udvardy
frigyes
A romĂĄniai magyar kisebbsĂŠg tĂśrtĂŠneti
kronolĂłgiĂĄja 1990-2006
talĂĄlatszĂĄm:
2
talĂĄlat
lapozĂĄs: 1-2
NĂŠvmutatĂł:
BĂĄthory LĂĄszlĂł
2003. november 15.
Az elsĹ magyar iskola a pannonhalmi bencĂŠs kolostor mellett szĂźletett. A magyar keresztĂŠny egyhĂĄzak a legkisebb faluban is iskolĂĄt ĂŠpĂtettek a templom mellĂŠ. Az egyhĂĄzi iskolĂĄban a nĂŠp legegyszerĹąbb fia is tanulhatott, ĂŠs felemelkedhetett. Az anyanyelvi mĹąveltsĂŠg egybekapcsolĂłdott a latinnal, a tudomĂĄnyok alapjait hordozĂł nyelvvel. SzĂĄntĂł AratĂł IstvĂĄn jezsuita szerzetes fĂĄradozĂĄsa nyomĂĄn XIII. Gergely 1578-ban megalapĂtotta a Collegium Hungaricumot RĂłmĂĄban, 1581-ben BĂĄthory IstvĂĄn alapĂtotta KolozsvĂĄron az elsĹ erdĂŠlyi egyetemet, amelyet 1603-ban SzĂŠkely MĂłzes hadai leromboltak, Bethlen GĂĄbor 1622-ben GyulafehĂŠrvĂĄrott alapĂtott kollĂŠgiumot, mely kĂŠsĹbb Nagyenyedre kĂśltĂśzĂśtt. Az anyanyelvi mĹąveltsĂŠg egyik forrĂĄsa a SzentĂrĂĄs. ĂrpĂĄd-hĂĄzi Szent Margit a legenda szerint nĂŠgy-Ăśt ĂŠves korĂĄban kĂśnnyezve hallgatta JĂŠzus szenvedĂŠstĂśrtĂŠnetĂŠt, amelyet az evangĂŠliumbĂłl - nyilvĂĄn magyar nyelven - OlimpiĂĄdesz nĹvĂŠr olvasott fel neki. Ez az elsĹ tudĂłsĂtĂĄs, hogy a SzentĂrĂĄsnak van mĂĄr magyar nyelvĹą fordĂtĂĄsa vagy fordĂtĂĄsrĂŠszlete. A SzentĂrĂĄs ĂśsszefĂźggĹ szĂśvegĂŠnek elsĹ magyar nyelvĹą fordĂtĂĄsa a XV. szĂĄzad harmincas ĂŠveiben keletkezett bĂŠcsi, mĂźncheni ĂŠs az Apor-kĂłdexben maradt rĂĄnk. A katolikus liturgia cĂŠljĂĄra kĂŠszĂźlt, az Ăźnnepi perikĂłpĂĄk misebeosztĂĄsĂĄt veszi alapul. Katolikus szerzetesek kĂŠszĂtettĂŠk. Huszita bibliĂĄnak is mondjĂĄk, tĂŠvesen. A XVI. szĂĄzad mĂĄsodik tizedĂŠben mĂĄsoltĂĄk a JordĂĄnszky-kĂłdexet, mely az ĂszĂśvetsĂŠg nĂŠhĂĄny kĂśnyvĂŠt ĂŠs a teljes ĂjszĂśvetsĂŠget adja magyarul. MĂĄtyĂĄs kirĂĄly kortĂĄrsĂĄnak, BĂĄthory LĂĄszlĂł pĂĄlos szerzetesnek tulajdonĂtottĂĄk sokan e fordĂtĂĄst. A Halabori Bertalan egri egyhĂĄzmegyĂŠs pap ĂĄltal mĂĄsolt DĂśbrentei-kĂłdexekben (1508) nagyobb szentĂrĂĄsi szĂśvegrĂŠszek vannak magyar fordĂtĂĄsban. A NyĂşjtĂłdi AndrĂĄs szĂŠkely ferences szerzetes ĂĄltal kĂŠszĂtett fordĂtĂĄs Judit kĂśnyvĂŠrĹl (Judit hĂşgĂĄnak) a SzĂŠkelyudvarhelyi kĂłdexekben talĂĄlhatĂł (1526). A korai zsoltĂĄrfordĂtĂĄsok kĂśzĂźl a legtĂśbb zsoltĂĄrt az Apor- (XV. szĂĄzad), Festetich- (XVI. szĂĄzad eleje), DĂśbrentei- (1508), Keszthelyi- (1522), KulcsĂĄr- (1539) kĂłdexek tartalmazzĂĄk. A XVI. szĂĄzad elejĂŠn az erasmusi szellem hatĂĄsa alatt kĂŠszĂźlt Szent PĂĄl leveleinek fordĂtĂĄsa KomjĂĄti BenedektĹl (1533) ĂŠs az evangĂŠliumok fordĂtĂĄsa Pesti MizsĂŠr GĂĄbortĂłl 1536-ban. SzĂĄntĂł AratĂł IstvĂĄn rĂłmai tartĂłzkodĂĄsa idejĂŠn BĂĄthory IstvĂĄn erdĂŠlyi fejedelem ĂśsztĂśnzĂŠsĂŠre lefordĂtotta a hĂŠber, gĂśrĂśg ĂŠs latin szĂśveget, figyelembe vĂŠve az egĂŠsz ĂszĂśvetsĂŠget, ĂŠs megkezdte az ĂjszĂśvetsĂŠget is. BĂĄthory IstvĂĄn 1579-ben jezsuita tĂĄrsaival SzĂĄntĂł AratĂł IstvĂĄnt RĂłmĂĄbĂłl hazahĂvta ErdĂŠlybe, ĂŠs rĂĄjuk bĂzta az elsĹ erdĂŠlyi egyetemet KolozsvĂĄrott. Amikor 1588-ban a medgyesi orszĂĄggyĹąlĂŠs kiutasĂtotta a jezsuitĂĄkat ErdĂŠlybĹl, SzĂĄntĂł AratĂł IstvĂĄn ZniĂłvĂĄraljĂĄra kerĂźlt. E vĂĄrat Bocskai hadai felĂŠgettĂŠk, valĂłszĂnĹąleg itt ĂŠgett el SzĂĄntĂł kĂŠziratos szentĂrĂĄsfordĂtĂĄsa is. TĂśredĂŠkes mĂĄsolatĂĄt kĂŠsĹbb KĂĄldi GyĂśrgy jezsuita atya felhasznĂĄlta a maga teljes bibliafordĂtĂĄsĂĄhoz, mely 1626-ban jelent meg. ProtestĂĄns rĂŠszrĹl az elsĹ teljes bibliafordĂtĂĄst KĂĄroli GĂĄspĂĄr vĂŠgezte, melyet Vizsolyon adott ki 1590-ben.A SzentĂrĂĄs fordĂtĂĄsai jelentĹs hatĂĄst gyakoroltak a magyar nyelv fejlĹdĂŠsĂŠre. Nem kisebb szerepe volt a magyar nyelv fejlĹdĂŠsĂŠre az igehirdetĂŠsnek. A Halotti beszĂŠd tanĂşsĂtja, hogy bĂĄr a liturgia latinul folyt, a beszĂŠdeket magyarul tartottĂĄk. Az Apor-kĂłdex pedig - mely a liturgiĂĄn felolvasott szentĂrĂĄsszakaszokat hozza - bizonyĂtja, hogy a szentĂrĂĄsrĂŠszeket magyarul olvastĂĄk fel. Az egysĂŠges fordĂtĂĄs a kĂźlĂśnbĂśzĹ vidĂŠkek sajĂĄtos tĂĄjszĂłlĂĄsait egy kĂśzĂśs irodalmi nyelv kialakulĂĄsĂĄra vezette. A liturgiĂĄkon, mĂŠg ha latinul volt is a mise alapszĂśvege, magyarul ĂŠnekeltek. MĂĄr a kĂśzĂŠpkorban kialakult az egyhĂĄzi nĂŠpĂŠnekek gazdag gyĹąjtemĂŠnye.Az Ămagyar MĂĄria-siralom tanĂşsĂtja, hogy a kĂśzĂŠpkorban mĂĄr magas szinten szĂłlal meg az egyhĂĄzi kĂśltĂŠszet csengĹ rĂmekkel, alliterĂĄciĂłkkal ĂŠkesen: "VilĂĄgnak vilĂĄga, virĂĄgnak virĂĄga, keserĹąen kĂnzatol, vasszĂśgekkel veretel." MiĂŠrt mondtam el mindezeket? Hogy a kedves olvasĂłk maguk dĂśntsĂŠk el, 400 ĂŠve szĂłlalt-e meg elĹszĂśr magyarul az Isten a zabolai reformĂĄtus templomban, vagy pedig 600 ĂŠvvel ezelĹtt. Vagy talĂĄn ez a templom nem a magyarokĂŠ volt 1603 elĹtt? /Bartalus Jakab ZoltĂĄn zabolai plĂŠbĂĄnos: A katolikus egyhĂĄz az anyanyelv ĂŠs a mĹąvelĹdĂŠs szolgĂĄlatĂĄban. = HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy), nov. 15./2010. november 2.
Egy pĂźspĂśk vĂŠrtelen vĂŠrtanĂşsĂĄga
BogdĂĄnffy SzilĂĄrd nagyvĂĄradi pĂźspĂśkĂśt lenyĹągĂśzĹ tudĂĄsĂş hittanĂĄrkĂŠnt, teolĂłgiai professzorkĂŠnt ismertĂŠk ĂŠs tiszteltĂŠk, aki egyben a zsarnoki rendszerek kĂŠrlelhetetlen ellensĂŠge is volt
MeszlĂŠnyi ZoltĂĄn esztergomi segĂŠdpĂźspĂśk utĂĄn a kommunista diktatĂşra Ăşjabb ĂĄldozatĂĄt avattĂĄk boldoggĂĄ BogdĂĄnffy SzilĂĄrd nagyvĂĄradi vĂŠrtanĂş pĂźspĂśk szemĂŠlyĂŠben.
Minden hatalom ĂźldĂśzĂśttje
Az 1911-ben a TorontĂĄl vĂĄrmegyei FeketetĂł kĂśzsĂŠgben szĂźletett BogdĂĄnffy SzilĂĄrd a temesvĂĄri piarista gimnĂĄziumban tanult, majd Budapesten szerzett hittudomĂĄnyi doktorĂĄtust, a KĂśzponti PapnevelĹ IntĂŠzet nĂśvendĂŠkekĂŠnt. Ezt kĂśvetĹen a nagyvĂĄradi egyhĂĄzmegye papja lett. LenyĹągĂśzĹ tudĂĄsĂş hittanĂĄrkĂŠnt, teolĂłgiai professzorkĂŠnt ismerte ĂŠs tisztelte mindenki, aki ugyanakkor a zsarnoki rendszerek kĂŠrlelhetetlen ellensĂŠge is volt.
Mivel kĂśvetkezetesen ĂŠs nyĂltan vĂŠdte az ĂźldĂśzĂśtteket, szembe kellett nĂŠznie a romĂĄn csendĹrsĂŠg zaklatĂĄsĂĄval. Ăm kĂŠsĹbb a nyilasok is fenyegettĂŠk, mivel zsidĂłkat rejtett el a teolĂłgiĂĄn ĂŠs mentett meg ily mĂłdon a biztos halĂĄltĂłl. Azonban zsidĂł kĂśrĂśkben sem Ăśrvendett osztatlan rokonszenvnek, tekintve, hogy az orsolyita Merici szent AngĂŠla Harmadrend megalapĂtĂĄsĂĄval a keresztĂŠny csalĂĄdok erĹsĂtĂŠsĂŠt szorgalmazta.
HĹąsĂŠges â mindhalĂĄlig
Az egyhĂĄzĂźldĂśzĂŠsek vĂĄrhatĂł fejlemĂŠnyeit lĂĄtva RĂłma engedĂŠlyezte a titokban szentelt pĂźspĂśkĂśket. A bukaresti nuncius Ăgy 1949 februĂĄrjĂĄban pĂźspĂśkkĂŠ szentelhette. Amikor a kommunista hatĂłsĂĄgok a katolikusokat a romĂĄn ortodox nemzeti egyhĂĄzba akartĂĄk beolvasztani, szembefordult a hatalommal. Az elsĹk kĂśzĂśtt tartĂłztattĂĄk le.
NĂŠgy ĂŠvet tĂśltĂśtt az orszĂĄg legnehezebb bĂśrtĂśneiben ĂŠs a Capul Midia-i halĂĄltĂĄborban. âMeddig hisz Istenben?â â kĂŠrdeztĂŠk vallatĂłi. Nagyon sokat kĂnoztĂĄk, vertĂŠk. âEl lehet viselniâ â mondta rabtĂĄrsainak. A bĂśrtĂśnben is tĂĄrsai vigasztalĂĄsa foglalkoztatta. Naponta kereste a szeretetszolgĂĄlat lehetĹsĂŠgeit: elrejtett kenyĂŠrdarabokat adott a legyengĂźltnek, cigarettĂĄt a dohĂĄnyosnak, mĂĄs helyett cipelte a nehĂŠz zsĂĄkokat. EzĂŠrt a bĂśrtĂśnĹrĂśk tĂśbbszĂśr megvertĂŠk.
EllenĂĄllĂĄsa miatt a hatĂłsĂĄgok hazaĂĄrulĂĄs bĹąnĂŠvel vĂĄdoltĂĄk â 12 ĂŠvi kĂŠnyszermunkĂĄra ĂtĂŠltĂŠk, mely alatt tĂźdĹgyulladĂĄst kapott, a bĂśrtĂśnorvos azonban nem adott neki gyĂłgyszert. âNem kĂĄr, ha elpusztul a nĂŠp gyilkosaâ â mondtĂĄk fogvatartĂłi. 1953 oktĂłber 1-jĂŠn halt meg a nagyenyedi bĂśrtĂśnben.
Az egyhĂĄzhoz valĂł hĹąsĂŠgĂŠĂŠrt szenvedett. HalĂĄla vĂŠrtelen vĂŠrtanĂşsĂĄg volt.
TĂśbbszĂĄz ĂŠvig eltarthat
A katolikus egyhĂĄz boldoggĂĄ avatĂĄsi eljĂĄrĂĄsa (latinul: beatificatio) a szenttĂŠ avatĂĄsi eljĂĄrĂĄs elsĹ rĂŠsze. A szenttĂŠ avatĂĄs (latinul: canonisatio) a pĂĄpĂĄnak az az ĂźnnepĂŠlyes kijelentĂŠse, amellyel egy halott szemĂŠlyrĹl megĂĄllapĂtja, hogy a megdicsĹĂźltek kĂśzĂśtt van, ĂŠs elĹĂrja a szentek jegyzĂŠkĂŠbe valĂł felvĂŠtelĂŠt. A boldoggĂĄ avatĂĄs a szenttĂŠ avatĂĄs elĹfeltĂŠtele, utĂłbbihoz kĂŠt csoda igazolt kimutatĂĄsa szĂźksĂŠges. A vĂŠrtanĂşk esetĂŠben viszont nincs szĂźksĂŠg csodĂĄra. Az Apostolok Cselekedetei szerint az elsĹ vĂŠrtanĂş, Szent IstvĂĄn volt.
A szenttĂŠ avatĂĄst 1170-ben III. SĂĄndor pĂĄpa vonta a pĂĄpa hatĂĄskĂśrĂŠbe. A boldoggĂĄ avatĂĄs rendjĂŠt VIII. OrbĂĄn pĂĄpa (1623â1644) hatĂĄrozta meg, s ez igen csekĂŠly vĂĄltoztatĂĄsokkal mĂĄig ĂŠrvĂŠnyes. Eszerint: elĹszĂśr a terĂźletileg illetĂŠkes pĂźspĂśk kivizsgĂĄlja, hogy a jelĂślt valĂłban szent ĂŠletet ĂŠlt-e, tĂśrtĂŠntek-e kĂśzbenjĂĄrĂĄsĂĄra csodĂĄk. Ha az illetĹ szent hĂre beigazolĂłdik, tĂz ĂŠv mĂşlva indĂtjĂĄk a pĂĄpai felĂźlvizsgĂĄlatot.
Amennyiben a jelĂślt halĂĄla utĂĄn 50 ĂŠvvel szentsĂŠgĂŠnek a hĂre mĂŠg eleven, s legalĂĄbb egy csoda tĂśrtĂŠnt ĂĄltala, akkor a pĂĄpa boldoggĂĄ avathatja. A boldoggĂĄ avatott szemĂŠly âboldogâ (beatus) cĂmet ĂŠs korlĂĄtozott tiszteletet nyer ĂŠs bekerĂźl a szentek nĂŠvjegyzĂŠkĂŠbe. Egyben meghatĂĄrozott terĂźleten (orszĂĄg vagy szerzetesrend) nyilvĂĄnosan tisztelhetik (zsolozsmĂĄban ĂŠs szentmisĂŠben), de ereklyĂŠit nyilvĂĄnos tiszteletre nem tehetik ki, ĂŠs templomot sem szentelhetnek a tiszteletĂŠre.
A boldoggĂĄ avatĂĄs rendjĂŠt legutĂłbb II. JĂĄnos PĂĄl pĂĄpa 1983. januĂĄr 25-i keltezĂŠsĹą, Divinus perfectionis magister cĂmĹą apostoli konstitĂşciĂłja hatĂĄrozta meg.
A vatikĂĄni SzenttĂŠ AvatĂĄsi Ăgyek KongregĂĄciĂłjĂĄt 1588-ban alapĂtottĂĄk, azĂłta ez foglalkozik a boldoggĂĄ- ĂŠs szenttĂŠ avatĂĄsok ĂźgyĂŠvel. Ez a kongregĂĄciĂł rĂŠszletesen szabĂĄlyozza, hogy milyen feltĂŠtelek mellett fogadja el hitelesnek a csodĂĄt. Minden egyes esetet kilenc teolĂłgus tanulmĂĄnyoz, fĂźggetlenĂźl egymĂĄstĂłl, majd egy kĂśzĂśs gyĹąlĂŠsen megvitatjĂĄk az Ăźgyet.
ElemzĂŠseiket tovĂĄbbĂtjĂĄk a bĂborosi testĂźletnek, a vĂŠgsĹ dĂśntĂŠst a pĂĄpa hozza meg. Hogy mennyire kĂśrĂźltekintĹ az egyhĂĄz a vĂŠgsĹ szĂł kimondĂĄsĂĄban, jĂłl jelzi az, hogy a boldoggĂĄ- ĂŠs szenttĂŠ avatĂĄsi eljĂĄrĂĄsok gyakran ĂŠvszĂĄzadokig is elhĂşzĂłdnak.
Magyar boldogok
XVI. Benedek pĂĄpa 2005. mĂĄjus 4-ĂŠn Ăşgy dĂśntĂśtt, hogy a jĂśvĹben nem Ĺ fogja vezetni a boldoggĂĄ avatĂĄsi szertartĂĄsokat, azt ĂĄtruhĂĄzza a boldoggĂĄ- ĂŠs szenttĂŠ avatĂĄsi kongregĂĄciĂł prefektusĂĄra, JosĂŠ Saraiva Martins bĂborosra. A szenttĂŠ avatĂĄst azonban a jĂśvĹben is maga vĂŠgzi. Ez volt az elsĹ jelentĹs vĂĄltoztatĂĄs XVI. Benedek hivatalba lĂŠpĂŠse Ăłta. ElĹdje, II. JĂĄnos PĂĄl mindig maga celebrĂĄlta a boldoggĂĄ avatĂĄsi szertartĂĄsokat is.
A legutĂłbbi magyar boldoggĂĄ avatĂĄsĂĄra 2009. oktĂłber 31-ĂŠn kerĂźlt sor, ekkor MeszlĂŠnyi ZoltĂĄn egykori esztergomi segĂŠdpĂźspĂśk nyerte el a megtisztelĹ titulust.
Az idĹk sorĂĄn huszonhĂŠt magyar szemĂŠlyt avattak boldoggĂĄ. KĂśzĂśttĂźk van ĂrpĂĄd-hĂĄzi ErzsĂŠbet ĂŠs JolĂĄnta, Apor Vilmos gyĹri pĂźspĂśk, mĂĄrtĂr, BĂĄthory LĂĄszlĂł pĂĄlos szerzetes, IV. KĂĄroly kirĂĄly, esztergomi ĂzsĂŠb, a pĂĄlosok alapĂtĂł atyja, temesvĂĄri PelbĂĄrt, az obszervĂĄns ferences rend tagja, Romzsa SĂĄndor munkĂĄcsi pĂźspĂśk, SalkahĂĄzi SĂĄra, szociĂĄlis nĹvĂŠr, SebestyĂŠn, elsĹ esztergomi ĂŠrsek.
BogdĂĄn Tibor, Ăj Magyar SzĂł (Bukarest)
lapozĂĄs: 1-2