Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 269 találat lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-150 | 151-180 ... 241-269

Intézménymutató: Partiumi Keresztény Egyetem /PKE/

2002. szeptember 7.

Szept. 6-án Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetem székhelyén megkezdődött a Magyar Professzorok III. Világtalálkozója. A háromnapos találkozót az 1998-ban alakult Magyar Professzorok Világtanácsa (MPV) rendezi a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei tudományos testületének közreműködésével. A megnyitón Tőkés László református és Tempfli József katolikus püspök köszöntötte a világ három kontinensének 14 országából érkezett mintegy 180 professzort. Az eddigi találkozók hagyományainak megfelelően a nyitónapon kitüntetéseket adtak át. A magyar nyelvű felsőoktatásért végzett tevékenységet elismerő Nagy Lajos-érmet idén Tőkés Lászlónak és Tempfli Józsefnek ítélték, az oktatói és a tudományos munkásságot elismerő Fehér Dániel-érmet pedig hét professzor vehette át. A plenáris előadások és a munkabizottsági ülések tapasztalatai nyomán a résztvevők ajánlásokat fogalmaznak meg Mádl Ferenc köztársasági elnök, a magyar kormány, valamint az MTA, az egyetemek és a kutatóhelyek számára. /Magyar Professzorok III. Világtalálkozója. 14 országból 180-an jöttek el. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./

2002. szeptember 30.

Szept. 29-én, vasárnap tartották Csíkszeredában a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem /EMTE/ második tanévnyitóját. Az új tanév három oktatási helyszínen 15 szakon indul mintegy 150 oktatóval és közel ezer hallgatóval. Tonk Sándor professzor, az EMTE rektora elmondta, hogy az első két évben Csíkszereda kapott kiemelt támogatást, mivel ott a semmiből kellett létrehozni az egész egyetemi intézményt. A fejlesztésben most Marosvásárhely következik, ahol a tervek szerint új egyetemi campus épül az EMTE számára. Az eddig kapott támogatást az elkövetkező években is biztosítani kívánja a magyar kormány. Tonk Sándor szerint az évi 2 milliárd forint támogatás még két évig elegendő arra, hogy csökkenő mértékben ugyan, de új beruházásokat megvalósítsanak. A 2 milliárd forintos keretből történik a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem finanszírozása is. Tonk Sándor jelezte, az első évfolyam vizsgaeredményeit nem lehet csillogónak minősíteni, de ez alapvetően a magas követelményeknek tudható be. Gondok vannak még az oktatói kar feltöltésével. Tavaly 7 ezer magyar nemzetiségű fiatal iratkozott be a számtalan román magánegyetem valamelyikére. /Tanévnyitás a Sapientián. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 30./

2002. október 7.

Az anyaországi költségvetési támogatás 50 százalékos növelését kérték Mádl Ferenc magyar köztársasági elnöktől az erdélyi magyar magánegyetemek vezetői, a történelmi egyházak püspökei pedig azt szorgalmazták, Magyarország hasson oda a román hatóságoknál, hogy a parlament által megszavazott egyházi restitúciós törvényeket mielőbb maradéktalanul alkalmazzák. Szabó Árpád unitárius püspök kijelentette: az egyházfők attól tartanak, hogy a parlament által elfogadott jogszabály csupán "kirakat a világ felé", hiszen annak végrehajtását a bukaresti kormány számtalan intézkedéssel próbálja késleltetni. A püspökök a felekezeti oktatás helyreállításában is Magyarország támogatását kérték. Mádl Ferenc okt. 5-én Marosvásárhelyen Sütő András drámaíróval reggelizett, majd Szatmárnémetibe utazott. Itt a helyi vezetőkkel, a prefektussal és a polgármesterrel tárgyalt, főképpen a határ menti együttműködés és a környezeti, illetve az árvízkatasztrófák közös elhárításáról, valamint a határ menti együttműködés kiszélesítéséről. A köztársasági elnök Szatmárnémetiben felkereste a római katolikus püspökséget. Szatmárnémetiből az elnök Nagyváradra repült, ahol megkoszorúzta a Nagy Sándor József aradi vértanú tábornok fiatalkori lakhelyének falán elhelyezett emléktáblát, majd a Partiumi Keresztény Egyetem tanévnyitójával egybekötött Arany János Kollégium felavatási ünnepségén mondott beszédet. Elmondta, hogy a magyar egyetemi oktatók az évi kétmilliárd forintos magyar állami támogatás másfélszeresére való emelését szorgalmazták. Az elnök szerint Magyarországnak az eddig folyósított anyagi támogatást az ország gazdasági és kulturális helyzetének fokozatos javulásával párhuzamosan emelni kell. Mádl Ferenc szorgalmazta az ingatlan-, föld- és erdő-visszaszolgáltatási törvények mielőbbi alkalmazását. Az elnök külön szót emelt a nagyváradi római katolikus püspöki palota, a gyulafehérvári Batthyaneum, az Erdélyi Múzeum-Egyesület épületeinek visszaszolgáltatásáért, illetve az aradi Szabadság-szoborcsoport méltó köztéri elhelyezéséért. Mádl Ferenc a nagyváradi római katolikus püspökségre látogatott, majd Magyarországra történő visszautazása előtt felkereste az RMDSZ nagyváradi székházát. /Tibori Szabó Zoltán: Mádl az EMTE fokozott támogatását sürgette. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

2002. október 21.

Képzőművészeti tárlat nyílt okt. 18-án Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) alagsori kávézójában. A Partiumi Galéria azzal a célzattal jött létre, hogy lehetőséget teremtsenek fiatalok bemutatkozására. Három fiatal alkotásai tekinthetőek meg a Partiumi Galériában. Molnár Imola a Nagyváradi Egyetem festészet szakán végzett. Álomfa című festménye Budapesten is kiállításra került. Ács Zsolt a PKE filozófia szakos hallgatója. Hobbiból foglalkozik grafikával. A harmadik kiállító, Remus Ilisie a Nagyváradi Egyetem festészet szakos hallgatója. /Tóth Hajnal: Megnyílt a Partiumi Galéria. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 21./

2002. október 21.

2002. november 16.

Nov. 15-16-án tartották a Királyhágómelléki Református Egyházkerület kétnapos őszi rendes közgyűlését. Csűry István püspök-helyettes kifejtette: a gyávaság helyett a hiten alapuló bátorságot kell választani. Tőkés László püspök felhívta a figyelmet a jelenlét, a pontosság és a jó szervezés fontosságára. Kovács Zoltán egyházkerületi főgondnok a feladatokról szólva megemlítette az apadás, a kivándorlás megakadályozását, az ifjúság erőteljesebb bevonását az egyházi életbe, az elkobzott ingatlanok visszaszerzését és a felekezeti oktatás felemelését. Tőkés László elmondta: immár hivatalosan is a Sulyok István Egyházi Oktatási és Művelődési Központ nevet viseli az az újvárosi övezet, amely magában foglalja a templomot, az egyházkerületi székházat, az Arany János Kollégium régi és új szárnyát, valamint az Illyés Gyula könyvesboltot. /Wagner István: Vissza- és előretekintés a közgyűlésen. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 16./ Tőkés László püspök az újvárosi együttműködést példásnak nevezte, ezzel szembeállította a Lorántffy központban kialakult helyzetet, ahol egy lelkész ellentéteket provokál. Elmondta: megtartották már az alakuló közgyűlését annak az intézménynek, amelyik a színjátszás, a képzőművészetek, a néprajz és népzene, illetve a konferenciaszervezés terén a Nagyváradi Magyar Művelődési Céh név alatt működne a jövőben. A pozitívumok között említette a püspök a lelkészhiány megszűntét. Tőkés László szerint a Sapientia Egyetem kuratóriumára erős RMDSZ-nyomás nehezedik, és nem a Partiumi Keresztény Egyetem javára; próbálják az egyházfők által alapított egyetemet RMDSZ-befolyás alá helyezni. A püspök ennek jeleként értékelte, hogy Borbély László RMDSZ-alelnök rendre megjelenik a kuratóriumi üléseken. /Az egyházkerületi helyzet és a tervek. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 16./ Nov. 16-án került sor négy fiatal lelkipásztor felszentelésére Nagyváradon. /Tököli Magdolna: Ne uralkodjatok, szolgáljatok... = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 18./

2002. december 4.

A Bolyai Társaság közgyűlését megelőzően tanácskozásra hívta össze az erdélyi magyar állami felsőoktatási keretek felelős képviselőit, és az említett intézmények háttértámogatásában illetékes magyarországi alapítványok, illetve minisztériumi főosztályok vezetőit. A tanácskozás vitaindítóját /Wanek Ferenc, a Bolyai Társaság elnöke írását/ közölte a lap. A vitaindító leszögezte, hogy az erdélyi magyarság erős, sajátos kulturális tudattal és oktatási hagyományokkal éli meg nemzeti mivoltát. Ragaszkodik az 1959-es felszámolásáig létezett önálló egyeteméhez. 1990 után az anyanyelvű felsőoktatásban némi javulás volt észlelhető, de az távolról sem kielégítő a több mint másfélmilliós erdélyi magyarság számára. Jelenleg Romániában Kolozsváron (Babes-Bolyai Tudományegyetem, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Egyetemi Fokú Protestáns Teológiai Intézet), Marosvásárhelyen (Orvostudományi Egyetem, Szentgyörgyi István Színművészeti Egyetem, Református Kántor-Tanítóképző Főiskola), Nagyváradon (Partiumi Keresztény Tudományegyetem), Bukarestben (a Bukaresti Tudományegyetem Hungarológia Tanszéke) és Gyulafehérváron (Katolikus Teológiai Intézet) vannak olyan egyetemek, melyeken magyarul, vagy magyarul is folyik az oktatás. Ezek az egyetemek és főiskolák működtetnek néhány magyarul (is) oktató kihelyezett kart, így a Babes-Bolyai Tudományegyetem: Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredán, Gyergyószentmiklóson és Szatmárnémetiben, valamint tanítóképzőt: Kézdivásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Nagyváradon és Nagyenyeden /itt átmenetileg leállították/; a Sapientia Tudományegyetem: Marosvásárhelyen és Csíkszeredában; ehhez hozzáadható még a Gábor Dénes Műszaki Főiskola kolozsvári kihelyezett intézete, valamint a Soproni Egyetem csíkszeredai és a Gödöllői Egyetem nyárádszeredai agrárközgazdászi szakának, kifutó, távoktatási képzése. Ez a hálózat több mint 70 profilt jelent (ebből több mint 50 a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen), de igen szegényes a műszaki, és mezőgazdasági oktatási kínálat, a művészeti pedig hiányos. A romániai magyar nyelvű felsőoktatásban a szakok választéka nem éri el az 1/4-ét sem az országos román nyelvű kínálatnak. Az elmúlt 12 évben a magyar egyetemi hallgatók száma több mint megháromszorozódott (7.091 ről 24.591-re nőt), de az országos összhallgatói számhoz viszonyítva aránya semmit sem változott: mint az 1989/1990-es tanévben, ma is 4,3 %-ot tesz ki, az erdélyi magyarság megközelítően 7 %-os részaránya mellett. Ez még távolról sem a magyarul tanulók részarányát jelenti. Ami az intézményi megoszlást illeti, az első helyen a Babes-Bolyai Tudományegyetem áll, ahol az utóbbi évtizedben lényegesen nőtt a hallgatók száma, s ahol az 2001/2002-es tanévben 7.486 magyar diák volt, ez az intézet összlétszámának kevesebb mint 24 %- át jelenti, de ebből csak 5.391 tanult magyarul, azaz a magyar anyanyelvűek 72 %-a (az összlétszám 17 %-a). Valamivel pozitívabb tendenciát mutat a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar hallgatóinak részaránya, ahol az 1994-es 11 %-os mélypontról 40 % fölé emelkedett, összesen 967 fővel - itt viszont az oktatói gárda rohamos kiöregedése aggasztó. A Szentgyörgyi István Színművészeti Egyetemen a jelzett tanévben 76 magyar hallgató tanult. A Bukaresti Egyetem Hungarológiai Tanszékén a hallgatók száma 60 alatt van, s az újabb szabályozások értelmében az intézmény fennmaradása veszélyeztetett. E négy intézmény működik állami keretek közt, mellettük három, kizárólag magyar tannyelvű egyházi felsőoktatási intézmény, így a kolozsvári Egyetemi Fokú Protestáns Teológiai Intézet (a jelzett tanévben 218 hallgatóval), valamint a Gyulafehérvári Katolikus Teológia (115 papnövendékkel) és a marosvásárhelyi Református Kántor-Tanítóképző Főiskola (70 diákkal) részesülnek állami támogatásban. A magyar állam költségvetési támogatását élvező Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem a 2001/2002-es tanévben 374 hallgatóval kezdett, ma 930 diákja van. A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem 800 hallgatóval működik. A Gábor Dénes Műszaki Főiskola kolozsvári kihelyezett távoktatási karán (7 konzultációs központban) körülbelül 500 hallgató tanul, míg a Pro Agricultura Hargitae Alapítvány égisze alatt működő Gödöllői és Soproni Egyetemek kifutó távoktatási évfolyamain a hallgatók száma mára összesítve is 150 alá esett. Összegezve az adatokat, a 2001/2002-es tanévben magyar nyelvű állami oktatásban 6.550 hallgató, magán-, illetve alapítványi egyetemeken és főiskolákon 2.257 hallgató van. Tehát a 23.381 romániai magyar anyanyelvű diák kevesebb mint 38 %-a. A magyar diákok zöme tehát szétszóródva, különböző, román tannyelvű, állami és magán egyetemeken (ez utóbbiak az elmúlt években jelentős teret hódítottak a Székelyföldön), kihelyezett karokon és távoktatási rendszerekben tanul. A magyar diákok részaránya a romániai felsőoktatásban nem az egyenlő esély elvét tükrözi, és ebből a létszámból, a magyarul tanulóké pedig rendkívül alacsony. Összességében az állami oktatásban tanul a magyar diákság több mint 90 %-a, ugyanakkor az állami oktatásban magyarul tanulók háromszor annyian vannak mint az összes magán, egyházi, illetve alapítványi intézetben. Az állami intézményi magyar oktatási struktúrák azonban nem rendelkeznek sem gazdasági, sem döntési önállósággal, az oktatói személyzet válogatásában is néhány esetben a kontraszelekciós többségi akarat szól közbe (Babes-Bolyai Tudományegyetem), vagy egyenesen figyelmen kívül hagyják a magyar igényeket (Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem). De a fizetési szint is olyan, ami kontraszelekcióként hat. Az önálló magyar állami egyetem beindítása késik, még a Babes-Bolyai Egyetemen beígért önálló karok kiépítése sem valósult meg. Ebben az RMDSZ vezetősége is hibás, mivel másodszorra került be az idén ez az igény a protokollumba, és azt az érdekvédelmi szervezetünk az idén is a legvégére hagyta. Nem érezhető a lobbizás a magyar kormány e részéről sem az önálló magyar állami felsőoktatás érdekében. Romániában 111 egyetem működik, ebből kb. fele állami, adófizetői minőségében a romániai magyarság 4 teljes állami egyetemre lenne jogosult, legkevesebb 40.000 hallgatóval. A hiányt 2 milliárd forintos magyar állami támogatással soha versenyképesen felzárkóztatni nem tudják. Ezért fontos újraértékelni az anyaország támogatását. Káros volt az, hogy a négy évvel ezelőtt beindított programok, melyek az állami intézmények háttértámogatását szolgálták (tanárlakás-program, a fiatal oktatók fizetését kiegészítő program, diák-tanár közös kutatási program, könyvtárfejlesztési program) a Sapientia beindítását követően - pénzhiány miatt - leálltak. Megdöbbentő, hogy a két fő (oktatásra szánt) támogatási keretet kezelő alapítvány: az Illyés és Apáczai Alapítvány meghívott képviselői- távolmaradását jelentette be a romániai magyar nyelvű állami felsőoktatás háttértámogatása újragondolását célul kitűző tanácskozásról. /Wanek Ferenc, a Bolyai Társaság elnöke: Hová, merre, Bolyai Társaság? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./ Wanek Ferencnek írásában tévedés az, hogy a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet "állami támogatásban részesül". A kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet - bár az állam által egyetemi rangúként elismert, akkreditált felsőoktatási intézmény - nem részesül állami támogatásban. A másik két egyházi felsőoktatási intézményt sem támogatja az állam. /Dr. Juhász Tamás, a Protestáns Teológiai Intézet rektora: A teológia nem kap állami támogatást. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./

2002. december 9.

Dec. 5-én tartotta alakuló ülését az Euroatlanti Klub a Partiumi Keresztény Egyetemen. Szilágyi Zsolt képviselő és Tőkés Edit, az egyetemen működő integrációs iroda vezetője a klub fő irányvonalait, a szervezendő előadások témáit megbeszélte az érdeklődő diákokkal. Céljaik között van az integráció folyamatának követése, a pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése, az Európai Unió intézményeinek megismertetése a diákokkal. /Klub alakult a PK egyetemen. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 9./

2002. december 9.

Kallós Zoltán előadásával kezdődött dec. 6-án Nagyváradon a kétnapos Csángó Napok rendezvény. Kallós beszélt a csángók népszokásairól, nyelvükről, kultúrájukról, a teljes elrománosításukra való törekvés tragikumáról, a román papok kijelentették, hogy a magyar az ördög nyelve. Az előadást követően ünnepi táncház volt a marosvásárhelyi Öves Zenekar és a Pusztinai Hagyományőrző Együttes közreműködésével. Dec. 7-én a csángókutatás úttörőjéről, a tragikus sorsú, fiatalon elhunyt tudósról, íróról, Mikecs Lászlóról emlékeztek meg Bihardiószegen. A diószegi zarándoklat után gálaest volt a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében. Szilágyi Zsolt hangsúlyozta, a csángóság ügye ugyanolyan egyetemes nemzeti ügy, akár az egyházi ingatlanok ügye. Kallós Zoltán kifejtette: "Magyar értelmiség, papság nem lévén, nehéz megmaradni magyarnak. A csángó értékek felbecsülhetetlenek. Nincsenek földrajzi határok a magyar kultúrában. Addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk és magyarul táncolunk. Ha ilyen szellemi javakkal táplálkozunk, még biztosan kibírjuk ezer évig Európában." Tempfli József római katolikus megyés püspök ajándékul egy-egy magyar imakönyvet adott át a pusztinaiaknak. /Tóth Hajnal: Csángó Napok Nagyváradon. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 9./

2002. december 13.

Mádl Ferenc köztársasági elnök és Görgey Gábor kultuszminiszter dec. 12-én Budapesten fogadta Tőkés László református püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét, a találkozókon a romániai magyarság helyzetéről volt szó. Tőkés László megbeszélései után az MTI-nek elmondta: felhívta a köztársasági elnök figyelmét a romániai magyarság demográfiai adatainak romlására. Hozzátette, a romániai magyarság helyzete a látszattal szemben továbbra sem nevezhető jónak, ezért kérte Mádl Ferencet: egyfajta fővédnöke legyen a határon túli magyarságnak. Köszönetet mondott az államfőnek azért, hogy októberben részt vett a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem tanévnyitó ünnepségén, és felavatta az egyetem Arany János Kollégiumának új épületét. A köztársasági elnök - Tőkés László tájékoztatása szerint - ígéretet tett arra, hogy különös figyelmet fog fordítani a határon túli magyarságot érintő ügyekre. Mádl Ferenc kilátásba helyezte, hogy jövő tavasszal körutat tesz Erdélyben, idén adventre pedig meghívta egy fogadásra a határon túli egyházak püspökeit. - Görgey Gábort ismerkedés végett kerestem meg - mondta az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Köszönetet mondott a kultuszminisztérium azon támogatásaiért, amelyeket az egyházaknak, illetve templomok felújítására és a könyvkiadás segítésére nyújtottak. Külön megköszönte az idén nyáron megjelent váradi biblia hasonmás kiadásának támogatását. Görgey Gábort elsősorban a romániai magyarok helyzetének egyházi, művelődési vonatkozásairól tájékoztatta. Tőkés László arra kérte a minisztert, hogy biztosítsa a folytonosságot a határon túli magyarok támogatásában. Kérte ezen belül a minisztertől az érmindszenti Ady-zarándokhely és a Nagyváradon létrejövő művelődési intézmény támogatását. /Tőkés László Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 13./

2002. december 17.

Dec. 11-én ülésezett Kolozsváron a református egyház zsinata. Kiadott állásfoglalásuk szerint támogatásukról biztosítják a Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezletét, ugyanígy az Állandó Értekezlet legutóbbi ülésének határozatait, amelyek értelmében: (a) egyházaik törvénymódosító javaslatot nyújtanak be a Parlamenthez az önálló felekezeti oktatás törvényesítése végett, és (b) személyes találkozót kezdeményeznek a román tanügyminiszterrel az egyházi oktatás égető problémáinak megoldása ügyében. A Zsinat változatlanul ragaszkodik az óvodától az egyetemig terjedő egyházi oktatás maradéktalan helyreállításához. Addig is kéri (a) a gimnáziumi oktatásnak az állami középiskolai-liceális oktatással való egyenjogúságának biztosítását; (b) az ezt szabályozó egyházi-állami protokollum régóta esedékes módosítását, valamint (c) elemi és általános iskolai osztályok, illetve szakiskolai képzés indításának engedélyezését a meglévő tanintézetekben. A zsinat sürgeti a visszaítélt, de évek óta visszatartott egyházi épületek feltétlen visszaadását. A zsinat aggodalommal tekint azokra a próbálkozásokra , amelyek a státustörvény kiüresítésére, valamint a Sapientia és a Partiumi Egyetem kárára történnek. A zsinat megkereséssel fordul a magyar kormányhoz az erdélyi magyar teológiai tanintézetek normatív pénzügyi támogatása ügyében. A zsinat felszólítja az RMDSZ-t, hogy a státustörvény végrehajtásának folyamatából ne szorítsa ki az egyházakat és a civil szervezeteket. A zsinat fontosnak tartja a Kolozsvári Nyilatkozatban (1992) megfogalmazott közösségi önrendelkezés maradéktalan érvényesülését. Ennek megfelelően sürgeti a belső választások kitűzését és lebonyolítását. A zsinat visszautasítja Reiner Antal politikai elítélt további fogvatartását és tulajdonából való kisemmizését, indokolatlannak tartja a román ortodox térhódítás folytatását, valamint az 1918. dec. 1-jei Gyulafehérvári Nagygyűlés évfordulójának budapesti megünneplését. Az idei népszámlálás adatai szerint a Romániai Református Egyház lélekszáma az 1992-es, 700 ezren felüli számról 600 ezer alá süllyedt. Ez a körülmény az eddiginél is szorosabb összefogásra készteti az egyházat. /Református zsinati állásfoglalás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./

2002. december 19.

Dr. Indig Ottó irodalomtörténész számos színház-, irodalom- és sajtótörténeti könyv szerzője, nevéhez fűződik több Ady-monográfia, Juhász Gyula váradi éveinek rendszerezése, a Kelet-Nyugat és a Várad című irodalmi lapok indítása és a Nagyváradi Ady Társaság alapítása. Indig Ottó 2002-ben Magyar Kulturális Örökség Díjat kapott. 1961-től 1991-ig magyar irodalmat tanított nagyváradi középiskolákban. 1993-tól a Partiumi Keresztény Egyetemen irodalomtörténetet és irodalomelméletet ad elő. Indig Ottó elkészítette az 1870-1914 közötti nagyváradi sajtó irodalmi anyagának bibliográfiáját, ez a munkája négy kötetből állt. A jelzett fél évszázad alatt Nagyváradon több mint 15 lap jelent meg. 1990. februárjában indult a Kelet-Nyugat című irodalmi lap /Indig a munkatársa volt/. Ez volt Nagyvárad első irodalmi hetilapja. A lapot 26-28 ezer példányban jelentették meg, s mindegyik példány el is kelt. Később ez az érdeklődés lanyhult. Elfogyott a pénz, és vele együtt a Kelet-Nyugat is megszűnt 1996-ban. Ebben az évben viszont megszületett a Várad folyóirat. A példányszám szerényebb: 300 példányban jelenik meg. Egy szűk réteg mindig igényelni fogja a színházat, a könyvet, az irodalmi lapokat. Indig Ottó nagy gondnak tartja, hogy a kortárs irodalom egyre inkább beszorul a megyehatárok közé." /Sorbán Attila: A váradiság már senkit sem érdekel. Beszélgetés dr. Indig Ottó irodalomtörténésszel. = Krónika (Kolozsvár), dec. 19./

2002. december 24.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetséget az egykori Román Kommunista Párthoz, a szövetség vezetőit pedig a Ceausescu-diktatúra magyar nemzetiségű kiszolgálóihoz hasonlította dec. 23-i nagyváradi sajtóértekezletén Tőkés László királyhágómelléki református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Sajtóértekezletén Tőkés püspök párhuzamot vont az 1989-es és az idei advent között. Úgy fogalmazott, hogy akkor temesvári állásából próbálták meg eltávolítani, most tiszteletbeli elnöki tisztségéből. Tőkés László az RMDSZ jövő évre összehívott kongresszusát a Román Kommunista Párt soha meg nem tartott, 1990-es kongresszusához hasonlította. Szavai szerint akkor a kommunistabarát egyháziakkal kellett megütköznie, most a "Markó-barát egyházi és közéleti emberekkel" kell hadakoznia. Jelenleg, akár 1989-ben, gyanús pénzügyi manőverekkel vádolják meg őt. Példaként említette, hogy "az ellenséges érzületű média nemtelen támadásokat" intézett ellene a Reformátusok Világszövetsége Nagyváradon idén nyáron megrendezett európai nagygyűlésének magyarországi kormánytámogatása miatt. Visszautasította, hogy az RMDSZ felügyelje azt a magyarországi támogatást, amelyet az egyházkerülete által irányított nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem kap a magyarországi költségvetéstől. - Szomorúnak tartom, hogy Tőkés László - református püspök létére - 2002 karácsonyán nem tud másról beszélni, csak a pénzről és nem tud mást üzenni az erdélyi magyar közösségnek, csak azt, hogy saját RMDSZ-es kollégáit rágalmazza - nyilatkozta az MTI-nek Markó Béla, az RMDSZ elnöke a tiszteletbeli elnök szavait kommentálva. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület 242,5 millió forintot kapott idén nyáron, Nagyváradon tartott európai református nagygyűlésre. A Nagyváradon működő Partiumi Keresztény Egyetem harmadik éve évi 400-500 millió forintot kap a Sapientia Erdélyi Magyar Egyetemnek szánt magyarországi költségvetési támogatásból. Rockenbauer Zoltán volt kulturális miniszter az előző kormány utolsó munkanapján arról tájékoztatta Tőkés László püspököt: támogatja, hogy az egyházi kulturális alapból 2002-ben 320 millió forintot kapjon Tőkés püspöknek az a korábban benyújtott elképzelése, amely szerint a romániai Érmindszenten termálfürdőt, konferencia központot építsenek, és vallási-kulturális zarándokhelyet hozzanak létre. /Tőkés László sajtótájékoztatója. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 24./

2003. január 21.

A Sapientia Alapítvány létrejöttének harmadik évfordulója alkalmából tartottak jan. 20-án sajtótájékoztatót Kolozsváron, az alapítvány Egyetem utcai székhelyén. Tonk Sándor, az alapítvány elnöke rámutatott: a Sapientia által létrehozott Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) jelenleg 25 szakkal rendelkezik, /a Partiumi Keresztény Egyetemmel együtt/ 1600 diákkal és közel 300 oktatóval. Jó színvonalat biztosítanak, sok a vendégtanár. Csíkszereda már rendelkezik megfelelő épülettel, Kolozsváron a közeljövőben megnyitják a rektori hivatal épületét a Bocskai-házban, Marosvásárhelyen pedig nemsokára megkezdik egy campus építését. Magyarország változatlanul biztosítja az évi kétmilliárd forint támogatást, hangzott el, de más forrásokat is kell találni, hiszen nem lehet arra alapozni, hogy más állam költségvetésére működtessenek egyetemet. Jó kapcsolatokat építettek ki a romániai és a magyarországi egyetemekkel egyaránt. Szerződést kötöttek a Babes-Bolyai Tudományegyetemmel, annak tanárai oktathatnak az EMTE-n, az elmúlt napokban írtak alá szerződést az Erdélyi Múzeum-Egyesülettel és a debreceni egyetemmel, valamint előkészületben van a pécsi, soproni és gödöllői tudományegyetemmel való együttműködés aláírása. Mindaz, amit végeztek, nem valósulhatott volna meg azon támogatások nélkül, amelyeket a különféle intézményektől kaptak: a Határon Túli Magyarok Hivatalától és a magyarországi, illetve a kolozsvári programirodától. A határon kívüli magyarságnak újra kell integrálódnia a magyar tudományos életbe, ezt az integráló feladatot a Sapientia vállalja. Tánczos Vilmos, az alapítvány alelnöke a kutatási programok intézetének munkájáról szólt, kiemelve annak célját: az erdélyi magyar magánegyetem támogatása, ezen túlmenően az erdélyi magyar tudományosság szolgálata. Több mint hatvan doktori ösztöndíjat biztosítanak a fiatalok számára, bejegyeztették a Scientia Kiadót, amely kizárólag a kutatási ösztöndíj keretén belül született tudományos munkákat jelenteti meg, ezenkívül félévenként tízezer dollárt költenek a vendégtanári programra. Az intézet utolsó célkitűzéseként Tánczos Vilmos az erdélyi magyar tudományosság adatbázisának elkészítését jelölte meg. /Köllő Katalin: Mérlegkészítés a Sapientia Alapítványnál. Három éve hozták létre az alapítványt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21/ Az EMTE-n 1600, Kolozsváron a Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) 6000 magyar diákot oktat a 300-350 magyar oktató. Kolozsváron a Bocskai-házba 1,3 millió dolláros befektetés eredményeként ez év márciusának közepén költözik be az EMTE rektori hivatala. Működésre és eszközök beszerzésére a Sapientia Alapítvány 2000-ben 527,6, 2001-ben 820,3, 2002-ben 1020,4, azaz összesen 2368,3 millió forintos keretből gazdálkodott. Ingatlanberuházás céljára 2000-ben 1323,3, 2001-ben 1075,2, 2002-ben pedig 666,7 millió forintot költöttek. Az összköltségvetés az említett három évre 5433,5 millió forint volt. Ez év januárjától tíztagúvá bővült a Sapientia Alapítvány addig kilenctagú kuratóriuma. Az Erdélyi Unitárius Egyház kérésére kuratóriumi tag lett Kolumbán Gábor főgondnok. Tőkés Elek, a Báthory István Gimnázium igazgatójának helyét - lemondása után - Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspök-helyettese vette át. Birtalan Ákos parlamenti képviselőt betegsége idején Kun Imre helyettesíti. A PKE és az EMTE rektorai tagjai a magyarországi Rektori Tanácsnak. /Lepedus Péter: Bővült az alapítvány kuratóriuma. = Krónika (Kolozsvár), jan. 21./

2003. január 21.

2003. január 24.

Jan. 19-én, vasárnap mintegy ezerkétszázan jelentek meg a Nagybánya-óvárosi református templomban. A szatmári rendkívüli egyházkerületi közgyűlést előkészítő egyházmegyei ökumenikus imahét-nyitó istentiszteleten Tőkés László nagyváradi püspök hirdetett igét. Az egyes magyar felekezetek lelkipásztorai is megjelentek. Szilágyi A. Béla egyházmegyei főgondnok kifejtette: "Az önálló kolozsvári magyar egyetem megszüntetése utolsó éves hallgatóként akkora lelki megrázkodtatást jelentett számomra, hogy csak 40 év múltán tudtam kiheverni, amikor 1999. szeptember 11-én, Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetem megalapítói között lehettem" - hangsúlyozta, hozzátéve: az elszórványosodás felgyorsult. Misztótfaluban, Láposbányán, Misztbányán, Nagysomkúton, Magyarláposon 40 évvel ezelőtt még volt magyar nyelvű oktatás, ma már alig, vagy egyáltalán nem létezik. Ezekről a településekről a magyar gyermekeket kollégiumba kell juttatni. Nagybányán működik a Magyar Ház, ahol nyáron többek között játszóházat működtettek közel nyolcvan óvodáskorú kisgyerek számára - közülük nem kevesen román tagozatról kerültek ki. Megalakult a Nagybányai Magyar Képzőművészek Társasága, újraindult a hajdani Erdélyi Féniks Szabadegyetem. Nagybánya, Koltó, Felsőbánya, Domokos, Máramarossziget, Szamosardó, Hosszúmező településeket évszázadok múlva is lakják majd magyarok, s az itt élőknek kötelességük az akkorra talán már megszűnő magyar szigetek tárgyi-szellemi örökségét, emlékeit is begyűjteni, megőrizni. /Vásárhelyi D. Miklós: Maradni és megmaradni. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jan. 24./

2003. március 24.

Márc. 21-én Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermébe tartott fórumot a nagyváradi Magyar Polgári Egyesület Csak azért se győzhet a Mindegy címmel. Hivatalosan bejegyezték a váradi Magyar Polgári Egyesületet (MPE), jelezte Sárközi Zoltán bevezetőjében, mondván "nekünk nem pártra, hanem valós értékekre épülő egyesületre van szükségünk, olyanra, ahol bátran kimondhatjuk véleményünket, és nem álmagyarok húzzák meg jogos igényeink határát". Tőkés László református püspök elítélte a "pártnómenklatúrán alapuló pénzosztás" gyakorlatát, ami korrumpálja a magyarság egy részét. Közölte: fontolgatják, hogy beperelik Geoana román külügyminisztert, amiért a kolozsvári fórum résztvevőiről azt állította, hogy irredenták, szélsőségesek és revizionisták. Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke beszédében kiemelte, hogy a Kárpát-medencei kisebbségi magyar közösségek igénylik a belső demokráciát. Szilágyi Zsolt képviselő, a Reform Mozgalom elnöke rámutatott: nem szabad engedni, hogy a félelem falai ismét felépüljenek az erdélyi magyar közösségen belül. /Polgári fórum a Mindeggyel szemben. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 24./

2003. március 24.

Kéthetenként tartanak irodalmi estet Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezetének rendezésében. A házigazda Demeter Szilárd, a cél pedig a kortárs irodalom megismertetése. Az első irodalmi est meghívottjaként Sántha Attila költő, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának ügyvezető elnöke és Papp Attila Zsolt költő beszélt egyebek között a transzközép irodalomról, mely igazi áttörést jelentett a kilencvenes évek elején. Legutóbb három költő volt a vendég: Gáll Attila, Király Zoltán és Szántai János. /Tóth Hajnal: Irodalmi kuckó a PKE-n. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 24./

2003. március 24.

2003. március 26.

Márc. 21-én tartották meg Nagyváradon a Királyhágómelléki Református Egyházkerület időközi választási közgyűlését. Az egyházkerület új generális direktora Gellért Gyula, az Érmelléki Református Egyházmegye esperese lett és megválasztották az Igazgató Tanács hiányzó négy lelkészi és három világi tagját azok helyébe, akik korábban lemondtak tisztségükről. Az időközi tisztújítással "évek óta tartó zavaros helyzet végére tesznek pontot" - fogalmazott Tőkés László püspök. Az esztendők óta tartó belviszályok nyomán megüresedett főjegyzői tisztségbe néhány hónapja ifj. Csűry Istvánt, a korábbi generális direktort választották. Ezt a tisztséget előzőleg Balogh Barnabás biharvajdai parókus látta el, a főjegyző pedig Csernák Béla bihari lelkipásztor volt, ám nézeteltérések miatt nekik távozniuk kellett vezetői tisztségükből. A közgyűlést követően avatták fel Arany János mellszobrát a Partiumi Keresztény Egyetem Arany János Kollégiumának aulájában. Deák Árpád nagyváradi szobrászművész alkotását Tolnay István, az egyházkerület tanügyi előadótanácsosa méltatta. Másnap Pitti Katalin, a világhírű budapesti operaénekes adott koncertet az egyetem nagytermében. /Rendkívüli választások Királyhágómelléken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./

2003. március 29.

Márc. 29-én Nagyváradon erdélyi magyar diákújságírók találkoztak.Négy sajtóorgánum szerkesztői értekeztek a harmadik alkalommal megrendezett erdélyi magyar diákújságíró-találkozóra. A Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezete Praxis című lapjának meghívására idén az Érted Szól (kiadja a Temesvári Magyar Diákszervezet), a Sapientia Satelit (csíkszeredai Sapientia-EMTE), valamint a Perspektíva (Kolozsvári Magyar Diákszövetség) munkatársai jöttek el. A találkozó Kelemen Attilának, a Transindex főszerkesztőjének előadásával kezdődött. Simon Judit, az Erdélyi Riport főmunkatársa a mélyinterjú-készítés, Demeter Szilárd, a Korunk munkatársa a jegyzetírás, Gazda Árpád, a Krónika vezető szerkesztője pedig a tényfeltáró riport rejtelmeiről beszélt. Ezután a politikai újságírás volt a fórum témája. Két, különböző értékrendet felvállaló hetilap képviselői válaszoltak az érdeklődők kérdéseire: a kedden 600. számát megjelentető polgári hetilap, az Erdélyi Napló, illetve a tavaly novemberben indult baloldali és liberális Erdélyi Riport. /Ferenczi Róbert: Tollforgató-találkozó. = Krónika (Kolozsvár), márc. 31./

2003. április 4.

A Partiumi Keresztény Egyetem /PKE/ 87 tanítóképző főiskolása a budapesti Károli Gáspár Egyetemen államvizsgázhatott. Ez a szám több mint fele a tulajdonképpeni Sulyok István Református Főiskola örökségéből fennmaradt főiskolai karon végzett tanítóknak. Az RMDSZ működtette Apáczai Alapítvány támogatta a diplomák honosítását. Dr. Kovács Béla, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora. 2001. október végén megjelent 1027-es kormányhatározat szerint a tanítók felsőfokú képzése nem folyhat magánegyetemen, csak állami egyetem keretei között. A rektor a miniszter asszonyhoz fordult, segítségét kérte, hogy a Sulyok István Református Főiskola végzettjei diplomához jussanak. A válasz az volt, hogy más egyetemen, de magyar bizottságnál államvizsgázhatnak. A Babes-Bolyai Egyetem nem vállalta az államvizsgáztatást. Közel 70-80-an a margittai Goldison keresztül a Babes-Bolyai Egyetemen államvizsgáztak. Diplomájukat ma sem kapták meg, mert a Babes-Bolyai Egyetem kihelyezett szaka sem volt akkreditálva. A miniszter asszony nem engedte, hogy a diplomákat kiosszák amíg ezek a szakok nem lesznek államilag elismerve. A Bihar megyei RMDSZ-honatyák nem segítettek, sőt azt állították, magyarországi diplomavizsga után a hallgatók nem térnek vissza. Ez nem így történt, csak két hallgató maradt, a többi mind hazajött. A másik kifogásuk az volt, hogy sokba fog kerülni a honosítás. Valójában nem így történt, alapítványok viselték a költségeket. Ősztől a a PKE keretében a Babes-Bolyai Egyetem kihelyezett tanítói tagozata fog működni. A PKE-n idén is gyarapodik a képzés: 2001 októberében még csak hét szak működött, 2002 őszén már 11 egyetemi szakkal indultak, ősztől 14-gyel, 15.-ként pedig bejöhet az agrárképzés, melynek nemrég letették az akkreditációját Bukarestben. /Balla Tünde: Lediplomáztak az első tanítók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./

2003. április 4.

2003. április 16.

Ápr. 15-én Sepsiszentgyörgyre érkezett - tíznapos körútja utolsó állomásaként - az Országos Magyar Diákszövetség egy csoportja. Középiskolai végzős diákoknak mutatták be az RMDSZ ügyvezető elnöksége oktatási főosztályával közösen kiadott Egyetemi Kalauz, 2003 című tájékoztatót. A vaskos kötetben foglalt számadatokból kiderül, a hazai állami, egyházi és alapítványi felsőfokú intézmények a tavalyihoz hasonló számban kínálnak magyar tannyelvű helyeket. A 135 önálló magyar, illetve magyar tagozattal is rendelkező középiskolában tanuló több mint hatezer idei végzősnek közel ötezer magyar tannyelvű egyetemi, illetve főiskolai hely áll rendelkezésére, melyek 65-70 százaléka tandíjmentes. Az RMDSZ oktatási főosztályán összesített adatok szerint a legtöbb elsőéves helyet a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen kínálják, a tizenhét kar összesen több mint ötven szakán 959 államilag fenntartott (ebből több mint száz hely a másoddiplomások számára) és 1357 tandíjmentes helyre lehet felvételizni. Összesen 570 elsőéves hallgatóra számítanak a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem három szakán, és tizenöt helyet kínálnak a Bukaresti Tudományegyetem Hungarológiai Tanszékén. Az egyházi felsőoktatási intézményeket illetően a Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskolán 40 helyet kínálnak, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetbe tavaly 42 hallgatót vettek fel, az idei beiskolázási szám még nem ismert. A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem, a marosvásárhelyi Református Kántortanító-képző Intézet és a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (kolozsvári, marosvásárhelyi és csíkszeredai karokkal) várja az érdeklődőket. A felvételi tájékoztató tartalmazza a magyarországi felsőoktatási intézmények romániai konzultációs központjainak, valamint a tizenkét városban működő technikumok felvételivel kapcsolatos adatait is. /(fekete): Kedvcsináló egyetemhez. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 16./

2003. május 12.

Máj. 9-11-e között háromnapos rendezvény színhelye volt az elmúlt hétvégén a Bihar községben található földvár. A Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezete (PKED) ötödik alkalommal rendezte meg a Partiumi Diáknapokat, melyen játékok, sportrendezvények, koncertek mellett a fiatalok kiállításokat látogathattak, kézműves tevékenységeket tekinthettek meg, és előadásokon vehettek részt. Nagy Gizella, Bihar község polgármestere, Tempfli József római katolikus megyés püspök, Szűcs István PKE-kancellár és Tőkés László református püspök tartott beszédet, majd A romániai magyarság reális helyzete a III. évezred elején címmel Dénes László újságíró, az Erdélyi Napló főszerkesztőjének moderálásával vitafórumot tartottak. A beszélgetésen részt vett Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, a Reform Mozgalom elnöke is, valamint Tőkéczki László egyetemi docens, közíró, történész. /Ferenczi Róbert: Előadások és bulik. V. Partiumi Diáknapokat tartottak. = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./

2003. május 12.

2003. május 15.

Nagyváradon az idei Varadinumon az Erdélyi Múzeum Egyesület nagyváradi fiókszervezete tudományos ülésszakot szervezett. Az EME és a Partiumi Keresztény Egyetem között együttműködési megállapodást írtak alá. A Posticum Ifjúsági Központban szekcióüléseken ki-ki tudományos szakterületének megfelelően válogathatott témát és előadót, a nap során több mint húszan olvastak föl dolgozatot a szakosztályokban. A bölcsészettudományi szakosztályban előadást tartottak: Apáti Tímea - Jótékonysági egyesületek Nagyváradon a dualizmus korában, Emődi Tamás - Újabb középkori műemléki kutatások Erdélyben, Fleisz János - Nagyvárad népességének alakulása a XX. században, Kormányos László - XX. század eleji népesedési viszonyok Nagyváradon, Lakatos Attila - A honfoglalás kor kutatásának helyzete Bihar megyében és Malkucz Attila - Telepítési viszonyok Szentjobb esetében (1728-1811) címmel. Az orvosi, gyógyszerészeti és természettudományos szakosztályban számos csoportos előadás hangzott el. A plenáris előadások során dr. Egyed Ákos akadémikus értekezett a székelyek és hajdúk Bocskai korában címmel, Pomogáts Béla a magyar irodalom EU-csatlakozás utáni helyzetét vizsgálta: Nem kell feloldódni ez európai olvasztótégelyben- fogalmazott. Dr. Kovács András a nagyváradi fejedelmi palotában folytatott kutatási eredményeit osztotta meg hallgatóságával, dr. Hadnagy Árpád doktori disszertációjához végzett tíz esztendős kutatómunkájának eredményeit ismertette. A jeles mineralógus a láthatatlan mikrovilágot igyekezett megismertetni. /(Balla Tünde): XII. Festum Varadinum. A tudományosság jegyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

2003. május 20.

A magyar kormány feladata a lehető legnagyobb mértékű nemzeti egyetértés megteremtése - hangsúlyozta Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára máj. 18-án Nagyváradon, miután találkozott Tőkés László református püspökkel. A találkozót követő sajtóértekezleten mind az államtitkár, mind a püspök a párbeszéd fontosságát emelte ki. Egyetértettek abban, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület kezdeményezésére létrejött nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemnek továbbra is fejlődnie kell. Szabó Vilmos hangsúlyozta, hogy a magyar kormány az RMDSZ-t tartja a romániai magyarság hivatalos képviselőjének, de az egyházfőkre is fontos partnerként tekint, ezért kezdeményezte, hogy erdélyi látogatása során találkozzon a történelmi magyar egyházak vezetőivel. A nagyváradi magyar magánegyetem jelenleg a Sapientia erdélyi magyar magánegyetemnek biztosított évi 2 milliárd forintos magyar költségvetési támogatásból 25-30 százalékot kap. Az államtitkár és a psüspök eltérően ítélte meg a nagyváradi Ady- központ ügyét. A magyar kormány a nagyváradi Mecénás Alapítvány és a nagyváradi katolikus püspökség tervének megvalósítását támogatja, míg Tőkés püspök szerint ez a támogatás az egyházkerülete által Érdmindszenten elképzelt központ létrehozását illetné meg. Szabó Vilmos Nagyváradon megbeszélést folytatott Tempfli József katolikus megyés püspökkel, előzőleg Kolozsváron Pap Géza erdélyi református és Mózes Árpád evangélikus püspökkel találkozott. /Megbeszélés a történelmi magyar egyházak vezetőivel. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 20./

2003. május 29.

Az elmúlt hét végén hét kolozsvári intézmény vehette át a magyarországi KulcsLib Kft. adományát, a Szirén könyvtárprogramot. Ezek a Protestáns Teológiai Intézet könyvtára, az EMKE Szabédi könyvtára, valamint az EME, EMT, Romániai Magyar Közgazdász Társaság, Kriza János Néprajzi Társaság és a Jakabffy Elemér Alapítvány könyvtárai voltak. Mohay Lajos, a fent említett Kft. ügyvezetője személyesen mutatta be a program működését hét végi tanfolyam keretében. A fenti hét szervezet alkalmazottain kívül megjelentek többek között a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítványnak, a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének, az Unitárius Egyháznak, a Partiumi Keresztény Egyetemnek stb. a képviselői is. A cél egy kolozsvári virtuális könyvtár- és információs adatbázis kialakítása. A képzés támogatói a KulcsLib Kft.-n kívül a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Protestáns Teológiai Intézet voltak. /A Szirén Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

2003. július 29.

Sikeres volt a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) felvételije - nyilatkozta Tonk Sándor, az egyetem megbízott rektora. A 760 helyre 1050-en jelentkeztek, ebből 623-an vizsgáztak sikeresen. Az EMTE a tavalyi tanévben működő 15 szakon kívül idén további hárommal bővült: Csíkszeredában társadalmi kommunikáció és közkapcsolatok, illetve a környezetgazdaságtan szakot, Kolozsváron pedig fotó-, filmművészet és média szakot hoztak létre. Az idei felvételin minden karon összességében túljelentkezés volt, legtöbben a kolozsvári fotó-, filmművészet és média szakra, a marosvásárhelyi társadalmi kommunikáció és közkapcsolatok szakra, a csíkszeredai könyvelés és gazdálkodási informatika és élelmiszeripari mérnök, illetve a társadalmi kommunikáció és közkapcsolatok szakra jelentkeztek. A bölcsészet és humántudományok iránt nagyobb a romániai magyar fiatalok érdeklődése, így kevesebben választják a műszaki pályát. A Sapientia Egyetem jelenleg közel 2 ezer hallgatóval rendelkezik, a Partiumi Keresztény Egyetemet beleszámítva a hallgatók létszáma megközelíti a 3 ezret. Jövőre tervezik egy elitképző kollégium létrehozását Kolozsváron. Az elképzelések szerint a budapesti Eötvös-kollégium mintájára létrehozott kolozsvári oktatási intézmény egy, az Erdélyi Református Egyházkerület által visszakapott épületben működik majd. Ebben a kollégiumban a tervek szerint azok a tehetséges diákok tanulnak majd, akik különböző szaktudományok mellett kiegészítő tanulmányokat - idegen nyelvet, magyarság ismeretet - is el szeretnének sajátítani. /Borbély Tamás: Kiértékelték a felvételi eredményeit az EMTE-n. Népszerű az új kolozsvári szak. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./

lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-150 | 151-180 ... 241-269