udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
573
találat
lapozás: 1-30 ... 391-420 | 421-450 | 451-480 ... 571-573
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2004. szeptember 24.
Egyházi szakszervezet létrehozásának javasolja Nagy Gábor, a marosvásárhelyi Bod Péter Tanulmányi Központ leváltott igazgatója, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) vezetősége „soha senkivel ne bánhasson hasonlóan erkölcstelen, kutya módra”, mint vele. A püspökség egy év alatt Nagy Gábort két ízben is menesztette tisztségéből, az intézményvezető azonban mindkétszer munkaügyi pert indított az EREK ellen. Nagy Gábor elektronikus postán több száz címre juttatta el a javaslatát és felvette a kapcsolatot a CNSLR–Fratia szakszervezeti tömbbel is, amelynek vezetői támogatásukról biztosították őt. A szakszervezet létrehozására közzétett felhívás mellé Nagy Gábor „Vádirat készült az EREK jelenlegi vezetősége ellen” címmel nyílt levelet is csatolt. Ebben súlyos vádakkal illette a püspökség vezetőségét, mert munkájukat fejetlenség, felelőtlenség, következetlenség jellemzi. Szerinte a püspök és csapata diktatórikus, ostoba szellemiséggel próbálja pótolni a hiányzó tekintélyét. A Nagy által felvetettekre reagálva, Pap Géza püspök leszögezte, nincs ellenvetése egy új érdekképviseleti testület megalakításával kapcsolatosan, amennyiben az egyházi törvényeknek is megfelel. Pap Géza kételkedik abban, hogy valaki is komolyan venné Nagy Gábor felhívását. Az EREK elleni vádaskodásról a püspök elmondta, hogy Nagy Gábor neki nem küldte el a levelet. /Szucher Ervin: Vádirat a püspökség ellen. = Krónika (Kolozsvár), szept. 24./2004. szeptember 24.
Minap arról próbáltak meggyőzni neves magyarországi politikusok, médiaszakemberek, hogy a politika és a sajtó eleve amorális, de nem tudja elhinni ezt a megállapítást Sarány István, a lap munkatársa, mert az erkölcsnek és az értékek közvetítésének helye kell legyen a politikában és a sajtóban egyaránt. Szintén ezek a politikusok mondják, hogy az RMDSZ és a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) közötti ellentét a kisebbségi létben való politizálás következménye. A kisebbségi lét nem teszi lehetővé az ideológiák menti politizálást. Szerintük ez az ellentét nem ideológiai, hanem elsősorban generációs ellentét. – Az RMDSZ és az MPSZ útjai lassan elválnak egymástól. /Sarány István: Szeparációs szorongás. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 24./2004. szeptember 24.
Szept. 23-án képzőművészeti kiállítással kezdődött az immár negyedik alkalommal megrendezett Petrozsényi Napok elnevezésű ünnepségsorozat. Most ünnepelik a város 80 éves fennállását, jelezte Schreter Károly polgármester. A kiállításon kortárs művészek mutatták be alkotásaikat, többek között Hummel Róbert petrozsényi képzőművész. Petrozsényban megrendezték a Hagyomány és művészet a zsilvölgyi bányászatban című szimpóziumot, melynek keretében megemlékeztek Schmidt Lászlóról, a vidék híres művészéről. Sor került érem- és bélyegkiállításra is, Kelemen Tibor, a zsilvölgyi éremgyűjtők egyesületének elnöke szervezésében. Szept. 24-én könyvbemutatók lesznek, többek között Lengyel Ildikó új kötetét bocsátják szárnyra. /Gáspár-Barra Réka: Petrozsény 80 éves. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 24./2004. szeptember 24.
A hatvan évvel ezelőtt ártatlanul elhurcolt orbaiszéki foglyokra emlékezett egy levélíró. Őket Sepsiszentgyörgyre idézték be katonai szemlére, háromnapi élelemmel, majd Földvárra, a hírhedt táborba vitték őket, végül átadták a foglyokat az oroszoknak, azok pedig elvitték őket a Tighina és Tiraszpol közötti haláltáborba. Orbai járás minden egyes településéről hurcoltak el embereket. Amikor Sepsiszentgyörgyre érkeztek, számuk meghaladta az ötezret. A bátrabbak, fiatalabbak nagy része megszökött. Az idősebbek bíztak őrzőikben, akik hitegették őket a bukaresti tisztázás utáni elbocsátással. 1944 decemberében a magyar elhurcoltakat marhaszállító vagonokba préselték, és hatnapi keserves utazás után a haláltáborba vitték őket. Földváron még 3500 körül volt az orbaiszéki foglyok száma, de odaérkezésükkor nagyobb részük elhalt, vérhas, tífusz, végelgyengülés áldozatai lettek. A haláltáborból az elhurcoltaknak csak 15 százaléka tért haza. A levélíró kérte a települések lelkipásztorait, hogy szept. 30-án húzzák meg a harangokat, áldozzanak egy percet emlékükre. /Vilikó Kálmán, Székelytamásfalva: Ne feledjük az orbaiszéki foglyokat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 24./2004. szeptember 24.
Hét megyére kiterjedő hálózattal rendelkezik a dévai központú Szent Ferenc Alapítvány. Déva és Szászváros mellett Zsombolya, Torockó, Gyergyószárhegy, Kolozsvár, Nagyszalonta, Szováta és Petrozsény az a település, ahol a Böjte Csaba ferences szerzetes által vezetett alapítvány különböző gyermekvédelmi programokat beindított, vagy a közeljövőben beindít. Új, V–XII. osztályos iskola kezdte meg működését Déván. Az épületet a liechtensteini hercegnő adományából sikerült megvásárolni, az Apáczai Közalapítvány és több magánadományozó támogatásával kijavították, a berendezés költségeit pedig a Rotary Klub állta. Déván nagyon sok gyermeket fogadtak be, az alapítvány által gondozott kiskorúak összlétszámát a szerzetes maga sem ismeri pontosan. „Itt most minden csúcsra járatva működik, maximális fordulatszámon dolgoznak a kollégák – fogalmaz Csaba atya. – Érezzük, hogy a Magyarok Nagyasszonyának palástja alatt vagyunk Déván.” A Temes megyei Zsombolyán hét gyerekkel elkezdte működését egy új ház. Csaba atyáék a Fehér megyei Torockón is vettek egy házat, ahol szintén veszélyben forgott a magyar nyelvű oktatás. Szárhegyen a domboldalban lévő ferences kolostorban alakítottak ki gyermekvédelmi központot, itt egyelőre 11 gyerek lelt otthonra. Böjte Csaba elképzelése szerint a Kájoni János által épített gyergyószárhegyi kolostort a Hargita megyei gyermekvédelmi tevékenységeik központjává alakítják. Bihar megyében Nagyszalontán, a jövő nyári építkezés után 40–50 gyermeknek szeretnének kényelmes otthont biztosítani. Szovátán – miután idén tűz pusztította el a félig kész épületet – nagy a visszaesés. Csak tíz gyermek van ott, de az újjáépítés szépen halad. A megtorpanás ellenére korszerű épület fog az alapítvány rendelkezésére állni. Az alapítvány nem feledkezik meg azokról sem, akik egyetemen, főiskolán szeretnék folytatni tanulmányaikat. Számukra egyelőre egy kolozsvári tömbházlakást bérelnek, de Csaba atya nekik is szeretne venni egy állandó lakást. Október elején tizenhárman kezdik az egyetemi évet Csaba atya „gyermekei” közül. Szászvárosban működik gyermekvédelmi központ, a Szent Erzsébet Központban több mint hetven gyermekkel köszöntötték az új tanévet. Petrozsényben is szépen halad az építkezés. /L. J.: Tanévkezdés Csaba atyáéknál. = Krónika (Kolozsvár), szept. 24./2004. szeptember 24.
A kolozsvári Magyar Opera elérkezett nyolcadik, egyben utolsó Erkel-bemutatójához. Véget ért tehát egy nagyszabású vállalkozás, amely a teljes erkeli opera-életmű bemutatását tűzte célul maga elé. A Magyar Opera nem mindennapi teljesítménye nem jöhetett volna létre a Gyulai Várszínház támogatása nélkül, az operákat közös produkciókként állították színre. A Magyar Opera utolsó Erkel-bemutatója a Dózsa György című opera, melynek ötfelvonásos eredetijéből alkotta meg Hary Béla és Dehel Gábor a két részben játszódó kolozsvári változatot. A kolozsvári országos bemutató szept. 26-án lesz. Karmestere a teljes opust levezénylő Hary Béla, aki ez esetben is zenei dramaturgja az operának. Az opera rendezője az a Dehel Gábor, aki felvállalta az erkeli életmű színpadra állítását. A rendező munkatársa Venczel Péter. /Turánitz J. Lajos: Erkel Ferenc: Dózsa György. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./2004. szeptember 24.
Megalakulásának 75. évfordulóját ünnepli szept. 25-én a mezőkeszüi adventista imaház. Itt van a Mezőség legnagyobb adventista gyülekezete. /Erkedi Csaba: Mezőkeszü. 75 éves az adventista imaház. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./2004. szeptember 24.
Kiss András /sz. Facsád, 1922. okt. 5./ nyugalmazott főlevéltáros jogot végzett, tanársegéd lett a magánjogi tanszéken, majd 1949 júliusában Balogh Edgár kineveztette őt az Állami Levéltárba segédkönyvtárosnak. Rengeteg anyag állt a rendelkezésükre, és minden további nélkül lehetett kutatni. 1951 nyarán kerültek át a levéltárak a Belügyminisztériumhoz, szovjet mintára. Kiss András úgy látja hogy rengeteg feltárnivaló van még. A legnagyobb gondot a forráskritikában látja. Össze kell vetni a forrásokat és az állításokat, és akkor kiderül például az, hogy a második világháború végső szakaszában mit tettek az úgynevezett felszabadítók. Évtizedeken keresztül tanították, hogy az illegalitás idején a kommunisták mennyit szenvedtek. Közben például Karánsebesen az internált kommunisták úgy éltek, mint a szállodában. Ehhez képest mi mindent éltek át az internált magyarok. – Fontos, hogy nevezzenek ki fiatal magyar szakembereket könyvtárakba, levéltárakba. Mindenhova kell a magyar szakember. – Tapasztalatai szerint a művészettörténész-hallgatók nagyon komoly kutatók, mert tanáruk, Kovács András nagyon a kezében tartja őket. Kiss András, az Erdélyi Múzeum-Egyesület volt főtitkára 1949–1983-ig, nyugdíjazásáig a kolozsvári Állami Levéltár főlevéltárosa volt. Köteteiből: Varga Katalin pere (1979), fordította, és előszóval ellátta a Dino Compagni krónikája korának eseményeiről c. kötetet (1983), Források és értelmezések (1994), több kötet (Román–magyar jogi szótár, Erdélyi magyar szótörténeti tár VIII., Bibliografia arhivisticii romanesti stb.) társszerzője. /Benkő Levente: A levéltárnak nyilvánosnak kell lennie. = Krónika (Kolozsvár), szept. 24./2004. szeptember 25.
A kisebbségek helyzetéről szervezett marosvásárhelyi szemináriumon Varga Attila RMDSZ képviselő kijelentette: az RMDSZ nem támogatja a területi autonómia gondolatát. Varga az autonómia alatt némi többletjogokat ért, ami a tömbben élő magyarságot kell hogy megillesse. /RMDSZ-autonómia. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./2004. szeptember 25.
Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök a napokban részt vett a zilahligeti református templom avatóünnepségén, és beszédet mondott. Hangsúlyozta, hogy a polgári kormány által megindított békés, a határok feletti nemzet-újraegyesítés nem futó kalandja volt az újabb kori magyar történelemnek, hanem csak előhang. Hozzátette: ,,…lesz még Magyarországnak olyan kormánya, amely a határokon kívüli magyarokat nem tehertételnek, hanem erőforrásnak tekinti”. Orbán Viktor ez alkalommal útlevél nélkül lépte át a határt. A kormánypárti magyar média egy hét múltán is írja, hogy micsoda pimaszság ez az ,,útlevél-otthonfelejtéses” mese, számolt be Sylvester Lajos. A baloldali újságírók ezzel foglalkoznak, nem arról, hogy Orbán Viktor leszögezte: ,Mi ugyanis elsősorban nem politikai küzdelmet folytatunk pártokkal pártokért, kormányokkal kormányokért, a mi küzdelmünk elsődleges célja a közösségépítés, a teljes magyar nemzeti egység megalkotása. A polgári kormány által megindított békés, határok feletti nemzet-újraegyesítés, a státustörvény, a magyar igazolvány, a magyar egyetem, az iskolatámogatás nem valamilyen futó kalandja volt az újabb kori magyar történelemnek, hanem csak előhang, prelúdium.” /Sylvester Lajos: A nemzetegyesítés nem futó kaland. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 25./2004. szeptember 25.
Lemondott tisztségéről Szondy Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség csíki szervezetének elnöke, aki kijelentette, hogy Szász Jenő MPSZ-elnök megsértette őt. Ráduly Róbert, a Csíki Területi RMDSZ elnöke kijelentette: az Országos Előválasztási Bizottság megvizsgálta Szondy dossziéját, és megállapította, hogy indulhat az október 10-i előválasztásokon. /Lemondott MPSZ-elnök. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 25./2004. szeptember 25.
A Magyar Polgári Szövetség két volt vezetőségi tagja Szikszai László és Szondy Zoltán, valamint a Csíki Területi RMDSZ elnöke Ráduly Róbert Kálmán szept. 24-én közös sajtótájékoztatót tartottak. Ráduly Róbert elmondta: Szondy Zoltán képviselő jelöltségével kapcsolatosan megszületett a döntés: a jelöltség érvényes. /(Daczó Dénes): Szász Jenő nem bízik Szondy Zoltánban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./2004. szeptember 25.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnök Kiss Péter kancelláriaminiszterrel, Hiller István kulturális és Draskovics Tibor pénzügyminiszterrel tárgyalt a határon túli magyarságnak biztosítandó támogatásról Budapesten. A tárgyalásokat követően Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára sajtóközleményt adott ki. Ebben leszögezte, hogy a magyar kormány 2005-ben az ideinél magasabb összegű költségvetési támogatást nyújt a határainkon túl élő magyarok számára. /Guther M. Ilona: Meg kell védeni amit eddig elértünk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./2004. szeptember 25.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke szept. 24-én a romániai magyar írott és audiovizuális sajtó vezetőivel folytatott megbeszélést Marosvásárhelyen. – Óriási tétje van az őszi parlamenti választásoknak: a Vajdaság példája azt mutatja számunkra, hogy parlamenti képviselet nélkül a nemzeti közösségeket érintő kedvező folyamatok bármikor visszafordíthatók – jelentette ki Markó. Elmondta: előzőleg aggasztónak tartotta a jövő évi magyarországi költségvetés-tervezetről szóló előrejelzéseket, amelyek a határon túli magyarok támogatásának csökkenését irányozták elő, de budapesti tárgyalásain sikerült bizonyos korrekciókat elérnie. Közölte, a jövő évre tervezett összegek összességében meghaladják az idei támogatások mértékét, ugyanis a magyarul tanuló diákoknak szánt oktatási-nevelési támogatások már beépültek a jövő évi költségvetésbe, és ezek jelentős módon, közel öt milliárd forinttal növelik a támogatások összegét. Markó garanciát kapott arra, hogy növelik többek között a Sapientia Tudományegyetemnek, az Illyés Közalapítványnak, valamint a határon túli magyar könyvkiadás és kultúra támogatására szánt összegeket. Közgyűlést tartott a romániai magyar helyi és regionális lapok egyesülete Marosvásárhelyen. Megegyeztek a romániai magyar lapok közös fellépésének új stratégiájában, amiben központi szerepet kap a szorosabb együttműködés az üzleti szférával. A Rais Wallner István elnök beszámolóját követő tisztújításon a korábbi alelnököt, Balló Áront, a Szabadság főszerkesztőjét választották meg elnöknek, az új alelnök Hecser Zoltán, a Hargita Népe kiadó igazgatója lett. /Budapest a támogatások növelését ígéri – mondotta Markó a romániai magyar sajtó vezetőivel folytatott megbeszélésen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./2004. szeptember 25.
A Hargita megyei tanács szept. 24-i ülésén törölték a megyei közvagyonból a volt Domokos Pál Péter Gyermekotthon ingatlanát, mivel azt a törvény értelmében visszaszolgáltatták a Csíki Magánjavaknak. A Székely Nemzeti Tanács beadványban kérte a megyei önkormányzattól a Székelyföld területi autonómiájáról szóló népszavazás kiírását, Bunta Levente tanácselnök szerint azonban ilyen kezdeményezést nem lehet törvényesen kivitelezni. Strujan Constantin úgy vélte, ha az állampolgárok akarják ezt a referendumot, ennek kiírására lehetőség van. Borbély Ernő szintén nem tartotta alkotmányellenesnek a kezdeményezést. /Kovács Attila: Vita az autonómiáról. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./2004. szeptember 25.
Vekov Károly képviselő újabb mandátumra jelentkezett. Szerinte az igazi munka a nyilvánosság számára kevésbé hozzáférhető szakbizottságokban folyik, a plénumban az előterjesztett törvényjavaslatokat a szavazógépezet rendszerint különösebb vita nélkül fogadja el. A frakción belüli RMDSZ-viszonyok, a protokollum által meghatározott szabályok leszűkítik a mozgásteret. Csak azt lehet megvalósítani, amit az egész frakció elfogad. Vekov büszke az egyházi létesítmények, templomok körüli szabadtéri rendezvényeket szabályozó törvényre, amelyre Kolozsvár ex-polgármesterének folyamatos provokálásai szolgáltatták az alapot. A szakbizottsági munkában sikerült megakadályoznia néhány olyan törvény elfogadását, amely az elkobzott tulajdonok visszaszolgáltatását lehetetlenné tette volna. Vekov elismerte, négyéves mandátuma alatt előfordult, hogy olyasmi megszavazására kötelezte a frakció-fegyelem, ami ellen tiltakozott a lelkiismerete. Vekov tagja volt a frakción belüli belső ellenzéknek, a Polgári Szárnynak, amely többször szembefordult a frakció akaratával. Egyike volt azoknak, akik benyújtották a székely autonómiatervezetet. /Sz. K.: Mérlegen a parlamenti tevékenység. Kérdéseinkre Vekov Károly képviselő válaszol. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./2004. szeptember 25.
Kolozsváron ismertették azt a tanulmányt, amely a romániai politikai életet alapvetően jellemző migráció jelenségét járja körül. A tanulmányt a CURS –Városi és Vidéki Szociológiai Központ adta ki. A parlamenti migráció 2000–2004 között 10,4% volt. Az adatok szerint a Román Humanista Párt (RHP) vesztett a legtöbbet, őket a Nagy-Románia Párt követi, a jelenség legnagyobb haszonélvezője pedig az SZDP. A választásokat követő rövid időszakon belül a megválasztott polgármesterek 50%-a pártot változtatott. A tanulmány bemutatásakor folytatott beszélgetésen elhangzott: igazságtalan és elfogadhatatlan az a mód, ahogyan a Magyar Polgári Szövetséggel "kibabráltak". Amennyiben a jövőben sem adják meg neki a politikai szereplés lehetőségét, jó esély van rá, hogy a nemzetközi szervek is beavatkozzanak – mondották. /F. I.: A romániai magyar politika "távirányítója" Orbánnál van? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./2004. szeptember 25.
A Kolozsváron megalakult kampánystábban öt megyéért, Biharért, Aradért, a Szilágyságért, Szatmárért és Máramarosért felelős Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei elnöke erről a vidékről 40 ezer aláírást remél Markó Béla elnöki jelöléséhez. Bihar megyében tíz fő jelentkezett képviselőnek a helyi RMDSZ irodánál. Névsor szerint: Bradács Alíz margittai jogász, Dérer Ferenc újságíró, Fazakas László margittai református lelkész, Lakatos Péter, Pete István, Póti Csaba bihari informatikus, Sarkady Zsolt, Sóki Béla székelyhídi matematikus, Szentmiklósi Zoltán agrármérnök és Székely Ervin. Egy hét múlva Nagyváradon 401 küldött rangsorolja a jelölteket, miután mindegyik bemutatkozott és ismertette programját. /Tíz bihari a parlamentbe készül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./2004. szeptember 25.
A hivatalos előválasztási kampány 25-én kezdődik – mondták a székelyudvarhelyi RMDSZ sajtótájékoztatón. Mindenki jöhet, RMDSZ tagsági könyvecskével, magyarigazolvánnyal. Sajnálja, hogy az MPSZ képviselői nem vesznek részt az előválasztásokon – mondotta Ladányi László, a székelyudvarhelyi RMDSZ elnöke. Székelyudvarhelyen nyolcezer RMDSZ-tag szerepel a helyi szervezet nyilvántartásában, számuk ennél is több, körülbelül tizenegyezer. – Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Polgári Szövetség is a témában. „A mi javaslatunk közös összmagyar előválasztás megszervezése volt, nem az RMDSZ-előválasztás – jelentették be, korábban kiszorították az Udvarhelyi Polgári Egyesület tagjait a városi önkormányzatból. /Sajtótájékoztatók az előméretkezés kapcsán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./2004. szeptember 25.
A szept. 23–26. közötti félixfürdői 3. MIÉRT Akadémia megnyitóján Kovács Péter elnök köszöntötte a fiatalokat. Súlyos gondot jelent a kivándorló erdélyi magyar ifjú értelmiség, a romló népességi statisztikák és az erdélyi magyar fiatalok általános rossz közérzete. Halász János, az ITD Magyarország romániai vezetője elmondta, a tavalyi ötletbörzén leginkább támogatott e-meló program támogatásukkal beindulhatott, ezer jelentkezőre 150 cég csapott le. Dr. Baranyi Béla, az MTA Regionális Kutatások Központjának osztályvezetője az EU és Magyarország régiórendszeréről beszélt, előadását dr. Szabó Gyula tudományos munkatárs értekezése egészítette ki. /Balla Tünde: MIÉRT: Beszéljünk az ifjúság sorsáról! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./