Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 26 találat lapozás: 1-26

Névmutató: Ágopcsa Mariann

1996. augusztus 24.

Hisz abban, hogy "ebben a városban a színházteremtésnek helye van; ennek jegyében történik az, hogy ebben az évadban tíz fiatal művészt szerződtetünk - egy rendezőt és kilenc színészt". Műsortervükben a klasszikus értékeknek akarnak helyet adni. /Ágopcsa Marianna: Klasszikus évad, tíz fiatal művésszel. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 24./

1996. augusztus 24.

1999. április 28.

Strasbourgban megnyílt az Európa Tanács újabb ülésszaka; napirendjére tűzte Frunda György RMDSZ-szenátor titkosszolgálatok működésével, ellenőrzésével kapcsolatos jelentésének a megvitatását is. Nemcsak a kelet-európai, hanem minden európai ország titkosszolgálatát érinti az ügy. A Frunda-jelentés ajánlásokat fogalmaz meg, a leglényegesebb természetesen a szemléletváltás a titkosszolgálatok munkájában, rendeltetésében. A titkosszolgálatoknak a jövőben oly módon kell működniük, hogy ne jelentsenek veszélyt az állampolgárok számára, ezek az ügynökségek nem folytathatnak titkos, leleplező és megtorló tevékenységet kisebbségek és vallási csoportok ellen. Az Európa Tanács első alkalommal tárgyal a kisebbségek kapcsán közösségeket megillető jogokról - ugyanis Strasbourgban mindeddig a kisebbségekhez tartozó személyekről és nem kollektív alapon kisebbségekről beszéltek! /(ágopcsa [Ágopcsa Marianna]): Strasbourgi szemléletváltás. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 28./

1999. július 19.

A milleniumi rendezvényekről adott tájékoztatót Kálóczy Katalin /magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma/. A határon túli támogatások összegéből, az évi 200 millió forintból csaknem 70 millió forintot a kisebbségi színházak kapnak, majdnem ugyanennyit a könyvkiadás, a fennmaradó összeg pedig közművelődési célokat szolgál. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma tavaly június elején alakult meg ebben a formában - addig a művelődés és az oktatás a egy tárcához tartozott Magyarországon. A változás közelről érintette a minisztériumon belül működő Határon Túli Magyarok Főosztályát is, amely a maga során szintén kettévált, a kultuszminisztériumon belül létrejött a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztály, ez koordinálja a magyarországi kisebbségek és a határon túli magyarok művelődési ügyeit, valamint a hazai civil társadalom fejlesztésének a programjait. Az összes milleniumi pályázatban részt vesznek a határon túliak is: a minisztérium a pályázatokat eljuttatta a partnerszervezetekhez, Erdélyben többek között az EMKÉ-hez, ugyanakkor nagyon sok személyi kapcsolatuk is van. A pályázati témakörök rendkívül sokfélék, van külön kastélyprogram és a történeti kertek, parkok, temetők, történelmi emlékhelyek megóvását célzó program, ezenkívül a régészeti lelőhelyek feltárását, bemutatását célzó pályázat. Egy másik témakör a múzeumok, könyvtárak, levéltárak és tudományos műhelyek szellemi örökségének felkutatása, összegyűjtése és közkinccsé tétele. Van külön könyvkiadói pályázat, szépprózaírói és drámaírói pályázat, a támogatott rendezvények között színházi bemutatók, játékfilmek, helyi ünnepségek és fesztiválok, könyvbemutatók és konferenciák egyaránt szerepelnek. Több ezer pályamunka érkezett be eddig az anyaországból és a határon túlról (Erdélyből, a Felvidékről és Délvidékről, Szlovéniából és a Kárpátaljáról), a zsűribizottságok folyamatosan értékelnek és döntenek a több száz millió forint rendeltetési helyéről. A pályázók között ott találjuk az Erdélyi Múzeum Egyesületet, az Erdélyi Műemlékrestauráló Egyesületet, szintén Erdélyből megyei kulturális központokat és iskolákat, műemlékvédő társaságokat, diákszervezeteket, s nagyon sok az egyházi, valamint az egyéni pályázó is. És végül néhány érdekesség: a Magyar Színházak Fesztiválja ezúttal egyesíti a kisvárdai Határon Túli Színházak Fesztiváljának és az Országos Színházi találkozónak a hagyományait, 2000-ben Miskolc, 2001-ben pedig Budapest lesz a rendezvény helyszíne. A Milleniumi Könyvtár sorozatban hét kiadó 156 kötetes válogatást ad közre 2001 augusztus 20-ig a magyar irodalom gyöngyszemeiből, "Szent István intelmei"-től kezdve egészen az ezredvég irodalmáig (a kötetek ebben az évben 500 forintos áron jelennek meg). A kultuszminisztérium nemzetközi pályázatot hirdet Európa legnagyobb harangjátékának felavatására - a zsűri 1000 harangra várja a nyertes zeneművet, amelyet az elképzelések szerint 2000 karácsonyán mutatnak be, a magyar kereszténység ezzel a művel kívánja megajándékozni a világ kereszténységét. /(ágopcsa) [Ágopcsa Mariann]: A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma egyetemes magyarságban gondolkodik. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 19./

1999. szeptember 3.

Erdei István /Szatmárnémeti/ szobrász kiállítása nyílt városában. A terrakotta figurák, a groteszk alakok - megannyi lelkiállapot sajátságos kifejeződései. Első, 1985-ben rendezett egyéni kiállításán is kiforrott látásmódú alkotóként mutatkozott be. /Ágopcsa Marianna: Erdei István kisplasztikái. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 3./

1999. október 1.

Banner Zoltán Szatmárnémetiben született, évtizedekig volt az Utunk /Kolozsvár/ művészeti szerkesztője. A neves művészeti szakírót és előadóművészt jól ismeri az erdélyi közönség, jelenleg Békéscsabán él. Kolozsvárról Békéscsabára költözése először csak egy címváltozás volt, hiszen írta az Erdélyi magyar művészet a XX. században című könyvét. 1988-ban Erdély még divatban volt. Készülő könyvét sürgették, előadóestjeire sok helyen volt igény. Azóta nagyot fordult a világ: nincs divatban Erdély, az erdélyi szellem, az erdélyi kultúra. "A közmagyar társadalom sokkal inkább elvesztette a nemzeti tudatát, mint az erdélyi magyar társadalom." - állapíthatta meg Banner Zoltán. Előadói terveivel fel kellett hagynia. Nagy munkájának első kötete 1990-ben jelent meg, a hivatásos művészetet dolgozta fel, a második 1995-ben következett, Teremtő önvédelem címmel, az erdélyi magyar naiv művészekről szólt, a harmadikat most szerkeszti, az önéletíró művészek írásaiból. - Banner 1972-ben a Dacia Kiadónál indított el egy sorozatot, összesen hét könyv jelent meg. Ezt szerette volna folytatni, mert a világ egyetlen régiójában sem fejezi ki magát annyi képzőművész írásban, mint Erdélyben. Ebben a kötetben a levéltől kezdve a naplón keresztül a gondosan megfogalmazott előadásig minden műfaj szerepel majd, eddig 54 művésztől van kézirata. /Ágopcsa Marianna: "Nem lelket, csak lakást cseréltem?" - Beszélgetés Banner Zoltán művészettörténésszel. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 1./

1999. október 15.

A Társadalmi Demokrácia Romániai Pártjának múlt heti bukaresti kongresszusán a párt Kisebbségi Tanácsot is alakított, amelynek alelnöki tisztségébe Török Franciscot választották. Hogy milyen feladatkör vár ez utóbbi testületre? Nos, összekötő kíván lenni a TDRP politikai szervezetei és a nemzeti kisebbségekhez tartozó közösségek között. Etnikai jellege nincs - erre ott van az RMDSZ, valamint a Német Demokrata Fórum. /Á. M. [Ágopcsa Mariann]: A TDRP készül a választások megnyerésére: Kisebbségi Tanács, Török Francisc alelnökkel. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 15./

1999. október 20.

Ilyés Gyula, az RMDSZ Szatmár megyei elnöke elmondta, hogy több hónapja tart az RMDSZ megyei székházának felújítása. Az épületet kényelmesebbé alakítják, a Szatmár megyei magyarság központjává kívánjuk tenni. A jótékonysági gálaestből befolyó pénz egy része is a székház-felújítását szolgálja, a másik része a Harag György Társulat támogatását szolgálja. /Ágopcsa Marianna: Ilyés Gyula, megyei RMDSZ-elnök: "Az RMDSZ-székházat a Szatmár megyei magyarság központjává kívánjuk alakítani!" = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 20./

2000. január 21.

Megjelent meg a Szatmári Múzeum Kiadó legújabb kötete Középkori egyházi építészet Erdélyben címmel, Kiss Imola és Szőcs Péter Levente szerkesztésében. A sorozatot 1995-ben Karácsonyi Károly Szatmár megye növényvilágát bemutató könyve vezette be. A Tanulmányok és közlemények című időszakos kiadványon kívül a múzeum munkatársainak a gondozásában eddig több mint tíz komolyabb igényű összeállítás jelent meg, elsősorban történelmi tematikával. A legújabb kötet szerkesztői elmondták, hogy a válogatás alapjául az a nemzetközi tudományos tanácskozás szolgált, amelyet 1998 decemberében tartottak, a múzeum szervezésében, a középkori erdélyi és kelet-magyarországi egyházi építészetről. /[Ágopcsa Marianna] (ágopcsa): Múzeumi kiadvány a középkori erdélyi egyházi építészetről. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 21./

2000. április 19.

Ápr. 20-án stúdió-bemutató lesz Szatmárnémetiben: a Harag György Társulat három fiatal színésze a szintén fiatal magyarországi szerző, Egressy Zoltán Sóska, sültkrumpli című komédiáját adja elő Tóth-Páll Miklós rendezésében. Tóth-Páll Miklós kifejtette: ez a darab igazolja, hogy ideológia-mentesen is lehet mély gondolatokat közölni. /Ágopcsa Marianna: Stúdió-bemutató: Sóska, sültkrumpli. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 19./

2000. április 21.

Megjelent az Otthonom Szatmár megye sorozat 10. füzete, melyet a szatmárnémeti Szent-Györgyi Albert Társaság ad ki. A mostani kötet a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye író papjainak munkásságát mutatja be. A kötetet a kaplonyi születésű Tempfli Imre állította össze, aki jelenleg a németországi Kirche in Not/Ostpriesterhilfe nevű katolikus segélyszervezet osztályvezetője. - Irodalmi tevékenység folyt magában a papneveldében is az 1830-as évektől, s a Központi Papnevelő Intézetben megalakult Egyházirodalmi Iskola mintájára a vidéki szemináriumokban is sorra alakultak meg az irodalmi iskolák. 1889-ben létrejött a Szatmár-egyházmegyei Irodalmi Kör. Az Otthonom Szatmár megye e jubileumi kötete összesen 163 Szatmár egyházmegyei író pap egyházi pályafutását és irodalmi munkásságát mutatja be. E művek között természettudományos és történelmi munkák, versek, szentbeszédek, emlékbeszédek stb. egyaránt előfordulnak, a függelék pedig a szatmári egyházmegye püspökeinek, helyettes ordináriusainak, valamint plébániáinak névsorát tartalmazza. /Ágopcsa Marianna: Megjelent az Otthonom Szatmár megye 10. kötete. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 21./

2000. június 8.

Máj. 31. és jún. 4. között rendezték meg a szlovákiai Révkomáromban az Európai Népcsoportok Föderációjának /FUEV/ 45. kongresszusát. Pécsi Ferenc parlamenti képviselő volt jelen, aki beszámolt a kongresszus munkálatairól. Az Európai Unió tagfelvételi feltételei között szerepel például a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása. Pécsi javasolta, hogy a FUEV által kidolgozott kisebbségvédelmi jogi normákat, ajánlásokat a jövőben tárgyalják meg az RMDSZ Európa tanácsi képviselőjével, aki felvállalhatná ezek támogatását a kollégák körében. Javaslatát az RMDSZ elnöksége elfogadta. A FUEV nyilatkozata nagy hangsúlyt helyez a helyi és regionális önkormányzatok kiépítésére, amelyek garantálni tudják a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartását, érvényesülését. /Ágopcsa Marianna: Pécsi Ferenc parlamenti képviselő a FUEV 45. kongresszusáról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 8./

2000. június 8.

Hagyományt teremtett a Harag György Társulat /Szatmárnémeti/ azzal. hogy jún. 6-án gálaelőadást és díjkiosztást tartott. Idén a Mágnás Miska előadásval búcsúztak az évadtól a színészek. /Ágopcsa Marianna: Színész és közönség évadzáró találkozója. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 8./

2000. június 26.

Szatmárnémeti legaktívabb szervezete, a Szent-Györgyi Albert Társaság jún. 24-én tudományos ülésszakkal ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját. Dr. Kiss László társelnök megnyitója után a tudományos dolgozatok szerzőit dr. Talián Ferenc mutatta be a Scheffler János Lelkipásztori Központban összegyűlt közönségnek. Az előadók között volt Kornhoffer Vilmos főgyógyszerész, dr. Radetzky Ladányi Csilla és dr. Török István. Csirák Csaba társelnök visszatekintett az eltelt évtizedre, bemutatta a társaság tevékenységét és elért eredményeit. Sokfajta művelődési esemény, rendezvény kezdeményezésében és szervezésében vállaltak szerepet. Ezek között van a Gellért Sándor szavalóverseny, Hajnal akar lenni népdaléneklési verseny, az Otthonom Szatmár megye sorozat kiadása, szerkesztése, történelmi megemlékező műsorokban való részvétel, kirándulások, színházbarátok köre. Munkájuk hátterében kiterjedt erdélyi, anyaországi, nemzetközi kapcsolatrendszer van. /Ágopcsa Marianna: Ünnepelt a Szent-Györgyi Albert Társaság. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 26./

2000. június 28.

A Szatmár megyei múzeumi kiadványok újabb kötete /Az Úr háza, a mi hajlékunk/ a megye ismertebb templomait, ezek berendezéseit, kegytárgyait mutatja be. A szerzők látnivalóan vigyáztak az arányokra: felekezet szerint a legtöbb megörökített templom-építmény ortodox (28), következik a református (25), római katolikus (13), végül görög katolikus (4). A válogatás tehát nem elsősorban a történeti múltat vette figyelembe. /Ágopcsa Marianna: Múzeumi kiadvány. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 28./

2000. július 27.

Július 28-án tölti be 70. évét Ács Alajos, a szatmárnémeti magyar társulat egyik legrégibb - és máig is aktív - tagja. Életéből csaknem félszáz esztendőt töltött "a világot jelentő deszkákon", évekig volt az Északi Színház igazgatója. Néhány évvel ezelőtt kollégái titkos szavazata alapján megkapta a Harag György Emlékplakettet. Ács Alajos Kolozsváron kezdte, Nagybányán folytatta, majd következett Szatmárnémeti. 1956 óta Szatmárnémetiben játszik, most már szatmárinak érzi magát.1992-ben Életműdíjat kapott a kisvárdai színházi fesztiválon, 1998-ban EMKE-díjat. /Ágopcsa Marianna: Köszöntjük a 70 éves Ács Alajost. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 27./

2000. augusztus 22.

Parászka Miklós, a Harag György Társulat igazgatója a vele készült beszélgetésben ismertette a műsortervet. Az évadnyitó előadás /Peter Schafer Amadeus/ az erdélyi színjátszás élvonalába tartozó, 70. évét betöltő Ács Alajos előtti elismerést fejezi ki A Harag György Társulat a szárnyai alá kívánja vonni a Brighella Bábszínház fiatal bábcsoportját. Folytatják a Csíki Játékszínnel való közös produkciók sorát. /Ágopcsa Marianna: ″A színház fordulóponthoz érkezett″ = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 22./

2000. november 10.

Adrian Nastase a Szatmári Friss Újságnak nyilatkozott: "A választások után gazdasági és nem etnikai kérdésekkel szeretnénk foglalkozni." Arra kérdésre, hogy pártja a választások után szövetségre lép-e az RMDSZ-szel, és mi az álláspontja az RMDSZ elvárásairól: magyar egyetem, a magyar nyelv közéletben való használata s az egyházi javak visszaszolgáltatása. Nastase válasza: ami az RMDSZ-szel való esetleges partnerséget illeti, ez a feltételezés tévedésen alapszik, vagyis a PDSR nem állított ilyesmit. "Az RMDSZ kisebbségi elvárásai meghaladják az európai szintet, mi viszont az európai standardokhoz kívánunk igazodni." /(ágopcsa) [Ágopcsa Mariann]: Adrian Nastase: "A választások után gazdasági és nem etnikai kérdésekkel szeretnénk foglalkozni" = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 11./

2000. november 16.

Nov. 17-én Páskándi-ősbemutató lesz Szatmárnémetiben, bemutatják az író László, szent király című történelmi játékát. Parászka Miklós főrendező elmondta, hogy a szerzőnek, utolsó napjaiban még megígérte, hogy egy színpadi művét bemutatják a szatmárnémeti színpadon. A László, szent király 1992-ben íródott, a bemutatója azonban elmaradt. Az előadáshoz támogatást kaptak a magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumtól. /Ágopcsa Marianna: Páskándi-ősbemutató Szatmárnémetiben: László, szent király - a millennium évében. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 16./

2001. július 7.

Szatmárnémetiben a tanácsosok megszavazták, hogy a város helységnévtábláin, illetve a szatmárnémeti önkormányzati hatáskörbe tartozó intézmények névtábláin háromnyelvű felirat legyen. Simon József tanácsos indoklásában elmondta, hogy az új közigazgatási törvény életbelépése óta eddig már eltelt 50 nap, tehát semmi szükség a további halogatásra, s bár a város német nemzetiségű lakossága 20 százalék alatti, az európai szellemiség térhódítására vallana a háromnyelvű felirat kitétele. /Ágopcsa Marianna: Háromnyelvű névtáblák. = Krónika (Kolozsvár), júl. 7./

lapozás: 1-26