udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
226
találat
lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 ... 211-226
Intézménymutató:
Communitas Alapítvány
2004. január 16.
Január 15-én a romániai magyar írott és audiovizuális sajtó vezetőivel találkozott Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke Marosvásárhelyen. Markó többek között a szövetség idei választási előkészületeiről szólt, hangsúlyozva, hogy 2004-ben mindennél fontosabb az összefogás az RMDSZ választási sikere érdekében. Az alternatív politikai szerveződésekről szólva úgy vélekedett: párbeszédet csak RMDSZ keretben tud elképzelni. Markó kifejtette: idén a tavalyinál lényegesen több pénz jut különféle sajtótámogatásokra, a Communitas Alapítvány által kiírt pályázatok révén. A Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakulására utalva úgy vélekedett, hogy ezzel a fajta politizálással az autonómia szempontjából éppen a cél ellenkezőjét érték el, vagyis nem kis lépésekkel, hanem bolhalépésekkel közelítenek az önrendelkezés felé. Markó Béla a magyarországi Élet és Irodalomban, illetve a Heti Válaszban egyazon időben megjelenő írásáról szólva elmondotta: a Kárpát-medencei magyarság boldogulásának egyetlen esélye a magyar–magyar egyetértés. Ez egyre inkább a kisszerű politikai harcok prédájává válik, a délvidéki választási vereséget hozta fel példaként. Ezért azokat a magyarországi politikai erőket is felelőssé tette, akik azt a látszatot akarják kelteni Magyarországon és a határon túli magyarságban, hogy amit nem sikerült nyolcvan év alatt rendezni, az most egy csapásra, egyik napról a másik megoldható. A szövetségi elnök szerint ez azért is hiú ábránd, mert a készülő Európai Alkotmány vaskos dossziéjában egy mondat erejéig említik a kisebbségek jogait, egy csoportba sorolva a szexuális kisebbségeket a nemzeti kisebbségekkel. /Makkay József: Legyen párbeszéd vagy sem? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./2004. január 30.
Noha törvény írja elő a közpénzeket kezelő intézmények tájékoztatási kötelezettségét, tovább tart a titkolózás a Communitas Alapítványnál. Az alapítvány immár negyedik éve kezeli a romániai magyarság számára nyújtott bukaresti költségvetési támogatást, ám azt is csak sejteni lehet, hogy kuratóriuma az RMDSZ vezérkarával azonos. A Krónika adatai szerint a Communitas által kezelt támogatási összeg egyre nőtt, ennek azonban évről évre kisebb hányadát osztották nyilvános pályázaton. Kurátorai a 2004-es évben 50 milliárd lej sorsáról döntenek. A közérdekű információkhoz való hozzáférést biztosító törvényre hivatkozva a Krónika hivatalos formában volt kénytelen információkat kérni az RMDSZ Ügyvezető Elnökségétől és a Communitas Alapítvány titkárságától az alapítvány működésére, gazdálkodására vonatkozóan. A hivatalos fellépést az tette szükségessé, hogy az alapítvány titkárságától korábban még a kuratórium összetételét sem sikerült megtudni. A törvény előírja, hogy a hasonló intézmények kötelesek évente beszámolni tevékenységükről, ezt a Communitas Alapítvány eddig csak egy esetben tette meg, a 2002 októberében bemutatott adatok is csak részben nyújtanak eligazítást a pénzek elköltéséről. A Krónika megkérdezte, hogy melyek voltak azok a keretösszegek, amelyeket 2001-ben, 2002-ben és 2003-ban nyilvános pályázatokon osztott ki az alapítvány, mire ment el a támogatás nem nyilvánosan kiosztott része, és mennyit költött az alapítvány ebben az időszakban a saját működésére. Farkas András, az alapítvány irodavezetője az újság munkatársát Takács Csabához irányította, az RMDSZ ügyvezető elnöke viszont azt mondta, az alapítványi irodában adnak tájékoztatást. Az irodavezető drótpostán átküldött levélből azonban lényegében nem kaptak választ kérdésükre. A pénzügyminisztériumi adatbázisból az alapítványnak csak az 1999-es és a 2000-es mérlegét lehet lehívni. A Transindex internetes újság Disputa fórumán 2002 tavaszán-nyarán lángolt fel az alapítvány rejtelmeit kutató jeligés levelezés, melyből a Krónika 2002. augusztus 10-én közölt összeállítást. Akkor Takács Csaba vállalta, hogy a következő ülésen részletes tájékoztatást nyújt az alapítvány pénzügyeiről. E következő ülésre 2002. október 26-án került sor. Az ülésen Frunda György SZKT-elnök eredetileg öt percet engedélyezett a Communitas pénzügyeiről szóló fejezetet megtárgyalására, Takács Csaba ügyvezető elnök ezt az időt is főleg arra szánta, hogy elmondja, miért döntöttek korábban úgy, hogy nem válaszolnak az itt-ott megjelent gyanúsítgatásokra. Az összegző adatokat tartalmazó jelentést az ügyvezető elnök csak a hozzászólások után olvasta fel. Az SZKT és a SZET 2002. októberi ülésén felolvasott háromoldalas jelentés máig az egyetlen dokumentum, amelyben az RMDSZ vezetősége beszámolt a magyar közösség előtt arról, hogy mire is ment a magyarságnak szánt román költségvetési támogatás. 1997-től már az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet (EMKE) kellett megjelölnie a pénz kezelőjeként, mert különben elestek volna a politikai alakulatként kapott támogatástól. A dokumentum szerint az EMKE maga kérte a pénzosztás feladatának átadását. Az RMDSZ az 1998. márc. 30-án bejegyzett Communitas Alapítványt nevesítette a Kisebbségi Tanács soros ülésén. Azóta a Communitas kizárólag a román költségvetésből származó pénzalapokkal gazdálkodik. A sajtó, a könyvkiadási, a művelődési, az ifjúsági és a szórvány szaktestület mellett egy ösztöndíjakat megítélő szaktestület is alakult. Míg 2001-ben a kilencvenmilliárdos keretből a magyarságnak 13,385 milliárd jutott, a 2004-es költségvetési törvényben a keretösszeg 240 milliárdra, a magyarság részesedése pedig – a kormány jóváhagyására váró tervezet szerint – 50 milliárdra emelkedett. Az RMDSZ vezetői korábban 2003 őszére ígérték annak az internetes honlapnak a létrehozását, melyen bárki tájékozódhat a támogatottakról és a számukra megítélt összegszerű támogatásokról. Év Össz támogatási Ebből a romániai A keretösszeg Nyílt pályázaton A teljes összeg keret magyarságnak jutott százaléka kiosztott összeg százaléka (milliárd lej) (milliárd lej) (milliárd lej) 2001 90 13,385 14,87 5,78 43,18 2002 126,498 18,612 14,71 6,4* 34,38 2003 190 37,3 19,63 10,1* 27,07 2004 240 50 20,83*-al jelölték a becsült, illetve számított adatokat /Gazda Árpád: Tovább tart a titkolózás a magyar közösség támogatásait kezelő Communitas Alapítványnál. = Krónika (Kolozsvár), jan. 30./ 2004. február 2.
Január 27-én Kolozsváron a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Ügyvezető Elnökségének székházában ülésezett a magyarországi Oktatási Minisztérium adományának kezelésével megbízott testület, amely a szórványban anyanyelven oktató tanárok minőségi munkáját és életkörülményeinek javítását segíti, valamint a saját kultúra szempontjából hátrányt jelentő környezetben élő tanulók magyar oktatási intézményekben való tanulásának lehetőségét. A testületnek az RMDSZ ügyvezető elnöke, a Szövetség oktatási, egyház-, szórványügyi és szociális kérdésekkel foglalkozó főosztályainak vezetői, a Diaszpóra Alapítvány elnöke és a szórványövezet nyolc központjának vezetői a tagjai. Az adomány kezelését az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület vállalta. Elhangzott, hogy a testület munkáját össze kell hangolni az RMDSZ Communitas Alapítványának, valamint az Illyés Közalapítványnak a szórványtámogatásra szánt alapjaival, egy átfogó szórványstratégia megvalósítása céljából. /Támogatás a szórványnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./2004. február 6.
Vita folyik a Bányavidéki Új Szóban a Nagybányára tervezett új napilapról. Pál Teréz visszautasította, hogy közreműködött volna a magyarság megosztásában, ehelyett a Teleki Magyar Házban a különböző klubtevékenységeket szervezte. /(Pál Teréz): Érdekvédelmi „iromány"/ A Szatmári Friss Újság kiadója tisztázta, hogy egy új napilap beindításnak semmiképpen nem lehet célja a Bányavidéki Új Szó hetilap megszüntetése. / A Bányavidéki Új Szó „beszüntetése" nem feltétel!!/ Farkas E. Zoltán kiállt a több hozzászólásban vitatott megállapítása mellett: „az RMDSZ nem SAJÁT MAGÁNAK akar lapot, hanem a nagybányai tisztességes magyaroknak, s főleg azoknak is, akiknek a BÚSZ nem volt hajlandó közérdekű felhívásokat” közölni. A Teleki Magyar Ház politikamentes tevékenységre kötelezte el magát a Ház. Farkas E. Zoltán szerint viszont földalatti tevékenység és aknamunka a Reform Tömörülés, a nagybányai Polgári Kör tevékenysége. /Farkas E. Zoltán: Egy szintén tisztességtelen magyar tisztázó viszontválasza/ Varga Károly visszautasította Farkas E. Zoltán minősítését. Az RMDSZ egyik korifeusa, amely úton-útfélen „megosztással" vádolja a másként gondolkodókat, most tisztességes, és értelemszerűen tisztességtelen magyarokra osztja nemzettársait. „Aki felemeli a kezét a Markó Béla újraválasztására tett javaslatkor, az kap pénzt az egyháznak megítélt keretösszegből, aki nem, dörzsölje a szemét, hogy ilyen is megeshet.” „Aki bátorkodik lapjában az "érdekvédelmi szervezetünket" bíráló cikkeket lehozni, az hiába pályázik a Communitas Alapítványnál. (lásd: Erdélyi Napló). Aki hajlandó a balliberális irányzatot felvállalni, az lapot indíthat. (lásd: Erdélyi Riport) /Varga Károly: Hatalmi arrogancia. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), febr. 6./2004. február 9.
Haza a magasban címmel, tizenegy erdélyi magyar személyiségről készített portréfilm-sorozatot mutattak be február 7-én Kolozsváron az RMDSZ ügyvezető elnökségén. Az RMDSZ Művelődési Főosztályának kezdeményezését a Communitas Alapítvány karolta fel, és a Kolozsvári Televízió magyar szerkesztősége valósította meg. Víg Emese, a sorozat gondozója elmondta, hogy a portréfilmeket 2002-ben kezdték el gyártani olyan személyiségekről, akik az erdélyi magyar kultúra gyarapodásáért kiemelkedő munkát végeztek. Az első tizenegy kazettán Szász János író és újságíró, Senkálszky Endre színművész, Kallós Zoltán néprajzkutató, Ruha István hegedűművész, Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök, László Ferenc muzikológus, Egyed Ákos történész, Kós András szobrászművész, Domokos Géza író és szerkesztő, Fodor Sándor író, Lászlóffy Aladár költő látható. A rendezvényen Markó Béla szövetségi elnök is jelen volt, aki egy-egy kazettát nyújtott át a tizenegy alkotónak. /B. T.: Portréfilm-sorozat erdélyi alkotókról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./2004. február 13.
Interneten hirdette meg idei első pályázatait az erdélyi magyarság költségvetési támogatását kezelő Communitas Alapítvány. Noha a törvényben megszabott határidő lejárt, az alapítvány még nem küldte el a Krónika szerkesztőségébe a korábbi években kiosztott támogatásokról kért adatokat. Az alapítvány, mely 2001 óta kezeli az erdélyi magyarság számára juttatott bukaresti költségvetési támogatásokat, idén 50 milliárd lejt oszthat szét a pályázók között. A Communitas Alapítvány nem válaszolt a Krónika kérdésére, hogy kikből áll az erdélyi magyarság pénzét osztó kuratórium. A támogatások elosztásáról eddig csak egyszer, 2002 októberében számolt be az RMDSZ ügyvezető elnöke. A Krónika január végi írásának hatására az RMDSZ honlapján megjelent a kuratórium összetétele. Az ott közölt adatok lényegében igazolták azt a korábbi feltételezést, hogy a testületet az RMDSZ vezető politikusai alkotják. Tagjai: Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Kelemen Atilla képviselőházi frakcióvezető, Kelemen Hunor, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke, Kerekes Gábor, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Nagy F. István volt ügyvezető alelnök, Nagy Zsolt ügyvezető alelnök, Szép Gyula ügyvezető alelnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető és Winkler Gyula képviselő, a Hunyad megyei RMDSZ-szervezet elnöke. /Gazda Árpád: Meghirdették a 2004-es pályázatokat. = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./2004. február 16.
Idén jelentős mértékben nő a Communitas Alapítvány által nyújtott alkotói ösztöndíjak értéke és a támogatott személyek száma – jelentették be február 14-én az alapítvány ösztöndíj-bizottságának marosvásárhelyi ülésén. Az RMDSZ által létrehozott Communitas Alapítvány egy évvel ezelőtt döntött egy külön ösztöndíjalap létrehozásáról fiatal képzőművészek, zenészek, írók, színészek számára. Ebből tavaly tizenkét tehetséges művész részesült egy évre szóló, havi 3 millió lejes ösztöndíjban. Markó Béla, az RMDSZ és az alapítvány elnöke elmondta: az idén már húsz alkotót támogatnak, a havonta kiutalt ösztöndíj értéke pedig 4 millió lejre emelkedik. /Communitas-ösztöndíj fiatal művészek számára. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./2004. február 18.
Az idén húsz fiatal alkotónak biztosít havi négymillió lejes ösztöndíjat a Communitas Alapítvány. A 35 év alatti képzőművészek, zenészek, színészek, írók, költők március 22-ig pályázhatnak a támogatásra. A pályázatokat a Markó Béla RMDSZ-elnök által vezetett szaktestület bírálja el, melynek döntéseit a szintén Markó Béla által vezetett kuratórium hagyja jóvá. A támogatást abból az 50 milliárd lejes keretből folyósítja az alapítvány, amelyet a román költségvetés az erdélyi magyar közösség szervezeteinek és kulturális életének támogatására különített el a 2004-es évre. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, a Communitas Alapítvány alelnöke a Krónika kérdésére természetesnek tartotta, hogy az alapítvány az RMDSZ-szel közösen hirdette meg idei pályázatait. Takács Csaba elmondta: „ebben az évben is komoly RMDSZ-erőfeszítések eredményeként alakultak ki a költségvetés kisebbségi keretei”. Megjegyezte, a Krónika által 20 nappal ezelőtt írásban feltett kérdések egy részére az alapítvány bírósági bejegyzésének az áttanulmányozásával kaphattak volna választ. Sérelmezte, hogy a Krónika jan. 30-i számában közölt, a Communitas titkolózásáról szóló íráskban nem tükrözték objektíven a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) 2002. október 26-i együttes ülésének történéseit. Az említett ülésen ugyanis Takács Csaba nehezményezte, hogy az ülésvezető Frunda György csak öt percet engedélyezett a jelentés felolvasására. Noha az alapítvány még mindig nem adott választ a támogatások elosztására vonatkozó kérdésre, felkerült az RMDSZ honlapjára a már említett 2002. októberi Takács-beszámoló, és a 2003-as év első felének egyes adatait tartalmazó beszámoló. Ebből kiderül, az alapítvány sajtószaktestülete közel 3 milliárd lej elosztásáról döntött; a 182 pályázó közül 118-at részesített támogatásban. Az ifjúsági szaktestület egymilliárdot meghaladó keretének mintegy 70 százalékát a képzésekre, ifjúsági klubok és teleházak programjaira, valamint felmérésekre, szimpóziumokra ítélte meg. A közel két és fél milliárdos művelődési keretből a szaktestület 878 milliót hagyományőrző rendezvényekre fordított, a hivatásos művészeti rendezvények támogatására 375 milliót ítélt meg. Az 1,1 milliárdos szórványkeret legnagyobb tételei (400-400 millió lej) a magyar házak programjaihoz, illetve a közösségépítési és kistérségi programokhoz kerültek. Az összefoglaló táblázat a Communitas tavalyi 37,3 milliárd lejes keretéből 8,9 milliárd lejről ad vázlatos tájékoztatást. Az alapítvány által kezelt pénzösszeg 2001 óta egyre nőtt, a keretnek azonban egyre kisebb hányadát osztották el a sajtóban meghirdetett nyilvános pályázatokon. /Gazda Árpád: Tovább tart az alapítványi titkolózás. = Krónika (Kolozsvár), febr. 18./2004. február 21.
A Krónika profi újság, amely Erdély régiójellegét tekintve ritkaságszámba megy – hangsúlyozta a lap tordaszentlászlói író-olvasó találkozóján Boldizsár Zeyk Zoltán. Boldizsár Zeyk Imre az autonómia, a román tannyelvű iskolákba járó magyar diákok anyanyelvi oktatása, a közigazgatási reform és az erdélyi magyarság holokausztjának feldolgozására tett javaslatot. A romániai magyar politikusokkal szembeni bátrabb fellépésre ösztönözte a Krónika újságíróit Esztegár János szamosújvári RMDSZ-tanácsos a városban tartott olvasótalálkozón. Eckstein-Kovács Péter szenátor egyetértett a Krónika azon igyekezetével, hogy a Communitas Alapítvány ügyeit számon kéri az RMDSZ vezetőségén, ugyanakkor kérte az újságírókat: egyenlő mércét alkalmazzanak mindkét politikai tábor zűrös pénzügyei kapcsán. A szenátor „csillagos tízest” adott a lapnak – a Krónika érdeme, hogy „kinevelt egy újságíró-nemzedéket”. /Csillagos tízes a Krónikának. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./2004. február 24.
Az aranyosgerendi Bánffy István Kulturális Egyesület szervezésében február 20-án – az elmúlt egy hónap alatt immár másodszor – NGO-képzésen találkozott a környék magyar kisközösségeinek 21 képviselője. A rendezvény keretében Pillich László, a Heltai Alapítvány vezetője beszélt a helyi közösségek autonóm önszerveződésének fontosságáról, és szakmai felkészítőt tartott az anyagi forrásképzés, pályázatírás technikáiról az önszerveződni kívánó detrehemtelepi, harasztosi, aranyosgyéresi, kocsárdi, aranyosegerbegyi, hadrévi résztvevőknek. Közösen elemezték a Communitas Alapítvány által meghirdetett támogatási programból ezen kisközösségek számára hasznosítható pályázati lehetőségeket. Február 21-én Kolozsváron, a Heltai Alapítvány székhelyén került sor NGO-menedzsment tanfolyamra. Mindkét rendezvényt az NKÖM pályázati támogatásával szervezték meg. /Aranyosgerend/Kolozsvár. Mutatkoznak már a civil szervezeti képzés eredményei. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./2004. február 25.
Egy nappal korábban Nagy Zsolt, az RMDSZ kampánystábjának vezetője még tagadta, hogy a szövetség közvélemény-kutatást rendelt Marosvásárhelyen, Borbély László alelnök viszont elismerte az Etnikumközi Viszonyok Kutatóközpontja által végzett felmérés létezését. Borbély szerint ugyanakkor hamisak a Dorin Florea polgármester által rendelt felmérés eredményei. Az RMDSZ is rendelt közvélemény-kutatást, és nemcsak Marosvásárhelyen, hanem más városokban is. Borbély közölte, most az eredményeket értékelik, majd az általuk közölhetőnek tartott adatokat a sajtóban is nyilvánosságra hozzák. A Krónika értesülései szerint az eredmények ugyan jobbak, mint a Dorin Florea által bemutatott másik felmérés eredményei, azonban még mindig arról tanúskodnak, hogy a helyhatósági választások esetleges második fordulójában sok magyar szavazna a jelenlegi polgármesterre. Borbély szerint a Krónikát inkább az kellene hogy érdekelje, hogy 2003 januárja óta Dorin Florea havonta végeztet közvélemény-kutatást, méghozzá a városháza pénzén. Miért tagadták a felmérés létezését, hangzott a Krónika kérdése. Borbély kijelentette, éppen a Florea által készíttetett közvélemény-kutatás miatt, „nem akartuk ellőni a puskaporunkat.” Borbély szerint hamisítvány, hogy a magyarok nagymértékben Folerát támogatnák. /Szucher Ervin: RMDSZ-es felmérés. Borbély elismerte a közvélemény-kutatást. = Krónika (Kolozsvár), febr. 25./ A Krónika értesülései szerint az RMDSZ öt erdélyi városban /Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön és Szatmárnémetiben/ rendelt meg közvélemény-kutatást, melyek költségeit a Communitas Alapítvány fedezte. 2004. február 27.
A határon túliakra is kihatnak a Draskovics-csomag megszorító intézkedései- Egymilliárd háromszázkilencvenötmillió forinttal csökkentik a Draskovics Tibor pénzügyminiszter által előterjesztett megszorító intézkedések értelmében a határon túli magyaroknak szánt támogatásokat. Az egyik legsúlyosabb megszorítás azonban a Sapientia Egyetemet érinti: 1894 millió forintos költségvetését 380 millió forinttal csökkentik. Az elvonás a Mocsáry Lajos Alapítványt érinti a legsúlyosabban: az 1992-ben létrehozott intézménytől, amely a határon túli magyarok szociális, egészségügyi és mentálhigiénés szerveződéseit volt hivatva támogatni, a 2004-es évre eredetileg előirányzott 60 millió forintot az utolsó fillérig megvonták. Az Illyés Közalapítvány (IKA) 2004-re előirányzott 1021,2 milliós keretéből 194,6 millió forintot elvontak. Pomogáts Béla, az IKA kuratóriumának elnöke lemondását helyezte kilátásba arra az esetre, ha az IKA támogatásaiból mégis elvonnának. Az Új Kézfogás Közalapítványtól 134,6 millió, az Apáczai Közalapítványtól 30 millió, a Segítő Jobb Alapítványtól pedig 150 millió forintot vontak meg. A kedvezménytörvénnyel kapcsolatos kiadásokat is csökkentik 37,5 millió forinttal. A csángó magyarok kulturális támogatására szánt összeg – amely évek óta évi 100 millió forintot jelent – idén 20,4 millió forinttal csökken. Jó hír ugyanakkor, hogy a költségcsökkentések nem érintik a határon túli magyar gyermek- és ifjúsági szervezeteket és ernyőszervezeteket, valamint a határon túli magyarok informatikai támogatását. Ez utóbbira idén 300 millió forintot irányoztak elő. Laborczi Géza, az Illyés Közalapítvány kuratóriumi titkára elmondta: miután Szabó Vilmostól, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyar ügyekért felelős politikai államtitkárától szóban értesült a megvonásokról, kezdeményezte az IKA kuratóriumi ülésének összehívását. „A kuratórium a megvonásokat tovább háríthatja az alkuratóriumi keretekre, a központi stratégiai keretekre, vagy differenciálhat, azaz újragondolhatja bizonyos programok kiírását, illetve átütemezheti a programokat úgy, hogy azok a legkisebb károsodást szenvedjék” – tájékoztatott a lehetőségekről a titkár. Székely István, a központi státusiroda vezetője úgy gondolja, hogy a megvonások ellenére elő tudják teremteni a megfelelő költségeket. Kató Béla, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem működését felügyelő Sapientia Alapítvány elnöke leszögezte: „teljesen térdre kényszerítik az egyetemet az új költségvetéssel, hiszen azt jelenti: az eddiginél húsz százalékkal kevesebből kell gazdálkodnunk”. „Így például a marosvásárhelyi építkezésünk esetében arányosan leosztva ez azt jelenti, hogy 120 millió forinttal kevesebb jut a campus felépítésére, de ugyanúgy vissza kell fognunk a kutatási programokat is.” Kató Béla elmondta, valószínűleg csökkennek a szakkollégiumokra és az ösztöndíjakra fordítható összegek, egyes programokat pedig beszüntetnek. „Ezek után kétségessé vált, hogy az egyetem egyáltalán képes lesz-e fennmaradni.” A Sapientia Alapítvány elnöke elmondta: a kimaradó költségvetési pénzek pótlására nemzetközi kampányt szerveznek, melynek során a kárpát-medencei és a tengeren túli magyarság képviselőit szeretnék rávenni, járuljanak hozzá az egyetem fennmaradásához. „Ha a civil szféra nem áll mellénk, az az egyetem végét jelentheti. Ez pedig nem csupán az erdélyi, de az összmagyar társadalom kudarca is lenne” – összegezte a Sapientia Alapítvány elnöke. Markó Béla, az RMDSZ elnöke elégedetlenségét fejezte ki a határon túli magyarok támogatásának csökkenése miatt: „Álláspontunk egyértelmű: nem kellett volna csökkenteni a támogatásokat, hiszen azok nem képeznek akkora tételt, hogy jelentősen befolyásolhatnák a magyar költségvetést, megvonásuk viszont rendkívül nehéz helyzetbe hoz egyes határon túli magyar intézményeket” Markó Béla közölte, az RMDSZ megpróbálja ellensúlyozni a támogatások megvonása nyomán keletkezett hiányt, a kulturális pályázatok támogatására például a Communitas Alapítványon keresztül is biztosítanak összegeket. „Mindent megteszünk, hogy más forrásokat találjunk, és arról sem mondunk le, hogy a határon túliak végül megkapják az eredetileg előirányzott összeget. Ezen összegeket ugyanis nem vonták el véglegesen, csupán zárolták, így elméletileg van arra esély, hogy ismét hozzáférhetővé válnak, ha a pénzügyi helyzet ezt lehetővé teszi” – adott hangot reményeinek Markó. Támogatott intézmények és célok Támogatás a 2004-es költségvetésben (millió ft.) Megvonás (millió ft.) Új Kézfogás Közalapítvány 560,7 134,6 Illyés Közalapítvány 1021,2 194,6 Határon túli magyar felsőoktatás támogatása 1894 362,3 Határon túli magyarok oktatási és kulturális támogatása 1023 64 Határon Túli Magyar Oktatásért Apáczai Közalapítvány 200 30 Mocsáry Lajos Alapítvány 60 60 Segítő Jobb Alapítvány 250 150 Határon túli magyar színházak támogatása 100 5 Határon túli csángó magyarok kulturális támogatása 100 20,4 Szomszéd államokban élő magyarokról szóló törvény kiadásai 1850 37,5 /Balogh Levente: Egymilliárd forinttal kevesebb a támogatás. = Krónika (Kolozsvár), febr. 27./2004. március 2.
A Krónika kérdései nyomán első ízben tette közzé az interneten éves jelentését a Communitas Alapítvány kuratóriuma. Az adatokból kiderül, 2003-ban az alapítvány 770 millió lejjel többet költött saját működésére, pályázatai lebonyolítására, mint amennyit a szórvány és az ifjúság számára, valamint az alkotói ösztöndíjakra együttesen szánt. Ráadásul a felhasznált 35,440 milliárd lejből csak tíz milliárdot osztott ki pályázati úton. A legnagyobb kiadási tételt az RMDSZ ügyvezető elnökségének is otthont adó alapítványi székház felépítése jelentette. A Communitas Alapítvány 2001 júliusa óta kezeli az erdélyi magyarság számára juttatott költségvetési támogatást, eddig csak 2001 októberében számolt be az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és Szövetségi Egyeztető Tanácsa (SZET) előtt tevékenységéről, akkor is csak részleges, összegző adatokat mutatott be. A most közzétett 24 oldalas dokumentumot egy ritkábban használt számítógépes formátumban tették fel a világhálóra, ráadásul úgy, hogy azt ne lehessen kinyomtatni, részleteit ne lehessen lemásolni. Az alapítvány 2003-ban 38,333 milliárd lejből gazdálkodhatott volna, ebből azonban 2,893 milliárdot 2004-re íratott át. A bevételi oldal tulajdonképpen a tavalyi 37,3 milliárdos állami támogatásból áll, ehhez a 2002-ből áthozott közel egymilliárd lej, valamint a banki kamat adódik hozzá. A kiadások oldalán a beruházásoké a legnagyobb tétel: 11,473 milliárd. 7,065 milliárddal a művelődési programok, 5,395 milliárddal a sajtó, 1,8-1,8 milliárddal a könyvkiadás és az ifjúsági programok, 1,5 milliárddal a szórványprogramok, 1,475 milliárddal az alapítvány saját programjai, majd a 432 milliót kitevő alkotói ösztöndíjak következnek a sorban. Saját működésére 4,5 milliárd lejt költött az alapítvány. A beszámoló 22 oldalon keresztül sorolja fel azoknak a szervezeteknek, sajtótermékeknek, programoknak a nevét, elnevezését amelyek a közművelődési, a sajtó, a szórvány, illetve az ifjúsági keret támogatásában részesültek; nem közli azonban tételesen is az összegeket, amelyeket egy-egy pályázónak kifizettek. Farkas András, az alapítvány programfelelőse azzal az indoklással utasította el a részletes tájékoztatást, hogy semmilyen garanciát nem kaptak a Krónikától arra: a lap maradéktalanul közli a listát hasábjain. A Krónika egyébként febr. 21-én az alapítvány elnökének, Markó Bélának és alelnökének, Takács Csabának is tudomására hozta: a lap kész külön mellékletben kiadni a 2001 óta kiosztott Communitas-támogatások teljes, tételes listáját, ha az alapítvány átvállalja a kiadás költségeit. Az alapítvány pályázatainak lebonyolítására 770 millió lejjel fizetett többet, mint amennyit a szórványra, az ifjúságra és az alkotói ösztöndíjakra együttesen szánt. Ráadásul a pályáztatásra és annak ellenőrzésére fordított összegnek alig több mint kétszeresét (10,1 milliárdot) osztotta ki az alapítvány nyilvános pályázatokon. A kuratóriumi beszámoló a pályázatok lebonyolításával kapcsolatos költségek sorában első helyen említette a meghirdetés, a népszerűsítés költségeit. Ide sorolta még a szaktestületi és kuratóriumi ülések megszervezésének, a székházak fenntartásának és működtetésének, a támogatások rendeltetésszerű felhasználása ellenőrzésének a költségeit, valamint az utazási és szállítási költségeket is. Az összeg egyébként a 2003-as évben ugrott ekkorára. 2001-ben még 1,52 milliárdot, 2002-ben pedig 1,6 milliárdot fordított önmagára az alapítvány. Takács Csaba szerint ez nem jelent pazarló magatartást. A Krónika értesülései szerint a Communitas működési költségei azért ilyen magasak, mert több RMDSZ-székház is alapítványi székházként szerepel az aktákban, az RMDSZ-alkalmazottak többsége pedig Communitas-alkalmazottként kapja a fizetését. A beruházások 11,473 milliárdos keretéből is jobbára önmagát támogatta a Communitas. 5,273 milliárdot költött a kolozsvári irodaház bővítésére. Takács Csaba ügyvezető elnök elmondta, az ingatlan valójában a Communitas székháza. Hogy milyen alapon működik az épületben az RMDSZ ügyvezető elnöksége, erre a kérdésre nem kívánt válaszolni az elnök. Később hozzátette, az RMDSZ több irodát is bérel a Communitas Alapítványtól. 1,4 milliárdot költött az alapítvány irodatechnikai fejlesztésekre, kommunikációs eszközökre, 645 milliót infrastrukturális fejlesztésre, 55 milliót számítógépes programok vásárlására. Összeadván e tételeket a saját programok működtetésére szánt 1,475 milliárddal és a működési költségekkel, az eredmény arra utal, hogy a Communitas Alapítvány az erdélyi magyarságnak szánt tavalyi költségvetési támogatás több mint egyharmadát fordította önmagára vagy saját programjaira. E programok sorában a különböző évfordulós ünnepségek megszervezése, közvélemény-kutatások, felmérések készíttetése, a Haza a magasban című portréfilm elkészítése, az aradi Szabadság-szoborral kapcsolatos költségek, valamint az alkotói ösztöndíjak átadási ünnepségének megszervezését említik. Takács Csaba szerint az irodatechnikai és infrastrukturális fejlesztésre, valamint kommunikációs eszközökre költött kétmilliárdnak nem csupán a Communitas, hanem a hozzá pályázatokat benyújtó más szervezetek is haszonélvezői voltak. Az alapítvány sajtószaktestülete 3 milliárdos keret sorsáról dönthetett, az elszámolásban 5,395 milliárd jelent meg sajtótámogatásként. Az alapítvány első ízben tette közzé az RMDSZ honlapján kuratóriumának összetételét. A testület nagy vonalakban az RMDSZ vezérkarával azonos. Kuratóriumi tisztsége mellett Markó Béla az ösztöndíjbizottságban, Takács Csaba pedig a szórványbizottságban elnököl. Kelemen Hunor kuratóriumi tagsága mellett a könyvkiadási és a sajtószaktestületben is jelen van. Utóbbiban az elnöki tisztséget tölti be. Márton Árpád képviselő a Szép Gyula ügyvezető alelnök által vezetett közművelődési szakbizottságban erősíti az RMDSZ-es vonalat, de az ösztöndíjbizottságban is részt vesz. A Kovács Péter ügyvezető alelnök által vezetett ifjúsági szakbizottságot tulajdonképpen az RMDSZ mögé besorakozó ifjúsági szervezetek csúcsszerve, a Miért vezérkara alkotja. A szaktestületek személyi összetétele tavaly óta csak kis mértékben változott meg. A művelődési szaktestületben Kiss Annamária helyét Borboly Csaba Hargita megyei RMDSZ-tanácsos, a könyvkiadási szaktestületben Parászka Boróka helyét Domokos Géza, a szövetség volt elnöke, a sajtó szaktestületben Magyari Tivadar szociológus és Miklósi Ildikó szövetségi sajtóreferens helyét Kereskényi Sándor szenátor vette át, az ifjúsági testületből pedig Orosz Csaba távozott. Létrehozott a kuratórium egy új szaktestületet, mely kutatók külföldi konferenciákon, tanácskozásokon való részvételéhez nyújt utazási támogatást. E testületben az RMDSZ négy jelenlegi és egy korábbi ügyvezető alelnöke vesz részt. Az RMDSZ vezetői nyilatkozataikban többször hangsúlyozták, a költségvetési támogatásban részesülő kisebbségi szervezetek közül egyedül a Communitas vállalkozott arra, hogy nyílt pályázati rendszeren keresztül, szaktestületek bevonásával ossza el a támogatásokat. Nem tettek viszont említést arról, hogy az alapítvány e rendszeren keresztül a támogatásoknak csupán egy kisebb részét osztja. A nagyobbik rész sorsáról a kuratórium, azaz az RMDSZ vezérkara dönt. – A kisebbségek 1994 óta kapnak költségvetési támogatást Romániában. A magyarságnak szánt összeget az 1996/27-es párttörvény megjelenése előtt az RMDSZ kapta, mely az elosztásba bevonta a civil szféra képviselőit is. 1997-től a szövetségnek már az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet (EMKE) kellett megjelölnie a pénz kezelőjeként, mert különben elesett volna a politikai alakulatként kapott támogatástól. Az SZKT és a SZET 2002. októberi ülésén a Takács Csaba által bemutatott jelentés szerint az EMKE maga kérte a pénzosztás feladatának átadását „tekintettel az egyre gyarapodó tevékenységére és a más területeken is meglévő adminisztrációs kötelezettségeire.” Az RMDSZ az 1998. márc. 30-án bejegyzett Communitas Alapítványt nevesítette a Kisebbségi Tanács soros ülésén. A jogszabály hangsúlyozza, a pénz azoknak a kisebbségi szervezeteknek jár, amelyek pártként nem kapnak költségvetési támogatást. A Transindex internetes újságban közzétett adatok szerint az RMDSZ pártként 6,7 milliárd lej költségvetési támogatást kapott a 2003-as évre. 2001 A Krónika kérte: az alapítvány közölje a 2001-ben és 2002-ben támogatottak listáját, de erre nem kaptak választ. Takács Csaba az illetékes állami hivatalokhoz irányította a lapot kérdéseivel. A Communitas ugyanis háromhavonta küld részletes tájékoztatást a román kormány Etnikumközi Hivatalának a pénzek elköltéséről. /Gazda Árpád: Elsősorban önmagát támogatta a Communitas Alapítvány. = Krónika (Kolozsvár), márc. 2./ A Communitas Alapítvány kuratóriumának tagjai: Markó Béla szövetségi elnök (kuratóriumi elnök), Takács Csaba ügyvezető elnök (kuratóriumi alelnök), Borbély László képviselő, ügyvezető alelnök, Kelemen Atilla képviselőházi frakcióvezető, Kelemen Hunor képviselő, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke, Kerekes Gábor ügyvezető alelnök, Nagy F. István volt ügyvezető alelnök, Nagy Zsolt ügyvezető alelnök, az RMDSZ választási kampányfőnöke, Szép Gyula ügyvezető alelnök, Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető és Winkler Gyula képviselő, a Hunyad megyei RMDSZ-szervezet elnöke. A Communitas Alapítvány szaktestületei Sajtó Szaktestület: Kelemen Hunor – elnök, Csép Sándor, Gálfalvi Zsolt, Szilágyi Dezső, Kereskényi Sándor, Nagy Zsolt, Papp Sándor Zsigmond Könyvkiadás Szaktestület: Kovács András Ferenc – elnök, Dávid Gyula, Káli Király István, Kelemen Hunor, Domokos Géza, Selyem Zsuzsa, Varga Gábor Művelődési Szaktestület: Szép Gyula – elnök, Borboly Csaba, Dáné Tibor Kálmán, dr. Földes Béla, Karda Emese, Könczei Csilla, Márton Árpád Ifjúsági Szaktestület: Kovács Péter – elnök, Asztalos Csaba, Benedek Csaba, Horváth Izabella, Kereskényi Gábor, Korodi Attila, Porcsalmi Bálint, Szabó Ödön Szórvány Szaktestület: Takács Csaba – elnök, Bodó Barna, Gönczi Irénke, Jakab Elek, dr. Kakassy Sándor, Kovács Attila, Király András, Ludescher István, Molnos Lajos, Rácz Levente, Vetési László Alkotói Ösztöndíjbizottság: Markó Béla – elnök, Angi István, Béres András, Csíky Boldizsár, Gálfalvi György, Jakobovits Miklós, Kötő József, Márton Árpád Utazási támogatások szaktestülete: Nagy Zsolt, Kovács Péter, Kötő József, Nagy F. István, Szép Gyula Támogatási keret a romániai kisebbségeknek Ebből a romániai magyarságnak jutott Nyílt pályázaton kiosztott összeg (milliárd lej) (milliárd lej) százalék (milliárd lej) százalék 2001. év 90 13,385 14,87 5,78 43,18 2002. év 126,498 18,612 14,71 6,4* 34,38 2003. év 190 37,3 19,63 10,1* 27,07 2004. év 240 50 20,83 * számított adatok 2004. március 4.
Tűrhetetlen az a mód, ahogyan a román állam által a magyar nemzetközösségnek szánt adólejeket a Communitas Alapítvány elköltötte. Az alapítványt irányító RMDSZ pártkasszaként kezelte az állami támogatást – nyilatkozta márc. 3-án székelyudvarhelyi sajtótájékoztatóján Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke. Szász szerint új testületet kell megalakítani a romániai magyaroknak szánt állami pénzek adminisztrálására, amelynek a történelmi magyar egyházak, valamint a civil szféra képviselői volnának tagjai. „A politikusoknak ki kellene maradniuk az új testületből, ha azonban az RMDSZ mindenáron ragaszkodik, hogy képviseltesse magát, úgy a Magyar Polgári Szövetség is részt kér ebből a munkából” – mondta az MPSZ elnöke. Bejelentették, hogy az elmúlt napokban több MPSZ-szervezet is megalakult. Székelykeresztúron Farkas Csabát, Felsőhomoródmentén Lázár Lászlót választották a helyi szervezetek elnökévé, a március 2-án megalakult udvarhelyszéki területi szervezet elnöke pedig Szakács István Péter író lett. A helyhatósági választásokra készülő MPSZ országos vezető tanácsa március 6-án Székelyudvarhelyen ülésezik, ahol többek között az SZNT által előkészített, és hat RMDSZ-es parlamenti képviselő által iktatott autonómiatervezetről is szó esik majd. Bukarestben. /Z. I.: Részt kérnek a pénzosztásból. = Krónika (Kolozsvár), márc. 4./2004. március 6.
Márc. 5-én Kolozsváron az RMDSZ ügyvezető elnöksége Demográfiai Munkacsoportjának szervezésében Demográfiai tendenciák a romániai magyarok körében címmel tartottak konferenciát. A Kárpát-medencében élő magyarság körében észlelhető tendenciák nem túl biztatóak – mutatott rá Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Közös nemzetstratégiára van szükség, zárta szavait Markó Béla. Veres Valér szociológus rámutatott, míg Románia 1970 és 2001 között az elhalálozások szempontjából kedvező mutatókkal rendelkezett, ma az európai országok között az utolsók között található. A termékenységi arány esetében a Kárpát-medence adatai a legrosszabbak Dél-Erdély, Bánság és Észak-Erdély, a legjobbak pedig Székelyföld esetében. A szórvány- és szigetmagyarságnál az adatregisztráció adatai torzítanak és a kivándorlás, valamint a vegyes házasságok aránya is nagyobb volt. Románia teljes lakosságához viszonyítva, a romániai magyarságot elöregedettebb népesség jellemzi, mely jelenség a legerőteljesebb a Partiumban, míg Kovászna megye ebből a szempontból a legfiatalabb. /Szakmai tanácskozás a romániai magyarok körében észlelhető demográfiai tendenciákról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 6./ A kivándorlás, a vendégmunka vállalása, a vegyes házasságok, illetve a pozitív jövőkép hiánya – ezek az összetevői a romániai magyarság lélekszáma csökkenésének. Horváth István, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Szociológia Tanszéke adjunktusa szerint az elkövetkező időszakban – éves átlagban – körülbelül 20 ezer erdélyi magyar hagyja majd el az országot. Kiss Tamás, az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének szakértője szerint a magyarságon belül nagyobb a halandóság, évente 10 ezer körüli a természetes fogyás. Ugyanakkor – hangsúlyozta Veres Valér, a BBTE Szociológia Tanszékének oktatója – az ideiglenesen külföldön (elsősorban Magyarországon) tartózkodók száma meghaladja a 200 ezret. A magyar fiatalok Hargita, Kovászna és Maros megyében vannak a legnagyobb számban, máshol viszont az idősebbek aránya kétszer nagyobb a huszonévesekénél. A Székelyföld az a magyar régió, amely biztosítja a megmaradáshoz szükséges emberanyagot Erdélyben. Horváth István szerint az 1987–1991-es időszakban 129–135 ezer romániai magyar hagyta el az országot. A becsült negatív népszaporulat okozta veszteség 39–45 ezer személyre tehető. Magyari Nándor szociológus, a BBTE adjunktusa szerint az erdélyi magyar családok 15 százalékát érinti a vendégmunkások jelensége. A külföldi munkát vállalók 77 százaléka férfi, kétharmaduk illegálisan dolgozik, és nyitottak arra, hogy végleg elhagyják szülőföldjüket. Gödri Irén, a magyarországi Központi Statisztikai Hivatal munkatársa köztudott tényt közölt: Magyarországra a legtöbben Hargita és Kovászna megyéből vándorolnak ki. Az okok: magyarként így látják biztosítva a jövőt (66 százalék), aggódnak gyermekük jövőjéért (54 százalék) és kilátástalan a romániai politikai helyzet (40 százalék). A Magyarországon történő letelepedés 74 százalékban végleges, 13 százalékban munkavállalás, 8,2 százalékban pedig tanulás miatt történt. Markó Béla szövetség elnök nem kívánta kommentálni, hogy a közösség intézményeit és ennek egyes vezetőit érintő különböző pénzügyi botrányok (például Communitas Alapítvány) milyen módon befolyásolják az erdélyi magyarság közérzetét, jövőképét és kivándorlási kedvét. /Kiss Olivér: Megmaradási esélyünk a Székelyföldön. Több gyermekre van szükség a szórványban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./2004. március 29.
Az RMDSZ a sajtót sokszínűnek és szabadnak tartja, az SZNT, az EMNT, illetve a polgári szövetség több vezetője viszont úgy látja, hogy a romániai magyar sajtó jelentős része (elsősorban anyagi meggondolásból) az RMDSZ irányába elkötelezett, mivel a sajtótámogatások felett rendelkező kuratóriumok RMDSZ befolyás alatt állnak. Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke elmondta: a MÚRE kezdettől fogva arra törekedett, hogy az újságíró szervezet saját tagjait is delegálhassa a sajtószaktestületekbe. Ezt az Illyés Alapítvány erdélyi szaktestületében sikerült megoldani, viszont a Comunitas alapítvány sajtószaktestületébe kevesebb MÚRE-tag került be. Csép nem tartja megalapozottnak azt a vádat, hogy a romániai magyar sajtó RMDSZ monopólium lenne. Szerinte a szerkesztőségeken belül vannak egyik vagy a másik irányba jobban elkötelezett munkatársak, de ő egyik lapra sem mondaná, hogy egyértelműen ellenzéki, avagy RMDSZ-párti. Ő teljesen egy irányba elfogult hazai magyar sajtóorgánumokat nem ismer. A Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek a hazai sajtószabadságról közzétett nyilatkozata viszont úgy fogalmaz: "tisztelettel felhívjuk a MÚRE vezetőinek figyelmét mindazon reális veszélyre, sajtóetikai vétségekre és az utóbbi időben igencsak elharapódzott manipulációs cselekményekre, amelyek közvetlenül megterhelik a romániai magyar nyilvánosságot, annak írott és elektronikus hordozóit, és súlyosan csorbítják a hazai magyar sajtóban dolgozó újságírók és szerkesztők szakmai, illetve erkölcsi hitelét. (…) Erélyesen tiltakozunk a hivatalos RMDSZ-vezetőség hatalommal és pénzzel kikényszerített sajtómonopóliuma ellen", áll a közleményben, amelyet a püspökség mellett a Bihar megyei Magyar Polgári Szövetség is aláírt. A Szabadság ezzel kapcsolatban Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét is megkérdezte, aki ennyit mondott: Én úgy tudom, hogy ez a tiltakozás megjelent a sajtóban. Ha létezne sajtómonopólium, ilyen rágalmak megjelenhetnének? Én csak ezt tudom visszakérdezni. /(m.j.): Vitatott romániai magyar sajtószabadság. A sajtótámogatások egy irányba kötelezik el lapjainkat? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./2004. április 5.
A Communitas Alapítvány a román kormánytól kapott – a törvényes előírások szerint a magyar kisebbségi közösség támogatására fordítandó – pénz negyedét-felét a Communitas saját, a nagyközönség által át nem tekinthető tevékenységére költi. Bizonyos, hogy ennek az át nem látható költekezésnek majdnem teljes egészében az RMDSZ a haszonélvezője. Az RMDSZ politikai szervezet, ekként pedig nem részesülhet ebből a támogatásból, ez ismert a román kormányzat előtt is. Milyen árat fizet ezért az RMDSZ? Az árat minden bizonnyal az a hallgatólagos szerződés tartalmazza, amely a román kisebbségpolitikai modell alapja. S amelynek lényege: a román kormány átadja a közpolitikai erőforrás-elosztás monopóliumának egy részét a kisebbségeket képviselő politikai szervezeteknek, felügyel még arra is, hogy ezek monopóliumát alternatív szervezetek nehogy megtörjék, s mindennek fejében – őrködést kér. Őrködést afelett, nehogy új, e rendszer falait áttörő politikai kezdeményezések – például: autonómiatervek – jelenjenek meg. Bakk Miklós megjegyezte, történelmi bűne lesz az RMDSZ-nek, ha nem látja be: ma már változtatni kell e modellen. /Bakk Miklós: Communitas és közösség. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 5./2004. április 5.
Az Illyés Közalapítvány erdélyi alkuratóriumánál három személy végzi a pénz elosztásával kapcsolatos adminisztratív munkát, a Communitas Alapítvány 33 alkalmazottat foglalkoztat. A Communitas Alapítvány sajtó szaktestülete elutasította a Krónika pályázatát, melyben egy tervezett Communitas-melléklet kiadásához kért anyagi támogatást. A 2001-es, 2002-es és 2003-as Communitas-támogatások teljes listáját tartalmazó 20 újságoldalas melléklet kiadása azt követően merült fel, hogy az alapítvány irodavezetője, Farkas András február végén elutasította a listák kiadását, és levelében arra hivatkozott, hogy „a Krónika nem vállalt garanciát a teljes lista közlésére, és ezáltal nem vállalta a közvélemény maradéktalan tájékoztatását”. A Communitas sajtó szaktestülete – amely négy és fél milliárd lej elosztásáról döntött – annak ellenére utasította el a 30 millió lejes pályázatot, hogy előzőleg a Krónika a szaktestület valamennyi tagjának személyes levelet küldött, amelyben nyomatékosította: vállalja a támogatási listák maradéktalan közlését, ha az alapítvány állja a melléklet megjelentetésének nyomdai költségeit. „Úgy ítéltük meg, nem a szaktestületnek, hanem a kuratóriumnak a tiszte eldönteni, hogy mikor és milyen formában teszi közzé a támogatások listáját. Ezért utasítottuk el a Krónika erre vonatkozó pályázatát” – jelentette ki Kelemen Hunor képviselő, a sajtó szaktestület elnöke, a kuratórium tagja. Hozzátette, a szaktestület a Krónika pályázatai közül a Szempont mellékletét támogatta. Először a Communitas Alapítvány illetékesei még a kuratórium összetételét sem kívánták elárulni. A Krónika nyilvánosságra hozta, a Communitas 2002-ben 13,8 milliárd lejjel, 2003-ban 37,3 milliárd lejjel gazdálkodhatott, az idén 50 milliárd lej áll rendelkezésére. A Krónika kiszámította, a tavalyi keretnek mindössze 27 százalékát osztotta ki a Communitas nyilvános pályázaton. A Communitas tavaly többet költött saját működésére, mint amennyit a szórványra, az ifjúságra és az alkotói ösztöndíjakra együttesen szánt. Az erdélyi magyarságnak szánt tavalyi pénz több mint egyharmadát saját magára, saját programjaira fordította az alapítvány. A kormányhatározat szerint a Communitas pénzalapjait nem használhatja fel az RMDSZ, amely politikai pártként kap támogatást a román költségvetésből. Az alapító okiratból kiderült, a Communitas Alapítványt az RMDSZ alapította, a szövetséget az alapítvánnyal kapcsolatos ügyekben Takács Csaba képviseli. Az alapszabály szerint az alapítvánnyal kapcsolatos valamennyi döntést a kuratórium hozza meg. Ennek elnöke Markó Béla, alelnöke Takács Csaba. Tagjai az alapításkor Birtalan József, Kötő József, Varga Attila, Nagy Zsolt, Székely István, Verestóy Attila és Borbély László voltak. 2003. május 30-án azonban módosult a kuratórium: Birtalan, Kötő, Varga és Székely helyét Kelemen Atilla, Kelemen Hunor, Kerekes Gábor, Nagy F. István, Szép Gyula és Winkler Gyula foglalta el. A magyar adófizetők pénzét Erdélybe juttató Illyés Közalapítvány gazdálkodásának minden adata megtalálható a világhálón, a román adófizetők pénzét elosztó Communitas Alapítvány azonban még soha nem közölte gazdálkodásának tételes adatait. /Gazda Árpád: Munkaadó Communitas. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 5./2004. április 6.
Az RMDSZ finanszírozása emésztette fel az erdélyi magyar közösségnek juttatott román költségvetési támogatás jelentős részé, ezt mutatják azok az adatok, melyeket a Kolozsvári Területi Munkaügyi Felügyelőség szóvivője Corina Lorintz bocsátott a Krónika rendelkezésére. A Communitas Alapítvány 33 munkakönyves alkalmazottja között van az RMDSZ három ügyvezető alelnöke: Porcsalmi Bálint, Kovács Péter és Szép Gyula, három megyei szervezet ügyvezető elnöke: Brassai Zsombor (Maros), Koszorus Zoltán (Beszterce) és Benke Pavel (Bákó) is. Az ügyvezető elnökség szinte valamennyi alkalmazottja – a sofőrtől a főosztályi előadókig – az alapítvány fizetési listáján szerepel. Innen fizetik ugyanakkor Borbély László képviselő marosvásárhelyi irodavezetőjét, András Gabriellát, a marosvásárhelyi RMDSZ elnöki hivatal sajtóreferensét, Csernik Vass Attilát, titkárnőjét, Perkál Ágnest, a Markó Béla nyilvános szerepléseinek a filmezésével megbízott Barabási Győzőt és másokat is. A Communitas Alapítvány 2003-ban fizetésekre és kiszállásokra költött 5,769 milliárd lejt, a kiosztandó keret mintegy 15 százalékát. Communitas-pénzen építettek új szárnyat a szövetség ügyvezető elnöksége kolozsvári Majális utcai székházának. Az ügyvezető elnökség bővített épületében jelenleg 12 iroda működik, ezek közül 11-et az RMDSZ, egyet a Communitas Alapítvány titkársága foglal el. Az RMDSZ ilyen módon történt finanszírozása törvénybe ütközik. A költségvetési törvény szerint a Communitasnak kiutalt pénzkereteket a romániai magyarság bármelyik szervezete felhasználhatta, az RMDSZ kivételével. Az RMDSZ ugyanis politikai pártként is támogatáshoz jutott. Ennek az összege a Transindex értesülései szerint 2003-ban 6,7 milliárd lejt tett ki, ami kevesebb mint a Communitas-keret ötödrésze. Pozitív fejlemény azonban, hogy létezése óta első alkalommal közölte tételesen az idei támogatási listáját az alapítvány könyvkiadási szaktestülete. /Gazda Árpád: Törvénybe ütköző pártfinanszírozás. Az RMDSZ-t támogatta a Communitas. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 6./2004. április 6.
Tizennégy év után újból a félelem országában élünk, írta Somogyi Botond. Fél az RMDSZ-tisztviselő, aki nem meri megmondani telefonon, miért hívott be valakit az irodába. Az emberek félnek a határon, mert nem tudják, van-e elég valutájuk, ha van, akkor elég-e, és egyáltalán: mit fognak kérdezni. Az emberek félnek, mert kisebbségként kiszolgáltatottak. „Félünk, mert fogyunk, és nem tudjuk, megmaradunk-e? Nincs jövőképünk. De már félünk egymástól, magyaroktól is. Fél a szerkesztő RMDSZ-t bíráló írást közölni, mert elúszhat a Communitas pályázat, az Illyés-pénz (ha egyáltalán még lesz), és még ki tudja, mi minden.” /Somogyi Botond: Félelem és feltámadás. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 6./2004. április 8.
Az RMDSZ sikeresnek ítéli az Erdély különböző térségeiben lebonyolított előválasztásokat, amelyeken a korábbiaknál jóval többen vettek részt, s amelyek a fiatalítás lehetőségét is előrevetítik – nyilatkozta Nagy Zsolt, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke. Például Csíkban 28 ezer ember vett részt az előválasztáson, az ott élő magyarság 30 százaléka adta le voksát, ami meghaladja a 2000-ben jegyzett arányt. Gyergyószentmiklóson 50 százalék feletti volt a részvételi arány. Bihar megyében pedig számos településen kétszer annyian vettek részt az előválasztáson, mint négy évvel ezelőtt. Az országos közvélemény-kutatás 6 százalékos támogatottsági arányt mutatott az RMDSZ esetében. Nagy Zsolt szerint elenyésző a támogatottságuk az utóbbi hónapokban alakult ellenszervezeteknek. A Krónika napilap azzal vádolta meg az RMDSZ csúcsvezetőségét, hogy a Communitas Alapítvány által kapott pénzekből törvénytelen módon finanszírozza az RMDSZ-t. Nagy Zsolt szerint rosszindulatú vádakról van szó, amelyek egyetlen célja, hogy az RMDSZ-t lejárassák. Nem lehet szó titkolózásról, mert a nyilvános pályázatok a lapokban megjelentek. Tavaly fiatal művészeknek ösztöndíj-pályázatot hirdettek, ettől az évtől pedig fiatal kutatók külföldi utazásait segítő programot indítottak el. Nagy Zsolt a Krónikát támadta: a napilap 2002-ben négyszer több pénzt kapott magyarországi forrásból, mint a teljes romániai magyar írott és elektronikus sajtó együttvéve. Ezzel az összeggel (80 millió forint) legalább erkölcsileg számolna el ez a napilap. A Communitas Alapítványt és az RMDSZ-t minden évben átvilágítja a román számvevőszék, és minden évben megállapították, hogy szakszerűen gazdálkodnak. /Borbély Tamás: Új lendületet adhat a fiatalítás. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./2004. április 8.
A Communitas Alapítvány az RMDSZ Tájékoztatóban közzétette a sajtó szaktestület döntését a magyar lapok támogatásáról. Ezek között szerepel, hogy a Romániai Magyar Szó két mellékletére kapott támogatást: Törvénytár, 100 millió lej, Színkép 50 millió lej, a Népújság kulturális melléklete, a Múzsa 80 milliót, a Krónika Szempont melléklete 50 milliót, az Erdélyi Riport baloldali hetilap 120 milliót, az Erdélyi Napló semmit, a Művelődés folyóirat 60 milliót, a Korunk 250 milliót, a Magyar Kisebbség 120 milliót, az Udvarhelyi Híradó két melléklete is kapott támogatást /Koröltő- 10 millió, Iskolaudvar 10 millió/, a Hargita Népe – művelődési melléklete 50 milliót, A Hét hetilap 250 milliót. /RMDSZ Tájékoztató, ápr. 8. 2690. sz./ 2004. április 9.
A fiatalítási stratégia meghozta a várt eredményeket: az eddigi 50–60 bejutó helyett jelenleg több mint száz fiatal van az RMDSZ előválasztásai nyomán kialakult jelöltlistán, vagyis megkétszereződött a magyarság érdekképviseletében aktív szerepet vállaló fiatalok száma – állapította meg Markó Béla, az RMDSZ ápr. 8-i bukaresti sajtóértekezletén. Kijelentette, hogy április 25-én ünnepélyes keretek között sor kerülhet az aradi Szabadság-szobor leleplezésére. Hasznosnak bizonyult a magyar és a román felek közötti együttműködés és párbeszéd. Markó kifejtette, hogy a nemrégiben kezdeményezett, Párbeszéd a jövőért című konzultáció-sorozatra Tőkés László is meghívást kapott, mint püspök és mint az EMNT elnöke. A Kiss Kálmán által írt, Markó Béla vagyoni helyzetét firtató nyílt levéllel kapcsolatban elmondta: örül ennek a nyílt támadásnak, mert egyértelművé vált mindenki számára, hogy honnan erednek azok a napokban sajtónyilvánosságot látott támadások, amelyek a Communitas Alapítvány becsületét próbálják aláásni. – Ezt a pártocskát, amelynek Kiss Kálmán az elnöke, amely megalakulása óta minden választási évben felbukkan, és megpróbálja megbontani a szövetséget, éppen azok az emberek alapították, akiket az egykori Szekuritátéval való együttműködéssel vádolnak – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke. /A fiatalítási stratégia meghozza a várt eredményeket. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./2004. április 9.
A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) marosvásárhelyi szervezete továbbra is kitart amellett, hogy az RMDSZ-szel közösen kell szervezni előválasztást a magyarság által leginkább támogatott polgármesterjelölt indítására. A két szervezet közötti közvetítést Fodor Imre alpolgármesterre bízták. Az MPSZ-t a megye 30 községében szándékozzák megalakítani – jelentették ki a szervezet képviselői. Tőkés András, az MPSZ marosvásárhelyi elnöke reméli, hogy végül csak sikerül az MPSZ és az RMDSZ vezetésének tárgyalóasztalhoz ülnie a közös marosvásárhelyi előválasztások megszervezése érdekében. A marosvásárhelyi RMDSZ 1-es körzete kéréssel fordult a városi választmányhoz, hogy kezdeményezzen egyeztető tárgyalásokat az MPSZ-szel. Maros megyében több mint 4000 támogató aláírást gyűjtött az MPSZ, ennek felét Marosvásárhelyről. Az MPSZ több községben megalakította a helyi szervezeteit, néhányban teljes jelöltlistákat állítottak össze, például Nagyernyén, Gernyeszegen, Dózsa György községben, Backamadarason és Nyárádszeredán. A sajtótájékoztatón utaltak még az RMDSZ és a Communitas Alapítvány által elosztott pénzbeli támogatásokra, ami Tőkés András szerint "gyakorlatilag a politikai klientúra finanszírozását jelentette". /(antalfi): Szerveződnek az MPSZ községi szervezetei. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 9./2004. április 9.
Rosszindulatú vádaskodásnak, lejárató szándékú félrevezetésnek tartja az RMDSZ ügyvezető alelnöke a Krónika állításait a Communitas Alapítvánnyal kapcsolatban. Nagy Zsolt leszögezte, a Krónika „2002-ben négyszer több pénzt kapott magyarországi forrásból, mint a teljes romániai magyar írott és elektronikus sajtó együttvéve”, és „nem fizeti ki az alkalmazottainak a társadalombiztosítási járulékot”, így hát nincs erkölcsi alapja a Communitas pénzügyeit bolygatni. Megítélése szerint a Krónika írásai ügyészségi feljelentéshez hasonlítanak. „2001-től több ezer pályázatot bíráltunk el, és rejtélyességről beszélni meglehetősen butaság, amikor a nyilvános pályázatok a Krónikában is megjelentek” – jelentette ki Nagy Zsolt. Hozzátette, a Communitas Alapítványt és az RMDSZ-t minden évben átvilágította a román számvevőszék, és megállapította, hogy szakszerűen gazdálkodnak. A Krónika táblázatban közölte, hogy a Communitas a rendelkezésére álló összegnek 2001-ben 43 százalékát, 2002-ben 34 százalékát, 2003-ban pedig a 27 százalékát osztotta ki sajtóban meghirdetett pályázaton. A törvény tiltja, hogy az alapítvány pénzeit az RMDSZ használja fel, ennek ellenére a Communitas jelenlegi 33 alkalmazottja között szerepel a szövetség három ügyvezető alelnöke, három megyei ügyvezető elnöke, Borbély László képviselő irodavezetője, a Markó Béla titkárnője és az elnök nyilvános fellépéseit filmező tévés szakember, valamint az RMDSZ ügyvezető elnökségének szinte valamennyi referense. /Szucher Ervin: Válasz helyett ellentámadás. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 9./ Tőkés András, az MPSZ marosvásárhelyi elnöke sajtótájékoztatón, Kiss Kálmán, a Romániai Magyar Szabadelvű Szövetség országos elnöke nyílt levélben támadta Markó Bélát, a Communitas Alapítvány körül kialakult pénzügyi botrány miatt. Elfogadhatatlannak tartják, hogy a magyarságnak szánt kormánypénzeket a Communitas az RMDSZ alkalmazottjaira és klientúrájára fordítsa. /Gazda Árpád? Az ellenzék elszámoltatná Markó Bélát. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 9./2004. április 13.
Az erdélyi magyar közösség jelen pillanatban a szétesettség és a többszörös kiszolgáltatottság állapotában van. Kiszolgáltatott az általánosan rossz gazdasági helyzet miatt, kiszolgáltatott a magyarellenes román hatalomnak és kiszolgáltatott a felette uralkodó komprádor-elitnek, az RMDSZ nómenklatúrának. Ezt a kiszolgáltatottságot Markóék professzionális módon tudták a maguk javára fordítani. Az RMDSZ-en belül a pénz s vele együtt a formális legitimitás nem alulról felfelé közlekedik, a szervezet nem a tagdíjakból tartja el magát, s sajnálatos módon nem a tagság választja vezetőit, hanem fordítva. A pozícióba jutott Markó-csapat egyre tökéletesebben monopolizálta a román és a magyar állam által az erdélyi magyar nemzeti közösségnek juttatott források feletti döntéskört, írta Borbély Zsolt Attila. Az Illyés Közalapítvány legtöbbször politikai alapon kiválogatott szakmai alkuratóriumainak döntését felülbírálhatja az RMDSZ csúcspolitikusaiból álló felettes alkuratórium. Az RMDSZ Communitas általi finanszírozása egyrészt törvényellenes, másrészt aligha maradhat rejtve a román államhatalom előtt, amint azt Bakk Miklós megállapította a Krónikában. Ennek ára van, a hatalom kontrollt kér a kisebbségek vezető szervezeteitől, azok társadalmával szemben. /Borbély Zsolt Attila: Kéz kezet mos. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 13./2004. április 19.
Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke törvényesnek tartja a Communitas pénzosztási gyakorlatát és politikai indítékú feljelentésnek tekinti a Krónikának a Communitas Alapítvány pénzügyeit vizsgáló tényfeltáró írásait. Takács Csaba az alapítvány alelnöki tisztségét is betölti. Gazda Árpád újságíró közbevetette, hogy az erdélyi magyarság három éve nem kapott részletes tájékoztatást a számára kiutalt román költségvetési támogatások sorsáról. Takács erre azt mondta, hogy a Communitas Alapítvány a közösség intézményépítését segítő programokat is működtet és a támogatási összeget nem az erdélyi magyarságra, hanem erre az alapítványra bízza a jogszabály. A Communitas fizetési listáin három RMDSZ-alelnök és számos RMDSZ-szolgálatban álló személy szerepel, jelezte az újságíró. Takács szerint ők nem ügyvezető alelnökökként, hanem a Communitas Alapítvány programvezetőiként, programkoordinátoraiként szerepelnek a fizetési listán. Milyen Communitas-feladatokat hajt végre Barabási Győző, a Markó Béla közszerepléseinek a filmezésével megbízott tévés szakember? Takács válasza: Milyen jogon próbálja a Krónika megkérdőjelezni azt, hogy tisztességes, becsületes munkáért kapnak fizetést a Communitas Alapítvány munkatársai? A tavalyi Communitas-jelentésből az derül ki, hogy az alapítvány rendelkezésére álló keret 27 százalékát osztották ki nyilvános pályázati rendszeren keresztül. Mi lett a többi 73 százalékkal? Takács válasza: A pénz felhasználásáról többször is összegszerű tájékoztatást nyújtott az alapítvány. További kérdésfeltevések: a művelődési szaktestület a tavaly 2,5 milliárd lej fölött rendelkezett, a végső kimutatásban viszont több mint 7 milliárd lej szerepel a művelődési kiadások fejezetében. A sajtó szaktestület által kiosztott 2,7 milliárd helyett a kimutatásban 5,4 milliárd lej szerepel a sajtó fejezetben. Mi ennek a magyarázata? Takács szerint vannak olyan programok, amelyek további támogatást nyernek el, amit szintén pályázatok alapján ítélnek meg. Az egyes tevékenységeknél a támogatási összegek nem szerepelnek, jegyezet meg az újságíró. Takács közölte: bárki megkérdezhető, aki támogatást kapott. A személyre szóló összegszerinti támogatásokat csak a kedvezményezett hozzájárulásával közölhető. Takács szerint a Krónika állításai rosszindulatúak és azok a Communitas Alapítvány és valamennyi munkatársa megbélyegzését, lejáratását célozzák. /Gazda Árpád: Takács: nincs kettős finanszírozás. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 19./2004. április 20.
Ápr. 8-án ülésezett a Communitas Alapítvány Művelődési Szaktestülete. A szaktestület elbírálta a pályázati felhívásra beérkezett 698 pályázatot. A nyertes 357 pályázat listáját a Romániai Magyar Tájékoztató közölte. /Romániai Magyar Tájékoztató, ápr. 20., 2698. sz./ 2004. április 26.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) képviselői ápr. 24-én Marosvásárhelyen a Kultúrpalota nagytermében gyűltek össze. Az SZNT képviselői délelőtti tanácskozásukon a székelyföldi autonómia-tervezet képviselőházi elutasítása után kialakult helyzetet vitatták meg, és több határozatban is döntöttek arról, hogy az európai fórumokhoz fordulnak. Az EMNT képviselői délutáni tanácskozásukon három autonómiatervezetet fogadtak el. A párbeszédről szólva Tőkés László kijelentette: az EMNT kezdettől fogva nyitott volt az RMDSZ-szel történő dialógusra, az RMDSZ csúcsvezetősége azonban csak látszatpárbeszédre törekedett. Az SZNT elnöke, dr. Csapó I. József négy határozattervezetet terjesztett elő, amelyek szavai szerint a Székelyföld autonómiájáért folytatott küzdelem újabb állomásai. A felszólalók elfogadhatatlannak tartották a román képviselőház érvelését Székelyföld autonómia-statútumának elutasításáról. Az első határozattervezet az Európai Parlamenthez, az Európa Tanácshoz, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezethez fordul, azzal a kéréssel, hogy tegye Románia európai integrációjának előfeltételévé Székelyföld autonóm régióként történő elismerését. Egy másik elfogadott határozat több európai autonóm régió vezetőihez fordul, hogy nemzetközi szinten támogassák Székelyföld azon törekvését, hogy autonóm régióként kerülhessen be az Európai Unióba. Ugyanezt kéri a harmadik határozat a Kárpát-medencei magyar szervezetektől. A küldöttek arról is döntöttek, hogy népszavazást kezdeményeznek a történelmi Székelyföldhöz tartozó székek lakossága körében Székelyföld önrendelkezési jogának kivívásáról. Az EMNT tanácskozás 217 résztvevője meghallgatta Tőkés László püspök, az EMNT elnökének beszámolóját a decemberi alakuló ülés óta eltelt időszakról. Az EMNT autonómia-elképzeléseit ismertették a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség, illetve a Magyar Demokrata Fórum vezetőivel. Mindkét ellenzéki párt támogatásáról biztosította az SZNT és az EMNT vezetőit. Az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseiről Mádl Ferenc magyar államfő is első kézből értesülhetett, ugyanakkor több magyarországi fórumon, különféle gyűléseken ismertették törekvéseiket. Tőkés László szerint szükség van az igazi párbeszédre, olyanra, amely magyar egységet teremthet az autonómia körül. Tőkés László bírálta az RMDSZ egyre megalkuvóbb politikáját, amelynek része az aradi Megbékélési Park is. Feltette a kérdést, hogy milyen árat fizethet az RMDSZ a román államtól polgári célokra kapott pénzek politikai célokra történő eltereléséért. Mi lehet az ára annak, hogy a román állam tétlenül nézi a Communitas Alapítvány körüli botrányt, ugyanakkor a közvélemény szinte semmit nem tud a Progres Alapítványról, amely a státustörvény alkalmazására kapott pénzek és az infrastruktúra fölött rendelkezik, szintén teljes RMDSZ-felügyelet mellett. Toró T. Tibor részletesen ismertette a Bakk Miklós vezetésével, kolozsvári politológusok által kidolgozott három autonómiatervezetet. A munkában részt vett Bodó Barna, dr. Csapó I. József, továbbá Kovács Péter és Gál Kinga magyarországi szakemberek, valamint Komlóssy József svájci szakértő. A küldöttek támogatásukról biztosították a tervezeteket. A vita végén a résztvevők megszavazták az autonómiatervezeteket. /Makkay József: A méltányos integráció előfeltétele az autonómia. Marosvásárhelyen ülésezett az SZNT és az EMNT. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./2004. április 30.
Az RMDSZ-szel szembehelyezkedő Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) ismét elküldte Takács Csabának, az RMDSZ ügyvezető elnökének azt a tiltakozó levelet, amelyben egyebek között azt kérték, hogy a szövetség politikusai mondjanak le a romániai magyarság által kapott kormányzati pénzek elosztásáért felelős alapítványok vezetőségi tisztségéről. Sándor Krisztina, a MIT elnöke emlékeztetett: hasonló levelet címeztek Kovács Péternek, az RMDSZ ifjúsági kérdésekkel foglalkozó ügyvezető alelnökének is, de a nem kaptak választ. A MIT és a levelet aláíró 96 civil szervezet azért elégedetlen, mert véleményük szerint a román állam által a magyarságnak juttatott pénz elosztása átláthatatlan. Szerintük azért alakulhatott ki ez a helyzet, mert az RMDSZ vezetői tagjai a román kormánytól érkező pénzek elosztásáért felelős Communitas Alapítvány kuratóriumának, ami összeférhetetlenséget szül. Varga Zoltán, az Areopagos Alapítvány elnöke úgy vélte, hogy emiatt a pénzek azokhoz a nemkormányzati szervekhez jutnak, amelyek szintén az RMDSZ vezetőinek birtokában vannak. A MIT vezetői az említett kérdések kapcsán máj. 7-én kerekasztal-beszélgetést szerveznek Kolozsváron, ahova az RMDSZ vezetőit is meghívják. Emlékeztettek: kezdeményezésük az erdélyi magyar történelmi egyházak támogatását is élvezi. A levél aláírói között található Czirják Árpád érseki helynök, pápai prelátus, Juhász Tamás, a Protestáns Teológia rektora és Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke. /B. T., P. A. M.: A MIT elégedetlen a pénzelosztással. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./ Az aláíró szervezetek között van Civitas Alapítvány, a csíki Polgár Társ Alapítvány, a Világszövetség Erdélyi Társasága és a Bolyai Társaság is. /Gazda Árpád: Civil ostrom civil pénzekért. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 30./