udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
825
találat
lapozás: 1-30 ... 211-240 | 241-270 | 271-300 ... 811-825
Intézménymutató:
Magyar Hírlap
1993. június 17.
Jún. 17-én Bukarestben a hat legjelentősebb ellenzéki párt kormányzási paktumot kötött. A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, a Szociáldemokrata Párt, a Polgári Szövetség Pártja, az RMDSZ, a Liberális Párt és a Demokrata Párt /NMF/ által aláírt jegyzőkönyv értelmében a középen elhelyezkedő pártokból létrehozott legjelentősebb politikai erő lesz képes kivezetni az országot a válságból. Ez az ellenzéki koalíció 47 %-kal rendelkezik a parlamentben, szemben a kormány 34 %-os támogatottságával. Az új koalíció felvállalja a kisebbségek helyzetének rendezését is. /Bogdán Tibor, Bukarest: Hatpárti egyezség. = Magyar Hírlap, jún. 19./ 1993. június 17.
Iliescu államelnök Bécsből, az emberi jogi konferenciáról Genfbe utazott, ahol az európai leszerelési fórumon, majd az ENSZ Munkaügyi Szervezetének közgyűlésén is felszólalt. Románia súlyos gazdasági válsága orvoslására több segélyt vár a fejlett országoktól, mondta. /Magyar Hírlap, jún. 23./1993. június 17.
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke sajtótájékoztatóján összegezte romániai látogatásának tapasztalatait. A magyar-román alapszerződést csak akkor érdemes megkötni, h kielégíti mindkét fél érdekeit ? hangsúlyozta. Az alapszerződést meg kell kötni, de nem mindenáron, csak abban az esetben, ha garanciákat tartalmaz a kisebbség védelmére. /F. A.: "Alapszerződést, de nem mindenáron!" = Magyar Hírlap, jún. 17./1993. június 18.
Georghe Funar kolozsvári polgármester rendeletére jún. 18-án karhatalmi segédlettel kilakoltatták a Helikon hetilapot szerkesztőségi helyiségeiből, arra hivatkozva, hogy nem fizettek bérleti díjat. Két vagon típusú helyiséget kaptak. /J. T. I.: Megoldódott a Helikon sorsa is. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./ A Helikon kiköltöztetésénél arra hivatkoztak, hogy nem fizettek bérleti díjat. Valójában nem vették át tőlük a kérdéses összeget. /Kilakoltatták a kolozsvári Helikont. = Magyar Hírlap, jún. 19./ 1993. június 19.
Iliescu elnök Svájcban részt vett Crans Montanában a gazdasági világfórumon és ott jún. 19-én sajtóértekezletet tartott, kifejtve, hogy a magyar kisebbség számára biztosított az anyanyelvi képzés egyetemi fokon is, Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Nagyváradon. Másnap, jún. 20-án Iliescu elnök felszólalt a stabilitás és biztonság kérdéseivel foglalkozó összejövetelen, ahol figyelmeztetett: a feszültségek fokozódásához vezethet, ha valaki "más államokbeli kisebbségek által lakott területek védnökének" kiáltja ki magát. /Magyar Hírlap, jún. 21./ Iliescu államelnök Svájcban sértődötten magyarázta Lalumiére-nek, az ET főtitkárának, hogy Románia ET-tagságához igazságtalanul kemény feltételeket szabnak. /Magyar Hírlap, jún. 23./ 1993. június 19.
A kormányzó Demokratikus Nemzeti Megmentési Front bukaresti szervezetének konferenciáján a Ion Solcanu és Vasile Vacaru szenátorok által vezetett "kemény vonal" erőteljesen bírálta a mérsékeltek vezéralakjaként ismert Adrian Nastaset. Elsősorban azzal vádolták Nastaset, hogy része volt abban, hogy a kamara elfogadta a külföldi beruházók földvásárlását engedélyező törvényt. Ezzel kiárusítják az országot, hangoztatták, hiszen a románság legnagyobb ellensége, a magyarok, a magyar milliomosok kezébe kerülne a föld. A törvényt egyébként a szenátus elutasította. A vádakra Nastase úgy felelt, hogy amennyiben ellenzik elveit, akkor lemond. /Magyar Hírlap, jún. 22./1993. június 23.
A Nagy-Románia Párt kettészakadt, egy csoport kivált és Nagy-Románia Mozgalom néven újabb szélsőségesen nacionalista szervezetet hozott létre. A különválók nem értettek egyet Corneliu Vadim Tudor pártelnök tekintélyuralmával, a párt szélsőséges, fasisztoid irányvonalát viszont nem vitatják. /B. T.: Kettészakadt a Nagy-Románia Párt. = Magyar Hírlap, jún. 23./1993. június 23.
A jún. 23-i bukaresti lapok bőségesen idézik a Le Quotidien de Paris egyik cikkét, miszerint Budapest szítja a szeparatizmust a szomszédos országokban élő magyar kisebbség soraiban. /B. T.: Párizsi lapvélemény a bukaresti újságokban. = Magyar Hírlap, jún. 24./1993. június 23.
Iliescu államelnök sajtóértekezletén az RMDSZ-t támadta. Szerinte igazságtalan, hogy egyedi ügyekből /prefektusok kinevezése, magyar bebörtönzöttek kérdése/ az egész romániai magyarság helyzetére következtetnek. A román-magyar kapcsolatok helyzetéért a magyar vezetőket hibáztatta: nem kezdtek magas szintű tárgyalásokat. Iliescu szerint a külügyminisztériumnak fehér könyvet kellene összeállítani az utóbbi három év magyar-román eszmecseréiről. Iliescu a belügyekbe való beavatkozásnak nevezte azt a törekvést, hogy védnöknek kiáltsák ki magukat más országban élő kisebbségek szervezeti fölött. /Bogdán Tibor, Bukarest: Fehér könyv a magyar-román kapcsolatokról? = Magyar Hírlap, jún. 24./ 1993. június 24.
Vladimír Meciar szlovák miniszterelnök Vacaroiu kormányfő meghívására kétnapos látogatásra jún. 24-én Romániába érkezik. /Meciar: Nincs szükség etnikai sorompókra. = Magyar Hírlap, jún. 24./1993. június 24.
Az 1989-es fordulatot követően rengeteg új magyar lap és folyóirat született. Közöttük az egyik legfigyelemreméltóbb a Temesváron kiadott Ezredvég, akkor még negyedévesnek tervezett irodalmi-művészeti-társadalmi folyóirat. A második számmal vége szakadt, a harmadik számot hiába várták ősszel. A papír- és nyomdaköltségek lehetetlen helyzetbe sodorta a lapokat. A Temesvárról elköltözött, de az ottani szellemi életet figyelő Tőkés László püspök közbenjárására a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány segített, ugyanúgy segítettek a hajdani temesvári szerzetesrendi iskolák, a Notre Dame és a Piarista Főgimnázium öregdiákjai. Ennek köszöhetően idén tavasszal a két volt iskola öregdiákjai az ötvenéves találkozón már kézbe vehették az 1990-1992 ősz megjelöléssel kiadott harmadik Ezredvég-számot. Az új szám irodalmi anyaga változatos. Van benne többek között tanulmány Franyó Zoltántól, helytörténeti emlékezés Lugos művelődési életéről, a nyolcvanöt éves Anavi Ádám mellett hozták Tőkés László 1989-es értekezését, mely máig nem vesztett igazságából. /Martos Gábor: A "temesvári" Ezredvég feltámadása. = Magyar Hírlap, jún. 24./1993. június 25.
Vacaroiu román és Meciar szlovák kormányfő jún. 25-én, a szlovák miniszterelnök kétnapos látogatásának végén, Bukarestben közös sajtóértekezletet tartott. Mindketten egyetértettek a kisebbségi kérdést illetően. Meciar szerint a magyarországi szlovák kisebbség a beolvadás küszöbén áll, ez mutatja, milyen súlyos az ottani helyzet, ellenben Romániában a szlovákok lélekszáma nem csökken, ez a román államnak köszönhető. Meciar kijelentette, hogy Szlovákia szempontjából nem létezik kisebbségi kérdés. /B. T., Bukarest: Meciar szerint nincs nemezetiségi kérdés. = Népszava, Magyar Hírlap, jún. 26./ 1993. június 26.
Virgil Magureanu, az SRI /Román Hírszerző Szolgálat/ vezetője jún. 24-én 50 oldalas jelentést adott át az általa vezetett intézményt ellenőrző parlamenti bizottság tagjainak. Ez az első eset, hogy nem szóbeli tájékoztatás alapján vitatják meg a honatyák a titkosszolgálat tevékenységét. A szupertitkos jelentésről beszámolt az Evenimentul Zilei jún. 25-i száma, megállapítva, hogy többnyire általánosságokat tartalmaz. Szerepel benne például, hogy 1989 után az ország a külföldi kémek valóságos paradicsoma volt, de egyetlen ügynök leleplezéséről sem számol be. Az SRI első ízben beismerte, hogy az 1990. júniusi bányászjárásról tájékoztatást küldött Petre Roman akkori kormányfőnek és Iliescu elnöknek. /B. T.: Bukarest: Románia a kémek paradicsoma. = Magyar Hírlap, jún. 26./ 1993. június 28.
Chisinauban tárgyalt jún. 28-án Teodor Melescanu külügyminiszter, fogadta Mircea Snegur moldovai elnök is. Snegur közölte, találkozni szeretne Iliescu elnökkel. Chisinauban egyúttal felavatták a román nagykövetség új székházát is. /Snegur találkozna Iliescuval. = Magyar Hírlap, jún. 29./1993. június 29.
Nyilvánosságra hozták Teodor Melescanu külügyminiszternek a kormány nevében Friedrich Könighez, Románia Et-felvételével foglalkozó fő jelentéstevőjéhez írt levelét. Az új oktatási törvény összhangban áll majd az ET 1201-es ajánlásával, ígérte Melescanu. Bukarest felülvizsgálja a bebörtönzött magyar elítéltek helyzetét, ígérgetett Melescanu a levélben. Florin Botica, az ET parlamenti közgyűlésén a román delegáció vezetője viszont kijelentette, hogy nem lehet előjogokat adni a nemzetiségeknek. /Bogdán Tibor, Bukarest: Román ígéretek az ET-nek. = Magyar Hírlap, jún. 29./1993. június 29.
Ungváron tartotta meg soros ülését az ukrán, magyar, lengyel és szlovák részvétellel megalakult Kárpátok Eurorégió Tanácsa. Első alkalommal megjelentek megfigyelőként a szatmárnémetiek személyében Románia képviselői is. /Románia először küldött megfigyelőket. = Magyar Hírlap, jún. 29./1993. június 29.
Elmérgesedtek az ellentétek az ellenzéki Polgári Szövetség Pártja /PSZP/ két vezető politikusa, Nicolae Manolescu elnök és Stelian Tanase között. Az utóbbi híveivel kiválik a pártból. Döntésük oka: a Demokratikus Konvenció elutasította a tervezett fúziót a Liberális Párt 1993 elnevezésű tömörüléssel. A kilépők zömmel a PSZP parlamenti frakciójának tagjai, így Manolescu pártjának parlamenti csoportja megszűnik. /Szakadás a román PSZP-ben. = Magyar Hírlap, jún. 29./1993. július 1.
Az RMDSZ ügyvezető elnöksége júl. 1-jén Kolozsvárott ülésezett. Nem tartják elfogadhatónak a kormányjavaslatot: magyar megnevezést ott lehet használni, ahol a kisebbség túlsúlyban van. Az RMDSZ szerint ahol a kisebbség részaránya eléri a 10 %-ot, ott alkalmazni lehet a magyar helyneveket. Az ülésen Bodó Barna alelnök beszámolt a bécsi Emberjogi Világkonferencia párhuzamos rendezvényeként megtartott kisebbségi sajtótájékoztatóról, ahol szlovákiai, délvidéki, kárpátaljai magyar kisebbségi szervezetek képviselőivel közösen vett részt. /B. T.: Az RMDSZ tízszázalékos javaslata. = Magyar Hírlap, júl. 3., Az ügyvezető elnökség az anyanyelvhasználatról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./ 1993. július 2.
A kormányzópárt, a Demokratikus Nemzeti Megmentési Front újabb pártot kebelezett be, a Demokratikus Szövetkezeti Pártot. További nemzeti kommunista pártok bekebelezését is tervezik. A sorozatos egyesülésekkel a kormánypárt a szélsőbal irányába tolódik el. /Bogdán Tibor, Bukarest: Erősíti sorait a román kormánypárt. = Magyar Hírlap, júl. 2./1993. július 3.
Júl. 1-jétől bevezették az értéknövekedési adót. A kormány szerint ez legfeljebb 8-10 százalékos áremelést jelent, valójában az emelkedés mértéke nagyobb, a húskészítmények ára 13-15 %-kal nőtt. /Adóváltozás Romániában. = Magyar Hírlap, júl. 3./1993. július 3.
Szatmárnémetiben júl. 3-án Szilágyi Domokosra emlékeztek, születésének 55. évfordulóján, egyben felavatták a városban, az új kórház előtti téren a költő szobrát, Kolozsi Tibor alkotását. A költő emlékének méltatására Budapest, Bukarest, Kolozsvár, Szlovákia és Kárpátalja irodalmi életének jeles személyiségei jöttek el. Az ünnepség létrejötte elsősorban a Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/ és Muzsnay Árpád szervezőmunkájának köszönhető. Az ünnepségen megjelent és beszédet mondott Stefan Augustin Doinas, az Írószövetség tiszteletbeli elnöke, Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője és Ligeti L. Zoltán, a helyi Kölcsey Kör elnöke. A szoboravatás után az Északi Színházban ünnepi műsor következett, ahol kiemelkedő volt Bertha Zoltán debreceni irodalomtörténésznek Szilágyi Domokos költészetét értékelő esszéje. /Szilágyi Domokos emlékének. = Magyar Hírlap, júl. 5., Gál Éva Emese: A költő ünnepei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./1993. július 5.
Melescanu külügyminiszter júl. 5-én Albániába érkezett, ahol a Jugoszláviában dúló háborúról és a balkáni országok közötti kapcsolatról tárgyalt tiranai vendéglátóival. /Magyar Hírlap, júl. 7./1993. július 6.
A Liberális Párt magába olvasztotta a Polgári Szövetség Pártjából kiváló liberális frakciót, ezzel a Liberális Párt kilenc képviselőt és három szenátort nyert, a parlamentben a harmadik legjelentősebb tömörülés lett. A Liberális Párt rendezni kívánja kapcsolatait az RMDSZ liberális szárnyával, abban a reményben, hogy ők is csatlakoznak a liberális mozgalomhoz. /Bogdán Tibor, Bukarest: Liberális fúzió. = Magyar Hírlap, júl. 6./1993. július 6.
Az RMDSZ kisebbségügyi charta kidolgozását fogja sürgetni Helsinkiben a jún. 6-án kezdődő EBEÉ-összejövetelen, nyilatkozta elutazása előtt Tokay György képviselő, a román EBEÉ-küldöttség tagja. /Az RMDSZ kisebbségügyi chartát fog sürgetni. = Magyar Hírlap, júl. 6./1993. július 6.
Neumann Ottó a lap szellemiségének megfelelően támadta magyar kormányt. Szerinte Meciar és Iliescu nem jutott volna a kisebbségi kérdésben konszenzusra, "ha Magyarország vezetői nem fordítottak volna hátat arisztokratikus gőggel mindkét szomszéd állam hivatalosságainak." /Neumann Ottó: A pótcselekvések ideje lejárt. = Magyar Hírlap, júl. 6./1993. július 7.
Melescanu külügyminiszter Albániába látogatott. Tiranában vendéglátogatóival a Jugoszláviában dúló háborúról tárgyaltak. /Melescanu albániai tárgyalásai. = Magyar Hírlap, júl. 7./1993. július 7.
Az Agerpress hírügynökség szerint a két legszélsőségesebb tömörülés, a Román Nemzeti Egységpárt és a Nagy-Románia Párt alsóbb szinteken megkezdte az egyesülést. A két párt vezetősége nem nyilatkozott erről. /Egyesülnek a román szélsőségesek. = Magyar Hírlap, júl. 7./1993. július 8.
A kormány a nemzetközi kapcsolatok tudományos megalapozása céljából 1991 júniusában négy addig minisztériumi felügyelet alá tartozó intézetből /Külügyi Intézet, Magyarságkutató Intézet, Dunatáj és a Honvédségi Védelmi Kutatóintézet/ létrehozta a Teleki László Alapítványt /igazgatója Diószegi László/. A Közép-Európa Intézet vezetője, Kiss Gy. Csaba elmondta, hogy az intézetek önállóak, kutatási tervüket maguk készítik, a pénz az alapítvány kuratóriuma osztja el. A Teleki László Alapítvány 1992 novemberében költözött be a Szilágyi Erzsébet fasori épületébe. A Molnár Gusztáv vezette Dunatáj betagozódása az alapítványba áprilisban tisztázódott. A Külügyi Intézet élén tavaly Maróth Miklós állt, őt követte Zala Tamás, jelenleg Fülöp Mihály a vezető. A Védelmi Kutatóintézet visszakerült az anyaminisztériumhoz. Kiss Gy. Csaba kevesli a létszámot, sokan elmentek a bizonytalanságok miatt. /Rejtő Gábor: A Teleki Alapítvány kétéves /elő/élete. = Magyar Hírlap, júl. 8./1993. július 9.
Ausztria szívesen vállalna közvetítő szerepet a magyar-román nézeteltérések rendezésére, jelentette ki Werner Fasslabend osztrák védelmi miniszter, aki Bukarestben, az Euroatlanti Központban tartott előadást. /Magyar Hírlap, júl. 10./1993. július 12.
Véget ért a kormánypárt országos konferenciája, a Nemzeti Megmentés Demokrata Frontja helyett felvette a Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja nevet. Az elnök és az ügyvezető elnök személye változatlan, a főtitkár Alexandru Lupusan. A kormánypárt miniszteri csoportjának élére Liviu Maior tanügyminisztert választották. /Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja. Új név- régi kormánypárt. = Magyar Hírlap, júl. 12./