udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
825
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 811-825
Intézménymutató:
Magyar Hírlap
1992. szeptember 8.
Tőkés László püspök nyilatkozatában elmondta, hogy az ország valamennyi egyházához érkeztek felhívások az együttes áhítatra, böjtre. - Vele, a magyarral az ellenzék sem szívesen működik együtt. /Magyar Hírlap, szept. 10./ 1992. szeptember 8.
Theodor Stolojan miniszterelnök megígérte, amennyiben nem sikerül megoldani az ország kenyérellátását, katonai ellenőrzést vezet be, továbbá megszüntetett egy államtitkári állást a művelődési tárcánál, ez Horváth Andort érintette, az egyetlen magyar nemzetiségű államtitkárt. Vitatható, hogy éppen a választások előtt kellett megválni a magyar államtitkártól. /Magyar Hírlap, 1992. szept. 9./ Horváth Andor elmondta, hogy előzőleg már sikeres vizsgát tett a kolozsvári egyetemen a magyar tanszék világirodalmi adjunktusi posztjára, ahová várják őt. Államtitkári minőségében nem kizárólag a kisebbségi ügyekkel foglakozott. A minisztériumban létrehoztak egy igazgatóságot, amelybe a különböző kisebbségek delegáltak képviselőket. Az igazgatóság élén azonban nincs igazgató. /Népszabadság, szept. 11./1992. szeptember 11.
Ion Iliescu elnök Franciaországot, Spanyolországot és Olaszországot érintő körútjára /szept. 11-14./ indult. Iliescu Mitterand elnökkel találkozott volna 11-én Párizsban, azonban "időhiány" miatt törölték ezt a megbeszélést. A francia hírügynökség néhány órával korábban még a bukaresti francia nagykövetségre hivatkozva azt közölte, hogy Mitterand fogadja Iliescut. /MTI, Magyar Hírlap, szept. 11./1992. szeptember 17.
Funar korteskörúton járt Temesváron, ahol ilyen jelszavakkal fogadták: "Tűnj el innen, te fasiszta!" "Ki a Funar szekusaival!" Funar az ellene tüntetők elől a templomba menekült. /Németh Júlia: "Tűnj el innen, te fasiszta!" = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./ A Román Nemzeti Egységpárt szept. 17-én kiadott közleményében merényletnek minősítette elnökjelöltjével, Funarral szemben a Temesváron történt incidenst és a Demokratikus Konvenciót vádolta a történtekért. A "felbujtók és agresszorok között" volt - a közlemény szerint - Bárányi Ferenc, az RMDSZ egyik képviselője is. /MTI/ Funar az Adevarulnak adott nyilatkozatában azt állította, hogy Temesváron az ellene tüntetők kövekkel, botokkal érkeztek, és a tiltakozók között voltak a Magyarországról autóbusszal érkezők is. Funar szerint ezután a kormánynak el kell rendelni a magyar állampolgárok vízumkötelezettségét. /Adevarul, szept. 17., Magyar Hírlap, szept. 18., Népszava, szept. 18./1992. szeptember 17.
A "zsidó szabadkőművességtől" kívánja megtisztítani az országot a Romania Mare lappal azonos szellemű Europa hetilap főszerkesztője, Ilie Neacsu, a Romania Mare Párt szenátorjelöltje. /Magyar Hírlap, szept. 18./ 1992. szeptember 18.
Milan Knazko szlovák külügyminiszter Bukarestben tárgyalt román kollégájával, Adrian Nastaséval. Knazko szerint Románia nemzetiségi politikája helyes, összhangban áll a nemzetközi rendelkezésekkel. "Kisebbségi önrendelkezés nem létezik és nem is lesz a jövőben sem", fejtette ki Knazko az Evenimentul Zilei bukaresti napilapnak. /Magyar Hírlap, szept. 21./ 1992. szeptember 19.
Ion Cristoiu főszerkesztő az Evenimentul Zilei szept. 18-i számában ostobaságnak nevezte a magyar veszély állandó emlegetését. Ezzel csak elvonják a választók figyelmét a fontosabb kérdésekről. /A cikk ismertetése: Magyar Hírlap, szept. 19./1992. szeptember 21.
Szőcs Géza, az RMDSZ alelnöke nyilatkozott a választási esélyekről. Az RMDSZ csak abban az esetben lépne be a kormányba, ha létrehoznák a nemzetiségi minisztériumot, élén magyar miniszterrel, továbbá öt minisztériumban államtitkári pozíciót biztosítanának, önálló magyar tankerületre is szükség van, el kell fogadni a felekezeti iskolákról szóló törvényt, azonkívül az igazságszolgáltatásban és a közigazgatásban használni lehessen a magyar nyelvet. - Az RMDSZ-en belül voltak súlyos nézeteltérések, de nem szakadt szét a párt. /Magyar Hírlap, szept. 21./1992. szeptember 21.
A román honvédelmi minisztérium szóvivője határozottan cáfolta Funar polgármester állítását, hogy magyar deszantegységek támadásra készen állnak a román határon. /Magyar Hírlap, szept. 21./1992. szeptember 22.
Bukarestben szept. 22-én megalakult a Nemzeti Legionárius Párt, a hírhedt fasiszta Vasgárda utóda. Alapítója, Ionica Catanescu volt párttag, volt milicista tiszt, korábban kapcsolatban állt a Securitateval. Az új párt követeli az etnikai alapon szervezett pártok, így az RMDSZ betiltását. /Magyar Hírlap, szept. 24., Új Magyarország, szept. 25./ 1992. szeptember 24.
Románia javasolja, hogy a Biztonsági Tanács hozzon létre kártérítési alapot, melyből fedeznék a jugoszláviai embargó által legsúlyosabban érintett országok veszteségeit, mondotta Adrian Nastase külügyminiszter az ENSZ közgyűlésén. Fontosnak tartotta, hogy a Biztonsági Tanács elemezze a népek önrendelkezésének kérdését, ezt az elvet ne alkalmazzák a nemzeti kisebbségekre. A kisebbségi kérdést ne emeljék ki az emberi jogok keretéből, jelentette ki. /Új Magyarország, szept. 25., Magyar Hírlap, szept. 25./1992. szeptember 25.
Agyba-főbe vertek Kolozsváron a Melody bárban két magyarországi újságírót, Vágvölgyi Andrást, a Magyar Narancs főszerkesztőjét és a lap fotóriporterét, Déri Miklóst. Marius Tabacu a román közvéleménnyel is megismertette a történteket. /Magyar Hírlap, szept. 29./ 1992. szeptember 30.
Az Egyesült Államok parlamentjének alsóháza nagy többséggel elutasította azt a kormányzati törvénytervezetet, amely megadta volna Romániának a legnagyobb kedvezményezetti státust. /Magyar Hírlap, okt. 1./1992. október 1.
Még nem ismeretes a választások végeredménye, de az Iliescu elnököt támogató pártok már benyújtják a számlát: C. V. Tudor, a Romania Mare Párt elnöke a belügyminiszteri tárcát követeli, azonkívül egy románellenes tevékenységet kivizsgáló főigazgatóság felállítását a vezetésükkel. A vádlottak természetesen a magyar nemzetiségűek lennének. A Román Nemzeti Egységpárt is a belügyminiszteri tárcát követeli, de a honvédelmit is. /Magyar Hírlap, okt. 1./1992. október 1.
Okt. 1-jén megnyílt Bukarestben a Magyar Kultúra Háza. Andrásfalvy Bertalan művelődési miniszter és Ludovic Spiess román kulturális miniszter együtt nyitotta meg a magyar kulturális központot. Andrásfalvy Bertalan elmondta, hogy nagyon várta a megnyitást, először májusban akarták megnyitni, de lassan ment a munka. "Meggyőződésem, hogy ha a román értelmiség megismerkedik a magyar kultúra problémáival, annak messze ható következményei lesznek" - jelentette ki. Okt. 8-án avatják Budapesten a román kulturális központot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./ Járai István a bukaresti ház igazgatója nyilatkozott: hungarológiai könyvtár áll rendelkezésre, filmklub is van, nyelv- és műfordítói tanfolyamot indítanak. /Magyar Hírlap, okt. 1./1992. október 4.
Besározták az aradi vértanúk obeliszkjét, sarat kentek a vértanúk neveire. /Jelen (Arad), okt. 6., Magyar Hírlap, okt. 7./1992. október 6.
A román történetírás egyoldalúan ítéli meg az 1848-as szabadságharcot, ez a szemlélet 1989 óta növekedett. A romániai sajtó a szabadságharc emléknapjain rendszeresen arról ír, hogy lemészároltak 40 ezer románt, fejtette ki Egyed Ákos /Kolozsvár/ történész. Valójában a román polgári áldozatok száma mintegy hatezer lehetett, ugyanakkor a magyar polgári áldozatok legalább tízezres lélekszámáról nem vesz tudomást a román történetírás. Már a gyermekek is a militáns történészek nézeteit ismerhetik meg az iskolában. /Magyar Hírlap, okt. 6./ 1992. október 6.
Idén nem cirkáltak állig felfegyverzett kommandósok október 6-a alkalmából Aradon. Tokay György RMDSZ-képviselő mondott beszédet, majd Cristea Ilia aradi alpolgármester, Tokay György, Szőcs Géza RMDSZ-alelnök, Borbély Imre és Verestóy Attila az RMDSZ elnöksége nevében, a magyar kormány nevében Kodolányi Gyula államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatala nevében Bálint-Pataki József főtanácsos megkoszorúzták a 13 aradi vértanú emlékhelyét. Jelen volt több megyei RMDSZ-küldöttség, a Kölcsey Egyesület /Arad/, a Jelen aradi napilap szerkesztősége, az EMKE és más szervezetek képviselői. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./ Kodolányi Gyulát a román határon figyelmeztették, hogy az elnökválasztás idején a román nép érzékenységét sérti a magyar kormányszintű koszorúzás. Ezért Kodolányi Gyula államtitkár csak az RMDSZ-székházban mondott el néhány gondolatot beszédéből. /Magyar Hírlap, okt. 7., Népszava, okt. 7./1992. október 6.
Adrian Nastase külügyminiszter szerint az amerikai döntés /a legnagyobb kedvezmény megadásának elutasítása/ miatt idegengyűlölet kaphat lábra Romániában. /Magyar Hírlap, okt. 6./1992. október 10.
Zsembery Ágoston nemzetközi megfigyelő, programozó elmondta, hogy a romániai választásoknál alkalmazott számítógépes összesítő rendszer ellenőrzését nem engedélyezték, ezért nem lát garanciát a választások összesítésének korrektségére. Könnyen lehet ugyanis olyan programot készíteni, amelyik eltérő eredményt produkál. /Magyar Hírlap, okt. 10./1992. október 12.
Sepsey Tamás magyar államtitkár Erdélybe látogatott, a kárpótlási ügyek megbeszélésére. A román külügyminisztérium tiltakozó jegyzékben kifogásolta, hogy az államtitkár anélkül vette fel a kapcsolatot az erdélyi megyék prefektusaival, hogy előzőleg bejelentette volna ezt a külügyminisztériumnak. Ugyancsak kifogásolták Entz Géza államtitkárnak, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökének a Magyar Hírlap okt. 3-i számában megjelent interjújának azt a részét, ahol Entz Géza konzervatívnak, illetve szélsőséges nacionalistának nevezett román politikai erőket. A román fél egy másik átiratban az ellen tiltakozott, hogy a román hatóságoknak megküldött több magyar hivatalos dokumentumban az szerepel, hogy bizonyos személyiségek Erdélybe látogattak. Erdély nem jelenthet Romániában elismert egységet, olvasható a jegyzékben, ezért a jövőben Románia visszaküld minden olyan dokumentumot, amelyben Magyarország a kifogásolt értelemben használja az Erdély szót. /Magyar Hírlap, okt. 12./ Sepsey Tamás reagálása, helyesbítése: okt. 14-i jegyzet. 1992. október 12.
Hamarosan újratárgyalják azt az egyezményt, amely a magyar felet arra kötelezi, hogy a határátkelőkön a román fél kérésére visszaküldje azokat a magyar állampolgárokat, akik valamilyen okból nem várják meg a román hatóságok által végzett útlevélkezelés befejezését. Néhány napja két magyart állítólag bántalmaztak a határon. A BM Határőrség vezetője elrendelte, hogy a jövőben az utasok panaszait azonnal ki kell vizsgálni. /Magyar Hírlap, okt. 12./1992. október 13.
Az elnökválasztás végleges eredménye: a szavazópolgárok 73,2 százaléka járult urnához, Ion Iliescu a szavazatok 61,43 százalékát, Emil Constantinescu pedig 38,57 százalékát tudhatja magáénak. Constantinescu a 42 választási kerületből tízben győzött, ezek kizárólag erdélyi megyék: Arad, Brassó, Kolozs, Kovászna, Hargita, Maros, Szatmár, Szeben és Temes megyék. /Magyar Nemzet, okt. 13./ Iliescu megválasztása szentesíti a parlamenti választások nyomán körvonalazódó balratolódást. A szélsőséges körök szerint Romániának nincs szüksége a Nyugatra, mert az a nemzeti identitás föladását jelentené. Ezt fejtegette Corneliu Vadim Tudor, a szélsőséges Nagy-Románia Párt elnöke, hangsúlyozva, hogy vissza kell fogni a "nemzetellenes reformokat", így azután a románság "méltó módon, saját uraként élhet hazájában". Az ellenzéki erőket egyesítő Demokratikus Konvenció elnöke, Corneliu Coposu keserűen fogalmazott: "A románság egy része megszokta a rosszat" /Bogdán Tibor, Bukarest: Iliescu másodszor is befutott. = Magyar Hírlap, okt. 13./1992. október 14.
Sepsey Tamás, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnöke cáfolta a Meridian román lap megállapítását, hogy a kárpótlásban csak a magyarok részesülnek, ellenkezőleg: a törvény mindazokra a volt magyar állampolgárokra - tehát román nemzetiségűekre is - vonatkozik, akik a második bécsi döntés értelmében magyar állampolgárokká váltak és a magyar hadsereg tagjaiként estek szovjet fogságba, vagy egyéb jogcímen jogosultak a kárpótlásra. Sepsey Tamás látogatását előre jelezte a román félnek. Nagyváradon, Kolozsvárott, Marosvásárhelyen, Csíkszeredán és Székelyudvarhelyen adott az 1992. évi XXXII. törvényről tájékoztatást. /Magyar Hírlap, okt. 14./1992. október 15.
Az RMDSZ Országos Elnöksége az újonnan megválasztott képviselőivel és szenátoraival együtt tanácskozott, a választási kampányról és eredményéről volt szó. Az RMDSZ az 1990-es választáshoz képest mintegy 150 ezer szavazattal kevesebbet kapott, amit a nehézkes választási módszer, a szavazási technika elégtelen ismerete és az elvándorlás magyaráz. /Magyar Hírlap, okt. 17./1992. október 27.
Dr. Fazekas Béla parazitológia professzor /két éve a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rektor-helyettese/ elmondta: nem sikerült elérni, hogy a magyar tagozaton minden előadást és gyakorlatot magyarul tarthassanak, legyen külön beiskolázási számuk, viszont a hallgatók engedélyt kapnak szegedi nyári gyakorlatra, egymás rendezvényein való részvételre. - Az elmúlt években mintegy 1500 magyar orvos hagyta el szülőföldjét. Az eltávozottak segíthetnének szakirodalommal, vegyszerekkel, felszerelésekkel, gondolatokkal az itthonmaradottaknak. /Magyar Hírlap, okt. 27./ 1992. november 4.
Az elnöki intézmény félhivatalos lapja, a Dimineata szerint ismét létre kell hozni a Kisantantot, amely a két világháború közötti időszakban "oly hatásosan kifogta a szelet a magyar nagyhatalmi törekvések vitorlájából". /Dimineata (Bukarest), nov. 4., idézi: Magyar Hírlap, nov. 5./1992. november 10.
A Magyar Narancs után a Magyar Hírlap is megtámadta Tőkés Lászlót: "az utóbbi időben egyre többen és többször fejezik ki rosszallásukat amiatt, hogy Tőkés László különböző témák kapcsán beleszól a magyar belpolitikai ügyekbe." /S. Ráduly János: Tőkés Lászlóért... = Magyar Hírlap, nov. 10. - Kocsis L. Mihály tiltakozott ezen sértő cikk miatt /Magyar Hírlap, nov. 13. - A szerkesztőség mossa a kezét /Kocsis L. Mihály hozzászólásának közlése után: a vélemény szabad.../ Magyar Narancs cikke: okt. 22-i jegyzet.1992. november 21.
Az Észak-atlanti Közgyűlés bruges-i ülésszakán Ion Ratiu és Oliviu Gherman, a szenátus elnöke képviselte Romániát. Ratiu kifejtette, hogy a kisebbségi magyarság helyzete rendezett, nem üldözik a magyarokat, sőt két székelyföldi megyében éppen a román lakosság került hátrányos helyzetbe. Előfordulnak soviniszta megnyilvánulások, példaként Funar polgármestert emlegette, azonban az autonómiaigényt retrográd lépésnek minősítette. Ratiu a román-magyar viszonyról szóló, saját szerkesztésű angol nyelvű kiadványt terjesztett az ülésszakon, amelyben cáfolta a magyar kisebbség sérelmeit. Ion Ratiu a parlamentben nov. 21-i sajtóértekezletén számolt be útjáról. /Magyar Hírlap, Népszava, nov. 23./1992. november 25.
A költségvetési törvény tervezetének tárgyalásához a Fidesz olyan módosító indítványt nyújtott be, amely egy sor államigazgatási intézmény megszüntetését, illetve karcsúsítását indítványozta. Varga Mihály /Fidesz/ képviselő elmondta, hogy a Fidesz fölöslegesnek tartja a Határon Túli Magyarok Hivatalát, amelynek munkáját más intézmény is elvégezheti. /J. K. S.: Fidesz: fölösleges államigazgatási intézmények. = Magyar Hírlap, nov. 25./