udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
135
találat
lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-135
Intézménymutató:
Országos Audiovizuális Tanács /Consiliul National al Audiovizualului - CNA/
2006. április 20.
Az Autonómia TV elleni cikket közölt a lap: „Húsvétra az urbi et orbi mellé nem kaptunk tehát Autonómiát, csak nyilatkozatokat, ismertetőket.” Gáspárik Attila, az Audiovizuális Tanács (CNA) alelnöke szerint nem valószínű, hogy bekerül az Autonómia az alapcsomagba. Éppen ő tette fel a kérdést: Mit tett a Duna az elmúlt években a kábelrendszerbe való jutásért? /B. D.: A láthatatlan Autonómia. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 20./2006. április 27.
Szemérmes, vitakerülő, lojális az erdélyi magyar sajtó, mondja egy médiaszakértő hírügynökségi interjújában. A szakmában beszédtémává lett kijelentésről maguk az érintettek, erdélyi magyar főszerkesztők mondanak véleményt az Erdélyi Riport által rendezett ankéton. Néhány napja az MTI-nek adott interjújában Gáspárik Attila, a román Országos Audiovizuális Tanács (CNA) alelnöke többek között úgy fogalmazott, hogy miközben „a román média sokszor illetéktelenül beavatkozik a politikai folyamatokba, a romániai magyar sajtó éppen ellenkezőleg, nem elég bátor, pedig lehetősége lenne, hogy kedvezően hasson a közéletre”. Gáspárik szerint a romániai magyar sajtó legfőbb erénye, hogy egyáltalán létezik, azonban túlságosan szemérmes. Ez vonatkozik mind az RMDSZ-hű, mind az annak politikájával szemben álló lapokra. Gáspárik szerint a „lojalitás” ma érvényesülő formája nem tesz jót a közéletnek. „Hiányolom a romániai magyar sajtó egészséges kritikai szellemét” „Nem jó az állandó bólogatás” – vélte. Szerinte „a romániai magyar sajtó sem esett át a rendszerváltás utáni megtisztuláson” „Ha ez a sajtó pluralizálódott volna, a romániai magyar közélet is pluralistább lenne” – fogalmazott Gáspárik. A témával kapcsolatban főszerkesztők fejtették ki véleményüket. Makkai János főszerkesztő, Népújság: Gáspárik tájékozatlan az írott sajtó ügyeiben, ezért megállapításaival félrevezeti az olvasót. A Népújság olvasó táborhoz hű, ez a közszolgálatiság alfája és ómegája. A Népújság rendszeresen foglalkozik a közvéleményt érdeklő állapotokkal, a fűtésszámláktól az egészségügyig. Naponta teszik le a garast” vezércikkben a közvéleményt foglalkoztató fontos kérdésekben. Az erdélyi megyei laphálózat sokszínű. „Mi igazi piaci versenyben élünk, s nem jól védett és fizetett kuckókból tesszük” – vallja Makkai. A megyei lapok a maguk erejével teremtik meg talpon maradásuk anyagi és egyéb feltételeit. A különböző tulajdonosi formákban működő lapoknál a tulajdonosi kör választja a vezetőket. Az pedig, hogy a magántulajdonban lévő lapok egyes vezetői szúrják G. A. szemét, kizárólag a szóban forgók magánügye. Ami a „bebetonozást”, mint a romániai magyar közéletet jellemző állítólagos mozdulatlanságot illeti, van benne valami. G. A. mindjárt a választott és a kinevezett státusban lévő „bebetonozottak” párttársai körében léphetne fel kezdeményezően, mert egyes figurákat tartja az érdekszférák szövevénye. Makkai szerint „értékén” kezelik az RMDSZ-t, de a magyarság más szervezeteit is. Mellesleg az RMDSZ-szel szembeni kritikátlanságban elkényelmesedhet a szervezet. Ágoston Hugó főszerkesztő, Új Magyar Szó: Gáspárik szövegében a fogalmazás általános. Gáspárik cikkében egyes „vádak” (a sajtó „nem elég bátor, pedig lehetne” stb.) olyan vélemények, amelyek éppúgy bizonyíthatók, mint az ellenkezőjük. A legnagyobb bátorság a tények tisztelete. A megmondások és kibeszélések túlfűtött, nyugtalan hangulatában ez nem divat. Az Új Magyar Szó napilap igyekszik hűnek lenni önmagához. Az érdemi vitákat támogatja. A sajtónak csak a szakmaiatlanságtól kell megtisztulnia. A sajtónak nem feladata „jóindulattal körbejárni az RMDSZ döntéseit”. De nem is lehet megakadályozni ebben, hiszen sajtószabadság van. A látszatkritika opportunistább magatartás, mint az egyszerű tárgyilagosságra törekvés, vagy például a liberális irónia. A „bebetonozás” nem jellemző a romániai magyar közéletre, legfeljebb egyesek úgy érzik. Balló Áron főszerkesztő, Szabadság: Gáspárik Attila nem először fogalmaz túlzottan általánosító módon. A romániai magyar sajtó valóban lehetne bátrabb, a jelenleginél. A Szabadságban megannyi politikai irányzat megszólalt és megszólal. A Szabadság 1995 óta a véleménynyilvánító műfajokat tudatosan külön rovatban tálalja. A Szabadságnál a szerkesztőség minden évben tisztújítást rendez a teljes öttagú vezetőség esetében. Benedek Ildikó felelős szerkesztő, Szatmári Magyar Hírlap: Az olvasóhoz való hűséget tartják szem előtt. Közérdekű témában szükségszerű a vitaindítás, ha azt szakmai szempontok szerint lehet irányítani. Nem célravezető a hergelés. A jóindulatú, de éber körbejárás nem jelent sem veszélyt, sem hajbókolást. Valóban hiányzik a romániai magyar sajtóból az egészséges kritikai szellem, nem jó az állandó bólogatás. Dénes László főszerkesztő, Reggeli Újság: kétli, hogy G. A. teljes mélységében ismeri a romániai magyar sajtót. Dénes szerint a sajtó egy része elég bátor, egy része meg nem eléggé. Gerjesztenének érdemi vitákat, de nem elég fogékony a honi magyar értelmiség. A sajtó tisztulásának belülről kell jönnie. Talán arra célozhatott Gáspárik, hogy ha idejében megszabadult volna a sajtó a régi bértollnokoktól, akkor azoknak nem lett volna idejük kinevelni az utánpótlást, vagyis azt a fiatal bértollnokat. A vita kapcsán az Erdélyi Riport Gáspárik Attilát, az Országos Audiovizuális Tanács alelnökét is megkereste. Gáspárik elmondta, maga is megjárta, hogy felsőbb érdekek miatt, kivágták az egyik lapból a kommentárját. Megkérdezte: a múlt feldolgozása címén miért elégedtek meg Hajdú Győző egyedüli bűnösségével? Miért lehet pályázat nélkül közpénzeket elkölteni? Miért győzködik egyes egyháziak szószékről a híveket politikailag? Hová lett Réman Domokos? Gáspárik szerint amíg nem tudják, hogy a lapok hány példányban jelennek meg, nem ismerik a fenntartási forrásokat, úgy érzi, hogy a „tollat sok esetben más vezeti”. Például Hargita megyében a lap tulajdonosa a megyei önkormányzat, kétségbe vonható sok esetben a szókimondás. Van egy másik magyar lap, amelyet a Micula testvérek tartanak fenn. Az ő kötődésük bizonyos román pártokhoz evidens. Valóban üzleti alapon tartanak fenn egy újságot? A nagybányai önkormányzat egy vagon pénzt fizetett ki, különösen választási évben, egy magyar újságnak. Az újság nem is a városban jelenik meg. /Lapszemlesütve? = Erdélyi Riport (Nagyvárad), ápr. 27./2006. április 27.
A Nagyváradon szerkesztett Erdélyi Riport hetilap április 27-én megjelent száma Lapszemlesütve? címmel egy ankétot közöl, amelyben erdélyi magyar főszerkesztők mondanak véleményt a romániai magyar sajtóról és a jelenlegi médiaállapotokról. Gáspárik Attila, a román Országos Audiovizuális Tanács (CNA) alelnöke az MTI-nek adott interjújában hetet-havat összehordott arról a médiáról, amelyet – mint erre a válaszadó gyakorló szerkesztők közül többen is felhívják a figyelmet – jószerével nem is ismer. A megyei napilapok és a vidéki audiovizuális műhelyek nem tartoznak a látókörébe. Gáspárik a Reggeli Újság napilapot nem ismeri, olvasni nem olvasta soha. Ha ugyanis ismerné akkor nem állítaná, hogy a lapot a Micula testvérek tartják fent, kötődésük bizonyos román pártokhoz evidens. Vajon mely román pártokhoz kötődnek nevezett testvérek? – kérdezte Dénes László, a Reggeli Újság főszerkesztője. A szóba jöhető pártok is mind egymásra mutogatnak. /Dénes László: Nem tudja, miről beszél. = Reggeli Újság (Nagyvárad), ápr. 27./2006. május 4.
Május 3-án tárgyalta a Román Sajtóklub (CRP) a Saptamana Financiara hetilap beadványát, amely szerint a Rodipet országos lapterjesztő vállalat megtagadta a hetilap hétfői számának terjesztését amiatt, hogy a Saptamana Financiara leleplező cikket közölt a Rodipet főrészvényese, Hassan Awdi amerikai-libanoni állampolgár romániai viselt ügyeiről. A cikk szerint az arab származású üzletember pénzmosás és más, Romániában elkövetett gazdasági bűncselekmények mellett terrorista akciók pénzelésével is gyanúsítható. „Bizonyítékaink vannak arra vonatkozóan, hogy Hassan Awdi személyesen tiltotta le az ÚMSZ hétfői számának a Rodipet általi terjesztését” – fejtette ki Veress Róbert, a Saptamana Financiara vezető szerkesztője, az ominózus cikk szerzője. A CRP meghallgatta a feleket. „Döntést az etikai bizottság hoz 1-2 napon belül, miután megvizsgálja a bizonyítékokat. Amennyiben a Rodipetet elmarasztaló döntés születik, a Sajtóklub felbonthatja a Rodipettel kötött protokollumát” – tájékoztatott Cristian Tudor Popescu, a CRP elnöke. „A gazdaság motorja, sztárcsináló, eseménykiváltó lehetne az Erdélyi Magyar Televízió” – világított rá május 3-án Csíkszeredában, a Sajtószabadság Világnapja alkalmából szervezett szakmai tanácskozáson Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Bizottság alelnöke. „Ma nincs olyan fórum, ahol a választottakat el lehetne számoltatni. A politikum és az újságíró-társadalom összefonódott.” – vélekedett Gáspárik. /S. M. L.: Sajtókorlát a sajtószabadság napján? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./2006. május 8.
A sajtószabadság nemzetközi napját május 3-án több szerkesztőség olvasótalálkozóval köszöntötte. Romániában 1989-ig május 5-e volt a sajtó ünnepe, mivel ezen a napon jelent meg a Pravda. 2004-ben próbálkozás történt új, nemzeti hagyomány megalapozására: a szenátus április 8-án megszavazta, hogy minden év áprilisának harmadik péntekje legyen a román sajtó napja. Indoklásuk az volt, hogy 175 évvel azelőtt, 1829 áprilisában jelentek meg az első román lapok, a Curierul Bucurestilor és az Albina Romaneasca. A Román Sajtóklub tiltakozott, az ENSZ 1991-ben hozott határozata értelmében ugyanis május 3. a sajtószabadság nemzetközi napja. 1990. október 27-én az Adevarul közzétette jeles értelmiségiek vélekedését: égetően szükség volna sajtótörvényre, amely azonnali hatállyal büntesse a rágalmazást, koholt hírek terjesztését, a soviniszta-rasszista uszítást. A sajtótörvény azóta is várat magára. 2002 szeptemberében az Országos Audiovizuális Tanács többszöri figyelmeztetés után betiltotta a soviniszta-antiszemita nézetek szócsövéül szolgáló OTV kereskedelmi adót. Két évi kényszerszünet után újraindult, jelenleg is az extrémizmus fóruma, ahol Corneliu Vadim Tudor szinte mindennapos vendég. /Barabás István: Változatok a sajtószabadságra. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./2006. május 17.
Újból Gáspárik Attilát, a médiafelügyelet jelenlegi alelnökét jelöli az RMDSZ az Országos Audiovizuális Tanácsba (CNA). A 2000-ben megválasztott Gáspárik mandátuma másfél hónap múlva lejár, a parlament várhatóan a következő együttes ülésén szavaz az új CNA-tagok személyéről. /Médiafelügyelő maradhat Gáspárik Attila. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./2006. május 31.
Margittán és Sepsiszentgyörgyön is egész napos magyar műsort sugározhat rövidesen a Partium Rádió, illetve a Régió Rádió. Margittán a Stirea Kft., Szentgyörgyön a helyi Antal és Tamás Kft. üzemeltethet rádiókat, az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) napokban hozott döntése nyomán, Barót, Balázsfalva, Kolozsvár új magyar nyelvű kereskedelmi rádiói mellett. A médiafelügyelet kilenc évvel meghosszabbította a székelyudvarhelyi Príma Rádió műsorszolgáltatási jogát. /Magyar rádió Margittán és Szentgyörgyön is. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./2006. július 18.
Az ÚMSZ eljuttatta a Civic Media Egyesülethez azon személyek listáját, akik a romániai magyar írott sajtóban vezető szerepet töltenek be, s ekként a romániai magyar közvélemény formálóinak tekinthetők; a lista a Szekuritáté Irattárát Átvilágító Bizottsághoz(CNSAS) kerül. Az ÚMSZ ezáltal csatlakozott a kezdeményezéshez, amely a romániai sajtó és civil szféra átvilágítását tűzte ki célul. A Civic Media eddig benyújtott névsorában az országos román napilapok, televíziók és rádiók, hírügynökségek főszerkesztői és helyetteseik szerepelnek. A MÚRE elnöke, Ambrus Attila üdvözölte a kezdeményezést. Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke örömmel fogadta az átvilágítás hírét. Kiadvány/Újságíró neve/ Tisztsége: A Hét/Parászka Boróka/felelős szerkesztő; Bányavidéki Új Szó/Soltz Anna/igazgató és Szilveszter Mária/ főszerkesztő; Bihari Napló/George Catuneanu/igazgató és Rais W. István/főszerkesztő; Brassói Lapok/Ambrus Attila/főszerkesztő; Erdélyi Napló/Makkay József/főszerkesztő és Szentes Szidóni/főszerkesztő-helyettes; Erdélyi Riport/Szűcs László/főszerkesztő és Stanik István/felelős kiadó; Európai Idő/Horváth Alpár Szilamér/főszerkesztő; Gyergyói Kisújság Ábrahám Imre/főszerkesztő és Balázs Katalin/főszerkesztő-helyettes; Hargita Népe/Sarány István/főszerkesztő és Hecser Zoltán/felelős kiadó; Háromszék/Farkas Árpád/főszerkesztő és Torma Sándor/főszerkesztő-helyettes, Magyari Lajos, Sylvester Lajos/rendszeresen közlő publicisták, elemzők; Heti Új Szó/Graur János/főszerkesztő; Korunk/Kántor Lajos/főszerkesztő és Horváth Andor/főszerkesztő-helyettes; Krónika Csinta Samu/felelős szerkesztő, Gazda Árpád/vezető szerkesztő, Rostás Szabolcs/vezető szerkesztő és Bakk Miklós/főmunkatárs; Látó/Gálfalvi György/főszerkesztő és Kovács András Ferenc/főszerkesztő-helyettes; Népújság/Makkai János/főszerkesztő és Nagy Miklós Kund/főszerkesztő-helyettes; Nyugati Jelen/Böszörményi Zoltán/főszerkesztő és Jámbor Gyula/főszerkesztő-helyettes; Polgári Élet/Zsidó Ferenc/főszerkesztő; Reggeli Újság/Dénes László/főszerkesztő; Szabadság/Kerekes Edit/főszerkesztő-helyettes és Tibori Szabó Zoltán/publicista; Szatmári Friss Újság/Elek Anikó/főszerkesztő; Szatmári Magyar Hírlap/Princz Csaba/lapigazgató, Veres István/főszerkesztő és Benedek Ildikó/főszerkesztő-helyettes; Székely Hírmondó/Kocsis Cecília/főszerkesztő és Willman Walter/főszerkesztő-helyettes; Udvarhelyi Híradó/Jakab Árpád/főszerkesztő; Új Kelet/Péter Csaba/főszerkesztő és Barabás Orsolya/felelős szerkesztő; Új Magyar Szó/Stanik István/lapigazgató, Salamon Márton László/felelős szerkesztő, Bércesi Tünde/vezető szerkesztő, Ágoston Hugó/vezető publicista, Bíró Béla, Lokodi Imre/rendszeresen közlő publicisták, elemzők, Simon Judit, Székedi Ferenc; MÚRE/Karácsonyi Zsigmond/ügyvezető elnök, Szűcs László/írott sajtó alelnök, Csép Sándor/audiovizuális alelnök, Rácz Éva/szakmai oktatási biz., Hecser Zoltán/sajtójog-érdekvédelmi biz., Kacsó Sándor/médiapolitikai biz., László Edit/szoc. tagságkezelő biz., Bálint Zsombor/gazdasági biz. A Civic Media Egyesület elektronikus levelet kapott többek közt a Krónika napilap egyik munkatársának e-mail címéről, amelyek feladója a következők átvilágítását javasolja: Stanik István, Szűcs László, Simon Judit (Új Magyar Szó), Makkai János (Népújság), Ferencz Imre (Hargita Népe), Farkas Árpád, Magyari Lajos (Háromszék). /Cseke Péter Tamás: Az Új Magyar Szó csatlakozott a Civic Media Egyesület kezdeményezéséhez. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./2006. július 19.
Az ÚMSZ eljuttatta a Civic Media Egyesülethez a jelenleg megjelenő magyar nyelvű napi, heti és havilapok élén álló személyek listáját, amely az átvilágító testület asztalára kerül. Csinta Samu, a Krónika napilap főszerkesztője a kezdeményezést „önmagában hasznosnak és erkölcsösnek” tartja. Szűcs László, az Erdélyi Riport felelős szerkesztője örvendetesnek tartotta a kezdeményezést, amit „a dőlni készülő dominósor első kövének” tart. Figyelmeztetett: lehetnek érintettek, akik megússzák a szembesülést, s félő, akadnak olyanok is, akik »kabátlopási ügybe« keverednek. Kántor Lajosnak, a Korunk főszerkesztőjének nincs kifogása az átvilágítás ellen. Időközben az ÚMSZ listája új nevekkel egészült ki. Felkerült rá Szilágyi István, a Helikon főszerkesztője, illetve Hodgyai Géza, az Új Kelet lapigazgatója. Emellett önmagát javasolta átvilágításra Boros Ernő, a Nagykároly és Vidéke főszerkesztője, valamint Krajnik-Nagy Károly, aki korábban a Brassói Lapok és az Előre szerkesztője volt. Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke javasolta, hogy az átvilágítás érintse a jelenleg Magyarországon tevékenykedő, de Erdélyből elszármazott újságírókat is: Csáky Zoltánt, Cselényi Lászlót, Heltai Pétert és Bodor Pált. A Civic Media csupán a romániai sajtóban jelenleg dolgozó szerkesztők, publicisták átvilágítását kérheti. /Cseke Péter Tamás: Tiszta hangok II: dől a dominósor? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./2006. július 21.
„A kisebbségi sajtóra nézve sértő az, amit a közszolgálati televízió elnök-vezérigazgatója, Tudor Giurgiu által aláírt levélben a TVR a médiafelügyeletnek válaszként megfogalmazott. Eszerint az elmúlt 16 évben nem létezett egyetlen magyar nyelvű cikk sem, amely méltó lett volna arra, hogy bekerüljön a román sajtószemlékbe. Micsoda cinizmus” – méltatlankodott Gáspárik Attila alelnök az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) július 20-án tartott ülésén. A CNA most tárgyalta a TVR által adott választ a médiafelügyelet körlevelére, amelyben felszólítja a televízió- és rádióadókat: magyar és német lapokat is szemlézzenek sajtószemle-műsoraikban. A CNA az ÚMSZ igénylése nyomán hozta ezt a döntését, július 13-i ülésén; az ÚMSZ tartalomkivonatát naponta a maszol.ro internetes honlapon románul is megjeleníti, továbbá októberi indulásától elektronikus hírlevélben is közli a román médiával. Gáspárik Attila hangsúlyozta, elfogadhatatlan a TVR médiafelügyelethez intézett levelének azon érvelése is, miszerint a magyar és német lapok szemléjére „ott van vannak a kisebbségi műsorok”. Ralu Filip CNA-elnök szerint ennek a lapszemlének éppen azt kell szolgálnia, hogy a románok is megismerjék a magyar sajtó témáit. „A magyarok el tudják olvasni, mi van a román sajtóban, fordítva viszont nem. Ezen változtatni kell” – fejtette ki Filip. A médiafelügyelet ülését követően a CNA újabb felszólítást küldött a TVR-nek, amelyben ragaszkodott ahhoz, hogy a közszolgálati televízió belefoglalja szemleműsoraiba a kisebbségi lapokat. /Gáspárik: cinikus a TVR. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./2006. augusztus 9.
A temesvári közszolgálati rádió augusztus 3-tól URH-n is sugározza műsorát. A középhullámon 13 és 16 óra között magyar, német és szerb nyelven sugárzott műsorokat este 19 és 22 óra közt részlegesen megismétlik. Gáspárik Attila, audiovizuális tanácsi alelnök bejegyezte transindexes médiablogjába: „szép-szép, de kevés. A kisebbségben élők nem napi egy-két órán át élik meg magyarságukat, szerbségüket. Előre, a napi 24 órás adásig.” Bartha Csaba, a magyar adás szerkesztőségének vezetője elmondta: a rádióvezetést régóta foglalkoztatta az a tény, hogy a román nyelvű középhullámú adást kettészakítja a 13-16 óra közti kisebbségi műsor, és szerette volna „áttolni” azokat esti órákra, a magas tévénézettség időpontjára. Gyakorlatilag ezt az idősávot kapta most meg a magyar, német és szerb szerkesztőség, azzal a kikötéssel, hogy sem embert, sem pénzt nem kérnek a műsoridő lefedéséhez, és ismétlik déli műsorukat. Egyelőre felmérik, hol és hogyan hallható az adás, kik hallgatják. /N. A.: Rádiós ráadás Temesvárnak. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./2006. augusztus 17.
A romániai magyar politikusoknak nagyon alacsony az ismertsége a hazai tévékben – derül ki az Audiovizuális Tanács felkérésére végzett felmérésből. Romániában az ország eseményeiről a lakosság 87%-a a televízióból informálódik. Romániai magyar politikus nincs 1 % felett sem a legfelkészültebb, sem legeurópaibb, sem leghitelesebb, legszimpatikusabb politikusok országos rangsorában. Legismertebb magyar politikusok kérdésre a minta 30%-a tudott válaszolni – a tévénézők 70%-a eszerint nem ismer magyar politikust. A rangsor: 1. Markó Béla 63%, 2. Frunda György 14%, 3. Verestóy Attila 8%, 4. Borbély László 5%, 5. Tőkés László 3% – a többiek nem érik el az 1%-ot. Kedvenc magyar politikus kérdésre mindössze 18% válaszolt (82%-nak nincs). Ezen belül Markó Béla 65%, Frunda György 15%, Borbély László 6%, Verestóy Attila 2%, a többiek 1% alatt nyertek említést. Ellenszenves magyar politikus kérdésre már többen, 22% válaszolt. Itt is Markó Béla vezet, 68%-kal. /Gergely Edit: Politikahomály az üvegen. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./2006. szeptember 18.
A Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) hatvan tagja vett részt a Sinaián tartott kommunikációs képzésen. Gáspárik Attila főszervező, az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) alelnöke mellett az előadók között volt Kelemen Attila, a Transindex internetes portál főszerkesztője, Salamon Márton László, az ÚMSZ felelős szerkesztője, Hajdu Zoltán a marosvásárhelyi Eco Focus Center részéről, valamint Curtifan Cristina és Gáspárik Ildikó trénerek. /Kommunikálni tanultak a Miértesek. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./2006. november 23.
Hogyan lehetne javítani a nemzeti kisebbségek megítélésén a többségi írott sajtóban? Erre kereste a választ a Project on Ethnic Relations (PER) november 22-i rendezvényén, a civil szervezet bukaresti székházában. A központi román sajtókiadványok vezetői, – bár elfogadták a meghívást – nem jelentek meg a rendezvényen. „A román nyelvű sajtó felületesen kezeli a magyar kisebbséggel kapcsolatos kérdéseket” – fejtette ki a PER-kerekasztalon Salamon Márton László, az ÚMSZ felelős szerkesztője. „Bár napi rendszerességgel lefordítottuk románra a lap tartalmát, hozzáférhetővé téve a román nyelvű szöveget honlapunkon, és hírlevélben el is juttattuk több száz címre, a központi román sajtó teljes érdektelenségébe ütköztünk” – összegezte Salamon. A lap az Országos Audiovizuális Tanácshoz (CNA) is fordult annak érdekében, hogy a bírja rá a közszolgálati televíziót: az audiovizuális törvénynek megfelelően lapszemléjébe vegye be a magyar sajtótermékeket is. Annak ellenére, hogy a médiafelügyelet írásban szólította fel a TVR-t a szemlézésre, ez máig nem történt meg. /Érdektelenség övezi a központi román sajtóban a kisebbségeket. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./2006. december 5.
Sürgősségi eljárással kéri Ralu Filip, az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) elnöke a parlamentet, érvényesítse egy-egy CNA-tag mandátumát, ugyanis ez megoldást jelentene a hatóság működésképtelenségére. Október 1-je óta a CNA-nak nincs döntéshozatali joga, mivel több tanácsos mandátuma lejárt. A CNA-elnök külön említette Gáspárik Attila fontos szerepét, aki egyrészt sikeresen tevékenykedett kisebbségi audiovizuális kérdésekben, másrészt projektvezetőként fontos a szerepe. /Mihály László: Visszakéri Gáspárikot a CNA. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./