udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 105 találat lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-105

Intézménymutató: Project on Ethnic Relations /PER/

2004. június 28.

A Kárpát-medencei magyarság olyan politikai modellt teremtett meg, amely egész Európa számára fontos üzenetet hordoz – hangoztatta Markó Béla, az RMDSZ elnöke a jún. 26-án zárult kétnapos romániai nemzetiségpolitikai tanácskozáson. Szinaján az amerikai Project on Ethnic Relations (PER) romániai szervezete rendezte meg azt a nemzetközi konferenciát, amelyen a közép- és kelet-európai kormányok és a térség országaiban élő magyar közösségek közötti együttműködést szolgáló erőfeszítésekről, kudarcokról és eredményekről cseréltek véleményt. A tanácskozáson romániai, magyarországi szlovákiai, ukrajnai, szerbiai, montenegrói politikusok, magyar kisebbségi szervezetek képviselői a többség és kisebbség lehetséges politikai együttműködésének másfél évtizedes tapasztalatairól értekeztek. Markó Béla elmondta: a romániai magyar kisebbség egységes, szervezett keretek között folyó politizálásának köszönhetően, a térségbeli országok magyar közösségeinek cselekvő társadalmi-közéleti szerepvállalása eredményeképpen a Kárpát-medence országaiban olyan politikai modell jött létre, amely a többségi nemzettel folytatott hatékony párbeszédre épül. Szerinte fokozatos szemléletváltás tapasztalható többség és kisebbség viszonyában. A többségi politikusok felismerik, hogy a magyar közösségek szervezetei, szövetségei nem úgy működnek, mint a politikai pártok. Markó kifejtette: a romániai magyarság kiharcolta magának azt, hogy részt vegyen a közös döntéshozatalban és végrehajtásban az önkormányzatok szintjén is. Következő lépésként az RMDSZ elnöke az önálló döntéshozatal, illetve az önrendelkezés megteremtése. Ma már az autonómia-gondolatok, az autonómia különböző formái nem váltanak ki akkora ellenkezést, mint korábban. /Borbély Tamás: Hatékony párbeszédre épülő politikai modell. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./ Az autonómia kapcsán Adrian Severin elmondta: az autonómia megteremtése valós és jogos igény, de nem csak a kisebbségek számára fontos, hanem az egész ország számára szükséges. Csáky Pál, a Szlovák Köztársaság miniszterelnök-helyettese megerősítette, hogy az etnikumközi viszonyokat csak párbeszéd útján lehet rendezni. Bunyik Zoltán vajdasági oktatási miniszter szintén a párbeszéd, a többségi nemzettel való együttműködés szükségességére mutatott rá hangsúlyozva: az autonómia csak akkor válik megvalósíthatóvá, hogyha partnereket sikerül találnunk. Bunyik megjegyezte, sajnos a szerb társadalom radikalizálódott az utóbbi időben, megnőtt a kisebbségek elleni ellenszenv, véleménye szerint ezt a kérdést részben egy új szerb alkotmány oldaná meg. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségének (KMKSZ) elnöke elmondta, Ukrajnában, az utóbbi időben visszalépések történtek a kisebbségi jogvédelem terén. A Romániában jelen pillanatban létező 8 fejlesztési régió ügyében a szemináriumon résztvevők egyetértettek abban, hogy ezek nem felelnek meg, át kell gondolni egy újrafelosztás lehetőségét. Tokay György RMDSZ-képviselő utalást tett azokra a határon túli, anyaországi politikai erőkre, amelyek az erdélyi magyarság megosztásán fáradoznak, és hamis ígéretekkel igyekeznek a maguk pártjára állítani az embereket. /(Márton Adél-Evelin): Erőfeszítések, kudarcok és eredmények a magyar közösségekkel való együttműködésben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./

2004. július 3.

Szilágyi Zsolt független képviselő nem kívánt volna kilépni az RMDSZ képviselőházi csoportjából. Amikor az RMDSZ-ből kilépett, azt nyilatkozta: azért vált meg a szervezettől, mert az eltávolodott az autonómia- programtól. Hozzátette: ha nem történik változás, akkor az autonómiának nem lesz politikai képviselete. Múlt hét végén került sor Sinaián egy PER (Project on Ethnic Relations) által szervezett konferenciára, amelyen a magyar kormány és a magyar kisebbséggel rendelkező országok kormányai, magyar érdekvédelmi szervezetei és pártjai vettek részt. Az RMDSZ részéről jelen lévők kivétel nélkül hangsúlyozták: az autonómia és annak intézményei jelentik hosszú távon a legjobb megoldást a Kárpát-medencei magyar közösségek számára. Az RMDSZ tehát nem távolodott el az autonómia-programtól, írta Markó Attila helyettes államtitkár. /Markó Attila: Kirekesztősdiről és neptunozásról – vakáció előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

2004. október 5.

A múlt hét végén második alkalommal szervezték meg a nemkormányzati szervezetek vásárát Marosvásárhelyen. A kétnapos esemény szervezői az Alpha Transilvana Alapítvány, a PER, az EMKE és a Scena Kulturális Alapítvány. Okt. 2-án a kerekasztal-beszélgetésen elhatározták: a tavaly alakult Alpha Erőforrások Központja ezután az alapítvány önálló részeként működik majd. Az együttműködéssel mintegy negyven szervezet értett egyet. A rendezvény másnap a főtéren folytatódott. Húsz sátrat állítottak fel, ahol több mint harminc szervezet ismertette tevékenységét, és a szervezet tagjai által készített emléktárgyakat értékesítettek. Moca Rudolf bábszínész és a Habakuk csoport bábjátékot adott elő, a Folk Center Alapítvány képviselői együtt készítették a gyerekekkel a játékokat. /(nagy a.): Nemkormányzati szervezetek Marosvásárhely főterén. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 5./

2005. február 15.

Duray Miklós felvidéki magyar politikus tanulmányt írt Miért szakadt ketté a Máért a legutolsó ülésén? címmel. A terjedelmes munka a Hitel /Budapest/ folyóirat februári számában jelent meg. A rendszerváltás utáni magyar–magyar párbeszéd intézményesítésének történetét Duray az alapszerződések korától indította. A rendszerváltozás évétől – bár nem intézményesítették – rendszeres volt a magyar–magyar párbeszéd. Duray megemlíti, hogy az Antall-kormány idején egyetlen alapszerződés született, a magyar–ukrán, s noha voltak hibái, a később kötöttekhez képest a legjobb volt, ,,mert ajtót nyitott az autonómia irányába”. A ’94-es magyarországi kormányváltás miatt ez a párbeszéd két évet szünetelt, az első magyar–magyar csúcsra csupán ’96-ban került sor. Erre a ,,fagypontra” esik a szlovák–magyar alapszerződés kimunkálása, amit ,,a pozsonyi magyar képviselők nem szavazhattak meg”, hiszen nem tartalmazta a végrehajtás kötelezettségét, a számonkérés lehetőségét, ráadásul közművelődési ügyekben szabad kezet adott a szlovák félnek (az oktatás finanszírozása körüli mostani bonyodalmak is innen származtathatók – véli Duray). Az Antall József által megfogalmazott három egyenrangú pillért (magyarságpolitika, szomszédságpolitika és európai integráció) a visszatérő posztkommunista Horn-kormány átszabta. Kovács László külügyminiszter ugyanis bejelentette: ,,az integrációs politika viszonylatában kell kialakítani a szomszédságpolitikát, és e kettőnek a függvénye a határon túli magyarok iránti magyarországi politika”. A történelmi jelentőségű, Trianon óta első ízben megszervezett 1996-os magyar–magyar csúcs a záródokumentum kapcsán kialakult vita, majd az azt követő diplomáciai botrány miatt vált. Duray szerint ez ,,a magyar történelem első olyan politikai nyilatkozata, amelyet a trianoni határokkal szétszabdalt nemzet összes politikai pártja és legnagyobb társadalmi szervezetei adtak közre”. Hat hét múlva beindultak a román–magyar alapszerződésről szóló kétoldalú tárgyalások az RMDSZ tudta nélkül. S amikor a határon túli szervezetek ezt szóvá tették, szeptember elején Pápán csupán egy csonka csúcsra kerülhetett sor az SZDSZ és az MSZP hivatalos részvétele nélkül. Közben mesterkedett a nemzetközi diplomácia is. Egy korábbi, félig titkos romániai magyar–román találkozó hagyományaira építve elérte, hogy az 1996. őszi romániai parlamenti választások után az RMDSZ-t bevegyék a román kormányba. Az említett találkozót a romániai Neptunfürdőn a több amerikai intézmény (mint pl. a Carnegie Corporation és a State Department) pénzéből támogatott PER – Project on Ethnic Relations – nevű szervezet még 1992-ben hozta létre. Amikor ez kiderült, vitát és feszültséget váltott ki az RMDSZ csúcsvezetésében a Tőkés-szárny és Borbély László, Markó Béla csoportja között. Kormányzati pozícióval megszelídítették a romániai magyar politikai elitet, amely ettől fogva már nem hadakozott a román–magyar alapszerződés ellen, csupán morgolódott. És elhátrált a magyar egyetem, a római katolikus és a protestáns egyházak javai visszaszolgáltatásának követelésétől, valamint az autonómia programjától. A román-magyar alapszerződés még rosszabbra sikeredett, mint a szlovák-magyar. A romániaiból az autonómia gondolata negatív értelemben került bele. Ekkor hasadt ketté végérvényesen a romániai magyar politikai közélet.” Hasonló ,,puhító” hadjárat zajlott Szlovákiában is, hiszen a PER már 1994-től kísérletezett azzal, hogy szembeállítson két magyar pártot (MKDM, FMK-MPP) egy harmadikkal (Együttélés) – utóbbi elnöke volt Duray. Összeugrás helyett egyesülésre került viszont sor, ám a kormányzati csalit a létrejövő MKP sem tudta elkerülni. Az Orbán-kormány megalakulása után a Fidesz rávett ,,néhány határon túli magyar szervezetet”, hogy ne követeljék a kollektív jogok és az autonómia belefoglalását a záródokumentumba. A kölcsönös engedmények eredménye lett a Máért. Hamarosan pedig beindult a státustörvény megalkotásának és lejáratásának eseménysorozata. Duray szerint a státustörvény ötlete azért született meg, mert akkor még ,,ki-ki a szülőföldje szerinti állam jogrendje alapján – hátrányos megkülönböztetés vagy jogvesztés nélkül – nem élhetett volna” a kettős állampolgárság lehetőségével. Az SZDSZ és ellenezte a megoldást, ezt a törvény utólagos kiüresítésének tudatában ma már nem kell bizonyítani. Duray felelevenítette, hogy a negyedik Máérton milyen ellenszenvet váltott ki a külföldi munkavállalók beözönlésének MSZP-s rémképe, a túlbecsült oktatási-nevelési támogatás terheinek alantas felvetése. Az SZDSZ és az MSZP külföldi partnerszervezeteit arra biztatta, hogy lépjenek fel a státustörvény ellen, ők pedig ezt megtették Szlovákiában is, Romániában is és az európai fórumokon is. A Medgyessy-kormány idején először maradt ki a meghívottak közül Tőkés László. Az Orbán-kabinet az erdélyi magyar politikai elit autonomista szárnyával rokonszenvezett. Az RMDSZ csúcsvezetése a magyarországi kormányváltástól változást remélt, amely be is következett, hiszen 2002 óta csaknem az összes közcélú – Erdélynek szánt magyarországi – támogatás az RMDSZ felügyelete alatt áll. Duray hangsúlyozta, hogy a Máért ötödik ülése sikeres volt a kormány számára. A határon túliak zöme lehajtott fővel vette tudomásul, hogy Magyarországon visszatértek a kormányba a kommunisták, de akadtak talán hárman, akik örültek ennek. Megváltozott a státusirodák helyzete is. ,,Kárpátalján például a korábban megnyílt irodákat be kellett zárni, mert az ügyek irányítását az MSZP által kedvelt szervezet és a neki elkötelezett személy vette át – nyilván, ezért kellett őt 2002 júliusától meghívni a Máértre. Romániában annyi történt, hogy az a pedagógusszervezet, amely a státustörvényhez kapcsolódó oktatási-nevelési támogatást kezelte, elvesztette a Medgyessy-kabinet rokonszenvét, mert állítólag Tőkés-pártinak tekintették – ezért megvonták tőle a megbízatást.” Duray írta: ,,Egyértelműen beigazolódott: 2004. november 12-én két részre szakadt a Máért. Nem egyéni érdekek vagy vétségek, nem pártpolitikai okok miatt, hanem két szembenálló elképzelés szerint. A nemzetszolgálat és az ezt semmibe vevő szemlélet szerint. A nemzetpolitika jövője szempontjából fontos tudnivalót tartalmaz ez az esemény: nem jobboldalra és baloldalra oszlik Magyarország lakossága, és nem így oszlik meg az elszakított magyarság sem. A magyar politikai közéletnek van egy nemzetileg elkötelezett része – a nagyobbik része –, itt vannak jobboldali és baloldali gondolkodású emberek is, és van egy nemzetileg közömbös vagy a nemzettel szembeni ellenérzésekkel teli része, ebben vannak a szélsőséges kozmopoliták, ügynökök, idegenbérencek, magyargyűlölők stb. A Máérten utóbbiak szenvedtek vereséget, hiszen 14:2 arányban kikaptak. De alulmaradtak 2004. december 5-én is a népszavazáson.” /Ferencz Csaba: Kis Máért-történet (magyar–magyar csúcsok). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 15./

2005. március 7.

Két napon át tanácskoztak politikusok, egyetemi tanárok, közvéleményformáló értelmiségiek, a téma elméleti kutatói a “Nyelvi korlátok a soknemzetiségű közösségekben” témakörben Temesváron, a Kós Károly Közösségi Központban. A rendezvény szervezői, a temesvári Szórvány Alapítvány és a Marosvásárhelyen működő Közép-, Kelet- és Délkelet-Európai Project on Ethnic Relations (PER) Regionális Központja meghívták Kötő József oktatásügyi és Markó Attila kisebbségügyi államtitkárt. Erdei Ildikó pszichológus a helyi nyelvek és közoktatás kapcsolatáról, Fórika Éva jogász a nemzetközi és az európai egyezmények és a nyelvhasználati jog kérdéséről értekezett. Dr. Bodó Barna egyetemi tanár kutatásokon és gyakorlati példákon alapuló dolgozatában számos megvitatásra szánt és újszerűen értelmezett kérdést vetett fel. A meghívás ellenére a tanácskozáson nem vettek részt a román sajtó képviselői. /Szekernyés Irén: Tolerancia helyett dialógus. Kétnyelvűség és az etnikumközi kommunikáció. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 7./

2005. április 11.

Április 8-án került sor a Project on Ethnic Relations (PER) romániai szervezete által immár második alkalommal megrendezett tárgyalás-sorozatra, melynek témáját az új romániai kisebbségi törvény, a Közép-Európában elfogadott kisebbségi jogok törvényes kerete képezte. A PER rendezvényének moderátori szerepét Gabriel Andreescu, a Román Helsinki Bizottság (APADOR-CH) elnöke töltötte be. A megbeszélésen részt vett Markó Béla miniszterelnök-helyettes, Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője is. A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy a kulturális autonómia jogi kereteinek megteremtése óriási előrelépés a román társadalom számára. Ennek támogatására kérte fel a jelenlévőket Markó Béla. /Óriási előrelépés a kulturális autonómia jogi kereteinek megteremtése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

2005. május 10.

Május 9-én kerekasztal-beszélgetéssel folytatódott Marosvásárhelyen a harmadik alkalommal megrendezett civil szervezetek vására, amelyen hozzávetőleg ötven Maros megyei alapítvány, egyesület kötött együttműködési megállapodást a megyei tanáccsal és a prefektúrával. Az egyezmény szerint a felek képviselői negyedévente egyeztetnek, és közösen keresnek megoldást a civil szervezetek gondjaira. Koreck Mária szervező, a Project on Ethnic Relations marosvásárhelyi irodavezetője üdvözölte a megállapodás aláírását. A megjelent szervezetek többsége szociális problémákkal foglalkozik, továbbá hátrányos helyzetű személyeken, csoportokon próbál segíteni. /Antal Erika: Vásáron mutatkoztak be a közönségnek az egyesületek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 10./

2005. június 10.

Június 8-án, Bukarestben Markó Attila államtitkár, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője részt vett a Project on Ethnic Relations szervezésében A kisebbségi törvény és a média című szemináriumon, melynek főelőadója Gabriel Andreescu, az APADOR-CH elnöke volt. A találkozó célja: a kisebbségi törvénytervezet megismertetése a sajtó képviselőivel. /Kisebbségügyi PER-szeminárium Bukarestben. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 10./

2005. október 15.

Frunda György RMDSZ-szenátor szerint Románia 15 régióra oszlik majd, ezek közül az egyikben a magyar lakosság alkotja a többséget, a számbeli kisebbségben lévő románok pedig pozitív diszkriminációban részesülnek. Frunda a Project on Ethnic Relations (PER) által Az autonómia formái és megvalósításuk tanulságai címmel Marosvásárhelyen rendezett szemináriumon kijelentette: a megyék túl kicsik, a gazdasági régiók pedig túl nagyok. Az oktatás, az egészségügy, a környezetvédelem az új közigazgatási-területi egységek hatáskörébe, a honvédelem és a monetáris politika az állam hatáskörébe tartozna. „A tizenöt egység közül az egyikben a magyarság többségben lenne, ez magában foglalná a jelenlegi Hargita, Kovászna és Maros megyét. A többi megyében a magyarság részaránya 10 százalék alatt van. Ebben a közigazgatási-területi egységben a románság számbeli kisebbségben lenne. Én az autonómia-az-autonómiában elvet alkalmaznám és ugyanolyan pozitív diszkriminációt alkalmaznék a románok érdekében. Azt hiszem ez a közeljövő, ezt kell létrehoznunk”, mondta Frunda György. A szenátor kifejtette, Székelyföld autonómiája jelenleg „nem megvalósítható”, mivel van egy érzelmi fenntartás ezzel kapcsolatban. „Nem fogadom el az autonómia kérdésének megoldását etnikai alapon, mi egy reális közigazgatási-területi megoldásról beszélünk, amelynek etnikai összetevői is vannak”, tette hozzá Frunda. /Megyék helyett 15 régió Romániában? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./

2005. október 17.

A kulturális autonómia különböző megvalósítási lehetőségeiről tartott előadást Salat Levente, a Babes-Bolyai Egyetem prorektora, Márton Árpád képviselő pedig a közép- európai kulturális autonómiatörvényes kereteiről értekezett azon a kétnapos autonómia szemináriumon, amelyet a Project on Ethnic Relations (PER) szervezett a hét végén Marosvásárhelyen. Bogdan Aurescu, a Velencei Bizottság képviselője a kulturális autonómiát a többség szemszögéből mutatta be, Markó Attila, az etnikumközi főosztály államtitkára a kisebbségi törvénytervezetről beszélt. Frunda György szenátor szerint nem elég, ha a kisebbségi jogokat törvényekbe foglalják, hanem azokat intézményesíteni kell. Kiemelte, hogy a román többségnek meg kell értenie, egy kisebbség akkor lojális, ha a jogait biztosítják. Salat Levente szerint a romániai magyarok autonómiatörekvései akkor lehetnek sikeresek, ha mind a román többség, mind a magyar kisebbség jelentősen változtat az álláspontján. A magyarság hangadóinak tudatosítaniuk kell, hogy az autonómia nem valósul meg egyoldalú politikai nyilatkozatokkal, a különböző autonómiaformák megvalósulásához politikai bölcsességre és professzionalizmusra van szükség. /Mózes Edith: Egy kisebbség akkor lojális, ha biztosítják a jogait. Autonómiaszeminárium a Bernády Házban. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 17./

2005. október 19.

Október 14-15-én Project on Ethnic Relations Marosvásárhelyen szervezett tanácskozást az autonómiáról. Amikor az RMDSZ által kezdeményezett kisebbségi törvénytervezetről volt szó, egyesekből kirobbant az egyértelmű magyarellenesség. Vasile Burtea, a nép ügyvédjének helyettese (!) háborodott fel, aki alkotmányellenesnek nevezte a törvénytervezetet. Azt állította, hogy „kiszorító, antidemokratikus, „a romákat meg sem említik benne”, hanem egy „magyar enklávé” létrehozását célozza. Ion Solomon, sepsiszentgyörgyi tanácsos kifejtette, a Kovászna megyei románokat a végtelenségig elnyomják, és bár a lakosság 25%-át teszik ki, „tilos számukra az anyanyelvhasználat a közigazgatásban”. Emellett sérelmezte, hogy a megye címeréből hiányoznak a „specifikusan román elemek”, a munkavállalást a magyar nyelv ismeretéhez kötik, és így tovább. Az emberjogi aktivista véleménye pedig az volt, hogy számára egyetlen kisebbség létezik, a roma. /Mózes Edith: Kisebbség kisebbség ellen? = Népújság (Marosvásárhely), okt. 19./

2006. március 28.

A kisebbségi törvénytervezet jóváhagyásához politikai akarat kell – foglalta össze a Project on Ethnic Relations (PER) által március 27-én Bukarestben szervezett konferencián elhangzottakat Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának elnöke. A kerekasztal-megbeszélésre számos politikus meghívást kapott, objektív okokra hivatkozva csupán néhányan vettek részt. Adrian Severin, a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője és a PER tagja szerint a PSD által a kisebbségi törvénytervezet kapcsán írásban megfogalmazott és az államfőnek is átadott állásfoglalás nem ellenzi sem a kisebbségi törvényt, sem a kulturális autonómiát, azzal a feltétellel, hogy ez utóbbira vonatkozó kitételeket az európai gyakorlatnak megfelelően fogalmazzák meg. Adrian Severin, hangoztatta, a kisebbségi törvényről és Székelyföld autonómiájáról nem lehet egyszerre tárgyalni. A rendezvényen részt vevő Markó Béla RMDSZ-elnök szerint a tervezet elfogadásának halogatásával a román politikai élet stabilitása kerül veszélybe. Livia Plask, a PER elnök asszonya aggodalmának adott hangot a kisebbségi törvény kapcsán felerősödött nacionalista retorika miatt. /Gujdár Gabriella: Már „csak” a politikai akarat kellene. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 28./

2006. május 8.

Az Alpha Transilvana Alapítvány, a Project on Ethnic Relations /PER/, az EMKE és a Pro Európa Liga közös kezdeményezésére május 7-9-e között tartják Marosvásárhelyen az Európai Értékek Napjait. A rendezvénysorozatot Lokodi Edit Emőke, a megyei tanács elnöke nyitotta meg, felszólalt Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke, valamint a PER részéről Koreck Mária is. Smaranda Enache elmondta, hogy a liga a megyei tanáccsal közösen immár tizenharmadik alkalommal szervez ilyen rendezvényeket a május 9-i Európai Napok alkalmából. A fő cél az etnikumok közötti együttműködés elősegítése. Magdó Orsolya, az Ügyes Kezek Alapítvány elnöke rámutatott: a nemkormányzati szervezetek vásárának célja az, hogy a város polgárai rájöjjenek arra, van akinek adni az adók 2%-át. A városközpontban ötven nemkormányzati szervezet képviseltette magát. Az Interkulturális fesztiválon magyar, román, roma és zsidó zenész- és tánccsoportok léptek fel. /Menyhárt Borbála: /(vajda): Európai Értékek Napjai. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 8./

2006. október 24.

„Megtudtuk, hogy be lehet építeni a nemzeti kisebbségek történelmét a tantervbe, sőt, jövőre a 11-12. osztályban már ilyen tankönyvekből tanulhatnak a román diákok” – jelezte Koreck Mária, a Project on Ethnic Relations (PER) regionális központjának programigazgatója a PER és a Kisebbségi Hivatal által szervezett Történelemkutatás és oktatás szerepe az etnikum közti kapcsolatokban című, bukaresti szemináriumot. Koreck Mária elmondta, jó lenne, ha teljességében oktatnák a történelmet a diákoknak, és nem csupán egy bizonyos etnikum számára fontosabbnak ítélt töredéket. „Mit és hogyan kellene tenni a történelemoktatásban annak érdekében, hogy csökkenjen a feszültség az etnikumok között, és mindenki megtalálja a helyét, identitását a társadalomban? Ez lenne az igazi kérdés, hiszen a szakemberek eddig is megtudtak egyezni az alapelvekben, ám az ördög a részletekben rejlik” – mondta. Markó Attila, a Kisebbségi Hivatal államtitkára megköszönte a PER eddigi erőfeszítéseit az etnikumok közötti kapcsolatok javításáért. /Kiss Előd Gergely: Magyar múltról románoknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./

2006. november 23.

Hogyan lehetne javítani a nemzeti kisebbségek megítélésén a többségi írott sajtóban? Erre kereste a választ a Project on Ethnic Relations (PER) november 22-i rendezvényén, a civil szervezet bukaresti székházában. A központi román sajtókiadványok vezetői, – bár elfogadták a meghívást – nem jelentek meg a rendezvényen. „A román nyelvű sajtó felületesen kezeli a magyar kisebbséggel kapcsolatos kérdéseket” – fejtette ki a PER-kerekasztalon Salamon Márton László, az ÚMSZ felelős szerkesztője. „Bár napi rendszerességgel lefordítottuk románra a lap tartalmát, hozzáférhetővé téve a román nyelvű szöveget honlapunkon, és hírlevélben el is juttattuk több száz címre, a központi román sajtó teljes érdektelenségébe ütköztünk” – összegezte Salamon. A lap az Országos Audiovizuális Tanácshoz (CNA) is fordult annak érdekében, hogy a bírja rá a közszolgálati televíziót: az audiovizuális törvénynek megfelelően lapszemléjébe vegye be a magyar sajtótermékeket is. Annak ellenére, hogy a médiafelügyelet írásban szólította fel a TVR-t a szemlézésre, ez máig nem történt meg. /Érdektelenség övezi a központi román sajtóban a kisebbségeket. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./


lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-105




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék