udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
825
találat
lapozás: 1-30 ... 181-210 | 211-240 | 241-270 ... 811-825
Intézménymutató:
Magyar Hírlap
1993. május 10.
Kockáztatva az elszigetelődést, Magyarország nem adja fel a területi igényeket. Ezzel a címmel számolt be az Adevarul arról, hogy a magyar parlament heves vita után elhalasztotta a magyar-ukrán szerződés ratifikálását. Az Adevarul idézte Szent-Iványi Istvánt /SZDSZ/, aki szerint ez a lépés negatív hatást gyakorol a Magyarországról külföldön alkotott képre. /A parlamenti vita visszhangja. = Magyar Hírlap, máj. 10./ 1993. május 11.
A Dimineata, az elnöki hivatal félhivatalos szócsöve máj. 11-i száma szerint a nagyváradi kulturális rendezvénysorozat, a Varadinum csupán ürügy az RMDSZ számára ahhoz, hogy helyreállítsák az Osztrák-Magyar Monarchiát. Az ünnepségen megjelent Habsburg Ottó is. /A Dimineata vádjai. = Magyar Hírlap, máj. 12./ 1993. május 11.
Gheorghe Florica vezérőrnagy, a pénzügyi ellenőrző gárda nemrégiben leváltott főbiztosa parlamenti meghallgatásán azt állította, hogy román vezetők feketézésben vettek részt. Florica 18 nevet tartalmazó listáján szerepel a Florian Georgescu pénzügy- és George Dunaescu belügyminiszter, Viorel Hrebenciuc, a kormány főtitkára /aki megfenyegette a főbiztost, ne forduljon az ügyészséghez/ és több magas rangú katonatiszt. Florica a névtelen, fenyegető telefonok miatt kénytelen volt rejtekhelyre vonulni. /Bogdán Tibor, Bukarest: Dagad a romániai korrupciós botrány. = Magyar Hírlap, máj. 11./ Florica az Evenimentul Zilei lapban közölte a megvesztegetéssel, korrupcióval vádolt vezetők névsorát, köztük van a minisztereken kívül Costica Voicu tábornok, a román rendőrség gazdasági ügyosztályának parancsnoka, Andronic, a kormány által pénzelt Libertatea lap főszerkesztője, Marcu és Agache főtisztek a Román Hírszerző Szolgálattól, az SRI-től, Ioan Popa államtitkár, Gheorghe Badescu, a Vámhatóság aligazgatója.../Szondy Zoltán, Csíkszereda: Korrupciós botrány Romániában. = Pesti Hírlap, máj. 12./1993. május 11.
A magyar-román történész vegyes bizottság utoljára 1983-ban ülésezett Bukarestben és Nagyszebenben. A bizottság most újra összeült Budapesten és Veszprémben. Camil Muresan akadémikus, kolozsvári egyetemi tanár, a vegyes bizottság román elnöke leszögezte, a legnagyobb elégedettséggel fogadták a tárgyalások újrakezdését. Tájékoztatták egymást a történészi kutatásokról. Megvitatták a két ország történelem tankönyveit. Muresan elmondta, hogy a romániai hivatalos szervek még nincsenek meggyőződve a magyar felsőoktatási intézmény létrehozásának lehetőségéről. /T. Békés Sándor: Újrakezdett dialógus. = Új Magyarország, máj. 11./ Alexandru Porteanu húsz éve, 1973-ban is tagja volt a vegyes bizottságnak. A mostani találkozón Engel Pál, Niederhauser Emil és a többiek beszámoltak az elmúlt időszakról. Benda Kálmán magyar társelnök felhívta a figyelmet arra, hogy Romániában csak egységes tankönyvek vannak, nincs lehetőség arra, hogy a kisebbségi iskolákban saját szempontja szerint taníthassák a történelmet. Benda Kálmán elmondta, Muresan egyike a kisszámú román történészeknek, akik fenntartották, hogy a magyarokkal tárgyalni kell. A román történészdelegációba romániai magyar történészeket is felvettek, Egyed Ákost és Imreh Istvánt, azonban őket nem hozták el erre a találkozóra. Muresan az újságírónak, Neumann Ottónak kijelentette: Romániában más nemzettel szembeni gyűlöletre nem uszított egyetlen valódi historikus sem az utóbbi harminc évben. Ilyesmit hírlapírói alkatú történészek műveltek, akiket viszont sohasem fogadtunk be magunk közé. /Neumann Ottó: Román és magyar történészek a gyűlölködés ellen. = Magyar Hírlap, máj. 13./ Az Erdélyből áttelepült Neumann Ottó rengeteg román történész gyűlöletre uszító munkáját felsorolhatta volna az elmúlt évtizedekből, de nem tette. Kommentár nélkül közölte Muresan megcáfolható nyilatkozatát. 1993. május 12.
Simona Miculescu külügyi szóvivő máj. 12-i sajtóértekezletén kitért arra, hogy Romániát most nem veszik fel az Európa Tanácsba, hangot adott a román aggodalomnak: a feltételeket úgy állítják be, hogy elodázzák a felvételt. A szóvivő megerősítette a korábbi román kormánynyilatkozatot: felvétel után azonnal csatlakoznak az alapvető emberi szabadságjogok konvenciójához és aláírják a regionális és kisebbségi nyelvhasználat chartáját is. /B. T.: Bukarest: Az Európa Tanács kettős mércével mér. = Magyar Hírlap, máj. 13./1993. május 12.
Bíró Béla, a Brassói Lapok munkatársa újabb támadó cikket írt Tőkés László ellen, illetve a püspököt megvédő Sütő Andrással is vitába szállt. Csodálja és irigyli Sütő Andrást, akinek nem jelent problémát a magyar identitás vállalása, a magyarságban nem talál semmi kivetnivalót. Föl sem merül benne, hogy elsősorban nem azok mentek el, akiket üldöztek. Sokan megcsömörlöttek a romániai magyar közéletet elözönlő demagógiától, köpönyegforgatástól, azért távoztak, állítja Bíró Béla. Azzal vádolja az írót, hogy nem látja a "mi magyar" köpönyeg-forgatóinkat, így az erkölcstelen román áll szemben a makulátlan magyarral. Sütőnek felül kell emelkedni sérelmein. - Sütő András, Tőkés László és mások nem látják, hogy "jóval többen vannak köztünk" azok, akik megőrizték nyitottságukat a szomszéd népek és az egyetemes emberi értékek iránt. Tőkés László tévedett, amikor etnikai tisztogatásról beszélt. A kisebbségi problémákra érzéketlen Nyugatot sokkoló kijelentéssel próbálta ráébreszteni a magyar kisebbség helyzetére. Ne vegyük át az utódállamok sokkoló módszereit, csúsztatásait. Ez csak a gyűlölet eszkalációját idézhetné elő, állapította meg Bíró Béla. Szerinte ezért nincs igaza Tőkés Lászlónak. /Bíró Béla: Az elfogultság szárnyasoltára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12., átvette: Magyar Hírlap, máj. 17./ Sütő András és Szász János levélváltása: ápr. 4-i jegyzet. Bíró Bélával szemben Tőkés László mellé állt például dr. Octavian Buracu Etnikai tisztogatás Kolozsváron /Szabadság (Kolozsvár), 1993. ápr. 22./ c. írásával.1993. május 14.
Számonkérő beadványt írtak Funar polgármesternek a parasztpárt kolozsvári tanácsosai, akik nem értenek egyet a konzulátus és az egyetem kérdésében a referendummal. Ennek ellenére nem helyeslik a Bolyai Tudományegyetem újraindítását. /B. T.: Parasztpártiak kérdései Funarhoz. = Magyar Hírlap, máj. 14./1993. május 14.
Ion Iliescu elnök körutat tesz a volt Jugoszlávia államaiban, először Szlovéniába látogatott /máj. 14./, ahol a szlovén elnökön kívül a boszniai elnökkel is tanácskozott. Innen Horvátországba indul, végül Belgrádban is tárgyalni fog. /Ion Iliescu elnök a volt Jugoszláviában tájékozódik. = Magyar Hírlap, máj. 15./1993. május 14.
A kisantant újragondolásának időszerűségéről írt máj. 13-i számában a bukaresti Meridian a belgrádi Politikában megjelent írás alapján. A Meridian Magyarország "arroganciájáról és agresszivitásáról" írt. Magyarország célja ismét egyetlen államban egyesíteni 15 millió magyart. Bukaresti látogatása során Josef Prokes, a szlovák parlament alelnöke Románia és Szlovákia közös gondjairól beszélt Magyarország megalapozatlan igényei kapcsán. Politikai megfigyelők nem tartják kizártnak újabb kisantant létrejöttét. Románia óvatosnak mutatkozik, mondván, egy ilyen tömörüléshez csatlakozva megnehezítené felzárkózását az euro-atlanti struktúrákhoz. /Bogdán Tibor: Felmelegítik a kisantant gondolatát. = Magyar Hírlap, máj. 14./1993. május 17.
A vasgárdista mozgalmak olyan élénken működnek Romániában, hogy maga a kormánypárt, s egyben a szenátus elnöke, Oliviu Gherman volt kénytelen elítélni a szélsőséges mozgalmat. Ez nem rettenti vissza a Vasgárda híveit. A Nemzeti Jobboldal Pártja nemrégiben közölte, hogy fegyveres alakulatokat szervez a cigányok, a bevándorlók és kisebbségek ellen. Újabb vasgárdista csoport jelentette be magalakulását. A Mindent a hazáért nevű szervezetet a bukaresti bíróság még nem jegyezte be, mert az elnevezés a két világháború közötti vasgárdista mozgalom jelszavát idézi. /B. T.: Szervezkednek a vasgárdisták. = Magyar Hírlap, máj. 17./1993. május 17.
Mihai Geabu személyében új alpolgármestert választott Kolozsváron a tanács, mert elődjét, Liviu Medreát, Funar jobbkezét a kormány megyei prefektus-helyettesnek nevezte ki. Geabu mérsékeltebb gondolkodású. /Bogdán Tibor: Mérsékelt alpolgármestert választottak Kolozsvárott. = Magyar Hírlap, máj. 17./1993. május 17.
Értékes könyvsorozat jelenik meg Miskolczy Ambrus szerkesztésében a budapesti tudományegyetem bölcsészkarán, a román tanszék gondozásában. Az egyik dokumentumgyűjtemény, az 1849-ben tartott kőröskisjenői román ortodox egyház zsinati jegyzőkönyveit foglalja magába. A másik Gál László 1839-ben készült első erdélyi magyar nyelvű büntetőkönyv-tervezete. Tudományos munkákat is kiadtak: Trócsányi Zsolt /a már elhunyt történész/ és Miskolczy Ambrus A fanariótáktól a Hohenzollerekig című munkája 1711-től 1866-ig mutatja be a romén állam történetét. A román /regáti/ társadalom múltjába enged betekintést Henri H. Stahl A régi román falu és öröksége című tanulmánykötete. A szerző a legkiválóbb román társadalomtudósok közé tartozik. Nicolae Iorga, a román nacionalizmus történelmi mítoszainak legerélyesebb képviselője, a dákoromán kontinuitás hirdetője, a székelyek román eredetét valló történész egy ideig román miniszterelnök is volt. A magyar-román megbékélést hirdette 1932-ben közreadott, majd 1940-ben magyarul is megjelent A nemzetek közötti gyűlölködés ellen című röpiratában. A könyvsorozat keretében ezt is kiadták. /Pomogáts Béla: Románia, Erdély ? kettős megítélésben. = Magyar Hírlap, máj. 17./1993. május 18.
Romániának sürgősen jelezni kell, milyen intézkedéseket hozott a jelentéstevők észrevételeire, az Európa Tanácsba való fölvétellel kapcsolatban, szögezte le a Strasbourgból máj. 17-én hazatért Florica Dudita, a román küldöttség vezetője. /Románlobbi Strasbourgban. = Magyar Hírlap, máj. 18./1993. május 18.
Romániát aggasztja a magyar hírközlő eszközök határon túli tevékenysége. Ezt mutatja, hogy a Román Rádió elemző jelentést állított össze a határon túl élő magyarok számára sugárzott rádió- és televízióadásokról. /Bogdán Tibor, Bukarest: Bukarestnek nem tetszik a Duna Tv. = Magyar Hírlap, máj. 18./1993. május 20.
Az RMDSZ az EDU teljes jogú tagja lett, számoltak be az RMDSZ vezetői máj. 20-i sajtóértekezletükön. Elhatározták, hangzott el ugyanott, hogy az erdélyi magyarság társadalmi, kulturális, tudományos életének képviselőiből külön szervezetet hoznak létre a kisebbségi lét fontosabb problémáinak megoldására, ezzel is jelezve, hogy az RMDSZ nem kizárólagos politikai szervezet. /Magyar Hírlap, máj. 21./1993. május 26.
A romániai ellenzéki pártok - köztük az RMDSZ - Paul Everac tévéelnök leváltását követeli. Az Iliescu elnök által kinevezett elnök fasiszta jellegű, nacionalista és antiszemita nézeteiről közismert. /B. T., Bukarest: A román ellenzék a tévéelnök leváltását követeli. = Magyar Hírlap, máj. 26./1993. május 26.
A parlamentben Buchwald Péter szenátor megkérdezte a román kormány főtitkárát, kivizsgáltatja-e Funar kolozsvári polgármester korrupciós ügyeit. /Buchwald Péter szenátor parlamenti interpellációja. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./ Az ülésen Corneliu Vadim Tudor, a Nagy Románia Párt elnöke védelmébe vette Funart és felszólította az igazságügyi minisztériumot, hogy sürgősen vizsgálja az RMDSZ állam- és alkotmányellenes akcióit, és helyezze törvényen kívül a romániai magyarság érdekvédelmi szervezetét, Frunda György szenátort pedig vessék börtönbe /azért, mert Strasbourgban a román hatalom álláspontjától eltérő válaszokat adott/. A szenátusi felszólalások előtt Iliescu elnök "románellenes lobbizással" vádolta meg az ellenzéki pártok Strasbourgban járt képviselőit. /Mag Péter, Bukarest: Támadások az RMDSZ ellen. = Népszabadság, máj. 26./ Zsigmond László képviselő pedig Vacaroiu kormányfőhöz intézett interpellációjában Rimnicu Vilcea helyi lapjában megjelent cigányellenes kirohanásról szólt. A román főügyész erről úgy vélekedett, hogy az nem meríti ki a faji pogromra való uszítást. "Mindez megerősíti a gyanút és félelmet, hogy a román hatóságok nem nyújtanak védelmet a kisebbségeknek a pogromok és üldözések ellen." - szögezte le Zsigmond László. /Bogdán Tibor: Az RMDSZ feloszlatását kérték a román felsőházban. = Magyar Hírlap, máj. 26./ 1993. május 28.
A román-magyar viszonyban jelenleg feszült a helyzet, az egyetlen megoldás a dialógus lehet, nyilatkozta Iliescu elnök máj. 28-án a magyar tévé Debrecen központú regionális híradójának. /Iliescu: párbeszéd a megoldás. = Magyar Hírlap, máj. 29./1993. június 1.
Petre Roman képviselői mandátumának felfüggesztését és bíróság elé állítását követeli a Vacaroiu-kabinet, tájékoztatott a kormány szóvivője, a követeléshez csatlakozott a Nagy-Románia Párt is. Petre Roman állítólag Velencében kijelentette, hogy a jelenlegi kormány kommunistákból, szélsőségesekből és fasisztákból áll, ezért akarják bíróság elé állítani. Petre Roman hazugságnak minősítette ezt a vádat. - Roman pártja, a Nemzeti Megmentési Front constantai konvencióján nevet változtatott, miután egyesült a Demokrata Párttal, az új név: Demokrata Párt /rövidítése a régi marad: NMF/. Az új tömörülés középbal beállítottságú, szociáldemokrata irányzatú. /Bogdán Tibor, Bukarest: Viharfelhők Petre Roman feje felett. = Magyar Hírlap, jún. 1./ 1993. június 2.
Az RMDSZ oktatásügyi bizottságának képviselői jún. 2-án Budapesten tárgyaltak az Országgyűlés képviselőivel, tájékoztatták egymást a román és a magyar oktatási helyzetről. Asztalos Ferenc képviselő, az RMDSZ oktatásügyi bizottságának alelnöke a magyar iskolahálózat kiépítésének tervéről beszélt, az önálló, független iskolarendszer kiépítése a céljuk. /P. Zs.: Jó törvényekkel segíthetünk. = Magyar Hírlap, jún. 3./1993. június 2.
AZ EBEÉ kisebbségügyi főbiztosa, Max van der Stoel jún. 2-án érkezett Romániába, az első napon fogadta Melescanu külügyminiszter, jún. 3-án Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkár, mint a kisebbségi tanács elnöke. Jelen volt Bodó Barna, az RMDSZ politikai alelnöke is, aki leszögezte, hogy az RMDSZ csak akkor vesz részt ebben a tanácsban, ha az a problémák érdemi megoldására törekszik. /Magyar Hírlap, jún. 4./1993. június 4.
Romániába érkezett és kizárólag a nemzeti kisebbségek helyzetével kíván foglalkozni Max van der Stoel, az EBEÉ kisebbségügyi biztosa. Tárgyalást folytat a következő napokban a kisebbségi szervezetek vezetőivel és a kormány illetékeseivel. Megérkezése után fogadta őt Melescanu külügyminiszter, majd Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkár. /Bogdán Tibor, Bukarest: Az EBEÉ kisebbségügyi biztosa Romániában tájékozódik. = Magyar Hírlap, jún. 4./1993. június 5.
Megalakult a korrupciót kivizsgáló, 13 tagú parlamenti bizottság, az RMDSZ-t Kozsokár Gábor képviseli. /Megalakult a korrupció-bizottság. = Magyar Hírlap, jún. 5./1993. június 7.
Melescanu külügyminiszter jún. 5-én részt vett a Budapesten megrendezett NATO-szemináriumon és rövid, nem hivatalos megbeszélést tartott Jeszenszky Géza külügyminiszterrel. Erről a megbeszélésről Melescanu részletes interjúban számolt be jún. 7-én a bukaresti rádióban. Elmondta, hogy a román vezetők készek találkozni magyar kollégáikkal, hogy közösen mérjék fel a tennivalókat, fontosnak tartja az alapszerződés megkötését, továbbá azt, hogy Magyarország támogassa Románia felvételét az ET-be. Jeszenszky Géza kijelentette: "Sietnék Bukarestbe, ha az asztalon levő 41 magyar javaslat pontjaiban reményt látnék az előrehaladásban." Magyarország kész támogatni Románia Európa tanácsi felvételét, "ha a kisebbségek helyzete megnyugtatóan rendeződik." / Jeszenszky Géza és Teodor Melescanu nem hivatalos találkozója Budapesten. = Magyar Hírlap, jún. 8./ 1993. június 8.
Az Evenimentul Zilei jún. 8-i számában látott napvilágot a Nemzeti Megmentési Front korábbi első alelnöke, egykori parlamenti képviselő, a neves ellenzéki politikus, a temesvári Claudiu Iordache Iliescu elnökhöz írt nyílt levele. Ebben Iordache Iliescut tette felelőssé a kialakult helyzetért, ahol a szabadság illúzió, a jogállam színjáték. A tisztségére méltatlan államelnököt el lehet távolítani, olvasható a levélben. /Menjen Iliescu! = Magyar Hírlap, jún. 9./1993. június 9.
Max van der Stoel EBBEÉ kisebbségi főbiztos jún. 9-én a román vezetőkkel /Iliescuval, Vacaroiuval, Gherman és Nastase házelnökökkel/ folytatott megbeszéléseivel zárta romániai tárgyalásait. Iliescu elnök kifejtette a főbiztos előtt, hogy a kisebbségek problémái a súlyos gazdasági helyzetből erednek. A gazdasági fejlődéssel egyidőben ezek a kérdések rendeződnek. /Iliescu szerint a kisebbség-gondok gazdasági jellegűek. = Magyar Hírlap, jún. 10./1993. június 15.
Paul Teodoru szállításügyi miniszter szerint a mozdonyvezetők a törvény előírásának azon sem tesznek eleget, hogy sztrájk alkalmával biztosítani kell a normális forgalom egyharmadát. /Magyar Hírlap, jún. 16./1993. június 15.
Jún. 15-én hozták nyilvánosságra, hogy megalakult a Haza Csoport. Kezdeményezőik szerint a románk ne fogadják el "a nemzet sajátos igényeit figyelmen kívül hagyó társadalmi modelleket vagy kísérleteket." /Magyar Hírlap, jún. 16./1993. június 16.
Iliescu államelnök a svéd Dagens Nyheternek adott interjújában kifejtette, hogy Erdély a dák birodalomtól kezdve mindig is román volt. Az interjút a bukaresti Dimineata jún. 16-i száma is átvette. Magyarországon vannak olyan politikai erők, amelyek irányítani akarják más országok magyar kisebbségeinek tevékenységét. A romániai magyarság teljes jogegyenlőségnek örvend, iskolái vannak. Erdély 9 millió lakosából alig 1-1,2 millió magyar. /Iliescu: Erdély mindig román volt. = Magyar Hírlap, jún. 17./ 1993. június 16.
Jún. 16-án - rendőri segédlettel - kilakoltatták az 1990-ben Mircea Dinescu által alapított kolozsvári Apostrof román folyóiratot. Funar polgármester megvalósította tervét. A Helikon szerkesztősége is felszólítást kapott: két napon belül el kell hagyni a szerkesztőség termeit. Hiába fordult az Apostrof és a Helikon szerkesztősége az elnöki hivatalhoz, a kormányhoz, nem kaptak segítséget. /Magyar Hírlap, júl. 1./