Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 10 találat lapozás: 1-10

Névmutató: Albert Dénes

2000. július 14.

Júl. 12-én tartotta újraalakuló gyűlését a Háromszéki RMDSZ Területi Szervezetének önkormányzati tanácsa: a választások után mandátumhoz jutott 278 RMDSZ-tanácsos, polgármester a reméltnél is nagyobb számban volt jelen a fórumon. A 9 tagú választmány elnöke Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester lett, alelnökök Ádám Attila (Zabola), illetve Albert Dénes (Barót) polgármesterek. Az ülés végén politikai állásfoglalásokat is megszavaztak. Ezek szerint a közeli SZKT-n a háromszékiek az RMDSZ-es parlamenti jelöltek állóurnás előválasztása mellett foglalnak állást. /(Flóra Gábor): Albert Álmos újabb megbízatása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./

2002. június 10.

Jún. 8-án ballagott Baróton a Baróti Szabó Dávid Középiskola 105 végzős diákja. Dimény János iskolaigazgató után Botos Erika szaktanfelügyelő, Albert Dénes polgármester beszélt. A Baróti Szabó Dávid Alapítvány az éveken keresztül kiváló teljesítményt nyújtó Buksa Szilárdnak ítélte a nagydíjat. A hagyománynak megfelelően a ballagók idén is emlékkopjafával emlékeztek szülőföldjük egy nagy szülöttjére, ezúttal Nagybaczoni Nagy Vilmos volt honvédelmi miniszterre. /(hecser): Erdővidéki ünnep. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 10./

2003. március 15.

A baróti RMDSZ március 15-e "előestéjén" megkezdte a szabadságharc megünneplését. A Baróti Szabó Dávid Középiskola közreműködésével emlékműsort tartott Baikó Lajos 48-as honvédtiszt emlékművénél és a millecentenáriumi emlékműnél. Albert Dénes polgármester tartott ünnepi beszédet a Zathureczky-temetőben, ahol megkoszorúzták Bem tábornok tábori orvosának, Simonffy Sámuelnek a síremlékét. Az ünneplők fáklyás menetben vonultak újra a város központjába. Hét órától a Művelődési Házban megnyitották a Kossuth-arcai a Kárpát-medencében című kiállítást, majd nyolc órától kezdetét vette a Hiszek egy Istenben! Hiszek egy Hazában! című koncert, a helyi TransylMania együttes előadása. Gyergyószentmiklóson az RMDSZ és a polgármesteri hivatal kétnapos rendezvénye az iskolákban szervezett ünnepségekkel kezdődött. A Fogarassy Mihály Általános Iskolában történelmi vetélkedőt tartottak. A Kós Károly iskola diákjai az Így látjuk mi témával meghirdetett kiállításra neveztek be rajzaikkal, valamint szavalóversenyt tartottak. A középiskolákban zenés-irodalmi összeállításokat mutattak be. A Földváry Károly Hagyományőrző Egyesület huszárai vonultak fel. Sepsiszentgyörgyön márc. 14-én a Szabadság-szobornál helyezték el a kegyelet virágait, majd a Váradi József Általános Iskola udvarán felállított kőtömbös kopjafánál mutattak be ünnepi műsort az iskola tanulói. Ezután a Gábor Áron- és Balcescu-szobroknál és a Lábas Házon található Váradi-Bartalis siralomházi emléktáblánál tartottak megemlékezést. Délután az őrkői vesztőhelyi emlékműnél, a szemerjai és az eprestetői csaták emlékműveinél idézték fel az 1848-49-es eseményeket. Este a Tamási Áron Színház színészeinek közreműködésével Kossuth-emlékestet tartottak. /Ünnep havazásban. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./

2003. június 5.

A baróti tanulók háza és a párkányi szabadidő-központ többéves jó kapcsolatának köszönhetően a két város vezetősége is szorosabb viszonyt kíván kialakítani, jelezte Albert Dénes, Barót polgármestere. Tavaly az erdővidékiek jártak a Duna menti szlovákiai kisvárosban, a Barót-napok alkalmával pedig a felvidékiek viszonozták a látogatást, s ez alkalommal aláírták a szándéknyilatkozatot is. A testvérvárosi szerződés megfogalmazásával még várni kell a közigazgatási minisztérium és a szlovák követség, valamint a helyi tanács jóváhagyására. /(hecser): Szándéknyilatkozatot írtak alá. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 5./

2004. június 1.

A baróti önkormányzat eldöntötte: a Miklósváron építendő közösségi ház építése céljából három évre szerződést köt a Kálnoky Alapítvánnyal. Ugyanakkor a műemléknek számító miklósvári Kálnoky-kastélyt 49 esztendőre a Kálnoky Alapítványnak koncesszióba adják. Albert Dénes polgármester ismertette a tervet: az első öt évben az épület megerősítése, illetve külső és belső javítások, a másodikban az áramellátás, a fűtés bevezetése és a csatornázási gondok megoldása, a harmadikban a beltér végső kialakítása, bútorozása és a zöldövezet kialakítása, utoljára minden egyéb munkálat befejezése a kitűzött cél. /(hecser): Odaadták a Kálnoky-kastélyt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 1./

2004. június 8.

Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere függetlenként 52 százalékos szavazataránnyal győzte le a Ladányi Lászlót, az RMDSZ jelöltjét, aki 40,7 százalékot könyvelhetett el. A választások talán legfeszültebb légköre ebben a városban alakult ki Erdélyben világos volt, hogy az RMDSZ mindent elkövet Szász megbuktatásáért. Szász Jenő emlékeztetett, hogy nyolc évvel ezelőtt, mindössze huszonhét éves korában választották meg először. Sepsiszentgyörgyön 42,2 százalékos volt a választási részvételi arány. Albert Álmos, az RMDSZ polgármesterjelöltje a szavazatok 43,8 százalékát szerezte meg, őt követi Rétyi Ödön (SZDP) 23,1 százalékkal. Kovásznán a több mint 5000 szavazó közül 1800-an Gazda Istvánra (RMDSZ), mintegy 1600-an pedig a független Zsuffa Leventére adták voksukat. Baróton a polgármester-választás második fordulójában Albert Dénes és Nagy István független jelöltek mérkőznek meg. Csíkszeredában Ráduly Róbert már az első fordulóban nyert, a szavazók 73,6 százaléka voksolt rá. Őt követi a függetlenként induló Tamás Sándor János 9 százalékkal. Csíkszeredán a tanácsban az RMDSZ 13 mandátumhoz, a liberálisok és a kormánypárt 2-2 mandátumhoz jutott, és bekerült további két magyar független is, akik nem indulhattak a Magyar Polgári Szövetség színeiben. A Gyergyóban induló független jelöltek, akik nem indulhattak az MPSZ színeiben, jó eredményeket tudhatnak magukénak. Csomafalván Barabás József polgármesterjelölt a szavazatok több mint 77,4 %-ával megnyerte a választást. Gyergyóditróban Bardócz Ferenc polgármesterjelölt a szavazatok 53,5%-ával újabb mandátumot szerzett. /Orosz Antal: Funar bukása. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 8./

2008. október 15.

Az MTV Átjáró című, október 15-i adásának vendége Stefano Bottoni történész lesz, akinek nemrég jelent meg a Sztálin a székelyeknél című könyve, amely az erdélyi Magyar Autonóm Tartomány múltját tárja fel /Sztálin a székelyeknél. A Magyar Autonóm tartomány története (1952–1960), Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2008/. Emellett Pál-Antal Sándor, Albert Dénes és Mártha Ivor emlékezését is figyelemmel kísérhetik a műsorban a Magyar Autonóm Tartományról. /Sztálin a székelyeknél. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 15./

2010. május 5.

A temesvári magyar nyelvű rádiózás 20 éve
Ötvenöt esztendővel ezelőtt, 1955. május 5-én szólalt meg először a temesvári rádió román nyelvű adása és 35 évvel később, 1990 tavaszán indult be a rendszeres műsorszórás magyar, bolgár, cseh és szlovák nyelven.
Lehőcz László, a Temesvári Rádió magyar szerkesztőségének jelenlegi vezetője a Nyugati Jelennek elmondta: magyar nyelven először 1989. december 22-én köszöntötték a temesvári rádióhallgatókat, de a rendszeres műsorszórás 1990 első hónapjaiban indult be, Albert Dénes, Fall Ilona és Koczka György szerkesztésében. A magyar adás első szerkesztőségvezetője Baranyi László lett, aki tíz évig irányította a temesvári rádió magyar adásának szerkesztőségét. Az indulás óta eltelt húsz év folyamán a temesvári rádió magyar nyelvű műsorait Albert Dénes, Bányai Aranka, Baranyi László, Bartha Csaba, Băruţa Krisztina, Erdély Rita, Fall Ilona, Gáspár-Barra Réka, Jámbor Gyula, Kiss Anikó, Koczka György, dr.Lakatos Gábor, Lehőcz László, Martin Ágota, Matekovits Mária, Matekovits Mihály, Mátray László, Mészáros Ildikó, Molnár Krisztina, Nagyálmos Ildikó, Pataky Lehel Zsolt, Szekernyés Irén, Szekernyés János és Tar Mónika szerkesztették.
A temesvári rádió magyar adása elsősorban a Nyugati Régió (Arad, Hunyad, Krassó-Szörény és Temes megyék) magyar közösségei számára készíti műsorait, de a középhullámú adó nagy teljesítményének köszönhetően az adások egész Nyugat-Romániában, Erdély keleti részén, de Magyarországon és a Vajdaságban is foghatók. A naponta 14-15 óra között középhullámon, 20-21 óra között pedig ultrarövid hullámon fogható temesvári magyar rádióadások témája igen változatos: hírek, ifjúsági és családi magazinműsorok, nyelvművelő és orvosi rovatok, nyugdíjas műsor, kulturális jellegű műsorok, a különböző vallásfelekezetek műsorai. 1997 óta a magyar rádió Szegedi Stúdiójával közösen szerkesztik az Európa Hullámhosszán című eurorégiós magazinműsort. A napokban beindul az új kiskossói ultrarövid hullámon sugárzó adótorony, ami jelentősen megnöveli a temesvári rádió URH műsorai, köztük az esti magyar nyelvű adás vételi körzetét
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)

2010. május 11.

Húszéves a Temesvári Rádió magyar adása
Húszéves a Temesvári Rádió magyar adása. Először 1989. december 22-én, mindjárt a forradalom után köszöntötték magyar nyelven a temesvári rádióhallgatókat. A rendszeres kisebbségi műsorok azonban csak 1990 tavaszán indultak be. Ekkor magyar, bolgár, cseh és szlovák nyelvű szerkesztőségek alakultak a romániai közszolgálati rádió temesvári stúdiójában.
Hétfőtől vasárnapig, a hét minden napján délután két órától és este nyolc órától jelentkezik a Temesvári Rádió magyar adása, amely 1990 májusában Koczka György, Fall Ilona és Albert Dénes szerkesztésében indult be. Az első szerkesztőségvezető Baranyi László volt, akit Bartha Csaba követett. Ma Lehőcz László a magyar adás főszerkesztője.
A belső és külső munkatársak által készített egyórás magyar adásokban ma hírek, ifjúsági és családi magazinok, nyelvművelő és orvosi rovatok, nyugdíjas műsor, kulturális jellegű műsorok, valamint a különböző vallásfelekezetek műsorai kapnak helyet. Fall Ilona most éppen az egyik leghallgatottabb műsort, a vasárnapi szívküldit készíti. Ide mindenféle levelek beérkeznek, többször is előfordult már, hogy a hallgatók ezen a rovaton keresztül egymás segítségére siettek. Például akkor, amikor egy aradi orvos egy ritka gyógyszer próbált beszerezni a Temesvári Rádió magyar adása révén.fogható a Temesvári Rádió, amely „hivatalosan" elsősorban Románia nyugati részét, Arad, Hunyad, Krassó-Szörény és Temes megyéket szolgálja. Az adó nagy teljesítményének köszönhetően az adások azonban egész Nyugat-Romániában, Erdély keleti részén, de Magyarországon és a Vajdaságban is foghatók.
A temesváriak 1997 óta a Magyar Rádió szegedi stúdiójával közösen szerkesztik az Európa Hullámhosszán című eurorégiós magazinműsort. Ez azonban nem az egyetlen külföldi együttműködésük. A húszéves évfordulóra a magyar szerkesztőség jó hírt kapott: a napokban egy olyan új adótorony indul be, amely jelentősen megnöveli majd a Temesvári Rádió vételi körzetét, köztük az esti, nyolc órai magyar nyelvű adásét is.
Duna TV, Térkép
Erdély.ma

2010. október 19.

Gondok az erdővidéki iskoláknál
Az RMDSZ erdővidéki szervezete a baróti diákdombi iskola, a bibarcfalvi és az felsőrákosi általános iskola ügyei miatt emelt szót az erdővidéki polgármesterek találkozóján, azt állították: az egyiket szennyvíz öntötte el, a másik omladozik, a harmadikban pedig a fűtés hiányzik.
A Gaál Mózes Általános Iskola igazgatóját, Zajzon Csabát kerestük meg a Háromszék ez ügyben.
„A diákdombi iskola kertjének egy részét már legalább hét-nyolc esztendeje el-elönti az intézmény kerítése mellett álló tömbházlakás szennyvize – mondta –, első átiratunkat még Albert Dénes polgármesternek írtuk, és a Goscom alkalmazottjai szálltak ki a problémát megoldani. Végleges megoldást azóta sem sikerült elérnünk. Ha a tömbház lakói olyan dolgokat dobnak a csatornába, amelyek eldugaszolják a csövet, s minket elönt a bűzös lé, nem tehetünk egyebet, mint szólunk a szakembereknek, akik kiszivattyúzzák
A bibarcfalvi iskolát nagyon megviselték az elmúlt évek. A talajvíz folyamatosan nedvesen tartja némely részét, nem kizárt, hogy az alapját is megrongálta. Külső és belső vakolást rég végeztek, nem meglepő hát, ha néha egy-egy kisebb faldarab leválik. A cserepek szintén régiek, az elmúlt évtizedekben csak a hiányzó darabokat pótolták. Zajzon Csaba fényképeket mutat: több helyen jelentős területen hiányoznak a cserepek, a fény pedig, na meg az eső számtalan apró lyukon is beszűrődik. Tavaly megkereste Nagy István polgármestert, ám azt a választ kapta, a költségvetés nem tesz lehetővé jelentősebb beruházást.
A felsőrákosi iskolában három éve mondtak le a csempekályhákról, központi fűtésrendszerrel melegítik a termeket. A munkálat meghirdetését és lebonyolítását a baróti polgármesteri hivatal végezte. Kisebb problémák már első perctől adódtak, de azért kielégítően működött. Nemrég szakcég ellenőrizte és indította el a rendszert, mely még aznap le is állt. Bár még nincs tél, a meleg már jól jönne – mondja Zajzon –, minél hamarabb meg kell javítani.
Hecser László, Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

lapozás: 1-10