udvardy
frigyes
A romĂĄniai magyar kisebbsĂŠg tĂśrtĂŠneti
kronolĂłgiĂĄja 1990-2006
talĂĄlatszĂĄm:
13
talĂĄlat
lapozĂĄs: 1-13
NĂŠvmutatĂł:
BĂĄnyai Szabados Katalin
2001. mĂĄrcius 23.
A SzĂŠpsĂŠg otthonĂĄt teremtettĂŠk meg 1991. mĂĄrcius 21-ĂŠn a Tibor ErnĹ StĂşdiĂł mĹąvĂŠszei, akik Ăźnnepelni gyĹąltek Ăśssze mĂĄrc. 22-ĂŠn NagyvĂĄradon, a Kanonok sori pincegalĂŠriĂĄban. Gittai IstvĂĄn elmondta, hogy "rendezvĂŠnyeiken olyan aura kerekedett kĂśrĂŠjĂźk, mely a vĂĄros magyarajkĂş kĂśzĂśnsĂŠgĂŠt odavonzotta." BĂĄnyai Szabados Katalin a galĂŠria tagjairĂłl szĂłlt, Kapy IstvĂĄn alpolgĂĄrmesterkĂŠnt ĂŠs megyei RMDSZ-elnĂśkkĂŠnt tĂĄmogatĂĄsĂĄt fejezte ki a mĹąvĂŠszek ĂŠs munkĂĄjuk irĂĄnt. /TĂzĂŠves a pincegalĂŠria. = Bihari NaplĂł (NagyvĂĄrad), mĂĄrc. 23./2001. mĂĄjus 15.
MĂĄj. 15-ĂŠn, a Varadinum rendezvĂŠnysorozat harmadik napjĂĄn Pusztaszeri LĂĄszlĂł /Budapest/ elĹadja A nagyĂĄrnyĂŠkĂş ember cĂmĹą monodrĂĄmĂĄt, amely GĂśrgey ArtĂşrrĂłl szĂłl. Ugyanezen a napon BĂĄnyai Szabados Katalin ĂŠs Popon Krisztina tĂĄrlatĂĄt nyitjĂĄk meg a Tibor ErnĹ GalĂŠriĂĄban. MĂĄj. 16-ĂĄn kezdĹdik A tudomĂĄny napja cĂmĹą tanĂĄcskozĂĄs, melynek szervezĹje a Magyar TudomĂĄnyos AkadĂŠmia ĂŠs a Magyar TudomĂĄnyossĂĄg KĂźlfĂśldĂśn ElnĂśki BizottsĂĄg. TudomĂĄny hatĂĄrok nĂŠlkĂźl cĂmmel tartjĂĄk meg a Magyar TudomĂĄnyossĂĄg KĂźlfĂśldĂśn ElnĂśki BizottsĂĄgĂĄnak nyĂlt ĂźlĂŠsĂŠt. TudomĂĄnyossĂĄg a XX. szĂĄzadban elnevezĂŠssel elĹadĂĄsokra kerĂźl sor a Sapientia Varadiensis AlapĂtvĂĄny, az ErdĂŠlyi Magyar MĹąszaki TudomĂĄnyos TĂĄrsasĂĄg ĂŠs a RomĂĄniai Doktorandusok SzĂśvetsĂŠgĂŠnek szervezĂŠsĂŠben. /Varadinum-program. = Bihari NaplĂł (NagyvĂĄrad), mĂĄj. 15./2001. mĂĄjus 16.
MĂĄj. 15-ĂŠn nyĂlt meg NagyvĂĄradon, a Kanonok sori pincegalĂŠriĂĄban BĂĄnyai Szabados Katalin ĂŠs Popon Krisztina festmĂŠnyeinek kĂśzĂśs kiĂĄllĂtĂĄsa. A megnyitĂłn Hunyadi MĂĄtyĂĄs nagyvĂĄradi kĂśltĹ olvasta fel a tĂĄrlat ihlette sajĂĄt versĂŠt. /EgymĂĄst kiegĂŠszĂtĹ nĂŠzĹpontok. = Bihari NaplĂł (NagyvĂĄrad), mĂĄj. 16./2001. mĂĄjus 23.
ImmĂĄr tizedik alkalommal rendeztĂŠk meg mĂĄjus 13-20. kĂśzĂśtt NagyvĂĄradon a Festum Varadinum ĂźnnepsĂŠgsorozatot. Ezt a rendezvĂŠnyt mintegy 50 ĂŠv szĂźnet utĂĄn tĂĄmasztotta fel NagyvĂĄrad polgĂĄrsĂĄga. ElsĹ alkalommal 1992-ben a kezdemĂŠnyezĹk TĹkĂŠs LĂĄszlĂł ĂŠs Tempfli JĂłzsef pĂźspĂśkĂśk, a helyi RMDSZ vezetĹi ĂŠs a szervezĹdĹ civil tĂĄrsadalom, valamint az ĂŠrtelmisĂŠg jeles kĂŠpviselĹi voltak. Az eddigi Festum Varadinumok rendezvĂŠnyeinek szĂĄma meghaladja a hĂĄromszĂĄzat, ezeken Ăśsszesen mintegy kĂŠtszĂĄzezren vettek rĂŠszt. A szervezĹk tudomĂĄsa szerint hasonlĂł szintĹą ĂŠs nagysĂĄgĂş rendezvĂŠny nincs mĂĄs erdĂŠlyi, partiumi vagy bĂĄnsĂĄgi vĂĄrosban. Az idei rendezvĂŠnysorozat a BazilikĂĄban megtartott Ăźnnepi szentmisĂŠvel ĂŠs a Szent LĂĄszlĂł-kĂśrmenettel kezdĹdĂśtt. Tempfli JĂłzsef pĂźspĂśk az ĂĄltala alapĂtott Szent LĂĄszlĂł-ĂŠrdemkereszttel tĂźntette ki TĹkĂŠs LĂĄszlĂł reformĂĄtus pĂźspĂśkĂśt. Mint mondta, a kitĂźntetett a magyarsĂĄgĂŠrt, a keresztĂŠnysĂŠgĂŠrt, az egymĂĄs irĂĄnti szeretetĂŠrt, ĂśsszefogĂĄsĂŠrt kifejtett cselekedeteivel ĂŠrdemelte ki az ĂŠrdemkeresztet. A Kanonok soron idĂŠn is megtartottĂĄk az ApĂĄrĂłl fiĂşra elnevezĂŠsĹą bihari kĂŠzmĹąvesek talĂĄlkozĂłjĂĄt. MĂĄj. 14-ĂŠn a KrĂłnika szerkesztĹsĂŠgĂŠnek szervezĂŠsĂŠben tartottak lakossĂĄgi fĂłrumot. A kĂŠszĂźlĹ stĂĄtustĂśrvĂŠnyrĹl tartott elĹadĂĄst dr.Hende Csaba, magyar igazsĂĄgĂźgyi ĂĄllamtitkĂĄr. A nagyĂĄrnyĂŠkĂş ember cĂmmel tartott elĹadĂĄst GĂśrgey ArtĂşrrĂłl mĂĄj. 15-ĂŠn dr. Pusztaszeri LĂĄszlĂł /Budapest/. MegnyĂlt BĂĄnyai Szabados Katalin ĂŠs Popon Krisztina kĂśzĂśs kiĂĄllĂtĂĄsa. A Bihari SĂĄndor KĂłrus ĂŠs a Varadinum VonĂłsnĂŠgyes adott koncertet. A Varadinum keretĂŠben elsĹ alkalommal tartottĂĄk meg a tudomĂĄny napjĂĄt a Magyar TudomĂĄnyos AkadĂŠmia ĂŠs a Magyar TudomĂĄnyossĂĄg KĂźlfĂśldĂśn ElnĂśki BizottsĂĄga (MTKEB) szervezĂŠsĂŠben. Ezt kĂśvetĹen TudomĂĄny hatĂĄrok nĂŠlkĂźl cĂmmel nyĂlt ĂźlĂŠst tartott a MTKEB. EzutĂĄn TudomĂĄny a XX. szĂĄzadban cĂmmel tartottak elĹadĂĄst. Sor kerĂźlt a mĂĄr hagyomĂĄnyos IMP-EX 2001, kĂźl- ĂŠs belkereskedelmi konferenciĂĄra is. /JĂłzsa TĂmea: Varadinum 2001. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), mĂĄj. 23./ A Varadinum rĂŠszekĂŠnt kĂśnyvbemutatĂłt tartottak. BemutattĂĄk MĂłzes TerĂŠz: Ărzelmes etnogrĂĄfia, GellĂŠrt SĂĄndor: A magyarok hĂĄborĂşja, Csilik IstvĂĄn: IstvĂĄn kirĂĄly Szent Jobbja ĂŠs Szentjobb kĂśzsĂŠg tĂśrtĂŠnete cĂmĹą kĂśtetĂŠt. Az Ady Endre KĂśzĂŠpiskolĂĄban A jĂśvĹ pedagĂłgiĂĄja cĂmmel oktatĂĄsi fĂłrumot szervezett a RomĂĄniai Magyar PedagĂłgusok SzĂśvetsĂŠge, a Bihar megyei TanfelĂźgyelĹsĂŠg, valamint a Partiumi KeresztĂŠny Egyetem tanĂtĂłkĂŠpzĹ fĹiskolai kara. /KĂśnyvbemutatĂł. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), mĂĄj. 24./2002. mĂĄrcius 1.
Febr. 23-ĂĄn KĂŠzdivĂĄsĂĄrhelyen, a VigadĂł MĹąvelĹdĂŠsi HĂĄzban kerĂźlt sor a tavasznyitĂł kĂŠpzĹmĹąvĂŠszeti tĂĄrlatmegnyitĂłra. A kiĂĄllĂtĂĄsra nagyvĂĄradi, sepsiszentgyĂśrgyi ĂŠs bukaresti kĂŠpzĹmĹąvĂŠszek kĂźldtĂŠk el alkotĂĄsaikat. Salamon Ferenc igazgatĂł elmondta: a kiĂĄllĂtott munkĂĄk vĂĄltozatosak â agyagbĂłl, acĂŠlbĂłl, gipszbĹl, papĂrbĂłl, ĂźvegbĹl, kartonbĂłl ĂŠs textĂliĂĄbĂłl kĂŠszĂźltek â, viszont tematikĂĄjukban kĂśzĂśsek, kĂśzĂśs vonĂĄs bennĂźk az emberkĂśzpontĂşsĂĄg. A kiĂĄllĂtĂĄsra BĂĄnyai Sz. Katalin, TrifĂĄn LĂĄszlĂł, ifj. Petrovits IstvĂĄn, Suciu SĂĄndor, FaluvĂŠgi TĂźnde, PĂŠter AlpĂĄr, HajdĂş EnikĹ, KolumbĂĄn Hanna, KovĂĄcs GĂŠza, Petrovits IstvĂĄn ĂŠs CsapĂł RĂŠka kĂŠpzĹmĹąvĂŠszek kĂźldtĂŠk el munkĂĄjukat. /-bartos-: TavasznyitĂł tĂĄrlat a VigadĂłban. = SzĂŠkely HĂrmondĂł (KĂŠzdivĂĄsĂĄrhely), mĂĄrc. 1./2008. februĂĄr 15.
Az Aradi KamaraszĂnhĂĄz tavaszi idĂŠnye Ăşjabb bĂĄbelĹadĂĄssal kezdĹdik, ezĂşttal az âanyaszĂnhĂĄzâ, az Aradi BĂĄbszĂnhĂĄz kimarad a programbĂłl. Az Arad megyĂŠben mĂĄr jĂłl ismert ĂŠs kedvelt nagyvĂĄradi Matyi MĹąhely BĂĄbszĂnhĂĄz jelentkezik ismĂŠt, ezĂşttal a Veress ZoltĂĄn âTĂłbiĂĄs ĂŠs Kelemenâ-jĂŠbĹl kĂŠszĂźlt zenĂŠs nĂŠpi bĂĄbjĂĄtĂŠkkal. Tervezte BĂĄnyai Sz. Katalin, rendezte Meleg Attila, elĹadja az egĂŠsz tĂĄrsulat. /Kiss KĂĄroly: TĂłbiĂĄs ĂŠs Kelemen. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 15./2010. mĂĄrcius 24.
Jubileumot Ăźnnepelt a TEG
NagyvĂĄrad â Kedd dĂŠlutĂĄn a tagok csoportos kiĂĄllĂtĂĄsĂĄval Ăźnnepelte megalakulĂĄsĂĄnak 20. ĂŠvfordulĂłjĂĄt a nagyvĂĄradi Tibor ErnĹ GalĂŠria. A jĂł hangulatĂş rendezvĂŠnyt szĂĄmos kĂśzĂŠleti szemĂŠlyisĂŠg megtisztelte jelenlĂŠtĂŠvel.
Kedd dĂŠlutĂĄn a jelenlegi tagok csoportos kiĂĄllĂtĂĄsĂĄval Ăźnnepelte megalakulĂĄsĂĄnak 20. ĂŠvfordulĂłjĂĄt a nagyvĂĄradi Tibor ErnĹ GalĂŠria. A kĂŠptĂĄrnak otthont biztosĂtĂł Kanonok sori pincehelyisĂŠgben ĂśsszegyĹąlt tĂśbb tucatnyi ĂŠrdeklĹdĹt MierluĹŁiu Emilia tanĂĄrnĹ, kĂŠpzĹmĹąvĂŠsz ĂźdvĂśzĂślte az alkotĂłkĂśzĂśssĂŠg nevĂŠben. Ăgy vĂŠlte: azĂŠrt kĂźlĂśnleges az ĂŠvfordulĂł, mert azt bizonyĂtja, hogy e lelkes csoport tagjai a felmerĂźlĹ adminisztratĂv, pĂŠnzĂźgyi ĂŠs szemĂŠlyes problĂŠmĂĄk dacĂĄra egyĂźtt tudtak mĹąkĂśdni ĂŠs segĂtettek egymĂĄsnak az ĂŠvek folyamĂĄn. BĂĄnyai Szabados Katalin alapĂtĂł tag, mĹąvĂŠszeti vezetĹ a galĂŠria elmĂşlt kĂŠt ĂŠvtizedĂŠnek jelentĹsebb mozzanait emelte ki, mely beszĂĄmolĂł arra vilĂĄgĂtott rĂĄ: tĂśbb mint 250 csoportos ĂŠs egyĂŠni kiĂĄllĂtĂĄst, szĂĄmtalan koncertet, irodalmi estet ĂŠs kĂśnyvbemutatĂłt szerveztek. A tagok ĂŠvente alkotĂłtĂĄborokban vesznek rĂŠszt, tĂśbbszĂśrĂśsen dĂjazott tevĂŠkenysĂŠgĂźkkel pedig elĂŠrtĂŠk azt, hogy a TEG helyi, orszĂĄgos ĂŠs Ăśsszmagyar szinten is ismert nĂŠv, lĂĄtogatott kulturĂĄlis hely legyen. BĂĄnyai Sz. Katalin ugyanakkor nem feledkezett meg a tĂĄmogatĂłkrĂłl ĂŠs a tiszteletbeli tagokrĂłl sem, kĂśszĂśnetet mondott a segĂtsĂŠgĂŠrt a vĂĄradi RĂłmai Katolikus PĂźspĂśksĂŠgnek, a Bihar Megyei RMDSZ-nek, a Bihar Megyei ĂŠs NagyvĂĄradi Civil Szervezetek SzĂśvetsĂŠgĂŠnek (BINCISZ), a NagyvĂĄradi ĂnkormĂĄnyzatnak ĂŠs a Bihar Megyei TanĂĄcsnak.
Zenei ĹsbemutatĂł
EzutĂĄn OlĂĄh BoglĂĄrka (elsĹhegedĹą), Cristina MureĹan (mĂĄsodhegedĹą), TrifĂĄn LĂĄszlĂł (gitĂĄr) ĂŠs Kinda PĂŠter (nagybĂśgĹ) alkalmi kvartettje lĂŠpett fel, a zenĂŠszek meglepetĂŠskĂŠnt Ian Alexander Stryckers flamand zeneszerzĹ-biolĂłgusnak kifejezetten erre az alkalomra Ărt âTEG jubileumi keringĹâ cĂmĹą kompoziciĂłjĂĄt jĂĄtszottĂĄk el. S. NĂŠmeth Katalin elĹadĂłmĹąvĂŠsz RemĂŠnyik SĂĄndor Ês Lucian Blaga magyar ĂŠs romĂĄn nyelven elĹadott kĂśltemĂŠnyeivel Ăśrvendeztette meg a jelenlevĹket. Anca Popescu RaĹŁiu, a Bihar Megyei KulturĂĄlis ĂŠs HagyomĂĄnyĹrzĹ IgazgatĂłsĂĄg mĹąvĂŠszeti szaktanĂĄcsadĂłja a tagok pozĂtiv energiĂĄjĂĄt ĂŠs a szĂŠp irĂĄnti szeretetĂŠt hangsĂşlyozta, majd kĂźlĂśn-kĂźlĂśn is ĂŠrtĂŠkelte a kiĂĄllĂtĂłk (SzĂŠll Katalin, BĂĄnyai Sz. Katalin, Egei GyĂśrgy, Popon Krisztina, StaharĂłczky JĂşlia, Rob Ibolya, MĂĄrton Katalin, Gavrucza Tibor, MierluĹŁiu Emilia ĂŠs TrifĂĄn LĂĄszlĂł) munkĂĄssĂĄgĂĄt. BirĂł RozĂĄlia alpolgĂĄrmester azt ĂgĂŠrte: megprĂłbĂĄlja meggyĹzni Ilie Bolojan polgĂĄrmestert arrĂłl, hogy a TEG tagjainak alkotĂĄsait ĂĄllĂtsĂĄk ki a vĂĄroshĂĄza dĂsztermĂŠben, akĂĄr rotĂĄciĂłs alapon is. VĂŠgĂźl Exc. Tempfli JĂłzsef kiĂŠrdemesĂźlt megyĂŠs pĂźspĂśk is felszĂłlalt, aki aktuĂĄlpolitikai kĂŠrdĂŠseket ĂŠrintett. Az ĂźnnepsĂŠg ĂĄllĂłfogadĂĄssal zĂĄrult. Az ingyenes tĂĄrlat ĂĄprilis 10-ig lĂĄtogathatĂł, hĂŠtfĹ kivĂŠtelĂŠvel hĂŠtkĂśznaponkĂŠnt 11-16 Ăłra kĂśzĂśtt.
Ciucur Losonczi Antonius
 Forrås: erdon.ma2011. januår 27.
BerettyĂłujfalu fogadja a vĂĄradiakat
HĂŠtfĹn egy kilenctagĂş nagyvĂĄradi civil kĂźldĂśttsĂŠg lĂĄtogatott el BerettyĂłujfaluba Fleisz JĂĄnosnak, a Bihar Megyei ĂŠs NagyvĂĄradi Civil Szervezetek SzĂśvetsĂŠge (BINCISZ) elnĂśkĂŠnek a vezetĂŠsĂŠvel, hogy leadjĂĄk vagy elĹjegyeztessĂŠk honosĂtĂĄsi kĂŠrelmeiket.
âA Magyar KultĂşra Ănnepeâ elnevezĂŠsĹą kĂśzĂśs rendezvĂŠnysorozat lezĂĄrĂĄsakĂŠnt lĂĄtogattak a nagyvĂĄradiak Berettyóújfaluba, hogy a magyar ĂĄllampolgĂĄrsĂĄgĂŠrt folyamodjanak. A kĂźldĂśttsĂŠget a kĂśvetkezĹk alkottĂĄk: Fleisz JĂĄnos, a Bihar Megyei ĂŠs NagyvĂĄradi Civil Szervezetek SzĂśvetsĂŠgĂŠnek (BINCISZ) elnĂśke, Lajos AnnamĂĄria, a BINCISZ titkĂĄra, Fleisz Judit az Alma Mater AlapĂtvĂĄny kĂŠpviseletĂŠben, BĂĄnyai Szabados Katalin, a Tibor ErnĹ GalĂŠria alkotĂłi kĂśzĂśssĂŠgĂŠnek reprezentĂĄnsa, DukrĂŠt GĂŠza, a Partiumi ĂŠs BĂĄnsĂĄgi MĹąemlĂŠkvĂŠdĹ ĂŠs EmlĂŠkhely BizottsĂĄg elnĂśke, KĂĄdas KĂĄroly, a NagyvĂĄradi Premontrei ĂregdiĂĄkok EgyesĂźletĂŠnek vezetĹsĂŠgi tagja, BĂźcsi Ilona, a Sapientia Varadiensis AlapĂtvĂĄny egyik kĂŠpviselĹje, valamint SĂĄndor DĂŠnes, a NagyvĂĄradi Ăllami FilharmĂłnia nyugalmazott mĹąvĂŠszeti titkĂĄra ĂŠs neje. A kĂźldĂśttsĂŠget MurakĂśzi IstvĂĄn, Berettyóújfalu polgĂĄrmestere a vĂĄroshĂĄzĂĄn fogadta. ĂdvĂśzlĹbeszĂŠdĂŠben elmondta, hogy a jelenlegi orszĂĄghatĂĄrok semmilyen formĂĄban nem befolyĂĄsolhatjĂĄk Berettyóújfalu ĂŠs NagyvĂĄrad kapcsolatĂĄt, hiszen egy egyetemes magyar kultĂşra van. Az egy ĂŠvtizede a civilek ĂĄltal kezdemĂŠnyezett kĂśzĂśs magyar kultĂşra napi ĂźnneplĂŠssel kapcsolatban kifejtette: mindig volt valamilyen aktualitĂĄsuk a rendezvĂŠnyeknek, 2007-ben pĂŠldĂĄul RomĂĄnia uniĂłs csatlakozĂĄsa. IdĂŠn a schengeni hatĂĄr megszĹąnĂŠse lehetett volna az esemĂŠnyek apropĂłja, ĂĄm ez mĂŠg kĂŠsik. A magyar kormĂĄny viszont gondoskodott aktualitĂĄsrĂłl, ugyanis januĂĄr elsejĂŠtĹl lehetĹvĂŠ teszi a hatĂĄron tĂşliak egyszerĹąsĂtett honosĂtĂĄsi kĂŠrelmĂŠnek befogadĂĄsĂĄt. âEgy egysĂŠges magyar nemzet van, ehhez szeretnĂŠnk mi is hozzĂĄjĂĄrulni azzal, hogy itt, a polgĂĄrmesteri hivatal anyakĂśnyvvezetĹjĂŠnĂŠl benyĂşjthatjĂĄk honosĂtĂĄsi kĂŠrelmĂźketâ â zĂĄrta szavait az elĂśljĂĄrĂł. Azt is elmondta, hogy terveik szerint az ĂźnnepĂŠlyes eskĂźtĂŠtel valĂłszĂnĹąleg mĂĄjus 23-ĂĄn, a vĂĄros ĂźnnepĂŠn, a kĂŠsĹbb jelentkezĹk rĂŠszĂŠre pedig augusztus 20-ĂĄn lesz Berettyóújfaluban. EzutĂĄn TĂśrĂśknĂŠ KovĂĄcs Judit anyakĂśnyvvezetĹ ismertette a honosĂtĂĄssal kapcsolatos tudnivalĂłkat. A helyi anyakĂśnyvi hivatal szerdĂĄnkĂŠnt 8-16 Ăłra kĂśzĂśtt fogadja az ĂĄllampolgĂĄrsĂĄgi kĂŠrelmeket. ĂrdeklĹdni a (0036)54-505-450-es telefonszĂĄmon lehet. A helybeliek rĂŠszĂŠrĹl PorkolĂĄb Lajos is kĂśszĂśntĂśtte a vĂĄradiakat, segĂtsĂŠget adva az ĂźgyintĂŠzĂŠsben.
Az ottani sajtĂł kĂŠrdĂŠsĂŠre Fleisz JĂĄnos egyetemi tanĂĄr a vĂĄradiak nevĂŠben elmondta, hogy a kĂŠt vĂĄros civil szervezetei kĂśzĂśtti ĂŠvtizedes kapcsolat megkoronĂĄzĂĄsĂĄnak lehet tekinteni e napot, amikor a nagyvĂĄradi civil kĂźldĂśttsĂŠg a honosĂtĂĄsi kĂŠrelemmel Berettyóújfaluba ĂŠrkezett. Ez ĂĄltal a lelki kĂśzĂśssĂŠg ismĂŠt sorskĂśzĂśssĂŠggĂŠ formĂĄlĂłdhat. Ăjra kell ĂŠrtelmezni Ăśnmagunkat, ĂŠs Ăşjra kell ĂŠrtelmezni kapcsolatainkat a magyar nemzeti egysĂŠg alapjĂĄn. ĂjsĂĄgĂrĂłi kĂŠrdĂŠsre a tĂśrtĂŠnĂŠsz kifejtette, hogy hosszabb tĂĄvon mindenkĂŠppen azt vĂĄrja: a partiumi, erdĂŠlyi magyarok egyenrangĂş ĂĄllampolgĂĄrok lesznek az anyaorszĂĄgiakkal, ĂŠs ez a szavazati jog kiterjesztĂŠsĂŠt is jelenti. A szĂvĂŠlyes fogadtatĂĄs utĂĄn sor kerĂźlt az iratok ĂĄtadĂĄsĂĄra, illetve az elĹjegyzĂŠsre.
RĂśvid vĂĄrosnĂŠzĂŠs utĂĄn a vĂĄradiak megtekintettĂŠk a most Ăşjonnan megnyitott civil kĂśzpontot, amelyben a Megyei NĂŠpfĹiskolai EgyesĂźlet ĂŠs a Bihari SzabadmĹąvelĹdĂŠsi ĂŠs NĂŠpfĹiskolai EgyesĂźlet sokrĂŠtĹą tevĂŠkenysĂŠge folyik Harasztosi SĂĄndor ĂŠs PorkolĂĄb Lajos irĂĄnyĂtĂĄsĂĄval. DĂŠlutĂĄn âA Magyar KultĂşra Ănnepeâ utolsĂł rendezvĂŠnyĂŠre a JĂĄrĂĄsi Hivatal dĂsztermĂŠben kerĂźlt sor, ahol Meleg Vilmos nagyvĂĄradi szĂnmĹąvĂŠsz hangulatos EmĹd TamĂĄs-estjĂŠt adta elĹ. A zenei kĂsĂŠretet ThurzĂł ZoltĂĄn zongoramĹąvĂŠsz szolgĂĄltatta a nĂŠpes kĂśzĂśnsĂŠg szĂĄmĂĄra. Az esti kĂśtetlen beszĂŠlgetĂŠsben mĂĄr az idei tovĂĄbbi kĂśzĂśs rendezvĂŠnyek is szĂłba kerĂźltek. Reggeli ĂjsĂĄg (NagyvĂĄrad)2011. februĂĄr 11.
KettĹs esemĂŠny a VĂĄrban
NagyvĂĄrad â KettĹs esemĂŠny helyszĂne volt pĂŠntek dĂŠlelĹtt a nagyvĂĄradi vĂĄr multifunkcionĂĄlis terme az M.M. PĂłdium szervezĂŠsĂŠben. KiĂĄllĂtĂĄsmegnyitĂłra ĂŠs bĂĄbszĂnhĂĄzi bemutatĂłra egyarĂĄnt sor kerĂźlt.
Farsangi maszk kiĂĄllĂtĂĄs ĂŠs bĂĄbszĂnhĂĄzi bemutatĂł helyszĂne volt tegnap dĂŠlelĹtt a nagyvĂĄradi vĂĄr multifunkcionĂĄlis terme. ElĹszĂśr BĂĄnyai Szabados Katalin, a Tibor ErnĹ GalĂŠria vezetĹje ĂĄltal kĂŠszĂtett maszkokbĂłl nyĂlt kiĂĄllĂtĂĄs. Nagy EMIlia mutatta be a gyerekeknek valamint a kiĂĄllĂtĂĄs irĂĄnt ĂŠrdeklĹdĹ felnĹtteknek a sokoldalĂş kĂŠpzĹmĹąvĂŠsz ĂĄltal kĂŠszĂtett maszkokat. Elmondta: âSzabados Katalin olyan ember, akit megihlet egy lĂĄtvĂĄny, egy ĂĄtĂŠlt ĂŠlmĂŠny vagy hangulat. Ăgy tĂśrtĂŠnt ez akkor is, amikor Budapesten megĂĄllt a HĹsĂśk terĂŠn ĂŠs vĂŠgigtekintett tĂśrtĂŠnelmi nagyjaink mĂŠltĂłsĂĄgteljes kĹszobrain. Ăgy dĂśntĂśtt lerĂłja kegyeletĂŠt azok elĹtt, akik a magyarsĂĄgnak hazĂĄt adtak, azt megvĂŠdtĂŠk ĂŠs dicsĹ mĂłdon vezettĂŠk. KĂźlĂśnleges mĂłdjĂĄt talĂĄlta ki az emlĂŠkĂĄllĂtĂĄsnak, maszkokat kĂŠszĂtett az uralkodĂłk ĂŠs hĹsĂśk arcvonĂĄsaival, szellemĂźket megidĂŠzve. JĂĄtĂŠkos tĂśrtĂŠnelem ez.â
JĂĄtĂŠkos tĂśrtĂŠnelem
TĂśbbek kĂśzĂśtt maszkjaival felidĂŠzte a Csodaszarvas legendĂĄt, ĂrpĂĄd vezĂŠrt ĂŠs a honfoglalĂĄst, Ĺsmagyarjainkat, GĂŠza fejedelmet, DĂłzsa GyĂśrgyĂśt, MĂĄtyĂĄs kirĂĄlyt. Mivel a maszkokat ismertĂŠk ĂŠs hasznĂĄltĂĄk az Ăłkori kĂnaiak, egyiptomiak, aztĂŠkok, illetve a pogĂĄny nĂŠpek sĂĄmĂĄnjai is, ezekbĹl is kaphattunk ĂzelĂtĹt, pĂŠldĂĄul Konfuciust, KleopĂĄtrĂĄt, vagy a kis Natut ĂĄbrĂĄzolĂł maszkok ĂĄltal. Nagy Emilia arra biztatta a jelen lĂŠvĹ gyerekeket, hogy most amikor az ĂĄlarcos bĂĄlok ideje van kĂŠszĂtsenek sajĂĄt kezĹąleg jelmezeket, hiszen ez izgalmas csalĂĄdi szĂłrakozĂĄst jelent. Meleg Attila, az M.M. PĂłdium vezetĹje azzal egĂŠszĂtette ki az elhangzottakat, hogy BĂĄnyai Szabados Katalin rendszeresen kĂśzremĹąkĂśdik a tĂĄrsulattal, Ăgy Ĺ kĂŠszĂtette A halĂĄsz meg a felesĂŠge cĂmĹą bĂĄbjĂĄtĂŠk dĂszlet- ĂŠs plakĂĄttervĂŠt is. A kiĂĄllĂtĂĄst egyĂŠbkĂŠnt hĂŠtkĂśznap 10 ĂŠs 12, illetve 16 ĂŠs 18 Ăłra kĂśzĂśtt lehet megtekinteni, kĂśrĂźlbelĂźl mĂŠg kĂŠt hĂŠtig.
A halĂĄsz meg a felesĂŠge
A kiĂĄllĂtĂĄsmegnyitĂł utĂĄn A halĂĄsz meg a felesĂŠge cĂmĹą jubileumi zenĂŠs bĂĄbjĂĄtĂŠkot adtĂĄk elĹ a Matyi MĹąhely BĂĄbszĂnhĂĄz bĂĄbosai: Meleg Attila, Bocskai TĂmea ĂŠs Fodor LĂŠnĂĄrt. A Grimm testvĂŠrek mesĂŠje alapjĂĄn a darabot Meleg Attila rendezte. Az elĹadĂĄs keretĂŠben tĂśbb zenei mĹą is felcsendĂźlt: Chopin, Smetana, valamint udvari zenĂŠk. A gyerekek, akik mellesleg a 16-os szĂĄmĂş ĂltalĂĄnos IskolĂĄbĂłl ĂŠrkeztek tĂĄtott szĂĄjjal nĂŠztĂŠk vĂŠgig, majd nagy tapssal jutalmaztĂĄk az elĹadĂĄst.
MĂŠszĂĄros TĂmea
erdon.ro2011. mĂĄjus 2.
PĂĄrhuzamos ĂŠletrajzok ĂŠs Ă?rĂśk SzilĂĄgy
NagyvĂĄrad - A XIX. Festum Varadinum keretĂŠben mutattĂĄk be pĂŠnteken KupĂĄn ĂrpĂĄd PĂĄrhuzamos ĂŠletrajzok - NagyvĂĄrad egykori hĂressĂŠgei cĂmĂť kĂśnyvĂŠt, illetve BĂĄlint IstvĂĄn JĂĄnos Ă?rĂśk SzilĂĄgy cĂmĂť tanulmĂĄnykĂśtetĂŠt.
ZsĂşfolĂĄsig megtelt a nagyvĂĄradi LorĂĄntffy Zsuzsanna ReformĂĄtus EgyhĂĄzi KĂśzpont mĂşzeumterme KupĂĄn ĂrpĂĄd tĂśrtĂŠnĂŠsz kĂśnyvĂŠnek bemutatĂłjĂĄn, amely a Partiumi FĂźzetek sorozat 62. rĂŠszekĂŠnt jelent meg. Az alaphangulatot ThurzĂł SĂĄndor JĂłzsef teremtette meg mĂŠlyhegedĂť-jĂĄtĂŠkĂĄval, majd DukrĂŠt GĂŠza, a Partiumi ĂŠs BĂĄnsĂĄgi MĂťemlĂŠkvĂŠdĂľ ĂŠs EmlĂŠkhely TĂĄrsasĂĄg elnĂśke kĂśszĂśntĂśtte az egybegyĂťlteket, kifejezve ĂśrĂśmĂŠt, hogy a terem megtelt kĂśnyvszeretĂľ emberekkel.
Ă?letkor ĂŠs gondolkozĂĄsmĂłd
A kiadvĂĄny tematikĂĄjĂĄt, szerkezetĂŠt ismertetve a szerzĂľ elĂľszavĂĄbĂłl idĂŠzett DukrĂŠt GĂŠza:Annyit szeretnĂŠnk elĂŠrni ĂrĂĄsunkkal, hogy kiemeljĂźnk a feledĂŠs homĂĄlyĂĄbĂłl nĂŠhĂĄny olyan egykori vĂĄradi hĂressĂŠget, aki a maga idejĂŠben igazi lokĂĄlpatriĂłtakĂŠnt a vĂĄrosĂŠrt ĂŠlt ĂŠs kĂźzdĂśtt, dolgozott (.) A bemutatandĂł szemĂŠlyeket kĂŠt szempont alapjĂĄn pĂĄrosĂtottuk: ĂŠletkoruk ĂŠs gondolkozĂĄsmĂłdjuk szerint. Arra tĂśrekedtĂźnk, hogy hasonlĂł ĂŠletkorĂşakat ĂĄllĂtsunk pĂĄrba; mĂŠgpedig Ăşgy, hogy az elsĂľ a konzervatĂv, hagyomĂĄnyĂľrzĂľ, jobboldali beĂĄllĂtottsĂĄgĂş - a mĂĄsodik szabadelvĂť, vĂĄltoztatni akarĂł, baloldali eszmerendszer hĂve legyen.
Az egykori vĂĄradi hĂressĂŠgek kĂśzĂźl a kĂśvetkezĂľk ĂŠletĂŠrĂľl ĂŠs munkĂĄssĂĄgĂĄrĂłl olvashatunk - nem csupĂĄn e szemĂŠlyisĂŠgeket ismerve meg, hanem ĂĄtfogĂł kĂŠpet kapva a korrĂłl is, amelyben ĂŠltek: Bertsey GyĂśrgy - id. RimanĂłczy KĂĄlmĂĄn, dr. KarĂĄcsonyi JĂĄnos - dr. Berkovits Ferencz, Sulyok IstvĂĄn - dr. AdorjĂĄn Ărmin, dr. VĂĄrady Zsigmond - dr. Edelmann MenyhĂŠrt, dr. AdorjĂĄn Emil - dr. Papp JĂĄnos, HegedĂťs NĂĄndor - Dutka Ăkos, dr. SoĂłs IstvĂĄn - dr. Ăgoston PĂŠter.
Fontos a mĂşlt ismerete
A tĂśrtĂŠnelem az ĂŠlet tanĂtĂłmestere - idĂŠzte az Ăłkori latinokat KupĂĄn ĂrpĂĄd felszĂłlalĂĄsĂĄban, hiszen a mĂşlt ismerete szĂĄmos tanulsĂĄggal szolgĂĄlhat arra, hogy elkerĂźljĂźk a hibĂĄs dĂśntĂŠseket, tĂŠves lĂŠpĂŠseket. Szavai szerint helytĂśrtĂŠneti kutatĂĄsai sorĂĄn megismerhetett olyan szemĂŠlyisĂŠgeket, akik sokat tettek vĂĄrosunkĂŠrt, az itt ĂŠlĂľ kĂśzĂśssĂŠgĂŠrt, Ăgy ĂĄllt Ăśssze egy kĂśnyvvĂŠ az ĂŠletrajzsorozat. A kiadvĂĄnyt a korabeli fĂŠnykĂŠpek mellett BĂĄnyai Szabados Katalin kĂŠpzĂľmĂťvĂŠsznek az ismert nagyvĂĄradi ĂŠpĂźletekrĂľl kĂŠszĂźlt grafikĂĄi dĂszĂtik.
Ă?rĂśk SzilĂĄgy
A pĂŠnteki rendezvĂŠnyen BĂĄlint IstvĂĄn JĂĄnos Ă?rĂśk SzilĂĄgy cĂmĂť tanulmĂĄnykĂśtetĂŠt is bemutattĂĄk. PĂŠter I. ZoltĂĄn vĂĄradi helytĂśrtĂŠnĂŠsz mĂŠltatĂĄsĂĄban a szerzĂľrĂľl elmondta: Zilahon szĂźletett, a '70-es ĂŠvekben teolĂłgiĂĄt tanult KolozsvĂĄron, majd 1977-ben ĂĄttelepĂźlt MagyarorszĂĄgra, ahol magyar nyelv ĂŠs irodalom, tĂśrtĂŠnelem szakos tanĂĄri ĂŠs mĂťvĂŠszettĂśrtĂŠnĂŠszi oklevelet szerez. Az ĂŠvtizedek sorĂĄn kutatĂłi, kĂśnyvtĂĄrosi, levĂŠltĂĄrosi, szerkesztĂľi munkĂĄt vĂŠgzett, tĂśbb lapban jelentek meg tanulmĂĄnyai. TĂśbb kĂśnyve is megjelent, legutĂłbb az Ă?rĂśk SzilĂĄgy, melyben a kĂśzĂŠpkori hazai ĂrĂĄsbelisĂŠg latin nyelvĂť kezdetĂŠtĂľl gyĂťjtĂśtte Ăśssze a SzilĂĄgysĂĄgrĂłl fellelhetþ Ărott ĂŠs kĂŠpi anyagot, illetve tĂŠrkĂŠpeket. Mindez nagy segĂtsĂŠget jelent e tĂĄjegysĂŠg helytĂśrtĂŠneti kutatĂłi szĂĄmĂĄra - hangsĂşlyozta PĂŠter I. ZoltĂĄn. A szerzĂľ, BĂĄlint IstvĂĄn JĂĄnos tudatta: elsĂľsorban a nemzettudat erĂľsĂtĂŠsĂŠnek szĂĄnta tanulmĂĄnykĂśtetĂŠt, melyben fellelhetĂľ sok mĂĄs egyĂŠb mellett viselettĂśrtĂŠnet, csalĂĄdtĂśrtĂŠnet, zĂĄszlĂłtĂśrtĂŠnelem, ĂŠtelkultĂşra stb. A kĂśtet anyaga tĂśbb mint hĂŠt ĂŠvszĂĄzadot Ăślel ĂĄt, ĂŠs tĂśbb mint hĂşsz ĂŠves gyĂťjtĂľi munkĂĄnak az eredmĂŠnye.
A kettþs kÜnyvbemutatón egy Juhåsz Gyula Ês egy RemÊnyik Såndor vers elszavalåsåval S. NÊmeth Katalin mÝkÜdÜtt kÜzre.
TĂśkĂśli Magdolna
erdon.ro2011. december 20.
KĂśnyvbemutatĂł: VĂĄrosnĂŠzĹ sĂŠta VĂĄradon
NagyvĂĄrad - Kedd este a Premontrei ĂregdiĂĄkok EgyesĂźletĂŠnek szervezĂŠsĂŠben az Ady Endre KĂśzĂŠpiskola dĂsztermĂŠben bemutattĂĄk a VĂĄrosnĂŠzĹ sĂŠta NagyvĂĄradon cĂmĹą grafikai albumot. Az igĂŠnyes kivitelezĂŠsĹą kĂśtetet ĂśsszeĂĄllĂtottĂĄk PĂĄsztai OttĂł, Zalder Ăva ĂŠs a Tibor ErnĹ GalĂŠria mĹąvĂŠszei.Â
A NagyvĂĄradi Premontrei ĂregdiĂĄkok EgyesĂźletĂŠnek nevĂŠben VonhĂĄz Antal titkĂĄr kĂśszĂśntĂśtte a megjelenteket, kiemelten SzabĂł ĂdĂśn RMDSZ-es megyei ĂśnkormĂĄnyzati kĂŠpviselĹt, SĂĄrkĂśzi ZoltĂĄn vĂĄrosi tanĂĄcsost, Zalder ĂvĂĄt, a Szent LĂĄszlĂł RĂłmai Katolikus IskolakĂśzpont igazgatĂłnĹjĂŠt, dr. Fleisz JĂĄnos BINCISZ-elnĂśkĂśt, DukrĂŠt GĂŠzĂĄt, a PBMET vezetĹjĂŠt, valamint a Partiumi Magyar NyugdĂjasok EgyesĂźletĂŠnek kĂłrustagjait.
A kĂśnyvet ismertetĹ PĂŠter I. ZoltĂĄn helytĂśrtĂŠnĂŠsz BirĂł JĂłzsef mĹąvĂŠszettĂśrtĂŠnĂŠsz, festĹmĹąvĂŠsz 1932-ben megjelent doktori ĂŠrtĂŠkezĂŠsĂŠnek elĹszavĂĄbĂłl idĂŠzett (âIrĂĄnyĂtĂł elve, az egyetemes magyar mĹąvĂŠszet szempontja ĂŠs rugĂłja az a kĂśtelessĂŠg, mellyel mindenki, hajlamĂĄhoz ĂŠs kĂŠpessĂŠgeihez mĂŠrten tartozik lerĂłni adĂłjĂĄt szĂźlĹvĂĄrosĂĄval szembenâ), arra hĂvva fel a figyelmet: â89-et kĂśvetĹen ezt az ars poeticĂĄt igen sokan magukĂŠnak vallottĂĄk a legkĂźlĂśnbĂśzĹbb mĹąvĂŠszeti ĂĄgakban, ezĂşttal pedig BĂĄnyai Szabados Katalin, Egei GyĂśrgy, MĂĄrton Katalin ĂŠs SztaharĂłczky JĂşlia rĂłttĂĄk le adĂłjukat azzal a vĂĄrossal szemben, ahol laknak ĂŠs bĂźszkĂŠk erre, oly sok mindenkihez hasonlĂłan, akik rĂśvidebb vagy hosszabb itt tartĂłzkodĂĄs utĂĄn egy ĂŠletre vĂĄradinak ĂŠreztĂŠk magukat. Ugyanis a vĂĄradi szĂźletĂŠsĹą Dutka Ăkoshoz vagy a csupĂĄn nĂŠgy ĂŠvig itt ĂşjsĂĄgĂrĂłskodĂł Ady EndrĂŠhez hasonlĂłan vĂĄradivĂĄ vĂĄlhat mindenki, aki otthon ĂŠrzi magĂĄt ebben a vĂĄrosban, azonosulni tud a kĂśzĂśssĂŠg ĂśrĂśmĂŠvel, bĂĄnatĂĄval, ĂŠs magĂĄĂŠnak vallja VĂĄradot nem csak jelenĂŠvel, hanem gazdag mĂşltjĂĄval egyetemben is. Mindez elmondhatĂł a TEG nĂŠgy mĹąvĂŠszĂŠrĹl is, akiknek akĂĄrcsak az eddigi munkĂĄik, a most megjelent kĂśtetben lĂĄthatĂł alkotĂĄsaik is e vĂĄros szeretetĂŠt pĂŠldĂĄzzĂĄk. âJĂłlĂŠsĹ ĂŠrzĂŠssel fedezhetjĂźk fel az albumban vĂĄrosunk jellegzetes rĂŠszeit, melyek az egyĂŠni mĹąvĂŠszi lĂĄtĂĄsmĂłdok kĂśvetkeztĂŠben Ăşj perspektĂvĂĄkban jelennek meg az olvasĂłk szĂĄmĂĄra, emlĂŠkkĂŠpeket ĂŠbresztve fel bennĂźk, s egyben a tĂŠma tovĂĄbbgondolĂĄsĂĄra sarkalva mindazokat, akik e kĂśnyvet forgatjĂĄk. A benne szereplĹ mĹąvĂŠszek nem ĂśncĂŠlĂşan alkottak, hiszen mindvĂŠgig arra tĂśrekedtek, hogy a sajĂĄt egyĂŠni, szubjektĂv lĂĄtĂĄsmĂłdjuk ĂĄltal megszĹąrt mĹąalkotĂĄsaik reprodukciĂłi segĂtsĂŠgĂŠvel utĂłdaink hiteles kĂŠpet kaphassanak a 20. szĂĄzad vĂŠgi, a 21. szĂĄzad eleji vĂĄrosunkrĂłlâ, hangsĂşlyozta PĂŠter I. ZoltĂĄn.
SzĂłt kĂŠrtek a szerzĹk
PĂĄsztai OttĂł egyesĂźleti elnĂśk elĂĄrulta: kĂźlĂśn ĂśrĂśm szĂĄmĂĄra, hogy a Bihar Megyei TanĂĄcs, illetve a megyei ĂŠs vĂĄrosi RMDSZ-szervezet tĂĄmogatĂĄsĂĄval a premontreieknek egy olyan kĂśnyvet sikerĂźlt letenniĂźk a vĂĄradi polgĂĄrok karĂĄcsonyfĂĄja alĂĄ, melynek segĂtsĂŠgĂŠvel Ăşjra felfedezhetjĂźk azon mĹąemlĂŠkeinket, egyetemes ĂŠrtĂŠkeinket, melyekre mĂŠltĂĄn lehetĂźnk bĂźszkĂŠk. Az otthon szĂĄmunkra ugyanis az a hely, ahol jĂłl ĂŠrezzĂźk magunkat, biztonsĂĄgĂŠrzetĂźnk ĂŠs Ăśnbizalmunk van, nyugodtan ĂŠlhetĂźnk ĂŠs remĂŠnykedhetĂźnk, boldogok ĂŠs elĂŠgedettek lehetĂźnk. Az elĹdeink egy ilyen helyet alapoztak meg nekĂźnk VĂĄradon, bebizonyĂtva azt: azĂŠrt ĂŠlĂźnk a FĂśldĂśn, hogy valamit alkothassunk rajta. BĂĄnyai Szabados Katalin azon meggyĹzĹdĂŠsĂŠnek adott hangot, hogy VĂĄrad EurĂłpa legszebb vĂĄrosa. ElĂĄrulta: âegyetĂŠrtâ kilenc ĂŠves unokĂĄjĂĄval, aki egyszer azt mondta neki, hogy biztosan egyvalaki tervezte a vĂĄrost, mert annyira egysĂŠges kĂŠpet mutat. MĂĄrton Katalin kijelentette: bĂźszke arra, hogy itt szĂźletett, tanĂthat, ennek a vĂĄrosnak az utcĂĄin jĂĄrhat, vonalaival pedig az ĂŠpĂźletek stĂlusa irĂĄnti alĂĄzatĂĄt, a formĂĄk ĂśsszetettsĂŠgĂŠt prĂłbĂĄlta visszaadni. A bukaresti szĂźletĂŠsĹą Egei GyĂśrgy Schneider N. Antalnak a Tibor ErnĹ GalĂŠriĂĄrĂłl szĂłlĂł ĂrĂĄsĂĄt olvasta fel.
A szĂśveget angol ĂŠs romĂĄn nyelvre fordĂtĂł Zalder Ăva kifejtette: munkĂĄja sorĂĄn ismĂŠt rĂĄdĂśbbent arra, hogy milyen csodĂĄlatos dolog vĂĄradinak lenni. A fĂŠrjĂŠt idĂŠzte, aki azt szokta hangoztatni: amikor a vĂĄros utcĂĄit rĂłjuk, nem ĂĄrt, ha nĂŠha feltekintĂźnk, s a logĂł kĂĄbelek vagy omladozĂł vakolat mĂśgĂśtt meglĂĄtjuk az ĂpĂźleteket. Megjegyezte: a kiadvĂĄny szĂŠp karĂĄcsonyi ajĂĄndĂŠk, azt bizonyĂtja, hogy ĂŠlnek mĂŠg jĂł kezĹą, tisztĂĄn lĂĄtĂł, nyĂlt szemĹą ĂŠs szĂvĹą magyar emberek VĂĄradon. SzabĂł ĂdĂśn az idei esztendĹ magyar megvalĂłsĂtĂĄsait Ăśsszegezte RMDSZ-es szemszĂśgbĹl (Szigligeti SzĂnhĂĄz, Szacsvay iskola stb.), majd egy hasonlatva ĂŠlve Ăşgy fogalmazott: ahogyan a kĂĄvĂŠ ĂĄtadja az ĂzĂŠt a vĂznek, Ăşgy adjuk ĂĄt mi is âaromĂĄnkatâ VĂĄradnak, mert ettĹl szebb ĂŠs jobb lesz mindannyiunk ĂŠlete.
MĹąvĂŠszeti percek
A kĂśnyvbemutatĂłt mĹąvĂŠszeti percek szĂnesĂtettĂŠk. Ăj idĹk ifjĂş merĂŠszei cĂmmel irodalmi mĹąsorral kĂŠszĂźlt a Szent LĂĄszlĂł IskolakĂśzpont nĂŠgy diĂĄkja (Kogler Evelyn, KĂŠri Martin, Balajti ZoltĂĄn ĂŠs HegedĹąs Krisztina), illetve Ady Endre hĂĄrom versĂŠt (A hosszĂş hĂĄrsfa-sor, Dalok a szĂźretrĹl, Sorsunk) elszavalta Szenderszky Henrietta. A gyermekeket FehĂŠr Gabriella ĂŠs RĂĄzmĂĄn EnikĹ tanĂĄrnĹk kĂŠszĂtettĂŠk fel. Boros Beatrice vezĂŠnyletĂŠvel fellĂŠpett a Partiumi Magyar NyugdĂjasok EgyesĂźletĂŠnek kĂłrusa (ĹsbemutatĂłkĂŠnt felcsendĂźlt Boros Beatrice Gloria in excelsis Deo cĂmĹą szerzemĂŠnye), ĂŠs Balassa SĂĄndor-, illetve DankĂł JĂĄnos- szerzemĂŠnyeket szĂłlaltatott meg a Tokaji Ăgnes-Costin Ăva hegedĹąmĹąvĂŠsz duĂł.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro2014. mĂĄjus 15.
HuszonĂśt ĂŠves a Tibor ErnĹ GalĂŠria
MĂĄjus 14-ĂŠn, szerdĂĄn jubileumi kiĂĄllĂtĂĄssal Ăźnnepelte fennĂĄllĂĄsĂĄnak huszonĂśtĂśdik ĂŠvfordulĂłjĂĄt a nagyvĂĄradi Tibor ErnĹ GalĂŠria.
A XXIII. Festum Varadinum rendezvĂŠnysorozat keretĂŠben tartotta meg a Tibor ErnĹ GalĂŠria (TEG) huszonĂśt ĂŠves jubileumi kiĂĄllĂtĂĄsĂĄnak megnyitĂłjĂĄt mĂĄjus 14-ĂŠn, dĂŠlutĂĄn. A szĂŠp szĂĄmĂş egybegyĹąltet ĂŠs a magyarorszĂĄgi vendĂŠgeket BĂĄnyai Szabados Katalin kĂśszĂśntĂśtte, majd Gavrucza Tibor osztotta meg Ăźnnepi gondolatait: âCsak kĂśszĂśnet tĂśltheti el a szĂvĂźnket, hogy negyed ĂŠvszĂĄzada mĂĄr, hogy mĹąkĂśdik alkotĂłkĂśzĂśssĂŠgĂźnk. A kĂśszĂśnet fĹkĂŠnt az Urat illeti, aki lehetĹvĂŠ tette, hogy itt legyĂźnk ĂŠs alkossunk. Mindannyian tĂĄlentumokat kaptunk: a tehetsĂŠgĂźnk nem a miĂŠnk, hanem attĂłl a nagy mĹąvĂŠsztĹl kaptuk, aki ezt a vilĂĄgot is megalkotta. A TeremtĹnek kell kĂśszĂśnetet mondani azĂŠrt, hogy tĂĄlentumokat adott ĂŠs azt is, hogy ĂŠltĂźnk ezekkel. Ennek a bizonysĂĄga ez a kiĂĄllĂtĂĄs isâ.
Ănnepi mĹąsor
A TEG alkotĂłkĂśzĂśssĂŠgĂŠnek munkĂĄibĂłl ĂśsszeĂĄllĂtott jubileumi kiĂĄllĂtĂĄst DeĂĄk ĂrpĂĄd kĂŠpzĹmĹąvĂŠsz nyitotta meg, felidĂŠzve a huszonĂśt ĂŠvvel ezelĹtti kĂśrĂźlmĂŠnyeket. Az Ăźnnepi alkalmon emlĂŠklapot kaptak a kiĂĄllĂtĂĄs lĂŠtrehozĂĄsĂĄban kĂśzremĹąkĂśdĹ mĹąvĂŠszek ĂŠs zenĂŠszek. FellĂŠpett OlĂĄh BoglĂĄrka â hegedĹą, Kinda PĂŠter â nagybĹgĹ, ThurzĂł SĂĄndor JĂłzsef â brĂĄcsa ĂŠs TrifĂĄn LĂĄszlĂł â gitĂĄr, ĂŠnek. Az alkalmi kvartett tĂśbbek kĂśzĂśtt Jan Alexander Stryckers flamand zeneszerzĹ kifejezetten erre az alkalomra Ărt mĹąvĂŠt adta elĹ. TovĂĄbbĂĄ szavalattal kĂśzremĹąkĂśdĂśtt S. NĂŠmeth Katalin, a galĂŠria tiszteletbeli tagja. A kiĂĄllĂtĂĄson Barbici Ăva, BĂĄnyai Szabados Katalin, Bora Ilona, CsathĂł TĂśhĂśtĂśm, Egei GyĂśrgy, Gavrucza Tibor, MĂĄrton Katalin, MierluĹŁiu Emilia, Popon Krisztina, Rob Ibolya, Rob Tibor, StaharĂłczky JĂşlia, SzĂŠll Katalin, TrifĂĄn LĂĄszlĂł munkĂĄi tekinthetĹk meg.
Nagy NoĂŠmi
erdon.ro2015. mĂĄrcius 26.
Jubileumi kiĂĄllĂtĂĄs a TEG-ben
A Tibor ErnĹ GalĂŠria alkotĂłkĂśzĂśssĂŠgĂŠnek munkĂĄibĂłl nyĂlt tavaszi jubileumi kiĂĄllĂtĂĄs mĂĄrcius 25-ĂŠn dĂŠlutĂĄn. A tĂĄrlatot Gavrucza Tibor nyitotta meg.
Mint minden ĂŠvben, Ăşgy idĂŠn is kĂśzĂśs tavaszi tĂĄrlat nyĂlt a nagyvĂĄradi Tibor ErnĹ GalĂŠria (TEG) alkotĂłkĂśzĂśssĂŠgĂŠnek munkĂĄibĂłl. A kiĂĄllĂtĂĄst Gavrucza Tibor nyitotta meg, kĂśszĂśntĹbeszĂŠdĂŠben kifejtette, hogy a jubileumi esemĂŠnyek kĂŠt irĂĄnyba tekintenek: egyrĂŠszt az elmĂşlt idĹszakra, mĂĄsrĂŠszt pedig az Ăşj kezdetre. A tavaszi kiĂĄllĂtĂĄs is az Ăşj kezdetre utal, amely a rĂŠgibĹl indul. Mint elmondta, a Tibor ErnĹ GalĂŠria folytatĂĄsĂĄhoz hozzĂĄtartozik az ĂşjĂtĂĄs, az aprĂł rĂźgyek, vagyis a fiatal alkotĂłk, hiszen a galĂŠria jĂśvĹjĂŠhez szĂźksĂŠg van a fiatalokra is. Kifejtette, hogy mindazok, akik mĹąvĂŠszetekkel foglalkoznak, kĂŠpesek elszakadni a hĂŠtkĂśznapi ĂŠlettĹl, elrugaszkodni a fĂśldtĹl, Ăgy ĂŠletĂźk valamivel tĂśbb lesz, mint a hĂŠtkĂśznapi emberekĂŠ.
MĹąsor
A tavaszi tĂĄrlaton tĂśbb zenei ĂŠs verses elĹadĂĄst is meghallgathattak mindazok, akik ellĂĄtogattak a kiĂĄllĂtĂĄsmegnyitĂłra. A mĹąsorban kĂśzremĹąkĂśdĂśtt a Stadler KlarinĂŠt kvartett â GĂĄbor Melinda, KovĂĄcs AnnamĂĄria, KĂłrĂłdi Erik ĂŠs LukĂĄcs Zsolt â, Gavrucza-Nagy PĂĄl a mĹąvĂŠszeti lĂceum hetedikes diĂĄkja, aki Bach mĹąveket adott elĹ, valamint szavalattal kĂŠszĂźlt S. NĂŠmeth Katalin ĂŠs TasnĂĄdi-SĂĄhy NoĂŠmi, a Szigligeti SzĂnhĂĄz szĂnĂŠsznĹje. A kiĂĄllĂtĂĄson Barbici Ăva, BĂĄnyai Szabados Katalin, Bora Ilona, CsathĂł TĂśhĂśtĂśm, Egei GyĂśrgy, Gavrucza Tibor, MĂĄrton Katalin, MierluĹŁiu Emilia, Popon Krisztina, Rob Ibolya, StaharĂłczky JĂşlia, SzĂŠll Katalin, TakĂĄcs IrĂŠn ĂŠs TrifĂĄn LĂĄszlĂł munkĂĄi tekinthetĹk meg.
P. Nagy NoĂŠmi
erdon.ro
lapozĂĄs: 1-13