udvardy
frigyes
A romĂĄniai magyar kisebbsĂŠg tĂśrtĂŠneti
kronolĂłgiĂĄja 1990-2006
talĂĄlatszĂĄm:
4
talĂĄlat
lapozĂĄs: 1-4
NĂŠvmutatĂł:
Milea, Aurel
2006. mĂĄjus 1.
Ercsey Gyula: Farkasok ĂĄrnyĂŠkĂĄban. KolozsvĂĄriak a GulĂĄgon cĂmen megĂrta emlĂŠkeit, megjelent MurĂĄdin JĂĄnos KristĂłf, fiatal tĂśrtĂŠnĂŠsz, a BBTE tĂśrtĂŠnelem-filozĂłfia karĂĄnak doktorandusa szerkesztĂŠsĂŠben. MurĂĄdin elmondta, hogy 2003-ban kezdett foglalkozni az 1944-es âdeportĂĄlĂĄssalâ. A kutatĂĄst megnehezĂtette, hogy kevĂŠs a forrĂĄsanyag. Ătven ĂŠven ĂĄt tabutĂŠma volt a GulĂĄg. MurĂĄdin kezdte felkutatni a mĂŠg ĂŠlĹ szemĂŠlyeket, a fellelhetĹ emlĂŠkiratokat. Ercsey Gyula kĂŠziratĂĄra is Ăgy akadt rĂĄ. A szerzĹ nagyenyedi kĂŠmiatanĂĄr volt, 1990â2000 kĂśzĂśtt Ărta le emlĂŠkeit.    KĂĄrpĂĄtaljĂĄrĂłl 40 ezer magyar civilt vittek el, nemcsak fĂŠrfiakat, hanem asszonyokat, gyerekeket is. Ez volt a legnagyobb civil deportĂĄlĂĄs a budapesti utĂĄn. BudapestrĹl mintegy 150 ezer embert vittek el, megbosszulva a hathetes ostromot. ErdĂŠlyben a deportĂĄlĂĄs kisebb mĂŠretĹą volt. MurĂĄdin szerint a kolozsvĂĄri deportĂĄlĂĄs annak tulajdonĂthatĂł, hogy a tordai csata egy hĂłnapon ĂĄt tartott. A nagy orosz vesztesĂŠget nem lehetett mĂĄskĂŠpp elfogadtatni SztĂĄlinnal, csak ha sok hadifoglyot vittek. Erre utal az, hogy csak magyarokat, csak 15 ĂŠs 55 ĂŠv kĂśzĂśtti fĂŠrfiakat vittek el, ĂŠs csak KolozsvĂĄrrĂłl ĂŠs TordĂĄrĂłl. A kolozsvĂĄri elhurcoltak kĂŠtharmada hazatĂŠrt. De nagyon sokan egy-kĂŠt ĂŠv mĂşlva meghaltak. GyĂłgyĂthatatlan betegsĂŠgeket szereztek a tĂĄborban. 1944. oktĂłber 11-ĂŠn bejĂśttek az oroszok KolozsvĂĄrra, ĂŠs oktĂłber 12-ĂŠtĹl 15-ig ĂśsszeszedtĂŠk az embereket. ElĹszĂśr az utcĂĄkat fĂŠsĂźltĂŠk ĂĄt, majd hĂĄzrĂłl hĂĄzra jĂĄrtak, s vittĂŠk az embereket. Ercsey GyulĂĄt egy ĂłvĂłhelyrĹl vittĂŠk el. A Dermata gyĂĄrbĂłl 815 munkĂĄst vittek el.  A helyi romĂĄnsĂĄgnak is van szerepe az elhurcolĂĄsban. Sok interjĂşban elmondtĂĄk, hogy egy Aurel Milea nevĹą helyi ĂźgyvĂŠd ĂŠs nĂŠhĂĄny tĂĄrsa az orosz vĂĄrosparancsnokot arra buzdĂtotta, hogy KolozsvĂĄron fogassa el a 15â50 ĂŠv kĂśzĂśtti fĂŠrfiakat, mert ezek mind magyar ĂŠs nĂŠmet katonĂĄk.  A lĂĄgerben embertelen kĂśrĂźlmĂŠnyek kĂśzĂśtt dolgoztak a foglyok. A tĂşlĂŠlĹk tĂśbbsĂŠge 1948-ban jĂśtt vissza, de volt, aki csak SztĂĄlin halĂĄla, 1953 utĂĄn kerĂźlt haza. A nagyon betegeket, akik nem haltak meg az elsĹ tĂŠlen, de nagyon le voltak gyengĂźlve, munkĂĄra kĂŠptelenek voltak, hazaengedtĂŠk egy ĂŠv utĂĄn, pĂŠldĂĄul Csetri Elek professzort. KolozsvĂĄrrĂłl csak magyarokat vittek el. AkirĹl kiderĂźlt, hogy nem magyar, hazaengedtĂŠk. /Szentes SzidĂłnia: Az orosz felszabadĂtĂłk Ăśtezer magyart hurcoltak el KolozsvĂĄrrĂłl. BeszĂŠlgetĂŠs MurĂĄdin JĂĄnos KristĂłf tĂśrtĂŠnĂŠsszel. = ErdĂŠlyi NaplĂł (KolozsvĂĄr), mĂĄj. 1./2014. oktĂłber 21.
MĂLENKIJ ROBOT
MiĂŠrt ĂŠppen KolozsvĂĄrrĂłl hurcoltĂĄk el a legtĂśbb erdĂŠlyit a szovjet lĂĄgerekbe?
Az 1945-ben deportĂĄlt magyarokhoz viszonyĂtva annyiban volt jobb a nĂŠmetek helyzete, hogy Ĺk szĂĄmĂtottak arra, hogy elviszik Ĺket.
MĂĄlenkij robot, egy kis munka â mondtĂĄk a szovjet katonĂĄk azoknak a magyaroknak ĂŠs nĂŠmeteknek, akiket 1944. oktĂłberĂŠben ĂŠs 1945. januĂĄrjĂĄban csalĂĄdi ebĂŠdrĹl vagy ĂŠppen az utcĂĄrĂłl szedtek Ăśssze ĂŠs azt firtattĂĄk, hogy hovĂĄ viszik Ĺket.
Az egy kis munka gyakran hosszĂş ĂŠvekig tartĂł kĂŠnyszermunkĂĄt jelentett a SzovjetuniĂłban, ahonnan sokan soha nem tĂŠrtek vissza szĂźlĹfĂśldjĂźkre. Ezt a tĂŠmĂĄt jĂĄrta kĂśrĂźl KolozsvĂĄron, a Sapientia ErdĂŠlyi Magyar TudomĂĄnyegyetem ĂĄltal Szovjet deportĂĄlĂĄsok a KĂĄrpĂĄt-medencĂŠben 1944-1945-ben cĂmmel, a MĂĄlenkij Robot emlĂŠkĂŠv keretĂŠben szervezett konferencia. A rendezvĂŠnyt Szerencs VĂĄros NĂŠmet NemzetisĂŠgi ĂnkormĂĄnyzatĂĄval, valamint a GulĂĄgkutatĂłk NemzetkĂśzi TĂĄrsasĂĄgĂĄval kĂśzĂśsen szerveztĂŠk.
KĂŠt deportĂĄlĂĄsi hullĂĄm
MurĂĄdin JĂĄnos KristĂłf, a Sapientia EMTE egyetemi adjunktusa ErdĂŠlyi magyarok ĂŠs nĂŠmetek elhurcolĂĄsa a SzovjetuniĂłba 1944â1945-ben. A deportĂĄlĂĄsok emlĂŠkezete cĂmĹą elĹadĂĄsĂĄban arrĂłl beszĂŠlt, hogy RomĂĄnia ĂĄtĂĄllĂĄsa, illetve az 1944-ben ErdĂŠlybe ĂŠrĹ front tovĂĄbbvonulĂĄsa utĂĄn kĂŠt jĂłl kĂśrĂźlhatĂĄrolhatĂł deportĂĄlĂĄsi hullĂĄm figyelhetĹ meg, amely mĂłdszerĂŠben is eltĂŠrt.
Az egyik 1944 oktĂłberĂŠben zajlik le, a frontvonal ĂĄtvonulĂĄsĂĄt kĂśvetĹ kaotikus ĂĄllapotok kĂśzepette. âEkkor az esetek tĂśbbsĂŠgĂŠben egyfajta spontĂĄn deportĂĄlĂĄs-hullĂĄmrĂłl van szĂł. Ezzel szemben a mĂĄsodik hullĂĄm jĂłl megszervezett voltâ â mondta.
Az elsĹ hullĂĄm legfĹkĂŠppen magyarokat ĂŠrintett, valamint nĂŠmetes kinĂŠzetĹą, vagy nĂŠmet nevĹą szemĂŠlyeket. Ekkor leginkĂĄbb olyan fĂŠrfiakat ĂŠs fiĂşkat hurcoltak el, akikre rĂĄ lehetett fogni, hogy nĂŠmet katonĂĄk ĂŠs lehetett arra hivatkozni, hogy fĂŠlĹ, hogy a front hĂĄta mĂśgĂśtt szerveznek majd partizĂĄnakciĂłkat. A mĂĄsodik deportĂĄlĂĄsi hullĂĄm 1945 januĂĄrjĂĄban jĂĄtszĂłdott le ĂŠs ekkor mĂĄr nemcsak fĂŠrfiakat, hanem nĹket, gyermekeket ĂŠs Ăśregeket is visznek. A vĂĄd ellenĂźk a hĂĄborĂşs bĹąnĂśssĂŠg. âMasszĂv, nagyarĂĄnyĂş deportĂĄlĂĄsokrĂłl van szĂł, amelyik leginkĂĄbb a bĂĄnsĂĄgi, a partiumi ĂŠs az erdĂŠlyi svĂĄb ĂŠs szĂĄsz fĂŠrfiakat ĂŠs nĹket ĂŠrinti" - mondta.
âRomĂĄnok ezzel szemben csak elvĂŠtve estek fogsĂĄgba. Mivel a romĂĄnok ekkor mĂĄr szĂśvetsĂŠgeseknek szĂĄmĂtottak, ritkĂĄbban, utcai razziĂĄk sorĂĄn kerĂźltek csak be az elhurcoltak kĂśzĂŠ, azonban legtĂśbbjĂźket a kihallgatĂĄs utĂĄn â ha bizonyĂtani tudtĂĄk, hogy romĂĄnok â szabadon engedtĂŠk. Mintegy 200-300 romĂĄn eshetett Ăgy fogsĂĄgba. Voltak azonban magyarok is, akik a kĂŠt vilĂĄghĂĄborĂşs katonakĂśnyvĂźket felmutatva menekĂźltek meg a deportĂĄlĂĄstĂłlâ â mondta MurĂĄdin.
SzĂŠkelyfĂśldĂśn gyorsan ĂĄthaladt a front A front fokozatos elĹrenyomulĂĄsa kĂśzepette zajlanak az elhurcolĂĄsok. âAhol a front gyorsan haladt elĹre, pĂŠldĂĄul SzĂŠkelyfĂśldĂśn, ott az elhurcolĂĄsok szĂłrvĂĄnyosak voltak. Ahol azonban nagyobb ellenĂĄllĂĄst tapasztaltak, ott tĂśbb szemĂŠlyt hurcoltak elâ â mondta MurĂĄdin.
Eszerint tĂśbb hĂŠt alatt gyĹąjtĂśttek Ăśssze CsĂkban 3000 szemĂŠlyt, mĂg a gyergyĂłi deportĂĄlĂĄsokkal egyĂźtt a Maros-vĂślgyĂŠbĹl deportĂĄltak szĂĄma mintegy 4000 szemĂŠlyt tesz ki. MurĂĄdin azonban hozzĂĄtette, hogy ezek hozzĂĄvetĹleges szĂĄmok.
A Tordai csata
KolozsvĂĄron a szĂŠkelyfĂśldi deportĂĄlĂĄsokhoz viszonyĂtva lĂŠnyegesen magasabbak a szĂĄmok. âAz, ami KolozsvĂĄron tĂśrtĂŠnik, egyĂŠrtelmĹąen ĂśsszefĂźgg a Tordai csatĂĄval, ami miatt itt sokkal masszĂvabbak voltak az elhurcolĂĄsok.
A Tordai csata rĂŠvĂŠn megĂĄllĂtjĂĄk a szovjet hadsereget, amelyik majdnem egy hĂłnapig nem tud tovĂĄbb haladni. Ezt toroljĂĄk meg a deportĂĄlĂĄsokkal. TordĂĄrĂłl 500, a kĂśrnyĂŠkrĹl tĂśbb mint 700 szemĂŠlyt hurcolnak el.
KolozsvĂĄrrĂłl 5000 szemĂŠlyt vittek el, akiket kĂŠt nap alatt gyĹąjtĂśttek Ăśssze. Ez a szĂĄm pontos: ennyi kellett. Ezt onnan tudjuk, hogyha valakik esetleg meg is szĂśktek, akkor is csak ezt a szĂĄmot pĂłtoltĂĄk kiâ â magyarĂĄzta MurĂĄdin, aki szerint ennyivel kellett a front hadparancsnoksĂĄga Moszkva fele elszĂĄmoljon amiatt, hogy TordĂĄn megakadt az elĹrenyomulĂĄs. MurĂĄdin azt is elmondta, hogy az emberek ĂśsszegyĹąjtĂŠse - annak gyorsasĂĄga ĂŠs masszĂvsĂĄga miatt - sokkhatĂĄst vĂĄltott ki a lakossĂĄgban. âKevĂŠs volt a hadifogoly, valamivel igazolni kellett a megakadĂĄstâ â mondta MurĂĄdin. HozzĂĄtette, hogy a KolozsvĂĄr kĂśrnyĂŠki falvakbĂłl megkĂśzelĂtĹleg 700 embert vittek el, a PartiumbĂłl pedig mintegy 6 ezret.
ErdĂŠlybĹl, PartiumbĂłl, BĂĄnsĂĄgbĂłl Ăśsszesen mintegy 20 ezer fĹt hurcoltak el, akiket partizĂĄngyanĂşs elemeknek neveztek ĂŠs ellensĂŠgkĂŠnt kezeltĂŠk Ĺket.
A deportĂĄlĂĄsok okai
- bosszĂş. A szovjet hadsereg mintegy 10 ezer fĹs vesztesĂŠget szenvedett (halottak, sebesĂźltek, foglyok), amivel el kellett szĂĄmolni. EzĂŠrt a magyarokat mintegy kollektĂven vonjĂĄk felelĹssĂŠgre. Emellett a szovjetek mĂĄr 1943 jĂşliusĂĄban eldĂśntĂśttĂŠk, hogy, ha sikerĂźl elfoglalni MagyarorszĂĄgot, akkor nemcsak a politikai ĂŠs katonai vezetĂŠst bĂźntetik majd, hanem a magyar nĂŠpet is.
- a partizĂĄnakciĂłk ellehetetlenĂtĂŠse. A nĂŠmetes kinĂŠzetĹą fĂŠrfiakat ĂŠs fiĂşkat azĂŠrt is ĂśsszegyĹąjtĂśttĂŠk, mert attĂłl fĂŠltek, hogy Ĺk valĂłjĂĄban a nĂŠmet hadsereg tagjai, civil ruhĂĄba ĂśltĂśzve, akik a front hĂĄta mĂśgĂśtt fognak majd partizĂĄnakciĂłkat vĂŠgrehajtani. Emellett a romĂĄn hadsereg vezĂŠrkara kĂźldĂśtt egy listĂĄt a szovjet vezĂŠrkarnak, amelyen a fasiszta ĂŠrtelmisĂŠgieket soroltĂĄk fel: ezen majdnem kivĂŠtel nĂŠlkĂźl az erdĂŠlyi magyar ĂŠrtelmisĂŠgiek nevei voltak feltĂźntetve.
- munkaerĹhiĂĄny. Kellett a munkaerĹ a SzovjetuniĂł ĂşjjĂĄĂŠpĂtĂŠsĂŠhez.
- ĂĄltalĂĄnos elĹvigyĂĄzatossĂĄg. A frontvonal mĂśgĂśtti rend fenntartĂĄsa.
KĂśvetkezmĂŠnyek A deportĂĄlĂĄsok rĂŠvĂŠn megtizedelik a magyar ĂŠrtelmisĂŠget. âEbben kulcsszerepe van Gheorghe OniČoru kolozsvĂĄri romĂĄn konzulnak, aki tovĂĄbbĂtja az ĂŠrtelmisĂŠgek neveit is tartalmazĂł listĂĄt, illetve Aurel Milea helyi ĂźgyvĂŠdnek, aki segĂŠdkezett ebben. A romĂĄnok hozzĂĄĂĄllĂĄsa az esemĂŠnyekhez vĂĄltozĂł volt: talĂĄlunk olyan esetet is, hogy letagadtĂĄk, hogy magyar szomszĂŠdjuk van, de volt olyan is, hogy ĂŠpp ellenkezĹleg, szĂłltak, hogy mĂŠg egy maradt, akit nem vittek elâ â mondta MurĂĄdin.
MurĂĄdin kutatĂĄsai alapjĂĄn, az ĂĄltala eddig azonosĂtott kolozsvĂĄri deportĂĄltak kĂśzĂśtt kimagaslĂł az ĂŠrtelmisĂŠgiek arĂĄnya: talĂĄlunk kĂśztĂźk 17 gimnĂĄziumi ĂŠs 7 egyetemi tanĂĄrt, 4 ĂrĂłt, 9 papot, egy evangĂŠlikus esperest ĂŠs sok egyetemista diĂĄkot is.
Az ĂśsszegyĹąjtĂśtteket csoportosan, gyalog kĂsĂŠrik TordĂĄra, ahol marhavagonokba rakjĂĄk Ĺket, majd BrassĂłn keresztĂźl a FocČani-i ĂĄtmenĹ-tĂĄborba deportĂĄljĂĄk. KĂŠsĹbb itt ĂĄtrakjĂĄk Ĺket szĂŠles nyomtĂĄvĂş vasĂştra ĂŠs IaČi-on keresztĂźl indĂtjĂĄk a SzovjetuniĂł fele.
A mĂĄsodik hullĂĄm
A SzĂśvetsĂŠges EllenĹrzĹ BizottsĂĄg (SZEB)
A SzĂśvetsĂŠges EllenĹrzĹ BizottsĂĄgok (SZEB) a mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂş utĂĄn a gyĹztes hatalmak ĂĄltal a fegyverszĂźnet betartĂĄsĂĄra ĂŠs a kormĂĄnyok mĹąkĂśdĂŠsĂŠnek ellenĹrzĂŠsĂŠre megalakĂtott testĂźletek voltak a legyĹzĂśtt orszĂĄgokban. A SZEB-ben az amerikaiakat, az angolokat ĂŠs a szovjeteket kĂŠpviselĹ megbĂzottak kĂśzĂźl annak volt a dĂśntĹ szava, akinek a hadserege felszabadĂtotta vagy megszĂĄllta az adott orszĂĄgot.
KĂśzĂŠp- ĂŠs Kelet-EurĂłpa orszĂĄgaiban, Ăgy RomĂĄniĂĄban ĂŠs MagyarorszĂĄgon a SzovjetuniĂł a SZEB-et hasznĂĄlta fel az erĹszakos hatalomĂĄtvĂŠtel elĹsegĂtĂŠsĂŠhez ĂŠs a testĂźletnek kulcsszerepe volt a a kommunista pĂĄrt politikai ellenfeleivel valĂł leszĂĄmolĂĄsnak.
A mĂĄsodik deportĂĄlĂĄsi hullĂĄm mĂśgĂśtt egy kĂśrrendelet ĂĄll, amit a romĂĄniai SzĂśvetsĂŠges EllenĹrzĹ BizottsĂĄg (SZEB) rendel el: eszerint az Ăśsszes nĂŠmet nemzetisĂŠgĹą szemĂŠlyt munkĂĄra kellett mozgĂłsĂtani. A rendelet ĂŠrtelmĂŠben szovjet-romĂĄn vegyes bizottsĂĄgok alakultak, amelyek ĂśsszeĂrtĂĄk a deportĂĄlandĂł embereket. Eredetileg a 17-45 ĂŠv kĂśzĂśtti fĂŠrfiakat ĂŠs a 18-30 ĂŠv kĂśzĂśtti nĹket szĂĄndĂŠkoztak elvinni. Elvileg kivĂŠtelnek szĂĄmĂtottak volna az olyan szoptatĂłs kismamĂĄk, akiknek egy ĂŠv alatti gyermeke van, azonban ezt nem mindig tartottĂĄk be. Amiatt, hogy ezekkel a szemĂŠlyekkel nem gyĹąlt ki a kĂvĂĄnt szĂĄm, kiterjesztettĂŠk a deportĂĄlĂĄsra ĂtĂŠltek kategĂłriĂĄit ĂŠs Ăgy az eredetileg meghatĂĄrozott korĂşaknĂĄl fiatalabbakat ĂŠs Ăśregebbeket is elvittek.
A munkakĂŠpes nĂŠmet nemzetisĂŠgĹąeket felszĂłlĂtottĂĄk, hogy jelentkezzenek a kĂśzsĂŠg- vagy vĂĄroshĂĄzĂĄn. âEzt igazĂĄbĂłl nem lehetett megĂşszni, akkor sem, ha sokan igyekeztek elbĂşjni. Aki nem jelentkezett, azt a bizottsĂĄgok ĂĄltal ĂśsszeĂĄllĂtott listĂĄk alapjĂĄn megkereste a romĂĄn csendĹrsĂŠg â â magyarĂĄzta MurĂĄdin, aki hozzĂĄtette, hogy 90 ezer kĂśrĂźlire tehetĹ az ekkor elhurcoltak szĂĄma.
MurĂĄdin elmondta, hogy ugyan az erdĂŠlyi nĂŠmetek vezetĹi igyekeztek kĂśzbenjĂĄrni a romĂĄn vezetĂŠsnĂŠl, de Ĺk a szovjet parancsra hivatkozva azt mondtĂĄk, hogy nem tudnak segĂteni.
âAzok mentesĂźltek, akik kivĂĄltottĂĄk magukat vagy annyira szĂźksĂŠg volt a szaktudĂĄsukra az orszĂĄgban, hogy nem vittĂŠk el Ĺket, pĂŠldĂĄul az ipari szakmunkĂĄsok. Azok is mentesĂźltek, akik munkakĂŠptelenek voltak, vagy akiknek romĂĄn volt a hĂĄzastĂĄrs, esetleg szĂźleik valamelyikeâ â mondta. âA deportĂĄlt magyarokhoz viszonyĂtva annyiban volt jobb a nĂŠmetek helyzete, hogy Ĺket Ăşgy vittĂŠk el, hogy szĂĄmĂtottak erre, tudtĂĄk, hogy ez lesz a sorsuk, ezĂŠrt felĂśltĂśztek, felpakoltak ĂŠs Ăgy nagyobb volt a tĂşlĂŠlĂŠsi esĂŠlyĂźk. A magyarok esetĂŠben ez nem volt Ăgy, hisz, ha pĂŠldĂĄul valakit egy utcai razzia idejĂŠn egy kiskabĂĄtba fogtak el, akkor Ĺt abban vittek is elâ â mondta MurĂĄdin.
Hova kerĂźltek ezek az emberek?
MurĂĄdin kutatĂĄsai sorĂĄn mintegy 20 cĂŠltĂĄbort azonosĂtott, ahovĂĄ ezek az emberek kerĂźltek. âA magyarokat leginkĂĄbb az UrĂĄl-hegysĂŠg lĂĄbaihoz, BaskĂriĂĄba vittĂŠk, de az egĂŠsz SzovjetuniĂł terĂźletĂŠn megtalĂĄljuk Ĺket. A nĂŠmetek leginkĂĄbb a Donbasz vidĂŠkĂŠre kerĂźltek. LegtĂśbben vasĂştĂŠpĂtĂŠsben, fakitermelĂŠsben, bĂĄnyĂĄszatban, ĂŠpĂtkezĂŠsben kellett dolgozzanakâ â fejtette ki MurĂĄdin.
âItt rendkĂvĂźl rossz kĂśrĂźlmĂŠnyek kĂśzĂśtt, szokatlan, sokszor szĂŠlsĹsĂŠges idĹjĂĄrĂĄsi viszonyok kĂśzepette dolgoztak, mikĂśzben a tĂĄplĂĄlkozĂĄsuk nem volt megfelelĹen biztosĂtva ĂŠs sokan ĂŠheztek. Ăppen ezĂŠrt nagyon sokan meghaltakâ â magyarĂĄzta MurĂĄdin, aki hozzĂĄtette, hogy 5000-6500 erdĂŠlyi magyar â kĂśztĂźk kb. 1800 kolozsvĂĄri - halt meg a szovjet lĂĄgerekben.
MurĂĄdin elmondta, hogy amint MagyarorszĂĄgon ĂĄtveszik a hatalmat a kommunistĂĄk, fokozatosan hazaengedik a deportĂĄltakat. âEzeket az embereket magyar ĂĄllampolgĂĄrkĂŠnt viszik el, ezĂŠrt vĂĄlaszthatnak, hogy hovĂĄ viszik haza Ĺket: MagyarorszĂĄgra vagy ErdĂŠlybe. A deportĂĄltak 1947-1948 kĂśzĂśtt kezdenek el hazaszivĂĄrogni. ĂltalĂĄban nagyon legyengĂźltek a lĂĄgerekben ĂŠs azok kĂśzĂźl is, akik hazaĂŠrtek, sokan meghalnak az ezt kĂśvetĹ egy-kĂŠt ĂŠvbenâ â magyarĂĄzta MurĂĄdin.
VisszailleszkedĂŠs? MurĂĄdin elmondta, hogy a lĂĄgerek tĂşlĂŠlĹi nehezen illeszkedtek vissza a kĂśzĂśssĂŠgĂźkbe, sokan egy ĂŠletre szĂłlĂł traumatikus ĂŠlmĂŠnykĂŠnt ĂŠltĂŠk meg az elhurcoltatĂĄsukat. Az ĂŠrtelmisĂŠgiek kĂśzĂźl tĂśbben orosz nyelvet kezdtek el tanĂtani, Ăgy igyekezve hasznĂĄt venni a szovjet gulĂĄgban tĂśltĂśtt ĂŠveknek.
Annak ellenĂŠre, hogy traumakĂŠnt ĂŠltĂŠk meg, nem beszĂŠlhettek rĂłla, a tĂĄrsadalom tabukĂŠnt kezelte a deportĂĄlĂĄsok tĂśrtĂŠnetĂŠt. EmlĂŠkiratokat is csak 1989 utĂĄn lehetett megjelentetni.
RomĂĄniĂĄban jelenleg kĂŠt emlĂŠkmĹąve van a szovjet deportĂĄlĂĄsoknak: az egyik a nĂŠmetek deportĂĄlĂĄsĂĄra emlĂŠkeztet ĂŠs ResicabĂĄnyĂĄn talĂĄlhatĂł, 1995. oktĂłber 14-ĂŠn ĂĄllĂtottĂĄk. A magyarok deportĂĄlĂĄsĂĄra emlĂŠkeztetĹt 2014. oktĂłber 14-ĂŠn ĂĄllĂtottĂĄk fel a kolozsvĂĄri HĂĄzsongĂĄrdi temetĹben.
âAz emlĂŠkmĹąvek felĂĄllĂtĂĄsĂĄnak napja nem vĂŠletlen. 1945. oktĂłber 14-e ugyanis az a dĂĄtum, amikor elindult a KolozsvĂĄrrĂłl elhurcolt magyarsĂĄg elsĹ SzovjetuniĂłba indĂtott szerelvĂŠnyeâ â derĂźlt ki az elĹadĂĄsbĂłl.
F.J.
Transindex.ro2016. februĂĄr 16.
Teljes ĂŠs azonnali leszĂĄmolĂĄs a magyarokkal!"
Moszkva ErdĂŠly elromĂĄnosĂtĂĄsĂĄval vĂĄdolta meg RomĂĄniĂĄt. MĂŠg mindig tabu, mi tĂśrtĂŠnt 1944-1945-ben: a romĂĄnok tudtĂĄval ĂŠs segĂtsĂŠgĂŠvel hurcoltak el tĂśbb ezer nĂŠmetet ĂŠs magyart szovjet lĂĄgerekbe.
Moszkva a mĂşlt hĂŠten a mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂş tĂśrtĂŠnetĂŠnek meghamisĂtĂĄsi kĂsĂŠrletĂŠvel vĂĄdolta meg RomĂĄniĂĄt. Az orosz kĂźlĂźgyi szĂłvivĹ, Maria Zaharova ErdĂŠly elromĂĄnosĂtĂĄsĂĄt is szĂłvĂĄ tette.Â
OroszorszĂĄg ĂĄllĂĄspontjĂĄt egy az erdĂŠlyi szĂĄszok 1945-Ăśs deportĂĄlĂĄsĂĄrĂłl szĂłlĂł bukaresti kiĂĄllĂtĂĄs kapcsĂĄn fejtette ki Zaharova, aki emlĂŠkeztette RomĂĄniĂĄt, hogy a SzovjetuniĂłba elhurcolt erdĂŠlyi szĂĄszok ĂŠs magyarok listĂĄjĂĄt romĂĄn kĂśztisztviselĹk ĂĄllĂtottĂĄk Ăśssze, ĂŠs ezt arra hasznĂĄltĂĄk fel, hogy a nĂŠmetek ĂŠs magyarok lĂŠtszĂĄmĂĄt csĂśkkentsĂŠk a romĂĄnsĂĄg javĂĄra. Bukarest âsajnĂĄlatosnak ĂŠs nehezen ĂśsszeegyeztethetĹ ĂśsszemosĂĄsnakâ nevezte az orosz kĂźlĂźgyi szĂłvivĹ szavait.Â
A mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂş tĂśrtĂŠnete mĂŠg hetven ĂŠvvel az esemĂŠnyek utĂĄn is sok feldolgozatlan traumĂĄt hordoz magĂĄban, amelyekrĹl sokĂĄig nem volt szabad beszĂŠlni, ilyen az 1944-45-Ăśs idĹszak, amikor rĂśpke egy ĂŠv leforgĂĄsa alatt ErdĂŠlybĹl tĂśbb szĂĄzezer embert hurcolnak el csupĂĄn szĂĄrmazĂĄsa miatt. AmĂg 1944. mĂĄjus 16. ĂŠs jĂşnius 9-e kĂśzĂśtt a nĂŠmetek a magyar adminisztrĂĄciĂł segĂtsĂŠgĂŠvel deportĂĄltak tĂśbb mint 130 ezer zsidĂłt Ăszak-ErdĂŠly terĂźletĂŠrĹl, addig pĂĄr hĂłnappal kĂŠsĹbb, 1944. oktĂłberĂŠben a szovjetek a romĂĄnok kĂśzremĹąkĂśdĂŠsĂŠvel visznek el tĂśbb mint 25 ezer magyar fĂŠrfit. 1945. januĂĄrjĂĄban a nĂŠmetek is sorra kerĂźlnek, amikor 100 ezer erdĂŠlyi nĂŠmetet visznek el a SzovjetuniĂłba kĂŠnyszermunkĂĄra.Â
EzekrĹl a tĂśrtĂŠnetekrĹl sokĂĄig nem beszĂŠltĂźnk, s a romĂĄn kĂźlĂźgy vĂĄlasza azt mutatja, hogy RomĂĄnia szĂĄmĂĄra tovĂĄbbra is a tabutĂŠmĂĄk kĂśzĂŠ tartozik ennek a korszaknak a feldolgozĂĄsa. Az 1944 ĹszĂŠn lejĂĄtszĂłdĂł esemĂŠnyekkel kapcsolatban dr. MurĂĄdin JĂĄnos KristĂłf tĂśrtĂŠnĂŠszt, a Sapientia EMTE tanĂĄrĂĄt kĂŠrdeztĂźk, aki a tĂŠma egyik szakavatott kutatĂłja.Â
Bukarest nem ĂŠrtette vagy nem akarta ĂŠrteni az orosz kĂźlĂźgyi szĂłvivĹ szavait?Â
â NyilvĂĄn nem akarta ĂŠrteni Bukarest, itt arrĂłl van szĂł, hogy bagoly mondja verĂŠbnek, hogy nagyfejĹą, hiszen ami az erdĂŠlyi deportĂĄlĂĄsokat illeti, mind a kĂŠt fĂŠl benne volt. Ez egy olyan tĂŠma, amellyel nem volt ildomos foglalkozni a barĂĄti orszĂĄgoknak. MĂĄra nagyon kevĂŠs tĂşlĂŠlĹ maradt, aki tudna mesĂŠlni azokrĂłl az idĹkrĹl. Oda jutottunk hetven ĂŠvvel a tĂśrtĂŠntek utĂĄn, hogy mivel a tĂŠma kikerĂźlt a tĂĄrsadalmi kĂśztudatbĂłl, Ăşjra vissza lehet hozni a politikĂĄba, ezĂĄltal lehet ujjal mutogatni egymĂĄsra, mivel az emberek elĹtt az igazsĂĄg annyira kĂśdbe veszett, hogy ez mĂĄr nem jelent veszĂŠlyforrĂĄst. A tĂĄrsadalom nem fog felĂźlbĂrĂĄlni ilyen politikai tĂśltetĹą kijelentĂŠseket ebben a kĂŠrdĂŠsben. Mi tĂśrtĂŠnt a romĂĄn ĂĄtĂĄllĂĄst kĂśvetĹen Ăszak-ErdĂŠlyben?Â
â A SzovjetuniĂł szĂĄmĂĄra 1943-ig mindegy volt, hogy MagyarorszĂĄg vagy RomĂĄnia, mind a kĂŠt orszĂĄg ellensĂŠg volt. A sztĂĄlingrĂĄdi csatĂĄt kĂśvetĹen a romĂĄn politikai vezetĂŠs ĂŠrezni kezdte, hogy vesztĂŠsre ĂĄll a helyzet, ezĂŠrt elkezdett kĂśzeledni a SzĂśvetsĂŠgesek irĂĄnyĂĄba. A romĂĄnok mindig is Ăźgyesebben jĂĄtszottak diplomĂĄciailag, mint a magyarok, akiknĂŠl hamarabb belĂĄttĂĄk, hogy a SzovjetuniĂłhoz kell kĂśzeledni ĂŠs nĂĄla kell keresni a fegyverszĂźnet lehetĹsĂŠgĂŠt. RomĂĄnia hamarabb lĂŠpett, mint MagyarorszĂĄg, 1944. augusztus 23-tĂłl mĂĄr nem ellensĂŠge a SzovjetuniĂłnak, hanem szĂśvetsĂŠgese a nĂŠmetekkel szemben. Ezzel szemben MagyarorszĂĄg mĂŠg ellensĂŠg.Â
EzĂŠrt 1944 ĹszĂŠn Ăşgy alakulnak az esemĂŠnyek, hogy amikor a VĂśrĂśs Hadsereg ĂĄtlĂŠpi a szovjet hatĂĄrokat, az elsĹ kĂŠt ellensĂŠges terĂźlet, ahovĂĄ szovjet katona lĂŠp, az Kelet-PoroszorszĂĄg ĂŠs Ăszak-ErdĂŠly. Itt kerĂźl elĹszĂśr ellensĂŠges terĂźletre a szovjet hadsereg, hiszen amikor IaĹi-nĂĄl ĂĄttĂśrik a szovjetek a frontot, a romĂĄn hadsereg ĂĄtĂĄll, Ăgy a szovjeteknek MoldvĂĄn pillanatok alatt sikerĂźlt ĂĄtjutniuk. Augusztus 26-ĂĄn, hĂĄrom nappal a romĂĄn ĂĄtĂĄllĂĄst kĂśvetĹen mĂĄr az Uz-vĂślgyĂŠn nyomul elĹre a szovjet hadsereg, ĂŠs megprĂłbĂĄlnak betĂśrni ErdĂŠly terĂźletĂŠre.
Itt kerĂźlnek tehĂĄt elĹszĂśr konkrĂŠt ellenĂĄllĂĄsba Ăşgy, hogy ellensĂŠges terĂźleten vannak, ĂŠs nem a âfasisztĂĄkatâ kell kiĹązni a szovjet fĂśldrĹl. Idegen terĂźleten vannak, ahol ellensĂŠges lakossĂĄg lehet, ĂŠs fegyveres ellenĂĄllĂĄsba ĂźtkĂśzhetnek. A SzovjetuniĂł sajĂĄt tapasztalatĂĄbĂłl kiindulva attĂłl fĂŠlt, hogy a front hĂĄta mĂśgĂśtt partizĂĄn tevĂŠkenysĂŠg alakulhat ki, amely megnehezĂti az elĹrenyomulĂĄst Budapest ĂŠs Berlin irĂĄnyĂĄba.Â
Ezt a fĂŠlelmet jĂĄtssza ki a romĂĄn fĂŠl, aki a szovjet katonai parancsnoksĂĄg ĂŠs Malinovszkij marsall szĂĄmĂĄra listĂĄkat ĂĄllĂt Ăśssze, hogy kik azok a veszĂŠlyes elemek, akiket Ăśssze kell gyĹąjteni ĂŠs el kell hurcolni, mert ezek civilbe ĂśltĂśzĂśtt katonatisztek, akik a front mĂśgĂśtt lemaradva partizĂĄn alakulatokat fognak szervezni. Mivel a SzovjetuniĂł elsĹdleges cĂŠlja a nĂŠmet fĹvĂĄros mielĹbbi elĂŠrĂŠse, ezĂŠrt a vĂŠdelmi ĂŠs utĂĄnpĂłtlĂĄs vonalai szentek voltak, ezĂŠrt az esetleges partizĂĄn tevĂŠkenysĂŠg egy olyan kĂŠrdĂŠs volt, amit nagyon gyorsan meg kellett oldani. EzĂŠrt van az, hogy mĂĄr szeptemberben, az elsĹ harcok idejĂŠn a romĂĄn listĂĄk alapjĂĄn azonnal megkezdi a begyĹąjtĂŠst: ekkor csak magyarokat.Â
A magyar elhurcolĂĄs rĂśgtĂśn a frontĂĄtvonulĂĄs utĂĄn zajlik le, sĹt, vannak olyan esetek is, hogy ĂĄtment a front a falun, ĂŠs mĂĄr aznap elkezdik begyĹąjteni onnan az embereket. Ez a begyĹąjtĂŠs sok esetben valĂłban a romĂĄn feljelentĂŠsek ĂŠs a romĂĄn szomszĂŠdok nyomravezetĂŠse, valamint a romĂĄn hatĂłsĂĄgok ĂĄltal ĂśsszeĂĄllĂtott listĂĄk alapjĂĄn tĂśrtĂŠnt. KolozsvĂĄron pĂŠldĂĄul Gheorghe OniĹoru romĂĄn konzul valamint Aurel Milea helyi ĂźgyvĂŠd segĂtette a szovjet katonai hatĂłsĂĄgokat.Â
A listĂĄkat Bukarestben ĂĄllĂtottĂĄk Ăśssze, Ăşgy, hogy az ĂŠszak-erdĂŠlyi magyarsĂĄgnak azt az ĂŠrtelmisĂŠgi rĂŠtegĂŠt ĂŠrintette, amely az 1940-44 kĂśzĂśtti idĹszakban politikai szerepet is vĂĄllalt: Ăgy kerĂźltek fel a listĂĄra olyan nevek, mint Vita SĂĄndor orszĂĄggyĹąlĂŠsi kĂŠpviselĹ, MikĂł Imre jogĂĄsz, magyar parlamenti kĂŠpviselĹ, az ErdĂŠlyi PĂĄrt orszĂĄgos politikai fĹtitkĂĄra, JĂĄrosi Andor evangĂŠlikus lelkĂŠsz, aki a vĂŠszkorszakban zsidĂłkat mentett, Mikecs LĂĄszló tĂśrtĂŠnĂŠsz, a csĂĄngĂł kutatĂĄs egyik kivĂĄlĂł szakĂŠrtĹje, ĂŠs termĂŠszetesen olyan ĂŠrtelmisĂŠgi emberek is, akik meghatĂĄrozĂłak lehettek a kĂśvetkezĹ ĂŠrtelmisĂŠgi generĂĄciĂłk kinevelĂŠsĂŠben, Ăgy vittĂŠk el KolozsvĂĄrrĂłl a reformĂĄtus kollĂŠgium teljes tanĂĄri karĂĄt is.Â
PapĂron a partizĂĄn akciĂł megakadĂĄlyozĂĄsa a cĂŠl, a gyakorlatban etnikai tisztogatĂĄs zajlik az ĂŠrtelmisĂŠg lefejezĂŠsĂŠvel. ElĹsegĂteni azt, hogy az erdĂŠlyi magyar kĂśzĂśssĂŠg vĂŠdtelennĂŠ vĂĄljon, ĂŠs a szĂŠtbomlĂĄs felĂŠ menjen. A cĂŠl tehĂĄt elsĹsorban az erdĂŠlyi magyarsĂĄg megfĂŠlemlĂtĂŠse volt, hogy az tĂśmegesen hagyja el ErdĂŠlyt. Ezt akartĂĄk elĂŠrni a romĂĄn paramilitĂĄris egysĂŠgek is, amelyek szĂĄmos atrocitĂĄst kĂśvettek el a magyarok ellen, gondoljunk itt csak a jĂłl ismert szĂĄrazajtai vagy az egeresi esetekre, de ennĂŠl sokkal tĂśbb volt.Â
Hogyan viszonyult a romĂĄn hatĂłsĂĄg illetve az erdĂŠlyi romĂĄn lakossĂĄg a magyarok deportĂĄlĂĄsĂĄhoz?Â
â A romĂĄn hatĂłsĂĄgok pontosan tudtak az elhurcolĂĄsokrĂłl, a romĂĄn lakossĂĄg meg elĹvigyĂĄzatos volt, ezĂŠrt sok helyen felĂrtĂĄk az ajtĂłra, hogy âcasÄ româneascÄ â romĂĄn hĂĄzâ, mert arra gondoltak, hogy ha bejĂśn a romĂĄn ĂŠs a szovjet hadsereg, ĂŠs atrocitĂĄsokra vagy rablĂĄsokra kerĂźl sor, akkor Ĺk mentesĂtve legyenek. A romĂĄn tĂĄrsadalom mindenestĂźl elĂŠgtĂŠtelt akart venni a bĂŠcsi dĂśntĂŠsĂŠrt, ĂŠs ki mĂĄson tudott volna elĂŠgtĂŠtelt venni, mint a magyarsĂĄgon.Â
ElĂŠg csak Ion Bozdog prefektus szavaira gondolni, aki 1944. szeptember 28-ĂĄn Ăgy fogalmazott: âHajthatatlan vagyok, mint az Ăśreg Cato, ĂŠs nem szĹąnĂśk meg ismĂŠtelni: teljes ĂŠs azonnali leszĂĄmolĂĄs a magyarokkal! Most vagy soha! A magyarok ĂĄltal annyiszor bemocskolt erdĂŠlyi fĂśldĂśn mĂĄtĂłl fogva csak egyetlen nemzetnek van lĂŠtjogosultsĂĄga: a romĂĄnnak. Ne legyen nyugta a romĂĄn szĂvnek, ĂŠs a romĂĄn fĂŠrfi karja ne engedje el a fegyvert mindaddig, amĂg ErdĂŠlyt meg nem tisztĂtottuk ettĹl a nemzettĹl.â S nem Bozdog volt az egyetlen a romĂĄn tĂĄrsadalomban, aki hasonlĂłan gondolkodott, ĂŠs akkor a korabeli sajtĂłt mĂŠg nem is emlĂtettem, hiszen rettenetes uszĂtĂł hadjĂĄrat ment vĂŠgbe a magyarok ellen a romĂĄn sajtĂłban.Â
Abban az idĹszakban szomorĂş divat volt a kollektĂv bĹąnĂśssĂŠg gondolata, elĂŠg itt csak a BeneĹĄ-dekrĂŠtumokat emlĂteni. A romĂĄnsĂĄg is Ăşgy ĂĄllt hozzĂĄ, hogy eljĂśtt az idĹ a bosszĂşra. Sajnos nagyon kevĂŠs ember volt, aki tolerĂĄnsabb nĂŠzĹpontbĂłl tekintve a kĂŠrdĂŠst, arra intette volna a lakossĂĄgot, hogy csak a bĹąnĂśsĂśket bĂźntessĂŠk meg, ĂŠs ne egy egĂŠsz nĂŠpcsoportot. TulajdonkĂŠppen most lĂĄttĂĄk lehetĹsĂŠgĂŠt annak, hogy a magyar adminisztrĂĄciĂł ĂĄltal elkĂśvetett rengeteg hibĂĄt megtoroljĂĄk.Â
Ăszak-ErdĂŠly visszacsatolĂĄsakor a magyarorszĂĄgi tisztviselĹk, az Ăşn. âejtĹernyĹsĂśkâ sajnos sok esetben ostoba mĂłdon viszonyultak a romĂĄn kisebbsĂŠghez, s ne feledjĂźk el, hogy Ăszak-ErdĂŠlyben egymilliĂłt meghaladĂł romĂĄn kisebbsĂŠg ĂŠlt 1940-ben, vagyis az akkori lakossĂĄg tĂśbb mint 40 szĂĄzalĂŠka. Olyan megalĂĄzĂł esetek voltak, hogy a kĂśtelezĹ katonai behĂvĂĄskor a romĂĄn fĂśldmĹąvesek ingjĂŠnek az Ăśv alatti rĂŠszĂŠt a magyar parancsnok levĂĄgatta, mondva, hogy magyar bakĂĄnĂĄl ilyen nincsen. Ez sĂŠrtĹ ĂŠs megalĂĄzĂł, nyilvĂĄnos megszĂŠgyenĂtĂŠs volt. Felesleges, ostoba, feszĂźltsĂŠgeket generĂĄlĂł esetek voltak, ĂŠs sok esetben az ĂŠszak-erdĂŠlyi magyar lakossĂĄg is hozzĂĄjĂĄrult ehhez. Sokan Ăşgy gondoltĂĄk, hogy a romĂĄnsĂĄgon vesznek elĂŠgtĂŠtelt a trianoni dĂśntĂŠsĂŠrt, ĂŠs 1944-ben, amikor fordult a kocka, akkor a romĂĄnok akartak elĂŠgtĂŠtelt venni.Â
Mennyire volt tudatos a szovjetek rĂŠszĂŠrĹl, hogy KolozsvĂĄrrĂłl olyan sok magyar fĂŠrfit vittek el?Â
â A szovjetek egyik legkiemeltebb cĂŠlpontja KolozsvĂĄr volt, hiszen itt van a legtĂśbb ĂŠrtelmisĂŠgi, innen 5000 magyar fĂŠrfit vittek el, abbĂłl a vĂĄrosbĂłl, amelynek az ĂśsszlakossĂĄga a frontĂĄtvonulĂĄs utĂĄn 73000 fĹ volt. Ennek az 5000 embernek a 16 szĂĄzalĂŠka ĂŠrtelmisĂŠgi: jogĂĄszok, papok, tanĂĄrok, tanĂtĂłk, azt kell mondjuk, hogy ez cĂŠlirĂĄnyosan vĂŠgrehajtott deportĂĄlĂĄs volt.Â
MĂĄs okai is voltak a deportĂĄlĂĄsoknak, szovjet tekintetben az egyik ilyen ok a mĂĄr emlĂtett partizĂĄngyanĂşs elemek eltĂĄvolĂtĂĄsa a hĂĄtorszĂĄgbĂłl, a mĂĄsik ok, hogy a SzovjetuniĂł 22 milliĂł halĂĄlos ĂĄldozattal jĂĄrult hozzĂĄ a hĂĄborĂşs gyĹzelemhez, ĂŠs a nyugati terĂźletei az orszĂĄgnak holdbĂŠli tĂĄjak voltak, hiszen ahol a nĂŠmet hadsereg vĂŠgigvonult, ott kĹ kĂśvĂśn nem maradt. A szovjetek visszavonulĂĄskor szintĂŠn a felperzselt fĂśld taktikĂĄjĂĄt alkalmaztĂĄk, Ăgy teljes terĂźletek vĂĄltak pusztasĂĄggĂĄ, ĂşjjĂĄ kellett ĂŠpĂteni a SzovjetuniĂłt, ahhoz pedig munkĂĄs kĂŠz kellett. TehĂĄt munkaerĹkĂŠnt is szĂĄmĂtottak erre a tĂśbbezer emberre.Â
Hogyan zajlott le az elhurcolĂĄs, ĂŠs honnan vittek el tĂśbb embert?Â
â Ahol hosszabb idĹre megĂĄllt a front ĂŠs megakadt az elĹrenyomulĂĄsban a szovjet hadsereg, ott tĂśbb embert hurcoltak el, ahol hamarabb sikerĂźlt ĂĄtjutni, ott kevesebb embert szedtek Ăśssze, de mindenĂźnnen vittek el embereket. TordĂĄrĂłl (a tordai csatĂĄban egy hĂłnapig fenntartjĂĄk a kisebb magyar alakulatok a szovjeteket) hĂŠtszĂĄz magyar embert vittek el, abbĂłl a vĂĄrosbĂłl, amelynek a magyar lakossĂĄga 7300 fĹ, ott szĂł szerint megtizedelik a magyar lakossĂĄgot! Ăsszesen minimum 20 000 magyar embert vittek el Ăszak-ErdĂŠlybĹl, de ez csak nagyon Ăłvatos becslĂŠs. ValĂłszĂnĹąleg ennĂŠl tĂśbben lehettek, akiket civilkĂŠnt foglyul ejtettek.Â
ElhurcolĂĄsi hullĂĄm mĂŠg SzĂŠkelyfĂśldĂśn volt, itt kĂśrĂźlbelĂźl 6-7000-re tehetĹ azoknak a szĂĄma, akiket elvittek, a legtĂśbbet a CsĂki medencĂŠbĹl, elsĹsorban a hĂĄgĂłkon valĂł kĂźzdelmek utĂĄn kĂśvetkezett ez be, s ahogy ĂĄtjutnak ezeken a szorosokon, vĂŠgigvonultak Al- ĂŠs FelcsĂkon, ekkor ĂśsszegyĹąjtĂśttek vagy 3000 embert. KĂśrĂźlbelĂźl ugyanennyire tehetĹ a partiumi elhurcolĂĄsok szĂĄma is, ahol a debreceni pĂĄncĂŠlos csata ĂĄllĂtotta meg a szovjet hadsereget, s jĂĄrult hozzĂĄ, hogy errĹl a kĂśrnyĂŠkrĹl nagyobb arĂĄnyban vigyenek el embereket.Â
Az elhurcolĂĄsokkal kapcsolatban el kell mondani, hogy a bĹąnhĹdĂŠs sok esetben nem volt Ăśsszhangban a bĹąnnel, mert nagyon sok olyan embert vittek el, akik teljesen ĂĄrtatlanok voltak. Ăn magam is tĂśbb olyan interjĂşt kĂŠszĂtettem, ahol a 14 ĂŠves gyermeket felkĂźldik az ĂłvĂłhelyrĹl a lakĂĄsba, a szovjet jĂĄrĹr Ăśsszeszedi, ĂŠs elviszik nĂŠgy ĂŠvre SzibĂŠriĂĄba. Nagyon sok volt a 18 ĂŠv alatti diĂĄk, aki SzibĂŠriĂĄban, a lĂĄgerekben nĹ fel, szĂśrnyĹą kĂśrĂźlmĂŠnyek kĂśzĂśtt.Â
Amikor elfogytak a listĂĄk, akkor mĂĄr azt vittek el, akit ĂŠrtek. ElĹszĂśr a tĂśrvĂŠnyszĂŠk fogdĂĄjĂĄba vittĂŠk az embereket, ĂŠs hĂşsz embert is bezsĂşfoltak egy hĂĄrom szemĂŠlyes cellĂĄba, majd hajnalonkĂŠnt, hogy ne legyen nagyon feltĹąnĹ, a Tordai Ăşton kĂsĂŠrtek fel tĂśbb szĂĄz fĹt ĂŠs indĂtottak el Torda irĂĄnyĂĄba gyalogosan. AzĂŠrt Ăşgy, mert a visszavonulĂł nĂŠmet csapatok berobbantottĂĄk a kolozsbĂłsi alagutat ĂŠs felszaggattĂĄk a vasĂşti sĂneket, Ăgy a vasĂştvonal hasznĂĄlhatatlan volt. TordĂĄn bevagonĂroztĂĄk Ĺket ĂŠs AranyosgyĂŠresen keresztĂźl BrassĂł, FocĹani, IaĹi irĂĄnyĂĄban a SzovjetuniĂłba vittĂŠk. 1944. decemberĂŠig mind a 20-25 ezer ĂŠszak-erdĂŠlyi magyart elviszik a SzovjetuniĂłba.Â
Hogyan kerĂźlnek haza ezek az emberek?Â
â Van, akinek hamar sikerĂźlt hazajĂśnni, pĂŠldĂĄul akik szovjet szempontbĂłl âhasznavehetetlenekâ voltak, mert nem tudtak dolgozni. Ĺket az elsĹ transzporttal hazakĂźldik, kĂśzvetlenĂźl a hĂĄborĂş befejezĂŠse utĂĄn, de kĂśzĂźlĂźk sokan nem ĂŠrnek haza, mert mĂĄr a vonaton meghalnak az elgyengĂźlĂŠs ĂŠs a betegsĂŠgek miatt.Â
A tĂśbbsĂŠget viszont kinn tartottĂĄk ĂŠvekig, az utolsĂłk csak 1953-ban jutottak haza, SztĂĄlin halĂĄla utĂĄn. Az egyik tĂşlĂŠlĹ elmesĂŠlte, hogy az utcĂĄrĂłl szedtĂŠk Ăśssze, s amikor megprĂłbĂĄlt elszaladni, akkor a gĂŠppisztolybĂłl kilĹtt sorozattal ijesztettĂŠk meg ĂŠs kĂŠnyszerĂtettĂŠk vissza a sorba. 16 ĂŠves volt akkor, ĂŠs kilenc ĂŠvet tĂśltĂśtt a SzovjetuniĂłban.
A nĂŠmetek deportĂĄlĂĄsa miben kĂźlĂśnbĂśzĂśtt a magyarokĂŠtĂłl?Â
â A nĂŠmetek deportĂĄlĂĄsa mĂĄr mĂĄs kontextusban zajlott le. A nĂŠmeteket Ăşgy vittĂŠk el, hogy a romĂĄnoknak 300 000 embert kellett biztosĂtani a SzovjetuniĂłnak kĂŠnyszermunkĂĄra. Persze ezt nem Ăgy mondtĂĄk, jĂłvĂĄtĂŠteli munkĂĄnak neveztĂŠk, amiĂŠrt RomĂĄnia rĂŠszt vett a SzovjetuniĂł elleni hĂĄborĂşban. Ekkor nem a romĂĄnokat kĂźldtĂŠk, hanem a nĂŠmeteket, a âfasisztĂĄkatâ, ahogy neveztĂŠk, akiket meg kellett bĂźntetni. Ezek a âfasisztĂĄkâ 16-17 ĂŠves lĂĄnyok ĂŠs fiĂşk voltak 1945-1946-ban. KĂśrĂźlbelĂźl 90-100 ezer nĂŠmetet vittek el 1945. januĂĄrjĂĄban.Â
A bĂĄnsĂĄgi svĂĄbok kĂśzĂźl tĂśbb mint 50 ezer embert hurcoltak el, a besztercei szĂĄsz terĂźletekrĹl ĂŠs a szebeni szĂĄszok kĂśzĂźl is rengeteget, ĂŠs 15 ezer embert elhurcoltak az akkor mĂĄr nagyon elmagyarosodott szatmĂĄri svĂĄb kĂśzĂśssĂŠgbĹl is. Ăgy kerĂźltek ki a nĂŠmetek ĂŠs azok, akiket ânĂŠmeteknekâ neveztek, a szovjet lĂĄgerekbe. Nagyon sokat csak a nĂŠmetes hangzĂĄsĂş neve miatt vittek el.Â
A nĂŠmetek esetĂŠben tehĂĄt jĂłval szisztematikusabb volt a begyĹąjtĂŠs, ĂŠs nem a partizĂĄntevĂŠkenysĂŠg volt az ĂźrĂźgy, hanem munkĂĄskĂŠzre volt szĂźksĂŠge a SzovjetuniĂłnak, ezĂŠrt ekkor mĂĄr lĂĄnyok is bekerĂźltek a transzportba. AmĂg a magyarok esetĂŠben elsĹsorban a fĂŠrfiakat vittĂŠk el, addig a nĂŠmetek esetĂŠben egĂŠsz csalĂĄdokat deportĂĄltak, sĹt terhes nĹket is, voltak olyan esetek, hogy ott szĂźlte meg a gyermeket a lĂĄgerben.Â
AmĂg a negyvenes ĂŠvek elejĂŠn ErdĂŠly valĂłban egy multietnikus kĂśrnyezet volt, ez mostanra teljesen megszĹąnt, ĂŠs ez a mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂş vĂŠgĂŠn kezdĹdĂśtt. 1944-ben elvittĂŠk a zsidĂłkat, 1945-ben deportĂĄltĂĄk a nĂŠmeteket. Ăgy ma mĂĄr lehet nyugodtan nĂŠmet ĂĄllamelnĂśke RomĂĄniĂĄnak, mert nĂŠmetek mĂĄr nincsenek. Ăn ĹszintĂŠn fĂŠlek attĂłl, hogy nĂŠhĂĄny ĂŠvtized mĂşlva magyar ĂĄllamelnĂśke lesz az orszĂĄgnak⌠Mert az azt fogja jelenteni, hogy mi mĂĄr nem vagyunk, vagy legalĂĄbbis politikailag is jelentĂŠktelen a maradĂŠk, Ăśsszezsugorodott magyar kĂśzĂśssĂŠg. Mint tudjuk, magyarok ma mĂĄr egyre kevesebben vannak RomĂĄniĂĄban, maradtak a romĂĄnok ĂŠs azok a romĂĄk, akik mĂŠg nem romĂĄnosodtak el. ErdĂŠly hajdani etnikai sokszĂnĹąsĂŠge tehĂĄt elveszett.Â
Az 1944 novemberĂŠben bevezetett szovjet katonai kĂśzigazgatĂĄs a magyar emlĂŠkezetben mintha pozitĂvkĂŠnt maradt volna meg. Mi az oka ennek a kettĹs emlĂŠkezetnek, hiszen a szovjetek voltak azok, akik alig egy hĂłnappal azelĹtt mĂŠg deportĂĄltĂĄk az embereket?Â
â Az 1944 Ĺszi esemĂŠnyek mindenkit pĂĄnikszerĹąen ĂŠrintettek. 1944 kĂŠsĹ nyara volt a pĂĄnik csĂşcsa. Az erdĂŠlyi magyarok ĂŠreztĂŠk, hogy a romĂĄnok ĂĄtĂĄllĂĄsĂĄval nagyon nagy a baj. A frontĂĄtvonulĂĄs, az atrocitĂĄsok ĂŠs a deportĂĄlĂĄsok is viszonylag gyorsan lejĂĄrtak, ĂŠs kezdett visszatĂŠrni a normĂĄlis ĂŠlet. A szovjet megszĂĄllĂł alakulatok szĂĄmĂĄra elsĹdleges cĂŠl volt, hogy lecsillapĂtsĂĄk a kedĂŠlyeket, ezĂŠrt is parancsoltĂĄk ki a romĂĄn adminisztrĂĄciĂłt, amely a szovjet hadsereg mĂśgĂśtt ĂŠrkezett.Â
ElĹszĂśr KolozsvĂĄrrĂłl oktĂłber 15-ĂŠn, alig nĂŠgy nappal a bevonulĂĄs utĂĄn, KolozsvĂĄr vĂĄros parancsnoka visszautasĂtotta a romĂĄn adminisztrĂĄciĂł bevonulĂĄsi kĂŠrelmĂŠt, ĂŠs a romĂĄn hivatalnokoknak el kellett hagyniuk a vĂĄrost. Az Ĺ kĂśzbenjĂĄrĂĄsĂĄra, de szovjet felsĹbb utasĂtĂĄsra is, Malinovszkij marsall egy hĂłnappal kĂŠsĹbb elrendelte, hogy egĂŠsz Ăszak-ErdĂŠlybĹl tĹąnjĂśn el a romĂĄn adminisztrĂĄciĂł. A magyar fĂŠl ekkor Ăşgy ĂŠrezte, hogy a SzovjetuniĂł megmentette Ĺt a romĂĄnoktĂłl, ĂŠs esĂŠly van arra, hogy ne kerĂźljĂśn az egĂŠsz terĂźlet RomĂĄniĂĄhoz, mert ne feledjĂźk el, hogy a szeptemberi fegyverszĂźneti egyezmĂŠny Ăşgy hangzott, hogy âErdĂŠly vagy annak nagyobbik rĂŠsze adassĂŠk vissza RomĂĄniĂĄnakâ.Â
A SzovjetuniĂł nagyon okosan taktikĂĄzott, ĂŠs nyitva hagyta a kĂŠrdĂŠst. A magyarsĂĄg nagyon remĂŠnykedett abban, hogy a SzovjetuniĂł mĂŠgsem fogja hagyni a helyzetet teljesen eldurvulni, ĂŠs a szovjetek is Ăşgy ĂĄllĂtottĂĄk be magukat, hogy felszabadĂtĂłkĂŠnt ĂŠrkeztek az orszĂĄgba. NĂŠhĂĄny hĂłnapig a magyarok azt hittĂŠk, hogy ha a szovjet ĂĄrnyĂŠkban baloldali orientĂĄciĂłt vesznek fel, jobb fĂŠnyben tĹąnnek fel a SzovjetuniĂł elĹtt, ĂŠs ez a bĂŠketĂĄrgyalĂĄsokon segĂteni fog abban, hogy megmaradjon ErdĂŠly egy rĂŠsze magyar terĂźletkĂŠnt.Â
Ebben nagyon komolyan kezdtek hinni, sĹt, volt egy mĂĄsik vonulat is, amelyik azt mondta, hogy hĂĄtha elĂŠrhetĹ egy magyar-romĂĄn, svĂĄjci mintĂĄra szervezĹdĹ, ĂśnĂĄllĂł ErdĂŠly. A SzovjetuniĂł ugyanis â mint ahogy Tofik Iszlamov levĂŠltĂĄri kutatĂĄsaibĂłl is tudjuk â egy ideig, 1943. decemberĂŠig ezzel a gondolattal is jĂĄtszadozott, hogy MagyarorszĂĄg ĂŠs RomĂĄnia kĂśzĂŠ kellene egy ĂźtkĂśzĹ ĂĄllam, Ăgy a SzovjetuniĂł rovĂĄsĂĄra egyik sem tudna megerĹsĂśdni, ĂŠs mindig sakkban tartanĂĄk egymĂĄst. Ezt a szovjet propaganda nem is titkolta, ĂŠs ez eljutott ErdĂŠlybe, Ăgy sok baloldali orientĂĄciĂłjĂş ĂŠrtelmisĂŠgi kezdett ebben gondolkodni.Â
1944. november 14-tĹl 1945. mĂĄrcius 6-ig abban remĂŠnykedtek, hogy hĂĄtha sikerĂźl etnikai megegyezĂŠsre jutni a romĂĄnok ĂŠs a magyarok kĂśzĂśtt, s ne feledjĂźk el, hogy akkor csak Ăszak-ErdĂŠlyben 1 milliĂł 300 ezer magyar ĂŠlt, az egy mĂĄs etnikai kĂśzeg volt, akkor mĂŠg lehetett beszĂŠlni romĂĄn-magyar ErdĂŠlyrĹl. Amikor a Groza-kormĂĄny hatalomra kerĂźlt, RomĂĄnia hivatalosan is baloldali orientĂĄciĂłt vett fel, mĂŠghozzĂĄ jĂłval korĂĄbban, mint MagyarorszĂĄg. RomĂĄnia kezdett szebb fĂŠnyben feltĹąnni MoszkvĂĄban, ĂŠs a bukaresti kormĂĄnyzat is inkĂĄbb kommunistĂĄvĂĄ vĂĄlt, csak hogy Ăszak-ErdĂŠlyt megkapja, ezĂŠrt, amikor mĂĄrciusban Petru Groza hatalomra kerĂźl, a SzovjetuniĂł RomĂĄnia javĂĄra dĂśnt. Ekkor tĂśbb szempontot is figyelembe vettek: a romĂĄnok megĂgĂŠrtĂŠk, hogy lemondanak BesszarĂĄbiĂĄrĂłl ĂŠs Ăszak-BukovinĂĄrĂłl, cserĂŠbe viszont kĂŠrik Ăszak-ErdĂŠlyt.Â
EzĂŠrt volt olyan nagy csalĂłdĂĄs, amikor mĂĄrciusban Ăşjra bevonult a romĂĄn adminisztrĂĄciĂł, ĂŠs kiderĂźlt, hogy egĂŠsz Ăszak-ErdĂŠly Ăşjra a romĂĄnokĂŠ lesz. TalĂĄn emiatt is utĂłlag mĂŠg szebb fĂŠnyben tĹąnik most fel az a pĂĄr dĂŠlibĂĄbos hĂłnap, ami az erdĂŠlyi kĂśztĂĄrsasĂĄg idĹszakĂĄt jelentette 1944. novembere ĂŠs 1945. mĂĄrciusa kĂśzĂśtt.
Simon MĂĄria TĂmea. Transindex.ro2016. februĂĄr 20.
âTeljes ĂŠs azonnali leszĂĄmolĂĄs a magyarokkal!â (2)
MĂŠg mindig tabu, mi tĂśrtĂŠnt 1944â45-ben: a romĂĄnok tudtĂĄval ĂŠs segĂtsĂŠgĂŠvel hurcoltak el tĂśbb ezer nĂŠmetet ĂŠs magyart szovjet lĂĄgerekbe.
Moszkva a mĂşlt hĂŠten a mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂş tĂśrtĂŠnetĂŠnek meghamisĂtĂĄsi kĂsĂŠrletĂŠvel vĂĄdolta meg RomĂĄniĂĄt. Az orosz kĂźlĂźgyi szĂłvivĹ, Maria Zaharova ErdĂŠly elromĂĄnosĂtĂĄsĂĄt is szĂłvĂĄ tette. OroszorszĂĄg ĂĄllĂĄspontjĂĄt egy, az erdĂŠlyi szĂĄszok 1945-Ăśs deportĂĄlĂĄsĂĄrĂłl szĂłlĂł bukaresti kiĂĄllĂtĂĄs kapcsĂĄn fejtette ki Zaharova, aki emlĂŠkeztette RomĂĄniĂĄt, hogy a SzovjetuniĂłba elhurcolt erdĂŠlyi szĂĄszok ĂŠs magyarok listĂĄjĂĄt romĂĄn kĂśztisztviselĹk ĂĄllĂtottĂĄk Ăśssze, ĂŠs ezt arra hasznĂĄltĂĄk fel, hogy a nĂŠmetek ĂŠs a magyarok lĂŠtszĂĄmĂĄt csĂśkkentsĂŠk a romĂĄnsĂĄg javĂĄra. Bukarest sajnĂĄlatosnak ĂŠs nehezen ĂśsszeegyeztethetĹ ĂśsszemosĂĄsnak nevezte az orosz kĂźlĂźgyi szĂłvivĹ szavait. A mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂş tĂśrtĂŠnete mĂŠg hetven ĂŠvvel az esemĂŠnyek utĂĄn is sok feldolgozatlan traumĂĄt hordoz magĂĄban, amelyekrĹl sokĂĄig nem volt szabad beszĂŠlni, ilyen az 1944â45-Ăśs idĹszak, amikor rĂśpke egy ĂŠv leforgĂĄsa alatt ErdĂŠlybĹl tĂśbb szĂĄzezer embert hurcolnak el csupĂĄn szĂĄrmazĂĄsa miatt. AmĂg 1944. mĂĄjus 16-a ĂŠs jĂşnius 9-e kĂśzĂśtt a nĂŠmetek a magyar adminisztrĂĄciĂł segĂtsĂŠgĂŠvel deportĂĄltak tĂśbb mint 130 ezer zsidĂłt Ăszak-ErdĂŠly terĂźletĂŠrĹl, addig pĂĄr hĂłnappal kĂŠsĹbb, 1944 oktĂłberĂŠben a szovjetek a romĂĄnok kĂśzremĹąkĂśdĂŠsĂŠvel visznek el tĂśbb mint 25 ezer magyar fĂŠrfit. 1945. januĂĄrjĂĄban a nĂŠmetek is sorra kerĂźlnek, amikor 100 ezer erdĂŠlyi nĂŠmetet szĂĄllĂtanak a SzovjetuniĂłba kĂŠnyszermunkĂĄra. SokĂĄig nem beszĂŠltĂźnk a tĂśrtĂŠntekrĹl, s a romĂĄn kĂźlĂźgy vĂĄlasza azt mutatja, hogy RomĂĄnia szĂĄmĂĄra tovĂĄbbra is a tabutĂŠmĂĄk kĂśzĂŠ tartozik ennek a korszaknak a feldolgozĂĄsa. Az 1944 ĹszĂŠn lejĂĄtszĂłdĂł esemĂŠnyekkel kapcsolatban dr. MurĂĄdin JĂĄnos KristĂłf tĂśrtĂŠnĂŠszt, a Sapientia EMTE tanĂĄrĂĄt kĂŠrdeztĂźk, aki a tĂŠma egyik szakavatott kutatĂłja.Â
â Bukarest nem ĂŠrtette vagy nem akarta ĂŠrteni az orosz kĂźlĂźgyi szĂłvivĹ szavait?Â
â NyilvĂĄn nem akarta ĂŠrteni, mikĂŠnt bagoly mondja verĂŠbnek, nagyfejĹą, hiszen ami az erdĂŠlyi deportĂĄlĂĄsokat illeti, mind a kĂŠt fĂŠl benne volt. Ezzel a tĂŠmĂĄval nem volt ildomos foglalkozni a barĂĄti orszĂĄgoknak. MĂĄra nagyon kevĂŠs tĂşlĂŠlĹ maradt, aki tudna mesĂŠlni azokrĂłl az idĹkrĹl. Hetven ĂŠvvel a tĂśrtĂŠntek utĂĄn oda jutottunk, hogy mivel a tĂŠma kikerĂźlt a tĂĄrsadalmi kĂśztudatbĂłl, Ăşjra vissza lehet hozni a politikĂĄba, ezĂĄltal ujjal lehet mutogatni egymĂĄsra, mivel az emberek elĹtt az igazsĂĄg annyira kĂśdbe veszett, hogy ez mĂĄr nem jelent veszĂŠlyforrĂĄst. A tĂĄrsadalom nem fog felĂźlbĂrĂĄlni ilyen politikai tĂśltetĹą kijelentĂŠseket ebben a kĂŠrdĂŠsben.
â Mi tĂśrtĂŠnt a romĂĄn ĂĄtĂĄllĂĄst kĂśvetĹen Ăszak-ErdĂŠlyben?
â A SzovjetuniĂł szĂĄmĂĄra 1943-ig mindegy volt, hogy MagyarorszĂĄg vagy RomĂĄnia, mind a kĂŠt orszĂĄg ellensĂŠg volt. A sztĂĄlingrĂĄdi csatĂĄt kĂśvetĹen a romĂĄn politikai vezetĂŠs ĂŠrezni kezdte, hogy vesztĂŠsre ĂĄll a helyzet, ezĂŠrt elkezdett kĂśzeledni a szĂśvetsĂŠgesek irĂĄnyĂĄba. A romĂĄnok mindig is Ăźgyesebben jĂĄtszottak diplomĂĄciailag, mint a magyarok, akiknĂŠl hamarabb belĂĄttĂĄk, hogy a SzovjetuniĂłhoz kell kĂśzeledni, ĂŠs nĂĄla kell keresni a fegyverszĂźnet lehetĹsĂŠgĂŠt. EzĂŠrt hamarabb lĂŠptek, mint MagyarorszĂĄg, Ăgy 1944. augusztus 23-tĂłl RomĂĄnia mĂĄr nem ellensĂŠge volt a SzovjetuniĂłnak, hanem szĂśvetsĂŠgese a nĂŠmetekkel szemben, mikĂśzben MagyarorszĂĄg mĂŠg ellensĂŠg maradt. EzĂŠrt 1944 ĹszĂŠn Ăşgy alakulnak az esemĂŠnyek, hogy amikor a VĂśrĂśs Hadsereg ĂĄtlĂŠpi a szovjet hatĂĄrokat, az elsĹ kĂŠt ellensĂŠges terĂźlet, ahovĂĄ szovjet katona lĂŠp, Kelet-PoroszorszĂĄg ĂŠs Ăszak-ErdĂŠly. Itt kerĂźl elĹszĂśr ellensĂŠges terĂźletre a szovjet hadsereg, hiszen amikor IaĹi-nĂĄl ĂĄttĂśrik a szovjetek a frontot, a romĂĄn hadsereg ĂĄtĂĄll, Ăgy a szovjeteknek MoldvĂĄn pillanatok alatt sikerĂźlt ĂĄtjutniuk. Augusztus 26-ĂĄn, hĂĄrom nappal a romĂĄn ĂĄtĂĄllĂĄst kĂśvetĹen mĂĄr az Ăz vĂślgyĂŠn nyomul elĹre a szovjet hadsereg, ĂŠs megprĂłbĂĄlnak betĂśrni ErdĂŠly terĂźletĂŠre.Â
Itt szembesĂźlnek tehĂĄt elĹszĂśr konkrĂŠt ellenĂĄllĂĄssal Ăşgy, hogy ellensĂŠges terĂźleten vannak, ĂŠs nem a âfasisztĂĄkatâ kell kiĹązni a szovjet fĂśldrĹl. Az idegen terĂźleten a lakossĂĄg fegyveres ellenĂĄllĂĄsba ĂźtkĂśzhetnek. A SzovjetuniĂł sajĂĄt tapasztalatĂĄbĂłl kiindulva attĂłl fĂŠlt, hogy a front hĂĄta mĂśgĂśtt partizĂĄn tevĂŠkenysĂŠg alakulhat ki, amely megnehezĂti az elĹrenyomulĂĄst Budapest ĂŠs Berlin irĂĄnyĂĄba. Ezt a fĂŠlelmet jĂĄtssza ki a romĂĄn fĂŠl, amely a szovjet katonai parancsnoksĂĄg ĂŠs Malinovszkij marsall szĂĄmĂĄra listĂĄkat ĂĄllĂt Ăśssze, hogy kik azok a veszĂŠlyes elemek, akiket Ăśssze kell gyĹąjteni ĂŠs el kell hurcolni, mert ezek civilbe ĂśltĂśzĂśtt katonatisztek, akik a front mĂśgĂśtt lemaradva partizĂĄn alakulatokat fognak szervezni. Mivel a SzovjetuniĂł elsĹdleges cĂŠlja a nĂŠmet fĹvĂĄros mielĹbbi elĂŠrĂŠse, a vĂŠdelmi ĂŠs utĂĄnpĂłtlĂĄs vonalai szentek voltak, s az esetleges partizĂĄn tevĂŠkenysĂŠg egy olyan kĂŠrdĂŠs volt, amelyet nagyon gyorsan meg kellett oldani. MĂĄr szeptemberben, az elsĹ harcok idejĂŠn a romĂĄn listĂĄk alapjĂĄn azonnal megkezdik a begyĹąjtĂŠst: ekkor csak magyarokat.Â
A magyarok elhurcolĂĄsa rĂśgtĂśn a frontĂĄtvonulĂĄs utĂĄn zajlik, sĹt, vannak olyan esetek is, ahogy ĂĄtment a front a falun, mĂĄr aznap elkezdik begyĹąjteni onnan az embereket. Ez sok esetben valĂłban a romĂĄn feljelentĂŠsek ĂŠs a romĂĄn szomszĂŠdok nyomra vezetĂŠse, valamint a romĂĄn hatĂłsĂĄgok ĂĄltal ĂśsszeĂĄllĂtott listĂĄk alapjĂĄn tĂśrtĂŠnt. KolozsvĂĄron pĂŠldĂĄul Gheorghe OniĹoru romĂĄn konzul, valamint Aurel Milea helyi ĂźgyvĂŠd segĂtette a szovjet katonai hatĂłsĂĄgokat.Â
A listĂĄkat Bukarestben ĂĄllĂtottĂĄk Ăśssze, figyelve az ĂŠszak-erdĂŠlyi magyarsĂĄg azon ĂŠrtelmisĂŠgi rĂŠtegĂŠre, amely az 1940â44 kĂśzĂśtti idĹszakban politikai szerepet is vĂĄllalt. Ăgy kerĂźltek fel a listĂĄra olyan nevek, mint Vita SĂĄndor orszĂĄggyĹąlĂŠsi kĂŠpviselĹ, MikĂł Imre jogĂĄsz, magyar parlamenti kĂŠpviselĹ, az ErdĂŠlyi PĂĄrt orszĂĄgos politikai fĹtitkĂĄra, JĂĄrosi Andor evangĂŠlikus lelkĂŠsz, aki a vĂŠszkorszakban zsidĂłkat mentett, Mikecs LĂĄszlĂł tĂśrtĂŠnĂŠsz, a csĂĄngĂłkutatĂĄs egyik kivĂĄlĂł szakĂŠrtĹje, ĂŠs termĂŠszetesen olyan ĂŠrtelmisĂŠgiek is, akik meghatĂĄrozĂłak lehettek a kĂśvetkezĹÂ generĂĄciĂłk kinevelĂŠsĂŠben, Ăgy vittĂŠk el KolozsvĂĄrrĂłl a reformĂĄtus kollĂŠgium teljes tanĂĄri karĂĄt is.Â
PapĂron a partizĂĄn akciĂł megakadĂĄlyozĂĄsa a cĂŠl, a gyakorlatban etnikai tisztogatĂĄs zajlik az ĂŠrtelmisĂŠg lefejezĂŠsĂŠvel, elĹsegĂtve azt, hogy az erdĂŠlyi magyar kĂśzĂśssĂŠg vĂŠdtelennĂŠ vĂĄljon ĂŠs a szĂŠtbomlĂĄs felĂŠ haladjon. A cĂŠl tehĂĄt elsĹsorban az erdĂŠlyi magyarsĂĄg megfĂŠlemlĂtĂŠse volt, hogy az tĂśmegesen hagyja el ErdĂŠlyt. Ezt akartĂĄk elĂŠrni a romĂĄn paramilitĂĄris egysĂŠgek is, amelyek szĂĄmos atrocitĂĄst kĂśvettek el a magyarok ellen, gondoljunk itt csak a jĂłl ismert szĂĄrazajtai vagy az egeresi esetekre, persze sokkal tĂśbb volt ennĂŠl.Â
â Hogyan viszonyult a romĂĄn hatĂłsĂĄg, illetve az erdĂŠlyi romĂĄn lakossĂĄg a magyarok deportĂĄlĂĄsĂĄhoz?
â A romĂĄn hatĂłsĂĄgok pontosan tudtak az elhurcolĂĄsokrĂłl, a romĂĄn lakossĂĄg meg elĹvigyĂĄzatos volt, ezĂŠrt sok helyen felĂrtĂĄk az ajtĂłra, hogy âcasÄ româneascÄ â romĂĄn hĂĄzâ, mert arra gondoltak, hogy ha bejĂśn a romĂĄn ĂŠs a szovjet hadsereg, ĂŠs atrocitĂĄsokra vagy rablĂĄsokra kerĂźl sor, akkor Ĺk mentesĂtve legyenek. A romĂĄn tĂĄrsadalom mindenestĂźl elĂŠgtĂŠtelt akart venni a bĂŠcsi dĂśntĂŠsĂŠrt, ĂŠs ki mĂĄson tudta volna ezt megtenni, mint a magyarsĂĄgon?Â
ElĂŠg csak Ion Bozdog prefektus szavaira gondolni, aki 1944. szeptember 28-ĂĄn Ăgy fogalmazott: âHajthatatlan vagyok, mint az Ăśreg Cato, ĂŠs nem szĹąnĂśk meg ismĂŠtelni: teljes ĂŠs azonnali leszĂĄmolĂĄs a magyarokkal! Most vagy soha! A magyarok ĂĄltal annyiszor bemocskolt erdĂŠlyi fĂśldĂśn mĂĄtĂłl fogva csak egyetlen nemzetnek van lĂŠtjogosultsĂĄga: a romĂĄnnak. Ne legyen nyugta a romĂĄn szĂvnek, ĂŠs a romĂĄn fĂŠrfi karja ne engedje el a fegyvert mindaddig, amĂg ErdĂŠlyt meg nem tisztĂtottuk ettĹl a nemzettĹl.â S nem Bozdog volt az egyetlen a romĂĄn tĂĄrsadalomban, aki hasonlĂłan gondolkodott, ĂŠs akkor a korabeli romĂĄn sajtĂłt mĂŠg nem is emlĂtettem, hiszen rettenetes uszĂtĂł hadjĂĄrat ment vĂŠgbe ott a magyarok ellen.
Abban az idĹszakban szomorĂş divat volt a kollektĂv bĹąnĂśssĂŠg gondolata, elĂŠg itt csak a BeneĹĄ-dekrĂŠtumokat emlĂteni. A romĂĄnsĂĄg is Ăşgy gondolta, eljĂśtt a bosszĂş ideje. Sajnos, nagyon kevĂŠs tolerĂĄns ember volt, aki arra intette volna a lakossĂĄgot, hogy csak a bĹąnĂśsĂśket bĂźntessĂŠk, ĂŠs ne egy egĂŠsz nĂŠpcsoportot. TulajdonkĂŠppen most lĂĄttĂĄk lehetĹsĂŠgĂŠt annak, hogy a magyar adminisztrĂĄciĂł ĂĄltal elkĂśvetett rengeteg hibĂĄt megtoroljĂĄk.Â
Ăszak-ErdĂŠly visszacsatolĂĄsakor a magyarorszĂĄgi tisztviselĹk, az Ăşn. âejtĹernyĹsĂśkâ sajnos sok esetben ostoba mĂłdon viszonyultak a romĂĄn kisebbsĂŠghez, s ne feledjĂźk el, hogy Ăszak-ErdĂŠlyben egymilliĂłt meghaladĂł romĂĄnsĂĄg ĂŠlt 1940-ben, vagyis az akkori lakossĂĄg tĂśbb mint 40 szĂĄzalĂŠka. Olyan megalĂĄzĂł esetek voltak, hogy a kĂśtelezĹ katonai behĂvĂĄskor a romĂĄn fĂśldmĹąvesek ingĂŠnek az Ăśv alatti rĂŠszĂŠt a magyar parancsnok levĂĄgatta, mondvĂĄn, a magyar bakĂĄnĂĄl ilyen nincsen. Ez sĂŠrtĹ ĂŠs megalĂĄzĂł, nyilvĂĄnos megszĂŠgyenĂtĂŠs volt. Felesleges, ostoba, feszĂźltsĂŠgeket generĂĄltak, ĂŠs sok esetben az ĂŠszak-erdĂŠlyi magyar lakossĂĄg is hozzĂĄjĂĄrult ehhez. TĂśbben Ăşgy gondoltĂĄk, hogy a romĂĄnsĂĄgon vesznek elĂŠgtĂŠtelt a trianoni dĂśntĂŠsĂŠrt, s 1944-ben, amikor ismĂŠt fordult a kocka, akkor a romĂĄnok viszonoztĂĄk ugyanazt.Â
â Mennyire volt tudatos a szovjetek rĂŠszĂŠrĹl, hogy KolozsvĂĄrrĂłl olyan sok magyar fĂŠrfit vittek el? â A szovjetek egyik legkiemeltebb cĂŠlpontja KolozsvĂĄr volt, hiszen itt ĂŠlt a legtĂśbb ĂŠrtelmisĂŠgi, innen 5000 magyar fĂŠrfit vittek el. A vĂĄros ĂśsszlakossĂĄga a frontĂĄtvonulĂĄs utĂĄn 73 000 fĹ volt. Ennek az 5000 embernek a 16 szĂĄzalĂŠka ĂŠrtelmisĂŠgi: jogĂĄszok, papok, tanĂĄrok, tanĂtĂłk, azt kell mondanunk, hogy ez cĂŠlirĂĄnyosan vĂŠgrehajtott deportĂĄlĂĄs volt.Â
MĂĄs okai is voltak a deportĂĄlĂĄsoknak: szovjet tekintetben az egyik ilyen a mĂĄr emlĂtett partizĂĄngyanĂşs elemek eltĂĄvolĂtĂĄsa a hĂĄtorszĂĄgbĂłl, a mĂĄsik, hogy a SzovjetuniĂł 22 milliĂł halĂĄlos ĂĄldozattal ĂŠrt a hĂĄborĂşs gyĹzelemhez, Ăgy a nyugati terĂźletei holdbĂŠli tĂĄjak voltak, hiszen ahol a nĂŠmet hadsereg vĂŠgigvonult, ott kĹ kĂśvĂśn nem maradt. A szovjetek visszavonulĂĄskor szintĂŠn a felperzselt fĂśld taktikĂĄjĂĄt alkalmaztĂĄk, Ăgy teljes terĂźletek vĂĄltak pusztasĂĄggĂĄ, ĂşjjĂĄ kellett ĂŠpĂteni a SzovjetuniĂłt, ahhoz pedig munkĂĄs kĂŠzre volt szĂźksĂŠg. TehĂĄt munkaerĹkĂŠnt is szĂĄmĂtottak erre a tĂśbb ezer emberre.
SIMON MĂRIA TĂMEA
(Transindex) (folytatjuk)
ElĹzĹ: Transindex.ro, 2016. februĂĄr 16.
"Teljes ĂŠs azonnali leszĂĄmolĂĄs a magyarokkal!" HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy)
lapozĂĄs: 1-4