udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
193
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-193
Névmutató:
Böszörményi Zoltán
2001. július 31.
Az aradi magyar sajtó napja alkalmából szervezte meg a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE), Arad polgármesteri hivatala és a Nyugati Jelen bánsági napilap azt a háromnapos ünnepi rendezvényt július 27-29. között, amelybe belefért a MÚRE rendkívüli (kellőképpen be nem harangozott) közgyűlése, díjátadások és borkóstolás is. 140 éve, 1861-ben jelent meg Aradon az Alföld nevű lap, amelyről az elmúlt hétvégén emlékeztek meg az Erdélyből összesereglett újságírók. Júl. 28-án a MÚRE rendkívüli közgyűlésére került volna sor, de létszámhiány miatt későbbre kellett halasztani. (Este mégis megtartották a barackai szőlőben...) Ezen a napon Aradon tudományos ülésszakon vehettek részt az aradiak mellett a vendégek, a moderátor Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának elnöke volt. Puskel Sándor újságíró-helytörténész az 1861 és 1897 között megjelent Alföldet ismertette. Ezután következett a Simándi Böszörményi Zoltán riportpályázat kiértékelése és díjainak kiosztása. Első helyezést ért el a ditrói születésű Benkő Annamária, aki idén végezte el a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégium tördelőszerkesztői szakát. Második helyezést Szőke Mária szabadúszó újságírónő, míg a harmadik díjon a Nyugati Jelen két munkatársa, Gujdár Gabriella és Andó András osztozhattak. Benkő Annamáriának az 500 dolláros pénzjutalom mellett ifjabb Böszörményi Zoltán - a lap főrészvényesének képviseletében - felajánlott egy állást is az aradi napilapnál. Dicséretben részesültek még: Nagy Ágnes, János Katalin és Gazda Árpád. /Papp Gy. Attila: Az aradi magyar sajtó napja. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 31./2001. december 15.
A Nyugati Jelen aradi magyar napilap novembertől irodalmi melléklettel bővült. Alapította Böszörményi Zoltán, szerkeszti Hudy Árpád Münchenből, aradi munkatársa Irházi János, Kolozsvárról Karácsonyi Zsolt. A szerkesztők szándéka: "átfogó irodalmi körképet vázolni a magyarlakta európai régiók műhelyeiről, s a horizontunkat későbbi lapszámainkban a tengeren túli magyarok műveire, alkotásaira is szeretnénk kiterjeszteni." A melléklet nyolc újságoldal terjedelmű, összehajtott, mint a Népújság melléklete, a Múzsa. Az első szám hozta Kányádi Sándor Bajor Andor kései elsiratása című versét, Bartha Réka a kortárs drámairodalom brassói fesztiváljáról tudósított, Karácsonyi Zsolt a kolozsvári színház Fordítások című előadásáról írt. Hudy Árpád a müncheni bajor-magyar hungarológiai műhelyt ismertette és bemutatta ügyvezető igazgatóját, az 1960-ban Kolozsvárott született dr. K. Lengyel Zsoltot, aki nagydoktori címét 1992-ben a korai transzszilvanizmus eredetéről és formáiról írott disszertációjával szerezte meg. /B. D.: Irodalmi Jelen. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./2002. június 5.
Böszörményi Zoltán a hetvenes évek elején kezdett verseket és apró esszéket publikálni az akkori aradi és temesvári sajtóban. Böszörményi Zoltán Aradon, Temesváron, Resicán, Vajdahunyadon és Nagyenyeden a szórványmagyarság túlélésének és a magyar nemzeti integráció megvalósulása ügyének szenteli pénzét és tehetségéből fakadó ügyszeretetét. Aranyvillamos, Második szakasz /Jelenkor Kiadó, Pécs/ című verskötete régi és újabbkori költeményeiből nyújt válogatást. /Bereczki Károly: Verseiben nemzetéért aggódik. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 5./2002. július 13.
Júl. 11-én az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör tagjai Nagyváradon találkoztak helyi költőkkel, újságírókkal. A házigazda Farkas Antal várad-velencei református lelkész és költő köszöntő szavai után dr. Brauch Magda ismertette és elemezte Böszörményi Zoltán Aranyvillamos - második szakasz című verskötetét. A vendéglátó helyi szerzők is felolvastak néhányat legfrissebb alkotásaikból, majd kötetlen beszélgetés alakult ki. Balta János elmondta, hogy a Nyugati Jelen, a lap készítésén és terjesztésén kívül, több tízezer kilométert utazva, fölvállalta a szórványmagyarság sorsát, iskolaügyét, egész megmaradásának problémáit is, mert másképp öt-tíz év múlva nem lesz kinek írni az újságot. Irházi János az Irodalmi Jelen célkitűzéseiről beszélt, Ujj János pedig a szórványmagyarság-sajtó kapcsolatáról fejtette ki gondolatait. /Nagyvárad-Arad irodalmi találkozó. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 13./2002. július 22.
Júl. 19-én Aradon felbontották a Simándi Böszörményi Zoltán jeligés riportpályázatra beérkezett munkákhoz mellékelt, a szerzők személyi adatait tartalmazó zárt borítékokat. A zsűri döntése szerint az első a Haza jeligéjű munka (szerző Andó András, Arad), a második Vasparipa (Mózes László, Sepsiszentgyörgy), a harmadik a Kisherceg (Szőke Mária, Nagyvárad) került. Különdíjat kapott kilenc pályázó: Anonymus (Balta János, Arad), Arany-háromszög (Salamon Márton László, Kolozsvár), Balthazár (Simon Judit, Nagyvárad), Czumbil (Boros Ernő, Szatmárnémeti), Emelt fővel (Szucher Ervin, Marosvásárhely), Hollandus (Bálint Ferenc, Zilah), Rekviem (Szabó Katalin, Csíkszereda), Mitács (Sarány István, Csíkszereda), Viskikő (Sike Lajos, Szatmárnémeti). Valamennyi díjazott gyakorló újságíró. A díjátadásra júl. 27-én Aradon, a Jelen házban kerül sor. /Borítékbontás a Simándi Böszörményi Zoltán riportversenyben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./ 2002. július 27.
Júl. 26-án újraalakult Simonyifalván a Simonyi Társaság, amely megválasztotta a 9 tagú kuratóriumot. A társaság elnökévé dr. Hevesi József körzeti orvost, alelnökévé Haász Tibor polgármestert, titkárává pedig Szívós Lászlót választották. Az Arad megyei magyar közéletben szerzett érdemeinek elismeréseként a társaság tiszteletbeli elnökévé választották Böszörményi Zoltánt, aki a Simonyi-díj létrehozására 1000 dollárt adományozott a társaságnak. /Újraalakult a Simonyi Társaság. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 27./2002. július 29.
Júl. 27-én tartották az aradi magyar sajtó napját. Immár második alkalommal emlékeztek meg a város közel másfél évszázados magyar sajtóhagyományairól. Jámbor Gyula, a Nyugati Jelen főszerkesztője kiemelte, hogy a szerkesztőség új épületének létrejöttében nagy szerepe volt Böszörményi Zoltán támogatásának. A sajtónapon jelen volt a Románia Magyar Újságíró Szervezet (MÚRE) igazgató tanácsa. Puskel Péter, a művelődési rovat vezetője szólt az aradi sajtó hagyományairól. Kiosztották a Simándi Böszörményi Zoltán országos riportverseny díjait. Csép Sándor, a MÚRE elnöke elmondta, hogy idén a különdíjakat az aradi szellemi élet egykori jeles személyiségeihez (Ficzay Dénes, Franyó Zoltán, Jávor Pál, Spectator, Kuncz Aladár, Szántó György, Tóth Árpád, Znorovszky Attila), illetve a Nyugati Jelen nevéhez kötötték. Délután a magyar riportírás két kimagasló személyisége, a székelyföldi származású Beke György és a kisiratosi gyökerű Sarusi Mihály mutatta be legújabb kötetét. /Puskel Péter: Szép ünnepe az újságírásnak. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 29./2002. július 31.
Aradon nem túl gyakori a magyar szó. Szerencsére, azért vannak helyek, ahol jól vagy egészen jól állunk. Az aradi magyarság beolvadását új impulzusokkal, kezdeményezésekkel meg lehet és meg is kell állítani. Néhány éve még jelentéktelen vidéki hetilap volt a Nyugati Jelen. Ma öt megyében ( Arad, Fehér, Hunyad, Krassó-Szörény,Temes) terjesztett, eleven közéleti napilap. Székházát, szerkesztőségének felszereltségét a legnagyobb román újságok is megirigyelnék. Az elszántsághoz akadt támogató is. Egy vállalkozó, akinek a magyar közösség megmaradása mindennél fontosabb. Annak a neves aradi értelmiséginek a hasonló nevű fiáról van szó, aki a Böszörményi Zoltánról elnevezett riportversenyt is kezdeményezte. A díjátadó ünnepségen a nemrég újra alakult Aradi Magyar Színház tagjai műsort rögtönöztek a jelenlévőknek. Az együttes néhány Arad megyei magyar faluban is bemutatkozott. A fiatal direktor, Tapasztó Ernő arról tájékoztatott, hogy Böszörményi Zoltán román-kanadai állampolgárságú üzletemberben ezúttal is mecénásként állt a nemes ügyhöz. Tapasztó Ernő hívott szintén aradi származásúakat: Simon Mátyás és Gulyás Ferenc vele tartottak, majd két békéscsabai ifjú színész, Kohut Marianna és Bodor Richárd is csatlakozott, átérezve, mekkora jelentősége van a szórványosodó magyarság körében a magyar színháznak. Díszlettervező is akadt, a neves festőművész, Sághi Annamária személyében. /(Sike Lajos): Újra van magyar színháza Aradnak! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./ 2002. augusztus 7.
Salamon Márton László /sz. Arad, 1969/. Temesváron szerzett fizikusi oklevelet. Később a Kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Matematika Karának, majd a Politikai Tudományok Kar újságírói szakának hallgatója volt. A Haifai (Izrael) Technion Egyetemen, majd a Kolozsvári Műszaki Egyetemen oktatott matematikát. A romániai magyar sajtóbeli tevékenységét 1989 decemberében, a temesvári Forum Studentesc magyar nyelvű mellékleténél, a Diákfórumnál kezdte szerkesztőként; később a kolozsvári Sonic Rádió munkatársa, majd a Krónika és a Szabadság szerkesztője volt. Jelenleg a Krónika lapszerkesztője. /A Simándi Böszörményi Zoltán riportverseny díjazottjai. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 7./2002. október 1.
Szept. 28-án ünnepelte Simonyifalva a falu alapításának 120. évfordulóját. Az RMDSZ-fórum után Szívós László községi tanácsos falubemutatója következett. Dr. Árpási Zoltán, a Békés Megyei Hírlap főszerkesztője Simonyi Imrével kapcsolatos emlékeit elevenítette fel. Magyar népviseletbe öltözött táncosok énekelve, táncolva vonultak végig a főutcán. Legelöl haladt a gyulai Körös Népitánc Együttes, amelyet a simonyifalvi Pitypang, a kisiratosi iskola néptánccsoportja, a nagyzerindi Ibolya követett, a sort pedig a helybeli Leveles zárta. Simonyi Imre emlékkiállítást tekintettek meg az érdeklődők, a másik szobában pedig Simonyi óbester lovasszobrának kicsinyített változatát, illetve a korára emlékeztető helytörténeti kiállítást. A nagy teremben került sor az irodalmi, tudományos értekezletre, amelyet a Simonyi Társaság elnöke, dr. Hevesi József vezetett. Méltatta a két Simonyi, Simonyi Imre, a költő, valamint báró Simonyi József, a legendás Simonyi óbester helybeli kötődéseit. Megköszönte az 500-500 ezer forint támogatást a gyulai, valamint a debreceni önkormányzatoknak, Haász Tibor polgármester pedig Simonyifalva Díszpolgára oklevelet nyújtott át Dancs László gyulai polgármesternek, valamint Kósa Lajos debreceni polgármester részére ennek megbízottjának, dr. Mazsu Jánosnak. Köszöntötték a Simonyi Társaság tiszteletbeli elnöki címe várományosát, Böszörményi Zoltánt, aki 1200 dollárral járult hozzá a Simonyi-díj létrehozásához. /Balta János: Simonyifalva 120 éves. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 1./2002. október 11.
Manapság a magyar sajtóban mostoha sorsra jutott a riport. Ruffy Péter, Moldova György, Beke György nyomdokain kevesen lépkednek. A Nyugati Jelen idén e műfaj felkarolására másodszor rendezte meg a Simándi Böszörményi Zoltánról elnevezett országos riportpályázatot, és másodszor jelentkezik ennek a legjobb írásaiból válogatott kötettel a könyvpiacon. Ez a kötet jobb a tavalyinál. A beküldők a falurombolásról, a társadalmi élet kitaszítottjairól, az identitásvesztésről és a kitelepedésről szólnak a Szülőföld, édes mostoha című kötetben, melyet Jámbor Gyula szerkesztett. /Puskel Péter: Szülőföld, édes mostoha óvodát. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 11./2002. október 23.
Ötven év után ismét magyar színjátszás kezdődik Aradon. Ötödik bemutatója előtt áll a júliusban megalakult Aradi Magyar Színház. Az Aradi Magyar Színház első bemutatóját idén júliusban tartották, azóta négy előadást vitt színre a 6-7 fiatal, többnyire hivatásos színészből álló társulat. Tapasztó Ernő színész-rendező, a társulat vezetője elmondta, hogy az Aradi Magyar Színház beindítása alapítványi úton történt, az állami infrastruktúrától függetlenül, önállóságukat továbbra is szeretnék megtartani. A színházat létrehozó alapítványban olyan személyiségek vállaltak részt, mint Csép Sándor, Kányádi Sándor, Cseh Tamás, Tőkés László, Markó Béla. Kezdeményezésüket az aradi román színi társulat is támogatja, jelmezekkel, díszletekkel segít produkcióik létrehozásában. Tapasztó Ernő hangsúlyozta, hogy a társulat létrejöttében és fenntartásában nagy szerepet vállalt a Nyugati Jelen napilap és annak tulajdonosa, Böszörményi Zoltán, a próbákat és az előadások egy részét az aradi Jelen Házban tartják. /Gál Andrea: Főszereplő a közönség. = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./2002. november 16.
Nov. 15-én a Nyugati Jelen temesvári szerkesztősége ünnepséggel emlékezett arra, hogy száz évvel ezelőtt jelent meg a város egykori országos hírű napilapja, a Temesvári Hírlap. Író vendégeik is érkeztek - Fodor Sándor, Sánta Attila, Böszörményi Zoltán, Orbán János Dénes, Kinde Annamária, Karácsonyi Zsolt -így író-olvasó találkozóra is sor került. /S. J.: Tovább éltetjük a megtisztelő örökséget. A múlt, a Jelen és az erdélyi írók. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 16./2002. november 19.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) hattagú küldöttsége volt a vendége a Bánság és Közép-Erdély öt településének a hétvégén. Aradon, Temesváron, Pécskán, Újszentesen és Déván léptek fel a szerzők: Fodor Sándor, az E-MIL elnöke, Sántha Attila, a liga ügyvezetője, Orbán János Dénes választmányi tag, valamint három bánsági illetőségű vagy származású szerző: Kinde Annamária, Böszörményi Zoltán és Karácsonyi Zsolt. Sántha Attila elmondta, hogy a bánsági körút része egy nagyobb szabású projektnek, melynek során Erdély különböző régióiba vinnék el a kortárs erdélyi magyar irodalom szerzőit. A felolvasóesteken főleg a fiatalabb korosztályokhoz tartozó olvasók vettek részt. Karácsonyi Zsolt kifejtette: "A szórványmagyarságra ezentúl jobban kell figyelni, lehetővé kell tenni, hogy számukra is hozzáférhetőek legyenek a kortárs irodalom legújabb termékei". /Gál Andrea, Papp Attila Zsolt: Nyitnak a szórvány felé az írók. = Krónika (Kolozsvár), nov. 19./2003. január 20.
A nyugati országrészben eddig nem volt olyan könyvkiadó, amely a szórványvidék magyar nyelvű irodalmi termését gondozza. Ezt pótolja most a Concord Media Rt.-n belül létrehozott Irodalmi Jelen Könyvek sorozat. Az IJK-könyvek első kiadványát - Szőke Mária nagyváradi újságíró, a Böszörményi Zoltán riportverseny díjazottja Vízumkényszer a paradicsomba című riportkötetét - jan. 24-én mutatják be Aradon, a Jelen Házban, majd másnap Temesváron, a Continental Szállóban. /Irodalmi Jelen Könyvek bemutatkozása. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 20./2003. február 6.
Febr. 5-én Aradon a Tóth Árpád Irodalmi Kör tagjai a Jelen Ház kávézójában jöttek össze. Böszörményi Zoltán Aranyvillamos c. verseskötetét a költő jelenlétében dr. Brauch Magda mutatta be. /Puskel Péter: "...arasznyi létemet közös nevezőre hozni a végtelennel". = Nyugati Jelen (Arad), febr. 6./2003. február 24.
Febr. 22-én Nagyenyeden hivatalosan is felavatták a Nyugati Jelen már működő helyi szerkesztőségét. Böszörményi Zoltán főszerkesztő /és a lap mecénása/ hangsúlyozta, hogy március elsejétől egy kinézetében szebb, tartalmában gazdagabb lapot olvashatnak az előfizetők. Balta János lapigazgató hangsúlyozta, hogy ez a ház a Fehér megyei magyarságé, ahova bármikor be lehet majd térni, segítséget kérni. Itt többek között eme vidék számára hiányzó magyar nyelvű könyveket lehet majd vásárolni, képkiállításokat, különböző közösségi programokat lehet majd szervezni. Az enyediek közül Józsa Miklós nyugdíjas magyartanár, a szerkesztőség külső munkatársa úgy értékelte: a nagyenyedi "kövekből felsugárzó alapra épül ma, itt, Erdély központjában egy újabb bástya a meglévők mellé". /Papp Gy. Attila: Szerkesztőséget avatott a Nyugati Jelen Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 24./2003. április 11.
Temesváron a belvárosi református templom Újvárossy Ernő Gyülekezeti Termében az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL), a Nyugati Jelen és a Református Nőszövetség közös rendezésében ünnepelték meg a magyar költészet napjának előestéjét ápr. 10-én. Sipos János, a Nyugati Jelen temesvári szerkesztőségének vezetője beszédében felhívta a figyelmet Szabolcska Mihályra, a pap-költőre, aki e rendezvény helyszínén lakott. Pongrácz P. Mária, a Nyugati Jelen főmunkatársa után Anavi Ádám következett. A temesvári E-MIL-tagok közül a legifjabb költőnő, Nagyálmos Ildikó mutatkozott be elsőként verseivel, majd Simon Tünde, a temesvári színház művésznője Böszörményi Zoltán két költeményét olvasta fel. Eszteró István készülő kötetéből választott egy csokorra valót. /N. I.: "Sok költő termett ezen a vidéken" . = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 11./2003. május 5.
55 éves korában elhunyt G. Pataky András költő, akit az Erdélyi Magyar Írók Ligája és a Nyugati Jelen saját halottjának tekint, jelezte Sántha Attila, az E-MIL ügyvezető elnöke és Böszörményi Zoltán, a Nyugati Jelen főszerkesztője. /Nyugati Jelen (Arad), máj. 5./2003. május 6.
Orbán János Dénes Teakönyv /Konkordia Könyvkiadó, Arad/ című kötetét máj. 5-én mutatták be Kolozsváron, a Bulgakovban. Böszörményi Zoltán a kiadó részéről méltatta a könyvet, majd Szőcs Géza, Orbán János Dénes "volt kiadója" beszélt a vegyes műfajú kötetről. /K. K.: Teakönyv. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./