb azonosítás érdekében riportunkban az elsőre szorítkozunk.) Utóbbinak Christine Hoenning-O’Carroll bárónővel kötött házasságából öt lánya és három fia született. A család a második világháborút követően a Dél-afrikai Köztársaságba költözött. A fiúk közül a legidősebb, Jankovich-Bésán András még Gicen született 1934-ben. Ő az, aki a 2001/10-es törvény alapján kérte a kastély és a birtok visszaszolgáltatását. András és Maria Adelisa Marques Matos Corte-Real házasságából három gyerek született: Jankovich-Bésán András, Elemér és Krisztina. Apjuk halálát követően ők folytatták a pereskedést.
Tulajdonképpen örökös még lenne, de a 10-es törvény alapján csupán Jankovich-Bésán András kérte az ingatlant. Testvérei, illetve leszármazottaik is jogosultak lettek volna, ahogy Szentkereszty Marietta lányának leszármazottai, a Droste von Vischering von Nesselrode-Reichenstein grófok is.
Per hátán per
A pereket vázlatosan írjuk le, közérthetőségre törekszünk, és kihagyjuk a zavaró elemeket. Így például a bírósági eljárásban az elején részt vett az állam képviselőjeként a Kovászna megyei közpénzügyi hivatal, továbbá Sepsikőröspatak község önkormányzata, ugyanis Árkos akkor még oda tartozott, 2004-ben nyerte el önállóságát.
Jankovich-Bésán András kérvényt nyújtott be a központhoz, melyben kérte az ingatlan visszaszolgáltatását. A központ 2002 márciusában ezt elutasította. Az örökös a Kovászna Megyei Törvényszékhez fordult, megtámadta az elutasító határozatot, és nyert. A 2004 júliusában meghozott ítélet kimondta, természetben vissza kell szolgáltatni a kastélyt, kápolnát, istállót és a hozzájuk tartozó 9 hektár területet. Az ítélet ellen óvást nyújtott be a központ.
Az ügy a brassói táblabíróságra került, ott 2005 márciusában ellentétes ítélet született, ezt megfellebbezte az örökös. 2007 júliusában a Legfelső Ítélőtábla és Semmítőszék helyt adott a fellebbezésnek, és újratárgyalásra visszahelyezte az ügyet Brassóba. Ott a táblabíróság 2009 decemberében elutasította a központ óvását.
Ez újabb ítélet ellen fellebbezett a központ. 2012 novemberében a Legfelső Semmítő- és Ítélőszék elutasította a fellebbezést, és helyben hagyta a Kovászna Megyei Törvényszék visszaszolgáltatásra vonatkozó ítéletét. A végzés visszavonhatatlan. A központ mégis két rendkívüli jogorvoslati kérelmet nyújtott be ez ellen, az ítélőtábla mindkettőt visszautasította.
Feljelentés
Ekkor már végleges és visszavonhatatlan volt az ítélet a kastély és a birtok visszaszolgáltatásáról. Ám a központ vezetősége Ioan Sabău-Pop marosvásárhelyi ügyvéd által büntetőjogi feljelentést tett az Országos Korrupcióellenes Ügyészségen. Ebben hamisítás, hamis okirat tudatos felhasználása, hamis nyilatkozat és csalás vádjával kérik mindazok felelősségre vonását, akik elősegítették a Jankovich-Bésán család javára való végzést: azaz ügyvédekét, közjegyzőkét, helyi közigazgatásét, telekkönyvi tisztviselőkét.
A nagyon hosszú keresetben, melyben az örökösöket következetesen állítólagos örökösöknek titulálja az ügyvéd, többek között a következők állnak:
A felsoroltak alapos bűnügyi programot építettek fel. Igen komoly kételyek adódnak az örökösi minőség kérdésében. Aztán hosszasan boncolgatja, a visszaigénylő milyen fokú rokonságban áll a volt tulajdonossal. A „nepot” kifejezés románul egyaránt jelent unokát és unokaöcsöt. A feljelentő tévútra viszi a beadvány olvasóját.
Boncolgatja, Jankovics-Bésán Endre hogyan lehet Szentkereszty Béla unokaöccse, amikor az „anya”, Janka 1933. október 13-án elhunyt, a „szegény Endre” meg 1934. augusztus 2-án született, tehát tizenegy hónappal később. Az ügyvéd hozzáteszi, valószínűleg a nemesi címerrel rendelkező családoknál abban az időben hosszabb volt a terhesség ideje, mint a közönséges halandóknál. Ez a rosszindulatú megjegyzés még logikájában sem áll, ugyanis, mint az ügyvéd is megjegyezte, a „fiú” később született. A másik csúsztatás az, hogy Endre nem Janka fia, mint ahogyan azt erőltetve állítja, hanem unokája. A Janka fia 1908-ban született, az ő fia meg 1934-ben nyugodtan megszülethetett nagyanyja halála után tizenegy hónappal.
A feljelentés hosszasan taglalja a Jankovich-Bésán Endrének kiállított közjegyzői örökösi bizonylatok hamisságát. (Az illetékes bíróságok a visszaigénylőre vonatkozó örökösi bizonyítványok törvényességét jogerősen megállapították.) Aztán arra a következtetésre jut, hogy itt egy teljes, visszaszolgáltatási iratokat gyártó hálózatról van szó. A cél az volt, hogy örökösnek adja ki magát azért, hogy a visszaszolgáltatási folyamatot megjátszva csalással megrövidítse a román államot, melynek tulajdonjoga volt – állítja az ügyvéd, hozzátéve, a valódi örökös Szentkereszty Erzsébet, aki viszont a horthysta Magyarország hadseregébe igazolt, s elhagyta az országot. Éppen ezért, mivel az ellenségnél szolgált, jogosan sajátította ki a román állam a birtokot, állítja az ügyvéd. (Nem tudunk arról, hogy az akkori Magyarország hadseregében nők is harcoltak volna.)
Aztán kifogásolják a birtok telekkönyvezését is. Mindazonáltal megállapítják, hogy a román államot tízmillió eurónyi értékkel károsították meg, és kérik a vétkesek felelősségre vonását. Ezt az ügyet a korrupcióellenes ügyészség a brassói táblabíróságra helyezte. A tábla elutasította a vádakat. Aljas húzás
Annak illusztrálására, hogy milyen fondorlathoz folyamodott a központ által megfogadott ügyvéd, Ioan Sabău-Pop, idézünk a beadványából, mellyel 2014-ben a per Kovászna megyéből való áthelyezését kérte. (Különben Ioan Sabău-Pop a Vatra Românească alelnökeként szerepet játszott az 1990. márciusi marosvásárhelyi eseményekben – szerk. megj.) Indoklásában az egykori Har–Kov-jelentéshez hasonló állításokat sorakoztatott fel. Precedensként felhozta, hogy a Kovászna megyei prefektus is áthelyeztette a föld-visszaszolgáltatási pereket. Közli, hogy Kovászna és Hargita megyében közszájon forog: székelyföld (így, kisbetűvel!) nem Románia, s ebből a feltevésből kiindulva ezekben a megyékben a román állam, a román állami hatóságok nem léteznek, így a igazságszolgáltatás sem létezik már. Hozzáteszi, említett térségben puskaporos a hangulat, fennáll a veszély, hogy megismétlődnek a március 20-ai marosvásárhelyi események.
Azt állítja, hogy a megyei törvényszék volt elnökét és más két bírót Tőkés László kivitte Budapestre eligazításra. Ebből érthető, milyen viszonyok uralkodnak ott, egy bíró még ha román, akkor is nehéz helyzetben van. A megyei igazságszolgáltatásban hungarista és nemzetellenes pszichózis uralkodik a sokrétű összefonódások miatt, melyek bumerángként hatnak a visszaszolgáltatási perekben – áll többek között Ioan Sabău-Pop fejtegetésében.
A rágalmazó hallgat arról, hogy a visszaszolgáltatás törvényességét a Bukarestben székelő (nem har–kovi!) Legfelső és Semmítő- és Ítélőszék három döntésében is helybenhagyta.
Az utolsó akadály
Az örökösök bírósági végrehajtóhoz fordultak, a központ ismét az igazságszolgáltatáshoz, megfellebbezte a végrehajtást. A per végéig szóló felfüggesztés után alapfokon a Sepsiszentgyörgyi Bíróság, véglegesen a Kovászna Megyei Törvényszék utasította vissza a keresetet.
Kincses Előd, az örökösök ügyvédje érdeklődésünkre elmondta, a 10-es törvény alapján teljesen törvényesen juttatták vissza a Szentkereszty-kastélyt. (Kincses Előd szintén szerepet játszott az 1990. márciusi marosvásárhelyi eseményekben, akkor is a másik oldalon – szerk. megj.) A Kovászna Megyei Törvényszék 2004-ben hozott ítélete óta mindenféle trükkel húzták az eljárást, amelyet csak 2012. november 23-án sikerült véglegesen megnyerni a legfelső ítélőszéknél. Utána perújítást és semmisségi kérelmet is benyújtottak, mindkettőt elvesztették, mert teljesen megalapozatlanok voltak.
Érdeklődésünkre, hogy időközben a német Dorste grófok hogyan kerültek a képbe, az ügyvéd elmondta, az akadékoskodás közepette kitalálták, hogy megkérdezzék a német grófokat, szeretnének-e örökölni. Pont olyan fokú örökösök, mint Jankovich-Bésánék, de a 10-es törvény jogvesztő határidejéig nem nyújtottak be igénylést, tehát nem is jöhettek szóba. Különben is nyilatkoztak arról, hogy nem tartanak igényt az örökségre.
Addig húzták az ügyet, hogy időközben elhunyt Jankovich-Bésán András, s a visszaszolgáltatás a gyerekek javára történt. De le kellett járatni a hagyatéki tárgyalást, mivel a legelső ítélet még az apa javára szólt. Bejegyeztették a tulajdonjogot. Azt is megtámadta a Központ. Az ügyvéd szerint törvénytelenül, hiszen jogalap nélküli használója az ingatlannak. Azzal védekeztek, hogy operatív kezelési joguk van. „Nagyon édes nekik ez a használat, hiszen egy fityinget sem fizetnek” – jegyezte meg. Most ki sem akarnak kiöltözni.
Az új perrendtartás gyorsított eljárást tesz lehetővé, ha valaki a tulajdonos beleegyezése nélkül használ egy ingatlant. Felszólították a központot, hogy harminc nap alatt ürítsék ki a kastélyt, s fizessék ki három évre a lakbért. Válaszra sem méltatták, teszi hozzá Kincses Előd.
Bizonytalanságban A központ igazgatója, Kopacz Attila, aki 2008-ban került az intézmény élére, érdeklődésünkre elmondta, örökölte az ügyet. A brassói ügyvéd visszalépett, újat kerestek. Ioan Sabău-Pop marosvásárhelyi ügyvédet ajánlották Bukarestből, mint olyan szakértőt, aki részt vett a visszaszolgáltatási törvény kidolgozásában. Az ügyvéd végezte a dolgát, a kivizsgálást azért kérte, hogy megbizonyosodjanak, jogos-e a visszaszolgáltatás, mert nagy a felelősség. Az én tisztem a rendezvények szervezése, nem a jogi gondok megoldása – hangsúlyozza Kopacz. Állítja, nem fordult hozzájuk senki bérleti szerződést kötni. Két felszólítást kaptak, hogy ürítsék ki a kastélyt, ellenkező esetben kártérítést számolnak fel.
Egyrészt a végrehajtó kötelezi, hogy hagyják el az ingatlant, de nem teszi fel senki a kérdést: mi lesz az állami vagyonnal? Voltak beruházások, amelyek leltáron szerepelnek, továbbá ott van egy 78 alkotásból álló térplasztika-együttes, amelyet nem lehet elszállítani. Azt sem vették figyelembe, hogy itt művelődési intézmény működik. Hogy mi lesz a jövő, nem tudja Kopacz Attila. Hozzáteszi, a művelődési miniszter asztalán a helyzetjelentés. Ott születik meg a döntés. Szekeres Attila
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. április 1.
Minőség csak egyféle létezik (Művészeti lapok bemutatkozója - Szent György Napok)
Népszerűsítő vagy kritikai szerepük van elsősorban a művészeti lapoknak? – ezzel a kérdésfelvetéssel hívta találkozóra az Erdélyi Művészeti Központ (EMŰK) magyar kiadványok szerkesztőit szerda este. Az Artmagazin távol maradt, de bemutatkozott az Új Művészet, a MúzeumCafé és a KorkéP.
Az ÚjMűvészet – a rendszerváltás előtt megjelenő Művészet utódja – olyan átfogó képet kíván adni a kortárs magyar művészetről, amelyet beágyaz a magyar művészet egészébe és az egyetemes történésekbe is. Hiszik, hogy nincs szükség különböző mércére a hazai és külföldi alkotások megítélésében, mert csak egyféle minőség van – fogalmazott P. Szabó Ernő főszerkesztő. Beszélt a magyar művészet egyik jelentős gondjáról, hogy ezt a minőséget nem tudja elég hatásosan megmutatni külföldön. Ez jellemző az erdélyi művészekre is, kivételként említette a kolozsvári Ecsetgyárban működő Bázis csoportot, amely nagyon erőteljesen jeleníti meg a hétköznapjainkra jellemző posztszocialista életérzést, és talán éppen ezért sikerült eredményesen betörnie a nyugati művészeti piacra is. Meglátása szerint a magyar művészek jelentős része a nyugati irányzatokat próbálja követni, s mivel soha nem tudják utolérni azokat, kevés az esélyük az európai érvényesülésre. P. Szabó Ernő részletesen ismertette az Új Művészet novemberi számát, mely több mint harminc oldalon foglalkozik Erdéllyel. Sepsiszentgyörgyhöz három írás is kapcsolódik: egy interjú Vécsi Nagy Zoltánnal, az EMŰK vezetőjével, a másik cikk a Magmáról, a harmadik pedig a 70-es évek itteni pezsgő művészeti életéről szól. Ugyanebben a lapszámban szó van a csíkszeredai Új Kriterion Galériáról, beszélgetés jelent meg a kolozsvári Ecsetgyár Bázis csoportjának három művészével, alapos áttekintést közölnek az erdélyi művésztelepekről és a temesvári Gallasz Nándor munkásságáról. Lóska Lajos, a lap szerkesztője a magyarországi művésztársadalom két táborra szakadásáról beszélt, arról, hogy próbálják a lövészárkokat betemetni, és az ÚjMűvészet miképp igyekszik középúton maradni, a teljes spektrumot bemutatni. Ugyanakkor figyelnek a legjelentősebb európai kiállításokra, és a világhálón naprakészen jelentkeznek a magyarországi tárlatok bemutatójával is. A Szépművészeti Múzeum kiadványaként kéthavonta megjelenő Múzeumcafé a magyar muzeológia igényes kivitelezésű lapja – mondta el a főszerkesztő Martos Gábor. Igyekeznek elegánsak lenni a vizuális megjelenítésben és tartalomban egyaránt – hangsúlyozta. Havonta egyszer vagy kétszer élő kiadással, beszélgetésekkel is jelentkeznek, és könyvsorozatuk első két kiadványa is napvilágot látott már. Ők is készülnek erdélyi tematikus lapszámmal, mely júniusban jelenik meg – derült ki. A székelyföldi KorkéP kitalálója, felelős szerkesztője, Siklódi Zsolt képzőművész a kezdetekről szólt. Két évvel ezelőttig a szárhegyi művésztábort vezette, akkor szembesült azzal, hogy a kortárs erdélyi művészeti törekvéseknek nincs hírverése sem itthon, sem Budapesten. Művésztelepi hírnökként kezdte el szerkeszteni saját cége pénzén, annak csapatával, és mivel ugyanezzel a problémával több intézmény is szembesült, igyekeztek bevonni őket is a Korkép munkájába, így kapcsolódott be például a szentgyörgyi Magma, majd a EMŰK is.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. április 1.
Borbély: az ukrán nyelv- törvény alkalmazása jó példa lehetne Románia számára
Az ukrán parlament (Rada) Külügyi Bizottságának elnökével, Hanna Hopkóval, az Európai Integrációs Bizottság elnökével, Irina Gerascsenkóval, valamint a Honvédelmi és Nemzetbiztonsági Bizottság tagjaival találkozott március 30-án Kijevben Borbély László, a képviselőház Külügyi Bizottságának elnöke.
A hétfői egyeztetésen Borbély kifejtette: Románia aggódik a szűnni nem akaró ukrajnai konfliktus miatt, hiszen az események az egész régióra kihatással vannak. "Románia tiszteletben tartja Ukrajna területi egységét és integritását, meggyőződésünk, hogy tárgyalások útján, diplomáciai eszközökkel kell megoldást találni, a minszki egyezményben megfogalmazott kitételek alapján" – hangsúlyozta Borbély, aki felszólalásában a kishatárforgalmai egyezmény mielőbbi ratifikálását kérte az ukrán elöljáróktól. "Az egyezményt a két ország miniszterelnöke már tavaly októberben aláírta, Románia ezt követően rövid időn belül ratifikálta, most pedig az ukrán parlamenten a sor, hogy ezzel is könnyítse a két ország közötti határátkelést" – tette hozzá Borbély.
A képviselőház Külügyi Bizottságának elnöke a kisebbségi jogokra is kitért, hiszen Ukrajnában nagyszámú magyar és román anyanyelvű kisebbségi közösség él, és arra kérte a bizottságok képviselőit, hogy minél hamarabb ültessék gyakorlatba az ukrán regionális nyelvtörvényt, amelyet a Rada megpróbált visszavonni. "A nyelvtörvény alkalmazása jó példa lehetne Románia számára is a kisebbségi nyelvhasználat szempontjából" – fogalmazott Borbély László.
A romániai küldöttség tagjai – köztük Ana Birchall, az Európai Ügyek Bizottságának elnöke, valamint Mihaita Calimente, a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) tevékenységét felügyelő bizottság elnöke – kiemelték: Románia továbbra is minden segítséget megad Ukrajnának az Európai Unióhoz való közeledésében, és a kibernetikai veszélyek elhárításában is aktív partner lesz, hiszen Romániának vezető szerepe van az információbiztonsági stratégiák kidolgozásában.
Népújság (Marosvásárhely)2015. április 1.
Együttműködés a magyar érdekérvényesítésért
A magyar közösség érdekérvényesítése azt kívánja, hogy nemzeti kérdésekben együttműködjünk a külpolitikában, Bukarestben és az önkormányzatokban is, nyilatkozta hétfői sajtótájékoztatóján Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke, aki az erdélyi magyar külpolitika sikerének nevezte azt a közös fellépést, amely az ET Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának strasbourgi plenáris ülése alkalmával megvalósult az RMDSZ és az MPP között.
Az elnök üzenetértékűnek tartja, hogy az erdélyi magyar pártok közösen jelenítették meg Székelyföld ügyét. "Az autonómiaküzdelemben csak közös fellépéssel lehet eredményre számítani. Önkormányzatainkban ott ülnek választói felhatalmazással rendelkező képviselőink, ők a legilletékesebbek véleményt mondani közösségük nevében. Ez történt akkor is, amikor 350 ezer ember nevében közösen fogadtunk el önkormányzati határozatokat, és ezt a közösségi akaratot jelenítettük meg Strasbourgban a jelen lévő polgármesterek révén, pártállástól függetlenül" – jelentette ki.
A nemzeti együttműködés másik fontos pillérének a bukaresti közös fellépést nevezte Biró Zsolt. Ennek jegyében a tavaly megkötött együttműködési megállapodásra hivatkozva kéri az MPP, hogy az RMDSZ honatyái nyújtsák be azt az ötpontos alkotmánymódosító csomagot, amit a Polgári Párt dolgozott ki, és amelynek alapját az 1918. december 1-jei gyulafehérvári nyilatkozat képezi. "Most, hogy az alkotmánymódosítással foglalkozó bizottság ismét összeült, és április 25-ig fogadják a javaslatokat, kérjük az RMDSZ-t, iktassa az öt pontot. Bízom benne, hogy ezt megteszik, hiszen ebben a kérdésben már korábban is egyeztettünk, és elvi egyetértés született." Biró Zsolt elmondta még, fontosnak tartják, hogy az alkotmánymódosítással kapcsolatos elképzeléseiket a román közvéleménnyel is megismertessék, ezért a napokban központi román nyelvű lapokban is sajtókampányt folytatnak.
Az elnök szerint a nemzeti együttműködés harmadik pillérét az önkormányzatok képezik. "Itt is vannak kérdések, amikor együtt kell lépnünk, lásd a már említett autonómiapárti határozatok elfogadását, de ilyen kell legyen a marosvásárhelyi polgármester-választás kérdése is" – mondta az MPP elnöke, hozzátéve: "külön öröm számunkra, hogy ma mások is belátják annak helyességét, amit mi négy éve javasoltunk".
Az MPP ötpontos alkotmánymódosító javaslata:
1. Románia szuverén és oszthatatlan nemzetállamuk a románoknak és az együtt élő őshonos nemzeti közösségeknek.
2. A romániai őshonos nemzeti közösségek államalkotó tényezői a román államnak.
3. Az 1918. december 1-jei gyulafehérvári nyilatkozat a Romániában fennálló nemzeti egyenlőség és nemzeti szabadság erkölcsi, történelmi és jogi alapja.
4. Őshonos nemzeti közösségekként elismerendők a Romániában élő azon közösségek, amelyek legalább száz esztendő óta együtt élnek a román néppel. (A modern román állam létrejöttekor már itt éltek.)
5. A romániai őshonos nemzeti közösségek jogait sarkalatos törvény szavatolja, az érintett nemzeti közösség erre irányuló, legitim módon kifejezett akarata szerint és annak mértékéig, a gyulafehérvári nyilatkozat szellemisége alapján és a vonatkozó európai szabályok és gyakorlatok szerint, Románia területi sérthetetlenségének tiszteletben tartásával.
(mózes)
Népújság (Marosvásárhely)2015. április 1.
7. Bányászati-Kohászati és Földtani Konferencia Déván
Dicső múlt, beárnyékolt jelen
Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság március utolsó napjaiban Déván szervezte meg a 17. Bányászati-Kohászati és Földtani Konferenciát, melyre ezúttal közel kétszáz neves szakember érkezett. – E konferencia egy olyan interdiszciplináris fórum, melyen a szakmabelieknek alkalmuk nyílik bemutatni saját kutatási eredményeiket, ugyanakkor betekintést nyernek a rokonszakmák világába is, alkalom nyílik az ismerkedésre, kapcsolatteremtésre. Ugyanakkor célkitűzésünk, hogy a mai világban eluralkodó angol szaknyelv mellett éltessük az anyanyelvű szakmai kultúrát. Továbbá fontos eleme a rendezvénynek a vándor jelleg. A konferenciát minden esztendőben más helyszínen szervezik, így a résztvevőknek alkalmuk nyílik bejárni Erdély minden olyan területét, mely akár bányászati-kohászati, akár földtani szempontból érdeklődésre tarthat számot – fogalmazott Wanek Ferenc geológus, tudománytörténész, aki kezdeményezője és 1999 óta fő szervezője az évi rendszerességgel megtartott nemzetközi konferenciának.
A rendezvényen idén is mindhárom szakma a legmagasabb szinten képviseltette magát, így a meghívott előadók soraiban jelen voltak a Magyarhoni Földtani Társulat, a Magyar Állami Földtani Intézet, a Miskolci Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal, valamint a Kolozsvári BBTE, a Brassói és Petrozsényi Egyetemek képviselői. Továbbá számos, szakmában érdekelt hazai, magyarországi és nemzetközi cég is képviseltette magát.
A háromnapos konferencia tulajdonképpen szakmai kirándulással kezdődött. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület (OMBKE) szervezésében Vajdahunyad és Pusztakalán érintésével az Aranynégyszög településeit járták be a bányászatban, kohászatban érdekeltek. Az EMT szervezésében zajló földtani kirándulás résztvevői szintén érintették az Aranynégyszög településeit, illetve megtekintették a megye északi részén fekvő valamennyi érdekesebb geológiai formációt. Természetesen mindkét kirándulás alkalmával a kultúrtörténeti látnivalók sem szorultak háttérbe.
A tudományos előadások sorozata plenáris ülésszakkal indult, melyen az általános érdeklődésre számot tartó témák kerültek bemutatásra. Elsőként a Magyar Tudományos Akadémia és a Miskolci Egyetem Anyagtudományi Kutatócsoportja mutatta be legújabb eredményeit, majd Nagy Lajos, OMBKE-képviselő értekezett a magyar szénbányászat kitörési pontjairól. Szakmabeliek és laikusok egyaránt érdeklődéssel követték Galacz András (ELTE Őslénytani tanszék) előadását az őslénytani kutatások során felbukkanó tudományos csalásokról. A plenáris ülésszakot Szakács Sándor (Sapientia EMTE) előadása zárta, mely a Kárpát-medence legfiatalabb vulkánjának, a Csomádnak az aktivitását taglalta.
A konferencia további része bányászati, kohászati, földtani és tudománytörténeti szekciókra osztva zajlott, számos érdekes kutatási terület eredményeit hozva nyilvánosságra. A tudománytörténeti szekción elhangzó előadások mindegyikének helyi kötődése is volt. Wanek Ferenc professzor Téglás Gábor földtannal kapcsolatos munkásságát mutatta be. – Téglás Gábort elsősorban történészként, régészként tartják számon, annak ellenére, hogy végzettsége szerint geológus volt és jelentős munkásságot fejtett ki e tudományágban is. Elsősorban kutatásaira hivatkozva, ő hívta fel elsőként az erdélyi út- és vasútépítő szakemberek figyelmét arra, hogy az Erdélyi-medence erős domborzata és gyenge geológiai felépítése miatt gyakran kell majd számolni a földcsuszamlásokkal. Továbbá elsőként járta be és térképezte fel az Erdélyi Érchegység barlangjait. De figyelemreméltók őslénytani kutatásai is, melyeknek során, például, a barlangi medve csontvázát morfológiailag sőt morfostatisztikailag is feldolgozta – fogalmazott az előadó.
Udvarhelyi Nándor, miskolci szakember a Rudai 12 Apostol Bányatársulatot mutatta be, mely a XX. század elején Európa egyik leggazdagabb aranylelőhelyén tevékenykedett.
Tóth János a Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum képviseletében értekezett, és Born Ignác munkásságáról, illetve az Aranynégyszöggel való kapcsolatáról értekezett. A hivatalosan Kapnikbányán, de sokak szerint Gyulafehérváron született Ignaz von Born neves 18. századi geológus, a világ első nemzetközi tudományos társaságának megalapítója családi öröksége által kötődött Hunyad megyéhez. Édesapjának ugyanis Nagyágon és Csertésen voltak nemesércbányái, melyben a császári család is részvényes volt.
Érdekes vonatkozásokra derült fény Barcsay Ákos erdélyi fejedelem életéből is. Papp Péter, a Magyar Földtani Intézet volt munkatársa Barcsay és Apáczai Csere János kapcsolatának bemutatásával világított rá a szintén Hunyad megyei kötődésű fejedelemnek a tudomány támogatását célzó munkásságára.
A kultúrtörténeti előadások sorát a marosvásárhelyi Rusz Ottilia zárta, aki a boicai születésű Knöpfler Vilmos 19. századi erdélyi szemész-, sebész- és szülészorvos természettudományi munkásságát ismertette.
Az idei konferencia az általános célkitűzésekre való összpontosítás mellett, a szakmán túlmutató kérdésként vetette fel a civil és szakmai szerveződések szerepét abban, hogy a bányászat, kohászat, földtan kikerülhessen a Kelet-Európában az utóbbi 20-25 évében ránehezülő árnyékból.
Gáspár-Barra Réka
Nyugati Jelen (Arad)2015. április 1.
Nyilatkozat
A román belügyminisztérium a saját honlapján tette közzé március 23-án a 2015–2020-as időszakra vonatkozó közrendvédelmi és közbiztonsági stratégia tervezetét, alig tíz napot szánva a törvény által előírt közvitára, mielőtt a kormány a dokumentumot elfogadná. A kormányhatározat nyomán jogszabállyá váló „stratégia” a polgárok biztonságát fenyegető veszélyek között első helyen említi „a rasszizmust, idegengyűlöletet, szélsőségességet és az intolerancia minden más formáját, amely etnikai autonómia elérését célozza egyes térségek vagy régiók számára”. Magyarán a dokumentum a közbiztonsági veszélyforrások közé sorolja az etnikai autonómia követelését.
Már önmagában az elképesztő, hogy ilyen fogalmakat, mint rasszizmus, xenofóbia, extrémizmus, intolerancia társít az etnikai autonómiához a román közigazgatási és belügyi tárca közvitára bocsátott dokumentuma. Tovább mazsolázva a húszoldalas stratégiában – amely szó alapesetben a valami/valaki elleni küzdelem „gondosan megtervezett menetét” jelenti –, elfajult tüntetésekről, bűnözők számának növekedéséről, térségi instabilitásról olvasunk, amelyek szintén nagyon kedvezőtlen szövegkörnyezetbe helyezik az autonómia ügyét. Érdekes adalékként kapcsolódik mindehhez a legnagyobb román titkosszolgálat, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) minapi évértékelő gyűlése, amelyen az intézmény megalakulásának 25. évfordulóját is megünnepelték, Klaus Iohannis államelnök részvételével. Az általunk, erdélyi magyarok által is megválasztott államfő erkölcsi-politikai támogatásban részesíti – és ezt találom én súlyosabbnak – a titkosszolgálatot, kijelentve, hogy a SRI „végképpen szakított a múlttal”, és messzemenő „professzionalizmussal” tűnik ki, akár az észak-atlanti szövetség viszonylatában is. Aggasztó, hogy új elnökünk mögéje-melléje áll annak a szervezetnek, amely tulajdonképpen a Ceauşescu-féle titkosszolgálati hagyományokat folytatja – gondolunk itt arra, hogy pont a marosvásárhelyi fekete március ürügyén hívták létre, átmentve a Securitate akkori állományának és módszereinek nagy részét.
Nem lehet nem észrevenni, hogy a mostani román hatóságok tulajdonképpen az autonómiát besorolják a terrorizmusellenes fellépés jólfésült szövegkörnyezetébe, azaz kriminalizálják azt. Kriminalizálnak egy olyan demokratikus intézményt, amely évezredes múltra tekint vissza világszerte – különösképpen Európában –, és az Európai Unió tucatnyi államában is jól működő demokratikus intézményként létezik. Ráadásul a szász eredetű román államfőnek különösképpen emlékeznie kellene az erdélyi szász közösség több évszázados, háborítatlan autonómiájára.
Erről a kriminalizálási kísérletről mielőbb tudomást kell szereznie az Európai Parlamentnek, sürgősen kifogást kell emelnünk az ellen, hogy Románia megsérti a jogállamiság és az önrendelkezés elveit, súlyos mértékben korlátozza a közösségi és önkormányzati jogokat, továbbá megfenyegeti azokat a közösségeket, önkormányzatokat és szervezeteket, amelyek az autonómiáért küzdenek. Megengedhetetlen, hogy egy EU-tagország kormánya rasszistának, idegengyűlölőnek, intoleránsnak minősítse azokat, akik síkra szállnak az autonómiáért, miközben az Európa Tanács éppen a Románia közigazgatási átszervezése keretében előterjesztett, a Székelyföld létrehozására vonatkozó önkormányzati indítványok ügyével foglalkozik.
Megítélésünk szerint a belügyminisztérium szóban forgó stratégiatervezetét átdolgozás végett azonnal vissza kell vonni, mert ebben a formában még közvitára sem alkalmas.
Tőkés László EP-képviselő
Nyugati Jelen (Arad)2015. április 1.
Miniszteri blöff volt az elemistáknak adandó táblagép?
Még a digitális tankönyvek licitjét sem hirdette meg a szaktárca
Be nem váltott ígéret maradt az a tavaly novemberben elhangzott miniszteri nyilatkozat, miszerint 2015 márciusában minden romániai harmadikos tanulót táblagéppel lát el az Informatizált Társadalomért Minisztérium, a tanügyminisztériummal közösen.
A bejelentést Răzvan Coţovelea, az előbbi tárca akkori vezetője tette, de azt már számon sem lehet kérni rajta, hiszen a decemberi kormányátalakítás utáni Ponta-kabinetben már nem kapott helyet. A táblagépeket illetően Király András RMDSZ-es oktatási államtitkár lapunknak elmondta: a tanügyminisztériumban szóba sem került ez a projekt. Hozzátette: szerinte ennél sokkal nagyobb baj, hogy a minisztérium még nem hirdette meg a harmadik osztályosok digitális tankönyvére vonatkozó licitet, ez pedig a tavalyinál nagyobb bonyodalmakat vetít elő. Ilyenformán nincs is szükség egyelőre a táblagépekre…
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)2015. április 1.
Igazságszolgáltatás és parlament: újabb meccs
A korrupcióellenes ügyészség (DNA) tiltakozik a büntetőeljárási törvény tervezett módosítása ellen, amely állítása szerint gyengítheti a vizsgálatok hatékonyságát – olvasható a vádhatóság keddi állásfoglalásában.
Szabadság (Kolozsvár)2015. április 1.
Művelődés/március
A kolozsvári folyóirat márciusi számának vezércikket Dáné Tibor Kálmán, a lap főszerkesztője jegyzi, aki az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet köszönti fennállásának 130. évfordulóján.
Szabadság (Kolozsvár)2015. április 1.
Ma már nem nyugdíjasklub az EME, van utánpótlás
Majdnem ezer egyetemista is tagja az erdélyi magyar tudományos akadémiának számító Erdélyi Múzeum-Egyesületnek.
A tagság 40 százalékát kitevő ifjúságot méltatták a hétvégi közgyűlésen kiosztott Mikó-díjjal is, amit Kálvin-kutatásáért a 33 esztendős Ősz Sándor Előd kapott. Az Erdélyi Múzeum folyóirat 130 éves számaival kiegészíti az Erdélyi Digitális Adattárat az EME az idén, és folytatják ingatlanaik visszaigénylését is, a Lőrinc-ház ügyében még az idén megoldásra lehet számítani.
Ö. I. B.
Szabadság (Kolozsvár)2015. április 1.
Kényszerszünet után jelentkezett Molnár H. Lajos
Szülővárosában, Marosvásárhelyen és Erdély-szerte valamikor rendkívüli népszerűségnek örvendő szerző, Molnár H. Lajos legújabb kötetét mutatták be kedden este a Bernády Házban.
Az Álmaim babái című regényével a több mint negyed évszázada Magyarországon élő szerző csaknem tíz év hallgatást tört meg. Ezúttal is kényszerhallgatásról van szó, akárcsak a nyolcvanas évek Romániájában, csakhogy ezúttal nem a cenzúra, hanem egy kegyetlen szívbetegség tartotta távol a billentyűktől. A nagysikerű Donki Ákos (1981, 1987), Falra hányt esztendő (1983, 1990), Volt egyszer egy udvar (2000, 2001) és más regények és riportkötetek szerzője ismét egy szín-marosvásárhelyi történettel rukkolt elő, amelyben a tősgyökeres városlakók könnyen felismerhetik a helyszíneket, de akár a könyv egy-egy valós szereplőjét is. Merthogy nem mindenik az, és ezt az író már rögtön a regénye címe alá kanyarított két mondatban siet is tisztázni.
„A valóságban is létező személyek csak a keretet adták a történet elmeséléséhez, mondataik és cselekedeteik a képzelet szüleményei” – szögezi le Molnár. Hogy a valamikor díjazott, ünnepelt, majd indexre helyezett szerzőnek, óvodás korától mindmáig, valóban tizenegy szerelme volt vagy sem, teljesen mellékes, hisz mindenikről azt állítja, hogy szívesen leélte volna vele az életét, „ha másképp alakul…”. Molnár H. Lajos bizonyos Katának dedikálja a könyvét. Ő valós személy; a szerző harmadik felesége.
Az Álmaim babáit három pályatárs mutatta be: Bakó Zoltán és Bögözi Attila, akik a szerző kollégái és cimborái voltak, valamint Szucher Ervin. „A könyvbe felületesen belelapozó olvasó akár azt is hiheti, hogy önéletrajzi indíttatású regény Molnár H. Lajos műve. Hiszen főhőse – bármennyire más irányba csábítana is a címe – nem más, mint a szerző maga. Az életét végigkísérő lányok-asszonyok, múló és múlhatatlan vagy visszatérő szerelmek, szeretők meg házaspárok pedig pusztán ürügyet szolgáltatnak arra, hogy az író világgá kiabálja boldogságát, boldogtalanságát, meg hogy kíméletlen ítéletet mondjon maga felett” – avatta be a hallgatóságot Molnár „álmaiba” Bögözi Attila. Bakó Zoltán arról beszélt, hogy Molnár H. Lajos munkájában a nyolcvanas évek eleje elevenedett meg, egészen pontosan az 1983-as esztendő, amikor megjelent az a másik esztendő, a falrahányt, amiért aztán az írót a kommunista hatalom letiltotta.
„Lajos akkor már a negyedik köteténél tartott, s egy kis szakmai irigységgel szemléltük a sikerét. Könnyű neki, mondogattuk, merthogy egy hetilapnál az ember egy-két nap alatt lezavarja a heti penzumot, aztán napszámban hányhatja falra az esztendőket” – nosztalgiázott a pályatárs. Bakó szerint tulajdonképpen egy városelvonási szindróma látleletei, diagnózisa bukkan ki a sorok közül. A szerző régen otthagyta szülővárosát, minden velejárójával, épületeivel, utcáival, embereivel együtt, s ez okozza a mostani akut hiányérzetet benne. „Mert ilyen a vásárhelyi ember, s ilyen Molnár H. Lajos is: nem tud, mert nem akar elszakadni a helyektől, emberektől, történetektől, egy életérzéstől, amit nemes egyszerűséggel Vásárhelynek nevezünk” – jellemezte az írót újságíró barátja.
Szucher Ervin azzal ajánlotta az olvasónak a csaknem ötszáz oldalas önéletrajzi ihletettségű történetet, hogy az időnként fel-fel bukkanó bánatot, elkeseredést, haragot mindig lekörözi az iróniába és főként öniróniába átcsapó humor. A fiatal kolléga azt kérdezte a – sajnos csak a technika segítségével, a falra kivetítve jelen lévő – szerzőtől, hogy miért ábrázolja a főszereplőt, azaz magát hol félénk, hol túlzottan pofátlan fiatalembernek, hol esetlennek, hol szerencsétlennek, olyannak, aki egyfolytában vedeli az alkoholt és nincs szerencséje a nőkhöz? „Mert nagyjából ilyen volt az életem” – érkezett a Skype-on megadott válasz.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2015. április 1.
Harminc határon túli fiatalt támogat az Edutus Főiskola
Hat féléves ösztöndíjprogramot hirdetett meg a magyarországi Edutus Főiskola határon túli, doktori tanulmányokat folytató és doktorjelölt fiatalok számára kedden Kolozsváron. A nyílt pályázat nyertesei tagságot nyernek a Collegium Talentumba.
„Ez nem csak egyfajta ösztöndíjprogram, hanem sokkal jelentősebb tudományos és emberi támogatást nyújt. A nemzetpolitikai stratégia része a külhoni magyar fiatal értelmiségiek segítése" – magyarázta Dr. Kandikó József, a Collegium Talentum elnöke a Babeş–Bolyai Tudományegyetem belvárosi épületében tartott sajtótájékoztatón.
Mint részletezte, a doktorjelölt hallgató személyes tutort kap, folyamatos publikációs lehetőséghez jut és nemzetközi konferenciákon vehet részt. A kedvező elbírálást nyert doktorjelöltek tíz hónapon keresztül havi 72 ezer forint (1060 lej) ösztöndíjat kapnak, amit a kötelező képzési programokon készpénzben fizetik ki a diákoknak. A szerződéseket ugyanakkor fél évre kötik, így aki nem végzi el az előírt féléves munkát, azzal nem kötnek új szerződést.
A Krónika kérdésére Kandikó József elmondta: a program idei költségvetése 150 millió forint, ez több mint a tavaly volt, így a korábbi húsz helyett összesen harminc jelentkezőt tudnak felvenni az ösztöndíjprogramba. Hozzáfűzte: mivel rendkívül sok szakterületről érkeznek az ösztöndíjas doktorjelöltek, ezért az előadások és vitafórumok többsége a magyarságtudattal, a nemzetfejlesztéssel, a közös történelmi és kulturális témákkal foglalkozik.
„Fontos megemlíteni, hogy támogatjuk a nyelvvizsgákat is, az idegennyelv-ismereti követelményeket nagyon szigorúan veszszük" – jelentette ki Kandikó József. A háromnapos továbbképzésekre egyébként félévente két alkalommal kerül sor, a diákoknak csak az útiköltséget kell fizetniük, a szállást és étkezést a program keretében finanszírozzák.
A részletes felvételi tájékoztató szerdától a www.collegiumtalentum.com oldalon érhető el. Soós Anna, a BBTE rektorhelyettese úgy értékelte: a Collegium Talentum egy jól felépített program, amely személyre szabott és pontosan feltérképezhető.
Idén is lesz Erzsébet-tábor szórványbeli diákoknak
Idén is meghirdette az Erzsébet-tábort a szórványban vagy kisebbségben élő diákok számára a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. A rendezvényt idén is a székelyföldi Ivóban és a magyarországi, Balaton-parti Zánkán szervezik meg. A tábor romániai lebonyolító partnere a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ).
A pályázati kritériumok szerint a táborban Zánkán 8–15 év közötti, Ivóban pedig 12–18 év közötti, magyarul tanuló, szórványban vagy kisebbségben élő, szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek vehetnek részt, akik a magyar kultúra ápolásában aktív szerepet vállalnak (néptánccsoport, cserkészcsapatok tagjai stb.).
Ivóban 2015 júliusában 280, míg a zánkai táborban 2015. augusztus 15–29. között 500 tanuló üdültetését biztosítják. Pályázni kizárólag csoportosan lehet, 10 diák, és egy őket ismerő pedagógus alkot egy csoportot. A táborozás önrésze 20 lej/fő. Az érdeklődők a pályázati csomagokat 2015. április 21., 15 óráig nyújthatják be az RMPSZ megyei vagy körzeti szervezeteihez. További információk a www.rmpsz.ro honlapon találhatók.
Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár)2015. április 1.
Szaporodó fantomfalvak: lakatlan maradt a Bihar megyei Erdőtelep
Lakatlan maradt egy Bihar megyei település: az Érszőllős községhez tartozó Erdőtelepen a múlt héten hunyt el az utolsó lakos.
„Már ötven évvel ezelőtt elkezdődött a falu kihalása. Nem volt áram, nem volt út. Lassan elköltöztek onnan az emberek. Voltak, akik Érszőllős községbe, mások Margittára” – emlékezett vissza Beke László.
Érszőllős község polgármestere rámutatott, hogy míg évtizedekkel ezelőtt mintegy harminc gazdaság alkotta az amúgy találóan Kinlódjfalva (Satul de Necaz) néven is ismert települést, addig 1970-re egyetlen ház maradt, így a közművesítés még elképzelés szintjén sem merülhetett fel. „De Jóska bácsi nem akart onnan elmenni, lokálpatrióta volt. Ügyes ember volt, állatokat tartott, kútfúrással foglalkozott, volt egy kis kovácsműhelye. Igazából mindenhez értett” – ecsetelte a község elöljárója, aki épp két hete látogatta meg a 81 éves idős embert, aki két éve veszítette el feleségét.
Mint megtudtuk, a férfi lánya és unokája egy közeli településen lakott, és rendszeresen látogatták. „Bejárt a községbe, onnan vett gyógyszert, kenyeret. Nem volt annyira egyedül. Egy korábban Margittára költözött erdőtelepi férfi jurtát épített a faluban. Van vagy 400 birkája, így a juhászai is ott vannak” – tette hozzá Beke László.
Erdőtelep 1956-ban vált önálló településsé, korábban a közeli Úsztató része volt. Az önállósuláskor még 69 lakosa volt, a 2002-es népszámláláskor azonban már csak két, egyébként magyar nemzetiségű lakost regisztráltak, akárcsak a legutóbbi cenzuskor.
Romániában egyébként 126 fantomtelepülést tartanak nyilván. A lakatlan helységekről nemrég egy interaktív térképet is készítettek civilek. Erre számos erdélyi település is felkerült, Hargita megyéből négy, Kovászna megyéből egy falu. A készítők Szatmár megyében négy, Szilágyban kettő, Kolozsban hét, Marosban tíz, Fehér megyében tizenkettő, Hunyad megyében hat, Temes megyében négy fantomtelepülést tartanak nyilván.
Az említett Bihar megyei településhez hasonló a Szatmárudvarihoz tartozó Gombáserdő, mely korábban a községközpont része volt. A statisztikák szerint 1910-ben 183 lakosából 99 román, 84 pedig magyar nemzetiségű volt. 2002-ben még 15 lakost számláltak a faluban, ezekből 13 román, 2 pedig magyar volt.
Pap Melinda, Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár)2015. április 1.
Rendhagyó nekrológ
Nekrológot az esetek túlnyomó többségében olyan személyekről ír az ember, aki pályája során maradandót alkotott, ami követendő példaként szolgál a társadalom számára. Előfordul azonban, hogy bizonyos dolgokat még az eltávozott emlékével szembeni esetleges tiszteletlenség ódiumával sem lehet elhallgatni.
Előrebocsátva: szándékunkban a De mortuis nil, nisi bene latin szállóige bölcselete vezérel, vagyis halottakról jól vagy semmit (amit rendszeresen tévesen fordítanak úgy, hogy halottakról jót vagy semmit).
Gyászol a román sajtó: 73 éves korában elhunyt Vasas Ferenc újságíró, egyetemi oktató. A március 26-án eltávozott, a Hargita megyei Miklósfalván született sajtómunkás negyvenéves pályát hagyott maga mögött a hazai írott és elektronikus médiában. Dolgozott az Agerpres állami hírügynökségnél, a román közszolgálati tévénél (TVR), fővárosi lapoknál, a kilencvenes évektől pedig kivette a részét az újságírói szakmát választó fiatalok képzéséből, többek között a Bukaresti Egyetem kommunikációtudományi szakán.
A felsőoktatási intézmény és egykori tanítványai egyaránt elérzékenyülve, kiválónak minősített szakmai tudását, pedagógiai érzékét méltatva búcsúztak tőle, a honi újságírás mentoraként, hírlapíró nemzedékek legszeretettebb tanáraként bemutatva „Ferit”. Akiről a bukaresti hírtelevíziók képernyőjén naponta megjelenő riporterek, műsorvezetők fontosnak tartották megjegyezni azt is, hogy magyarként anyanyelvi szinten beszélt románul.
Mi lehet az oka annak, hogy az erdélyi magyar sajtó egyetlen sor erejéig sem emlékezett meg egy ilyen kaliberű szakmabeliről, oktatóról, aki ráadásul magyar? Hogy lehet, hogy a volt munkatárstól, baráttól és jó ismerőstől magyar nyelvű gyászhírben – a családtagokon kívül – egyedül Rab Ştefan, az RKP volt Kovászna megyei első titkára és Ioan Lăcătuşu, a pártállam szintén egykori háromszéki kiszolgálója, a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Fórumának vezetője búcsúzott el?
A magyarázat egyszerű: néhai Vasas Ferenc azzal írta be magát a romániai magyar sajtó történetébe, hogy a nyolcvanas években főszerkesztette a jelenlegi Háromszék napilap Megyei Tükör néven megjelent jogelődjét. Pozíciójánál fogva pedig mindent megtett a kommunista cenzúra érvényesítéséért, Nicolae Ceauşescu elvtárs és diktatúrája dicsőítéséért, teljes mértékben rászolgálva a román hatalom bizalmára.
A lap egykori munkatársának visszaemlékezéséből tudjuk, hogy a szocialista demokrácia építése érdekében a súlyos ferdítéstől sem ódzkodott. Egyik beosztottját például arra utasította, írjon riportot arról, miként fogadják ünnepélyes keretek között a Brazíliából a konstancai kikötőbe befutott Barót ércszállító óceánjáró legénységét a baróti bányászok.
Amivel csak az volt a baj, hogy nem történt meg, akkoriban azonban a tények a pártállamnak hű főszerkesztőket egyáltalán nem zavarták. Mivel a háromszéki újságíró nem volt hajlandó megírni a fiktív riportot, Vasas elvtárs rendelt egyet az Agerpres konstancai tudósítójától... Aztán 1989 decemberében Rab elvtárssal együtt menekülnie kellett Sepsiszentgyörgyről a népharag elől.
Hát erről a kiváló szakemberről, professzorról zengenek most dicshimnuszokat a román média munkásai, akik szerint mentoruk legfőbb szenvedélye az „építés missziója” volt. Elnézve a bukaresti sajtó színvonalát, némi fogalmunk van róla, mire oktathatta Vasas Ferenc az újdondászokat; küldetéstudatának beteljesítésén múlt többek között, hogy ez a média ma olyan, amilyen. Isten nyugosztalja.
Rostás Szabolcs2015. április 1.
Az új Helikonból
Karácsonyi Zsolt A visszatekintés ereje című írásával nyit a kolozsvári Helikon március 25-ei száma.
A lapszám közli Király László, Kovács Kristóf, Bálint Szilárd és Benő Attila verseit, illetve Tóth Mária, Kiss Nóra Titanilla, Madeleine de Scudéry (Bréda Ferenc fordításában) és Vágvölgyi B. András prózai írásait. Utóbbi író-filmrendezővel Kecskés Tamás Hunor nagyinterjúját is olvashatják az érdeklődők.
A nagy Kilometrik fiatal tehetségeket bemutató sorozatában Kulcsár Árpáddal Horváth Előd Benjámin beszélget. Szőcs István újabb eszszével jelentkezik, Ugron Nóra folytatja finnországi beszámoló-sorozatát a MAFFIN-ban, Főfai Rita tanulmányában Hemingway és Remarque regényeiben a militarizmus eszméit vizsgálja.
Jakab-Benke Nándor a Leviatán című filmről, Csuszner Ferenc Az özvegy Karnyóné és a két szeleburdiak című előadásról, Dénes Gabriella Berczell Imre Radnóti-kötetéről ír kritikát.
A Fülszövegben Codău Annamária Martini Yvette és Line Knutzon egy-egy gyerekkönyvét recenzálja. A képzőművészeti és a komolyzenei rovatok felelőse Portik Blénessy Ágota és Jakabffy Tamás.
Krónika (Kolozsvár)