udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
199
találat
lapozás: 1-30 ... 151-180 | 181-199
Intézménymutató:
Pro Európa Liga
2006. április 4.
Az Európai Emberjogi Bíróság (CEDO) 2005. július 12-én határozott a „Moldovan és mások Románia ellen” (a hadrévi eset néven is ismert) ügyben. A fellebbezések megtárgyalását követően a határozat 2005. november 30-án végleges maradt. Ennek ellenére, máig sem tették közzé Románia Hivatalos Közlönyében, ami akadályozza a Legfelsőbb Törvényszék végleges döntésének a végrehajtását. A Pro Európa Liga emberjogi irodájának vezetője, Haller István közleménye szerint 2005 augusztusában a Külügyminisztérium tájékoztatást küldött a Marosludasi Bírósághoz, arra biztatva, hogy adjon helyt az emberölésben és gyújtogatásban résztvevők által a végrehajtás ellen benyújtott óvásnak, aminek a következményében a pert az Európai Emberjogi Bíróság döntésének Hivatalos Közlönyben való megjelenéséig halaszthatják. Románia mindmáig nem hajtotta végre az előző döntést sem (2005. július 5.) a „Hadrév-ügyben”, amely arra kötelezte Románia kormányát, hogy Hadréven és Maros megyében egész sor programot hajtson végre. /(m.e.): A PEL emberjogi irodája elítéli a román hatóságok magatartását. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 4./2006. április 6.
A marosvásárhelyi Cuvantul Liber azt állította, hogy Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke szoros kapcsolatban volt a Szekuritátéval. Smaranda Enache sajtótájékoztatóján elmondta, bepereli ezt a lapot. Közölte, hogy egy ideje sajtókampány indult a Pro Európa Liga és őellene. Az elnök asszony emlékeztetett, hogy tizenhat éve rendszeresen támadja őt Corneliu Vadim Tudor, a Cuvantul Liber és a Flacara című lap, az utóbbi időben azonban a demokratikus sajtó /Buna Ziua Ardeal és a Ziua/ is olyan rágalmakat fogalmaz meg, hogy „idegen körök bérence”, „a magyar titkosszolgálatok pénzelik” vagy a Magyar Polgári Szövetség fizeti. Smaranda Enache kijelentette: „nem hagyom magam megfélemlíteni, sem zsarolni”. Utalt arra, hogy az egyik helyi lap képviselője azzal kereste meg, hogy nála van a szekuritátés dossziéja. A válasza az volt, hogy értelmetlen a zsarolás. A múltja közismert, itt élt Vásárhelyen. Az állítólagos írásai is úgy „születtek”, hogy intézményvezetőként (a bábszínház igazgatója volt) időnként felkérték, írjon egy-egy cikket. Smaranda Enachét kétszer akarták beszervezni, sikertelenül. /Mózes Edith: Smaranda Enache: Kétszer próbáltak meg beszervezni. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 6./2006. április 6.
Az 1990-es marosvásárhelyi események kapcsán perújrafelvételt kért az Igazságügyi Minisztériumtól a Pro Európa Liga emberjogi szervezet, mivel azt gyanítják, hogy összefüggés van a véres konfliktus és a Román Hírszerző Szolgálat megalakulása között. Haller István, a marosvásárhelyi székhelyű szervezet emberjogi irodájának a vezetője a kezdeményezést azzal indokolta, hogy egyes szemtanúk elmondták, a véres konfliktust megelőző napokban Virgil Magureanu, az események után frissen létrehozott Román Hírszerző Szolgálat igazgatója Marosvásárhelyen járt. A történtek kiprovokálásának feltételezését az is bizonyítja, hogy a Görgény-völgyéből március 19-én buszokkal hoztak be a városba románokat. Ők szétverték az RMDSZ helyei szervezetének székházát, és a többtucatnyi személlyel együtt oda bezárkózott Sütő Andrást súlyosan bántalmazták. A történtek után a román igazságszolgáltatás csak magyar és roma nemzetiségű személyeket ítélt el. /B. T.: Perújrafelvételt kérnek az 1990-es etnikai konfliktus ügyében. A véres események kapcsolatba hozhatók a titkosszolgálat létrehozásával. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./2006. május 8.
Az Alpha Transilvana Alapítvány, a Project on Ethnic Relations /PER/, az EMKE és a Pro Európa Liga közös kezdeményezésére május 7-9-e között tartják Marosvásárhelyen az Európai Értékek Napjait. A rendezvénysorozatot Lokodi Edit Emőke, a megyei tanács elnöke nyitotta meg, felszólalt Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke, valamint a PER részéről Koreck Mária is. Smaranda Enache elmondta, hogy a liga a megyei tanáccsal közösen immár tizenharmadik alkalommal szervez ilyen rendezvényeket a május 9-i Európai Napok alkalmából. A fő cél az etnikumok közötti együttműködés elősegítése. Magdó Orsolya, az Ügyes Kezek Alapítvány elnöke rámutatott: a nemkormányzati szervezetek vásárának célja az, hogy a város polgárai rájöjjenek arra, van akinek adni az adók 2%-át. A városközpontban ötven nemkormányzati szervezet képviseltette magát. Az Interkulturális fesztiválon magyar, román, roma és zsidó zenész- és tánccsoportok léptek fel. /Menyhárt Borbála: /(vajda): Európai Értékek Napjai. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 8./2006. május 27.
Május 26-án kezdődött az a kétnapos szeminárium a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány marosvásárhelyi székhelyén, amelynek témája az autonómia. Markó Béla miniszterelnök-helyettes politikai tájékoztatóját követően a jelenlevők előadásokat hallgathattak meg az Európai Parlamentről, illetve az Európa Tanácsról és a kisebbségi jogokról (Frunda György, az Európa Tanács monitoring bizottságának elnöke), az autonómia és régiósításról (Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke), arról, hogy a kisebbségek autonómiája veszélyforrást jelent-e a többség számára (Gabriel Andreescu politikai szakértő). Varga Attila képviselő a kisebbségi jogok modelljéről tartott előadást, Márton Árpád a kisebbségi törvényről beszélt, Markó Attila államtitkár a Kisebbségi Tanácsot mutatta be. /(mózes): Autonómia, merre? = Népújság (Marosvásárhely), máj. 27./2006. május 29.
Kétnapos autonómia-konferenciát tartottak a hét végén Marosvásárhelyen. Az autonómiatörekvések és az EU-csatlakozás között nincs ellentmondás, sőt ez utóbbi erősíti a regionalizmust, fontosabbá teszi a regionális önazonosságot – ez volt a végkicsengése a konferenciának. „Az integráció azt jelenti, hogy létre hozunk egy nagy entitást, a közös Európát, az autonómia pedig azt, hogy létrehozunk kis egészeket – akár helyi autonómiáról, akár a kisebbségi közösségek kulturális autonómiájáról van szó” – fejtette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes. Az RMDSZ elnöke előadásában kifejtette: „a közös Európa egyben mozaik Európa, s az integráció meg az autonómia között nemhogy nincs ellentmondás, hanem az integráció még segíthet is az autonómiatörekvések megvalósításában.” Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke felvetette, hogy az RMDSZ-nek távlatilag stratégiai döntést kell hoznia arra vonatkozóan, hogy erős regionális párttá alakuljon. Borbély László miniszter szerint ki kell mondani: a kisebbségek autonómiája nem veszélyezteti a többség érdekeit. Frunda György szenátor hangoztatta, hogy „az európai uniós csatlakozás növekvő lehetőséget jelent az autonómiaformák megvalósításához, mert az uniós döntési mechanizmusok centralizációjával egyidejűleg erősödik a régiók, az önkormányzatok, a regionális önazonosság szerepe.” /Bögözi Attila: Mozaik Európa – autonómiák Európája. Önkormányzatiság-konferenciát tartottak a hét végén Marosvásárhelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./ Romániában alkalmazható a katalán autonómiamodell, jelentette ki Frunda György RMDSZ-es szenátor Marosvásárhelyen, a Bernády György Alapítvány által szervezett autonómia konferencián. A kisebbségi törvénytervezetről Markó Béla, az RMDSZ elnöke kijelentette, hogy e jogszabály kapcsán a szövetség koalíciós partnerei úgy viselkednek, mint „egy frusztrált eladósodott”. Kifejtette: az adós azért frusztrált, mert nem sikerül visszaadnia tartozását. Smaranda Enache, a Pro Európa Liga elnöke elmondta: a román állam a Külügyminisztérium kisebbségi szakértőit arra használja, hogy külföldön minimalizálják a kisebbségi kérdését. /Frunda: Alkalmazható Romániában a katalán autonómiamodell. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./2006. június 2.
A csángókérdést – Romániában és Magyarországon egyaránt – még mindig érzelmi és politikai ügyként kezelik, ahelyett, hogy végre objektív, tudományos kutatások alapján foglalkoznának e témával – hangzott el egyebek között a Moldvában zajló csángókonferencián. A kétnapos tudományos tanácskozást a Teleki László Alapítvány szervezte, társrendezőként vett részt a marosvásárhelyi Pro Európa Liga, a kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság és a Moldvai Magyar Csángószövetség. Az idei konferencia újdonsága, hogy Moldvában, Bákóban és Pusztinán zajlik. Diószegi László, a Teleki Alapítvány igazgatója a bákói konferenciától valós román–magyar párbeszédet várt, de ez most sem jött létre, mert a román meghívott előadók és résztvevők többsége nem vett részt a konferencián. Mégis áttörésnek értékelhető az egyházügyi kerekasztal, amelyen számos jeles személyiség között képviseltette magát a bukaresti római katolikus érsekség Vladmir Peterka teológiai egyetemi tanár révén. Az anyanyelvű szentmisék kérdésében a bukaresti érsekség képviselője is egyetértett vitapartnereivel abban, hogy a kérést előbb-utóbb meg kell oldani. Hangsúlyozta: egy folyamat elején vagyunk, türelmet kért. A konferencia legfőbb tanulságát foglalta össze Diószegi László, amikor azt mondta, hogy a párbeszédre tett minden kísérlet hasznos, határozottan kell fellépni, és örvendetes, hogy a fiatal csángómagyar értelmiség egyre nagyobb számban és egyre határozottabban képes a közösség érdekeit képviselni. /Elmaradt a párbeszéd (Csángókonferencia Moldvában). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 2./2006. június 6.
Május végén a Bernády György Alapítvány szervezésében kétnapos szemináriumot tartottak Autonómia, merre? címszó alatt Marosvásárhelyen. A rendezvényen politikusok, politikai elemzők, a civil társadalom képviselői, illetve a Romániában élő nemzeti kisebbségek képviselői fejtették ki véleményüket az autonómiáról. A rendezvényen jelen levő személyiségek közül kérdezett meg néhányat a lap munkatársa, milyen esélyt ad az autonómiának itt és most? Gabriel Andreescu politológus szerint a kisebbségek bizonyos fajta autonómiája máris megnyilvánul abban, ahogy saját érdekeiket kinyilváníthatják. Az egyik a kulturális autonómia, ahogy megjelenik a kisebbségi törvényben, a másik a területi autonómia kérdése, amelyet a Magyar Polgári Szövetség követel. A kulturális autonómiának van nagyobb esélye. Ezt végül elfogadja a törvényhozás. A területi autonómia a régiósítás idején gyakorlattá válik. A régiósítás maga egyfajta autonómiát jelent. Mivel a magyarság néhány megyében összpontosul, gyakorlatilag a magyar kisebbségnek területi autonómiát biztosítana. Borbély László miniszter szerint ha demokráciadeficitben szenved Románia, akkor autonómiadeficitben is. Bizonyos decentralizáció beindult. Kulturális autonómia nélkül és kisebbségi törvény nélkül Románia és a román politika nem akar teljes demokráciát. A kisebbségi törvény a román politika próbaköve. Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke: Olyan szabályzókat kell elfogadni, amelyeket a nyugat-európai országok a második világháború után elfogadtak, a tömbben élő, történelmi, nagyszámú kisebbségek védelmére. Ez történt Dél- Tirolban, Katalóniában, Aland-szigeten, a belgiumi vallonok és németek esetében például. Markó Attila államtitkár szerint mindaddig, amíg a közgondolkodásban az autonómia negatív kicsengésű kifejezés, nehéz még beszélni is róla. Bízom benne, hogy az uniós csatlakozás után az autonómia érzete jelentősebb lesz. Varga Attila képviselő szerint perspektívában van esély, mert az autonómia a jogállamiság szerves része. Előbb-utóbb a román politika felülvizsgálja a nemzetállami koncepciót. Dialógussal meg lehet teremteni az autonómia alapjait. Varga optimista. Európa más országaiban a működő modellek évek, évtizedek alatt alakultak ki, Románia sem tudja megspórolni ezt az időt. /Mózes Edith: Milyen esélyt ad az autonómiának itt és most? = Népújság (Marosvásárhely), jún. 6./2006. június 6.
A rendőrséghez és a Román Hírszerző Szolgálathoz /SRI/ fordul segítségért Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke, amiért ismeretlen személyek a nevében megfogalmazott „nyilatkozatot” küldözgettek június 5-én e-mailen a magyar lapok szerkesztőségeinek. „A romániai Pro-Európa Liga középjobboldali, keresztyén gondolkodású párt, amely támogatja és nyíltan magáénak vallja a történelmi régiókra, valamint az európai jogrendszerre alapuló regionalizálást” – így kezdődik az a „nyilatkozat”, amelyet elektronikus úton több hazai magyar lap szerkesztőségébe is eljutott, és amelyet a Pro Europa Liga társelnöke, Smaranda Enache „írt alá”. A levél többek között arra hívja fel a „magyar, francia és román kormányhivatalok illetékeseinek a figyelmét”, hogy „a Magyar Polgári Szövetség, a Székely Nemzeti Tanács és a magyarországi neonáci tevékenységéről híres Toroczkai László vezette félkatonai Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (...) a versaillesi Kis-Trianon palota előtt nagyszabású demonstrációt készülnek szervezni, amely által a Trianon-kérdés erőszak általi megoldását remélik szövetségéből”. A [email protected] e-mail címről érkező, helyesírási hibákkal telitűzdelt üzenet küldője egyelőre ismeretlen. „Nem tudom, mi ez a diverzió. A szerző vagy a szerzők úgy próbálják hitelessé tenni a nyilatkozatot, hogy olyan elemeket fűztek be a szövegbe – többek között a regionalizmusra vonatkozókat -, amelyeket jómagam is valóban többször hangoztattam. A levél hangvétele sok esetben tükrözi a stílusomat” – magyarázta az ÚMSZ-nek a Pro Europa Liga társelnöke. Smaranda Enache azért fordul a SRI-hez is, mert az a benyomása, hogy lehallgatják a telefonját. Erre utalnak szerinte azok a szövegrészek, amelyek pártnak nevezik az általa vezetett emberjogi szervezetet. „Többen is hívtak telefonon, párttá alakítom-e a Ligát. Én ezt az elképzelést mindannyiszor elutasítottam” – mondta az elnök asszony. A módosított Büntető Törvénykönyv értelmében egy elektronikus levél szétküldése valakinek a nevében hamisítás, tehát bűncselekmény. /Cs. P.T.: Hamis nyilatkozat kering az interneten – lehallgatják Smaranda Enache telefonját? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./2006. június 8.
A Pro Európa Liga két társelnöke, Smaranda Enache és Haller István elégedetlenségüket fejezték ki, amiért a főügyészség helyi szintre „passzolta” át az 1990 márciusi marosvásárhelyi véres események kérdésének megoldását. Elmondták: az a tény, hogy a főügyészség kérésüket a marosvásárhelyi bíróság mellett működő ügyészséghez küldte, az igazság kiderítésére tett kérésük visszautasítását jelenti. A ligánál olyan személyek jelentkeznek, akiknek rokonai haltak meg, és akik 16 éve várják, hogy megtudják: mindezért kiket terhel a felelősség. /Elégedetlen a Pro Európa Liga. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./2006. június 14.
A rendőrség inkompetenciájáról és visszaéléseiről a sepsiszentgyörgyi Európai Idő című hetilap elkobzása kapcsán a Pro Európa Liga PEL a nemzetközi intézményekhez fordul – jelentette ki a Smaranda Enache, a PEL társelnöke és Haller István, a szervezet emberjogi irodájának vezetője. Köztudott, hogy a hetilap összes aznapi számát összeszedte március 8-án a rendőrség. A Liga azonnal értesítette a sajtót és a Sajtómonitorizáló Ügynökséget, amely közleményt adott ki az ügyben. Erre, ugyanaznap délután a megyei rendőrség alkalmazottjai visszavitték az újságárusokhoz a korábban elkobzott lapokat. A PEL magyarázatot kért a megyei rendőrségtől, amelyre az egy keltezés és iktatószám nélküli választ küldött március 21-én, de a PEL által felvetett problémákra nem adott választ. A megyei rendőrparancsnok azt válaszolta, hogy azért volt szükség az összes lapszám begyűjtésére, mert „a sajtóterméket bizonyítéknak akarták felhasználni egy bűnügyi perben” A rendőrség precedens nélküli akcióját visszaélésnek, cenzúrának nevezték, amely ártott a rendőrség imázsának. A Liga felkérte a Közigazgatási és Belügyminisztériumot, indítson kivizsgálást az ügyben, ez azonban ahelyett, hogy elindította volna a kivizsgálást, a PEL kérését az Országos Rendőrparancsnoksághoz továbbította. A rendőrség válaszában a megyei rendőrség válaszát kiegészítette: azért szedték össze az újságokat, hogy „lássák mekkora a terjesztettsége”. Ez a válasz, jelentette ki Smaranda Enache, újabb bizonyítéka a rendőrség inkompetenciájának. /(mózes): A Pro Európa Liga tájékoztatja a nemzetközi intézményeket. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 14./2006. június 28.
A moldvai csángókról értekeztek a hónap elején, magyarországiak, romániaiak – Teleki Alapítvány, Pro Európa és a moldvai csángómagyarok szervezetei. Az értekezlet színhelye a nemrég épült csángómagyar közösségi ház volt Pusztinában. A házat az értekezlet alkalmával felszentelte egy katolikus püspök, a munkácsi Majnek Antal. Ez már újdonság: Csángóföldön értekezlet a csángómagyarokról, nacionalista izgatás és ellentüntetés nélkül. És Csángóföldön házszentelés magyarul. A moldvai csángók legnagyobb kincse, az általuk megőrzött, ma már máshol sehol sem beszélt régi magyar nyelv rohamosan apad, akárcsak a beszélőinek száma. A moldvai csángók ma már román-magyar kétnyelvű közösséget alkotnak, amelyben az öregek beszélik még az egyedülálló nyelvi és kulturális kincseket őrző régi magyar nyelvjárást, a közép generációból is még néhányan értik és esetleg beszélik apáik nyelvét, a fiatalok viszont már szinte kivétel nélkül „román egynyelvűként szocializálódnak” – állapította meg az egyik tudós hozzászóló. Zsehránszky István szerint a kétnyelvűség többet ér az egynyelvű elszigeteltségnél – nyelvi szigetállapotnál. Amikor a csángók nyelvi életbentartásáért küzdünk, lényegében a kétnyelvűséget kell erősítenünk, hangsúlyozta. Ez a bákói-pusztinai értekezlet első nagy tanulsága, amit a jelenlévők hallgatólagosan elfogadtak. Csupán az egyik egyházi személy, a moldvai katolikus püspök küldötte berzenkedett, mondván, hogy ő csak románul tud, és mint vívmányt állította ezt. Pedig, mint kiderült, maga is a Csángóföld szülöttje... Ő elítéli azokat, akik más nyelvet is használnak, mindenekelőtt azokat, akik a csángómagyar nyelvjárást beszélik. Az értekezleten megfogalmazott igényt, miszerint „harmonikus és kölcsönös kétnyelvűséget kell teremteni”- nem fogadja el. Ez mutatja, hogy Iasi-ban és Bukarestben semmi sem változott a csángók – a leghűségesebb moldvai katolikus hívek! – megítélésében. A iasi-i püspök továbbra sem hajlandó engedélyezni azt, hogy a csángók anyanyelvén – tehát magyar nyelven – is tartsanak istentiszteletet az általuk lakott moldvai falvakban. Annak ellenére sem, hogy a csángók számtalanszor kérték ezt. Még a legutóbbi egyházmegyei zsinatra is elvitték a kérésüket, de mindhiába. Iasi és Bukarest hajthatatlan. A pápai nuncius is ismeri a csángók kérését, de nem szólhat bele a helyiek dolgába. Ezért ők a nacionalista kurzust megvalósító hatóságok cinkosai. Továbbra is kitartóan kell kérni a csángók számára és a csángók által a magyar nyelvű istentiszteletet minden lehetséges fórumon. A kérés megoldása érdekében segítséget kell kérni a romániai kisebbségi hivataltól, a diszkrimináció elleni tanácstól, a nép ügyvédjétől, az egyházügyi hivataltól, az emberi jogok érvényesítéséért küzdő hazai és külföldi civil szervezetektől, akár az Európa Tanácstól is stb. /Zsehránszky István: Hajtani kell a malmot! = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./2006. június 28.
Az 1990. évi bukaresti bányászinvázió eseményeit újravizsgálják, de az 1990-es marosvásárhelyi fekete március okainak tisztázása szóba sem kerül. A Pro Europa Liga felvette a kérdést, de semmiféle hivatalos reagálás nem történt. Sajnálatosan szaporodik azoknak a pártoknak a száma, amelyek a kisebbségi kérdést többségi nacionalizmussal meglovagolva kovácsolnak politikai tőkét maguknak. Boda József egyetemi tanár, politológus, aki tagja volt annak a bizottságnak, amely az ideiglenes parlament (CPUN) részéről kiszállt Marosvásárhelyre kivizsgálni az eseményeket, elmondta emlékeit. Boda József az 1989-es fordulat utáni első hónapokban Király Károly munkatársa volt, aki akkor a CPUN alelnöke volt és egyben a Nemzeti Kisebbségi Jogok Bizottságának elnöke, ennek a bizottságnak az alelnöke pedig – emlékezete szerint – Verestóy Attila volt. A bizottság eléggé népessé alakult, együtt dolgozott például Varujan Vosganiannal és még sok más kisebbségi személyiséggel, lévén, hogy nagyhirtelen többen is kinyilvánították kisebbségi mivoltukat. Boda akkor csodálkozott, mert olyan nemzeti kisebbségek is jelentkeztek, amelyekről ő eddig nem tudott. Marosvásárhelyről egyre-másra érkeztek rémhírek, de egyiknek-másiknak volt valóságalapja is, ezért időben jobban oda kellett volna figyelni. Boda szerint nem lehet analógiát találni arra, hogy más kisebbségi megmozdulásokkal összevessék. Boda szerint az RMDSZ érdeme, hogy megindult a kisebbségi kérdés békés, párbeszéden alapuló rendezése. Kezdődött mindez abban a tárgyalóhelyiségben, ahol többek között egymással szemben ültek az RMDSZ és a Vatra Romaneasca egyesület képviselői. A szóban forgó bizottságban Boda Verestóy Attilával, Gelu Voican Voiculescuval, N.S. Dumitruval és másokkal együtt volt 1990. március 20-án Marosvásárhelyen. A tárgyalóterem egyik felén ültek a magyarok képviselői, az RMDSZ-vezetők, velük szemben a Vatra. A magyar szóvivő Frunda György volt, de Borbély László is jelentős szerepet vállalt. Frunda logikus érveket sorakoztatott fel, és megoldásokat javasolt. A Vatra nevében egy Pop nevezetű törvénybíró beszélt, aki képtelen volt a másik felet is figyelembe venni. Az RMDSZ magatartása mégis olyan meggyőző volt, hogy Gelu Voican Voiculescu és N. S. Dumitru egymás után verték vissza a Vatra vádjait. Annak idején Ion Iliescu javasolta, Boda kérdezze meg az RMDSZ-től, igényt tart-e rá, mert ki lehet eszközölni kisebbségügyi tárcát a kormányban. Emlékezete szerint Szőcs Géza válasza az volt, hogy nem kérnek belőle. Boda a jelenről kifejtette, az RMDSZ politikusai – Markó Béla és kollégái – kiváló professzionisták, akik sok esetben meghatározó tényezők a kormányzás adott területein. Amennyiben a romániai magyarság felaprózódik, elveszhet minden eddigi eredmény. Az a tény, hogy a Demokrata Párt Tabarát bízta meg a kisebbségi törvény eláztatásával, olyan gesztus volt az RMDSZ ellen, amely miatt az RMDSZ-nek tiltakoznia kellett volna. /Béres Katalin: Emlékek, az együttélés hajóján. Beszélgetés Boda József politológussal. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./2006. szeptember 4.
Az autonómia-törekvések és hatékonyabb megnyilvánulási formáin gondolkodtak az elmúlt hét végén az immár harmadik alkalommal táborozó MIT-es fiatalok. A romániai magyar ifjúság érdekképviseleti szervezete, a Magyar Ifjúsági Tanács szeptember 3-án zárult nyári táborába a Tekerj rá! jelszóval szervezett biciklitúra több résztvevője is bekapcsolódott. Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke a román nemzet felfogását az egységes nemzetállam fogalommal magyarázta. Elmondása szerint a történelemkönyvekben kell keresni a többségi nemzet szemléletére a magyarázatot, ezért nehéz a regionalizmusban való gondolkodásra rávezetni őket. A Közösségért Egyesület elnöke, Dan Manolachescu borúlátóan vélekedett a civil szférák tevékenységének hatékonyságáról, azzal érvelve, hogy a román nép még mindig a politikumban, a hadseregben és az egyházban bízik. /Antal Ildikó: Történelemkönyvekben gyökerező értetlenség. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 4./2006. szeptember 7.
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) besúgóinak listáját kéri a Pro Europa Liga – jelentette be Smaranda Enache, a szervezet társelnöke, aki a SRI-hez fordult, hogy saját jelenkori dossziéjáról is tudomást szerezzen. Az SRI azonban titkosnak minősítette a kért információkat. Ezek után Smaranda Enache nem tudhatta meg, hogy megfigyelés alatt áll-e vagy sem, illetve telefonját lehallgatják-e. Szerinte nem elegendő, hogy a politikum által létrehozott átvilágítótestület – teljesen szubjektív és szelektív módon – mindössze a szekus besúgók nevét hozza nyilvánosságra. A liga vezetője hangsúlyozta, hogy az átvilágítóbizottság tagjainak egyénre szabott döntéseket kellene hozniuk. „Szervezetünk határozottan visszautasítja a kollektív bűnösség elvét. Mindenkit külön, de azonos szabályok szerint kellene vizsgálni” – vélekedett Smaranda Enache. A Pro Europa Liga társelnöke szerint a volt szekusoktól és besúgóktól meg kell vonni a több tíz millió lejes nyugdíjat, az adókedvezményeket, az állami kitüntetéseket. Smaranda Enache megerősítette Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd felvetését, miszerint a romániai magyar kisebbség tagjait fokozottan figyelte a Szekuritáté. „A hatalom úgy tekintett a magyar kisebbségre, mint valami belső ellenségre, akit tanácsos ellenőrzés alatt tartani” – fejtette ki a szervezet társelnöke, aki ezzel magyarázza a magyar nemzetiségű besúgók meglehetősen magas arányát. Törvénytelen és fölösleges adatgyűjtést végez a Védelmi Minisztérium – állítja Haller István, a Pro Europa Liga keretében működő Emberjogvédelmi Iroda vezetője. A hatóságok olyan kérdőív kitöltésére kötelezik a sorozásra behívott, a katonai kötelezettség alól már mentesült fiatalokat, melyben az általános adatokon kívül személyes kérdésre is kíváncsiak. Ilyen például az a kérdés, amely az illető külföldi tartózkodásainak dátumát és célját firtatja. /Szucher Ervin: Smaranda Enache: adják ki a SRI besúgóit is. = Krónika (Kolozsvár), szept. 7./2006. szeptember 9.
Holland támogatással vizsgálja a romániai állami tanintézményekben zajló vallásoktatást a Pro Európa Liga, mivel tapasztalataik szerint a világi iskolákban túl nagy hangsúlyt fektetnek a vallásórákra. Smaranda Enache, a liga társelnöke úgy véli, hogy a romániai iskolákban a többségi vallás uralkodik, kiszorítva így a többi felekezetet. Forró-Erős Gyöngyi, a lap munkatársa szerint a szűkebb régióban is hasonló a helyzet. Az újságíró szerint túlbuzgóság, hogy egyes óvodákban is van vallásoktatás, továbbá a felekezeti sokszínűség tiszteletben tartása „néha felénk is csorbul”. /Forró-Erős Gyöngyi: Nincs összhang. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 9./2006. szeptember 9.
Nicolae Ceausescu szerint a magyarság volt az ország belső ellensége, és amikor a kommunizmus idején egyre erősebb lett a nacionalizmus, Ceausescu is egyre gyanakvóbbá vált a kisebbségekkel, különösen a magyarokkal szemben, nyilatkozta Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke. A kijelentés válasz volt arra a kérdésre, hogy vajon igaza van-e Kincses Előd ügyvédnek, amikor azt állítja, hogy a volt Szekuritáté több magyar értelmiségi behálózott. Az elnök asszony véleménye szerint igaza van Kincsesnek, viszont ez tudományosan még nem bizonyított. A „belső ellenséget” jobban meg kellett figyelni. Ezért a Szekuritáté magyarokat is bevont a hálózatba. Enache elmondta, őt is megkörnyékezték, ugyanis folyékonyan beszélte a magyar nyelvet. Smaranda Enache válasza az volt, hogy a magyarok neki, a románnak nem mondanak olyasmit, amit ő aztán továbbmondhatna a Szekuritáténak. /(mózes): A „belső ellenséget” jobban kellett figyelni? = Népújság (Marosvásárhely), szept. 9./2006. szeptember 27.
Gigi Becali újabb magyarellenes kirohanását a Diszkriminációellenes Tanács vizsgálja. A milliomos „nyomorult magyarnak” nevezte Nagy Miklós partjelzőt – ez kiállításhoz vezető szabálytalanságot jelzett a Steaua ellen. „Hogy a kolozsvári CFR nyerje a bajnokságot nálunk otthon, a hazánkban lopnak meg minket a magyarok – kacag rajtunk a világ! Úgy kell nekünk!” – fakadt ki Gigi Becali, miután csapata kikapott „ősi” ellenfelétől a bukaresti Dinamótól. Az Országos Diszkriminációellenes Tanács vizsgálatot indított az ügyben, panasszal azonban még senki sem fordult hozzájuk. Gigi Becalit megbánta kijelentéseit, és hosszasan bizonygatta, hogy neki semmi baja a magyarokkal, csak „azzal a partjelzővel.” „Felháborítónak tartom azt, amit Gigi Becali mondott, sértve érzem magam, mert nemzeti hovatartozásom alapján bántottak” – nyilatkozta Nagy Miklós, a „magyarságáért hibás” partjelző. „Amit Gigi Becali mondott, az etnikai gyűlöletre való uszítás – mondta Muresan, kolozsvári CFR klub elnöke -, a román fociban rengeteg nemzetiség képviselve van, ezeket nem szabad diszkriminálnunk.” Gigi Becalinak nem ez az első ilyen megnyilvánulása. Bölöni Lászlót „árulónak, hitványnak és gyávának” nevezte, akinek „nem áll jogában kijelentéseket tenni a román futballról, mert ő magyar, nem román”. A Pro Európa Liga tiltakozásában elítélte Gigi Becali kijelentéseit, mivel azok súlyosan sértik a személyi méltósághoz való jogot, sőt, nemcsak azt sugallják, hogy Bölöni áruló, hanem azt is, hogy ez az egész romániai magyar közösség jellemzője. A Diszkriminációellenes Tanács akkor felmentette Becalit, mivel kijelentései „nem sértik Bölöni emberi méltóságát és magyarságát”, ugyanakkor a „szörnyeteg” és „aljas” jelzők „nem képeznek diszkriminatív aktust”. A szélsőjobboldali, ultrakonzervatív nézeteket valló Gigi Becali a nyilvánosság előtt elismerte, hogy a vasgárdisták egykori kapitányának, Corneliu Zelea Codreanunak a követője. A román sajtó beszámolt arról, hogy Becali légionárius kiadványok finanszírozásában és a vasgárdista mozgalom anyagi támogatásában is részt vett. /Isán István Csongor, Tapasztó Ernő: Gigi Becali és a „nyomorult magyar”. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./2006. november 9.
Bár hivatalosan mai napig sincs utcanévjelző tábla Marosvásárhelyen a volt Bethlen Gábor, később Május 1., s a rendszerváltás után Ion Antonescu marsall sétány egyetlen sarkán sem, a november 2-án közölt hirdetésben, amely az őszi nagytakarítás helyszíneire vonatkozik, megoldódni látszik a kérdés. Dan Gliga igazgató mellett színt vallott Dorin Florea polgármester is, a hirdetésben ugyanis Antonescu bulevárdként jelenik meg a közismert sétány neve. Ez is azt jelzi, hogy a fütyül a törvényekre, a Megyei Törvényszék döntésére és a városi tanács határozatára, amely szerint tavaly októbertől a Vár sétány nevet kapta. A Pro Európa Liga sajtótájékoztatóján elhangzottak szerint megengedhetetlen, hogy az országot az Európai Unió vizeire vezető kormánypárt megyei szervezetének első embere egyet mond és mást cselekszik. Haller Béla, az emberjogi iroda vezetője utalt arra, hogy a még mindig érvényben levő sürgősségi kormányrendelet tiltja a fasiszta, rasszista és fajgyűlölő szimbólumok használatát és az emberiség ellen elkövetett bűnökkel vádolt személyek kultuszát. Ebből kiindulva perelte be a liga a városi tanácsot, amely a Vár sétány elnevezés megszavazásával válaszolt. Mivel a polgármester nem hajtotta végre a határozatot, a liga a közigazgatási bíróságon tett panaszt, minek következtében a hivatal a Vár sétány elnevezést kezdte használni. A romániai zsidóság és minden más kisebbség kiirtására vállalkozó Antonescu a legnagyobb románok kijelölésére szervezett tévéműsorban a hatodik helyen végzett. A közvéleményben tovább élnek az Antonescu megdicsőítésére vonatkozó hamis történelmi eszmék, ahelyett, hogy a fasiszta kormányfő zsidó- és kisebbségellenes politikájának valós tényeit figyelembe vennék. /Bodolai Gyöngyi: Visszatért Antonescu? = Népújság (Marosvásárhely), nov. 9./