udvardy
frigyes
A romĂĄniai magyar kisebbsĂŠg tĂśrtĂŠneti
kronolĂłgiĂĄja 1990-2006
talĂĄlatszĂĄm:
7
talĂĄlat
lapozĂĄs: 1-7
NĂŠvmutatĂł:
Ambrus AndrĂĄs
2005. szeptember 19.
A szĂźlĹfĂśldĂśn valĂł megĂŠlhetĂŠs pĂŠldĂĄit mutattĂĄk fel a besztercei szĂłrvĂĄnytalĂĄlkozĂłn. SzabĂł Julianna ĂŠs Bloj Anna a szeptember 17-ĂŠn BesztercĂŠn ĂśtĂśdik alkalommal, megtartott SzĂłrvĂĄnytengelyek-talĂĄlkozĂłn elmondtĂĄk: betekintĂŠst nyĂşjtanak CsernakeresztĂşr, az 1911-ben idetelepĂtett bukovinai szĂŠkely falu ĂŠletĂŠbe. A SzĂłrvĂĄnytengelyek-talĂĄlkozĂłkat SzabĂł Csaba kolozsvĂĄri ĂşjsĂĄgĂrĂł, valamint Szombatfalvi TĂśrĂśk Ferenc nagyszebeni mĂŠrnĂśk tĂśbb mint egy ĂŠve indĂtotta el. Vajda DĂĄniel reformĂĄtus lelkĂŠsz kĂśzĂślte: a Beszterce-NaszĂłd megyei Tacson a megyei mĂşzeum nem volt hajlandĂł felvĂĄllalni a tĂĄjhĂĄz lĂŠtrehozĂĄsĂĄra hasznĂĄlatba adott rĂŠgi parĂłkia felĂşjĂtĂĄsĂĄt. Azonban nem adjĂĄk fel, mĂĄs forrĂĄsokat keresnek tervĂźk megvalĂłsĂtĂĄsĂĄhoz. A besztercei Mayla JĂşlia, a MĂĄltai SzeretetszolgĂĄlat megyei vezetĹje arrĂłl tĂĄjĂŠkoztatott, hogy az 1943-ban a magyar ĂĄllam ĂĄltal a vĂĄrosba telepĂtett 32 szĂŠkely csalĂĄd lassan beolvad, annak ellenĂŠre, hogy a jelenleg 90 ezres megyeszĂŠkhelyen, BesztercĂŠn 4â5000 magyar ĂŠl ma is. A Szeben megyei BalĂĄzstelke 261 fĹs gyĂźlekezetĂŠnek pĂĄsztora, Kiss Csaba reformĂĄtus lelkĂŠsz arra panaszkodott, hogy a NĂŠmetorszĂĄgba kitelepedett szĂĄszok fiai lassan mind elviszik a fĂŠrjhez adandĂł leĂĄnyokat, mikĂśzben Ambrus AndrĂĄs kidei reformĂĄtus pap szerint a Kolozs megyei, majdnem szĂnmagyar telepĂźlĂŠsen az a baj, hogy rengeteg a legĂŠnyember, ugyanis 30â40 kilomĂŠteres kĂśrzetben nincs, akit felesĂŠgĂźl vehetnĂŠnek. EzĂŠrt is jĂłk a talĂĄlkozĂłk, hĂĄtha egymĂĄsra talĂĄl egy legĂŠnyes ĂŠs egy leĂĄnyos falu. A mostani talĂĄlkozĂłn BenkĹ LeventĂŠt, a KrĂłnika ĂşjsĂĄgĂrĂłjĂĄt, valamint Antal-TĂśvissy IldikĂłt, a kolozsvĂĄri televĂziĂł szerkesztĹjĂŠt a szĂłrvĂĄnyban ĂŠlĹkrĹl kĂŠszĂtett riportjaikĂŠrt SzĂłrvĂĄnyhĹąsĂŠg-dĂjjal jutalmaztĂĄk a szervezĹk. /LĂĄnyos falvak keresnek legĂŠnyeket. = KrĂłnika (KolozsvĂĄr), szept. 19./2005. oktĂłber 12.
Megjelent Ambrus AndrĂĄs szĂnĂŠsz SzĂŠkely Trianon /KrĂĄter MĹąhely EgyesĂźlet, Budapest/ cĂmĹą regĂŠnye, melyben elbeszĂŠlte egy kicsi szĂŠkely falu nĂŠhĂĄny ĂŠvĂŠt a trianoni bĂŠkeszerzĹdĂŠs utĂĄn. A regĂŠny kĂŠpzeletbeli helyszĂne Marosfalu, valĂłjĂĄban GyergyĂłalfalurĂłl van szĂł. /Vincze Ferenc: Igaz ĂŠs kĂŠpzelt tĂśrtĂŠnetek MarosfalubĂłl. = KrĂłnika (KolozsvĂĄr), okt. 12./2005. november 12.
A XI. MarosvĂĄsĂĄrhelyi NemzetkĂśzi KĂśnyvvĂĄsĂĄron bemutatkozott a budapesti KrĂĄter MĹąhely EgyesĂźlet. TurcsĂĄny PĂŠter hĂĄrom legĂşjabb kĂśtetĂźket mutatta be: Ambrus AndrĂĄs SzĂŠkely Trianon, Wass Albert Voltam, valamint NĂŠmeth LĂĄszlĂł Emberi szĂnjĂĄtĂŠk cĂmĹą mĹąveit. Ambrus AndrĂĄs regĂŠnye egy Maros menti faluban jĂĄtszĂłdik 1925-ben. Wass Albert Voltam cĂmĹą kĂśnyve gyĹąjtemĂŠny. Mivel a kiadĂł az ĂŠletmĹąsorozat vĂŠgĂŠre ĂŠrt, ebbe a kĂśtetbe az ĂrĂł ĂśnĂŠletrajzi jellegĹą ĂrĂĄsait vĂĄlogattĂĄk. A KrĂĄter bemutatĂłja utĂĄni irodalmi beszĂŠlgetĂŠsre Grendel Lajos PozsonybĂłl, Tolnai OttĂł PalicsrĂłl, mĂg LĂĄng Zsolt MarosvĂĄsĂĄrhelyrĹl ĂŠrkezett, Ăgy a felvidĂŠki, dĂŠlvidĂŠki ĂŠs erdĂŠlyi irodalom kĂŠpviselĹi Ăźltek az asztalhoz. /Nagy Botond: CsĂźtĂśrtĂśki vĂĄsĂĄrdramaturgia. = NĂŠpĂşjsĂĄg (MarosvĂĄsĂĄrhely), nov. 12./2009. februĂĄr 27.
A templomba jĂĄrĂĄs helyett a munkĂĄt vĂĄlasztjĂĄk vasĂĄrnaponkĂŠnt a csekelaki reformĂĄtusok, ĂŠs a magyar nyelvĹą oktatĂĄs visszaĂĄllĂtĂĄsĂĄt sem tartjĂĄk fontosnak. Ăgy fennĂĄll a veszĂŠly, hogy a Maros megyei falu lakossĂĄga hamarosan nem ĂŠrt majd sajĂĄt anyanyelvĂŠn. Csekelaka 450 lakosbĂłl valamivel tĂśbben mint hĂĄromszĂĄzan valljĂĄk magukat magyarnak. Nagy rĂŠszĂźk reformĂĄtus, kĂśzel tĂz szĂĄzalĂŠkuk pĂźnkĂśsdista. Ambrus AndrĂĄs reformĂĄtus lelkĂŠsz elmondta, a templomlĂĄtogatĂłk arĂĄnya tĂz szĂĄzalĂŠk kĂśrĂźli. âA csekelakiak szinte megĂĄllĂĄs nĂŠlkĂźl dolgoznak. Mindegyre azt mondjĂĄk, hogy a szĂŠnĂĄnak, szalmĂĄnak nincs vasĂĄrnapja. Nagyon szorgalmas emberek, ami meg is lĂĄtszik hĂĄzaikon, gazdasĂĄgaikon, de a szellemiek irĂĄnt, nĂŠhĂĄny falubeli kivĂŠtelĂŠvel, nem sok ĂŠrdeklĹdĂŠst mutatnakâ â panaszolja a lelkĂŠsz. Ambrus AndrĂĄs meghirdette, hogy minden falubelinek ingyen kĂślcsĂśnĂśz kĂśnyvet, de csak egy-kĂŠt szemĂŠly jelentkezett. âOda jutottunk, hogy Ăźnnepekkor szinte nem talĂĄlunk fiatalt, aki szĂŠpen fel tudna olvasniâ â mondta. Az elemiben az anyanyelvi oktatĂĄs biztosĂtott, ĂśtĂśdik osztĂĄlytĂłl azonban csak romĂĄn nyelven tanulhatnak a kisdiĂĄkok. Magyar diĂĄkok teszik ki a romĂĄn osztĂĄlyok felĂŠt, indokolt volna az anyanyelvĹą oktatĂĄs visszaĂĄllĂtĂĄsa. Ehelyett naponta iskolĂĄba viszik ĂŠs hozzĂĄk gyermekĂźket a 14 kilomĂŠterre lĂŠvĹ Marosludasra. /Szucher Ervin: Az ĂśnkĂŠnt vĂĄllalt elromĂĄnosodĂĄs fenyeget CsekelakĂĄn. = KrĂłnika (KolozsvĂĄr), febr. 27./2009. mĂĄrcius 7.
Ambrus AndrĂĄs GyergyĂłalfaluban szĂźletett 1925. november 29-ĂŠn. 1953-ban szerzett szĂnĂŠszi oklevelet Budapesten. JelentĹs film- ĂŠs rĂĄdiĂłszerepei, szĂnhĂĄzi alakĂtĂĄsai, ĂśnĂĄllĂł estjei tettĂŠk ismerttĂŠ. ElsĹ irodalmi munkĂĄja GyergyĂł cĂmmel 1959-ben jelent meg, ezt hosszĂş szĂźnet utĂĄn kĂśvette a SzĂŠkely Trianon /KrĂĄter MĹąhely EgyesĂźlet, Budapest, 2005/, tavaly lĂĄtott napvilĂĄgot A MindenhatĂł markĂĄban /KrĂĄter MĹąhely EgyesĂźlet, Budapest, 2008) cĂmĹą tovĂĄbbi, ĂśnĂŠletrajzi vonatkozĂĄsĂş emlĂŠkezĂŠse. /B. D.: Egy szĂnmĹąvĂŠsz emlĂŠkeibĹl. = NĂŠpĂşjsĂĄg (MarosvĂĄsĂĄrhely), mĂĄrc. 7./2015. jĂşnius 2.
VĂĄlaszok egy ĂŠletĂşt tapasztalataibĂłl
MitĹl mĂĄs a szĂŠkely? cĂmmel tartott elĹadĂĄst szombaton szĂźlĹfalujĂĄban, GyergyĂłalfaluban a 90 ĂŠves Ambrus AndrĂĄs. A jelenleg MagyarorszĂĄgon ĂŠlĹ szĂnmĹąvĂŠsz, ĂrĂł ĂŠletĂştjĂĄnak mozzanatain keresztĂźl ĂŠrzĂŠkeltette a szĂŠkely ember jellemzĹit.
ĂrĂłk, zeneszerzĹk adtak hangot a szĂŠkely mĂĄssĂĄgnak, ĂĄltalĂĄban kĂźlĂśnbnek tartva ezt a nemzetsĂŠget sok mĂĄsnĂĄl â mutatott rĂĄ elĹadĂĄsĂĄban Ambrus AndrĂĄs, sajĂĄt tapasztalataival, ĂŠlete bizonyos ĂĄllomĂĄsainak elmesĂŠlĂŠsĂŠvel nyomatĂŠkosĂtotta a KodĂĄly ZoltĂĄntĂłl ĂŠs MikszĂĄth KĂĄlmĂĄntĂłl felolvasott idĂŠzeteket. Ăgy ĂŠrtĂŠkeli, a szĂŠkely ember jellemĂŠnek formĂĄlĂĄsĂĄban az idĹjĂĄrĂĄs ĂŠppen akkora szerepet jĂĄtszott, mint az, hogy katonanemzet lĂŠvĂŠn fegyelmet tanult. A kĂśzĂśssĂŠg kĂŠsztetĹ erejĂŠnek kĂśszĂśnhetĹen a munka nem volt idegen, szinte veleszĂźletett kĂŠpessĂŠgĂźk volt a rĂŠgieknek â hallhattuk az elĹadĂĄsban. âSokat gondolkodtam, hogy minket mivel neveltek munkĂĄra, de csak pĂĄr hĂłnappal ezelĹtt jĂśttem rĂĄ: a kĂśzĂśssĂŠg kĂŠsztetett erre. El nem tudom mondani, hogy milyen ĂŠrzĂŠs volt az, amikor kaszĂĄval a vĂĄllamon vĂŠgigsĂŠtĂĄltam az utcĂĄn. Mintha minden ablak leĂĄnyfejtĹl virĂĄgzott volna ki, ĂŠs lĂĄtnĂĄk, hogy ĂŠn vagyok valaki: fĂŠrfi vagyokâ â pĂŠldĂĄzĂłdott az elĹadĂł. FelbecsĂźlhetetlen ĂŠrtĂŠkkĂŠnt beszĂŠlt a szĂŠkely kĂśzĂśssĂŠg kĂŠsztetĹ erejĂŠrĹl, sajnĂĄlattal mutatott rĂĄ ennek szertefoszlĂĄsĂĄra. âEgy kalĂĄsz, ha lehullott a megrakott szekĂŠrrĹl, lehajoltunk ĂŠrte ĂŠs visszatettĂźk. Most ezeket az ĂŠrtĂŠkeket a modern vilĂĄg dĂścĂśgĹ szekerĂŠrĹl nem csak hogy hagyjĂĄk lehullni, de ledobĂĄljĂĄk Ĺket, ĂŠs mĂŠg rĂĄ is taposnak, nem tudvĂĄn, hogy milyen kincseket hagynak kĂĄrba veszniâ â fogalmazott.
A âcsak azĂŠrt isâ ĂŠrzĂŠsrĹl
A gyĂśkerek, a nĂŠpi kultĂşra megĹrzĂŠse minden idĹben fontos, ennek âmotorjaâ Ambrus AndrĂĄs esetĂŠben nemzeti ĂŠrzelme volt. âJĂł tanulĂł voltam, Ăşgy tĹąnt, hogy gimnĂĄziumba megyek, de az elsĹ vilĂĄgvĂĄlsĂĄg ĂŠreztette utĂłhatĂĄsĂĄt, ezĂŠrt romĂĄn iskolĂĄba kellett menjek. TĂşlĂŠltem azt is, mint sok mindent. Ekkor tĂĄmadt fel bennem a Âťcsak azĂŠrt isÂŤ ĂŠrzĂŠs. Nem tudtak Ăşgy belĂŠm sulykolni egy romĂĄn verset, hogy mellette ne tanuljak meg kĂŠt magyar verset. Nem tudtak egy, a romĂĄn nemzetet dicsĂŠrĹ dalt Ăşgy megtanĂtani nekem, hogy ne tanuljak meg kĂŠt magyar dalt, ĂŠs ne ĂŠnekeljem folytonâ â idĂŠzte fel ĂŠlmĂŠnyeit.
ĂletmentĹ lelemĂŠnyessĂŠg
A szĂŠkely lelemĂŠnyessĂŠget a mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂşban ĂĄtĂŠlt esemĂŠnyeken keresztĂźl ĂŠrzĂŠkeltette Ambrus AndrĂĄs. KatonasĂĄgĂĄnak, fogsĂĄgba esĂŠsĂŠnek tĂśrtĂŠnetĂŠt ismertetve mesĂŠlte el, hogyan hasznosĂtotta az itthon tanult, ellesett fogĂĄsokat.
AusztriĂĄban esett fogsĂĄgba, innen tĂśbb ezer bajtĂĄrsĂĄval egyĂźtt vonattal szĂĄllĂtottĂĄk egy lĂĄgerbe, a SzovjetuniĂłba. âIsteni szerencsĂŠnek kĂśszĂśnhetem azt, hogy ĂŠpsĂŠgben megĂşsztam az egĂŠszet. Megint csak a falumbĂŠli tapasztalatokra kell hivatkozzak: negyvennĂŠl is tĂśbben voltunk egy vagonban, sĹąrĹąn fekĂźdtĂźnk egymĂĄs mĂśgĂśtt. A vagonok ablakait tĂźskĂŠs drĂłttal zĂĄrtĂĄk le, meglĂĄttam, hogy 4-5 mĂŠter drĂłtot otthagytak. Eszembe jutott, hogy van nekem egy jĂł pokrĂłcom, kĂŠszĂtek egy fĂźggĹĂĄgyat. Otthoni tapasztalat volt, hogyan kell a drĂłtrĂłl a tĂźskĂŠt lecsavarni kĂŠt bicskĂĄnak a fokĂĄval, akĂĄrcsak az, hogy a drĂłtot hogyan kell puszta kĂŠzzel eltĂśrni. Ezt apĂĄmtĂłl lĂĄttam. Addig hajtogatta, amĂg eltĂśrĂśtt. Ăn is ezzel a mĂłdszerrel kĂŠszĂtettem fĂźggĹĂĄgyat, ahol harminc napon ĂĄt fekhettem, mintha ĂźdĂźlnĂŠk. A tĂśbbiek ott izzadtak, ĂŠs ĂŠjfĂŠlkor oldalra fordultak vezĂŠnyszĂłraâ â idĂŠzte fel az elĹadĂł.
A fogolytĂĄbor felĂŠ vezetĹ Ăşt egy mĂĄsik esemĂŠnyĂŠt elmesĂŠlve ĂŠrzĂŠkeltette, lelemĂŠnyessĂŠgĂŠvel hogyan lett kivĂĄltsĂĄgos fogsĂĄgba esett tĂĄrsai kĂśzĂśtt. âA nĹvĂŠreimtĹl lĂĄttam, hogyan kĂŠszĂtik a lisztes zsĂĄkot: egy nagy tĂŠglalap alakĂş vĂĄsznat Ăśsszevarrnak, kifordĂtjĂĄk, ĂŠs Ăşjra ĂśsszevarrjĂĄk. Ezt a tudĂĄst is hasznosĂtottam. Egyik bajtĂĄrsamnak volt egy kendĹ nagysĂĄgĂş, gumĂrozott vĂĄszna, amit azĂŠrt akart hazavinni, hogy a gyereke bĂślcsĹjĂŠbe tegyĂŠk, de mivel otthona helyett a lĂĄgerbe tartott, sĂrva vĂĄrta, hogy kinyissĂĄk az ajtĂłt ĂŠs kidobhassa a vĂĄsznat. ElkĂŠrtem tĹle. ElsĹ gondolatom az volt, hogy ha SzibĂŠriĂĄba kerĂźlĂźnk, magamra terĂtem, ĂŠs megvĂŠd az esĹtĹl, a hĂłtĂłl. De aztĂĄn mĂĄs jutott eszembe, ĂŠs csinĂĄltam kĂŠt vizes zacskĂłt belĹle. A bajtĂĄrsak nem gyĹztek rĂśhĂśgni rajtam, de lett kĂŠt, egyenkĂŠnt tĂz literes zsĂĄkocskĂĄm. MĂŠg korcot is varrtam rĂĄjuk, mint a gatyĂĄnak otthon a hĂślgyek, spĂĄrgĂĄt tettem belĂŠjĂźk, hogy fel lehessen akasztani a szegre. Ăgy tĂśrtĂŠnt, hogy amĂg mĂĄs vagonban negyven embernek egy napra hĂşsz liter volt az adagja, addig nĂĄlunk ennek duplĂĄja lett. Olyan tekintĂŠlyt szereztem a vagonban, mint senki mĂĄs, hisz ĂŠn voltam a vĂzosztĂł. RĂĄadĂĄsul mozoghattam egy kicsit, mert ragaszkodtam ahhoz, hogy ĂŠn legyek a vĂzhordĂł. Ennek fejĂŠbe nĂŠhĂĄny civil ruhĂĄt kaptam, mert bajtĂĄrsaim gondoltĂĄk, hogy mivel RomĂĄnia felĂŠ megyĂźnk, ott akarok megszĂśkni valahol. Ez be is kĂśvetkezett. A iaĹi-i lĂĄgerbĹl indĂtottak el egy szerelvĂŠnyre valĂł foglyot. Amikor kanyarodott a sor az ĂĄllomĂĄs felĂŠ, ĂŠn nem kanyarodtam. Egyenesen mentem tovĂĄbb. Az egyik Ĺr meg is lĂĄtott, de a kĂśpenyemet ĂŠs a hĂĄtizsĂĄkomat mĂĄr a sorban levetettem, ĂŠs civil sapkĂĄm is volt, Ăşgy lĂŠptem ki a sorbĂłl. MegrĂĄntott ĂŠs eltaszĂtott, mĂŠg fenĂŠken is rĂşgott, Ăşgy hogy szĂł szerint elkergettek engem a lĂĄgerbĹlâ â mesĂŠlte szabadulĂĄsa tĂśrtĂŠnetĂŠt Ambrus AndrĂĄs.
âFĂślszedtem sĂĄtorfĂĄmat, ĂŠs vilĂĄggĂĄ mentemâ
A visszaemlĂŠkezĂŠsben hallhattuk, Alfaluban a mĹąvelĹdĂŠsi ĂŠlet szervezĂŠsĂŠre kapott megbĂzĂĄst a hazaĂŠrkezett fiatal fĂŠrfi, hĂĄrom ĂŠvig zajlottak felĂźgyelete alatt a kulturĂĄlis ĂŠs szĂłrakoztatĂł programok. Ebben az idĹszakban ĂŠrezte meg a kommunizmus elĹszelĂŠt, ĂŠs az Ăşj rendszer elĹl MagyarorszĂĄgra menekĂźlt. âA faluban is megalakult a Magyar Nemzeti SzĂśvetsĂŠg, tagja ĂŠs ifjĂşsĂĄgi vezetĹje lettem. Mint ifjĂşsĂĄgi vezetĹt, tovĂĄbbkĂŠpzĂŠsre kĂźldtek MarosvĂĄsĂĄrhelyre, ahol egy kommunista tartott elĹadĂĄst a jĂśvĹrĹl. VilĂĄgosan ĂŠs tisztĂĄn elmondta, hogy az fog kĂśvetkezni, ami a SzovjetuniĂłban van. Ez megrendĂtett. Amikor hazajĂśttem, nem gyĹztem biztatni a gazdĂĄkat, akik a kĂśzbirtokossĂĄgokat vezettĂŠk, hogy adjanak el mindent, ĂŠs ĂŠpĂtsĂŠk a falut. VakartĂĄk a fejĂźket, de nem hallgattak meg.... Amint PetĹfi mondja: fĂślszedtem sĂĄtorfĂĄmat, ĂŠs vilĂĄggĂĄ mentemâ â osztotta meg kĂśzĂśnsĂŠgĂŠvel Alfalu szĂźlĂśttje. FelnĹtt ĂŠletĂŠnek itthon tĂśltĂśtt szakaszĂĄbĂłl egyetlen negatĂvumot emelt ki. Mint fogalmazott: âEgyet nem tudtam elintĂŠzni, pedig mennyit fĂĄradoztam rajta! Azt, hogy minden mulatsĂĄg verekedĂŠssel vĂŠgzĹdĂśtt. MĂĄr gyermekkĂŠnt is ezt tapasztaltam, ĂŠs a nagy verekedĂŠseknĂŠl azon tĹąnĹdtem, hogy honnan tudjĂĄk, kit kell Ăźtni? Mert mindenki verte a mĂĄsikat.â
Budapesten lett szĂnmĹąvĂŠsz
Az elĹadĂĄs tovĂĄbbi rĂŠszĂŠben Ambrus AndrĂĄs rĂśviden vĂĄzolta ĂŠlete alakulĂĄsĂĄt. Elmondta, egy hirdetĂŠsre jelentkezve vettĂŠk fel a SzĂnmĹąvĂŠszeti FĹiskola kollĂŠgiumĂĄba, ahol hovatartozĂĄsa miatt ĂŠlt ĂĄt kellemetlensĂŠget. âEgyszer az egyik, azĂłta jĂł nevet szerzett filmrendezĹ, aki velem egyĂźtt vezetĹsĂŠgi tag volt, felolvasott egy felsĹbb utasĂtĂĄst, amely Ăşgy szĂłlt, hogy azokat a kollĂŠgistĂĄkat, fĹiskolĂĄsokat, akik a hatĂĄron tĂşlrĂłl jĂśttek ide, haza kell kĂźldeni, mert most mĂĄr ott is szocializmus van, tehĂĄt nem kell fĂŠlniĂźk. MĂŠly csĂśnd lett. JancsĂł MiklĂłs innen volt, KovĂĄcs AndrĂĄs is, akĂĄrcsak FehĂŠr Imre. EgyikĂźk sem tudott szĂłhoz jutni. VĂŠgre kĂŠnytelen voltam ĂŠn megszĂłlalni. Azt mondtam az illetĹnek: PĂŠter, ha ezt mĂŠg egyszer felveted, ĂŠn a beledet kivetem. Nem vetette fel, hĂĄt Ăgy lett belĹlem szĂnmĹąvĂŠszâ â hallhattuk Ambrus AndrĂĄstĂłl.
IllyĂŠs Gyula A munka ĂŠs a halĂĄl kĂśzĂśtt cĂmĹą versĂŠbĹl idĂŠzve kĂśszĂśnt el kĂśzĂśnsĂŠgĂŠtĹl: Ahogy a kĂŠt kezem tudta,/ hĂĄt kĂŠszen itt a munka./ JĂł volna tĂĄn, ha itt-ott/ pĂĄntjain mĂŠg javĂtok â/ MĂŠg jobb volna elĂślrĹl/ kezdenem az egĂŠszet!/ De Ăme rĂĄmsĂśtĂŠtlett â /Kifogytam az idĹbĹl â /HĂĄt, ha kĂŠsz van, ha fĂŠlben, /vĂŠn eset van, bevĂŠgzem./ S most, hogy szemem lezĂĄrom/ s fĂĄj izzĂłn ez a kĂŠt szem:/ mi is a szĂŠp â most lĂĄtom/ â mi is a jĂł, most ĂŠrzem.
ĂletĂştja Ambrus AndrĂĄs GyergyĂłalfaluban szĂźletett 1925. november 29-ĂŠn. ParasztcsalĂĄdbĂłl szĂĄrmazott; szĂźlei: Ambrus Lajos ĂŠs Gergely Karolina. A mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂş miatt kĂśzĂŠpiskolai tanulmĂĄnyait nem fejezte be. 1945-1948 kĂśzĂśtt a csalĂĄdi gazdasĂĄgban dolgozott, kĂŠsĹbb Budapesten beiratkozott a SzĂnhĂĄz- ĂŠs FilmmĹąvĂŠszeti FĹiskolĂĄra, ahol diplomĂĄt szerzett 1953-ban. 1952-1953 kĂśzĂśtt, valamint 1956-1961 kĂśzĂśtt a Nemzeti SzĂnhĂĄz tagja volt. 1953-1956 kĂśzĂśtt az IfjĂşsĂĄgi SzĂnhĂĄzban lĂŠpett fel, kĂŠsĹbb a JĂłkai, illetve a ThĂĄlia SzĂnhĂĄz tĂĄrsulatĂĄban (1961-1978). 1978-1985 kĂśzĂśtt a Mafilm szerzĹdtette. FĹbb szerepei: MolnĂĄr Ferenc: A PĂĄl utcai fiĂşk (BarabĂĄs); BrĂłdy SĂĄndor: A dada (BolygĂł Lajos);
John Steinbeck: Egerek ĂŠs emberek (Gazda).
KĂśnyvei: GyergyĂł (regĂŠny, 1959); SzĂŠkely Trianon (2005); A MindenhatĂł markĂĄban (2008).
PethĹ MelĂĄnia
SzĂŠkelyhon.ro2015. jĂşlius 31.
Korunk, MĹąvelĹdĂŠs, SzĂŠkelyfĂśld
Lehet uborka- ĂŠs falunapszezon, az erdĂŠlyi kultĂşra meghatĂĄrozĂł havi kulturĂĄlis kiadvĂĄnyai rendĂźletlenĂźl megjelennek; ha kĂĄnikula van, s ha ĂŠppensĂŠggel szabadsĂĄgon van a nĂŠp szĂne-java, akkor is elvihetĹk ezek a folyĂłiratok a hegyekbe, a tengerek martjĂĄra, de bĂĄrmilyen kĂźlfĂśldi helyszĂnre, vagy akĂĄr a szĂŠnaboglya tĂśvĂŠbe is, hiszen vannak mĂŠg honfitĂĄrsaink pĂĄran, akik a szĂŠnagyĹąjtĂŠs ĂŠs az olvasĂĄs klasszikus mĂłdozatait mĹąvelik.
A SzĂŠkelyfĂśldnĂŠl ĂŠppensĂŠggel kĂźlĂśn lapszĂĄm-bemutatĂłt is tartottak, amelynek Balla ZsĂłfia volt a vendĂŠge.
Korunk â 2015. augusztus
TĂśrtĂŠnelem â (tĂśrtĂŠnelmi) regĂŠny
Mennyiben kellett mĂĄr ĂŠletĂŠben szentnek lennie IstvĂĄn kirĂĄlynak, ĂŠs mikĂŠnt viszonyulhatott a âpogĂĄnyâ nemzeti mĂşlthoz? Hol vĂŠgzĹdik a nemzeti hĹsĂśk irĂĄnti tiszttelet ĂŠs hol kezdĹdik a gyalĂĄzkodĂĄs? KrĂłnikĂĄs ĂŠs Agatha Christie â mik a hasonlĂłsĂĄgok ĂŠs kĂźlĂśnbĂśzĹsĂŠgek? MiĂŠrt olvassuk ma is KrĂşdy kirĂĄlyregĂŠnyeit? Mi a valĂłsĂĄgalapja âEgĂśr vĂĄra summĂĄjĂĄnakâ? MikĂŠnt rajzolta meg MĂłricz a TĂźndĂŠrkertet, mi kĂŠsztette BĂĄnffy MiklĂłst az ErdĂŠlyi tĂśrtĂŠnet megĂrĂĄsĂĄra? Hogyan esett JĂłkai âtalĂĄlkozĂĄsaâ a csĂki szĂŠkely krĂłnikĂĄval? MikĂŠnt ĂŠrtelmezhetĹ a Wass Albert-jelensĂŠg? Mi a HollĂłidĹ lĂŠt- ĂŠs vilĂĄgĂŠrtelmezĂŠsi horizontja? Ezekre ĂŠs hasonlĂł kĂŠrdĂŠsekre keresik a vĂĄlaszt a sĂşlypont-tĂśmb szerzĹi â Szegedy-MaszĂĄk MihĂĄly, VeszprĂŠmy LĂĄszlĂł, Zsoldos Attila, Kasza PĂŠter, Oborni TerĂŠz, Horn IldikĂł, Hermann GusztĂĄv MihĂĄly, SzĂĄsz ZoltĂĄn, PomogĂĄts BĂŠla, Romsics IgnĂĄc â, akik a tĂśrtĂŠnelem ĂŠs tĂśrtĂŠnelmi regĂŠny kĂśzti kapcsolĂłdĂĄsokat vizsgĂĄljĂĄk.
MĹąvelĹdĂŠs â 2015. jĂşlius
âAz erdĂŠlyi magyarsĂĄg kĂśrĂŠben a nĂŠpihez valĂł idĹnkĂŠnti visszatĂŠrĂŠs nem pusztĂĄn divat, mint MagyarorszĂĄgon, hanem szĂźksĂŠglet: a megmutatkozĂĄs, azonossĂĄgunk megfogalmazĂĄsĂĄnak ĂŠs felmutatĂĄsĂĄnak szĂźksĂŠglete, kĂŠnyszere erĹsĂti. A kisebbsĂŠgi lĂŠt ad tĂśbblettartalmat, tĂśbbletjelentĂŠst nekiâ â Ărja a MĹąvelĹdĂŠsi jĂşliusi szĂĄma vezĂŠrcikkĂŠben SarĂĄny IstvĂĄn. ĂrĂĄsĂĄban a szerzĹ az elsĹ alkalommal 1931 jĂşliusĂĄban megszervezett, manapsĂĄg egyre nagyobb nĂŠpszerĹąsĂŠgnek ĂśrvendĹ Ezer SzĂŠkely LeĂĄny Napja tartalmi-eszmei vonatkozĂĄsait ecseteli. A KĂśzĂśssĂŠg rovat hasĂĄbjain HorvĂĄth Sz. IstvĂĄn a nyugatra vĂĄndorolt ember szemĂŠvel boncolgatja az erdĂŠlyisĂŠg mivoltĂĄt, DĂĄvid Lajos pedig a KrasznagyĂśngyrĹl CsĂksomlyĂłra gyalogosan elzarĂĄndokolĂł SzaniszlĂł JĂłzseffel beszĂŠlget. KĂĄlĂłczy Katalin Berky AnnĂĄval kĂŠszĂtett interjĂşjĂĄbĂłl megtudhatjuk a szovĂĄtai Teleki OktatĂĄsi KĂśzpont lĂŠtrejĂśttĂŠnek kĂśrĂźlmĂŠnyeit. A KibeszĂŠlĹ rovatban LaczkĂł Vass RĂłbert Boros LorĂĄnd idegenvezetĹvel ĂŠs a gĂĄbor-cigĂĄny kultĂşra szenvedĂŠlyes kutatĂłjĂĄval beszĂŠlget. Az EnciklopĂŠdia rovatban MurĂĄdin JenĹ a kolozsvĂĄri egykori IparmĂşzeumot ĂŠs gyĹąjtemĂŠnyeit mutatja be, a GalĂŠria rovatban pedig PĂĄsztor Csenge BĂborka a tĂśbb ĂŠvtizedes elzĂĄrtsĂĄg utĂĄn elĹkerĂźlt erdĂŠlyi magyar portrĂŠkrĂłl ĂŠrtekezik. A KĂśnyveshĂĄz rovatban Lakatos Artur a KillyĂŠni AndrĂĄs ĂĄltal szerkesztett tĂśbbszerzĹs Retro-Sport, 2014 cĂmĹą kĂśtetet ajĂĄnlja az olvasĂłknak. A VadrĂłzsĂĄk rovatban SzĹącs GyĂśrgy Ăron ĂŠrmellĂŠki tĂĄjhĂĄzakat ĂŠs gyĹąjtemĂŠnyeket mutat be, Nyisztor Ilona pedig a nemrĂŠg PusztinĂĄban lezajlott hetedik zenetĂĄborrĂłl szĂĄmol be. A lapszĂĄm szĂnes borĂtĂłin ĂdĂĄm Gyula ĂŠs Pozsony Ferenc felvĂŠtelei lĂĄthatĂłk.
SzĂŠkelyfĂśld â 2015. jĂşlius
A folyĂłirat a kĂĄnikula kĂśzepĂŠn is ĂŠrdekfeszĂtĹ ĂrĂĄsokkal Ăśrvendezteti meg az olvasĂłt. AkĂĄr szabadsĂĄg idejĂŠre is elvihetĹ ez a lapszĂĄm, amely ĂŠrtĂŠkes ĂŠs emlĂŠkezetes tartalommal tĂśltheti ki pihenĂŠsĂźnket, illetve ĂşjbĂłl ĂŠs ĂşjbĂłl felhĂvhatja figyelmĂźnket kultĂşrĂĄnk sokoldalĂşsĂĄgĂĄra ĂŠs mĂşltunk egy-egy szeletĂŠre. A SzĂŠpirodalom rovatban MarkĂł BĂŠla, Vajda Anna, Ferencz Imre, BogdĂĄn Emese, HorvĂĄth Benji, Selyem Zsuzsa, FarczĂĄdi RĂłbert Ăşjabb ĂrĂĄsait talĂĄljuk. A DisputĂĄban Fekete Vince: Balla ZsĂłfia szĂŠkfoglalĂłja elĂŠ cĂmmel Ăr kĂśszĂśntĹt, a tovĂĄbbiakban pedig Balla ZsĂłfia kĂśzĂśl sajĂĄt ĂrĂĄst. A Nobile Officiumban âA nemesi szĂĄrmazĂĄs nem ĂŠrdem, hanem kĂśvetkezmĂŠnyâ cĂmmel OlĂĄh-GĂĄl Elvira beszĂŠlgetĂŠs BĂĄnffy FruzsinĂĄval. Nagy Szabolcs: A gondok hullĂĄmai kĂśzt (Egy 1919. ĂĄprilisi jelentĂŠs ErdĂŠly vĂŠdelmĂŠnek kulcspontjĂĄbĂłl), Kis KrisztiĂĄn BĂĄlint: AdalĂŠkok a szĂŠkelyfĂśldi levente-egyesĂźletek tĂśrtĂŠnetĂŠhez cĂmmel olvashatunk az IrattĂĄrban. A KĂśdoszlĂĄsban Hencz Hilda: Magyar Bukarest a kommunizmus alatt cĂmĹą ĂrĂĄsĂĄt talĂĄljuk (JĂĄnos AndrĂĄs fordĂtĂĄsĂĄban). Az Ujjlenyomatban Ambrus AndrĂĄs: âSzivĂĄrvĂĄny havasĂĄn felnĹtt rozmaringszĂĄlâŚâ (Lejegyezte: BĂĄlint Csaba). A SzemlĂŠben BĂĄthori Csaba: Minden belĂźlrĹl szĂĄrmazik (MarkĂł BĂŠla: ElĂślnĂŠzet), AdorjĂĄni Anna: CsĂśrĂśmpĂśl a szĂł (Michel Houellebecq: BehĂłdolĂĄs) cĂmmel nĂŠhĂĄny kĂśzelmĂşltban megjelent kĂśtetrĹl kĂśzĂśl kritikĂĄkat a lap. A szerkesztĹk pedig Michel Houellebecq, TóåsĂł ElĹd, Rainer Maria Rilke ĂŠs Ernest Hemingway egy-egy kĂśnyvĂŠrĹl, friss olvasmĂĄnyĂŠlmĂŠnyeikrĹl Ărnak. A SzĂŠkely KĂśnyvtĂĄr egyik pĂźnkĂśsdre megjelent kĂśtetĂŠt (Csiki LĂĄszlĂł Titkos fegyverek), a pĂĄlyatĂĄrs, VĂĄri Attila ajĂĄnlja. VĂŠgĂźl ismĂŠtelten felhĂvjĂĄk a figyelmet a MĂĄrton Ăron-pĂĄlyĂĄzatra. A lapszĂĄmot Koter Vilmos munkĂĄival illusztrĂĄltĂĄk.
SimĂł MĂĄrton
SzĂŠkelyhon.ro
lapozĂĄs: 1-7