udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
93
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-93
Intézménymutató:
Bukaresti Magyar Nagykövetség
2001. október 12.
Ökumenikus istentisztelettel kezdődtek okt. 6-án a Kraszna Napok, melyen Seres Dénes szenátor, megyei RMDSZ elnöke, mellett részt vett Vida Gyula képviselő, Dragon János, a magyar nagykövetség titkára és Marc Tiberiu prefektus. A Kraszna Napok hivatalos megnyitóját a polgármesteri hivatal udvarán tartották. Kétnyelvűség jellemezte az ünnepet Díszpolgári oklevelet kapott Bódizs Irén nyugalmazott tanár. Vida Gyula képviselő emlékezett az aradi vértanúkra. Eztán következett a meghívott együttesek felvonulása. Huszárok vezetésével egymás után vonultak fel a nagyváradi, székelyhídi, zilahi, szilágycsehi és természetesen a helybeli együttesek. Néptánc-seregszemlével, majd az esti diszkóval folytatódott a ünnepség. /J.L.: IV. Kraszna Napok. Megbékélés és leltár. = Szilágyság (Zilah), okt. 12./2001. október 12.
A Sarmasági Napok alkalmából tartott fórumon vitát Seres Dénes szenátor, a Szilágy megyei RMDSZ elnöke ismertette a státustörvényt és a körülötte kialakult vitát. Vida Gyula képviselő áttörésként értékelte a törvényt. A két ország közötti egyeztetésekre a román fél felkészületlenül jelent meg. Fenntartásai jelezték, nincs tisztában a törvény jellegével, az emlékeztetőt sem írta alá a román küldöttség, továbbá a pozitív diszkrimináció ellen is tiltakoztak. Dragon János, a bukaresti magyar nagykövetség titkára pontosította a romániai sajtóban megjelent kommentárokat: minden híresztelés ellenére az Európai Unió egyetlen fóruma sem ítélte el a státustörvényt. Ehhez hasonló rendszer több éve működik Szlovákiában, Ukrajnában. Szlovéniában, Bulgáriában a kettős állampolgárság intézményét gyakorolják. Előírásainak megfelelő gyakorlatot folytat Románia is a moldáviai románságnak nyújtott kedvezményekkel. /Szilágyság (Zilah), okt. 12 Jó hangulatban zajlott a Sarmasági Napok /okt. 6-7./ rendezvénysorozata, melyen jelen voltak Nagyhalász és Soltvadkert testvérvárosok képviselői is. Okt. 6-án Keresztes Zoltán polgármester emlékezett az Aradnál kivégzett tizenhárom tábornokra. Volt sportvetélkedő, majd megnyitották a helybeli képzőművészek tárlatát. Vasárnap zsúfolásig megtelt a református templom. Felemelő volt a népviseletbe öltözött fiúk és lányok látványa, majd a lovas, zenés szüreti felvonulás. /Kiss Lehel: Találkozások - az élet kútjai. = Szilágyság (Zilah), okt. 12./2001. november 13.
A román külügyminisztérium túl későn kapta meg a magyar igazságügyi miniszter nem hivatalos látogatását bejelentő szóbeli jegyzéket ahhoz, hogy minden illetékes szervet értesíteni tudjon - közölte nov. 12-én az MTI-vel Victor Micula román külügyi szóvivő, aki szerint csak nov. 9-én délben kapták meg a szóbeli jegyzéket. Miután a magyar miniszter fegyveres testőr kíséretében utazott, erről a külügyminisztériumnak az előírt hivatali úton kellett volna értesítenie a román kormányőrséget, amely a maga részéről a határrendőrséget hivatott tájékoztatni. Hozzátette: létezik egy korábbi szabály is, amely előírja, hogy a fegyveres kísérettel érkező hivatalos személyek útjáról hét nappal korábban kell értesíteni a külügyminisztériumot. Micula hangsúlyozta, a szóbeli jegyzékkel történő tájékoztatás rendszerét éppen azért vezeték be, hogy biztosíthassák a nem hivatalos látogatások zavartalan lebonyolítását. A bukaresti magyar nagykövetségen arról tájékoztatták az MTI-t, hogy a román külügyminisztérium nov. 8-án, hivatalosan átvette a szóbeli jegyzéket. A "hétnapos szabályról" a magyar nagykövetségnek eddig nem volt tudomása, ilyen rendelkezésről mostanáig semmiféle hivatalos tájékoztatást nem kapott. Fegyveres kísérettel akart belépni Romániába a magyar igazságügyminiszter - számolt be nov. 12-én címoldalán a Cronica Romana arról, hogy a román határőrök vasárnap feltartóztatták Dávid Ibolyát és kíséretét a román-magyar határon. - A magyar hivatalos személyiségek továbbra is Erdélyben sétálgatnak, s csak azt lehet kérdezni Adrian Nastase román miniszterelnöktől, hogy mikor ér véget ez a csúfság - tette fel a kérdést a kormánypárt nézeteit tükröző lap, amely a közelmúltban a Magyarországgal tartott gazdasági kapcsolatok felszámolását sürgette. - A nem hivatalos magyar küldöttségek ingázása incidenst okoz a határon - írta hétfőn a Jurnalul National. A lap Ioan Rus belügyminisztert idézte, aki szerint ilyen esetekben a hivatalos személy védelmét biztosító testőr fegyverének és lőszerének számát közölni kell a határrendőrséggel. A lap tudni véli, a belügyminiszter nyilvántartása szerint Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár például csak az idén 24 alkalommal járt Romániában, s ezekből az utakból csak kettő volt hivatalos. /Újabb magyar-román diplomáciai botrány. Időben értesítették Bukarestet Dávid Ibolya látogatásáról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./2001. november 19.
Nov. 18-án Szabó Árpád unitárius püspök felszentelte Sepsiszentgyörgyön a tíz éve épülő unitárius templomot, majd megszentelte az 1956-ban öntetett s mostanra hazakerült harangot. A műsor keretében zászlókat szalagoztak fel. Elsőként a magyar kormány által az unitárius egyházkerületnek adományozott millenniumi zászlót, majd a Szakács Ilona által az egyházközségnek ajándékozott, évtizedeken keresztül padláson dugdosott piros-fehér-zöld lobogót, aztán a Varga Erzsébet által a dalárdának és külön az egyházközségnek készített zászlókat, majd az amerikai és angol nemzeti zászlókat - az ottani testvéregyházak támogatásának köszönete jeléül. Kovács István ismertette a sepsiszentgyörgyi unitáriusok történetét. Az üdvözlőbeszédek hosszú sora következett, köztük voltak a helybeli egyházak képviselői, a magyarországi támogatók részéről Balogh Zoltán, a miniszterelnöki hivatal egyházügyi tanácsosa, Csallóközi Zoltán, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának képviselője, Barabás T. János, a bukaresti magyar nagykövetség sajtóattaséja, végül Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere, a háromszéki területi RMDSZ elnöke osztotta meg jókívánságait. /Szekeres Attila: Unitárius templomszentelés Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 19./2001. december 29.
Székely Istvánt, a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) létrehozását segítő kolozsvári Felsőoktatás-fejlesztési Programiroda eddigi vezetőjét nevezte ki pályázati úton a státustörvényt felügyelő országos testület a kolozsvári központi iroda vezetőjévé. Az irodák csak információkat szolgáltatnak a kolozsvári magyar főkonzulátusnak és a bukaresti magyar nagykövetségnek, amelyek majd megteszik a magyar igazolvány kiállításához szükséges tényleges ajánlásokat a magyarországi Belügyminisztérium mellett működő, erre a célra létrehozott hivatal számára. Az irodavezető szerint a rendszer valószínűleg már januárban alkalmas lesz arra, hogy fogadja a kéréseket. /P. A. M.: Már januárban fogadják a kéréseket. Székely István a központi státusiroda vezetője. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./2002. január 22.
Jan. 21-én országszerte megnyíltak a magyar státustörvény romániai alkalmazásában segítséget nyújtó információs irodák. Kolozs, Szilágy, Fehér és Beszterce-Naszód megyében semmiféle rendellenességet nem tapasztaltak, incidensekről, provokációkról egyik megyéből sem érkezett jelzés. Jóllehet Kolozsváron provokációktól tartottak, a legnagyobb rendben kezdte el működését a Kolozs megyei információs iroda. Kónya-Hamar Sándor képviselő, kiemelte, hogy sikerült tisztázni a státustörvény alkalmazása kapcsán felmerülő problémákat Vasile Soporan prefektussal. Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul elmondta: a konzulátus január 4-én küldte el az első kéréseket, amelyek meg is érkeztek Budapestre. Figyelembe véve, hogy a jogszabály szerint harminc nap az igénylések elbírálási határideje, február elején vagy közepén az első erdélyi igénylők megkaphatják a magyar igazolványt. A huszonegy iroda közül tizenhat (öt ugyanis a bukaresti magyar nagykövetséghez tartozik) a kolozsvári magyar főkonzulátushoz továbbítja a beérkezett kérelmeket digitális úton, amelyeket ők majd Budapestre küldenek. Egyelőre a huszonegy irodából csak négy rendelkezik bérelt vonallal, a konzul azonban kifejezte reményét, hogy mielőbb a többi irodával is sikerül digitális összeköttetést létesíteniük. Alföldi László kérdésünkre elmondta: nincs tudomása arról, hogy Budapesten információs iroda működne. A magyar igazolványt csak személyesen igényelhetik, kivéve a kiskorú gyermekeket, akik esetében a szülő járhat el. A magyar igazolványokat a Romániával szomszédos megyeközpontokban — Békéscsabán, Szegeden, Debrecenben, Nyíregyházán és Budapesten — vehetik át a közigazgatási hivataloknál. /P. A. M., Sz. Cs.: Megnyíltak az információs irodák. Eredményesen zárult az első nap. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./2002. március 17.
A Nemzeti dal lelkesítő sorai - Mátray László színművész előadásában - vezették be márc. 15-én Temesváron, a Millenniumi templomban tartott ökumenikus ünnepséget. Orbán Viktor magyar miniszterelnök üzenetét Horváth Gabriella, a bukaresti magyar nagykövetség munkatársa olvasta fel, majd Halász Ferenc történész, Temes megyei RMDSZ-elnök mondott megemlékező beszédet a 154 évvel ezelőtti eseményekről. /Pataki Zoltán: Ökumenikus ünnepség a Millenniumi templomban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./2002. május 29.
Balogh Csaba nagykövet-helyettes és Polonyi Géza tanácsos, a magyar nagykövetség munkatársai nyújtották át 16 Szilágy megyei iskolának azokat a könyvcsomagokat, amelyek az iskolai könyvtárakat hivatottak gyarapítani. A könyvadományból Erked, Kárásztelek, Kémer, Szilágyballa, Szilágysámson, Désháza, Diósad, Szilágygoroszló, Szilágysamit, Lompért, Selymesilosva, Szilágynagyfalu, Szilágybagos általános iskolái részesültek, valamint Zilahon az egyetlen magyar középiskola, a református kollégium. A magyar külügyi tárca költségvetésében külön keret létezik a határon túli magyar oktatás és a magyar nyelvű könyvkiadás fejlesztésére, és az RMDSZ-szel közösen választanak ki kisebb tájegységeket a támogatás eljuttatásához. Bóné Vilmos, a szilágyballai iskola igazgatója, az RMDSZ megyei elnöke mondott köszönetet az ajándékozóknak. Hangsúlyozta: a szilágyballai, de általában véve minden falusi iskola felszereltsége gyenge. A könyvtár állagának 70%-a román nyelvű könyv. Szilágypanitban negyedszázada sem román, sem magyar nyelvű könyvet nem kapott az iskola az államtól. /Fejér László: Anyaországi könyvadomány szilágysági iskoláknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./2002. szeptember 19.
A Népművészet Mestere címmel jutalmazták a lészpedi Demeter Antalné Jánó Anna balladaénekest, a díjat szept. 24-én adják át a bukaresti magyar nagykövetség részéről, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége és az RMDSZ szervezésében Bákóban, a Moldova Szálló konferenciatermében. Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajzkutató méltatja majd Anna néni hozzájárulását az egyetemes magyar kultúra értékeihez. A 76 éves néni jelenleg egy lészpedi házikóban él, egészségi állapota nagyon megromlott. Balladái olyannyira híressé tették, hogy szinte egymást érték az ajtóban a vendégek. A legtöbben Magyarországról jöttek, magnót, videokamerát hoztak, hogy megörökítsék a dalokat. /Rédai Attila: Énekelni szeretett a legjobban. = Krónika (Kolozsvár), szept. 19./2002. október 24.
Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet okt. 23-án megkoszorúzta Nagy Imrének, az 56-os forradalom mártírhalált halt miniszterelnökének snagovi emlékművét. Románia számos magyarlakta településén tartottak megemlékezéseket a magyarországi forradalomról a Volt Politikai Foglyok Szövetsége, az Erdélyi 56-os Bajtársi Társaság, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Magyarok Világszövetsége erdélyi tagozata szervezésében. Az emlékezés okt. 20-án Gyergyószentmiklóson kezdődött és okt. 29-én Kolozsvárott fejeződik be. Ünnepi rendezvényeket tartanak Székelyudvarhelyen, Nagyváradon, Csíkszerdában, Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen. A kolozsvári magyar főkonzulátus okt. 22-én adott ünnepi fogadást, a bukaresti magyar nagykövetség pedig okt. 23-án rendezett fogadást a magyar nemzeti ünnep alkalmából. A bukaresti fogadáson jelen volt Adrian Nastase miniszterelnök is. /1956. október 23-ra emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./2002. október 30.
Laurentiu Tanase vallásügyi államtitkár okt. 29-én fogadta hivatalában Nagy Károly Zsoltot, a bukaresti magyar nagykövetség diplomatáját, akit a hazai vallásügyi helyzetről tájékoztatott. A megbeszélésen az egyházi vagyon visszaszolgáltatásával kapcsolatos kérdésekről, az ezzel kapcsolatban a közelmúltban elfogadott jogszabályokról, illetve a görög katolikus és a román ortodox egyház közötti vagyonvita jelenlegi helyzetéről tárgyaltak. Tanase úgy vélekedett, hogy ez utóbbi kérdést kizárólag a két egyház közötti párbeszéd útján kell rendezni, annak az egyházközi vegyes bizottságnak a keretében, amely legutóbb október 1-jén, Aradon ülésezett. - A görög katolikusok okt. 29-én Kolozsváron bejelentették: ha vagyonukat nem kapják vissza, a román állam ellen a strasbourgi emberjogi bíróságon indítanak eljárást. /Magyar-román egyházügyi megbeszélés. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./2002. december 10.
A nyilvánossági nap új kezdeményezés, amely a magyar nagykövetség, a sajtót támogató alapítványok és a sajtó reprezentánsai közötti dialógust és információáramlást próbálja elősegíteni - foglalta össze Íjgyártó István, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete. Íjgyártó István meggyőződése, hogy a szélsőséges, már most sem jelentős megnyilvánulások Románia NATO-ba való meghívása után tovább fognak csökkenni. Az európai gazdaság recessziójának következtében a Magyarország és Románia közötti kereskedelem ebben az évben nem éri el 2001-es szintet. Az egymás országában élő kisebbségi közösségek tekintetében a Románia és Magyarország közötti viszonyt a folyamatos párbeszéd jellemzi. Bánfi Ferenc tábornok sikertörténetnek nevezte a SECI több európai országra kiterjedő bűnüldöző szervezet eddigi tevékenységét. A szervezet tavaly januárban kezdte meg működését, Bukarest székhellyel. Kelemen Hunor az RMDSZ média-nyilvánosság-politikájáról tájékoztatott. Az ideális az volna, ha lenne egy erdélyi magyar televízió és egy 24 órát sugárzó magyar rádióadás. Ha ez nem lehetséges, akkor a meglévő adások sugárzási idejének kiterjesztése a feladat. Jelenleg három magyar nyelven is sugárzó területi rádióadás is van Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Temesváron, Bukarestben pedig egy rövidebb adás. Danny Robertson, az USAID (United States Agency for Internatinal Development ) Romániai programjának igazgatója ismertette a szervezet eddigi tevékenységét és programját. Markó Attila kiemelte, hogy amikor a sajtó a roma nemzetiségűekről ír, nem mindig képes előítéletektől mentesen írni. A szenzációkra éhes román sajtóra inkább a partikuláris esetek általánosítása a jellemző. Cristina Guseth, a Freedom House igazgatója a szervezet tevékenységét ismertette. A Freedom House évente felmérést készít arról, hogy a világ országaiban mennyire tartják be az egyéni szabadságjogokat. A szervezet minősítése szerint a192 országból 86 szabadnak tekinthető, 59 részben szabadnak, 47 pedig nem tekinthető annak. Vincze Lóránd, a Román Rádió magyar adásának szerkesztője szerint a romániai magyar sajtó fejletlen, konkurencia nincs, a lapok példányszáma kicsi, a piac nem mutat fellendülést. /Szász Róbert: Nyilvánosság nap Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./ 2002. december 12.
Dec. 11-én Bukarestben Kovács László magyar és Mircea Geoana román külügyminiszter tárgyalásán a kedvezménytörvény módosításának elveiről született egyetértés. Megállapodtak abban, hogy a módosítási folyamat politikai és jogi befejezését követően szakértői szinten újabb megbeszéléseket tartanak. A magyar külügyminisztert a tárgyalások befejezése után fogadta Adrian Nastase miniszterelnök és Ion Iliescu államfő is. A tárgyalásokat követő sajtóértekezleten Mircea Geoana külügyminiszter elmondta: azok az észrevételek, amelyeket az Európai Bizottság juttatott el Magyarországnak a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban, tartalmazzák a román észrevételeket és a törvény végrehajtásáról egy évvel ezelőtt kötött román-magyar egyetértési nyilatkozat megállapításait. A román külügyminiszter szerint a kedvezménytörvény módosításával azt kell elérni, hogy kikerüljenek a törvényből azok az elemek, amelyek politikai és jogi kapcsolatot létesítenek a határon túli magyarság és Magyarország között. A módosításokkal meg kell szüntetni a törvény területen kívüli jellegét, a diszkriminációt, valamint azokat az elemeket, amelyek szélesebb értelemben nem összeegyeztethetők az európai jogrenddel. A tanácskozáson Kovács László ismertette azt a hét alapelvet, amelyet Magyarország az európai intézmények észrevételei alapján fogalmazott meg a kedvezménytörvény módosítására. Ezek szerint a törvény a határon túli magyar kisebbségeknek - nemzeti identitásuk megőrzése érdekében - a kultúra és az oktatás terén biztosít támogatásokat és kedvezményeket. A törvény nem hoz létre politikai vagy közjogi kapcsolatot Magyarország és a szomszédos országokban élő magyarok között. A szomszédos országok területén nyújtott támogatások rendszerének kialakítása az érintett állam elvi egyetértésével történik. Az érintett országok területén a tanulók és a hallgatók után nyújtott oktatási támogatások pályázattal, illetve intézmények, vagy szervezetek útján vehetők igénybe. A magyar igazolvány kizárólag a kulturális és nyelvi kötődést jelképezi, valamint a kedvezményekre való jogosultságot igazolja. Nem magyar nemzetiségű hozzátartozók részére hozzátartozói igazolvány az érintett állam egyetértése hiányában nem adható ki. A törvény hatálya az Európai Unió tagállamainak polgáraira nem terjed ki. Kovács László hangsúlyozta, hogy a magyar kormány két alapvető célt követ a kedvezménytörvénnyel: segíteni kívánja a határon túli magyarokat a szülőföldön való maradásban és boldogulásban, valamint segíteni kívánja őket identitásuk megőrzésében és gazdagításában. A román külügyminiszter kijelentette, hogy a Kovács László által ismertetett elvek megfelelnek az Európai Bizottság legutóbbi észrevételeinek. A két külügyminiszter tárgyalásán szó esett a Gozsdu-alapítvány kérdéséről. Román részről emlékeztetőt adtak át Kovács Lászlónak azokról a román elképzelésekről, amelyek Bukarest megítélése szerint ennek az alapítványnak a jelképes értékét konkrét együttműködéssé alakítanák át egy, az alapítvány nevét viselő európai intézet formájában. Kovács László elmondta: egyetértettek az alapítvány létrehozásával, és előzetes véleménye az, hogy egy ilyen intézménynek a magyar-román együttműködés szellemének és normáinak kell megfelelnie. A magyar külügyminiszter a tárgyaláson jegyzék formájában kérte, hogy amíg Csíkszeredában nem nyílik magyar főkonzulátus, a bukaresti magyar nagykövetség konzuli irodát nyithasson a Székelyföldön. - Markó Béla kijelentette: kialakítható az egyetértés a kedvezménytörvény kérdésében. Markó Béla tájékoztatta Kovács Lászlót arról a megbeszélésről, amelyet a múlt hét végén Erik Jürgensszel, az Európa Tanács jelentéstevőjével folytatott Bukarestben. /Elvi megállapodás a kedvezménytörvényről. Román-magyar külügyminiszteri találkozó Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./2003. február 20.
Barabás T. János, a bukaresti magyar nagykövetség első titkára, sajtó- és kulturális attaséja leszögezte, a Bánát neki inkább mentalitás, sajátos érzékeny soknemzetiségű kultúra, mintsem tájegység. A térségben a nemzeti államok létrejötte zajlik, nem az összetettség szövetsége. Kiemelt figyelemmel követik nyomon a diaszpórát, a magyar kormány növekvő hányadban támogatja közalapítványai által a szórványmagyarságot. Kedvező folyamat, hogy az RMDSZ-nek is egyre nagyobb lehetősége van a diaszpórával foglalkozni. Az etnikai diaszpórát az EU-normák szerint is - hátrányos helyzete miatt - pozitív diszkriminációban kell részesíteni. Az RMDSZ-nek, a civil intézményeknek meg kell tanulniuk az EU nyújtotta lehetőségek kihasználását. A magyar kormányzat a fiatalok anyanyelvi oktatását, az itteni magyarok közösségteremtő intézményeit, kulturális fórumait, gazdasági önszerveződését fogja növekvő mértékben támogatni. Az egyetlen biztos módja a közösségi értékek megőrzésének az önszerveződés. /Nagyálmos Ildikó: "Bánát a vastag húsos szalonna és a rózsafajok kikísérletezője". = Nyugati Jelen (Arad), febr. 20./2003. március 17.
Aradon a Vértanúk emlékművénél Dan Ungureanu prefektus felolvasta Adrian Nastase miniszterelnök üzenetét, Árgyelán György, a bukaresti magyar nagykövetség gazdasági tanácsosa Medgyessy Péter kormányfőnek a határon túli "nemzettársak"-hoz intézett szavait tolmácsolta az egybegyűlteknek. Zsombolyán Tokay György képviselő hangsúlyozta: tíz körmünkkel kell megvédenünk most mindent, amit akkor Petőfiék elértek. /Szabadon élni-halni. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 17./2003. április 17.
Nem kíván hivatalosan állást foglalni az erdélyi magyar hadisírok kérdésében a Honvédelmi Minisztérium Hadisírgondozó Irodája - közölte Ravasz István alezredes, a magyar Honvédelmi Minisztérium keretében működő iroda vezetője. A szászmedgyesi magyar közösség az erdélyi városban eltemetett magyar honvédok sírjainak rehabilitálását kezdeményezte, és a bukaresti magyar nagykövetség segítségét is kérte az ügyben, sikertelenül. Ioan Mircea Pascu román nemzetvédelmi miniszter Budapesten találkozott magyar kollégájával, Juhász Ferenc honvédelmi miniszterrel, akivel együttműködési megállapodást kötött, azonban a romániai hadisírok helyzetéről nem tárgyaltak. Erdély területén több száz településen vannak első és második világháborús magyar hadisírok. Szászmedgyes mellett többek között Fogarason, Csíkszeredában, Segesváron, Tordán léteznek olyan helyi kezdeményezések, amelyek az illető településeken levő honvédsírok rehabilitálását célozzák, azonban a Honvédelmi Minisztérium csak a bukaresti magyar katonai emlékmű felállításának projektjét támogatja. /Salamon Márton László: Síri csendben a sírgondozók. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 17./2003. augusztus 28.
Vincze Gábor történész jóvoltából Sylvester Lajos birtokába került a bukaresti magyar nagykövetség 1973. december 5-én kelt, szigorúan titkos jelentésének másolata, amelynek tárgya: ,,A nemzetiségi közvéleményt sértő intézkedések Kovászna megyében". A jelentést Martin Ferenc bukaresti nagykövet jegyezte. A szigorúan titkosított minősítést dr. Szatmári István, a külügyminiszter által megbízott szakértő 2002. március 7-én szüntette meg. A jelentés szerint leváltották a Kovászna megyei kulturális bizottság elnökét, Sylvester Lajost, és a sepsiszentgyörgyi színház igazgatójává nevezték ki az ugyancsak ez alkalommal leváltott Dukász Anna helyére. Sylvester Lajos már hosszabb ideje szálka az erőszakos elrománosító törekvések képviselőinek szemében. Ő volt, aki támogatta kb. másfél évvel ezelőtt a sepsiszentgyörgyi színház magyarországi vendégszereplését, amiért akkor ugyancsak fejmosást kapott.Fazekas János miniszterelnök-helyettes esetleges eltávolításáról is beszélnek. Sylvester leváltását az robbantotta ki, hogy a közelmúltban engedélyezte a megyében, Erdővidéken, az 1848/49-es magyar szabadságharc egyik színhelyén egy emlékmű felállítását az évekkel ezelőtt eltávolított helyére. Ezt a megyei vezetők nem tűrhették, s buldózerrel rombolták le az új emlékművet.Sylvester leváltásának körülményeit 1989 után több publicisztikai írásban is megfogalmaztam. Az őrnagy hazatér című, önéletrajzi fogantatású könyve különböző funkciókból való eltávolításának történettöredékeiként is felfogható. Sylvester leváltása után a színházi bemutatókon a mindenkori bukaresti magyar nagykövet gyakran megjelent. Ennek a gesztusnak a jelzésértékét abban az időben a román állambiztonsági és a politikai szervek is érzékelték. Nem csupán a magyar nagykövetség érdeklődése biztosított számukra védelmet, hanem a Hámos László elindította észak-amerikai mozgalom is, az ebben részt vevők ugyancsak nyomon követték minden jelentősebb lépésünket. Ehhez társult, illetve az Amnesty International Righst Foundation azokra a magyarországi értelmiségi csoportosulásokra támaszkodott - Ablonczy László, Pálfy G. István, Bulla Károly, Márkus Béla, Cs. Nagy Ibolya, Fábián László, később Szakolczay Lajos, Apáti Miklós -, akik a sepsiszentgyörgyi színházi bemutatók majdnem mindenikén jelen voltak, a Film Színház Muzsikában és más magyarországi lapokban elhelyezett írásaikkal nemzetközi publicitást biztosítottak, és ránk irányították a közvélemény figyelmét. A fokozódó nyomás közepette is védelmezőik között volt az egész időszakban Ilia Mihály, Csoóri Sándor és Czine Mihály. Fazekas János már az 1968-as új adminisztratív-területi felosztás idején látványosan exponálta magát a székelyföldi magyarság együtt tartásának ügyében. Kettős játékba bonyolódott: Ceusescut magasztalta, másrészt konspirációs kapcsolatokat épített ki Sylvsterékkel, titkos találkozókat szervezett - ezek egyik kedvelt helye a tündérvölgyi szívkórház volt. A Barót és Köpec közötti keresztútnál lévő 1848-as szabadságemlékmű kétszeri lerombolása, majd az újjáépítése szimbolikus jelentésű. 1934-ben Bidu Valer, Háromszék megye akkori prefektusának parancsára ökrökkel húzatták el az obeliszket. 1968-1973 között Sylvester a Kovászna megyei emléktáblák, szobrok, emlékművek egész sorát állíttattam helyre. Ebben az időszakban avatták föl Kézdimárkosfalván Barabás Miklós portrészobrát. Kőrösi Csoma Sándor Kovásznán és Csomakőrösön kapott szobrot, ekkor került vissza Gábor Áron-emlékmű Kézdivásárhely főterére. Elkészült az első Dózsa-emlékmű Dálnokban, a vélt szülőház helyén. Visszakerültek a sepsiszentgyörgyi szabadságharcos obeliszk mellé a román katonák által a harmincas években lefeszegetett és darabokra tört oroszlánok, Alsócsernátonban Végh Antal 48-as ágyúöntőmester és Felsőcsernátoni Bod Péter emlékét őrzi portrészobor, Gábor Áron elfoglalta szoborhelyét Sepsiszentgyörgyön és így tovább. A megyei ideológiai titkár egy tűzeset miatt Erdővidéken járt, meglátta a szerinte mindenféle jóváhagyás nélkül frissen emelt monumentális emlékművet, dührohamot kapott, és buldózerrel akkor éjszaka eltávolíttatta az obeliszket. Sylvestert felelősségre vonták a szobor állítása miatt. Végül az ideológiai titkár azzal érvelt, hogy az emlékmű ,,csúnya". Menjenek ki a helyszínre, nézzék meg az obeliszket, javasolta Sylvester. Ekkor derült ki, hogy nincs már emlékmű. Eltávolították. A titkár azt állította, a barótiak, köpeciek voltak a tettesek. Amikor Sylvester megtudta, hogy buldózerrel rombolták le az obeliszket, bejelentette: az 1934-es szobordúlás és a mostani között csak technikai különbség van. A szellem azonos: a Vasgárdáé. Sylvester berohant az első titkár irodájába.Szokatlan fellépése sokkolta a vezető funkcionáriusokat. Mintegy három hét múltán Nagy Ferdinánd, akkori első titkár bejelentette: ,,Magának volt igaza! A Központi Bizottság kivizsgáltatta a köpeci ügyet. Valóban a haladó hagyományokhoz tartozik az a történelmi esemény, amelynek a megörökítésére az emlékművet maguk visszaállíttatták. A Központi Bizottság úgy döntött, hogy új emlékművet kell állítani. A maga irányítása és ellenőrzése mellett." - Sylvester Tornay Endre szobrászt kérte fel az emlékmű létrehozására./Sylvester Lajos: Az utolsó bástya. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 26., 27., 2.8.2003. szeptember 6.
Elérkezett a számvetés, a kiértékelés ideje - hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök a Zilahon megrendezett, a partiumi megyék RMDSZ önkormányzati tisztségviselőinek szept. 5-6-i konferenciáján. Az RMDSZ kampányban van, az elkövetkező egy évben azonban még számos tennivaló van, mint például az aradi Szabadság-szobor ügyének rendezése, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar karainak létrehozása, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem keretén belül a magyar beiskolázási szám meghatározása. Markó az alkotmánymódosításról szólva kiemelte az anyanyelv használatára vonatkozó rendelkezéseket az önkormányzatokban, dekoncentrált intézményekben és az igazságszolgáltatásban, valamint a felekezeti oktatásra vonatkozó jogot. Megjelent és előadást tartott Persányi Miklós magyarországi környezetvédelmi és vízügyi miniszter is, a környezetvédelem kihívásait, illetve az Európai Unió által támasztott követelmények megfontolását ajánlotta a konferencia résztvevőinek figyelmébe. Románia komoly fejlődés kezdetén áll, Magyarország készen áll e területen szerzett tapasztalatai átadására, illetve az elkövetkezőkben hangsúlyos szerepet kell kapnia a határvidéken létrejövő együttműködésnek. Demeter János, Országos Önkormányzati Tanács elnöke az önkormányzatok tízéves történetét áttekintve, a változásokra hívta fel a figyelmet. Közösen kell megtanulnunk élni az új lehetőségekkel, utalt az előcsatlakozási folyamat során igénybe vehető pénzalapokra az előadó. Eckstein Kovács Péter szenátor az Európai Unión belül a kisebbségek helyzetéről tartott előadást. Horváth Gabriella, a bukaresti magyar nagykövetség első titkára a magyarországi önkormányzati reform irányait vázolta, a küszöbön lévő európa uniós csatlakozás tükrében. /Partiumi Önkormányzati Konferencia. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 6./2004. október 28.
Okt. 26-án, Nagyváradon rendezték meg a „Román-magyar határ menti együttműködés, az EU-integráció viszonylatában" című konferenciát. A román kormány részéről Dan Ioan Popescu gazdasági és kereskedelmi miniszter mellett más tárcák szakértői is felszólaltak. A regionális fejlesztés, helyi üzleti lehetőségek és a román-magyar kereskedelmi kapcsolatok témáit érintették. Halász János, a bukaresti magyar nagykövetség részéről „Magyarország EU-csatlakozásának hatása a román-magyar gazdasági kapcsolatok fejlődésére" címmel tartott előadást. /A román–magyar határ menti együttműködésről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./2005. február 21.
„A diplomáciai protokoll áthágása: Magyarország nagykövete inkognitóban a Bákó megyei klézsei csángók között” – adta hírül a National bukaresti napilap. Ebből kiderül, hogy a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) emberei ma is külföldi diplomaták, közméltóságok nyomában vannak. Előzőleg Emma Nicholson, Románia egykori EP-jelentéstevője megjegyezte, hogy romániai látogatásai idején lépten-nyomon beleütközött a titkosrendőrökbe. Az újság szerint Bákó megye prefektusát, Gabriel Bercát csak órákkal később értesítették a SRI ügynökei, hogy a területén tartózkodik egy diplomata. «Tájékoztatott a SRI és felvettem a kapcsolatot a nagykövettel, de az éppen a megyében tett látogatása vége felé járt. A diplomáciai protokoll szerint egy ilyen színtű látogatás egész sor előkészületet feltételez, hogy biztosítani lehessen a közméltóság személyi biztonságát» – mondotta Berca. Arról nem esett szó a híradásban, hogy a bukaresti magyar nagykövetség munkatársai csatlakoznak a Legyen Ön is keresztapa, keresztanya! programhoz, amelynek lényege, hogy vállalják a csángó „keresztgyerekek” magyar nyelvi taníttatásainak költségeit, ami évi kb. 4,5 millió lejt tesz ki. /Gyarmath János: Rejtőzködve a csángóknál? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./2005. március 16.
Civakodó magyarok célt nem érhetnek el. Valahányszor össze tudtunk fogni, eredményt értünk el, amikor megosztottak vagyunk, végveszélybe kerültünk – ez volt az alapgondolata Markó Béla ünnepi beszédének a Marosvásárhelyen tartott központi megemlékezésen. Kifejtette: „Szembefordíthat minket a politika, összeugraszthatnak a politikusok népszavazáskor vagy máskor is, elválaszthatnak minket egymástól, távol tarthatnak magyart a magyartól jog szerint, elszakíthatott minket a történelem trianoni csontfűrésze, mégis egy nemzet vagyunk „ Felolvasták Gyurcsány Ferenc és Calin Popescu Tariceanu üzenetét. Több helyen is előfordult, hogy a hallgatóság megtapsolta a román kormányfőnek az ünneplő erdélyi magyarokhoz intézett üzenetét, a magyar miniszterelnökét azonban kifütyülték. Kolozsváron előbb ökumenikus istentiszteleten emlékeztek meg az 1848-as forradalomról és szabadságharcról, majd az ünnepségek a Petőfi Sándornak szálláshelyül szolgáló egykori Biasini szállónál folytatódtak, ahol több mint ezer magyar volt jelen. A résztvevők itt is kiabálással és fütyüléssel szakították félbe Szentpéteri István konzult, aki felolvasta a magyar kormányfő üzenetét. Az Ördögtérgye néptáncegyüttes és a színművészetis diákok fellépése után a magyar főkonzulátus, az RMDSZ, a polgármesteri hivatal (első alkalommal!), a megyei tanács, az MVSZ, az Euréka Alapítvány, ifjúsági szervezetek és tanintézmények helyezték el koszorúikat Petőfi Sándor, majd – a megbékélés jegyében – Balcescu emléktáblájánál is. Felolvasták Calin Popescu Tariceanu román és Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök ünnepi üzenetét. A magyar kormányfő köszöntését Terényi János bukaresti magyar nagykövet tolmácsolta Marosvásárhelyen, a hallgatóság azonban végig füttykoncerttel, pfujolással és „áruló!” felkiáltásokkal viszonozta az üzenetet. Hasonló fogadtatásban volt része Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön is a Gyurcsány-levélnek, ahol a résztvevők kifütyülték Zákony Botondot, Magyarország bukaresti nagykövetségének képviselőjét, aki a budapesti kormány üzenetét próbálta tolmácsolni, de megtapsolták Calin Popescu Tariceanu kormányfő üzenetét. Sógor Csaba RMDSZ-szenátor szerint a március 15-i rendezvényeken részt vevők reakciójának egyetlen magyarázata „a magyar kormány kampánya a határon túli magyarok kettős állampolgársága ellen”. Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere elégedetlenségét fejezte ki az incidens kapcsán, és elmondta, „a következő alkalommal azokat fütyülik ki, akik most fütyültek”. A Gyurcsány-üzenetet a Felvidéken is kifütyülték. /Március idusa – megemlékezések Erdély-szerte. Több helyen is kifütyülték Gyurcsány üzenetét. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./2005. május 27.
A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki Tőzsér Józsefet, a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó igazgatóját. A magas állami elismerést a bukaresti magyar nagykövetségen adták át. Terényi János bukaresti magyar nagykövet laudációjában elmondta: a kitüntetést a magyar nyelv és kultúra ápolásáért, terjesztéséért és népszerűsítéséért adományozták a neves könyvkiadónak. A nagykövet felidézte a hatvanas évek végének időszakát, amikor a gyergyószentmiklósi Szövetkezeti Könyvhálózat keretében Tőzsér József létrehozta a “Könyvet postán” hálózatot, amely a hetvenes évek elejétől működött Csíkszeredában. Tőzsér munkássága 1993-ban teljesedett ki, amikor Csíkszeredában létrehozta a Pallas-Akadémia Könyvkiadót, amely azóta az erdélyi, de általában a magyar nyelvű könyvkiadás egyik meghatározó könyvműhelyének rangjára emelkedett. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 27./2005. szeptember 15.
Szeptember 13-án éjszaka Erdélybe szeretett volna utazni Toroczkai László, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnöke. A román határon közölték vele, hogy kitiltották az országból, és nem engedték belépni Románia területére. A határőrség nem indokolta meg a kitiltást, azt tanácsolták Toroczkainak, forduljon Magyarország bukaresti nagykövetségéhez. Toroczkai László a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorának szerkesztő-riportere, valamint a Magyar Jelen című hetilap Kárpát-medencei főszerkesztője. Újságírói minőségében szándékozott Székelyföldre utazni. /Kitiltották Romániából. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 15./ „A határrendésszel folytatott párbeszéd azzal végződött, hogy az kijelentette: húzzak vissza a francba. Ezt szó szerint így mondta” – idézte fel Toroczkai, megjegyezvén, hogy mindvégig magyarul beszélgettek. Hozzátette, a határrendész azt tanácsolta, a szegedi román főkonzulátuson vagy a budapesti román nagykövetségen érdeklődjék az okokról. Mind a határrendészet országos parancsnokságának sajtóosztályán, mind a román külügyminisztérium sajtóosztályán azt ígérték, visszahívják a Krónika szerkesztőségét, mihelyt tájékozódtak az ügyben. Lapzártáig azonban csak a bihari határrendészeti szóvivő jelentkezett, csak annyit közölt, az illető személy nem teljesítette azokat a belépési feltételeket, amelyeket az idegenrendészeti sürgősségi kormányrendelet rögzít. Az említett rendelet azok belépését engedi meg, akik nem jelentenek veszélyt a nemzetbiztonságra, a közrendre, a közegészségügyre vagy a közerkölcsre. A jogszabály szerint a hatóságoknak a helyszínen közölniük kell az érintettel a kitiltás okát. A román hatóságok legutóbb 2004. február 28-án Bayer Zsolt újságíróval jártak el hasonlóképpen. Az érintett akkor sem kapott a helyszínen tájékoztatást kitiltása okáról. Néhány nappal később a belügyminisztérium közölte, azért nem engedélyezték Bayer belépését Romániába, mert úgy ítélték meg, az újságíró egyes tevékenységei veszélyeztethetik a nemzetbiztonságot, a nemzeti egységet, az ország védelmét és a közrendet. A belügyminisztérium akkori közleményében leszögezte, Bayer Zsolt a román nemzetbiztonságért felelős intézmények számára jól ismert személy, ugyanis több esetben nyilvánosan uszított az alkotmányos rend ellen, dicsőítette a revizionista eszméket, támogatta az elszakadás gondolatát, publicisztikai munkásságával pedig kétségbe vont Románia egységes nemzetállami jellegét. /Gazda Árpád: Megelégelték a Trianon-felvonulásokat? Kiutasították Romániából Toroczkai Lászlót, a HVIM vezetőjét. = Krónika (Kolozsvár), szept. 15./ Bayer Zsolt publicista és Eva Maria Barki bécsi ügyvédhez hasonlóan ismét kitiltottak valakit Romániából, ezúttal Toroczkai Lászlót. A román titkosszolgálatoknak illett volna jobban fülelniük Toroczkai László legutóbbi kijelentésekor, amikor is néhány nappal ezelőtt Nagyszalontán éppenséggel a revizionizmus vádját cáfolta, leszögezve, a HVIM nem határmódosításra, hanem nemzeti ébresztésre törekszik, mivel szerinte az EU-bővítés amúgy is megoldja a Kárpát-medencei magyarság problémáit. /Rostás Szabolcs: Tiltsuk ki Európát! = Krónika (Kolozsvár), szept. 15./2005. október 6.
A Romániában befektetett magyarországi tőke értéke 443,5 millió dollár volt az idei első félévben, ez 40 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. „A statisztikák nem veszik figyelembe a cégtőke több elemét, a hiteleket, az aktívumokat, az értékpapírokat vagy a tőkepiaci műveleteket. Becsléseink azt mutatják, hogy az év első felében Romániában befektetett magyarországi tőke reális értéke 900 millió dollár” – mondta Halász János, Magyarország bukaresti nagykövetségének gazdasági attaséja a Román–Magyar Üzleti Fórumon. Magyarország a 11. helyen áll a Romániában befektető országok listáján. /Gyorsan nő a Romániában befektetett magyarországi tőke. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 6./ 2005. október 11.
A Romániában befektetett magyarországi tőke értéke 443,5 millió dollár volt az év első félévében, ez 40 százalékos növekedést jelent tavalyhoz képest, a becslések szerint év végéig ez az érték meghaladja a 2 milliárd dollárt. – – A statisztikák nem veszik figyelembe a cégtőke több elemét, a hiteleket, az aktívumokat, az értékpapírokat vagy a tőkepiaci műveleteket. Becsléseink azt mutatják, hogy az eddig Romániában befektetett magyarországi tőke reális értéke 900 millió dollár – közölte Halász János, Magyarország bukaresti nagykövetségének gazdasági attaséja a múlt heti Román-Magyar Üzleti Fórumon. /Hat hónap alatt 450 millió dollár Magyarországról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./2005. november 10.
Január 1-jén vezetik be a nemzeti vízumot a határon túli magyaroknak, az okmányt pedig szintén ettől a dátumtól kezdve lehet majd igényelni – tájékoztatott Cseh Áron, kolozsvári magyar főkonzul. Az öt évig érvényes dokumentum nem kérhető munkavállalás céljából. Magyarország reméli, hogy a határon túli magyaroknak a Schengen-övezetbe való beutazása biztosítható lesz a nemzeti vízummal és az azt kiegészítő tartózkodási engedéllyel. A nemzeti vízumot a kolozsvári főkonzulátuson és a bukaresti nagykövetségen lehet majd igényelni. A magyarországi külképviseletek létszámát ezért bővítik, Kolozsvárra is küldenek majd egy konzult, aki a kérelmek regisztrációjával foglalkozik. Az igénylőkkel személyesen is elbeszélgetnek majd, hogy meggyőződjenek kérésük jogosságáról. Az ingyenesen igényelhető okmány az útlevél érvényességétől függően öt évre szól. Ez jelentős könnyítés lesz, hiszen eddig a vízum csak egyéves tartózkodást biztosított, és 50 euróba került. Erdélyben várhatóan nem fog látványos érdeklődést kelteni a nemzeti vízum, hiszen 2004-ben a főkonzulátus adatai szerint a látogató vízumot mindössze 3300-an igényelték. Ők az összes vízumigénylő mindössze 11 százalékát teszik ki. Cseh Áron hangsúlyozta: a nemzeti vízum mellé magyarországi tartózkodási engedélyt is be kell szerezni. A lakhatási és megélhetési feltételeket bizonyítani kell. /Nem váltható ki munkavállalás céljából a nemzeti vízum. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./2005. november 28.
Gazdasági megerősödés nélkül a szórványmagyarság sorsa nem javulhat jelentősen. A küszöbön álló EU-csatlakozás fokozott kihívást jelent a gazdasági háttér kialakítása szempontjából. A november 26-án Vajdahunyadon tartott magyar gazdasági fórum mindezekre próbálta felkészíteni a Hunyad megyei magyar vállalkozókat. – Önmagában a csatlakozás nem cél, nem oldja meg a problémákat – hangsúlyozta Bogár Ferenc, a bukaresti magyar nagykövetségének kereskedelmi attaséja. Éppen ellenkezőleg, a verseny felerősödik. Ebben a helyzetben az információ a legfontosabb tényező a vállalkozó számára. Grün György, a Hunyad megyei kereskedelmi kamara képviselője közölte, a szükséges tudnivalók kiválasztásában a kereskedelmi kamara is segítséget nyújt. Szepessy Szabolcs, az ITDH kolozsvári képviseletének vezetője elmondta, hat erdélyi képviseletén keresztül az ITDH támogatást nyújt az erdélyi és magyarországi vállalkozók közötti kapcsolatteremtésben, import-export tevékenységben, emellett szakmai tanácsadással szolgál. A szintén anyaországi Új Kézfogás program anyagi támogatást nyújt a szomszédos országokban induló vagy már működő kis- és középvállalkozásoknak. Végül a Szülőföld program nagyobb mértékű beruházásokat támogat. /Chirmiciu András: Magyar gazdasági fórum Vajdahunyadon. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 28./2005. december 28.
A legsötétebb Funar-korszakra emlékeztető incidens történt a hét végén: valamelyik kolozsvári vállalat alkalmazottai román lobogót helyeztek el a kolozsvári magyar főkonzulátus főtéri épületére december 24-ről 25-re virradóra. Az ünnepek előtt Emil Boc polgármester utasítást adott a belvárosban lévő kopott zászlók kicserélésére, arra viszont továbbra sincs magyarázat, hogyan került román zászló a külképviselet második emeletén lévő üres zászlótartóba. Boros János alpolgármester szerint az Electrica munkatársairól van szó, de a vállalat képviselői tagadták, hogy ők okolhatók a diplomáciai botrányt is eredményezhető tettért. Pár évvel ezelőtt Gheorghe Funar expolgármester sugallatára Alexandru Dima városházi igazgató közreműködésével a magyar főkonzulátus épületéről eltávolították a magyar zászlót. Ugyanakkor a volt városvezető tartókat és zászlókat helyeztetett el a konzulátus tőszomszédságában lévő városi művelődési ház és a főkonzulátus bal oldalán levő ingatlan eresze alá, és minden alkalmat megragadott arra, hogy kellemetlenkedjen Alföldi László volt főkonzulnak és munkatársainak. Boros szerint nem véletlenről van szó. Szentpéteri István konzul tiltakozó jegyzéket adott át Emil Boc polgármesternek. Amennyiben nem kerül le a zászló, a bukaresti magyar nagykövetség diplomáciai tiltakozására kerül sor. Szokatlan, udvariatlan gesztusról van szó. Az érvényben levő nemzetközi szerződések szerint a fogadó ország zászlóját nem tűzik ki az épületre – jegyezte meg a főkonzul. A konzuli tiltakozásra december 27-én végül levették a főkonzulátus homlokzatáról a román zászlót. /Kiss Olivér: Román zászlót tűztek ki a magyar főkonzulátusra. Csupán konzuli tiltakozásra távolították el. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./2005. december 30.
A magyar lobogó felvonásával indul az új év Csíkszeredában: január 3-án Szabó Béla, az új magyar főkonzul jelenlétében megnyitják Magyarország első székelyföldi külképviseletét. Erről az Új Magyar Szót a bukaresti magyar nagykövetség sajtóattaséja, Drávucz Herbert tájékoztatta. Január 6-án Szabó Vilmos határon túli magyar ügyekért felelős politikai államtitkár, valamint Markó Béla RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes és a konzulátus hatáskörébe tartozó hét megye prefektusának, megyei tanácselnökének jelenlétében állófogadást tartanak a Csíkszeredai Városházán. „Rendkívüli öröm és megtiszteltetés Csíkszereda számára, hogy végre a magyar főkonzulátus megnyitja kapuit itt Székelyföld szívében. Azt hiszem, hogy ez az esemény világosan jelzi: újabb régi kívánságunk valósulhat meg a 2006-os esztendőben. Ez nem jöhetett volna létre a Székelyföld polgárainak ilyen jellegű kérése és az RMDSZ közbenjárása nélkül. Ez mindnyájunk munkájának eredménye” – nyilatkozta Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere. /Daczó Dénes: A magyar zászló felvonásával indul az új év Csíkszeredában. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./2006. május 24.
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) madárinfluenzára vonatkozó jelentése nem tartalmaz világos bizonyítékokat arra, hogy a Magyarországról és Szlovákiából importált szárnyasok okozták volna a járványt, nyilatkozta május 23-án Calin Popescu Tariceanu kormányfő a titkosszolgálat feljegyzésével kapcsolatban. A vádat a magyar és szlovák kormányszóvivők, az illetékes állategészségügyi szervek vezetői, és az érintett forgalmazók is cáfolták. Kiderült az is, a pulykák tulajdonképpen csirkék, és jelenleg is életben vannak. Adriana Saftoiu elnöki szóvivő elmondta: Gheorghe Flutur mezőgazdasági miniszter előzőleg Basescu államelnök támogatását kérte információk gyűjtésére. Flutur kérése alapján Basescu államfő kérte az SRI közbelépését, hogy információkat gyűjtsön ebben az ügyben, mondta. Az elemzők egyöntetűen nevetségesnek minősítették az RHSZ „fontoskodó”, tárgyi tévedésektől sem mentes feljegyzését, amelyet a titkosszolgálat nyilvánosságra hozott. /Megalapozatlan a „magyar importjárvány”-elmélet. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./ Az új fertőzési gócok megjelenésének „egyetlen lehetséges okaként” két feketehalmi baromfitelep magyarországi és szlovákiai, egy maros-szentimrei tyúkfarm hollandiai baromfiimportja szerepel a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) május 23-án nyilvánosságra hozott jelentésében. A feljegyzés szerint a Magyarországról behozott napospulykát a feketehalmi cégnél elpusztultak. Az elásott szárnyastetemekről a később elvégzett laboratóriumi vizsgálatok megállapították, hogy a tetemek madárinfluenza-vírussal fertőzöttek. A feketehalmi Patiprod képviselői viszont a 29 ezer növendékpulyka pusztulását csibeneveldéjük túlzsúfoltságával, és a telep villamoshálózatának meghibásodásával magyarázták. Az állítólag madárinfluenza-vírussal fertőzött magyarországi napospulykákat importáló brassói Verba Trans Kft. cáfolta a jelentés: cége nem napospulykákat, hanem naposcsibéket vásárolt Bábolnáról, s azok megvannak, egészségesek, tehát az SRI-feljegyzésében említett csibék egy percig sem voltak pulykanövendékek. A román elemzők „csaknem diplomáciai botrányt kirobbantó koholmánynak” mondták az SRI „minduntalan előrángatott magyar mumust” sugalmazó feltételezéseit. Calin Popescu Tariceanu kormányfő is úgy nyilatkozott, nincs egyértelmű bizonyíték a madárinfluenza vírusának Magyarországról vagy Szlovákiából történt behurcolására. Markó Béla RMDSZ-elnök szerint az illetékesek mintha máshol keresnék a bűnbakot – ami jelen esetben „bűnpulykává” változott-, és ha tőlük telne, a madárinfluenza elterjedéséért is a magyarokat tennék meg felelősnek. Batiz András magyar kormány-szóvivő szerint minden valóságot nélkülöznek a román titkosszolgálat vádjai. A bukaresti magyar nagykövetség hivatalos tájékoztatást kért a román külügyminisztériumtól. /Megalapozatlan a „magyar importjárvány”-elmélet. Diplomáciai botrányt kavarhat a titkosszolgálati jelentés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./