udvardy
frigyes
A romĂĄniai magyar kisebbsĂŠg tĂśrtĂŠneti
kronolĂłgiĂĄja 1990-2006
talĂĄlatszĂĄm:
7
talĂĄlat
lapozĂĄs: 1-7
NĂŠvmutatĂł:
BarabĂĄs Lajos
2001. ĂĄprilis 24.
SepsiszentgyĂśrgyĂśn ĂśtĂśdik ĂŠve a Szent GyĂśrgy Napokon ĂĄtadjĂĄk a Pro Urbe dĂjakat. IdĂŠn ĂĄpr. 22-ĂŠn a testvĂŠrvĂĄrosok polgĂĄrmestereinek jelenlĂŠtĂŠben, Ăźnnepi tanĂĄcsĂźlĂŠsen, miutĂĄn CeglĂŠd vĂĄrossal megkĂśtĂśttĂŠk a testvĂŠrvĂĄrosi kapcsolatot, Ăśten rĂŠszesĂźltek a Pro Urbe dĂjban: Dr. AlbertnĂŠ BĂĄlint Ăva orvosnĹ, BarabĂĄs Lajos nyugalmazott textilgyĂĄri mester, Botka LĂĄszlĂł szĂnmĹąvĂŠsz, Farkas JĂłzsef ny. tanĂĄr ĂŠs TankĂł JĂĄnos, a fĂśldvisszaigĂŠnylĹ bizottsĂĄg tagja. /Pro Urbe dĂjak az idĂŠn is. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), ĂĄpr. 24./2002. oktĂłber 9.
Okt. 5-6-ĂĄn rendeztĂŠk meg az idei SzentegyhĂĄzi Napokat. Az esemĂŠnyen jelen volt Szarvas ĂŠs Balatonlelle testvĂŠrtelepĂźlĂŠsek kĂźldĂśttsĂŠge is. Volt zenĂŠs ĂŠbresztĹ, kerĂŠkpĂĄrverseny, fogathajtĂłverseny, termĂŠkkiĂĄllĂtĂĄs. MegnyĂlt MĂĄrton ĂrpĂĄd festĹmĹąvĂŠsz kiĂĄllĂtĂĄsa, a helyi mĹąkedvelĹ szĂnjĂĄtszĂł csoport bemutatta a NĂŠma levente cĂmĹą szĂnmĹąvet. FellĂŠpett a HagyomĂĄnyĹrzĹ HuszĂĄr EgyesĂźlet, majd lelepleztĂŠk BodĂł Levente szobrĂĄszmĹąvĂŠsz Kossuth-dombormĹąvĂŠt, amelyet a MĹąvelĹdĂŠsi HĂĄz homlokzatĂĄn helyeztek el. ĂtadtĂĄk a Pro Urbe-dĂjat HaĂĄz SĂĄndor tanĂĄrnak, a szentegyhĂĄzi GyermekfilharmĂłnia vezetĹjĂŠnek, valamint apjuk tevĂŠkenysĂŠge elismerĂŠsĂŠĂźl nĂŠhai BarabĂĄs Lajos tanĂtĂł gyermekeinek. /Fekete B. ZoltĂĄn: SzentegyhĂĄzi Napok. = Udvarhelyi HĂradĂł (SzĂŠkelyudvarhely), okt. 9./2010. augusztus 9.
Csupa csapĂĄs az ĂŠlet â Moldvaiak ErdĂŠlyben
FĂźlĂśp G. DĂŠnest, a marosvĂĄsĂĄrhelyi reformĂĄtus vĂĄrtemplom lelkĂŠszĂŠt nem csĂĄngóßgyben kerestĂźk fel. A vĂŠletlen folytĂĄn alakult Ăşgy vĂĄsĂĄrhelyi lĂĄtogatĂĄsunk ĂŠs templomnĂŠzĂŠsĂźnk, hogy amikor megtudta, mi jĂĄratban voltunk a Szeret mentĂŠn, elkezdte mesĂŠlni, hogyan csapĂłdott hozzĂĄ segĂŠdlelkĂŠsz korĂĄban, az '50-es ĂŠvek vĂŠgĂŠn a âcsĂĄngĂłmentĂŠs" Ăźgye, ĂŠs mennyit nyomott a latban ez a tĂśrvĂŠnyszĂŠki tĂĄrgyalĂĄsok idejĂŠn, amikor szabadsĂĄgvesztĂŠsre ĂtĂŠltĂŠk. Esti beszĂŠlgetĂŠsĂźnk a paplak szobĂĄinak padlĂłtĂłl mennyezet magassĂĄgĂĄig ĂŠrĹ kĂśnyvespolcok elĹtt kezdĹdĂśtt, s a csĂĄngĂł ĂźgyekrĹl ĂĄtindĂĄzott egyĂŠb tĂŠmĂĄkra is. Arra pĂŠldĂĄul, hogy most rendezik ĂĄt a kĂśnyvtĂĄrat, az Ĺ korĂĄban mĂĄr a vĂŠgsĹ szĂĄmvetĂŠsre is gondol az ember, s ezĂŠrt, terveik szerint, mintegy hĂĄromezer kĂśtet kĂśnyvet adomĂĄnyoznak szĂźlĹfaluja, AlsĂłsĂłfalva kĂśnyvtĂĄrĂĄnak. A kĂśnyvek sorsa aztĂĄn visszacsalogatott a messzi mĂşltba, vĂzum nĂŠlkĂźl kalauzolt Hollandia felĂŠ, majd a mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂş sĂłvidĂŠki esemĂŠnyeihez kanyarodtunk vissza. A szerteĂĄgazĂł tĂŠmakĂśrt egy rendkĂvĂźl sokrĂŠtĹą munkĂĄt magĂĄra vĂĄllalĂł papi csalĂĄd elkĂśtelezettsĂŠge, karizmatikus szemĂŠlyisĂŠgjegyeik fogjĂĄk egybe.
FĂźlĂśp G. DĂŠnes: 1948-ban volt a tanĂźgyi reform, akkor, Ăşgy lĂĄtszik, a magyar oktatĂĄs szĂĄmĂĄra fenntartottak egy kis engedmĂŠnyt. Az akkori magyar politikusoknak volt az elkĂŠpzelĂŠsĂźk, hogy a KĂĄrpĂĄtokon tĂşlrĂłl csĂĄngĂł fĂśldi gyermekeket hoznak ĂĄt, akiket pĂŠldĂĄul a keresztĂşri tanĂtĂłkĂŠpzĹben nĂŠgy iskolai ĂŠv alatt ĂĄtnevelnek azzal a cĂŠllal, hogy ezek a gyermekek visszamennek a sajĂĄt csĂĄngĂł vilĂĄgukba, ĂŠs ott szolgĂĄljĂĄk a nĂŠpĂźket. Ez az egyik legĂŠsszerĹąbb megoldĂĄs lehetett, a gyermekek ugyanis nem tudtak Ărni, olvasni, nem akarom Ĺket lebecsĂźlni, de ez egy nagyon nagy dolog volt az Ĺ ĂŠletĂźkben. KĂŠsĹbb,
1951-ben, ĂśtvenkettĹben SzĂŠkelykeresztĂşron vĂŠgzett tanĂtĂłkat is neveztek ki csĂĄngĂł fĂśldre. Az egyik ilyen fiĂş volt, emlĂŠkezetem szerint, IllyĂŠs JĂłska parajdi szĂĄrmazĂĄsĂş fiatal tanĂtĂł, aki kĂŠt-hĂĄrom esztendĹt tĂśltĂśtt csĂĄngĂł fĂśldĂśn. BarabĂĄs Lajos volt osztĂĄlytĂĄrsam is, aki cserkĂŠszĂźgyekkel foglalkozott SzentegyhĂĄzasfaluban 1990 utĂĄn. KĂźlĂśnben velĂźnk korĂĄbban bĂśrtĂśnt is viselt a Duna-delta lĂĄgereiben.
Ăn kĂśzelebbrĹl Bartis ĂrpĂĄddal, az akkori Magyar AutonĂłm TartomĂĄny fĹtanfelĂźgyelĹjĂŠvel kerĂźltem kapcsolatba a csĂĄngĂł Ăźgyek rĂŠvĂŠn. Ezek kĂśzĂśtt a falak kĂśzĂśtt voltam 1959-ben segĂŠdlelkĂŠsz. 1959. mĂĄjus mĂĄsodikĂĄn megĂŠrkezett ide, ez elĂŠ az ajtĂł elĂŠ tizennĂŠgy csĂĄngĂł gyermek. Pont itt, a hĂĄtam mĂśgĂśtt lĂŠvĹ falak mellett a templomnak nekiĂŠpĂtve volt a harangozĂłi lakĂĄs, Ferenczi bĂĄcsiĂŠk laktak benne, s Ferenczi nĂŠni fĹzĂśtt a gyermekeknek. HĂĄrom-nĂŠgy napig velĂźk voltam, mert nem talĂĄltam sehol Bartis ĂrpĂĄd bĂĄcsit, aki most is ĂŠl, hĂĄla Istennek. Hivatalos Ăşton volt CsĂkban. Az ĂŠn feladatom az volt, hogy ezeket a gyermekeket ĂĄtadjam valakinek, ĂŠs a tovĂĄbbi rendelkezĂŠst aztĂĄn tĹle fogom kapni. HĂĄt hazavĂĄrtuk, ĂŠs az tĂśrtĂŠnt, hogy elmondta nekem, nincs, akire rĂĄbĂzza a gyermekeket. EzĂŠrt ĂŠn vigyem tovĂĄbb Ĺket. Mondanom sem kell, 1959-ben vagyunk, a nagy letartĂłztatĂĄsok korszakĂĄban. Azt mondta, hogy ad nekem, Ăşgymond, egy delegĂĄciĂłt, amivel vigyem ki a gyermekeket egy olyan iskolĂĄhoz, ahol bentlakĂĄs is van az iskola mellett. SĂĄromberke volt ez a kivĂĄlasztott hely, ahovĂĄ minden elĹzetes ĂŠrtesĂtĂŠs nĂŠlkĂźl a Magyar AutonĂłm TartomĂĄny tanĂźgyi osztĂĄlya fĹnĂśkĂŠnek megbĂzĂłlevelĂŠvel marosvĂĄsĂĄrhelyi segĂŠdlelkĂŠszkĂŠnt, aki nem tĂşlsĂĄgosan kĂśzismert a vidĂŠken, megjelentem a gyermekekkel. GĂĄncstalan lovagkĂŠnt arra kĂŠrtem az ottaniakat, hogy fogadjĂĄk be ĂŠs szeressĂŠk ezeket a gyermekeket, nehogy kigĂşnyoljĂĄk a sĂĄromberkiek. A rĂśvid szĂźnet alatt felsorakoztak a tanĂĄriban, az asztal egyik oldalĂĄn a tanĂtĂłk, tanĂĄrok, a mĂĄsikon a gyerekek. Elmondtam, az a cĂŠl, hogy ĂŠrtelmisĂŠgiekkĂŠnt visszakerĂźljenek csĂĄngĂł fĂśldre. Ez most, utĂłlag megĂtĂŠlve is a gyermekek ĂŠs a csĂĄngĂł nĂŠpcsoport ĂŠletĂŠben egy valĂłban jelentĹs akciĂł volt.
A hĂĄrom-nĂŠgy nap alatt, amĂg a gyermekek itt voltak, ĂŠs vĂĄrtuk Bartis ĂrpĂĄd bĂĄcsit, mert csak meg kell ĂŠrkeznie egyszer, kedves kĂŠsĹbbi atyai barĂĄtom, LestyĂĄn Feri bĂĄcsi, aki most GyulafehĂŠrvĂĄron pĂźspĂśkhelyettes, s aki akkor MarosvĂĄsĂĄrhelyen volt lelkipĂĄsztor, adott ceruzĂĄra, fĂźzetekre pĂŠnzt. UtĂĄna elvittem a gyermekeket Nagy Lajoshoz, a kistemplom lelkipĂĄsztorĂĄhoz, ĂŠs ott nĂŠpdalokat is ĂŠnekeltek. Akkor hallottam azt, hogy AzĂŠrt szeretek ĂŠn faluvĂŠgen lakni, / Mert a rĂłzsĂĄm odajĂĄr lovĂĄt itatgatni, / LovĂĄt itatgatja, magĂĄt fitogtatja, / Gyenge orcicskĂĄjĂĄt szellĹ csĂłkolgatja. Ez egy meghatĂł jelenet volt.
Valami olyasmi volt ez, mint amikor ĂŠppen ezek kĂśzĂźl a falak kĂśzĂźl 1557-ben idejĂśttek a szĂŠkely gyermekek latin nyelvet tanulni, s innen mentek tovĂĄbb EurĂłpa felĂŠ. A gyermekek ĂĄtjĂśttek a KĂĄrpĂĄtokon, hogy anyanyelvĂźkkel s az erdĂŠlyi civilizĂĄciĂłval megismerkedjenek. Sylvester Lajos. ErdĂŠly.ma2011. ĂĄprilis 19.
Az ĂŠnekes csapat
CĂŠljuk az operettszĂnhĂĄz ĂşjjĂĄĂŠlesztĂŠseÂ
SepsiszentgyĂśrgyĂśn kĂŠpzett ĂŠnekesekbĂľl, fiatal zenetanĂĄrokbĂłl alakult meg a Melodika nĂŠvre keresztelt kĂłrus, amely a mĂťfaj megkĂśzelĂtĂŠsĂŠt illetĂľen HĂĄromszĂŠken egyedinek szĂĄmĂt.
Egy prĂłbĂĄn kerestĂźk fel a Melodika tagjait, akik elmondtĂĄk: nem titkolt szĂĄndĂŠkuk, hogy a megyekĂśzpontban pĂĄr ĂŠvtizede mĂŠg mĂťkĂśdĂľ operettszĂnhĂĄzat szeretnĂŠk poraibĂłl ĂşjraĂŠleszteni. A csapat tagjai kĂźlĂśnkĂźlĂśn mĂĄr tĂśbb ĂŠve egyĂźttmĂťkĂśdnek, egyĂŠnileg, szĂłlistakĂŠnt koncerteznek.
- Ezeken a fellĂŠpĂŠseken mĂĄr beigazolĂłdott, hogy erre a mĂťfajra van igĂŠny - ĂĄllĂtja Mocanu Prezsmer Erika ĂŠnekes. - Az operettet mindanynyian szeretjĂźk, a csapat tagjai mind fiatal, ĂŠnekszakot vĂŠgzett elĂľadĂłk. Ă?nekes csapat vagyunk, szĂłlistĂĄk, akik egyĂŠnileg is megĂĄlljĂĄk helyĂźket a szĂnpadon, ĂĄm megvan bennĂźk azaz alĂĄzat, tudĂĄs, hogy csapatban, szĂłlista- allĂťrĂśk nĂŠlkĂźl is jĂłl egyĂźttmĂťkĂśdjĂźnk.
A csapat - Mocanu Prezsmer Erika, SzĂŠlyes Margit, SebestyĂŠn LĂĄzĂĄr EnikĂľ, OlĂĄh Badi AlpĂĄr, BarabĂĄs Lajos ĂŠs LĂśfi GellĂŠrt - tĂśbb mĂťfajban otthonosan mozog, mĂĄr most komoly repertoĂĄrjuk van, amelyben az opera, operett, musical ĂŠs egyhĂĄzi zene egyarĂĄnt szerepel. LegkĂśzelebbi fellĂŠpĂŠ sĂźk mĂĄjus 3-ĂĄn lesz a megyei kĂśnyvtĂĄr ĂŠpĂźletĂŠben.
 Tinca Teddy
SzĂŠkely HĂrmondĂł (KĂŠzdivĂĄsĂĄrhely)2012. oktĂłber 2.
TizenĂśt ĂŠves a sepsiszentgyĂśrgyi felsĹoktatĂĄs (TanĂŠvnyitĂł az egyetemen)
A megismerĂŠs a legnagyszerĹąbb utazĂĄs az ĂŠletben â hangsĂşlyozta dr. Nagy Attila, a KolozsvĂĄri BabeĹâBolyai TudomĂĄnyegyetem SepsiszentgyĂśrgyre kihelyezett tagozatĂĄnak igazgatĂłja a tegnapi tanĂŠvnyitĂłn, ĂŠs ismertette azokat az Ăşj lehetĹsĂŠgeket, amelyekkel a kezdĹdĹ tanĂŠvben vĂĄrjĂĄk a hallgatĂłkat. A sepsiszentgyĂśrgyi felsĹoktatĂĄs tizenĂśtĂśdik tanĂŠvnyitĂłjĂĄn emlĂŠkeztek a kezdetekre, elemeztĂŠk a jelent ĂŠs jĂśvĹkĂŠpet is felvĂĄzoltak.
MĂĄsfĂŠl ĂŠvtizeddel ezelĹtt fĹiskolakĂŠnt, sajĂĄt szĂŠkhĂĄz nĂŠlkĂźl kezdte meg mĹąkĂśdĂŠsĂŠt a BBTE sepsiszentgyĂśrgyi tagozata, jelenleg egyetemi szintĹą az oktatĂĄs, mesterkĂŠpzĂŠsre is van lehetĹsĂŠg, a sajĂĄt szĂŠkhĂĄznak lassan minden zuga megtelik tartalommal. Tegnap a dĂszterem teljes pompĂĄjĂĄban fogadta a hallgatĂłkat, tanĂĄrokat, meghĂvottakat, a dĂszĂtĂŠs ĂŠs az eddiginĂŠl sokkal jobb akusztika megtette hatĂĄsĂĄt, tĂśbben mondtĂĄk: ez most mĂĄr valĂłban a tudomĂĄny fellegvĂĄra. De nem csak a tudomĂĄnyĂŠ, a kikapcsolĂłdĂĄsra is gondolt az egyetem vezetĹsĂŠge: fallabdatermet alakĂtottak ki, lehet asztaliteniszezni, biliĂĄrdozni, jĂśvĹ hĂłnaptĂłl Ăźzemel az ĂŠtkezde. Nagy Attila igazgatĂł bejelentette: LĂĄszlĂł KĂĄroly szĂnmĹąvĂŠsz irĂĄnyĂtĂĄsĂĄval beindult a Concordia Egyetemi SzĂnpad, oktĂłber kĂśzepĂŠtĹl havonta kĂŠtszer tartanak mindenki szĂĄmĂĄra nyitott beszĂŠlgetĹ esteket meghĂvottakkal, negyvenhĂŠt kĂźlfĂśldi egyetemi kĂśzponttal vettĂŠk fel a kapcsolatot, ismertettĂŠk kĂnĂĄlatukat. A tagozatigazgatĂł megemlĂŠkezett Domokos ErnĹ alapĂtĂł igazgatĂłrĂłl, Birtalan Ăkos egyetemi oktatĂłrĂłl ĂŠs OrbĂĄn ĂrpĂĄd megyeitanĂĄcs-elnĂśkrĹl, akik jelentĹs szerepet vĂĄllaltak az egyetemalapĂtĂĄsban, de mĂĄr nincsenek kĂśzĂśttĂźnk, mĂŠltatta Fazakas JĂłzsef korĂĄbbi igazgatĂł ĂŠs HalmĂĄgyi JenĹ, a Valdek Impex ĂŠpĂtĹcĂŠg tulajdonosĂĄnak szĂŠkhĂĄzĂŠpĂtĹ tevĂŠkenysĂŠgĂŠt, kiemelte CzipriĂĄn LorĂĄnd, a kĂśzigazgatĂĄsi szak korĂĄbbi vezetĹjĂŠnek munkĂĄjĂĄt. KĂśszĂśntĹt mondtak: Codrin Munteanu prefektus, Henning LĂĄszlĂł, a megyei tanĂĄcs alelnĂśke, Czimbalmos Csaba vĂĄrosmenedzser, Laura Olteanu, a BBTE szenĂĄtusĂĄnak tagja, dr. SzĂŠkely Zsolt ĂŠs dr. Bartalis IldikĂł, a kĂśzigazgatĂĄsi, illetve kĂśrnyezetmĂŠrnĂśki szakirĂĄny vezetĹje, a jelenlĂŠvĹkkel Ăźnnepelt dr. KristĂĄly SĂĄndor, a kĂśzgazdasĂĄgi kar tanszĂŠkvezetĹje, mĹąvĂŠszi mĹąsorral kĂśzremĹąkĂśdĂśtt SzilĂĄgyi Zsolt Herbert, BarabĂĄs Lajos Zsolt ĂŠs LĂĄszlĂł KĂĄroly. A tegnap megnyĂlt egyetemi tanĂŠvet 128 nappali tagozatos, 32 tĂĄvoktatĂĄsos ĂŠs 31 mesteri fokozatos gĂłlya kezdi meg, velĂźk egyĂźtt 464-en tanulnak a BBTE sepsiszentgyĂśrgyi tagozatĂĄn.
Fekete RĂŠka
HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy)2012. november 13.
MĹąveltsĂŠg nĂŠlkĂźl nem ĂŠrdemes (Egyetemi beszĂŠlgetĂŠsek)
IsmĂŠt hangulatos estĂŠnek lehettĂźnk tanĂşi mĂşlt csĂźtĂśrtĂśk este Nagy Attila, a BabeĹâBolyai TudomĂĄnyegyetem sepsiszentgyĂśrgyi kihelyezett tagozatĂĄnak fĹigazgatĂłja ĂĄltal megĂĄlmodott egyetemi beszĂŠlgetĂŠseken. A hĂĄzigazda kĂśtetlen beszĂŠlgetĂŠsre hĂv olyan neves egyetemi tanĂĄrokat vagy jeles alkotĂł szemĂŠlyisĂŠgeket, akiknek tapasztalatai, esetleges kĂźlfĂśldi ĂŠlmĂŠnyei nyomĂĄn elĹremozdulhat a helyi egyetemi ĂŠlet.
Az eddigi vendĂŠgek, SzilĂĄgyi Charlotte, a Harvard Egyetem szeminarizĂĄlĂł tanĂĄra ĂŠs KristĂĄly SĂĄndor matematikus utĂĄn egy olyan szemĂŠlyisĂŠget hĂvott meg, aki itt, helyben fejtette ki ĂĄldozatos kultĂşramentĹ tevĂŠkenysĂŠgĂŠt, ĂŠs szerepet vĂĄllal ma is kĂśzĂśssĂŠgĂźnk ĂŠletĂŠben. Ăs itt nem csak Kiss JenĹ harminchĂĄrom ĂŠves kĂśnyvtĂĄr-igazgatĂłi mĂşltjĂĄra gondolok elsĹsorban. TalĂĄn kevesen tudjĂĄk, hogy igazgatĂłi mĹąkĂśdĂŠse alatt kĂśnyvtĂĄron kĂvĂźli tevĂŠkenysĂŠgekben is kezdemĂŠnyezĹ ĂŠs irĂĄnyĂtĂł szerepet vĂĄllalt. TĂśbb szobor ĂŠs emlĂŠkmĹą felĂĄllĂtĂĄsĂĄt szorgalmazta, mint pĂŠldĂĄul a zĂĄgoni Mikes Kelemen-, a sepsiszentgyĂśrgyi Kossuth Lajos-, II. RĂĄkĂłczi Ferenc-szoborĂŠt, valamint a JĂłkai- ĂŠs a BartĂłk-emlĂŠkplakettet is neki kĂśszĂśnhetjĂźk. Felismerte a kĂśnyvtĂĄri szakmai kĂŠpzĂŠs szĂźksĂŠgessĂŠgĂŠt, irĂĄnyĂtĂĄsa alatt kezdĹdĂśtt a kĂśnyvtĂĄri katalĂłgus digitalizĂĄlĂĄsa. A csĂźtĂśrtĂśki talĂĄlkozĂłn a mĹąveltsĂŠg ĂŠs a tĂĄjĂŠkozottsĂĄg viszonyĂĄrĂłl beszĂŠlgettek. BĂĄr e kĂŠt fogalom ĂśsszefĂźgg, nem fedi egymĂĄst. A mai globalizĂĄlt vilĂĄgban a mĂŠdia ĂŠs a politikusok azt sulykoljĂĄk az emberbe, hogy fontos ĂŠs szĂĄmĂt, de aztĂĄn ejtik, mint egy porszemet. Sok forrĂĄsbĂłl lehet tĂĄjĂŠkozĂłdni, de egyĂĄltalĂĄn nem kĂśnnyĹą kivĂĄlasztani a hiteleseket. Olyan forrĂĄsokat kell keresni, amelyek gyarapĂthatjĂĄk az ĂĄltalĂĄnos mĹąveltsĂŠget. A mĹąveltsĂŠg irĂĄnti igĂŠny inkĂĄbb az eurĂłpai emberre jellemzĹ. Az amerikai tĂĄrsadalomban sokan mĹąveletlenek, ĂŠppen ezĂŠrt nem lĂĄtjĂĄk ĂŠletĂźk ĂŠrtelmĂŠt. MĹąveltsĂŠg nĂŠlkĂźl lehet ĂŠlni, de ĂŠrtelmessĂŠ tenni az ĂŠletet nem. Az estĂŠnek kĂźlĂśn szĂnt adott BarabĂĄs Lajos tenor ĂŠneke, aki magyar nĂŠpdalt ĂŠs a nĂŠpszerĹą JĂĄnos vitĂŠz operettbĹl adott elĹ rĂŠszletet.
MATEKOVICS JĂNOS ZOLTĂN
HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy)2014. oktĂłber 24.
Az 1956-os forradalom ĂĄldozatai Uzon kĂśzsĂŠgbĹl
Az 1956-os forradalom szĂŠles visszhangot keltett RomĂĄniĂĄban. A legnagyobb rokonszenv a SzĂŠkelyfĂśldet magĂĄban foglalĂł Magyar AutonĂłm TartomĂĄnyban kĂsĂŠrte az esemĂŠnyeket, a RomĂĄn Kommunista PĂĄrt ĂŠs ĂĄllamvezetĂŠs azonban nyĂltan szembehelyezkedett a SztĂĄlin halĂĄla utĂĄn megindult enyhĂźlĂŠsi folyamattal, ĂŠs mĂĄr a magyar forradalom leverĂŠse elĹtt fellĂŠpett a rendszert bĂrĂĄlĂłk, a vĂĄltozĂĄst akarĂłk, a magyarorszĂĄgi nĂŠpmozgalommal szolidaritĂĄst vĂĄllalĂłk ellen.
A Magyar AutonĂłm TartomĂĄnyban 1956. oktĂłber 28-ĂĄn kezdĹdĂśtt a megtorlĂĄs, mely tĂśbb hullĂĄmban mintegy tĂz ĂŠvig tartott, mialatt ezernĂŠl is tĂśbben âtĂśbbnyire magyarok â kerĂźltek a Securitate fogdĂĄiba vagy bĂśrtĂśnbe. Ekkor jelent meg az alĂĄbbi versike: ,,TiszteljĂŠtek az Ăşt menti fĂĄkat, / Arra akasztjĂĄk a kommunistĂĄkat.â
A magyar forradalom hĂre futĂłtĹązkĂŠnt terjedt el a lakossĂĄg kĂśrĂŠben. OktĂłber 24-ĂŠtĹl minden rĂĄdiĂłval rendelkezĹ csalĂĄd naprakĂŠszen ĂŠrtesĂźlhetett a tĂśbb szĂĄz kilomĂŠterre zajlĂł esemĂŠnyekrĹl. Sokan lelkesedtek, ĂŠs ki is fejeztĂŠk csatlakozĂĄsi szĂĄndĂŠkukat.
Benczel AndrĂĄs, Uzon kĂśzsĂŠg kĂśrzeti orvosa a nĂŠptanĂĄcs elĹtt jelentette ki: nem ĂŠrt egyet azzal, hogy a magyar kormĂĄny a SzovjetuniĂłtĂłl kĂŠrt segĂtsĂŠget, szerinte az EgyesĂźlt Ăllamokhoz kellett volna fordulni. A kulĂĄknak nyilvĂĄnĂtott ZoltĂĄn Gyula BikfalvĂĄn azt kiabĂĄlta, hogy nĂĄlunk is meg fog tĂśrtĂŠnni a forradalom, ĂŠs talĂĄlkozni fogunk a magyar testvĂŠrekkel â Ărja PĂĄl Antal SĂĄndor Ăldozatok, 1956 cĂmĹą kĂśnyvĂŠben, melybĹl az alĂĄbbi adatok egy rĂŠsze szĂĄrmazik. A meghurcoltak kĂźlĂśnbĂśzĹ foglalkozĂĄsĂşak, s bĂĄr az ĂŠrtelmisĂŠgiek, munkĂĄsok, fĂśldmĹąvesek arĂĄnya nagyjĂĄbĂłl kiegyensĂşlyozott, az egyhĂĄzi szemĂŠlyek szĂĄma rendkĂvĂźl magas. Uzon kĂśzsĂŠgbĹl mindkĂŠt felekezet (a reformĂĄtus ĂŠs a rĂłmai katolikus) papjĂĄt meghurcoltĂĄk.
Nagyobb PĂŠter FiatfalvĂĄn szĂźletett 1902. februĂĄr 3-ĂĄn. LakcĂme: Uzon, GĂĄbor Ăron utca 70. szĂĄm. FoglalkozĂĄsa: reformĂĄtus pap, letartĂłztatva 1959. ĂĄprilis 19-ĂŠn. VĂĄd alĂĄ helyezve a BTK 209. cikkelye 2. pontjĂĄnak a. betĹąje ĂŠs utolsĂł elĹtti bekezdĂŠse ĂŠrtelmĂŠben, ,,ellensĂŠges izgatĂĄsâ miatt.
Ăllamrend elleni intenzĂv bujtogatĂł propagandĂĄt fejtett kiâ a lakossĂĄg kĂśrĂŠben. 1949-tĹl pap Uzonban, ĂŠs mĂĄr akkor ,,nĂŠpidemokrĂĄcia-ellenesâ tevĂŠkenysĂŠget kezdett folytatni. 1955-ben letartĂłztattĂĄk ,,a kollektĂv gazdasĂĄg elleni nyilvĂĄnos sovĂŠn-nacionalista jellegĹą izgatĂĄsĂŠrtâ. Akkor az 1955. szeptember 24-ĂŠn kĂśzzĂŠtett 421. szĂĄmĂş rendelet alapjĂĄn amnesztiĂĄban rĂŠszesĂźlt. 1959. mĂĄrcius 31-ĂŠn a helyi nĂŠptanĂĄcshoz hĂvattĂĄk, hogy az 1959/115. rendelet ĂŠrtelmĂŠben az ĂĄltala meg nem mĹąvelt egyhĂĄzi fĂśldeket adja ĂĄt az ĂĄllamnak. Ekkor tĂśbb szemĂŠly jelenlĂŠtĂŠben ,,gyalĂĄzta a nĂŠpi demokratikus rendszert ĂŠs dicsĂŠrte a polgĂĄri-fĂśldesĂşrit, ugyanakkor sĂşlyos rĂĄgalmakkal illette az ĂĄllamhatalom helyi vezetĹitâ. 1959 februĂĄrjĂĄban ,,egy egyhĂĄzi eskĂźvĹ alkalmĂĄval arra biztatta a lakossĂĄgot, hogy ne lĂŠpjen be a kollektĂvbeâ.
KĂşthi IrĂŠn Szotyorban szĂźletett 1922. mĂĄjus 5-ĂŠn. LakcĂme: Uzon, GĂĄbor Ăron utca 5. szĂĄm. FoglalkozĂĄsa: hĂĄztartĂĄsbeli. LetartĂłztatva 1959. jĂşlius 10-ĂŠn. VĂĄd alĂĄ helyezve a Btk. 209. cikkelye 2. pontjĂĄnak a. betĹąje ĂŠrtelmĂŠben ,,tĂĄrsadalmi rend elleni tevĂŠkenysĂŠgĂŠrtâ. 1958â59-ben a demokratikus rendszer ellen munkĂĄlt. 1958. november 5-ĂŠn a helyi nĂŠptanĂĄcsnĂĄl ,,antiszemita kijelentĂŠseketâ tett, ,,gyalĂĄzta ĂŠs sĂŠrtegetteâ az ĂĄllamhatalom helyi szerveit, a ,,kormĂĄnyzĂĄsi forma megvĂĄltoztatĂĄsĂĄt ĂŠs a rĂŠgi rendszer visszaĂĄllĂtĂĄsĂĄt akarvaâ. 1959 tavaszĂĄn a 115. szĂĄmĂş rendelet megjelenĂŠsekor, amikor felszĂĄmoltĂĄk a kulĂĄksĂĄgot, ĂŠs felgyorsult a mezĹgazdasĂĄg szocialista ĂĄtalakulĂĄsĂĄnak folyamata, ,,uszĂtott, fĹkĂŠnt volt kulĂĄkok kĂśÂrĂŠben, a kollektĂvbe valĂł belĂŠpĂŠs ellenâ.
Kijelentette, hogy ,,inkĂĄbb elhagyja a falut egy 40 kg-os csomaggal, minthogy belĂŠpjen a kollektĂvbeâ. MĂĄskor azt mondta, hogy ,,amĂg a volt szolgĂĄk vezetik a kollektĂvet, Ĺ nem lĂŠp be abba, mert azok a kollektĂv vezetĂŠsĂŠre kĂŠptelenekâ.
Berde ĂŠs Berde per, 2 szemĂŠly. Tagjai: Berde IstvĂĄn, Uzonban szĂźletett 1916. februĂĄr 6-ĂĄn. LakcĂme: Uzon, 379. szĂĄm. FoglalkozĂĄsa: napszĂĄmos. Berde AndrĂĄs, Uzonban szĂźletett 1908. november 29-ĂŠn. LakcĂme: Uzon, 57. szĂĄm. FoglalkozĂĄsa: fĂśldmĹąves. LetartĂłztatva mindketten 1958. oktĂłber 17-ĂŠn. VĂĄd alĂĄ helyezve a Btk. 209. cikkelye 2. pontjĂĄnak a. betĹąje ĂŠrtelmĂŠben, tĂĄrsadalmi rend elleni tevĂŠkenysĂŠg miatt. Berde IstvĂĄn 1958. oktĂłber 8-ĂĄn, Berde AndrĂĄssal egyĂźtt, ,,becsmĂŠlteâ a mezĹgazdasĂĄg szocialista ĂĄtalakĂtĂĄsĂĄt, a kollektĂv gazdasĂĄgot, annak vezetĹit. MĂĄr azelĹtt is tett hasonlĂł kijelentĂŠseket: 1957 folyamĂĄn ittasan ,,szidta a kormĂĄnyzĂĄsi formĂĄtâ. Berde AndrĂĄs 1958. oktĂłber 8-ĂĄn csĂşnyĂĄn ĂśsszeszĂłlalkozott Karsai MĂłzes nevĹą szomszĂŠdjĂĄval, ĂŠs ez alkalommal ,,szidalmaztaâ a helyi kollektĂv gazdasĂĄgot, annak tagjait. MĂĄsnap folytatta a szidalmazĂĄst, tĂĄmadta a kommunistĂĄkat, a mezĹgazdasĂĄg szocialista formĂĄjĂĄt.
FaragĂł Ferenc ZabolĂĄn szĂźletett 1911. jĂşlius 24-ĂŠn. LakcĂme: Uzon, GĂĄbor Ăron utca 26. szĂĄm. RĂłmai katolikus pap. LetartĂłztatva 1959. oktĂłber 13-ĂĄn. VĂĄd alĂĄ helyezve a Btk. 209. cikkelye 2. pontjĂĄnak a. betĹąje ĂŠrtelmĂŠben, kapcsolva a 419. cikkely 1. bekezdĂŠsĂŠnek 1. pontjĂĄval ĂŠs a 422. cikkely 1. bekezdĂŠsĂŠnek 2. pontjĂĄval, ,,tĂĄrsadalmi rend elleni tevĂŠkenysĂŠg, nemi erĹszak ĂŠs ĂźzĂŠrkedĂŠs miattâ. TĂśbb uzoni szemĂŠly elĹtt a fennĂĄllĂł kormĂĄnyzĂĄsi forma elleni ,,ellenforradalmi tevĂŠkenysĂŠget fejtett kiâ. ,,Szidalmazta ĂŠs rĂĄgalmazta az ĂĄllam vezetĹit, a pĂĄrt ĂŠs az ĂĄllam intĂŠzkedĂŠseit, a RomĂĄn NĂŠpkĂśztĂĄrsasĂĄg tĂśrvĂŠnyeit, sajtĂłjĂĄt, rĂĄdiĂładĂĄsait ĂŠs az oktatĂĄst, a nĂŠpi demokratikus rendszer tarthatatlansĂĄgĂĄt hirdette.â GyĂłntatĂł papkĂŠnt ,,megerĹszakoltaâ SzĂĄsz Margit kiskorĂşt, ĂŠs ,,egyĂŠb erkĂślcstelensĂŠgetâ is elkĂśvetett. ,,Rendszeresen inspirĂĄlĂłdottâ az imperialista rĂĄdiĂładĂłkbĂłl, ĂŠs egy sor kĂśnyvbĹl, pl. Egy napot hazĂĄnkĂŠrt ĂŠs nĂŠpĂźnkĂŠrt, Egy szebb jĂśvĹ felĂŠ, amelyeket a horthysta idĹszakban ,,hĂrhedt fasisztĂĄkâ Ărtak. A hĂĄzkutatĂĄs sorĂĄn kĂśnyveket talĂĄltak nĂĄla. ,,HĂzelgĹ szavakkal kĂśzeledett az emberekhez, ĂŠs fokozatosan befolyĂĄsa alĂĄ vont tĂśbbeket, akikben a nĂŠpi demokratikus rend elleni ĂŠrzelmeket igyekezett felkelteni.â 1950-ben BarabĂĄs Lajos ĂŠs Salamon Ibolya elĹtt ,,dicsĹĂtette a fasisztĂĄk 2. vilĂĄghĂĄborĂşs gaztetteitâ, sajnĂĄlkozĂĄsĂĄt fejezte ki, hogy ,,a nĂŠpirtĂĄst nem tudtĂĄk befejezniâ. EllensĂŠges tettei nyilvĂĄnvalĂłak lettek a ,,magyarorszĂĄgi puccsâ idejĂŠn. Ekkor tĂźrelmetlenĂźl vĂŠgigjĂĄrta az emberek hĂĄzait, ,,magasztalta a felkelĹ fasisztĂĄk bĹąntetteitâ, ,,rĂĄgalmaztaâ a pĂĄrt- ĂŠs ĂĄllami aktivistĂĄkat, a mezĹgazdasĂĄg szocialista ĂĄtalakĂtĂĄsĂĄĂŠrt tett pĂĄrt- ĂŠs ĂĄllami intĂŠzkedĂŠseket. ,,Durva, hazug mĂłdon elferdĂtette a nĂŠpi demokratikus rendszer megvalĂłsĂtĂĄsait.â 1958â59-ben ,,szovjetellenes uszĂtĂĄsbaâ kezdett, ,,kitalĂĄlt dolgokatâ terjesztett a hazai sajtĂł ĂŠs az alkotmĂĄny objektivitĂĄsĂĄt, a nemzeti kisebbsĂŠgek jogait illetĹen. Azt hĂresztelte, hogy a Magyar AutonĂłm TartomĂĄny ,,csak porhintĂŠs a magyar kisebbsĂŠg szemĂŠbeâ. 1946-ban ,,meg akarta erĹszakolniâ Dobai ErzsĂŠbet fiatal lĂĄnyt, LisznyĂłban ,,megkĂśrnyĂŠkezteâ PrĂĄzsmĂĄri EtelkĂĄt, majd annak testvĂŠrĂŠt, Bagoly Margitot. 1958-ig ,,szentimentĂĄlis viszonyt folytatottâ az uzoni Szebeni Rudolf felesĂŠgĂŠvel. Azzal is vĂĄdoltĂĄk, hogy nyerĂŠszkedĂŠsi cĂŠlbĂłl ĂĄrusĂtotta a pĂźspĂśksĂŠgtĹl kapott misebort.
Nagyon magas a kollektivizĂĄlĂĄs ellen szavukat emelĹ meghurcoltak szĂĄma. Az ilyen Ăźgyek tĂśbbsĂŠge 1959-re esik, amikor a romĂĄn pĂĄrtvezetĂŠs elhatĂĄrozta az 1949-ben megkezdett kollektivizĂĄlĂĄs befejezĂŠsĂŠt. Ennek az akciĂłnak a sorĂĄn kerĂźlt bĂśrtĂśnbe jelentĹs szĂĄmĂş romĂĄn etnikumĂş fĂśldmĹąves is.
Az elsĹ ĂĄldozatok a kulĂĄkok voltak. 1949-ben felszĂĄmoltĂĄk a fĂśldbirtokos osztĂĄlyt, ĂŠs a BÄrÄganba deportĂĄltĂĄk, vagy kĂŠnyszerlakhelyekre telepĂtettĂŠk Ĺket. Ăgy vittĂŠk el UzonbĂłl a TemesvĂĄry csalĂĄdot, Nagy Simont ĂŠs csalĂĄdjĂĄt kiskorĂş gyermekeikkel, LisznyĂłbĂłl GĂĄll Dancs Albertet, de az itthoniakra is kegyetlen ĂŠvek vĂĄrtak. LakĂĄsunkba bekĂśltĂśztettek egy hattagĂş csalĂĄdot, egy kisebb hĂĄzunkba egy hĂĄromtagĂşt. A lakĂĄs kĂŠt elsĹ szobĂĄjĂĄt egy mĂŠrnĂśknek adtĂĄk ki, nagyapĂĄm ĂŠs nagyanyĂĄm szĂĄmĂĄra egy konyha maradt, amolyan kĂŠnyszerlakhelynek sajĂĄt otthonukban. KerĂtĂŠsĂźnkre fel volt Ărva: Itt kulĂĄk lakik, ne higgy neki!, ez esĹs idĹben halvĂĄnyan most is lĂĄtszik. Gyermekkori emlĂŠkem...
Az 1956-os magyarorszĂĄgi forradalom ĂŠs szabadsĂĄgharc rendkĂvĂźli hatĂĄssal volt RomĂĄnia lakossĂĄgĂĄra, ĂŠs kĂźlĂśnĂśsen az itt ĂŠlĹ magyarsĂĄgra, 56-ban nemcsak az ĂŠrtelmisĂŠgiek mozdultak meg, hanem munkĂĄsok, fĂśldmĹąvesek, nĂŠha mĂŠg katonĂĄk, pĂĄrttagok is, zĂśmĂŠben viszont pĂĄrton kĂvĂźliek. A visszhang kiterjedt egĂŠsz ErdĂŠlyre. A politikai erjedĂŠs azonban nem vezetett sem reformmozgalomhoz, sem fegyveres felkelĂŠshez. Nem volt olyan politikai erĹ, mely Ăśsszefoghatta volna a szovjet- ĂŠs kommunistaellenes indulatokat. Vagyis a magyarorszĂĄgi pĂŠlda a Magyar AutonĂłm TartomĂĄnyban, de egĂŠsz RomĂĄniĂĄban megrekedt a vĂĄgyak ĂŠs Ăłhajok, a zsenge kezdemĂŠnyezĂŠsek szintjĂŠn.
Ambrus Anna
HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy)
lapozĂĄs: 1-7