udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
812
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 ... 811-812
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2016. június 1.
Ítéletidő sepert végig Kézdiszéken
Hétfő délután jégeső pusztított Felső- Háromszéken, a legnagyobb károkat Nyujtódon, Kézdimartonoson, Bereckben és Ozsdolán jegyezték. A medréből kikelt Kurta-pataka elmosta a Kézdimartonos és Ozsdola közötti hidat (felvételünk), így megszűnt a járműforgalom a két település között. Értesüléseink szerint a vihar a legnagyobb kárt a termőföldeken Nyujtódon okozta.
Tegnapi terepszemlénket Kézdioroszfaluban kezdtük, ahol, habár a Kászon-pataka látványosan megduzzadt, a múlt évben elvégzett patakszabályozásnak köszönhetően nem lépett ki medréből. Nyujtódon a jégeső 16 óra után pusztított, és Boros Vilmos római katolikus plébános beszámolója szerint az ítéletidő másfél óráig tartott. A jégeső jelentős kárt okozott a háztáji kertekben, a gyümölcsösökben, de a falu határát sem kímélte. A nagy mennyiségű esővíz a Temető utcából érkezett, és a sánc hamar megtelt, ezért a volt szövetkezeti kocsmáig a házak pincéit elárasztotta az iszapos víz, amely több portán a házakba is behatolt.
A lakosság a polgármesteri hivatal segítségét kérte. A városháza munkatársain kívül a katonai tűzoltók is segítettek, késő éjszakáig szivattyúzták a vizet a pincékből. A plébános szerint a sáncokat nem takarították ki, a mezőn pedig a levezető árkokat és csatornákat legtöbb helyen felszántották, ennek is köszönhető, hogy a felhőszakadás nagy károkat okozott. A 101. szám alatt lakó nyolcvanéves Bács János elmondása szerint amióta az eszét tudja, hasonló vihar nem sújtotta Nyujtódot. A 100. szám alatti portán a ház melletti járda eltűnt és a pince beomlott, a ház betonalapja beszakadt, a fölötte lévő szobában jelenleg életveszélyes tartózkodni.
A házban, ahol a Kocsis házaspár, Béla és Zita lakik három apró gyermekkel, tegnap délelőtt majdnem térdig ért a víz, a három apróságot a szülők az asztalra menekítették. A három szobából egy maradt lakható állapotban. Lőrincz József falufelelős gyűjtést kezdeményezett a károsultak megsegítésére. Az Ozsdolán lakó Bakk-Dávid Tímea újságíró Facebook-bejegyzése szerint a lezúduló víz folyóvá változtatta a községközpont utcáit és udvarait.
Bereckben és Kézdimartonoson 17 és 18 óra között pusztított a jégeső. Dimény Zoltán polgármester beszámolója szerint a felhőszakadás nyomán a határ víz alatt volt.
A legnagyobb kár a Kurta-hídjánál történt, ahol a víz szabályosan elsodorta a hidat. Az elöljáró szerint legalább harminc udvart és veteményest öntött el a víz Bereckben, de Kézdimartonoson az utcákat is megrongálta, mintegy három-négy kilométeres szakaszt kell kijavítani. Fél óra alatt akkora vízmennyiség érkezett, amit az itt élők eddig még soha nem tapasztaltak – mondotta az elöljáró. Ami a Kurta-hídját illeti, első lépésként egy tervezőt visznek a helyszínre, aki egy új hidat tervez, amit Ozsdolával közösen vagy a saját költségvetésükből építenek fel.
A két település között egyelőre lebénult a közlekedés, ideiglenes megoldásként valahol az egykori híd környékén átjárót alakítanak ki, de az is időbe telik, mivel magánterületekről van szó, ezért a tulajdonosok jóváhagyása is szükséges. Dimény Zoltán szerint egy új híd több százezer lejbe kerül, de pontos összeget nem tudott mondani. A nyujtódi Lukács László önkormányzati képviselő arra kéri a károsultakat, hogy írásban jelentsék a kárt a kézdivásárhelyi polgármesteri hivatalnál, hogy a kormányhivatal által kinevezett különbizottság felmérhesse a kárt.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2016. június 1.
Döntött a restitúciós bizottság: A Mikó az államé marad
Állami tulajdonban marad a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium: a bukaresti restitúciós bizottság tegnap elutasította a református egyház visszaszolgáltatási kérelmét – tájékoztatott Laczikó Enikő államtitkár-helyettes, aki az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatal (EKH) képviselőjeként tagja a testületnek. Közölte: a héttagú testületben egyedül ő támogatta az épület visszaadását, a bizottság többi hat tagja ellene voksolt. Az erdélyi református egyházkerület valószínűleg perelni fog.
A restitúciós bizottságban azért került ismét terítékre a Mikó-ügy, mert az iskolaépület 2002-ben történt visszaszolgáltatását 2014-ben a ploieşti-i táblabíróság jogerősen szabálytalannak minősítette, és megsemmisítette a református egyház tulajdonjogát, gyakorlatilag visszaállamosította az 1948-ban elkobzott ingatlant; ugyanakkor felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte az akkori restitúciós bizottság tagjait, Markó Attilát, Marosán Tamást és Silviu Climet. Mivel az ítélet formai szabálytalanságra hivatkozik, és a tulajdonjog kérdését megkerüli, az erdélyi református egyházkerület az idén újra kérvényezte az iskola visszaszolgáltatását. Az egyházi és kisebbségi ingatlanok visszaszolgáltatásában illetékes bukaresti testület áprilisban meghallgatta az egyházkerület képviselőinek érveit is, de a szavazást egy hónappal halasztotta. Veress Emőd jogász, az egyház jogi képviselője akkor azt mondta: a 2014-es büntetőjogi ítélet után a restitúciós eljárás visszakerült korábbi állapotába, vagyis ismét arról kellett döntenie a román államnak, visszaszolgáltatja-e a református egyháztól a kommunizmus idején elkobzott iskolaépületet. Ha az egyház javára döntenek, az perújrafelvételi alapot teremt a korábbi restitúciós testület börtönre ítélt tagjai számára. Ez azonban nem következett be, a mostani testület elutasította a Mikó visszaszolgáltatását. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke már korábban jelezte: ha a bizottság nem szolgáltatja vissza jogos tulajdonosának a sepsiszentgyörgyi ingatlant, az egyházkerület bírósági úton, polgári eljárással fog tovább küzdeni igazáért. A Mikó egyébként a régi román nyilvántartásokban is egyházi tulajdonként szerepel: az 1921-ben két kolozsvári egyetemi tanár, C. Martinovici és N. Istrati által készített összeírás szerint (amely Erdély, Bánság és a többi csatolt tartomány szótára címmel jelent meg, és átfogó statisztikai adatokat közöl Románia új országrészeiről) Háromszék (Treiscaune) megyében összesen két középiskola volt, mindkettő egyházi tulajdonban (a másik a Kantai római katolikus gimnázium). A felsorolt területeken 95 évvel ezelőtt 13 római katolikus, 12 református, 9 evangélikus (lutheránus), 4 görög katolikus, 3–3 ortodox, unitárius és izraelita középiskola működött.
Demeter J. Ildikó
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2016. június 1.
Románia vezeti a csaláslistát
Rekordszámú vizsgálatot folytatott le tavaly az Európai Unió csalás elleni hivatala (OLAF), és ezek alapján csaknem 900 millió euró visszafizettetésére tett javaslatot. A tegnap közzétett éves jelentés szerint Romániában indították messze a legtöbb vizsgálatot, tavaly 45 ügyben. A szégyenlistán Bulgária a második 19 vizsgálattal, Magyarország a harmadik 17-tel. Az OLAF címére tavaly 1372 csalásra vonatkozó bejelentés érkezett, ezek közül 219 esetben indítottak új vizsgálatot, és összesen 304 vizsgálatot zártak le.
Ezekben az ügyekben 364 ajánlást adtak ki az illetékes uniós és tagállami hatóságok számára, és 888,1 millió euró összegű uniós pénz visszavételezésére tettek javaslatot, mert visszaélések történtek felhasználásuk során; eddig 187,3 millió eurót sikerült visszafizettetni.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2016. június 1.
Ejtették az államellenes vádakat (Másfél évig vizsgálták Antal Árpád politikai nyilatkozatát)
Másfél évbe került, amíg a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság ejtette azokat a vádakat, amelyeket Antal Árpád, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke ellen a Szövetségi Képviselők Tanácsa 2013. decemberi ülésén elhangzottak nyomán fogalmazott meg. A beszéd miatt egyébként a legfelsőbb ügyészség is eljárást indított feljelentés alapján, de ezt az eljárást korábban lezárták már, szintén vádemelés nélkül.
Az SZKT-ülésen elhangzottak nyomán, mint utólag kiderült, két eljárás is indult, egy hivatalból, míg a másikat a magyarellenességéről méltán hírhedt Bogdan Diaconu, az Egyesült Románia Párt elnöke feljelentése nyomán a legfelsőbb ügyészség kezdeményezte – ismertette tegnap Antal Árpád. A hatóságok egyebek mellett árulás, államellenes cselekedetekre, gyűlöletre, kirekesztésre, illetve etnikai konfliktus kirobbantására való felbujtás gyanújával indították az eljárásokat. A kifogásolt szövegrész, amelyet a román média közvetlenül az ülést követően már harsogott is (ezekből a sokszor eltorzított tudósításokból egyébként tegnap be is mutattak részleteket) Victor Ponta akkori miniszterelnöknek szánt üzenet volt, melyben Antal Árpád arra kérte a kormányfőt, hogy szólítsa fel Kovászna megye prefektusát: ne provokálja tovább a magyarokat. Az RMDSZ politikusa azt is megfogalmazta az SZKT-n, hogy reméli, a sorozatos provokációval egyesek nem azt szeretnék elérni, hogy az 1990-es marosvásárhelyi véres eseményekhez hasonló történések színhelye legyen Székelyföld. A román sajtó már a beszéd elhangzását követően a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság eljárásának elindításáról beszélt, de erről maga az érintett még nem tudott semmit, mindössze az újságírók kérdései nyomán sejtette, hogy talán tényleg történik valami. A hatóság hivatalos oldalán jóval később jelent meg az értesítés, hogy valóban hivatalból megindult a nyomozás, majd 2014 folyamán az RMDSZ különböző testületeitől kikérték a beszéd hangfelvételét. A román médiában egyébként 2013 decemberében egy héten keresztül folyt a magyarellenesség, 25 év után úgy tűnt, végre sikerült összekötniük a magyarságot a terrorizmussal – fogalmazott Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármesterét érintettként 2015 szeptemberében értesítették, hogy meg kell jelennie a marosvásárhelyi ügyészségen, ahol kezébe is adták a dossziékat: ekkor tudta meg, hogy tulajdonképpen két eljárást is indítottak ügyében. Az egyiket a legfelsőbb ügyészségen kezdeményezték Diaconu feljelentése alapján, és az egész eljárás úgy zajlott le, hogy őt nem idézték be. Az ügy érdekessége, hogy a dosszié több igazságszolgáltatási intézményt is megjárt, a vádak egy részét már a háromszéki terrorizmus elleni igazgatóság ejtette, míg a többit a marosvásárhelyi ügyészség. Antal Árpád megjegyezte: ez utóbbi indoklásában a jogállamiság enyhe reménysugarát lehet felfedezni. Egyebek mellett ez áll benne: a kijelentések, amelyek egyébként egy politikai nyilatkozat részét képezik, nem tekinthetők bűncselekménynek, mivel egy bizonyíthatóan megtörtént eseményre utalnak, amelynek megismétlődésétől óvnak. A másik eljárás, mint kiderült, még folyt, a bukaresti terrorizmus elleni igazgatóság be is idézte 2015 decemberében, és több, az ügyhöz kevésbé köthető kérdést feltettek, egyebek mellett a marosvásárhelyi események, illetve a prefektus kapcsán. Antal Árpád szerint az eljárás egyik furcsasága az volt, hogy közel egy évig nagyjából az ő tudta nélkül folyt ellene a vizsgálat, majd 2015 októberében a folytatás mellett döntöttek, és csak ezt követően hallgatták ki őt. Végül pedig idén áprilisban értesítették, hogy az ügyészség ejtette a vádakat. A politikus számára elfogadhatatlan, hogy másfél évbe telt, hogy egy politikai nyilatkozat nyomán indított ügyet lezárjanak, ezalatt pedig végig ki volt téve annak a bizonytalanságnak – már a tájékoztatás majdnem teljes hiánya miatt is –, hogy a hatóság bármikor megkeresheti, beidézheti. Antal Árpád hozzátette: számított arra, hogy kijelentései nyomán eljárás indult, ennek elhúzódása kapcsán pedig feltételezi, hogy „valakinek a sakkban tartás volt a célja, és mivel most már más ügy is van, nincs szükség erre a dossziéra”.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2016. június 1.
„Nélkülünk még itt sem tartanánk” (Kampányban az MPP)
Volt értelme a nyolc évvel ezelőtt létrehozott Magyar Polgári Párt (MPP) tevékenységének, ha ők nem követelik, az RMDSZ nem állt volna ki számos magyarságot érintő kérdésben – fejtette ki tegnap Kulcsár-Terza József háromszéki elnök.
Elsőként a megyei tanács 2008-as alakuló ülését idézte fel, amikor az MPP színeiben önkormányzati képviselőnek megválasztott Gazda József kifogásolta, hogy a dokumentumokat nem kapták meg magyarul. „Akkor még ferde szemmel néztek ránk, és az MPP-frakció többször ki is vonult emiatt a teremből, de meglett az eredménye, ma már magyarul is, románul is megkapjuk a gyűlés anyagát” – idézte fel Kulcsár-Terza. Hasonló rosszallással fogadta az RMDSZ a székely zászló kitűzésére vonatkozó javaslatukat, és lám, ma már mások is azzal kampányolnak – mondotta. Az MPP megyei elnöke úgy véli, az ő érdemük is, hogy eredmények vannak, ha nem követelik, az RMDSZ rég levett volna napirendjéről jó néhány kérdést. Meglátása szerint hasonlóan kellene eljárniuk a szövetség színeiben megválasztott képviselőknek Bukarestben, „jó lenne, ha nem csak itthon lennének nagy magyarok”. Kiemelte, június 5. után ugyanezt kívánják folytatni. Kitért arra is, hogy nemzeti ügyekben szükség van a magyar pártok közötti összefogásra, két év múlva lesz a gyulafehérvári nyilatkozat elfogadásának századik évfordulója, és erre készülni kell civil szervezetekkel, egyházakkal közösen. Az MPP néhány éve minden december elseje előtt emlékezteti a kormányt az 1918-as ígéretekre, de eddig még egyetlen kabinet sem méltatta válaszra, „eljött a közös fellépés ideje, és az MPP mindent megtesz ennek érdekében” – hangsúlyozta. „A nemzetemet szeretném minél jobban szolgálni” – indokolta politikai szerepvállalását az MPP sepsiszentgyörgyi listájának első helyén szereplő Bedő Zoltán. Meggyőződése, hogy csak Székelyföld területi autonómiája oldhatja meg megnyugtatóan a magyarság gazdasági, nemzetiségi gondjait, közéleti tevékenységét ennek megvalósításának rendeli alá – hangsúlyozta. Tizennégy pontban fogalmazta meg, mit kíván tenni ennek érdekében bejutása esetén: szorgalmazza a magyar pártok összefogását nemzeti ügyekben; fontosnak tartja mindenki számára érthetővé tenni, mit jelent pontosan az autonómia, milyen hozadéka lenne egyénenként; kezdeményezi jelképeink használatát, a magyar nyelv meghonosítását a közigazgatásban kétnyelvű űrlapokkal; fontosnak tartja a polgárokkal való kapcsolattartást, bizalmuk visszaszerzését, az egyházakkal és a fiatalokkal való együttműködést; növelné a Tamási Áron Színház nemzeti jellegét; fellépést, tömegtüntetések, megmozdulások szervezését ígéri jogtiprások esetén; szorgalmazza a magyar címkék feltüntetését az árukon, a párbeszédet a román közösséggel, de a roma kérdés kezelését is. Kitért a Beke-ügyre is, komolyan kell vennünk, mert a székelység kollektív bűnösségét akarják bebizonyítani a hatóságok, a székely szabadság napi felvonulást is terrorcselekményként próbálják tálalni, hogy a nemzetközi közvéleményt is ellenünk fordítsák. Erőteljes, közös fellépésre van szükség, hogy mindezt megakadályozzuk – hangsúlyozta.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2016. június 1.
Tőkés továbbra is rendszerváltásban reménykedik ( Háromszéki EMNP) (Választási kampány)
Sepsiszentgyörgy volt az első állomása Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti tanács elnöke, az Erdélyi Magyar Néppárt fővédnöke háromszéki kampánytámogató körútjának. Az európai parlamenti képviselő mindenekelőtt óvatosságra intette az alakulat önkormányzati jelöltjeit az erdélyi, illetve székelyföldi magyarság ellen kialakult közhangulat és a román hatalom megnyilvánulásai okán, valamint szót ejtett az RMDSZ ellenzéket megosztó politikájáról is.
A kezemben a sorsom című hétfő esti fórumra mintegy százan gyűltek össze, aktív tagok és szimpatizánsok. Tőkés Lászlón, valamint Toró T. Tiboron, az EMNP országos alelnökén kívül az alakulat helyi jelöltjei szóltak az egybegyűltekhez: Bálint József sepsiszentgyörgyi polgármesterjelölt, Fazakas Péter, a megyei önkormányzati lista vezetője, valamint Csákány László tanácsosjelölt. A rendezvényt Czegő Zoltán költő saját előadásban elhangzott, Tőkés Lászlónak ajánlott versei tették ünnepélyessé. Beszédében Tőkés László leszögezte: huszonhat évvel a rendszerváltást követően sem sikerült kiszabadulni a szolgaság házából, mivel „az elvtárs urak” továbbra is a Bukarest felé mutató utat tartják járhatónak. Az EMNT vezetője kifejtette: mind ő, mind az általa támogatott nemzeti oldal a románokkal közösen, megegyezésben képzeli el az erdélyi magyarság jövőjét, de a jelenlegi érdekképviselet módszereit nem fogadhatják el. Tőkés László felidézte: volt rá példa, hogy a románság és a magyarok összefogva léptek fel, különösebb hívószó nélkül, amint történt ez 1989-ben Temesváron, majd az egész országban, de korábban is. Ezt az együttállást viszont titkosszolgálati módszerekkel szisztematikusan rombolták – a marosvásárhelyi véres március egyike volt a csúcspontoknak –, és ez a folyamat máig nem állt le. A néppárt védnöke ugyanakkor egy másik veszélyre is felhívta hallgatósága figyelmét, éspedig az RMDSZ okozta törésre, amely a nemzeti oldal, az erdélyi magyar ellenzék kettészakadásához vezetett. Tőkés László szerint a „nagyobbik testvér mesterkedéseinek” tudható be, hogy a Magyar Polgári Párt, valamint az Erdélyi Magyar Néppárt között létrejött a mostanra egyre hangsúlyosabb törésvonal. Ezt a különutas politikát helyenként, így Sepsiszentgyörgyön is sikerült valamelyest visszaszorítani, és az autonómia, a nemzeti ügyek iránt elkötelezett emberek most egy alakulatban találtak egymásra, az Erdélyi Magyar Néppártban. Tőkés László szerint számtalan példája létezik annak, hogy az RMDSZ milyen módszerekkel igyekszik szétzülleszteni az ellenzéket, hiteltelenné tenni vezéregyéniségeit: mára már a történelmi egyházak között tíz éve még létező nemzeti egységet is megbontották, intézményi viszonnyá silányítva az egykori feltétel nélküli együttműködést. „Az RMDSZ vezetői csak pártegységben tudnak gondolkodni, amely szerint csak egy pártnak lehet létjogosultsága, és noha a szövetségen belül vannak a jó irányba tájékozódni, mozdulni kívánó emberek, a párt nómenklatúrája nem engedi őket kilépni a keretek közül. Háromszéken is úgy tűnt, vannak, akik képesek erre, de egy ideje megváltozott a helyzet, magam is össze vagyok zavarodva, nem tudom, mit gondoljak” – részletezte Tőkés László. A szövetség politikáját taglalva az elnök rámutatott: megerősítést nyerhetnek, hogy jó úton járnak, már csak abból kiindulva, hogy a román hatalom határozottan kijelentette: az RMDSZ az egyetlen elfogadható magyar érdekképviselet. Tőkés László továbbá felidézte mindazokat a kísérleteket, amelyek az összefogást szolgálták, de amelyeket később az RMDSZ újból és újból megbotlasztott, olyannyira, hogy a marosvásárhelyi mostani jelöltállítás már karikatúrájává vált az összefogásnak. A politikus szerint az ellenzék is megpörkölődött, nyolc éve úgy tűnt, hogy hiteles lehetőség, mára viszont ennek a hitelességnek a visszaszerzése lett a fő feladat, nélküle ugyanis elveszíthetik a szavazók bizalmát. A helyzetet súlyosbítja, hogy a román hatalom a magyar képviselet, az autonómia, a közéleti szereplők teljes elhiteltelenítésén dolgozik, a szélsőségesség, irredentizmus, az idegengyűlölet sablonját igyekezve ráhúzni mindenre. Tőkés László éppen ezért óvatosságra intette a néppárti jelölteket önkormányzati szereplésük, politikai szerepvállalásuk során. „ Temesváron már a falig hátráltunk, nem volt tovább, ezért Isten segedelmével megtörtént a változás. Temesvárhoz hasonlóra lenne most szükség, és bíznunk kell, hogy az idő lassan elhozza ezt a jövendőt” – fogalmazott. Toró T. Tibor beszédében egyrészt Háromszéket méltatta, amely eddig is az autonomista mozgalom fellegvára volt, illetve örömét fejezte ki, hogy minden nehézség ellenére sikerült a csapatot összeállítani. Az EMNP alelnöke az autonomista tábort ért támadásokról is szólt, illetve az MPP és az RMDSZ közötti látszatösszefogást is kritizálta. A Néppárt kapcsán Toró megjegyezte: az alakulat bizonyította, hogy igenis helye van a döntéshozatalban, ahol meggyőződése, hogy jelöltjeik érdemben képviselni tudják a párt programjának három alappillérét: a korruptak kizárását, a döntéshozatal közelebb hozatalát a közemberhez, valamint a közpénzek ésszerű és átlátható felhasználását.
Nagy D. István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2016. június 1.
Négy volt miniszter gyanú alatt
Jóváhagyta Klaus Johannis államfő a szervezett bűnözés és terrorizmusellenes ügyészség kérését, így a Rompetrol-ügyben eljárás indulhat Mihai Tănăsescu, Dan Ioan Popescu, Teodor Vlădescu, Gheorghe Pogea volt pénzügyi és gazdasági miniszterek ellen. Azzal vádolják őket, hogy 2000-től 2010-ig szervezett bűnözői csoportot hoztak létre, a Dinu Patriciu néhai üzletember és liberális politikus birtokában levő Rompetrol kőolaj-társaság adósságait sürgősségi kormányrendelettel pénzügyminisztériumi kötvényekké alakították át, később pedig megakadályozták a részvények eladását az értéktőzsdén, így az állam maradt a kárral.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2016. június 1.
Erősíteni kell az önvédelmet
Klaus Johannis szerint Oroszország alaptalan fenyegetőzése azt a bukaresti álláspontot igazolja, hogy a NATO-nak erősítenie kell jogos önvédelmi képességét a Fekete-tenger térségében. Az államfő a Fekete-tenger térségének biztonságáról szóló egyhetes amerikai–román képzés megnyitóján reagált Vlagyimir Putyin múlt heti nyilatkozatára, melyben válaszlépéseket helyezett kilátásba az amerikai rakétapajzs elemeinek Romániába telepítésére.
Johannis szerint a Krím félsziget „illegális orosz elcsatolása” a térség energetikai biztonságának tekintetében is új helyzetet teremtett. Épp ezért kulcskérdés, hogy a NATO kiemelt figyelmet fordítson a Fekete-tengerre. Johannis ennek szükségességét a „szomszédaival egyre agresszívebb, a nemzetközi jogot felrúgó” Oroszország aktivizálódásával indokolta.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2016. június 1.
Hetven éve végezték ki Antonescut
1946. június 1-jén végezték ki a háborús bűnök miatt halálra ítélt román diktátort, Ion Antonescut. Ion Antonescu 1882. június 15-én született a havasalföldi Piteşti-en, középosztálybeli családban. Katonai iskolát, majd akadémiát végzett, 1907-ben részt vett a román parasztfelkelés kegyetlen leverésében, a második Balkán-háborúban, 1913-ban elnyerte hazája legmagasabb hadi kitüntetését.
Az első világháború végén már a vezérkarban töltött be magas pozíciót, 1922-től egy évig párizsi, majd 1926-ig londoni katonai attaséként szolgált, 1933-ban a vezérkar főnöke lett. Noha antiszemita érzelmű volt, Londonban egy francia zsidó nőt vett feleségül, de hamarosan elvált tőle. Románia 1916-ban az antant-hatalmak oldalán lépett be az első világháborúba, s mivel a háborút a győztesek között fejezte be, területe Erdély, Bukovina és Besszarábia megszerzésével majdnem kétszeresére gyarapodott. A nemzetiségek, főként a magyarok számának hirtelen növekedésével felerősödött a nacionalizmus, sovinizmus és antiszemitizmus. Az 1923-as alkotmány erős, centralizált hatalmat hozott létre, a miniszterelnök kinevezése is I. Ferdinánd király jogkörébe került, a zsidóságot emancipálták. Ferdinánd 1927-ben meghalt, a trónon unokája, az akkor csak hatéves I. Mihály követte. Mihály apja, a trónöröklésből korábban kizárt II. Károly 1930-ban alkotmányos államcsínnyel átvette a hatalmat, és tíz évig ő uralkodott.
Az 1929-ben kitört gazdasági világválság igen súlyosan érintette az agráralapokon álló román gazdaságot, a munkanélküliség, az elszegényedés okozta elkeseredettséget lovagolta meg a fasiszta Vasgárda. A szélsőséges szervezet legionáriusai háborút hirdettek a kommunistákkal és a zsidókkal szemben, még a politikai gyilkosságoktól sem riadtak vissza. A hadikiadások növeléséért kardoskodó Antonescut a király 1934-ben leváltotta és házi őrizetbe helyezte, a tábornok kapcsolatai ekkor váltak szorossá a Vasgárdával és annak vezetőjével, Corneliu Zelea Codreanuval. Az 1937-es parlamenti választások után patthelyzet alakult ki, amelyet II. Károly személyes diktatúrájának megvalósítására használt fel. 1938 elején parlamenten kívüli kormányt nevezett ki, melyben Antonescu hadügyminiszter lett, a pártokat feloszlatta, Codreanut börtönbe zárták, majd kivégezték, a Vasgárda puccskísérletét leverték.
Az 1940-es, Észak-Erdélyt Magyarországnak visszajuttató második bécsi döntés sokkolta Romániát, s néhány héten belül a király lemondatásához vezetett. A trónra visszatérő I. Mihály 1940. szeptember 6-án teljhatalommal államvezetőnek (Kondukátor) nevezte ki Antonescut. A nemzeti-legionárius állam első hónapjait a Vasgárda féktelen terrorja jellemezte, amit Antonescu egy ideig tűrt, de amikor a gárdisták 1941 januárjában puccsot kíséreltek meg, kegyetlenül leverte a lázadást. Miután a náci Harmadik Birodalom 1941. június 22-én megtámadta a Szovjetuniót, Románia mintegy egymillió katonával, kőolaj- és élelmiszer-szállítmányokkal támogatta Hitlert, aki keleti területek megszerzésével kecsegtette a Kondukátort. Antonescu a zsidómentes Románia megteremtését tűzte ki célul, a zsidókat gettókba és elkülönített táborokba deportálta, napirenden voltak a pogromok. A bukovinai és besszarábiai zsidókkal szemben könyörtelenségre szólította fel a hadsereget, amely 310 ezer zsidót űzött el innen. Ukrajna román közigazgatás alá került transznisztriai területén 150 ezer embert zártak koncentrációs táborokba és gettókba, s 80 ezer európai zsidót végeztek ki a nácik és csatlósaik. 1941. október 22-én 60 katona életét követelő robbanás történt a románok által megszállt Odessza katonai parancsnokságánál, megtorlásként Antonescu parancsára a következő napokban-hetekben százezernél több zsidót és oroszt végeztek ki.
A németek sztálingrádi veresége után megfordult a háború menete. 1943 folyamán az előrenyomuló Vörös Hadsereggel szemben vívott harcokban a román hadsereg hatalmas vérveszteségeket szenvedett, katonái demoralizálódtak. A román vezetés már 1944 tavaszán elkezdte a tapogatózást a fegyverszünetről a szovjetekkel. A kiugrásra 1944. augusztus 23-án került sor, három nappal azután, hogy a Vörös Hadsereg román területre lépett. Mihály király kihallgatásra kérette, majd letartóztattatta az átállásra nemet mondó Kondukátort. Az uralkodó aznap rádióbeszédben jelentette be a katonai diktatúra felszámolását, a csatlakozást a szovjetekhez. A kiugrással Románia elvesztette ugyan keleti hódításait, de elérte, hogy ismét jogot formálhasson Észak-Erdélyre. A bukott diktátort a Szovjetunióban hallgatták ki, aztán kiadták, hogy Bukarestben ítélkezhessenek fölötte. A nemzetárulási perben Antonescut 1946. május 17-én háborús, béke elleni és emberiség elleni bűncselekmények miatt bűnösnek találták és halálra ítélték. Antonescu – Mihai Antonescu volt külügyminiszterrel, Constantin Vasiliuval, a csendőrség volt parancsnokával és Gheorghe Alexianuval, Transznisztria volt kormányzójával együtt – 1946. június 1-jén állt a kivégzőosztag elé a jilavai börtön udvarán.
Romániában csak 2004-ben emlékeztek meg első alkalommal hivatalosan a második világháború alatt lezajlott zsidóüldözésekről, s ismerték el az állam felelősségét abban, hogy Antonescu kormányzása idején az akkori Romániában és a román közigazgatás alatt álló területeken mintegy 250 ezer zsidót gyilkoltak meg. Antonescu megítélése még napjainkban is ellentmondásos.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2016. június 1.
Botránylavina
Még el sem ült a hamisított fertőtlenítőszer botránya, az egészségügyben újabb korrupciós esetekre próbálnak fényt deríteni az ügyészek. Tegnap az ország 16 megyéjében összesen 31 kórházban (köztük a Marosvásárhelyi Sürgősségi Kórházban is), 26 orvosi rendelőben és öt egészségügyi profilú kereskedelmi társaságnál tartott házkutatást a rendőrség. A felmerült gyanú ezúttal is súlyos: törvénytelenül végzett, valamint fiktív gyógyszerkísérletek, amelyekbe a pácienseket tudtukon kívül vonták be, illetve a tanulmányokat meghamisították. Mindkét esetben súlyosak lehetnek a következmények: életekbe kerülhet a korrupció, a felelőtlenség, a megalkuvás. A fentiek mellett ott van még az onkológusok ellen indított bűnvádi eljárás, akik a DNA szerint 2012-ben egy gyógyszercég pénzén üdültek családtagjaikkal Indiában, ellenszolgáltatásként a cég által forgalmazott gyógyszereket írták fel daganatos betegségben szenvedő pácienseiknek.
Bevett szokás az orvosok konferenciáztatása, azaz kongresszusokon, értekezleteken, tanulmányi utakon valórészvételük szponzorálása, ami etikai kérdésnek is tekinthető. Egyesek szerint elfogadható az ilyenszerű támogatás, mely nélkül a Nyugaton praktizáló társaiknál jóval szerényebb fizetéssel rendelkező orvosaink nem tudnák magukat továbbképezni, ami szakmai fejlődésükhöz elengedhetetlen. Mások szerint a jövedelem nem tévesztendő össze a fizetéssel, és teljességgel elfogadhatatlan, hogy gyakran a konferenciák leple alatt való üdültetésért cserébe kizárólag egy-két gyógyszert írjanak fel a pácienseknek, így hálálva meg a támogatást. Dániai orvosprofesszortól tudom, mennyire komolyan veszik a legboldogabbnak tartott nép országában az ilyen ügyeket. Kínosan vigyáznak arra, hogy a korrupció halvány árnyéka se vetüljön a szakmai konferenciákon való részvételre, szigorúan ellenőrzik, hogy ki hova, mikor, mi célból és milyen költségen utazik. Ott nem történhetett volna meg, hogy 77 orvost, egy részüket családtagjaikkal, meghívnak egy indiai orvosi konferenciára, amelynek helyszínétől több száz kilométerre szállásolják el őket, költségeik fedezésére a piacból egy kis szeletet hasítani akaró cég pedig félmillió eurót fizet ki egy utazási irodának. Ez esetben a megvesztegetést jelentő összeget 416 ezer euróra becsüli az ügyészség. A vádhatóság szerint cserébe a doktorok egy bizonyos orvossággal kezelték pácienseiket.
A fentiekhez képest már csak apró kis "nyalánkságok", hogy beutalt betegek nevére végeztetnek drágalaboranalíziseket, betegnyugdíjaztatás céljából fiktív diagnózissal utalnak kórházba személyeket, a kórházvezetők esetenként nem funkcionális berendezéseket vásárolnak, elhunytak nevére írnak ki orvosságokat stb.
Nemhiába mondják, hogy manapság az egészségügy a legnagyobb biznisz, a gyógyszercégek és orvosi műszereket gyártók tartják kézben az egészségügyet, és még csak szándék sincs arra, hogy szigorú, a korrupció lehetőségét kiküszöbölő szabályzókat fogadjon el a törvényhozó. Amíg ez így marad, addig az egészségügy a korrupció csábító melegágya marad, amelyben nehéz megmaradni lelkiismeretes, elkötelezett gyógyítónak.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)2016. június 1.
Példát adó polgármestere lehet a városnak
Az összefogás gyümölcse
Hétfőn este a Király Károly életútjáról szóló könyv bemutatójára eljött dr. Szili Katalin, az Országgyűlés volt elnöke, Marosvásárhely Pro Urbe díjas kitüntetettje. A jelenleg miniszterelnöki megbízottként tevékenykedő politikus nagyon jól ismeri a marosvásárhelyi magyar közéletet, ezért kérdeztük meg, mit üzenne a hét végén tartandó helyhatósági választások alkalmából.
– Kárpátalján a magyarság össze tudott fogni, és ennek eredményeként Beregszásznak ma magyar polgármestere van – nyilatkozta dr. Szili Katalin. – Az ukrajnai helyhatósági választásokból azt a tanulságot lehetett levonni, hogy ott, ahol a magyarság pártpolitikai hovatartozásra való tekintet nélkül tud összefogást teremteni, annak megvan a gyümölcse. Ezért számomra példaértékű, hogy Marosvásárhelyen teljesen demokratikus módon és alulról jövő kezdeményezés alapján egyetlen magyar polgármesterjelölt van Soós Zoltán személyében. Ennek az összefogásnak az eredményeképpen hosszú idő után a következő évekre, a következő ciklusra magyar polgármestere lehet Marosvásárhelynek. A hétvégi választásokra való tekintettel ezúton is csak azt tudom mondani, hogy mindenki menjen el választani. Tegyen arról, hogy a következő időszakban a magyarság szülőföldön való boldogulását és megmaradását segíthető, új lendületet és példát adó magyar polgármestere legyen a városnak.
– A Király Károly igazsága című könyv bemutatóján Önt nagy szeretettel üdvözölték a jelenlevők. Szinte mindenkivel váltott néhány szót.
– Kerényi György és Virág György meghívására érkeztem Király Ibolya könyvének bemutatójára. Ennek a rendezvénynek a miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága is támogatója volt, így öröm volt visszajönnöm Marosvásárhelyre, és néhány régi ismerőssel tárgyalni. A rendezvényen is sok-sok régi ismerőssel találkoztam. Meg kell említenem azt a marosvásárhelyi értelmiségi kört, ami közel és távol páratlan, és a székelyföldi megmaradásnak úgymond a záloga is. Olyan pezsgő szellemi élet van Marosvásárhelyen, amiben részük van azoknak a művészeknek, akiknek éppen kortárs kiállításuk van a Bernády Házban. Rengetegen vettek részt a könyvbemutatón. Ezt az értelmiségi kört úgy kell óvni, gondozni és vigyázni, hogy a jövőben a fiataloknak is át tudják adni ezt a fajta pezsgést. Nagyon örültem annak, hogy Soós Zoltán polgármesterjelölt is jelen volt itt, és lehetőség nyílt személyes találkozásokra.
Karácsonyi Zsigmond
Népújság (Marosvásárhely)2016. június 1.
Vendégelőadások Marosvásárhelyen
KAMPF és Egyszer élünk
A nyár elején újabb vendégelőadásokat tekinthet meg a vásárhelyi publikum – áll a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának közleményében. Mint írják, az idei, 2015/2016- os évad végéhez közeledve júniusban még egy vendég-társulat, az M Studio színesíti a színház programkínálatát.
Az ide látogató M Studio Mozgásszínház 2005-ben alakult Sepsiszentgyörgyön – az eleinte a Háromszék Táncegyüttes mozgásszínházi műhelyeként létrejött formáció 2010-től a Tamási Áron Színház berkeiben működik. A társulat olyan kísérleti munkára szövetkezett, amely a színészi eszköztár lehetséges határait feszegetve, a mozgás- és táncszínház területén kíván új, formateremtő előadásokat készíteni. Az M Studio, Erdély egyetlen hivatásos mozgásszínházaként, a Nyugat-Európában már korábban ismertté vált színházi formavilág meghonosítására és megszerettetésére vállalkozott.
A sepsiszentgyörgyi társulat ezúttal két előadást mutat be a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban: az Egyszer élünk és a KAMPF című produkciókat. Az Egyszer élünk szereposztásában Bajkó László, Gáll Katalin, Nagy Eszter, Orbán Levente, Polgár Emília, Szekrényes László és Veres Nagy Attila lép a marosvásárhelyi színház színpadára, az előadás rendezője Tom Dugdale, díszlet- és jelmeztervezője György Eszter, fordítója, dramaturgja pedig Szabó Réka. Az alkotók a következő szinopszissal ajánlják az előadást:
Attilának meg kellett volna halnia. Apollo viszont úgy döntött, hogy visszahozza őt a halálból – egy feltétellel: ha talál valakit, aki kész meghalni helyette.
Megkérdezte a szomszédait, ismerőseit, barátait, az idős szüleit, de mindannyian visszautasították. Te is ugyanezttennéd? Végül valaki mégis jelentkezett, és ma lesz a Nagy Nap. Helyes az, hogy valakinek meg kell halnia azért, hogy te élhess?
A KAMPF című előadást a következőképpen ismertetik: – A KAMPF jelentése: harc. Protokolláris küzdelem aranglétrán való felfelé jutásért. Jutalom nincs!
Bírnod kell a mindennapi kihívásokat, a megaláztatást. Bírnod kell a mindennapi gúnyolódást. Bírnod kell amindennapi játszmákat, mert azok mindig változnak. Ez csak JÁTÉK!!! Ne vedd komolyan! Mint egy óriás, aki egy nagy nadrágot és egy hatalmas inget húz magára, hogy nagynak tűnjön. Ne félj! Itt csak játszanod KELL! Ajátékszabályok oly egyszerűek. JÁTSSZ, akár a gyerekek! Tudod, a gyengék lassan kiesnek a körből, erősek pedig nincsenek. De ki lesz akkor a győztes?
Az előadás szereplői: Bajkó László, Gáll Katalin, Nagy Eszter, Orbán Levente, Polgár Emília, Szekrényes László, Veres Nagy Attila. Rendező és koreográfus: Fehér Ferenc, zeneszerző, fénytervező: Kovácsovics Dávid, jelmeztervező: Bocskai Gyopár.
Az Egyszer élünk című produkciót ez év június 11-én, szombaton, míg a KAMPF című előadást 12-én, vasárnap 19.30-tól tekintheti meg az érdeklődő közönség a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Kistermében. Jegyek válthatók a Kultúrpalota jegyirodájában, a színházi jegypénztárban és a www.biletmaster.ro honlapon.
(KNB)
Népújság (Marosvásárhely)2016. június 1.
Ki a magyar?
Az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács aradi szervezete 2016. június 8-án, szerdán 18 órakor a Jelen Ház nagytermébe zenés, videóvetítéssel egybekötött megemlékező előadásra hívja a múltunk iránt érdeklődő, és a jelenben tenni akaró magyarjainkat.
Az est meghívott előadója Raffay Ernő. Előadásának címe: Trianonon innen, Trianonon túl, melynek keretében felvázolja a nemzeti összeomlás sajátságos magyar útját és az abból kivezető túlélés útját. Tárogatón közreműködik Vesztergám Miklós.
Nyugati Jelen (Arad)2016. június 1.
Megőrizni Kolozsvár meghatározó szerepét
„Az emberek esztelenek, következetlenek és magukba fordulnak, mégis szeresd őket!
Ha jót teszel, megvádolnak, hogy önzés és hátsó gondolat vezérli cselekedeteidet, mégis tégy jót! Ha sikeres vagy, hamis barátokat és igazi ellenségeket szerzel, mégis érj célt! A jó, amit ma teszel, holnap már feledésbe megy, mégis tedd a jót! A becsületesség s őszinteség sebezhetővé tesz, mégis légy becsületes és nyílt! Amit évek alatt felépítesz, lerombolhatják egy nap alatt, mégis építs! Az embereknek szükségük van segítségedre, de ha segítesz, támadás érhet, mégis segíts! A legjobbat add a világnak, amid csak van, s ha verést kapsz cserébe, mégis a legjobbat add a világnak, amid csak van!” – ezekkel a szavakkal biztatta Gergely Balázs tanácsos jelöltet Kovács Sándor katolikus főesperes, a hétfő estére meghirdetett rendezvény házigazdája. A Kolozsvár – a fel nem adható város témájú közéleti fórum másik résztvevője Horváth Anna alpolgármester, az RMDSZ kolozsvári polgármesterjelöltje volt, a moderátor szerepét Benkő Levente újságíró vállalta.
Az „útravalót” megköszönve Gergely Balázs üdvözölte a jelen levő vendégeket, közöttük Kántor Lajost, a Kolozsvár Társaság elnökét, akitől a jelmondatot kölcsön vették. Gazdasági és kulturális szerepét, értékeit tekintve Kolozsvár, mint Civitas Primaria meghatározó szerepet töltött be Erdélyben az elmúlt évszázadokban, minden erejével azon lesz, hogy városunk megőrizze ezt a státuszt – mondta a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke, aki az erdélyi magyar egyházak felkérését elfogadva került az RMDSZ kolozsvári tanácsosi listájának második helyére. Gergely Balázs úgy fogalmazott: a városvezetés „lelkiismeretének”, vagy inkább élő „lelkiismeret-furdalásának” kell maradnunk továbbra is, figyelmeztetni a város vezetőit a felhalmozott értékekre, ezek védelmére.
Városszépítés „terevés korszerűen”
Szenkovics Dezső, a Gergely Balázs ötletére újraalakult Városszépítő Egylet egyik kezdeményezője elmondta: nem titkolt szándék, hogy ez az egyesület olyan kolozsvári civil mozgalommá nője ki magát, amely elődjéhez hasonlóan aktívan részt tud vállalni a városkép alakításában, a város élhetővé tételében. A kolozsvári városszépítők ma is az eredeti célokat szeretnék szolgálni – 21. századi eszközökkel. Az egyletet 1883-ban Haller Károly, a város későbbi polgármestere hozta létre és működtette azzal a céllal, hogy „más városok példájára Kolozsvár utcái, közterei és közelebbi környéke a közegészségügyi és a modern ízlés követelményeinek megfelelően terv- és korszerűen szépíttessék” – idézte Szenkovics az egylet egykori elnökét.
A meghívottak között volt Répás Zsuzsa, a Magyar Művészeti Akadémia nemzetközi és határon túli magyarokért felelős vezetője is, aki arról beszélt: Budapest jószándéka, segíteni akarása akkor ér igazán célt, ha vannak olyan programok, és e programokat működtető emberek, amelyek, akik mellé oda lehet állni, akiket érdemes támogatni. A Kolozsvári Magyar Napok minden vonatkozásban ilyen „ügynek” számít, a rendezvény, amelynek főszervezője Gergely Balázs, ma már messze túlmutat Kolozsváron. „Hiszek abban, hogy Kolozsvár meg tudja őrizni meghatározó szerepét, de ehhez olyan emberek szükségesek, akik ezt a hátukon viszik, akik felvállalják a magyar közösség problémáit”, fogalmazott Répás.
Horváth Anna alpolgármester arról a négy évvel ezelőtti döbbenetről, kudarcélményről beszélt, amikor a 2012-es önkormányzati választások után kiderült: a kolozsvári magyaroknak kétharmada távol maradt a szavazáskor, vagy esetleg román pártokra szavazott. Világos volt, hogy ezt nem lehet megismételni, hogy a következő négy év e közösség bizalmának viszszanyeréséről kell, hogy szóljon, mondta. Meg kellett próbálni azt a közösséget felrázni, amely így adott hangot elégedetlenségének, politikától való elfordulásának. Ehhez viszont meg kell győzni őket arról, hogy ez a munka róluk, értük szól. Horváth Anna megköszönte Gergely Balázsnak, hogy vállalta a jelölést, és azoknak, akik őt erre biztatták, vele az RMDSZes csapat súlya, értéke megsokszorozódott – mondta.
„Itt magyarnak lenni az igazi!”
Seszták Miklós, Magyarország nemzeti fejlesztési minisztere hosszan beszélt Kolozsvárhoz fűződő emlékeiről, amelyek még az 1970-es évekre nyúlnak viszsza.
A meghatározó élmények egyike a Kolozsvári Magyar Napok, amelynek véleménye szerint a legfőbb érdeme az, hogy sikerült e kisebbségben élő magyar közösség ezreit megmozgatni. Itt magyarnak lenni az igazi! – fogalmazott a miniszter.
A tárcavezető – többek között – Saint Exupéry-t idézte személyes hangvételű felszólalásában: „Uram, nem a csodákért, látomásokért fohászkodom, csak adj erőt a hétköznapokhoz!” A választásokra, a magyar szavazók részvételi hajlandóságára utalva elmondta: úgy tűnik, ma kisebb csodára várunk Kolozsváron abban reménykedve, hogy a 2012-es kudarc ne ismétlődjön meg. Mégis az igazi kihívás, az igazi munka a választások után kezdődik, mondta.
A beszélgetést Benkő Levente indította. Ezúttal is kikerülhetetlennek tűnt a kampány során többször elhangzott – és ugyanannyiszor megválaszolt – kérdés: hogyan került a „néppártos” Gergely Balázs az RMDSZ listájára?
A jelölt elmondta: az egyházfők felkérésének latolgatásakor az egyik döntő érv az volt, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt, félszájjal ugyan, de beleegyezett ebbe. „Ha megkérdezik, hogy most melyik pártban vagyok, azt mondom, Kolozsvár pártján vagyok”, fogalmazott Gergely Balázs. Megjegyezte ugyanakkor: nem szeretne pártpolitikai aktorrá válni, amire vállalkozik, az a közképviselet.
Hogy politikusnak számít-e az önkormányzati képviselő vagy sem, erre Horváth Anna is próbálta megadni a választ. A román pártokkal szemben politikusként, a politika nyelvén kell értekezni, amelyek annyira vesznek figyelembe, amekkora támogatás, ahány szavazat áll mögötted. A saját közösségünkhöz azonban érdekképviseletként kell viszonyulni, tette hozzá.
Kolozsvár szellemisége „asszimilálja” a románokat
Ami pedig az elmúlt négy év mozgásterét, lehetőségeit illeti, Horváth Anna a négyéves mandátum kudarcának a többnyelvű helységnévtábla-ügyet nevezte, emlékeztetve arra, hogy Emil Boc polgármester megfellebbezte a kedvező bírósági döntést. Gergely Balázs szerint fontos tudatosítanunk: bár az igazságszolgáltatás, a politika eszközeivel úgy tűnik, hogy nem tudjuk elérni célunkat, a kétnyelvű tábla végül is mi vagyunk. Ahányan vagyunk, amennyire hangosan mondjuk, amenynyire és ahogyan használjuk anyanyelvünket. Meggyőződése, hogy okafogyottá kell tenni a hatóság ellenállását, meg kell győzni a kisebbségek iránt nyitottabb többségieket a kolozsvári magyarok követelésének legitimitásáról. Gergely Balázs úgy véli: a városvezetésnek is látnia kell, hogy a kolozsvári románság igenis változik, Kolozsvár szellemisége lassan (és jó értelemben) asszimilálja a harmadik generációs románokat, ezt a folyamatot kell serkenteni.
Újságírói kérdésre, miszerint az RMDSZ-t ért vádak az állami támogatások átláthatatlanságára vonatkozóan mennyire rontják a jelöltek esélyeit, Horváth Anna Kelemen Hunor RMDSZelnök néhány órával korábbi bejelentését idézte, miszerint a szövetség úgy döntött, hogy a választások után nyilvánosságra hozza honlapján
Sz. K.
Szabadság (Kolozsvár)2016. június 1.
Tudtuk nélkül kísérleteztek betegeken
Összesen 31 kórházban foglaltak le tegnap iratokat és mintákat Argeş, Botoşani, Buzău, Brassó, Kolozs, Constanţa, Dâmboviţa, Dolj, Iaşi, Maros, Neamţ, Prahova, Suceava, Szeben, Temes és Vrancea megyék területén házkutatások során.
Az ügyészek egyebek közt arra gyanakszanak, hogy az orvosok pszichés betegségek kezelésére használt gyógyszerekkel végeztek klinikai teszteket úgy, hogy az állítólagos önkéntesek beleegyezését meghamisították. A cél e gyógyszerek engedélyeztetése, piacra dobása volt. Források szerint Kolozs megyében az Onkológiai Intézetbe, a Megyei Sürgősségi Kórház 2-es és 3-as pszichiátriai osztályára, valamint a tordai városi kórházba szálltak ki az ügyészek.
Szabadság (Kolozsvár)2016. június 1.
Kétszázötvenmillió forintos támogatás a Kölcseynek
Kétszázötvenmillió forinttal, azaz mintegy nyolcszázezer euróval támogatja a magyar kormány a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnáziumnak otthont adó épület felújítását – jelentette be kedden Szatmárnémetiben Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár.
A Szatmár.ro hírportál beszámolója szerint a magyar kormány képviselőjének a tanintézet dísztermében tett bejelentését óriási ováció és hosszan tartó vastaps fogadta. „Már ezért a tapsért érdemes volt eljönnöm! Ekkora tapsot még soha nem kaptam, és valószínűleg nem is fogok" – idézte a hírportál Szilágyi Pétert. Mint kiderült, a magyar állami pénzből a homlokzat restaurálását, illetve a nyílászárók cseréjét tudják megoldani, azonban a politikus szerint a magyar kormány újabb támogatásokat tervez. A nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár emlékeztetett, hogy korábban a Hám János-óvoda felújítását is támogatták.
Pataki Enikő iskolaigazgató a diákság és a pedagógusok nevében elmondta, ők tudják igazán, milyen, „amikor a szél átfúj a falak repedésein, vagy amikor fejünkre hull a vakolat". Pataki Csaba RMDSZ-es szenátor mondott köszönetet a támogatásért. „Az, hogy Budapesten több nyitott ajtót találunk, mint Bukarestben, nem a mi hibánk" – jelentette ki a honatya. Rámutatott, hogy a tanintézetben az oktatás minősége megfelel a 21. század elvárásainak, most pedig megadatott a lehetőség, hogy az épület állapota is megfeleljen ennek.
Kereskényi Gábor parlamenti képviselő úgy fogalmazott, „a támogatás elsősorban az itt dolgozó 90 pedagógus és közel 1100 diák érdeme". Az RMDSZ szatmárnémeti polgármesterjelöltje felelevenítette azokat a pillanatokat, amikor Pataki Csabával és Schönberger Jenő szatmári római katolikus megyés püspökkel közösen lobbiztak a támogatásért. „Az Orbán-kormány ismét bizonyította, hogy nemcsak szavakkal támogatja a határon túli magyarság megmaradását" – jelentette ki Kereskényi. A maga módján a diáksereg is megköszönte a támogatást, a kollégium kórusa rövid műsorral örvendeztette meg a vendégeket.
A szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnáziumnak otthont adó épület leromlott állapota már régóta foglalkoztatja az illetékeseket. A szatmári római katolikus püspökség az épület tulajdonosaként korábban egyezséget kötött a helyi önkormányzattal annak érdekében, hogy utóbbi uniós pályázatot készítsen az ingatlan felújítására, a püspökség pedig a megvalósíthatósági tanulmány elkészítését vállalta. A helyi tanács tavaly a pályázathoz szükséges gazdasági-műszaki mutatókat is elfogadta. Ennek bejelentésekor Pataki Enikő iskolaigazgató arról számolt be, hogy a felújítással az oktatási módszer is megváltozna az iskolában, és az új szaktantermek révén a középiskolások laborrendszerben sajátítanák majd el a különböző tárgyakat.
Krónika (Kolozsvár)2016. június 1.
Bihari magyar harc a voksokért
VÁLASZTÁS – A vasárnapi helyhatósági választások legnagyobb tétje Nagyváradon, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) többséget tud-e szerezni a helyi önkormányzatban, ahol a helyi magyarságot jelenleg hat RMDSZ-es tanácsos képviseli.
Az már korábbról is látszott, és a felmérések is azt mutatják, hogy a polgármesteri tisztségért zajló versengés – melyre két magyar jelölt is bejelentkezett – nem lesz szoros, az immár a harmadik mandátumára pályázó Ilie Bolojan népszerűsége ugyanis töretlennek tűnik a bihari megyeszékhelyen. Bár a 47 éves liberális matematikatanár többször hozott hevesen vitatott döntéseket, a városvezetési stratégiája is megosztja az embereket, az IRES közvélemény-kutató intézet legfrissebb felmérése azt mutatja, a helybeliek 59 százaléka Bolojan-párti, a polgármester vetélytársai pedig az öt százalékot sem érték el.
Az RMDSZ jelöltje, Huszár István jelenlegi alpolgármester a második helyen áll 3 százalékkal, míg Zatykó Gyula a hatos listát 0,4 százalékkal zárja. A megkérdezettek 16 százaléka egyelőre nem hozott döntést. „A legjobb felmérés június 5-én lesz. Láttam már többfélét, de én úgy gondolom, hogy ezek a felmérések mindig azoknak kedveznek, akik megrendelik” – jegyezte meg Huszár, aki családorientált Nagyváradot ígér, mert meggyőződése, hogy egy stabil társadalmat csak magukat biztonságban érző családokra lehet építeni.
Az RMDSZ egyébként jelentősen felfrissítette tanácsosjelölt-listáját a megyeszékhelyen, és nem titkolt célja, hogy növelje a súlyát az önkormányzatban. Amikor a meglehetősen magabiztos Ilie Bolojant terveiről kérdeztük, az elöljáró csupán annyit válaszolt, a honlapján elérhető a választási programja, ennél többet egyetlen újságírónak sem hajlandó nyilatkozni a témában a sajtótájékoztatókon kívül.
Tanácsosi mandátumokra pályázik az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) is. Zatykó Gyula listavezető-polgármesterjelölt azt mondta, jól képzett, minden területre kiterjedő szakembereket tartalmazó csapattal próbálják átlépni az ötszázalékos bejutási küszöböt. Zatykó kampányában többször felhívta a figyelmet a magyar identitást veszélyeztető problémákra, amelyekkel szemben a jelenlegi városvezetés érdektelen, s amelyek szerinte szerepet játszanak a fiatalok elvándorlásában.
„Egy olyan városban szeretnénk élni, ahol tudjuk: adóink jó kezekbe kerülnek, nem herdálják el fölösleges beruházásokra, hanem tisztességesen használják fel a lakosság érdekében. Nem háttérmegegyezéseket kell kötni a közösség tudta nélkül, hanem tisztességes, a választópolgárokkal nyílt viszonyban lévő képviseletet kell kialakítani” – mondta a néppárt nagyváradi polgármesterjelöltje.
Komolyabb mozgósításra lesz szükség
Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke a szövetség Bihar megyei szervezetének nagyváradi kampányindítóján foglalta össze az alakulat célkitűzéseit az idei helyhatósági választáson. „Meg fogjuk szerezni a célul kitűzött 50 ezer szavazatot, lesz alpolgármesterünk Nagyváradon, és alelnökünk a megyei tanácsban, megerősítjük a városi és megyei frakciónkat, lesz 25 magyar polgármester Bihar megyében” – fogalmazott az ügyvezető elnök.
A szövetség a legutóbbi helyhatósági választáson hét tanácsosi mandátumot szerzett a Bihar megyei önkormányzatban, ezúttal pedig úgy próbáltak erősíteni, hogy jelöltlistájukon egy polgári párti (MPP-s) képviselőnek is helyet biztosítottak, bár a 8. pozíciót elfoglaló Helmeczi József bejuttatásához komolyabb mozgósításra van szükség, mint négy évvel ezelőtt. A szövetség megyei tanácselnökjelöltje Pásztor Sándor, a Körösök Vízügyi Igazgatóságának műszaki igazgatója.
A megyei szintű megmérettetésre az EMNP is jelentkezett, melynek listavezetője, Csomortányi István szerint az ötszázalékos küszöb átlépésével járó két tanácsosi mandátum reális célkitűzés számukra, de a hármat sem tartják lehetetlennek. Csomortányiék egyébként a korrupció elleni harcról beszéltek a legtöbbet a kampányban, és a munkahelyteremtést sürgették. „ Érmelléken, illetve a magyarlakta térségekben munkahelyekre van szükség, jelen pillanatban ugyanis az Érmellék jelentős része Nagyváradra ingázik dolgozni, minimálbérért. Ez tarthatatlan” – magyarázta Csomortányi, aki egy ipari park létrehozását javasolja. Az EMNP szerint az RMDSZ megyei vezetését érintő korrupciós botrányok hatással lehetnek a „tulipánosok” megítélésére, ezzel szemben a néppártosok hangsúlyozták, hogy szervezetükben nincsenek ilyen jellegű problémák.
Kisvárosi versengések
Nagyszalontán az RMDSZ megőrizné elsöprő többségét a helyi önkormányzatban – tizenhárom tanácsosa van a tizenhét tagú testületben –, Török László pedig negyedik polgármesteri mandátumáért korteskedik. Török szociális lakások létesítését ígéri, felkarolná a kis- és középvállalkozásokat, és munkahelyteremtéssel akarják elejét venni annak, hogy a fiatalok kivándoroljanak. A szövetség terveibe beleszólhat az EMNP is: az alakulat tanácsosjelölt-listát és Balogh János személyében polgármesterjelöltet is állított Arany János szülővárosában.
Magyar–magyar verseny lesz Érmihályfalván is, ahol az RMDSZ-es Nyakó József polgármester újabb mandátumért indul, de bejelentkezett a megmérettetésre az Erdélyi Magyar Néppárt is, aki Baricz-Nánási Ferencet jelöli a városvezetői tisztségre, sikerében egyébként a pártvezetés is nagyon bízik. Béres Csaba is újrázna Székelyhídon, az RMDSZ-es elöljáró irodáját azonban az EMNP színeiben induló Rhédey Emília is elfoglalná. Margittán a szövetséget képviselő jelenlegi polgármester, Pocsaly Zoltán a papírforma szerint a legesélyesebb, de szavazatokért küzd a néppárt által támogatott független polgármesterjelölt, Zsembinszky István is.
Gyergyai Csaba, Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár)2016. június 1.
Sakkban akarták tartani
A DIICOT lezárta a bűnvádi eljárást Antal ügyében
A Szervezett Bűnözés és Terrorizmusellenes Ügyészség (DIICOT) lezárta az Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester ellen másfél évvel ezelőtt indított bűnvádi nyomozást, melyet az elöljárónak egy, a román sajtó által rosszul fordított politikai nyilatkozata ügyében indított.
Időközben kiderült, hogy ebben az ügyben volt még egy kivizsgálás, miután a magyarellenes megnyilvánulásairól ismert Bogdan Diaconu képviselő is feljelentette Antalt a Legfelső Semmítő- és Ítélőszék mellett működő ügyészségnél. Ezt is lezárták.
A DIICOT 2014 decemberében közölte, hogy hivatalból bűnvádi eljárást indít Antal Árpádnak az SZKT december 13-i ülésén elhangzott beszéde ügyében.
– Az életemben akkor egy pár érdekes folyamat indult el, és azt hiszem, hogy az elmúlt 25 évben ez volt az első alkalom, amikor megpróbálták a magyar közösséget abba az irányba tolni, hogy valami közünk lenne a terrorizmushoz – elevenítette fel az akkori történéseket a városvezető.
Az ügy kirobbanása után hónapokig nem történt semmi, alig 2015 szeptemberében hívták be a marosvásárhelyi ügyészségre, ahol egy dossziét nyújtottak át neki, amelyben leírták, lezárták az ügyet. Akkor azt hitte, a teljes ügy befejeződött, de kiderült, nem egy bűnügyi nyomozást indítottak el ellene, hanem kettőt. A következő lépés az volt, hogy 2015 végén behívták a bukaresti DIICOT-hoz, ahol a több órán át tartó kihallgatáson „furcsa” kérdésekre kellett válaszolnia. Kiderült, a tizenegy hónapig tartó kivizsgálás után tavaly november 6-án úgy döntöttek, folytatni kell ezt. „Utána megint sűrű csend következett”, és a múlt hét végén Antal kapott egy levelet a DIICOT-tól, amiben közölték, április 26-án lezárták a dossziét.
– Erre számítottam, de úgy gondolom, valakiknek az volt az érdekük, hogy ezzel egy kicsit sakkban tartsanak. Nem tartom természetesnek, hogy másfél éven keresztül az ember úgy éljen, nem tudja, mikor hívják be. Nem örül az ember, ha ilyen hatóságok folyamatosan ott bolyonganak az életterében, és nem tudja azt, hogy mikor mit tudnak ártani – összegezte Antal.
Kiss Edit
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2016. június 1.
Szűz Mária-szobor Szentgyörgynek
Operatívnak bizonyult Sepsiszentgyörgy tanácsa, amely a jelenlegi felállásban utoljára ült asztalhoz, az előterjesztett határozattervezetek ellenszavazat nélkül mentek át.
A romáknak kiutalandó ösztöndíjak ügyében a törvény előírásai szerint új összetételű bizottságot kell felállítani, amely a dossziék elemzése után június 3-án hirdeti meg a nyerteseket. Pakó Benedek nyugalmazott plébános Szemerja névadójának, Szűz Máriának szobrát adományozná a városnak, amennyiben az vállalja a talapzat elkészítését. Az Andrei Șaguna és Vasile Goldiș utcák kereszteződésében levő zöldövezetben várhatóan ősszel állítják fel a kulturális és urbanisztikai bizottságok által is pozitívan megítélt szobrot. A számvevőszék kérésére a jövő évtől csak egyszer hirdetik meg az ifjúsági és sportegyesületeknek a pályázatokat, ám ehhez szabályzatmódosítást látnak jónak. A kilyéni állattartó gazdákkal egy legelő használatáról kötött szerződésbe formai hiba csúszott, ezt javították, az előírások szigora miatt viszont továbbra sem lehetséges, hogy több állat legelhessen a területen.
Végül a Romániai Magyar Pedagógusszövetségnek is megítélték a kért támogatást a kiváló teljesítményt nyújtó tanárok díjazására.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2016. június 1.
Csűry: Tegyetek meg mindent, hogy Szatmár felállhasson!
„Kutya kötelességünk ott lenni, ahol a döntéseket hozzák, csak így szólhatunk bele sorsunkba", jelentette ki kedden Szatmárnémetiben Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke. Soltész Miklós, a magyar kormány Nemzeti Erőforrások Minisztériumának szociálpolitikáért felelős államtitkára szerint jövőnk záloga a hit és a templom!
A szakpolitikus kedden Szatmárnémetiben meglátogatta a szigetlankai egyházkerület felújítás alatt álló templomát, illetve a nemrég átadott közösségi házát. Ezen alkalommal megbeszélést folytatott Csűry István püspökkel, továbbá Pataki Csaba szenátorral és Kereskényi Gábor, valamint Erdei D. István parlamenti képviselőkkel.
„A hitet, a templomot erősíteni - ez a jövőnk záloga. Igaz ez a vak liberalizmussal és az iszlámmal szemben egyaránt", jelentette ki Soltész, aki az oktatás, a nevelés, a felelős döntések és az összefogás fontosságáról is beszélt. „Nagyon nem mindegy, hogy a magyarok részt vesznek-e a vasárnapi választásokon! Ahhoz, hogy a magyarság érdekvédelme, képviselete ne sérüljün, nagyon fontos a minél nagyobb résztvétel", fejtette ki az államtitkár.
A fonalat folytatva Csűry sajnálatosnak nevezte, hogy az erdélyi magyarok összefogása messze nincs olyan szinten, amilyenen lennie kéne. A református püspök szerint sokkal inkább az összeugrasztásról kellene beszélni, bírálva ezzel azon magyarokat, akik román pártok jelöltjeiként szerepelnek a választásokon.
„Hitem szerint nagyon fontos Partium, Erdély önrendelkezése, autonómiája. Amíg azonban ez nem valósul meg, addig nem csak arra kell keresni a választ, hogy mi ennek az akadálya, hanem vigyáznunk kell a már meglévő autonómiák megőrzésére is. Mert veszélyben az egyházi autonómia, a tanügy autonómiája, az önkormányzatiság autonómiája. Éppen ezért kutya kötelességünk teljesíteni küldetésünket és ott lenni, ahol a döntéseket hozzák. Csak úgy szólhatunk bele sorsunk alakulásába, ha minél erősebb az önkormányzati, parlamenti szerepvállalásunk", fogalmazott a püspök. „Tegyetek meg mindent, hogy Szatmár ismét felállhasson", fordult külön üzenettel a szatmáriakhoz Csűry.
A szigetlankai református templomot 1992-ben kezdték el építeni, maga az egyházközség 1996-ban jött létre - ezzel Szatmárnémeti legfiatalabb református egyházközsége. Kivitelezési hiányosságok miatt viszont a templom olyan komoly statikai problémákkal küszködik, hogy egy időben még a lebontása is szóba került. A rehabilitáció jelenleg is zajlik, a közösségi ház elkészülte pedig azért volt fontos, mert amikor a templomban folyó munkálatok miatt ott nem tudnak majd istentiszteletet tartani, akkor a közösségi házba „költöznek át", fejtette ki Nagy Róbert lelkipásztor.
A templom tetőszerkezetének cseréjére 150.000 lejt kapott az egyházközség a román egyházügyi államtitkárságtól, míg Isten házának rehabilitálására négy millió forintot biztosított magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériuma.
A támogatást megköszönte Kereskényi Gábor parlamenti képviselő is, aki emlékeztetett arra, hogy a „szigetlankai közösség átment már a nagypéntek keserűségén", a közösségi házat pedig az összefogás eredményének nevezte. „Közös céljainkat csak együtt érhetjük el, mint ahogy Pataki Csabával és Erdei Istvánnal közösen szereztünk támogatást. A hétvégén pedig újabb lépést tehetünk közös céljaink felé!", jelentette ki Kereskényi Gábor polgármesterjelölt.
szatmar.ro